Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-23 / 301. szám
4 NEPÜJSÄG 1959. december 25., szerda 1959. december 23., szerda: 1709-ben született Julien Lamatt- tie francia filozófus. ^ Névnap C? Ne feledjük: csütörtökön ÁDAM, ÉVA ti! !>£& „Ha Katalin kopog, karácsony locsog“ .Babonák és bölcsességek" az időjárás népies megfigyelésében Öröm- üröm A kerecsenül új üzletház — amelynek átadása úgyszólván megyei esemény volt — nagy örömet váltott ki az egész faluban. Ez nem is csoda, hiszen helyiségei, berendezései korszerűek, minden igényt kielégítenek, a raktárkészlet is bőséges, a kisvendéglőbe pedig minden ember belátogathat, ha arra jár, olyannyira jó a konyhája .. . Hanem a rosszabb időjárás beköszöntővel az örömbe egy kis üröm is vegyül: az üzletekhez nem vezet semmiféle járda. A szép épületet valóságos sártenger veszi körül, mert a korábbi salakozást — amit egyébként is ideiglenes megoldásnak tekintettek — elmosta az esőzés. Egyszóval: nem a legkellemesebb ilyen időben Kerecsenden bevásárolni menni. Ügy hisszük, a járdásítás az üzletház körül nem kerülne sokba a községnek — a fejlesztési alapból, még a helybeli földművesszövetkezet is segíthetné — és ezzel igen komoly „téli” probléma oldódna meg ugyancsak Örömére az egész falunak. (- r) — DECEMBER 26-ÄN, szombaton, az egri Városi Művelődési Ház klubjában karácsonyi bábelőadást rendeznek a gyermekek részére. — AZ EGRI Gárdonyi Géza Színház és a Hevesi Állami Gazdaság közötti szocialista szerződés értelmében kedden Egerbe látogatott a mezőgazdasági nagyüzem dolgozóinak egy csoportja. A kedves vendégek délelőtt megtekintették a Hawai rózsája című operett főpróbáját, délután a várossal ismerkedtek, majd este részt vettek Az aranyember előadásán. — DOMOSZLÓ községben új betonhidat építenek 35 ezer forintos beruházással a Lenin úton. Az építkezésnél a község lakosai a földmunkálatokat társadalmi munkában végezték el.- A KERECSENDI Általános Iskola alsótagozatos diákjainak szülői munkaközössége fenyőünnepet szándékozott rendezni. Az ehhez szükséges anyagiak előteremtésére az iskolával együtt közös műsoros estet hirdettek, amelyen nagyon jól szerepelt a VII. osztály színjátszó és tánccsoportja. (Fábián István.) — EGERSZALÓK község sportoló fiataljai és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet sportköre ez évben 1000—1000 forint értékű sportfelszerelést kapott, amelynek nagy részét futballfelszerelésre költötték. — KEDDI számunkban közöltük, hogy a Magyar Rádió és Televízió hangfelvételeket készített Egerben, a Hawai rózsája főpróbáján. A felvett részleteket azonban nem az Esti híradóban, hanem az Élőszóval — muzsikával szerda délutáni adásában sugározzák. — HATVANBAN is megrendezték a Dupla, vagy semmi szellemi tornát a Városi Művelődési Házban. A versenyt Kovács Károly úttörő csapatvezető vezette.- A MÁTRAI Állami Erdő- gazdasághoz tartozó erdészetek versenyt indítottak a kongresszus tiszteletére. A verseny értékelése befejeződött, a ju talmakat kiosztották a győzte seknek. Első helyre a siroki erdészet került, ők nyerték el a gazdaság vándorzászlaját, amelyet eddig is ott őriztek és az 5800 forint pénzjutalmat. — A MÁTRA VIDÉKI Erőműben már ebben az évben huszonegy munkás végezte el a kazángépész-tanfolyamot sikeresen. A tanultakat a termelésben hasznosítják a tanfolyam részvevői. II. EZZEL SZEMBEN teljesen hamisak és babonának tekinthetőik a Holdnak és a csillagoknak az időjárás Kormányzására befolyást tulajdonító és ennek alapján időt jósló népi hiedelmek. Ilyen például a következő „A telihold elfogyasztja a felhőket”, vagy „Holdtöltére megfordul az idő”. Mi ezen hiedelmeknek az oka? Már a kiindulás is téves. A teliholdat csaK akkor látjuk, ha a felhők nem, takarják el, tehát többé-kevésbé derült az égbolt. A holdtölte és a derült idő a nép emlékezetében egymástól elválaszthatatlanok. Amikor borult az ég, nem is gondol a Holdra, máskor azt mondják, a holdfényváltozás az időjárást is megváltoztatja. Ennek a tévedésnek a tarthatatlanságát azonnal belátju.r ha egy-két év időjárási adatait a holdfényváltozással egybe - vetjük. Régi babona az is, „amilyen a holdújulás harmadik napja, olyan idő lesz egész hcldtartam alatt.” Ez a mondás azt jelentené, hogy amilyen nap köszönt ránk új hold után két nap múlva, olyan idő lesz még három hétig. Ezzel szemben a valóságban sokkal több változatosságot találunk. A Hold fényváltozásaival kapcsolatos hit azért sem lehet való, mert a Hold a Föld valamennyi helyén ugyanazon fényváltozást mutatja, ugyanakkor a különböző helyeken más és más időjárás uralkodik. Nem lehet a HoldnaK Földünk időjárására hatása azért sem, hiszen a holdtöltekor ott jelentkező alig 120— 130 fokos hőség ide a sugárzással nem terjed. A Lunyík 3. is csak olyan híreket közölt a Holdról, hogy annak mágneses tere sincs, még ezen az úton sem gyakorolhat ránk hatást. A nép emlékezetében számtalan olyan szólás-mondás él, melyek egy-egy naptári naphoz, legtöbbször névnaphoz fűződnek. Ezeket a megkülönböz^ tetett napokat a meteorológiában döntő napoknak nevezik. Ezek a naptári napokhoz fűződő úgynevezett szabályokat nagy óvatossággal kell értékelni, mert egyesek több évszázados eredetűek, még a Gergely-naptár életbe léptetése előttiek, amikor a mostani időszámítástól tíz nappal eltért a naptári időpont; A NÉPIES REGULÁK talán azért is oly maradandóak, mert csengő rímmel végződnek. jól hangzanak, könnyen megjegyezhetőik. Ilyen például „Ha fénylik Vince, tele a pince.” Ez nemcsak a jó időt, hanem egyenesen a jó termést is megjósolja. Kifejezik e naphoz fűződő szabályt így is: Ha Vince napján megcsordul az eresz, bő termés lesz.“ Ezzel a szólással szemben számtalan ellenvetésünk van. Hiába olvad január 22-én, Vince napján, a szőlőt még rengeteg JíAr érheti. A májusi fagy, az esős június—július, s jön a jég, a peronoszpóra, — tehát Vince csak hallgasson. A népies szabályok közül találj a legalaptalanabbak azok. amelyek egyike szerint a karácsonyt megelőző, mások szerint az új év első napját követő 12 nap időjárása az év tizenkét hónapját jelképezi. Ennek a valótlanságán már csak az a babona tesz túl, amelyet helyenként karácsonyestén ma is végrehajtanak Egerben is. Az tudniillik, hogy egy nagy fej vöröshagymát 12-felé vágnak, megsózzák, sorba rakjáK. ahogyan a hónapok következnek, (csak éppen meg nem szólaltatják őket). Reggelre megnézik azokat, amelyiken a só megereszkedik, azon hónapban az időjárás esős lesz. Ezzel szemben minden, még a babonás gazd- asszony is tudja, hogy a vöröshagyma a közepében nedv- dúsabb, a héjánál rostosabb szárazabb. Kész a magyarázat. TÖBB „BÖLCSESSÉG” van az úgynevezett Gyertyaszentelőhöz (február 2) fűződő mondásokban. Ennek számtalan változata ismeretes még „me- gyeszerte” is, „Fénylő Gyertyaszentelő, negyven napig hideg idő.” „Ha fénylik Gyertyaszentelő, az izéket szedd elő.” „Ha megjegyzed, hogy ezen a napon meddig süt be a nap a pitvarajtón, megtudod, hogy még azon a télen meddig ver be a hó.” Azt is hozzáfűzik néha, hogy ha Gyertyaszentelőkor kijön a medve az odvá- ból és zimankós hideget talál, vígan ugrál, nem megy vissza többé. De ha süt a nap, s meglátja az árnyékát, morogva húzódik vissza. Mi itt az igazság? Miért éppen e naptári naphoz fűződik a legtöbb mondás? Mert sok helyen nem dolgozván unatkoztak, más téma hiányában az időről beszélgettek és ezen nap táján tapasztalt időjárásra jól emlékeztek, s az ünnepnaphoz rögzítették. Az igazság az, hogy az idő átmeneti felmelegedését nem szabad egy naptári naphoz fűzni. Ez babona. Az időjárási feljegyzések azonban igazoljáx, hogy az esetek nagy részében (nem minden esetben!) bekövetkezik az a helyzet, hogy ha január vége, illetve február eleje enyhe, napos, akkor február végén, március elején szokatlan hidegre fordul az időjárás, A téli félév szaka- szosségának a váltakozásában van bizonyos törvényszerűség. Ezen szakaszosságot a nép más mondásban, más napokhoz fűzve is kifejezi. Ilyenek: „Ha Katalin kopog, karácsony locsog.” „Ha Katalinkor olyan fagy van, hogy a libát megbírja, akkor hosszú lesz a tél. későn fog tavaszod- ni, mindenki meleg ruhát készítsen.” Vagyis, ha korán jön a hideg, a szakaszosság elve alapján december végére felenged, annak pedig az a következménye, hogy februárra, márciusra, ismét zord idők következhetnek. (Figyeljük!) ezeket a példákat, népies szólásmóndásokat százszámra lehetne folytatni. A meteorológusok szemszögéből nézve értékesek, mert több közülük egy-egy visszatérő időjárási törvényszerűséget takar. Az igazság kihámozása hálás és izgalmas kutatási feladat. (Vége.) Zétényi Endre Moxik műsoros EGRI VÖRÖS CSILLAG Vörös és fekete EGRI BRODY Fekete gyöngyök GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Pár lépés a határ GYÖNGYÖSI PUSKIN őfelsége kapitánya HATVANI KOSSUTH Elveszett nyom HEVES Az utolsó paradicsom PÉTERVASÁRA Es Varsó messze van FÜZESABONY Szalmaözvegy műsora Egerben este fél 8 órakort Hawai rózsája (Gárdonyi-bérlet) Jílu (uie Az a jó isten, az én személyes megkérdezésem nélkül a bordámból csinált egy olyan valamit, amely „aki" és mint aki hivatott engem boldoggá tenni az emberi kor legvégső határáig, de legalábbis holtomiglan. S ez a bordából fara gott aki, aki nélkül állítólag élni nem lehet, azt mondta nekem, aki a bordáját adta, nekem mondta, nyolc évi bordaszaparító élet után, hogy... — Te... te műfűre! — Hogy micsoda, kérlek? — kérdeztem elhülve, mert merőben szokatlan volt és lesz is számomra, hogy egyszerűen mu- furcnak hívjanak. Megismételte! Nagyon felháborodtam. Utóvégre komoly családapa vagyok, mindennapi hangyase- rénységemmel, ha hírt nem is, de szerény nevet kivívtam szűkebb köreimben, a nagyszámú ellenségeimet ' leszámítva, akadnak azért számosán, akiknek eszük ágába se jutna mufurcnak hívni. Kimondottan szentségtörésnek, megalázásnak tekintenék az egész dolgot, s ebben a legteljesebb mértékben igazuk is lenne. Ezt mind, így, azon nyomban ki is fejtettem annak az embernek, akit más testi alkat következtében szoknyában rendelt mellém a sorsom, de teljességgel eredménytelenül, sőt, még hozzáfűzte: — Ebből a megjegyzésedből is kitűnik, hogy igenis műfűre vagy... Teljesen letörtem. Mit keressen az életben egy olyan ember tekintélyt. rangot, elismerést, miként várhatja, hogy adjanak a szavára munkatársai, kollégái, ha édesegyetlen felesége otthon, szűk családi körben egyszerűen lemufurcoz- za, s ez ellen még tenni sem tud semmit. Búskomor lettem hát és szomorú, már-már kilátástalannak láttam jövőmet, életemet, s úgy éreztem, hogy férfikorom dele előtt félórával véglegesen kicsúszott • lábam alól a talaj. Az utóbbi időben azonban a remény halvány sugarai kezdik csókolgatni szenvedő, bús homloliomat. Hírét vettem, hogy népszámlálás lesz, s a statisztika, a sokak által lebecsült statisztika, olyan kérdésekre is választ adhat, amely eddig csak hozzám hasonló sorsú férfitársaim lelkében villódz- tak, mint sovány remények.Ha a statisztika bebizonyítaná, ha a statisztika igazolná, ha a statisztika világgá kürtölné — remélni is alig merek, de bízom benne —, hogy kevesebb a nő, mint a férfi... Akkor, nos, akkor, rettenetes lenne a bosszúm. Odaállnék bordából lett hitvesem elé, oda én, s hetykén, amúgy legényesen, félvállról, könnyedén, odabökném, neki, hogy: — Te... te műfűre! Ű, statisztikusok, mentsétek meg a férjek becsületét! (egri) Amerikából jöttem Vasárnap tartatta harmadik bemutatóját a hatvani Irodalmi Színpad „Amerikából jöttem” címmel. Ez a bemutató, amely „Komédia-est’‘-et ígért az Irodalmi Színpad vendégeinek, három egyfelvonásos vígjátékot tűzött műsorára, Druon Amerikából jöttem, Csehov Rendjel és Heltai A nagy nő című kis vígjátékait. Az Irodalmi Színpad harmadik bemutatója is megérdemelt sikert hozott, méltó elismerésként, a színpad lelkes munkásai fáradozásainak. Három egyfelvonásos, három metszet az élet fonáíkságaiból, a mai Olaszország erkölcsi, és politikai, a századvégi Oroszország mániákus kispolgári és a 20-as évek Magyarországa sznobjainak életéből. A Komédia-est bevezetőjeként rövid és szellemes előadásban dr. Ripka Kálmán tartott rövid bevezetőt, méltatva a szatíra szerepét, nemcsak az irodalomban, mint műfajét, de mint fontos nevelőeszközt mai társadalmunk életében is. A legmozgalmasabb, legsikerültebb előadás Heltai A nagy nő című egyfelvonásos vígjátéka volt, amelyben különösen Hornyicsákné figurájában Musztafa Fautné jeleskedett, de sikeresnek mondható a cse- hovi és gruoni szatíra színpadra vitele is. A három egy- felvonásosban jóformán az Irodalmi Színpad minden tagja szerepelt. Lelkes munkájukért feltétlenül dicséretet érdemelnek, elsősorban is Szívós József, aki egyben rendezője volt a Komédia-estnek, de elismerésre méltó Deli Katalin, Taksas Imre, dr. Gaál Miklós, Halmos Tibor, Fülöp Tibor, Fülöp Katalin, és Les- tyán Katalin is. A harmadik bérleti est — mint már mondottuk — sikert hozott. Az immáron második évét élő és dolgozó Irodalmi Színpad most már szerves részévé vált Hatvan város kulturális életének, de éppen ebből adódóan szükség van arra is, hogy szervezetében, művészi színvonalában egyaránt előbbre lépjen. Szervezetébe: vonjon be tehetséges, irodalmat kedvelő munkás színjátszókat is munkájába. Művészi színvonalába: fordítson most már gondot a színpad szereplői beszédtechnikájának csiszolására, a színpadi mozgás ritmikájára, a scenikai lehetőségek igényesebb kihasználáOlyénkor, amikor ^ kiforrott a bor és már mutatja, mi is lesz belőle, jólesik behúzódni a szeles, esős idő elől a pince fenekére és kóstolgatni a hegy zamatos levét. Hát még ha olyan emberekkel hozza össze a véletlen szerencse az embert, mint az öreg Cseternik Jóska bácsi, aki soha ki nem fogy a sok derűs történetből; akinek a pincéje nemcsak boráról nevezetes, hanem arról is, hogy jóízű szóval is traktál- ják itt a vendéget Az alábbi esetet is Jóska bátyámtól hallottam és én mindösz- sze annyit teszek, hogy egyvégtében — mert bizony a koccintgatás sokszor félbeszakította a históriát —, tovább adom azt. Volt a mi falunkban — merthogy én nem itt születtem —, egy Per- sányi József nevezetű tiszteletes. Derék, szépformájú ember volt az, cÁ flLM-S én mondom, nem egy menyecskének fordult meg bizonyos gondolat a fejében, ha meglátta. És ami igaz, az igaz, a tiszteletes úr feje is gyakran forgott a fe- hémép után. így hát nem csoda, hogy egyszer csak Persányi tiszteletes úr megkívánta egyik szomszédbeli jó embere feleségét. Csinos, jó formájú asszony volt, az szent, de nem tudott volna arról egy rossz szót mondani még az ellensége sem, már ami a tisztességét illeti. A tiszteletes úr azonban addig-addig sündörgött körülötte, míg csak egyszer kettesben maradtak és ekkor előrukkolt kívánalmával. Jf menyecske — úgy nézett ki először —, majd a tiszteletes szemének ugrott, de biztosan azért, mert hát egy papon csak nem hagy nyomot, mégis hagyta, hadd beszéljen a tiszteletes. S mert a menyecske nem akart kötélnek állni, a tiszteletes úr — aki igazán gavallér ember volt —. egy pár piros csizmát ígért neki, ha hajlik a szavára. Hogy, hogy nem, ha nem is mindjárt, a menyecske szín- leg belement a dologba. — De szép legyen ám a csizma, körül- varrott, emelt sarkú és ott legyen ám akkor —. mondta az asszony az alku végén. — Szép lesz, körül- varrott, emelt sarkú lesz —, ígérte lelkendezve Persányi tiszteletes és már másnap behajtatott a városba szabattatni a gyönyörű lábbelit, hogy minél előbb elérhesse célját De hát nem olyan asszony volt az, eszébe sem volt annak, hogy a tiszteletes kedvében járjon. Tudják mit csinált? Elárulta az egész dolgot töviről hegyire Persányinénak, a tiszteletes asszonynak. emsokára elké- "L szült a csizma, a tiszteletes úr még rá is ígért, csakhogy gyorsabban haladjon vele a csizmadia. A megbeszélt helyen és órában a sötétség leple alatt megtörtént a találka, ha nem is éppen úgy. ahogy a tiszteletes úr elképzelte. Ő ugyan hogyan is képzelhette, hogy a saját feleségével találkozik a szomszédék sötét csűrjé- ben... Merthogy a feleségében is volt any- nyi huncutság, hogy ott nyomban nem akarta kedvét szegni férje urának. Másnap reggel aztán nagyot nézett a tiszteletes úr, még a kisüsti is torkán akadt, amikor belibbent a felesége piros, varrott, emelt sarkú csizmában. Ügy bámult az ismerős, kopogós csizmára, hogy majd kiugrott a szeme az istenadtának. El nem tudta képzelni, hogyan került ez a csizma a felesége lábára. (7)e még megkér- ^ dezni sem merte... — No, egészségünkre — hörpintette fel borát Jóska bátyánk. Papp János sára. Mindez azonban nemcsak az Irodalmi Színpad tagjainak feladata, segítenie kell ebben a városi pártbizottságnak, városi tanácsnak is, segítenie mindazoknak a szerveknek, akiknek kötelességük is támogatni egy olyan kezdeményezést, amely már régen túllépett az esetlegesség keretein. Az Irodalmi Színpad egyre mélyebbre ereszti gyökereit Hatvanban és mosit mér környékén is, hisz erre az előadásra Jászberényből is ellátogattak az ottani tanítóképző- akadémia növendékei — jogos tehát, hogy nagyobb igénynyel tekintsünk a következő és a többi, soron levő bemutató elé. (ín-ój Kétezer kötetes fiókkönyvtár Újhatvanban Eddig a város központjában levő könyvtárba jártak az új hatvaniak kölcsönzésire. Elég nagy a távolság a két városrész között. Ezért létesítenek a hatvaniak 50 000 forintos állami támogatással fiókkönyvtárát. A fiókkönyvtár az újhatvani Rákóczi úton nyiliik január közepén. Hetenként három nap lesz nyitva, s kétezer kötetből válogathatnak majd az új hatvaniak. A fiók- könyvtár könyvei már megérkeztek a hatvani könyvtárba. Mai gyerek — Apu, öltözöl fel? Jézuskának is te
