Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-10 / 290. szám

4 • NÉPÜJSAo 1959. december 10., csíitórMfe 1959. december 10, csütörtök: 1929-ben nagy munkanélküli tün­tetés volt Debrecenben. 1804-ben született E. Sue francia Író.. 1884-ben halt meg J. Bastien- tiepage francia festőművész. v? Névnap O He feledjük: pénteken Árpád Insist Derék dolog Kém nagy dolog volt, ami a mis­kolci Postaigazgatóság öreg kapu­fával, Szabó István bácsival a na­pokban történt: A munkahelyére utazása közben egy elhagyott könyvet talált. Megállapította, hogy tudományos könyv, az Egri Pedagógiai Főiskola könyvtáráé, valamelyik szórakozott professzor, vagy diák hagyhatta el. A talált könyvet becsomagolta, bélyeget ragasztott rá és feladta a főiskolá­nak, ahonnan néhány napon belül levelet kapott: ,,őszinte és igazi nagyrabecsüléssel adózunk önnek azért a nemes gesztusáért, amely- lyel főiskolánkat tüntette ki azzal, hegy az elveszett könyvet vissza­küldte. Hálásan köszönjük figyel­mességét és kedves előzékenysé­gét. Kívánjuk, hogy ön is része­süljön sokszor olyan kellemes meglepetésben, mint nekünk oko­zott figyelmességével.” Derék dolog volt, Szabó bácsi, tüszkék vagyunk magárai POSTAIGAZGATÓSÁG, MISKOLC, — IGEN NAGY érdeklő- déssel hallgatják a Mátravi- déki Erőműben a párt szerve­zésében működő politikai is­kola előadásait. Jelenleg az erőmű dolgozói közül kétszá­zan járnak rendszeresen po­litikai oktatásra.-HÁROMEZERÖTSZAZ ju­hot vásároltak megyénk ter­melőszövetkezetei az elmúlt hónapban. A poroszlói Rákóczi és a tiszanánai Petőfi termelő­szövetkezetek 150-150-es törzs- állományt állítottak be tovább- tenyésztésre. •— A KÄL-KAPOLNAI vas­utasok, a munkát zavaró gya­kori vágányzárak ellenére is teljesítik napi tervüket és szép eredményeket érnek el az év végéig tartó munkaver­senyben. .i- NYOLCVAN SERTÉST hizlalnak a kerekharaszti Al­kotmány Termelőszövetkezet tagjai. A saját tenyésztésű ál­latokat januárban adják le. — A NOVEMBERBEN meg­tartott próbaüzemeltetés után megkezdte a termelést a Mátraderecskei Téglagyár új présgépe. —■ NÉGYEZER gyümölcsfa- csemetét exportált Nyugat-Né- metországba a Csányi Állami Gazdaság. A gyümölcsfacseme­ték jelentős része cseresznye volt. — A MATRAVIDÉKI Fémművekben új, 10 méter magas gyárkéményt építenek a megrongálódott régi he­lyett. Az új kémény építése még ez évben befejeződik és ezzel biztosítják a tökéletes fűtést a legtávolabbi üzem­ben is. — NAPONTA 5-6 traktor szánt a nagykökényest Rákóczi Termelőszövetkezet határában. A Horti Gépállomás traktoro­sai úgy dolgoznak, hogy a jövő hét folyamán teljes egészében befejezzék a mélyszántást. ÜGRI VÖRÖS CSILLAG Kölyök (szélesvásznú) EGRI BRÓDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Törvény az törvény GYÖNGYÖSI PUSKIN Nincs kegyelem HATVANI KOSSUTH Aranyszimfónia PBTE'KVASÁRA Nincs előadás UPtJZESABONY As árban Még egyszer a szűcsi bányászénekkarról KÉT CIKK JELENT meg az elmúlt hónapban lapunk ha­sábjain a szűcsi bányászének­kar „válságáról”. A próbák, fellépések megszűnésének az egyik azzal adja okát, hogy az énekkar a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezete kulturális és nevelési osztályától „üzene­tet” kapott. Ez pedig így szólt: az. énekkart azonnali hatállyal megszüntetik és a továbbiak­ban sem anyagi, sem erkölcsi támogatásban nem részesítik. Ezen háborodott fel a már előbb is zsongó méhkashoz ha­sonlító kórus, s szüntette be J végleg a munkát, úgy, hogy j amikor november utolsó előtti vasárnapjára „hátha mégis si­kerül” alapon próbát hirdetett a vezetőség, mindössze tízen, tizenketten jelentek meg a fnű- velődési otthonban, az adott időpontban. A második cikk hozzászólás volt Tóvizi Sándor elvtárs, a Bányász Szakszervezet osz­tályvezetőjének tollából. írá­sában azt fejtegeti, hogy a „válság" nem az „üzenet" után kezdődött, hanem már hama­rabb, s éppen ez késztette a szervezetet a támogatást meg­vonó lépésre. Tóvizi elvtársnak — sajnos —, igaza van. Az „üzenet” szinte még pontnak sem mond­ható az „i"-betű tetején. Jelen­téktelen szerepet játszik az eseményekben. Az énekkar belső bomlása már jóval előbb megkezdődött. Nem sokkal az ötesztendős jubileum ünnep­ségei után jelentkeztek a ba­jok. Mint az első cikk írója mondja: ék verődött a kórus bányász és paraszt tagjai Kö­zé. Néhány elégedetlen így be­szélt: szép, szép, hogy minket oly sokfelé vittek szerepelni az énekkar fennállásának öt esz­tendeje alatt, de nekünk pa­rasztembereknek egy-egy út mindig nagy kiesést jelentett. A bányásznak jó. Társadalmi munka — mondják szereplé­sére és még meg is dicsérik érte az üzemben is. De ne­künk ki fizeti meg a kimaradt napokat, amiket nem tudunk munkával tölteni itthon? Sen­ki. A bánya még arra sem ké­pes, hogy néhány mázsa szenet juttasson számunkra az ének­kari munkáért. SZÉN AZ ÉNEKKARBAN való szereplésért? Ez megint valami új dolog lehet. De nem. Ezúttal nem holmi kitalált kö­vetelésről van szó. hanem egy felelőtlen ígéretről, amit a bá­nya egyik képviselője tett még korábban. Aki azt mondta, már nem dolgozik Szűcsiben, de az emberek ezt nem nézik. Csak azt: egyszer nekik meg­ígérték a szenet, adják is meg most már azt. Jogtalan a kö­vetelés, mert öntevékeny ének­karról van szó? Teljesen az, de ezt senki nem magyarázta meg a szakadást előidézőknek. Az énekkar vezetőinek, vagy a művelődési otthon vezetőjé­nek kötelessége lett volna ez.' Mindketten elmulasztották. Mi­ért? Erre a kérdésre a legne­hezebb válaszolni. Ki tudná megmondani, .mikor kezdődött, de-tény az. hogy az idők folya­mán csendesen ugyan, mégis szívósan, határozottan, ellentét fejlődött ki a művelődési ott­hon vezetője és az énekkar ve­zetője között. Nem lehet sze­mélyek harcának nevezni, csu­pán az elképzelések különbö­zőségéből fakad, de ez is éppen elég volt ahhoz, hogy amikor kellett volna, egyikük sem állt oda az énekkar elé megmonda­ni például a jogtalan követelé­sekkel kapcsolatos határozott véleményüket. Egymásra vár­tak, s közben nem akarták ész­revenni azt, hogy késlekedésük csak mérgesíti a helyzetet. Így következhetett be azután a csú­fos bányásznapi esemény is: az énekkar távolmaradása az ün­nepségekről ITT KELL HÄT KERES­NÜNK a „válság” megszünte­tésével kapcsolatos tevékenysé­get. A művelődési otthon veze­tőjének és az énekkar elismert karnagyának kell elsősorban leülni, őszintén elbeszélgetni a múlt hibáiról, s utána nézeteik, elképzeléseik egyeztetése már sokkal könnyebb lesz. A munka ezek alapján ismét megindulhat aztán. Az énekkar ötesztendős sikersorozata foly­tatódhat úgy, hogy ez a kis törés, még csak nyomot se hagyjon. Az elmúlt öt év ugyanis kötelezi a szűcsieket. Nem a szakszervezet, a járás, vagy a megye felé. hanem el­sősorban saját magukkal szem­ben. Nem szabad elfelejteniölt — s a vezetőknek sem —, hogy amikor az ötven , szűcsi dalos először a színpadra állt. a kis község és maguk erejére támaszkodhattak csupán. Nem állt mögöttük a Bányász Szak- szervezet az erkölcsi és anyagi támogatással, a lelkesedés, az akarás segítette első lépéseiket. S akkor minden ment. szépen, szinte zökkenő nélkül. Most az anyagi -támogatás megvonásá­nak hírére bomlott fel végképp a kórus. Nem gondolva a múlt­ra, nem hallgatva a józan ész­re. Eltűnt volna a szív a szűcsi dalosokból? Ügy látszik. Mert ha egy énekkar, amely öt éven át sikert sikerre halmozott, oly odaadással végzi munkáját, mint az első időkben, akkor nincs az a hatalom, amelynek erre a szavára: „megszünte­tem”. az „anyagi támogatást megvonom” —, abbahagyná ön- és népművelő munkáját. CSAK AZÉRT AZ „ANYA­GIÉRT" énekeltek volna hát a szűcsiéi? az utóbbi időben? Nem hisszük, s egészen bizto­san a tagok többsége sem így gondolkodik. Néhányan bizto­san szívesen vennék a szenet, az új formaruhát csalt úgy , köszönöm szépen“-re, de a többség könnyen elnyomhatja hangjukat. Csak először szót kell érteni egymással, s a ve­zetőséggel is. Utána pedig is­mét megkezdeni a munkát — nem a később minden bizony­nyal ismét rendelkezésre álló anyagi támogatásért, hanem a kultúra műveléséért, a szűcsi énekkar jó hírnevének öregbí­téséért. (W. L.) Hatvanban (Honvédség) este 6 ö: Érdekházasság SZITA ZSUZSA versei: Virág a hivatalban Szorgos szobában — téli fecske - viruló testű levelecske, csorba cserépben, parány pompa, pár millimétert nő naponta. Kárcsún, kacéran széttekintget. Napfény ölel rá lenge inget. Kibomló zöldje ringó hintó, s szomjas szemünk, a rákacsinto becézgeti. és, sok konok szám, táncra áll a kartonok sűrű során, s a szorzógépek vidáman, frissen fedzésiéinek. Messze > aj>> Lejárt jegyként hulltam ki tenyeredből, és rámlépett a durva rettenet. Szél-vágy sodor, hemperget, űz utánad. Minden meleg nyomodban ténfereg. Kiáltok, bár tudom, hogy nem felelhetsz. Az éjszakában hangom elmerül. Talpam alatt felsír a nedves úttest. Mint gazdátlan árny, lengek, egyedül. Tócsába lépek — felvillan az arcod . Kövekbe botlom — felröppen kezem, kapaszkodnék beléd, mint fáradt gyermek de nem ölel más. csak a félelem. Emlék-parazsat fújok kéklő szájjal. Vacogni kezdek — nem fázol velem? Megdermeszt lassacskán e meztelen tél. — Közös kabátunk volt a szerelem. S hiába munka, rohanás, gond, más vágy , behavazhat sok hulló pillanat, de hűlt párnámon illatod keresve, örökké fáj, hogy messze, messze vagy. Nagyapám Gyermek-szememben mese-óriás volt Bánatomat, tréfáival perelte. Madárlátott-kenyérre] köszönt este, s rekedt hangján dalolt, ha kertet ásott De csupasz talpát csak a tarló várta, s nem tudtam, hogy vidám füttye mögött tüdőbaja is világra szökött, s vére piros nyomot hagyott az őszi sárban Bokros kedvét a gondok vissza-nyesték, s úgy elfolytak a meddő, szép nyarak, mint verítékcsöppek az ing alatt — és hatvan éve csípte, marta testét: A régi képek mindig, s újra fájnak, s mit ö farigcsált, őrzöm kis kapáim <— A meleg földdel egy volt nagyapám, de nem nézték csak földtúróbogárnak: um in ina; !iiii;Egi;i',iiiiiiiiii8!ii!rti;8iii)iBi:iiiii!iiiBitfi:!B!!8iii:!iii8i(8iiiiiii!iii8iiiuiiiiii i>i iiiKisniniiiiiiiuiiisiiEiiaEiKiiiiiiflkh Mtitiiiifliiiiii.iiiiiiiinaiHiiiiuiifiuiiiiiiiiiiiiiiiiuBuiiiiitiuiiiuiiMiitiitiiiiiiiiiiiiiiiitiiiwiiiiMiiiiiaiiiuiiniiaiiiuittBUWiaHiW Jogi propagandamunka Heves megyében A% Egri Vgyvédi Kamara ülése Néhány nappal ezelőtt ülést tartott az Egri Ügyvédi Kama­ra elnöksége. A kamara elnök­ségének tagjain kívül megje­lentek az ülésen a megyei pártbizottság részéről Tamás László, dr. Tarjányi László, Srankó László és Holló Endre elvtársak; dr. Lendvai Vilmos, Heves megye Tanácsa VB-el- nöke Sályi János, a Hazafias Népfront megyei .titkára, dr. Böór Péter, a Megyei Bíróság elnöke, dr. Gyulai László, me­gyei főügyész, dr. Kovács László megyei főügyész-helyet­tes és dr. Áros Tibor, a Terme­lőszövetkezeti Tanács megyei szervezetének jogi előadója. Dr. Gál György ügyvéd ka­marai elnök beszámolója so­rán elmondotta, hogy a mai ülés legfontosabb napirendi pontjaként a megyei termelő­szövetkezeti. és általános jogi propaganda gyakorlati kérdé­seinek a megbeszélése szerepel. Eddig is volt megyénk terüle­tén jogügyi propaganda, az egyes tömegszervezetek és in­tézmények eddig is végeztek jogi felvilágosító munkát, de sokszor egymástól függetlenül és rendszertelenül. A kellő szervezettség hiánya miatt ez a munka nem volt teljes mér­tékben kielégítő. A jövőben a különböző szervezetek ily irá­nyú törekvéseit és intézkedé­seit össze kell hangolni, a mun­kát pedig egységessé és szer­vezetté tenni — különösképpen most, amikor a termelőszövet­kezetek megszilárdításának és további fejlesztésének a kér­dése áll a feladatok előteré­ben. Az eredményes jogi propa­gandamunka hatékony előmoz­dítása érdekében az eddig sok­szor szétforgácsolt jogászi munkát egységes irányítás alá kell venni. De ugyanígy sür­gősen meg kell oldani c ter­melőszövetkezetek intézményes jogi képviseletének a kérdését is, mert arra kell törekednünk, hogy a termelőszövetkezeteket minden irányban — tehát jo­gászi vonalon is — a legmesz- szebbrraanőkig és a legszélesebb körben segítsük. A jogvitás ügyekben arra kell töreked­nünk, hogy helyes intézkedé­sekkel lehetőleg megelőzzük a pereket. Az általános és tsz-jogi fel- világosító munka során a jövő­ben súlyt kell helyezni a saj­tópropagandára is. Ezen a té­ren a jövőben a jogásza tevé­kenységet hathatósan foltozni kell. egyben biztosítani, hogy helyes sajtóközleményekkel elősegítsük a dolgozó tömegek szocialista jogtudatának a ki­alakítását is. Az értekezlet ezen legfonto­sabb kérdéséhez többen hoz­zászóltak és hasznos gyakorlati javaslatokat tettek. Dr. Lendvai Vilmos VB-el- nök a termelőszövetkezetek minden irányú megsegítését kérte a megye jogászaitól — bíróktól, ügyészektől, ügyvé­dektől és vállalati jogászoktól egyaránt. A megye termelőszö­vetkezeteinek életéből vett ta­pasztalatok alapján javasolta, hogy a jogászok a jogi kép­viselet és a jogi felvilágosító munka mellett végezzenek a termelőszövetkezetekben ügy­viteli tanácsadást is. A felvi­lágosító program, akár előadá­sok megtartásáról van szó, akár sajtóközleményekről —, ölelje fel a gyakorlati életben legin­kább előforduló eseteket és az ezekre irányadó jogszabályok ismertetését. Az általános jogi propagandában elsőrendű fon­tosságúnak jelölte meg a társa­dalmi tulajdonossal, mint a szocialista népgazdaság alapjá­val kapcsolatos nevelő és fel- világosító jogászi munkát Dr. Böőr Péter megyei bí­rósági elnök tájékoztatta az értekezletet, hogy megyénk te­rületén a jogpropaganda irá­nyítását a Magyar Jogász Szö­vetség helyi csoportjának ke­retében már korábban megala­kult bizottság végzi. Az egyes munkacsoportokban részi vesz­nek az igazságügyi szervek dolgozói, szervezetten vesznek részt az ügyvédi kamara tag­jai és a tanácsi szervek, illetve vállalatok egyes jogászai is. Arra kell törekedni, hogy a jövőben ezt a propagandamun­kát a legszélesebb körben, a megye egész jogászságának ak­tív bevonásával valósítsuk meg. Ezért is örömmel üdvözli a megye ügyvédségének ezt a mai kezdeményezését. Tamás László elvtárs javas­latára az elnökségi ülés elha­tározta, hogy a már korábban kinyomtatott termelőszövetke­zeti jogi tájékoztatót kiegészí­téseképpen feldolgozza, az idő­közben megjelent és a terme­lőszövetkezetek életére vonat­kozó összes jogszabályokat — ugyancsak egységes szerkezet­ben és közérthető szövegezés­ben. Közölte az értekezleten megjelentekkel, hogy a párt és a tanács illetékes szervei nagyra értékelik ezeket a kez­deményezéseket, amelyek igen hasznos segítséget adnak a ter­melőszövetkezetei? elnökeinek és vezetőségének, valamint a helyi tanácsi szerveknek, de maguknak a dolgozó parasz­toknak is. Dr. Kőrössi Gyula kamarai titkár bejelentette, hogy a me­gye területén működő ügyvédi munkaközösségek minden tag­ja kész a termelőszövetkezetek részére a legmesszebbmenő jo­gi segítséget és támogatást megadni — vagy patronálás formájában, vagy a vonatkozó rendeletók előírásainak meg­felelő szerződés keretei között. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nagy súlyt kell helyezni a vi­déken tartandó előadások he­lyes megszervezésére is, mert enélkül valóban eredményes munkát nem végezhetünk. A közönségszervezés annál egy­szerűbb lesz, minél inkább vá­lik népszerűvé propaganda- munkánk a dolgozó emberek széles körében. Sályi János elvtárs, a Haza­fias Népfront megyei titkára, köszönetét mondott azért a ne­mes felajánlásért, amelyet az értekezleten a megye ügyvéd­sége tett. Megtestesítve látja a párt vezette népfront-politikát, ígéretet tett, hogy ezekben a célkitűzésekben a Hazafias Népfront a megye jogászait minden irányban, tehát az egyes előadások helyi megszer­vezésében is a legmesszebb­menőkig táráogatni fogja. Kö­szönetét mondott azoknak az ügyvédeknek, akik a népfront­politika célkitűzéseit átérezvén — a megye szervezeteiben jó és igen eredményes munkát végeztek. Az értekezleten hozott hatá­rozatokból az látszik, hogy a megye egész jogászsága, illetve a megye területén működő ügyvédi munkaközösségek tagjai őszintén és becsüle­tesen részt kívánnak venni ebben az igen nagy fontosságú propagandamunká­ban. Mint az értekezleten elfo­gadott határozat is aláhúzza: célunk a dolgozó tömegek szo­cialista jogtudatának állandó fejlesztése. A párt és'kormány határozatainak, a törvények­nek és más jogszabályoknak rendszeres, a dolgozók széles körében való ismertetése a so­ron következő jogászi feladatok egyik igen fontos része. Az értekezleten elfogadott határozatok nyomán máris ko­moly eredmények születtek, Dr. Áros Tibor, megyei tsz elő­adó irányításával az ügyvédi kamara vezetősége kijelölte az arra minden tekintetben alkal­mas ügyvédek soraiból azokat, akik önként a megye termelő- szövetkezeteit jogászi munká­val rendszeresen segítik. Ma már nincs a megyében egyetlen termelőszövetkezet sem, ahol nem volna megszervezve az in­tézményes jogi képviselet. Számtalan gyakorlati eset mu­tatja. hogy a rendszeres jogi képviselet a termelőszövetke­zetek gazdasági megerősödését is szolgálja. A termelőszövet­kezetek jogi képviselői ma már rendszeresen részt vesznek a közgyűléseken és nemcsak a konkrét jogviták elintézésében adnak segítséget, hanem segí­tik a termelőszövetkezetek ve­zetőségét ügyviteli, fegyelmi, pénzügyi, szervezési kérdések­ben is. A lesközelebbi napokon be­lül rövid, közérthető nyomta­tott tájékoztatók jelennek majd meg azokról a legfontosabb jo­gi kérdésekről és jogszabályok­ról. amelyek a termelőszövet­kezetek gazdasági életében a legnasvobb fontossággal bír­nak. Például államszavatosság, szerződési jog. kárenyhítési kö­telezettség. biztosítási ügyle­tek. stb. Ezeket a füzeteket a Heves megyei tanács nyomdája kellő számbán fogja kinyom­tatni és a termelőszövetkeze­tek, valamint a helyi tanácsi szervek rendelkezésére bocsá­tani A párt és helyi szervek, va­lamint a Hazafias Népfront rheevei és helvi vezetőségének minden segítséget meg kell ad­ni ahhoz, hogy ezek a nemes törekvések és igen fontos cél­kitűzések a megyénk területén maradéktalanul valóra válhaG» sanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom