Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-03 / 284. szám

1959. December 3., csütörtök

nepojsag

s

I szicializmus alapjainak lerakásában, a szocializmus felépítésének meggyorsításában tovább növekszik az ideológiai és knltirálís kérdések szerepe

Kállai Gyula elvtárs felszólalása a kongresszus szerdai ülésén

Kállai Gyula, az MSZMP politikai bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, az ideológiai és kulturális forradalom kérdéseiről beszélt,

— Pártunk VII. kongresszusának fő jelszava — a szocializmus alapjai lerakásának befejezése, a szocializmus felépítésének meggyorsítása. E nagy feladatok megoldásában az ideológiai és kulturális kérdéseié szerepe tovább növekszik, a párt és állami tevékenységünk homlokterébe kerül — mondotta bevezetőben, majd emlékeztetett arra, hogy az ideológiai és kulturális kérdések nagyobb teret kaptak, mint azelőtt bármikor. Azt a nagy eszmei és politikai küzdelmét, amelyet a párt az ellenforradalom erőivel vívott közvet4z ideológiai munka növeki

Az ideológiai és a kulturális munka különböző kérdései a fejlődés jelenlegi szakaszában különlegesen nagy jelentőségre tesznek szert:

Először azért mert ezt követeli a tömegek általános eszmei-politikai nevelése. Hazánkban erős a kispolgárság. A kispolgári ideológia legerősebb bázisát napjainkban a még egyénileg dolgozó parasztok tömegei képezik. A termelőszövetkezetek szervezése — forradalom, nemcsak a tulajdonviszonyokban, hanem forradalmi, minőségi változás a kisparcellákon egyénileg dolgozó paraszti tömegek gondolkodásában és érzésvilágában

is. Nagy jelentősége van az ideológiai és kulturális tevékenységnek — másodszor —azért, mert a, buzsoé eszmék még széles tömegben élnek és hatnak. Növekszik #z. ideológiai és Tíüitürafis 'munka jelentősége — harmadszor — azért is, mert a szocialista társadalmi rend a korszerű tudomány és technika alapjaira épült. Nagy gonddal kell tehát foglalkoznunk a tudomány és felsőoktatás fejlődésével és növelni kell a munkásosztály és a parasztság általános műveltségét és szaktudását. Negyedszer, az ideológiai és kulturális munkát előtérbe kell helyezni azért, ■ mért ezt követelik a szocialista tábor fejlődésének objektív törvényszerűségei.

A népi demokráciákban — s így hazánkban is — a szocializmus történelmileg rövidebb

len harcban kezdett meg, később már a konszolidált viszonyok között eredményesen folytattuk tovább a Központi Bizottság mellett megalakított elméleti munkaközösségek közreműködésével.

Fontos ideológiai dokumentumokat' bocsátottunk ki pártunk 40 éves történelmi harcáról, a pártművelődés politikájáról, a népi írókról, az irodalom felszabadulás utáni helyzetéről, a vallásos ideológia, valamint a burzsoá nacionalizmus elleni harcról. A testvérpártok, különösen a Szovjetunió Kommunista Pártja, továbbá a kínai és számos más párt rendkívül nagy és értékes eszmei segítséget nyújtottak számunkra. Itt, a kongresszuson is hálánkat és köszönetünket fejezzük ki érte.

és kulturális

?ő jelentősége

idő alatt valósul meg, mint annak idején a Szovjetunióban, a tömegek tudatának szocialista átformálásában tehát gyorsabban kell előrehaladnunk. A szocialista'hazafisá- got viszonylag rövidebb idő alatt kell meggyökereztetni a legszélesebb tömegek tudatában, mert ez a tudatbeli feltétele annak, hogy — történelmileg nem hosszú idő múlva — áttérhessünk a kommunizmus építésére.

És végül — ötödször — a nemzetközi helyzet alakulása is ezt teszi szükségessé. A nemzetközi helyzetben a békés egymás mellett élés körvonalai bontakoznak ki.

A békés egymás mellett élés azonban nem elvi—politikai kompromisszum. A békés egymás mellett élés korszakában fokozni kell a küzdelmet a burzsoá ideológia minden megnyilvánulása ellen. *

Ha eszméink igaza párosul harcunk keménységével, a győzelem a miénk. Ehhez azonban az szükséges, hogy az ideológiai és kulturális munkát a párt legsajátosabb ügyévé, a pártmunka szerves részévé tegyük. A párttagság marxista— leninista nevelését tovább kell szélesíteni. Az elmúlt évben az Iskolánk!vüli pártotktatásfoan 200 000 párttag és 70 000 pár- tonkívüli szövetségesünk vett részt. Bár ez a szám a tanulás iránt megnövekedett nagy érdeklődésről tanúskodik, lehetőségeinket sem a létszám, sem a tanított anyag tekintetében nem használtuk ki.

4 tudásban is élen kell járni

A szocializmus építésének meggyorsításában különösen nagy szerepet játszik a párt-, állami és tömegszervezeti vezetők hozzáértése a rájuk bízott ügyek vezetésében. Párt- Kádereinknek állandóan bőví- teniök kell tudásük tárházát^ s ezen a téren is a tömegek előtt kell járni; Nem lehet a tömegek elismert, jó vezetője az, aki műveltség és szakmai ismeretek terén elmaratd tőlük.

Most a szocialista forradalom menetében olyan szakaszhoz érkeztünk, amikor a szaktudás szerepe ugrásszerűen nőtt. A pártban mindenkinek tanulnia Kell: a fiatal tagjelöltektől a Központi Bizottság tagjaiig. Ezt kívánja tagjaitól a pártnak a szocializmus építésében betöltött vezető szerepe. Kádereinknek együtt kell növelniük a szakmai és politikai képzettségüket. A jövőben _ a pártkáderék képzésében a.párt- iskolában és egyebütt alkalmaznunk kell a szakmai és politikai ismeretek egységének elvét.

Elvtársak! A szocializmus építésének időszaKában a tömegek műveltségi és világnézeti nevelésében az iskolának alapvető szerepe van. Iskola- rendszerünk a felszabadulás óta nagyon sokat fejlődött és igen komoly eredményeket grt el.

Az idei tanévben az általános iskola I—VIII: osztályaiba, 1 314 432 gyermek iratkozott be. A VIII. osztályba ma közel 110 00Ó tanuló jár, háromszor annyi, mint a Horthy-korszak megfelelő isikolatípusainaK azonos osztályaiba. Az általános iskolai nevelők száma az 1938. évi 26 000-ről 56 000-re emelkedett. 1959-ben az általános iskolát végzett fiatalok 41 százaléka, 44 620 fő iratkozott középiskolába. 1938-ban a közép- isKolai tanulók száma mindössze 52 000 volt, ma pedig 145 000. Az idén a középiskolákban érettségizettek 32 százaléka került egyetemekre és főiskolákra. Az 1938-as állapotokhoz képest az egyetemi hallgatóK létszáma megháromszorozódott. Számukra a létszámok emelkedésénél is fontosabb, hogy az iskolák padjaiban — első osztálytól az egyetemig — mindenütt elfoglalták az őket megillető helyeket a munkásosztály és parasztság gyermekei.

Iskolarendszerünk a szinte ugrásszerű fejlődés ellenére, ma még számottevő hiányosságokkal küzd. Az ifjúságot nem készíti elő a termelőmunkára, nem ismerteti a korszerű szocialista ipari és mezőgazdasági termelés alapjait, s nem szoktatja őkét ahhoz, hogy az élet alapja a termelésben végzett fizikai munka. Gyenge a világnézeti nevelés is. A mai helyzetben, amikor a társadalomra a világnézeti kettősség jellemző — milliós tömegek tudatában küzd az új, szocialista világszemlélet a régi, a burzsoá világszemlélettel — az iskola felnövekvő nemzedéke marxista világnézetének megalapozásává] előre lendítheti az egész társadalom világnézeti fejlődését.

Közoktatásunkat tehát tovább keli fejleszteni, hogy eleget tegyen a szocialista társadalmi rendszer követelményeinek- A párt és a kormányzati szervek mellett a pedagógusok és a szülők egyre nagybbb része ismeri fel. hogy a termelésben végzett munka és a szilárd világnézeti alapon nyugvó tanulás egysége a szocialista iskola alapvető elvé. Helyeslik azt a törekvést, hogy a középiskolát végzők az érettségi mellett egy szakmát közelebbről megismerjenek. Az élet és az iskola kapcsolatainak erősítését megkezdtük: már 1044 általános iskola 3534 felsőtagoza- li osztályában 115 000 tanuló, az általános iskolai tanulólétszám 20,2 százalékának részvételével bevezettük a politechnikai oktatást. Középiskoláinkban is elkezdtük a kísérleteket a termelés és a tanulás egybekapcsolására. Jelenleg 177 iskola 604 osztályában 24 000 tanuló, az összes középiskolai tanulók 24 százaléka végez ipari és mezőgazdasági üzemekben heti egy napon fizikai munkát. A fizikai munkát végző fiatalok jelleme és gondolkodás- módja egészségesen fejlődik. Elismeréssel kell itt megemlékezni arról az odaadó munkáról is. amelyet e nagy feladatok megoldása érdekében pedagógusaink — az üzemek munkásaival vállvetve, nagy lelkesedéssel végeznek.

Kidolgozzuk iskolarendszerünk átfogó reformját

Iskolarendszerünket csak akkor fejleszthetjük eredményesen, ha biztosítani tudjuk az egész társadalom segítségét, ha érvényesíteni tudjuk azt a helyes jelszavunkat, hogy az isA felsőoktatásban javítani kell a politikai és világnézeti nevelőmunkát. Egyetemeink , és főiskoláink oktató-nevelő munkájának legfőbb követelménye: a kommunista szakemberképkola — társadalmi ügy. Ezért széles társadalmi alapon megkezdtük iskolarendszerünk átfogó reformjának kidolgozását, amely hivatva lesz e nagyfon- tcsságú társadalmi kérdést megoldani.

Az egyetemek és főiskolák munkáját is úgy kell tökéletesíteni, hogy az elmélet és gyakorlat kapcsolata megerősödjék és a termelésben végzett aktív munka a szakemberképzés szerves része legyen. Nagyobb arányban kell fejleszteni a már termelőmunkában i részvevők számára az esti és levelező egyetemi oktatást.

zés. Megteremtésének legfőbb tényezője az egyetemek tanári kara. A párt nagy bizalommal fordul feléjük. Kezükbe adja népünk legfőbb kincsét, szocialista jövőjének zálogát: az ifjúságot és segíti munkáját. Biztosítja az eredményes oktatási és tudományos tevékenység alkotó, szabad légkörét és anyagi feltételeit. Felvételi politikánk lehetővé teszi a legtehetségesebb munkás, paraszt és értelmiségi fiatalok egyetemre kerülését, s tovább növeli a termelő munkából az egyetemre kerülők arányát.

Tudomány és társadalmi haladás

A tudománynak a társadalmi haladásban óriási szerepe van. A kommunista pártnak és a szocialista államnak ennek megfelelően kell foglalkozni a tudományok fejlesztésével. A felszabadulás óta sokat tettünk azért, hogy a magyar tudomány is a nép szolgálatába álljon és elfoglalja azt a helyet, amely a szocialista társadalomban megilleti. Nagyszerű tudósaink áldozatos munkája nyomán a magyar tudománynak van neve és híre a világban, s elért eredményei segítik a szocializmus felépítését hazánkban. Kádár elvtárs konkrétan említette és elemezte tudományos eredményeinket. Megállapította azt is, hogy az elért nagy eredmények ellenére a tudomány még nem elégíti ki népgazdaságunk igényeit. Ennek okai a következők:

Először: A tudományos kutatómunka még nincs kellően összhangban a szocializmus építésének feladataival, nem alkalmazkodik eléggé a népgazdaság és a termelés igényeihez. Ezért helyeseljük, hogy a Minisztertanács mellett működő tudományos és felső- oktatási tanács, a Magyar Tudományos Akadémia segítségével. országos távlati kutatási tervet dolgozzék ki.

Másodszor: A tudományok viszonylagos elmaradásának fontos oka az is. hogy még nem állnak osztatlanul a marxizmus —len in izmus eszmei és módszertani alapján.

Harmadszor: A tudományok irányításában még nem találtuk meg a helyes módszereket, a százhúsz kutatóintézet irányítása a tudományos akadémia és 17 tárca között oszlik meg anélkül, hogy munkájában kellő összhang lenne, s a tudományra fordított összegeket egységes terv szerint használnák fel.

Negyedszer: A tudományos kutatásra fordított anyagi eszközök elosztásában növelni kell a természet- és műszaki tudományok részesedését. Az ellen- forradalom előkészítése idején a revizionizmus erősen megvetette lábát a társadalomtudományokban; pártunk, az utolsó három évben jelentős eredményeket ért el a revizionizmus és dogmatizmus leküzdésében a társadalomtudományok területén is. A revizionizmus maradványai ma még jelentősek és a fő veszélyt képezik a társadalomtudományokban is.

Még minidig nem tudtuk leküzdeni fontos társadalomtudományi ágak elfordulását a mai élettől, a szocializmus építése általános törvényszerűségei feldolgozásának követelményeitől. Az irodalomtudományban azt a helyes politikát, hogy könyvkiadásban heiypt biztosítunk a polgári irodalom jelentős képviselőinek is, egyesek arra igyekeznek felhasználni, hogy megbontsák, a magyar irodalom kialakult marxista értékrendjét és a polgári irodalom képviselőinek túlértékelésével igyekezzenek tévútra vezetni a mai magyar irodalmat

A revizionizmus maradványainak nem lebecsülendő ereiére utal az is, hogy olyan tapasztalt tekintélyes, marxista tudós, mint Molnár Erik elvtárs, aki remélem nem veszi túlságosan zokon, hogy ezt a kérdést itt is szóvátesszük, nem volt képes kitérni hatásuk elől. „A jelenkori kapitalizmus néhány gazdasági problémája” című könyvében mutatkozó anti- marxista felfogást a marxista közgazdászok alaposan megbírálták és egységesen visszautasították. De még örvendetesebb lenne, ha Molnár elvtárs a helyes bírálatot megszívlelné. Reméljük, hogy ez így is lesz. Molnár elvtárs megszabadulva egyes hibás nézetei tő1 nagy tudományos képességét eredményesebben fogja dolgozó népünk eszmei felfegyverzésére használni.

!\öve!ni kell az eszmei tisztaságot és a kommunista pártosságot

A revizionizmus elleni harcot ma már nem általában kell folytatni. Növelni kell az eszmei tisztaságot és kommunista pártosságot, s a kutatásokat a szocializmus építése által felvetett kérdések elemzésére kell irányítani.

A szocialista pátosz, az építőmunka sikereiért érzett lelkesedés felkeltésében a nagy tömegmozgalom kibontakoztatásában a szocializmus alapjainak gyorsabb leraloásáért sokat tehet az irodalom és a művészet. Az irodalom, a színház és a film, a zene és a képzőművészet nagyot lépett előre, de a feladat teljesítésétől még el- marad. Ismeretes, hogy két- három évvel ezelőtt a kultúra frontján ezekben a művészeti ágazatokban volt a legsúlyosabb a helyzet. Kifejezésre jutott ez abban is, hogy az író- szövetséget fel kellett oszlatni, a művészeti szövetségek tevékenységét fel kellett függeszteni, mert másképp lehetetlen volt gátat szabná a bennük uralomra jutó ellenforradalmi tevékenységeknek. A politikai

konszolidáció itt is végbement. Ehhez tartozott, hogy azokat az írókat és művészeket, akik bűnöket követtek el a magyar nép ellen, megbüntettük. Nem irodalmi és művészeti tevékenységük, hanem a Magyar Népiköztársaság elleni ellenforradalmi fellépésük miatt vontuk őket felelősségre, attól a helyes elvtől vezérelvé. hogy az írói és művészi rang csak növeli a nép iránti felelősséget, de nem adhat menlevelet a bűnösöknek.

A politikai harcban tisztáztuk nézeteltéréseinket. Az az egy-két író és nem több — akinek még ma nincs erkölcsi bátorsága szembenézni hibájával, — csak önmagát rekeszti ki az élő. eleven és egészségesen fejlődő magyar irodalomból. Sajnálnánk, ha nem tudnának visszatérni a helytelen útról, s le kellene mondanunk tehetségükről és irodalmi tevékeny, ségükről. Számunkra azonban a szocialista foiradalom érdeke becsesebb egyes emberek írói rangjánál. Ami pedig irodalmi életünket illeti — az nélkülüK is egészségesen fejlődik tovább*

Irodalmi és művészeti fejlődésünk

Irodalmi és művészeti életünk fejlődésében örvendetes jelenségeknek lehetünk ■ tanúi:

A pártos irodalom és művészet újból megerősödött. Nyugodtan kijelenthetjük, a párt politikai platformja alapján álló, a szocializmus felépítéséért harcoló írói, művészi táborunk, újból megerősödött. Ez tette lehetővé számunkra, hogy az írószövetséget — s más művészeti szövetségeket is újjászervezzünk. A pártosság és a szocialista realizmusra való törekvés — ami ellen az ellenforradalom vad dühvei támadott —. íróink és művészeink nagy részénél ismét az alkotó munka alapjává vált. Ennek eredményei jelentkeznek az irodalmi és művészeti alkotásokban. Irodalmunk és művészetünk egyre inkább a mai élet kérdései felé fordul. Legjobb íróink és művészeink mindinkább látják, hogy a világtörténelem legnagyobb fordulóján — a kapitalizmus bukásának s a szocializmus győzelmes felemelkedésének korszakában élünk. Mindinkább látják, hogy a művészeti ábrázolás számiára a legnagyobb lehetőségeket a mai élet adja. Látják azt is, hogy művész számára nincs szebb és magasztosabb feladat, mint ábrázolni a hősi korszakot, s ezúton segíteni a szocializmus diadalát!

Legjobb íróink és művészeink mindinkább felismerik azt is, hogy a dolgozó rétegek a

legnagyobb megértéssel azokat a műveket fogadják, amelyek a mai életet — az ő életükét — ábrázolják. íróink és művészeink épp az ilyen műveken keresztül válnak a dolgozó nép igazi harcostársaivá. Ezért örömmel látjuk, hogy a művészek és a tömegek Kapcsolatai terebélyesednek. Hét budapesti színház huszonhét nagyüzemmel tart rendszeres kapcsolatot. Több képzőművész hosszabb időt tölt állami gazdaságokban. A vidéki városoK tanácsai örömmel hívnak magukhoz művészeket alkotó munkára. Ezt a mozgalmat tovább kell szélesíteni. Párttagságunk is nyújtson ehhez támogatást, segítse ezzel is az alkotó művészeket.

örvendetes jelenség az is, hogy az utóbbi időben nagy számban léptek fel tehetséges fiatalok az irodalom és művészet minden ágában. Fellépésük összefügg azzal a harccal, amelyet az ellenforradalom ellen, a néphatalom védelmében vívtunk. Ezek a fiatalok — a régi pártos írókkal együtt — ennek a harcnak új dalosai.

Mélyítsék el politikai meggyőződésüket, fokozzák eszmei tisztaságukat, ismerjék meg alaposan életünket, fejlesszék művészi kifejezési eszközeiket. Mi fontosnak tartjuk, hogy íróink miről írnak, de nem kevésbé fontosnak tarjuk azt is, hogyan, milyen művészi színvonalon írnak.

A tömegek általános műveltsége gyorsan növekszik

A milliós tömegek kulturális alkotómunkája — ez a szocialista kultúra legfontosabb vonása A tömegek kulturális alkotó tevékenységében hagy jelentősége van az öntevékeny, a műkedvelő kulturális mozgalomnak. E kulturális tevékenység méreteire jellemző, hogy hazánkban ma mintegy 17 000 öntevékeny, művészeti csoport működik, kétszázezer taggal, műsoros estjeiket tavaly 24 millió ember látogatta. Hazánkban ma 442 000 felnőtt tanul rendszeresen az iskolák és egyetemek esti és levelező tagozatán és a különböző tan föl vamokon. Ta- 1

valy a különböző szervek által rendezett, ismeretterjesztő előadásokat tizenegymillió em- ben hallgatta meg. A könyvtárakból kikölcsönzött könyvek száma eléri az évi 30 milliót.

Ami tehát a tömegek művelődésének általános ismereti oldalát illeti, nagy előrehaladást értünk el. A tömegek általános műveltsége gyorsan emelkedik, világnézetének fejlődése azonban ettől elmarad. A tömegkulturális mozgalom jelentős részében érvényesül még a kispolgári ösztönös ség. A párt és az állami szervek irányító tevékenysége ezen a téren még nem kielégítő. Ez a „kultúra” még jelentős részben kispolgári szellemű, holott a tömegekben igen nagy az igény a magasabbrendű kultúra iránt. Ezt bizonyítják a szocialista szellemű filmek és (Folytatás a 4. oldalún.)