Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-04 / 285. szám

'198ft, Aeeember 1., pernek

NÉPÚJSÁG

1

I oh talla tanácskozását az MSZMP VII, kongresszusa

{Folytatás a 2. oldalról) tikai, _ gazdasági, társadalmi, kulturális téren rendkívüli eredményeket értünk el.

A párt és a dolgozó milliók egészséges összhangja, egyetértése hónapról hónapra, esztendőről esztendőre növeli termelési eredményeinket és különösen szép sikereket hozott legújabban a kongresszusi versenyben, amelyben az ipari munkásság, a dolgozó parasztság és az értelmiség egyaránt kifejezésre juttatta hűségét a párt iránt.

Szocialista átalakulásunknak egyik legfontosabb időszerű kérdése a mezőgazdaság fejlődése, a termelőszövetkezeti mozgalom. Ez a kettő egymástól elválaszthatatlan.

Az idén, ezen a területen szép eredményeket értünk el, és további sikereket várhatunk. A parasztság körében mindinkább tért hódit a felismerés a nagyüzemi mezőgazdaság előnyeiről, a parcellagazdálkodással szemben.

A párt és az állam segíti a parasztságot, értékeli és támogatja a termelés fejlesztésére irányuló erőfeszítéseket, elsősorban és nagyobb mértékben azonban a szocialista társulásokat támogatja. A dolgozó parasztság hozzáértése, szorgalma a kis parcellákból is kihozza azt a keveset, amit ki lehet hozni. EZ a szorgalom és hozzáért« azonban a gépek segítségével, fejlettebb tudomáBREJTYÓ JÁNOS:

nyes termelési módszerek al- Imlmazásávai sokszorosan tud érvényesülni és ragyogó eredményeket hozni a szövetkezeti nagyüzemekben.

Arra kell törekedni — folytatta Dobi István hogy

minden szöveti, ezeti tagunk mielőbb szocialista emberié formálódjék és öntudatosan vegye ki részét a szocialista termelő munkából.

És ugyanakkor legyen munkása az egész falu szocialista, társadalmi átalakulásának is; Arra kell törekedni, hogy meglevő szövetkezeteink állandóan fejlesszék növénytermelésük és állattenyésztésük színvonalát, gondozzák és növeljék a föld termőerejét, minél tökéletesebben alkalmazzák a gépi erőt, a legmodernebb termelési technikát. Becsüljék meg, gyarapítsák a szövetkezeti közös vagyont, mert ez a szövetkezeti tagok vagyona és egyúttal a termelőszövetkezet tagsági fejlődésének anyagi alapja.

Erősítsék szövetkezeteiket, mert végeredményben minden szövetkezet olyan erős, amilyenné saját tagjaik teszik és a szocialista közös gazdálkodásban a szövetkezet gazdagsága; a tagságnak a gazdagsága. Minél erősebbek a szövetkezeteit, annál gyoi-sabban tűnnek el életükből azok az ellentmondások, amelyek a tagság eredeti osztályrétegeződé- séből.a kapitalizmus farkas-törvényedből származó szegényparaszt — középparaszt szembenállásából maradtak ránk felszámolandó örökségül.

Tisztelt pártkongresszus!

Amikor a kongresszus kommunista igazmondással és őszinteséggel vitatkozik, megfontoltan tanácskozik és forradalmár bátorsággal határoz életünk nagy kérdéseiről, azt a nemzeti egységet szolgálja, amelyet a becsületes dolgozó emberek neveznek nemzeti egységnek. Erősíti kapcsolatainkat a Szovjetunió által bölcsen vezetett szocialista táborral és a világ proletariátusának nagy családjával. Szolgálja a béke ügyét, a népek békés egymás mellett élését, barátságát. Ehhez a munkához, eivtársi hűséggel sok sikert kívánok —. mondotta befejezésül Dobi István.

IIYSNI KAPÓ, az Albán Munkapárt politikai bizottságának tagja és PAK DEN AJ asszony, a Koreai Munkapárt politikai bizottságának tagja adta át ezután a kongresszusnak az albán és a koreai nép forró, testvéri üdvözletét.

DR DRENYOVSZKI GYEI- LANÉ. kőbányai pedagógus és GOSZTONYI JÁNOS, a Vas megj'ei pártbizottság első titkárba után BRETTYÓ JÁNOS, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára beszélt.

BÜSZKE! BÉLA;

UtenségeinJi politikája, a mi megfélemlítésünket illetően, nem járt sikerrel

A szakszervezetek helyeslik és támogatják a Magyar Szocialista Munkáspárt céljait

A felszólaló aláhúzta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt érvényre juttatta a lenini szakszervezeti elveket A Központi Bizottság politikájában e téren is ténylegesen érvényesül a tömegekkel való kapcsolat jelentősége és1 ez nemcsak szavakban, de tettekben is kifejeződik. A szakszervezetek helyeslik és támogatják a Magyar Szocialista Munkáspárt céljait és minden erejükkel munkálkodnak a párt politikájának megvalósításáért.

Az alapkérdés természetesen a munkáshatalom erősítése, hiszen minden egyéb — ezt 1956. is megmutatta —■, ettől függ. A munkáshatalom erősítésének legfontosabb feltétele a szocializmus anyagi alapjának megteremtése. Pártunk VII. kongresszusa a szocializmus alapjainak lerakását tűzi célul a népgazdaság egész területén. Hatalmas jelentőségű győzelem lesz ez, amely minőségi váltó-, zást eredményez. Egyetértünk tehát a beszámolókban elhangzottakkal, á népgazdaság fejlődésének irányával, arányaival, helyeseljük a párt politikáját

— mondotta —, majd a termelés egyes kérdéseiről beszélt.

Mindenekelőtt biztosítani kell, liog-y a dolgozók már a tervek kialakításában részt vehessenek és javaslataikkal, bírálataikkal elősegítsék a megalapozott, jó tervek kidolgozását.

A termelési tömegmunkában

— folytatta —, a legfontosabb a szocialista munkaverseny. Ezért a szakszervezetek egyre inkább erre fordítják figyelmüket. A kongresszusi munkaver- senyben — amelynek céljai reálisak. a dolgozók számára érthetőek —. a legszélesebb tömegek vesznek részt és ' teljesítik a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusának tiszteletére vállalt felajánlásaikat. Azért fejlődhetett ilyen elevenen, életerős mozgalommá a kongresszusi munkaverseny, mert a Központi Bizottság márciusi határozata világos. érthető célt adott, reálisan megmutatta, mit lehet és kell tenni a szocialista építés meggyorsítására. A szocialista verseny egyre inkább megszabadul a régi bürokratikus sallangoktól és kialakulnak a verseny változatos, új formái, örvendetes, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek a munkáskollektívák. A verseny fejlődése, tudatossága és tömegjellege elválaszthatatlan az üzemi de- ! mokrácia fejlesztésétől. Ez te- I szí lehetővé ugyanis, hogy a munkások mindinkább a gazda szemével nézzék saját üzemüket, büszkék legyenek az eredményekre és ne tűrjék meg a hibákat.

A verseny új hajtásairól, a szocialista brigádok szerepéről beszélt ezután. Céljainkban és tevékenységünkben azok a nemes tulajdonságok öltenek testet, amelyek a munkás új viszonyát tükrözik a munkához, munkatársaikhoz, a társada- ' lomhoz, a megváltozott életét i jellemzik.

Brutyó János ezütán az élet- < színvonal tervezett mértékű és ütemű növekedésének feltété- : leivel foglalkozott. Hangsú- , lyozta, hogy a szakszervezetek egyetértenek a Központi Bizottság beszámolójában elhang- ! zott célokkal és fontosnak tart- ] ják, hogy a reálbér emelkedő- f sének fő formája a bérek emelése legyen, mert ez teszi lehe- tővé a bérarányok további > szükséges javítását és ez fej- ] leszti a szocialista elosztás el- , vét. 1

A dolgozók élet- és munka- ' körülményeit szabályozó ren- ieletek, törvények betartása j igen fontos — folytatta*

A szakszervezeti bizottsá- i gok tehát ellenőrizzék a ' törvények és rendeletek ' betartását, biztosítsák végrehajtásukat, lépjenek fel ar előírások megsértőivel

szemben. ]

Meg kell mondani,, hogy — ' sár e téren is előrehaladás mu- i tatkozik — előfordulnak még jlyan esetek, amikor egyes , gazdasági vezetők az üzemek- J Pen vagy a minisztériumokban 1 nem tartják magukra nézve f kötelezőnek a törvényes ren- , ielkezéseket. Márpedig a munkások általában azon mérik le a rendeletek jó vagy rossz vol- f tát, hogyan valósulnak meg J azok az életben.

A szakszervezetek politikai, l világnézeti nevelő munkáját ; ismertette a továbbiakban. ’ Rámutatott: — Hatalmas erőt jelent a magyar szervezett dől- í gozók több mint kétmilliós tá- 1 bora. Ez akkor válik igazán s

politikai erővé, ha a szakszervezetek választott vezetőinek csaknem negyedmilliós serege mindennap fáradhatatlanul magyarázza a párt helyes politikáját, segíti megoldani a dolgozók problémáit, közvetíti a dolgozók véleményét, örömeit, gondjait a vezető szervekhez és ha úgy szükséges, megmondja azt is, ha nem jogos a dolgozók valamely kívánsága. Biztosítani kell, hogy

a szakszervezetekben rejlő óriási lehetőségeket az eddiginél is fokozottabban állítsuk a párt és a tömegek kapcsolatának szolgálatába.

Ehhez nélkülözhetetlen, hogy a szakszervezetekben dolgozó minden kommunista magáévá tegye pártunk VII. kongresz- szusának útmutatásait és a kongresszus után azonnal hozzálásson a feladatok megvalósításához.

PETŐFI SÁNDOR Bács megyei küldött a homokos területek mezőgazdasági művelésének kérdéseiről szólt — a többi között arról a segítségről —, amelyet a párt és a kormány adott a nagyüzemi gazdálkodás feltételeinek kialakításához*

Ezt követően D. N. AIDIT, az Indonéz Kommunista Párt »titkára tolmácsolta Indonézia kommunistái és dolgozó népe Igaz, szívből jövő legbensőbb üdvözletét a kongresszus részvevőinek és rajtuk keresztül az egész magyar népnek.

JOHN MAHON, az Angol Kommunista Párt politikai bi- sottságának tagja, az Angol Kommunista Párt testvéri üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak.

Majd L. CEND, a Mongol Népi Forradalmi Párt politikai bizottságának tagja köszöntötte az MSZMP VII. kongresszusát.

A kongresszus szerdai ülésének végén a Vietnami Dolgozók Pártja politikai bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust majd felolvasta pártja Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett levelét.

HOANG VAN HOAN felszólása után az elnöklő Barta Elekné bezárta a kongresszus szerdai tanácskozását. (MTI)

A kongresszus csütörtöki ülésén szólalt fel Biszku Béla, az MSZMP politikai bizottságának tagja, belügyminiszter. Népi demokratikus rendszerünk erősítéséről, osztályharcáról, a proletárdiktatúráról beszélt.

— Az ellenforradalmi lázadás leverése, majd a megmaradt ellenforradalmi erőkkel szemben folytatott következetes harc megszilárdította a proletárdiktatúrát és annak államát. A párt hívására fegyverrel harcoltak a reakció sötét erői ellen mind a kommunisták, mind a szocializmus eszméihez hű, egyszerű emberek. Ilymódon a szocializmus ügyéhez hű, a népi demokratikus rendszerért harcot folytató szemé’yekből, kommunistákból és pártonkívüli hazafiakból megalakultak a forradalmi fegyveres szervek. Ma már nyugodtan kijelenthetjük, hogy

fegyveres erőink, társadalmi rendszerünk, nemzeti függetlenségünk és békénk biztos védelmezői a belső és külső ellenséggel szemben.

A szocializmusért vívott harcban — hangsúlyozta — a párt legfontosabb feladata a proletárdiktatúra szakadatlan erősítése. Ma már a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztsággal szövetségben és pártjának vezetésével szilárdan tartja kezében az ország irányítását. Ahhoz, hogy ezek a kezek mindig erősek, szilárdak legyenek, minden erővel erősíteni és fejleszteni kell a proletárdiktatúrát a marxi- lenini tanításoknak megfelelően.

A dolgozó nép helyesnek találta és követte, támogatta a párt politikáját, amely a néphatalom megvédésének, a szocializmus építése folytatásának politikája. Mindazok az eredmények, amelyeket az utolsó három év alatt elértünk, köszönhetők a párt és a nép között létrejött egységnek és egyre mélyülő kölcsönös bizalomnak. Ebben rejlik népi rendszerünk ereje és további sikereink záloga.

Mindezt nem értik az imperialisták. Nyíltan meg kell mondani, hogy az; úgynevezett „magyar kérdésben“ az imperialisták a tőlük, megszokott aljassággal viselkednek velünk szemben. Ök szervezték mega hadjáratot népi hatalmunk'ellen, ők kényszerítettek bennünket kemény intézkedésekre, s most arcátlanul úgy viselkednek, mint a tolvaj, aki „fogják meg”-et kiabál. Miután az ellenforradalmi erőknek nem sikerült a hatalmat erőszakos úton megszerezni, ők újabb politikai manőverekbe kezdtek. Belügyeinkbe való tűrhetetlen beavatkozási kísérletekkel, elszigetelésünkre irányuló meddő erőlködéssel és teljesen értelmetlen gazdasági nyomással próbáltak bennünket rávenni arra, hogy ne büntessük meg azokat, akik a munkás- osztály hatálma, népköztársaságunk rendje ellen támadtak. Próbálták menteni veszett fejszéjük nyelét, megkíséreltek legalább átmenteni az általuk felbújtott, felhasznált és még felhasználni remélt ellenforradalmi vezéreket és vezérkéket. Ugyanakkor persze — a pénzen kívül — újabb bátorítást akartak adni az ellenforradalom szervezésében tevékenyen részvevő emigráns politikusoknak, hogy el ife menjen a kedvük a Magyar Népköztársaság folytonos, de immár hiábavaló és gyakran nevetségbe fulladó ócsárlásótól.

A magyar ellenforradalom leverése nemcsak a szocialista Magyarország megsemmisítésére irányuló sötét terveket hiúsította meg, hanem a többi szocialista ország elleni háború kirobbantására szövögetett terveket is halomra döntötte

A forrófejű imperialista kalandorok „melegháborús'’ tervei kútbaestek. Látjuk és érezzük, hogy egyre jobban olvad a hidegháború jege. Különösen hozzájárult ehhez a békeharc nemzetközi Lenin-díjával kitüntetett Hruscsov elvtárs látogatása az USA-ban, amiért mi és a béke minden híve végtelenül hálásak vagyunk. A háborús gyújtogatok azonban forró fejjel folytatják tovább hidegháborús uszításaikat. Ellenségeink politikája a mi megfélemlítésünket illetően, nem járt sikerrel.

A párt vezetésével sikeresen megoldottuk az ellenforradalmárok elleni harc bonyolult feladatát. Felderítettük, megtaláltuk az ellenforradalom előkészítésében és irányításában vezető szerepet vitt személyeket és átadtuk őket a Magyar Népköztársaság igazságügyi szerveinek, hogy elnyerjék méltó büntetésüket. A vezetők megkeresése és felelősségre vonása a legfontosabb volt az ellenforradalom elleni harcban. Velük együtt megtaláltuk azokat a terrorista banditákat, akik állati kegyetlenséggel irtották és gyilkolták a kommunistákat és hazafiakat.

— Büntetőpolitikánk lényege, amelyről Kádár elvtárs szólt beszámolójában—a munkásosztály érdekeinek védelme, ezért igazságos és nem sablonos. A nép érdekeinek megfelelő kommunista magatartást tanúsítottunk a megtévedtekkel szemben, akik november 4-e után hajlandóságot mutattak a megbánásra és támogatták a forradalmi munkás—paraszt kormányt. Szigorúságot kellett viszont tanúsítani azokkal szemben, akik aknamunkába kezdtek, vagy november 4-e után is folytatták rendszer- ellenes tevékenységüket, s ezzel további károkat okoztak Népköztársaságunknak. Ennek megfelelően elnyerte méltó büntetéséi az ellenforradalom harci vezérkara, a Nagy Imre osztály- és hazaáruló csoportja és mindazok a terrorista akciókban részt vett személyek —. többszörösen büntetett előéletű, szokásos bűnözők, vagy fasiszta elemek — akik a felelősségre- vonás elől nem menekültek Nyugatra.

— Mivel az ellenforradalmá- rok megbüntetésével érzékeny vereséget szenvedtek a volt magyar burzsoá földbirtokos osztály és nyugati megbízóik, ők telészájjal kiabálnak a szigorról. Érthető is, miért teszik ezt. Nekik saját erkölcsük van, rabló erkölcsük. A kommunisták és más hazafiak meggyilkolása: az humanizmus, azt lehet csinálni. A banditák és gyilkosok megbüntetése és fe- Ielősségrevonása a néphatalom által,_ a törvények szerint — szemükben terror és törvénytelenség. Ez az ő erkölcsük.

Mindnyájan tudják, hogy mi a megbocsátás politikáját . is alkalmaztuk — az Elnöki Tanács amnesztianendeletével bocsánatot adott a kisebb bűnösöknek. Ismeretes az egyénei: sorának adott kegyelem.

Elvtársak! Az imperialista sajtó és rádió még ma is rágalomhadjáratot folytat rendszerünk ellen, azt kiabálva, hogy nálunk százszámra ülnek börtönben olyan fiatalok, akik még nem töltötték be a 18. évüket, s a magyar igazságügyi szerveit, csak arra várnak, hogy elérjék ezt a kort és utána ki fogják őket végezni. Ezek az urak szinte vágyakoznak az ilyesmire, s miután nincs, hát kitalálják. Bosszantja őket, hogy az ellenség elleni harcban mi nem követünk el butaságokat. Ellenkezőleg!

Mi azt a politikát folytatjuk. hogy még a felnőtteknek is bocsássunk meg, ha megbánták vétkes cselekedetüket és helyes útra tértek.

Teljes felelősséggel kijelenteni,, hogy^ a mi börtöneinkben nem voltak és ma sincs egyetlen egy fiatalkorú ember, sem a régen elité telt között, sem vizsgálat alatt jelenleg.

Nálunk a bűnesetek és az elítéltek száma egyre csökken. A kapitalista világban viszont egyre nő. Felhozok egy-két péi_ dát: százezer lakosra 1938-ban 1950 büntető ítélet esett. 1950'- ben 1059, 1955-ben 908, a múlt évben, pedig mindössze 630. Jellemző az is, hogy ez idő szerint a Német Szövetségi Köztársaságban százezer lakosra 107 közerkölcs elleni bűncselekmény történt, addig Magyarországon csalt 8, a Német Szövetségi Köztársaságban százezer lakosra 9 rabló, Magyarországon ezzel szemben csak egy. Ez is a konszolidáció, és pártunk tevékenységének eredménye, amit a tömegek nevelésén elért. Megmondhatjuk a nyugati uraknak, hogy óvatosabban lármázzanak, mert a nép úgysem hisz nekik, felszabadultan él, demokratikus viszonyok között dolgozik, hiábavaló a fáradozás a féktelen terrorról szóló rémmesókkeL Több mint 40 ezer ember jött vissza eddig Nyugatról, s mind sajnálja, hogy valaha is lament az országból.

Vajon az USA-ban készítenek-e statisztikát arról, hogy gengszter bandáik hány embert gyilkolnak meg egy évben. Szomorító adataikat az ifjúsági bűnözésről ismerjük.

Biszku Béla a továbbiakban aláhúzta:

minket nem a bosszú politikája vezérel, pedig * magyar munkásosztálynak volna némi elszámolni- valója a régi uralkodó osztállyal szemben.

1919-ben mintegy hetvenezer embert zártak börtönbe, internáló táborokba, s körülbelül százezer egyszerű munkást, dolgozó parasztot, kommunistákat, szocialistákat kényszerítettek emigrációba. A Horthy- ista fehérterror idején ötezer embert gyilkoltak meg. A második világháborúban több százezer ember pusztult el népellenes, fasiszta célokért; Több száz azoknak a száma is. akik az ellenforradalom idején vesztették életüket: Mi nem követtük és nem is követjük a véres leszámolás módszerét a burzsoázia itthon maradt tagjaival szemben. Akt beilleszkedik társadalmunkba, lojálisán megtartja a Népköz- társaság törvényeit és a társadalmi együttélés szabályait, egyenjogú állampolgárként dolgozhat a Magyar Népköztársaságban, Ha ellenségesen lépnek fel népi rendszerünkkel szemben, kötelességünk megfékezni, megbüntetni őket, mert ez a népi állam érdeke, ez a dolgozó nép akarata.

Az ellemforradalmárók felelősségre vonás a a mi belügyüník, s emellett ez már a múlté. A békés egymás mellett élés politikáját folytatjuk — miként a szocialista tábor, a Szovjetunióval az élen. De amíg a hidegháború politikáját követő igen befolyásos körök nem mondanak le arról, hogy a Magyar Népköztársaság ügyeibe; igyekezzenek beavatkozni, addig nem csökkenthetjük éberségünket sem a külső, sem a belső ellenséggel szemben.

Nyugat-Németországból. Amerikából. Ausztriából és máshonnan imperialista kémszervezetek aknamunkát folytatnak hazánk ellen.

Az/Utóbbi időkben a Magyar Népköztársaság határőrsége és más védelmi szerveink elfogtak sebtében kiképzett, különböző kémeszközökkel felszerelt személyeket, akik már a határnál megbízatásuk végrehajtása előtt kezünkbe kerültek. Vannak olyanok is, akik önként jelentkeztek és felfedték előt- (Folytatása a 4, oldalon!