Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-06 / 287. szám
b xépcjsag 1959. december 6., vaaama# 1959. december 6? vasárnap: 1941. Megkezdődik a moszkvai csata. A szovjet hadsereg első nagy győzelme a fasiszta hadsereg fölött. 1959. december 7, hétfő: 1890. Megnyílik a Magyarországi Szociáldemokrata Párt alakuló kongresszusa Budapesten. 1918. Megjelenik a KMP hivatalos lapja, a Vörös Üjság. C? Névnap O Ke feledjük hétfőn: AMBRUS kedden: MAMA köszönet A Matravidéki Szénbányászati Tröszt szűcsi X-es aknájánál hősi halált halt 31 bányász gyermekei részére a Xemzeti Szálloda és Étterem Vállalat nő- és szakszervezeti bizottsága 31 csomag télapó ajándékot küldött a szűcsi pártszervezet címére azzal, hogy azt az elhalt bányászok gyermekeinek továbbítsa. A pártszervezet ezt továbbította, es mind a helyi pártszervezet, mind a hősi halált haltak hozzátartozói nevében ezúttal mond köszönetét a vállalat dolgozóinak. — A MÁTRAYIDÉKI Fémművekben a faliújságon értesítik a munkásokat az éves terv és a kongresszusi munkaverseny állásáról.- KIDOLGOZTÁK a Szocialista munkabrigád cím elnyerésének feltételeit a Mátrayi- déki Erőműben is. A brigádtagokkal folytatott megbeszélés után előrelátható an a jövő év elején kezdődik a nemes versengés a kitüntető cím el nyeréséért.- A KÁL-KÁPOLNA1 vasútállomáson is megalakultak az első Szocialista munkabrigádok a vasutas dolgozók között. Az első kezdeményezesre több vasutasbrigád jelentette be csatlakozását a Szocialista munkabrigád címért indult versenybe.- DECEMBER 6-án, vasárnap nyílik meg az egri Városi Művelődési Házban a táncklub. Ez alkalomból fellép izenti Edit táncdal-énekesnő, kíséri Szalkay László és tánc- zenekara.- HÉTFŐN a prágai tanítónők ötven tagú énekkara ad műsort az egri Városi Művelődési Házban. Vezényel Karel Zeman. — A BM Heves megyei műf Veszeti csoportjai ma délelőtt az egri Városi Művelődési Házban megyei kulturális versenyt rendeznek. — Hétfőn este hat órakor az egri Városi Művelődési Házban a Prágai Központi Pedagógus Énekkar vendégszerepei. TÁVIRATI JELENTÉS A MÁTRA VIDÉKI ERŐMŰBŐL Sikerrel teljesítettük éves tervünket A szerkesztőségbe érkezett távirat szerint a Mátravidéki Erőmű dolgozói, akik sikerrel teljesítették kongresszusi felajánlásukat, most újabb sikerről adhattak számot. „Jelentjük, hogy az eredeti éves terv szerint értékesített villamos- energia tervünket december 4-én 16 óra 40 perckor teljesítettük” — írják táviratukban 6 ez az újabb munkasiker méltán bizonyítja, hogy az erőmű dolgozói mennyire komolyan vették a pártnak adott szavuk teljesítését. Illő köszöntése volt ez a kongresszus befejezésébe iC. Mezőgazdasági tanácsadó Védekezzünk a rágcsáló kártevők ellen Az őszi tartós szárazság, továbbá az elmúlt évek enyhe, csapadéktalan telei igen kedvezőek voltak a szántóföldi kártevők elszaporodására. Ezek nagymérvű kártételére ebben az évben is számítanunk kell a takarmánynövényekben, gabonafélékben és egyéb termesztett növényeinkben. Ősszel és tavasszal a gabonafélék leveleit, kalászhányás után pedig a kalászban levő szemeket pusztítják. Egy hörcsög őság egy mázsa szemet is „begyűjthet". Nagy kárt okoz a mezei pocok a szalmával és kukaricaszárral bekötött gyümölcsfák megrágásával is. Földalatti járataikban nagy mennyiségű téli eleséget gyűjtenek be. Veszedetmességüket fokozza az a tény is, hogy igen szaporák és állandóan rágcsálnak. A frissen szántott földet nem szeretik és ezért szántás után az árokpartra és az évelőkre vonulnak, ahol közvetlenül a föld felszíne alatt járatokat készítenek. Később a talaj ülepedése ég a vetések megerősödése után újra megtelepednek az őszi vetésekben és ott károsítanak. Az ellenük való védekezés részben mechanikai, részben kémiai szerek útján történik, az ürgét az ürgelyukból kiöntjük. A mezei pockot fogóval is gyéríthétjük. Ezektől az eljárásoktól jobbak a kémiai szerekkel való védekezések. Ezek közül a cinkfos zfid tartalmú Arvalin a legismertebb és legjobban bevált szer. Ezt tavasszal napraforgó olajjal keverjük nyáron pedig melasszal édesítjük. Mozik műsora: EGRI VÖRÖS CSILLAG 6—7-én: Halál a nyeregben (szélesvásznú) EGRI BRGDY 6—7-én: Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 6—7-én: A csend világa GYÖNGYÖSI PUSKIN 6- án: A bemutató elmarad 7- én: Fényes esküvő HATVANI KOSSUTH 6—7-én: Vörös lesz a rét PETERV ÁSÁRA 6- án: Asch őrvezető kalandos lázadása 7- én: Nincs előadás FÜZESABONY 6—7-én: A mi kis. családunk Az előzőleg betaposott és másnap kibontott, tehát a járt lyukakba tegyünk belőle egy kávéskanállal. ettől elpusztulnak. Kézzel ne érjünk az Arvalin szerhez, mert a pocok megérzi az emberszagot és nem eszik belőle. Ez az eljárás főleg akkor hoz eredményt, ha a község egész határában egyidőben, közös erővel végezzük. Irthatjuk még szénkéneggel is, melyből 20—30 gr-t adagolunk lyukanként. Gyéríthétjük úgy is, hogy a poeóktanyák közepén 2—3 méter magas póznákat állítunk fel. melyről mint leshelyről vadásznak az ölyvök, vércsék és baglyok. A ragadozó emlősök közül a menyét, róka, macska is pusztítja őket. Segít a kártevők gyérítésében az esős idő is, mert járványos betegségük, a tífusz elpusztít belőlük. A kártételt nagymértékben megelőzhetjük, ha minden évben, minden területen rendszeresen elvégezzük az őszi mélyszántást. — Viucze János — Qupj,zjd:lü/<tdjtnúö / Is „éneklő“ autóbusz Nehezen kapaszkodott a sza- lóki partra az autóbusz. Utasai szórakozottan figyelték a rozsdaszínű szőlővenyigéket, az út kanyarba elfutó tájat. Innen- onnan beszélgetés hallatszott, de az utazók nagyrésze csendben várta a megállókat. Fiatal gyerek ült az egyik ülésen, lehetett tizenkét éves, alacsony növésű, pirospozsgás kis legény. A lába kalimpálva verte az ütemet a busz ringá- sához. Kezében csillogó szájharmonika, amit néha-néha megfújt, mintha ellenőrizni akarná, meg van-e még a hangja, de aztán szégyenlősen takarta el kezével. Az utazók egy része, hogy legalább az unalmat elűzze, kérlelni kezdte, játsszon valamit, mindegy, hogy mit, csak muzsika legyen. A nagy kérlelésre akadozva megszólalt a szájharmonika és a diáklányok kísérete mellett játszani kezdte a kedvenc slágert, a „Pancsoló kislányt.” Verpelét után sötétség bo- i rult a kocsira, de ez csak bá- ! torságot adott a kis zenésznek, aki most már hangosabban játszotta: — álom, álom, édes álom, álomkép... Mintha varázspálcával érin- [ tette volna meg a jó hangulat | szelleme a kocsi utasait. Éne- j kelték a magyar nótákat, vidáman, a kis Jóska legény élete első. nyilvános szereplése alkalmából. Szólt a szájharmonika és a busz utasai énekeltek, s mintha a motor is megérezte volna a jó kedvet, egyre gyorsabban haladt a lejtős úton. l.*sen A csend szunnyadva ül a csupasz ágakon. Az irtás felől bokorzörrenést hoz a szél, titokzatos zajával éled az éjjeli erdő. A szemközti hegyoldalban súlyos lépteivel egy agancsos vált át a csapáson, hozzádör- zsölődve a faderekakhoz. Lassú, komótos lépteinek zaját felfogja a haraszt, ahogy a völgybe fordul a patak felé. A víznél megáll, mintha gyönyörködne szétágazó fejdíszében. Lehajtja aggancsos koronáját, közel, egészen a vízhez, fúj egyet, hogy gyűrűzni kezd a víz. Óvatosan iszik, közbe-közbe kiegyenesíti nyakát, távolra néz, a fák közé, bele szimatol a levegőbe. Ilyenkor érzi az erdőt. Ismeri az illatokat, az elszáradt fű kellemes illatát. Magasra tartott orral vár. A szél megfordul. Újra a vízhez hajtja á fejét, de félúton mintha valami titokzatos erő álljt parancsolt l'olna — megáll. Szagot kapott, számára kellemetlen erdőjárótól. Egy ugrás és máris a távolból hallatszik, amint menti értékes koronáját a birodalmába tolakodó idegen, az ember elől. A holdsarló előbukkan a felhő mögül, sárga aranyszínbe öltözteti az alvó erdőt, s a vadász dühösen ereszti le a fegyverét: kár volt várni a jobb lövésre. Kovács János FILM: Fényes esküvő MAGYARUL BESZÉLŐ AMERIKAI FILM Egy amerikai családról szóló mai történet, amelynek főszerepeit Bette Davis és Ernest Bomie játssza. A filmet a gyöngyösi Puskin Filmszínház mutatja be december 7—9-ig. R gyöngyösi Épület- és Bútorasztalos Ktsz dolgozói teljesítették kongresszusi vállalásaikat A gyöngyösi Épület- és Bútorasztalos Ktsz tagságát szorgalmas, jó szakemberekként ismerik a megyében. A készítményeik igen sokfelé eljutnak, a megye legtávolabbi részéből is érkeznek hozzájuk megrendelések. Az év elején a szövetkezet dolgozói elhatározták, hogy jobb és több közszükségleti cikk termelésével készülnek a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusára. Felajánlásukat becsülettel teljesítették, mert az egymillió 600 ezer forintos éves tervüket műsora, Egerben este fél 8 óraikor: Warrenné mestersége (bérlete z^inet) Abasáron délután 3 órakor: (Honvédség) Érdekházasság Domoszlón este 8 órakor: Érdekházasság november 30-ig teljesítették. Az év végéig úgy dolgoznak, hogy éves viszonylatban kétmillió forint értékű munkát tudjanak elvégezni. A vállala- lásuk alapján többek között 200 darab konyhaasztalt, 200 vizesszekrényt készítettek. A szövetkezet tagsága az 1960-as évben is többet akar adni a megye lakosságának a készítményeiből, ezért már most készülnek az első negyedévi feladatokra, kibővített üzemükben az ez évinek kétszeresét akarják termelni. Polgár Miklós KÜLÖNÖS VÉLETLEN Nyugat-Franciaországban Angou- leme elővárosában felavatni készültek az úl sportstadiont. A lakosság a stadiont a polgármester után „Emile BarouiUiet-staüion- nak” akarta elnevezni, mert az 6 erőfeszítésének volt köszönhető a sportpálya megépítése. A megyefőnök azonban úgy nyilatkozott; hogy élő személyről nem helyes épületet elnevezni és nem engedés, lyezte a névadó ünnépséget. Másnap a polgármestert autó*’’ baleset érte és meghalt. A megyefőnök most már személyesen sietett a névadó ünnepség keretében Emile Barouilhetről elkeresztelni az új sportstadiont, j, I ,i.:l:;tn!l!lil»in;i i iiiaiiiüiua ■ i i ■ 11 il!!lni::li:am::imit:i* SZEMES PIROSKA: I tógépes ... hol nem volt, Tiszán innen, Zagyván túl, egészen kis faluban, sok más emberhez hasonló, se kicsi, se nagy, se szép, se csúnya, se szegény, se gazdag, se okos, se buta ember. Mondom, kicsi a falu, kicsi a határa, kicsi a tanácsa, de mindent meg lehetett benne találni, ami az igazi, nagy falvakban van. Templomában deleiket kongatott a harang, a patak hátának mohos lapátú malom támaszkodott, amiben régesrég nem őröltek ugyan, de volt. Volt aztán főutcája, és néhány mellék is. azonkívül két kocsmája. Egyikben esténként, meg vásári délelőttökön cigány cincogott, a másikban pedig kuglipálya csalogatta a nagymarkú, erősdobású férfiakat. Az az ember, akiről a mese szól, hogy, hogy nem, szerelmes lett. És nem asszonyba, nem is lányba. Asszonya már volt, békén taposta véle az éveket. Hát mibe szeretett akkor? Ha hiszik, ha nem, egy írógépbe. Méghozzá a községi tanács írógépébe. Jó pár éve már annak, hogy hivatalos ügyben odabe járt, akkor, amikor a kisasszony a billentyűket csattogtatta, de úgy, hogy oda se nézett, mind a tíz ujjával játszott és énekelve íródtak a rideg, hivatalos mondatok felszólításról, értesítésről, elismervényről, igazolásról. Az ember, akit Zsigának hívtak, imígy könyör- gött a billentyűn muzsikáló kisasszonynak: — Drága Erzsiké, engedje •meg, hogy egyszer majd én is pöcögtethessek a masinán ... A kisasszony rámosolygott, bevégezvén a hártyapapírra írt hivatalos szöveget, kicsavarta a gépből és így szólt: — Tessék, Zsiga bácsi. Akár most is, amíg nekem nincs szükségem rá! Így kezdődött. És Zsiga a legnagyobb dologidőben is szakított magának néhány órát, és csattogott pár oldal betűt. Lassan olyan lett neki a gép, mint a dterásnak a hangszere, a kanásznak a síp. Náci bácsinak a hegedű. Életet vitt a gép muzsikálásába és gyönyörködött a betűk egymásután sorakozó szürkéjén, amelyek gondolatainak szobrai lettek. Amikor a tanácstitkár más faluba költözött, így okoskodtak a községi főemberefc: — Minek hozassunk idegenből másikat, amikor itt van a mi írástudó Zsigánk! Annak rendje-módja szerint meg is választották őt tanácstitkárnak. A kisasszonynak sokféle dolga van: adóbevallási ügyek, nyilvántartások, könyvelés, olyasmi, amit csak kezeírásá- val tudott megcsinálni. Zsiga pedig nem bánta, mert így csaknem minden gépelnivalót maga végezgetett. Munka után regényrészieteket kopogott mindenki ámulatára és saját gyönyörűségére. Ha az elnök bement a járásra, Zsiga volt az úr a háznál. Nyugtákat, elismervénye- ket öt. ha Varga néni panaszra ment, hogy tévedtek a telekkönyvi átírásnak Zsiga lekopogta a gépen, hogy egy héten belül utánanéz az ügynek. Még a nevét is odaírta a masinával, utána meg tintával, kézzel is hitelesítette. Persze, fellapozhatta volna a telekkönyvet, de ezt az eljárást, a nyugtásat, valahogy szebbnek, tartalmasabbnak látta. Volt ebben valami szép, komoly. Lassan azután olyan ámulat vette körül, hogy minden megfontolásra illő ügyet elé vittek, lehetett az hivatalos, vagy magántermészetű, ő írásban mondta ki véleményét, amelyet tiszteletben tartottak. Ö fogalmazta a tanácsülésekre szóló meghívókat, ő sokszorosította minden alkalommal harminckét példányban. Ö írta a jegyzőkönyveket, kérvényeket, utasításokat. Egyáltalán: minden kimondott szót ő foglalt írásba, 'csak azt nem, amit nem hallott. Számtalanszor lehetett látni esténként, amint hóna alatt a kis Continental-lal hazafelé kocog: hogy otthon tovább muzsikáljon, s reggel hozta vissza mesterségének nagyszerű társát, alkotószerszámát. Egyik tavasszal történt, hogy sürgős tanácsülést kellett ösz- szehívni. Arra már nem volt idő, hogy a meghívóitat a kisbíró kézbesítse. A közellevő tanácstagoknak személyesen kellett nyakukba szedniök a lábukat, hogy értesítsék a tanácstagokat. Az elnöknek, Erzsikének, a kisbírónak és Zsigának. Barátunk négyrét hajtott ív- papíroikat, élesre fent bicskát vett magához, kis meghívó-sze- letecskéket aprított, aztán hóna alá csapta az írógépet és elindult értesíteni. Elsőnek az állatorvoshoz ment, merthogy ő is tanácstag volt. — Szóval délután tanácsülés? Jó! — Mindj'árt megcsinálom a meghívót. — De nem felejtem én el! — mondta az állatorvos. — így hivatalos! — felelte Zsiga, majd körülnézett, asztalt kutatva. Hamarosan talált is magának valót, kikapcsolta tokjából a gépet, befűzte a papírt és rámuzsikálta az értesítést. Aztán újat vett elő, melyre ezt kopogta: ,.Ezennel elismerem, hogy a mai napon átvettem egy mai napra szóló ta- nácsülési meghívót.” Aláíratta és elindult a többi nyolchoz — ennyi jutott rá — és mindenütt lekopogta a meghívót és az átvételi elismervén yt. Lassan, lassan teljesen hatalmába kerítette szenvedélye. Idővel nem törődött mással, csak a géppel. Mindegy lett, hogy mit, csak írt. értelmes, vagy annak látszó szavakat, mondatokat. Végül eljutott odáig, hogy puszta szenvedélyének áldozata lett és gondolatait is leírta. Olyanokat, amilyeneket az emberekről gondolt. Például a feletteséről, a tanácselnökről. Aki néha elveszítette türelmét, s mondott valamit arról, hogy a tanácstitkár jó lenne, ha más egyébbel is törődne, mint az írógéppel. Olyankor Zsiga leírta mindazt, amit gondolt róla, s egyszer-másszor postára is adta a leveleket, amelyek nyomán különböző vizsgálatok támadtak. Bár nevét nem kopogta ilyen jellegű gondolatai alá. nem volt nehéz kitalálni, hogy a tanács írógépének egyeduralkodója summázta véleményét. A vizsgálatok egymást érték, már nemcsak a tanácselnök ellen indultak postára Zsiga gondolatai, hanem másokról is írásban adta véleményét. Végül, hogy a kis falu, kis tanácsa megbéküljön, el kelleti szakítani Zsigát szerelmétől. Ez pedig olyan módon történt, hogy ideiglenes megbízatását visszavonták és más faluból hozattak tanácstitkárt. Igaz, nem tudott gépelni. Azt mondják, nem tanul meg soha. Nem ér rá. Meg nem is akar. De ha kedve lenne, sincs rá ideje, mert Zsiga után még ma sem tudták befejezni a nagytakarítást. A mese végére jót keli £mi. azt, hogy minden rendbejött: ami nagyjából igaz is. Annyiban azonban eltér a megszokott befejezéstől, hogy Zsiga még visszajár. Éjszakánként kísért. Néha még hallani, amint a házak felett elhúzó szellőn üldögélve gondolatait, véleményét csattogtatja hai-agosan gépbe. Lehet, hogy most éppen utódjáról ír. Ha elkészül vele, bizonyosan postára adja. Feleslegesen nem tanul az ember. Évek gyakorlatát nem lehet kitörölni az emlékezetből. Neki is nehezen megy..; A Zsigának. Még mindig igyekezik, igyekezik, de a stílusa nagyon gyönge. Ha belefognak, hogy írásait elolvassák, legtöbbször már az első mondatánál félre teszik a papírt... Azt hiszem, rövidesen már hozzá se kezdenek: