Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-08 / 288. szám
3 NEPCJSAg 1959. december 8., kedd Az osztrák sajtót és az egész Osztrák közvéleményt hetek óta izgalomban tartja egy történet, amely napjainkban játszódott le Ausztriában. Kati Korpits 18 éves parasztiányt, szülei akarata ellenére az Er- zsebet kolostorban beöltöztették apácának és nem engedik haza. A kétségbeesett szülőknek még azt sem engedik meg, hogy négyszemközt beszélhessenek lányukkal. Dr. Kadrass fővikárius azt a javaslatot tette a szülőknek, hogy ismét láthatják a lányukat akkor, ha utólagos hozzájárulásukat adják a lánynak az apácarendbe való belépéséhez. A szülők most a bírósághoz fordultak. A középkori módszerekkel végrehajtott modem „apácafogás” előzményeiről és hátteréről a Stimme der Frau című osztrák lap a következőket írja: Megismétlődik Diderot témája Denis Diderot, a nagy francia gondolkodó, 170 évvel ezelőtt írt egy regényt, amely annak idején bejárta az egész világot. Címe: Az apáca. Leírta benne egy fiatal francia leány életét, akit kényszerítettek arra, hogy apácává legyen. A katolikus egyház ellen emelt vád már akkor is feltűnést keltett, de időszerűségét, úgy látszik, még ma sem veszítette el. Vajon itt is megismétlődnék a fiatal francia lány sorsa? És vajon nem számítana semmit a- szülők aKarata, amelynek a gyermek hivatás- és pályaválasztásánál döntően kellene érvényesülnie? Sőt, az osztrák családjog az apának e téren még különleges előjogokat is biztosít. Korpits gazda, aki egyébként istenfélő ember, nem élhet a jogával? Nem érvényesítheti akaratát lánya e létfontosságú döntésénél. A dolog már oda fajult, hogy az öreg ember Kénytelen jogait az igazságszolgáltatás útján érvényesíteni. Amikor e sorok megjelennek, már tudjuk, mi történt a ferlachi járásbírósá- sági tárgyalás első napján. E tárgyalásról a nyilvánosság ki volt zárva, ezért a bíróság épülete előtt izgalmas jelenetek játszódtak le. Korpits Kati a tárgyaláson novícia-ruhában, egy nővér és a rendház jogtanácsosának kíséretében, jelent meg. A csendőrség nem engedte, hogy a szülő és gyermeke beszéljen egymással, sőt Kati ikertestvérét be sem engedték a tárgyalásra. A sajtó képviselőinek az volt a benyomása, hogy az ifjú lány teljesen környezetének befolyása alatt állt. Az egész tárgyalás alatt egy arcizma sem rándult meg, még akkor sem, amikor édesanyja idegösszeroppanással öntudatát vesztette. A tárgyalás öt óra hosszat tartott, végül is elnapolták. Bírósági ítélet még nincs, de az anyák már ítélkeztek és ez így szól: egy fiatal teremtést el akarnak szakítani szüleitől és erős befolyást gyakorolnak rá, hogy olyan életpályát válasszon, amelyet sohasem kívánt. Mintha egy középkori történetet olvasnánk, úgy hangzik a szépséges Korpits Kati szomorú sorsának históriája. Fogolyként, kolostorfalak Közé zárva kellene leélnie életét, pedig a szülők és a testvérek tudják és állítják, hogy soha még célzást sem tett arra, hogy apáca akarna lenni. A klagenfurti Erzsébet kolostor Kapui mégis zárva maradnak. A rendfőnöknő és illetékes fel- sőbbsége kitart amellett, hogy a lány maga kérte a rendbe való felvételét és addig nem kíván szüleivel találkozni, míg ezek nem adják beleegyezésüket elhatározásához. Van rá eset, hogy lányok — főleg falusi lányok — valóban saját elhatározásból „vonulnak kolostorba”, de Korpits Kati esetében ez nem áll fenn. Az előzmények: Ez év április 1-én egy csinos bamahajú lány állt anyjával a klagenfurti Erzsébet kolostor kapuja előtt. Seelből, egy kis karinthiai községből jöttek, ahol az emberek minden vasárnap templomba mennek és mindenki igyekszik jó ember — vagy mint ők mondják — jó keresztény lenni. A szülők örültek, amikor megtudták, hogy lányuk a klagenfurti Kolostorba kerülhet és ott hat hónapig főzni tanulhat. Kati, aki kissé bátortalan természetű volt, bevonulása előtt még egyszer végighallgatta anyja intelmeit és tanácsait, majd becsukódott mögötte a-rendház kapuja Szülő és testvér azzal vigasztalta magát, hogy jó helyen van, ott nem történhet baja. Otthon, a háztartásban és a család külön kis világában azonban hiányzott Kati, helyfe az étkezésnél üresen maradt. Néhány hónap múlva, augusztus 19-én meglátogathatta szüleit. „Augusztus 30-án lejárt a hónap, gyere haza” — mondta Korpits mama. „örülök, ha már kint leszek e falak közül” — válaszolta Kati. Augusztus 30-án, az anya és Kati ikertestvére Klagenfurtba utazott, hogy hazahozzák Katit. A konyhában nem találták. „Hol van?” — kérdezték a nővéreket. Ezek kitérő választ adtak és bevezették őket egy szobába, ahová nemsokára a fiatal lány is belépett. — Kati! — kiáltott fel az anya. Ez a lány, aki a novíciák ruhájában volna, az ő Katija? Az ő gyermeke, aki sohasem beszélt arról, hogy 6 apáca akar lenni. A törékeny, minden • tagjában reszkető teremtés akkor összerogyott. „Mama!” Ez volt az egyetlen szó, amit anyjának válaszolt. A szülők könyörögnek Kati bent maradt a kolostorban. A szülők és testvérék kérték a főnöknőt, hogy beszélhessenek vele, mert lehetetlennek tartották, hogy önként állt be apácának. Amikor viszontlátták, apácákkal volt körülvéve, szótlanul, szomorúan, láthatóan megfélemlítve sütötte le szemeit. Az egész család kétségbe van esve, mert Katit a mai napig sem tudták a kolostor falai közül kiszabadítani. Mikor Korpits papának egyszer sikerült valahogy a kolostorba bejutni és ott hangosan kiáltva, de eredménytelenül hívta lányát, rendőrökkel vezettették ki. A küzdelem Katiért változatlanul folyik tovább a szülők és a rend, az otthon és a kolostor között. Az egyházi hatóságokat hidegen hagyja a kétségbeesett szülők segéiykiáltása. Korpits tehát a bírósághoz fordult. A közvélemény Mindenütt a 18 éves Kati szomorú történetéről beszélnek. ..Szinte lehetetlen, hogy ma ilyesmi megtörténhet—mondották a klagenfurtiak, amikor hallották az esetet és a bécsiek, amikor az újságban olvastak róla. Mikor a napokban Korpits papa és mama még egyszer megkísérelte, hogy láthassák lányukat, a kolostor kapuja előtt nagy embertömeg gyűlt össze. Az emberek felháborodva látták, hogy az előcsarnokban a 68 éves öreg gazda szigorú, kérlelhetetlen arcú emberek előtt térdre rogy és könyörög: „Adjátok vissza a lányomat!” A válasz: hűvös tekintetek, hideg szívek. Csak a kolostor lelkésze szólalt meg: „A novícia nem kívánja szüleit látni és beszélni sem akar velük”, Korpitsné szívrohamot kapott és összeesett. Amikor magához tért. maradék erejével a kapuban összegyűlt emberekhez vánszorgott: „Segítsetek már, hogy újra enyém lehessen a gyermekem!” A tömeg felzúgott és behatolt a kapun. Ekkor jött a rendőrség, és — az erősebb volt. Korpits Kati pedig hordja a novíciák fátylát, amelynek szövedéke leheletfinom, mégis félő, hogy összenyom egy egész családot. N. Sz. Hruscsov elutazóit hazánkból (Folytatás az 1. oldalról) Testvéreim! A legjobb érzésekkel térek vissza Moszkvába. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemrég befejeződött kongresz- szusa kifejezte egységüket, az önök szervezettségét, azt a harci szellemet, amely valameny- nyiüket eltölti. Ez örömmel tölt el bennünket is. Erősít bennünket, erősíti azt a tudatunkat, hogy’ ügyünk legyőzhetetlen. A szocialista országok kéz a kézben, erőteljesen, vidáman haladnak együtt a közös úton: a szocializmus építése útján a kommunizmus felé. — Kedves barátaim! Kedves budapestiek! Kedves elvtársakI Ahogy mondják: mindenütt jó. de legjobb otthon. Azután meg. az embernek tudnia is kell. hogy mikor kell hazamennie. (Derültség.) Most távozom, de tudom, hogy még sokszor találkozunk. mert meggyőződésem az. hogy engem még meghívnak ide. (Nagy taps.) Azt mondom tehát: a viszontlátásra. Viszontlátásra, kedves barátaim! Sikereket kívánok önöknek, menjenek tántoríthatatlanul előre, harcoljanak bátran a kommunizmus ellenségei ellen. Haiad- iunk együtt, a marxizmus-—le- ninizmus zászlaia alatt a kommunizmushoz. ( Hosszantartó taps.) N. Sz. Hruscsov szavait ha4 talmas lelkesedéssel fogadták az egybegyűltek. N1. Sz. Hruscsov ezután a pályaudvar indulási csarnokába ment. ahol szintén több száz, főnyi fővárosi dolgozó gyűlt össze’ búcsúztatására és szeretettel köszöntötte. N. Sz. Hruscsov kezet rázott a búcsúztatására megjelent személyiségekkel, majd beszállt a különvonatba. Útjára elkísérte Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Gáspár Sándor, a Polilikai Bizottság póttagja is. N. Sz. Hruscsov az ablakból még egyszer szeretettel köszöntötte a búcsúztatására megjelenteket, majd a vonat kigördült a pályaudvarról. (MTI) A testvér párták küldöttségeinek vasárnapi látogatása Az MSZMP VII. kongresz- szusán részt vett lengyel pártküldöttség Ignacy Loge-So- winskinak. a Lengyel Egyesült Munkáspárt politikai bizottsága tagjának vezetésével vasárnap Veszprém megyébe látogatott. A lengyel vendégek \a Zirc melletti akiipusztai Hajnal Tsz-t keresték fel elsőnek, majd vasárnap délután a Bala- tonaligai Állami Gazdaságba látogattak el. E ricso Sztajkov, a Bolgár Kommunista Párt politikai bizottságának tagja, a Bolgár Hazafias Arcvonal elnöke, Ra- denko Vidinszki, a BKP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője, Jancso Georgier, a hasziko- voi területi pártbizottság első titkára és Kros Krasztyu Sztoj- csev, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete, az MSZMP VII. kongresszusának bolgár küldöttei, vasárnap Baranyába látogattak. A megyei pártbizottság vendégeit Palkó Sándor, a megyei tanács VB- elnöke fogadta. Együttesen mentek Harkányba, — amelyet 15 évvel ezelőtt bolgár harcosok szabadítottak fel és megkoszorúzták a bolgár hősök síremlékét. Jancso Georgier, a küldöttség tagja, 1945-ben maga is részt vett a Harkány körüli harcokban. A harkányi Baranya szállóban adta át Palkó Sándor a kedves vendégeknek a megyei pártbizottság ajándékát, a pécsi Zsolnay Porcelángyár 100 éves, muzeális értékű tárgyait. Ezután a történelmi nevezetességű Siklóson áthaladva, ellátogattak Villányba, ahol a híres pince- gazdaságot tekintették meg. A Koreai Munkapárt küldöttségének tagjai vasárnap délután a Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett abád- szál óki Lenin Termelőszövetkezetbe látogattak el. A vendégek megtekintették a termelőszövetkezet gazdaságát, majd a szövetkezet tagjai ajándékokkal kedveskedtek a látogatóknak. Lassan megindul az élet Fréjus-ben FRÉ JUS (MTI): Fréjus-ben, a borzalmas gátkatasztrófa által sújtott Dél-Franciaország-i városkában vasárnap is teljes erővel folytatódtak a mentési és a helyreállítási munkálatok. Nem teljes adatok szerint száz lakóház — többek közt egy egész utca —, teljesen elpusztult, több mint hétszáz pedig súlyosan megrongálódott. Az élet lassú megindulásának jeleként vasárnap ismét kinyitottak az üzletek, a kávéházak és néhány autóbusz is közlekedik már a városban. Megindult a postai szolgálat is. Esetleges járványok elkerülésére a hatóságok elrendelték, hogy az ezután előkerülő holttesteket lefényképezés után azonnal el kell temetni. A hozzátartozók a fényképek alapján állapíthatják meg a személy- azonosságot. Vasárnap a mentőalakulatok újabb holttestekre bukkantak a városban és a Riviera mentén. A hatalmas erővel lezúduló víztömeg nyilvánvalóan többeket a 70 kilométerre levő ten- most kezdi ezek holttestét part- gérbe sodort és a hullámverés ra vetni. Veszedelmes német aknákat fárt fel a gátszakadás FRÉ JUS (MTI): A katasztrófa okának felderítésére indult tüzetesebb helyszíni vizsgálat megállapította, hogy a roppant erejű gátszakadásnál a víz több olyan fel nem robbant aknát mosott ki a földből, amelyeket még a második világháború ideién ástak el a németek ezen a vidéken. A hatóságok — újabb szerencsétlenségtől tartva —. a Malpasseti gát közvetlen környékét elzárták a közönség elől — jelenti a Reuter. A francia belügyminisztérium legújabb közleménye szerint eddig 323 holttestet találtak a katasztrófa sújtotta vidéken, de félő, hogy a halálos áldozatok száma ennél sokkal több lesz. Az eltűntekről pontos számadatokat a hatóságok még nem adtak ki. Leotard, fréjusi polgár- mester közölte, hogy a várus temetője teljesen megtelt és a város vezetőségének most új temetőről kell gondoskodnia. A város kétezer lakosa vált hajléktalanná. Az országos gyűjtés vasárnap estig négymillió dollárnyi ösz- szeget eredményezett. A francia kormány elrendelte. hogy a katasztrófa ügyében megindult vizsgálatról készülő jelentést két hónapon belül hozzák nyilvánosságra. (MTI) Szibéria a világ leggazdagabb vidéke SOKAN úgy képzelik Szibériát, mint a civilizációtól elszakadt, istenhátamögötti vidéket, amely legfeljebb egzotikumával vonz. Mi is az a Szibéria? Óriása terület, amelyen Afrika nagy része elférne. Az Ural hegységtől a Csendes-óceánig s az Északi Jeges-tenger partjaitól a kazak sztyeppékig terjed: területe tízmillió négyzetkilométer. Itt van az Antarktisz után a Föld második hideg-pólusa, az örök fagy talajának övezete: a megfagyott talajréteg helyenként 800 méter vastag. Észak- Szibériában több mint 9 hónapig tart a tél. a hőmérséklet olykor — 65 C fok alá süly- lyed, s a fagyokat csaknem mindig vad hófcrgetegek kísérik. Tavasz és ősz nincs, a száraz nyár hirtelen köszönt be és gyorsan elmúlik. Dél-Szibériá- ban azonban most, hála a szovjet ember kitartó ihunkájának. szőlő, dinnye, körte, citrom és más szubtrópikus gyümölcs terem. Szibéria a világ leggazdagabb vidéke. Földjének méhében a Mengyelejev-táblázat valamennyi eleme megtalálható. A Kuznyecki-medence, az irkut- szki terület északi és a novo- szibirszki terület déli része sok milliárd tonna szenet rejt. A Szájává hegység nyúlványaiban és az Altájban olyan gazdag fémtartalmú vasércet bányásznak, hogy dúsítás nélkül küldhető a kohóba. A világhírű Kuznyecki kohóművekben termelt nemesacélt, kitűnő hengerelt árut és nyersvasat a világ számos országába szállítják. Berezovában földgázt találtak, s most épül .a hatalmas gázkombinát. Nem messze attól a helytől, ahol az Angara a Jenyiszejbe ömlik, a közelmúltban vaslelőhelyre bukkantak. A több mint fél kilométer kiterjedésű érctelep 50 méter mélységbe nyúlik. Ezt a ritka lelőhelyet Angara-Pitszkij-nék nevezték el. Itt a bányászás helyett exkavátorokkal termelik ki az ércet, ezért a szokottnál jóvar olcsóbb lesz. A krasz- nojarszki vidék és Nyugat-Szi- béria gyáraiban nagy mennyiségű alumíniumot termelnek. SZIBÉRIA nemesfémekben — platinában, aranyban, ezüstben — is gazdag. Jakutiában aránylag nemrégen, rendkívül gazdag gyémántmezőt fedeztek fel. A gyémánt nemcsak a Föld legdrágább és legkeményebb, de legritkább köve is. Az egész világon évente alig több, mint húszmillió karátot, vagyis négy tonnát termelnek ki belőle. Ennek 85 százalékát a dél-afrikai gyémántmezők adják, A szovjet ipar eddig állandó „gyémántéhségben” szenvedett. Most gyémántot is találtak. Az örök fagy birodalmában akadtak rá, az Északi Sarkkör táján, ahol nemrégiben még csak medvék és farkasok tanyáztak. Mindaz, ami-itt épül — gyár vagy magtár — a helyi erőforrásokon. a felkutatott nagy készleteken alapszik. A Kuznyecki-medence két hatalmas kohóműve szolgál alapul a Szovjetunió nagyságára nézve harmadik — az uráli és a zaporozsjei után következő — nagy kohászati bázisának. A hőerőművek olcsó szénnel dolgozhatnak itt. A folyók arculata is megváltozik. Bratszkánál üzembe helyezik a világ legnagyobb, három és fél millió kilowatt kapacitású vízierőművét. A Jenyiszejen teljes erővel folyik egy még nagyobb: a krasznojarszki vízierőmű építése: ez több mint négymillió kilowatt kapacitású lesz. Szibériában tehát több villamosenergiát termelnek majd, mint bármelyik európai országban. SZIBÉRIA, a kimeríthetetlen lehetőségek és hatalmas erőforrások országa, napról napra fejlődik, és híven tükrözi a Szovjetunióban végbemenő kommunista építés lenyűgöző arányait. Az olasz pártküldöttség az írószövetségben Az MSZMP VII. kongreszszusán részt vett olasz pártküldöttség vezetője, Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Carlo Parodi, a Központi Bizottság tagja vasárnap délután ellátogattak a Magyar írók Szövetsége székházába, ahol a magyar kulturális és tudományos élet képviselőivel találkoztak. A küldöttséget Benke Valéria. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, művelődésügyi miniszter kísérte. A vendégeket Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke üdvözölte, majd Giancarlo Pajetta beszélt az Olasz Kommunista Párt jelenlegi feladatairól, harcairól. Kongresz- szusi benyomásairól elmondotta: Mély benyomást gyakorolt az olasz küldöttségre az MSZMP VII. kongresszusa, — Rendkívül érdekes volt az önök kongresszusa, — mondotta —, sőt azt is mondhatnám, hogy megható volt. Nyíltan, teljesen őszintén beszéltek a kongresszusi küldöttek. Az MSZMP VII, kongresszusa zárószavaiban pedig több olyan dolog volt, ami bennünket is nagymértékben érdekelt, s amit munkánkban hasznosíthatunk. Nemcsak a beszámoló embersége, szívből jövő őszintesége hatott ránk. hanem politikai értéke is. Nagyon tetszett az a mód. ahogyan Kádár elvtárs az ellenséges, helytelen nézetekkel vitázott. Ezután G. Pajetta válaszolt a jelenlevők kérdéseire. A találkozáson részt vett. több neves író. művész, tudós, képzőművész, továbbá a kulturális és tudományos élet számos képviselője. (MTI) Jugoszláv lapok az MSZMP kongresszusáról BELGRAD (MTI): A jugoszláv lapok vasárnapi számukban rövid ieientésekben foglalkoznak az MSZMP VII. kongresszusának pénteki és szombati eseményeivel. A Borba ismerteti a megválasztott Politikai Bizottság tagjainak névsorát. A. Politika beszámol arról, hogy az MSZMP vezetői fogadták az SZKP Budapesten tart- tózkodó küldöttségét, élén N. Sz. Hruscsovval.
