Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-22 / 300. szám
1959. december 22., kedd népújság 5 Egy tsz család téli estje oravecz Józsefeknél még késő este is ég a villany. Hárman ülnek bent, a nagymama, Panna n'éni, meg a lánya, kukoricát fosztanak, matracba valót. Körülülik a kosarat, amibe a fosztás kerül, aztán megszokott mozdulattal újább fosztanivalót vesznek ki a ■ zsákból. Hallgatnak, csak a rádió szól. Ügyes kezük nyomán már egész halóm fosztás gyűlt, össze a kosárban. A rádióban Zsoldos Imre tánczenekara játszik. A tizenhétéves Pannika talán valamelyik kellemesen eltöltött báli estére, vagy táncösszejövetelre gondol, annak az emlékeit idézi. Oravecznénak gondolatai messzebb szállnak, a végtelen múltban barangolnak. Azt az időt emlegeti, amikor tizedmagával elkezdte a közös gazdálkodást, s első évi eredményükből már arra is tellett, hogy rádiót vegyenek maguknak. Azóta szól az Oravecz-házban rádió, a kis szobába varázsolva esténként egy színházi előadást ■ vidám műsort, tánczenét, meg a magyar nótát, felváltva a belpolitikai és külpolitikai hír közlésével, tudományos és ismeretterjesztő előadásokkal. Az elmúlt tíz év alatt ez a kis rádió szinte odanőtt a családhoz, ha nem szól, úgy tűnik, mintha valamelyik családtag hiányozna. KÜLÖNÖSEN MOST, a hosszú téli estéken szól sokat a rádió. A fosztást. kukorica- marzsolást már befejezik este kilenc óra előtt, a villanyt is eloltják, lefekszenek, de a rádiót nem kapcsolják ki. Azt mondják: szórakoztató az, mdKor az ember félálombah fekszik. s a sötét, csendes szobában halkan muzsikát sugároz a rádió. Meghallgatják mindig a tízórás híreket, s csak azután kapcsolják ki. ezt a sokat érő kis dobozt. Az Oravecz-család nemcsak a rádió mellett szórakozik esténként, hanem gyakran elmennek a moziba, s amikor a kedvenc „Mari néni és a Gergely bácsi" ellátogatnak a falu kultúrházába, sohasem hiányzanak az előadásról. ■ A iá- nyuK is szerepel a kultúrház színjátszó csoportjában, s öt is megnézik mindig, ha a faluban eljátszanak egy darabot. Az estéket mostanában leginkább otthon töltik már. Szabad Föld jár a családnak, Oravecz József meg gyakran hoz haza könyveket. Szép kis könyvtára van már, van mit olvasnia. Egész nap bent van a szövetkezetben, s mint népi ülnök sok időt tölt Gyöngyösön, így csak esténként jut arra idő, hógy a ház körüli munkákat ellássa. LÁNYUK, PANNI Gyöngyösi-e jár iskolába, a Vak Bottyán Gimnázium III.-os tanulója, délután jön haza mindennap, s hamar megtanulja a leckéjét, este pedig gyakran részt vesz a helyi KISZ szervezet munkájában, s egyik leglelkesebb tagja a Kultúrház színjátszó csoportjának. Legutóbb a Dulszka asszony erkölcsét mutatták be nagy sikerrel, s most megint felelevenítették valamelyik este. hogy karácsonykor újra bemutathassák a Község kultúrhá- zában. Szeretnék, ha eljuthatnának a színdarabbal Atkár- ra, meg a többi közelben levő községbe is. A már betanult darab felelevenítése mellett megkezdték a Száz nap házasság című színmű próbáit is. MIKOR NEM MEGY ESTE sem próbálni, • sem a KISZ- hez. ő is odaül a nagymama és az édesanyja közé s a kukori- camorzsolás közben meséli el mi volt az iskolában, s miféle új dolog van már megint Gyöngyösön. Tőle tudták meg otthon, hogy már fénycső világít az utcákon, s az egyis nap már elkészült az új buszmegálló. Sok hírt hoz haza, mi most a legújabb divat a városban, meg mit látott a kirakatokban. Ilyenkor van miről beszélgetni, aztán a szomszédok is ellátogatnak Ora- veczékhez, s így nem szakad el a beszéd fonala késő estig. Józsi bácsi elolvasgat az asztal mellett, néha a Pannika is odaül, megírja a még félig kész leckéjét, s mégegyszer elolvassa a leckét, mért ha továbbra is négyes tanuló akar lenni, ahhoz minden napra fel kell készülni. Az asszonyok meg a tűzhely mellett beszélgetnek, vitatják meg az új dolgokat. Oraveczéb ablaka még késő este is világos, bent Kukoricát fosztanak, vagy morzsolnak, beszélget a nagymama, Ora- veczné, meg a lányuk, az asztalnál regényt olvas Józsi bácsi, s halkan szól a rádió. így tölti a hosszú téli estéket Nagyrédén a termelőszövetkezetben dolgozó Oravecz-család. P, E. Detektív a gyóntatószékben Domenico Nonazzani nem tudta, kit választott gyóntató- jáuL Ezért került börtönbe. Nonazzani ugyanis szélhámos, méghozzá kisstílű szélhámos. Amellett jámbor ember. Ügy érezte, sietve meg kell gyónnia bűnét az első papnak, akivel találkozik. Ez lett a veszte: a pap éppen az ő ügyével megbízott titkosrendőr volt. Alighogy Nonazzani meggyónta bűnét, a „pap” előhúzta zsebéből a bilincseket ... Az eset nagy port vert fel Rómában. A Vatikán szóvivője szerint: „A rendőrnek nincs joga papnak álcáznia magát... Hová vezethetnek az ilyen módszerek?” A római rendőrségen viszont úgy vélik, hogy ez a kis csel a detektívek törvényes munkamódszerei közé tartózik. A rendőrség képviselője kijelentette: „Sohasem hallottunk arról, hogy a Vatikán tiltakozott volna valamilyen gonosztevő szervezetnél, amikor Milánóban egy papnak öltözött bandita kirabolt egy békés járókelőt”.- 173 HOLD őszi búza, 4 hold rozs és 30 hóid őszi árpa mellett 130 katasztrális holdon vetettek herét az idén az egerszalóki Űj Elet Termelő- szövetkezet tagjai, hogy biztosítani tudják közös állatállományuk jövő évi takarmányszükségletét. Karácsony elüt! egy falusi üzletilázban Gyöngyöstar jártban nemrég adták át a szövetkezeti üzletházat, amely körülbelül 1 300 000 forint költséggel épült. Az új boltok november 8-án nyitották meg a kapukat, s azóta mintegy másfél hónap telt el, de máris nagy népszerűségnek örvendenek a jól felszerelt, ízléses üzletek a faluban. Az önkiszolgáló élelmiszerbolt vezetője, Deme József elmondotta, hogy a falu lakossága nagyon megkedvelte az üzletet és átlagosan napi 8000 forintos forgalmat bonyolítanak le, sőt előfordult már az is, hogy 11 000 forint forgalommal zárták a napot. Az önkiszolgáló élelmiszer- bolt mintegy 110 000 forintos raktárkészlettel rendelkezik. A bolt a karácsonyi ünnepekre mintegy 20- 25 000 forintos értélében biztosította az árut. Nagy keletje van a szaloncukornak, ka- ráésónyfa-díszeknek, de a minőségi csokoládét is szívesen vásárolják. A szezonnak megfelelően, a disznóölésekhez szükséges kellékek is bőven kaphatók a boltban. Tíz naponként tizenöt mázsa só érkezik az üzletbe, 30 kg paprika, tíz kilogramm köménymag, tíz kiló bors fogy egy-egy „dekádban”. A vegyesipari boltban az üzletház másik részén, ugyancsak nagy árukészlet várja a vásárlókat, a különböző áruféleségekből mintegy 400 000 forint érték van a polcokon és a raktárakban. A bolt vezetője, Nikházi László elmondta, hogy a község lakói korábban megszokták, hogy Gyöngyösről szerzik be a szükségleteiket, ezért a bolt forgalma kissé lassan emelkedik, pedig árukészletükből városi színvonalú kiszolgálásban részesíthetik a vevőket. Eladtak már három rádiót, egy tűzhelyet, két kályhát, kerékpárt is és sók minden mást. Az edényáruból hiány mutatkozik. Száz karácsonyfa is elkelt most az ünnepek előtt, és különösen érdekes megjegyezni, hogy nagy a kereslet a könyvek iránt. Az üzlet másfélhónapos nyit- vatartása alatt mintegy 2500 forintot árultak könyvekből. Nagyobb részt olcsó, tíz forinton aluli szépirodalmi kiadványok fogytak. Most a karácsony előtt sűrűn megfordulnak az új üzletekben a gyöngyöstarjániak és árukkal megrakodva, elégedetten távoznak. Zárszámadás — szép eredménnyel AZ EGRI Ill-as számú Általános Iskola tanulói, Petróczi József tanár vezetésével a tavasszal nagy munkába kezdtek. Megállapodtak az Eger és Környéke Körzeti Földművesszövetkezettel s művelni kezdtek 1100 négyszögöl cukorrépa földet. Később kaptak néhány szilvafát is: szedjék le termését és értékesítsék a maguk hasznára. Petróczi József „tsz-elnök”, tanár és a kis közös gazdaság tagjai gondolkozni kezdtek, mit csináljanak a szilvával. Adják el a piacon, vagy a pálinkafőzőnek? Kevés pénzt hoz a 6Zilva így a közös kasszába. Tenni kéne még valamit a nagyobb eredmény érdekében. A Balázs Ignác Termelőször vetkezet elnöke, Lajter elvtárs sietett a „szövetkezetiek” segítségére — még néhány szilvafával. Nem volt most már csak az hátra, mint vasárnap reggel halikor kimenni a földekre s a kijelölt fákról leszedni a szilvát, aztán kifőzetni a pálinkát. A szilva annyi lett, hogy minden kötelezettség lerovása után az iskolások szövetkezetének maradt 13 liter pálinkája, amit értékesítettek. A tettre kész kis társaság ezután új munkalehetőség után nézett. Űjatíb három hold cukorrépa földet „béreltek“ a répaszedés idején. Ebbe azonban — férfiasán bevallották — beletörött a bicskájuk. Csak két hold répát tudtak kiszedni, többre nem futotta erejükből. No, de hát ez is szép teljesítmény alig egy évtizedet megért kis emberkéktől. azután SZOMBAT ESTE „bérmunka” 3350 forint jövedelemmel járt. A 27 szövetkezeti tag termelésből 1^8,43 munkaegységet, bérmunkából 89,1 munkaegységet szerzett. Olyan szabályos ez a zárszámadási jelentés, mint egy „igazi”. Intézkedik a 20 százalék fel nem osztható közös alapról, a vezetőségi tagok hétszázalékos tiszteletdíjáxól, —■ mindenről. A szövetkezet „elnöke", Pét. róczi József tanár pedig oe- szélt a jövő terveiről is. — A következő évben 1100 négyszögöl és három hold földünkön tavaszi búzát, vagy árpát kellene termelnünk s hozzá kell kezdenünk az állattenyésztéshez. Nutriára, vagy malacra gondoloik. Mindkettő tetemes hasznot hozna gazdaságunknak. Persze, ami a hasznot illeti, az idén sem panaszkodhatnak a kis tsz-tagok. A termelés után 25,19 forintot, a bérmunka után 27,40 forintot fizetett a Ságvári Endre Ifjúsági Szövetkezet tagjainak munkaegységenként. A zárszámadási közgyűlés végén látni kellett volna valamennyiőjüKet, mikor a pénzt, munkájuk megérdemelt jutalmát átvették* Bódi Laci 591,59 forintot, Kovács Pista 528 forintot. Kelemen Mihály 354 84 forintot, Gyenes József 340,80 forintot, Morvái Kálmán 291,26 forintot vitt haza nagy boldogan, de a többiek sem panaszkodhattak. A SZÖVETKEZET I ,teVe" ___________________* kenyA Népújság válaszolí a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe légő szőlősgazdák kérdéseire Beviteli kötelezettség A belépő tagnak — a pártoló tagnak is — a termelőszövetkezetbe való beviteli kötelezettsége kiterjed a föld és az egyéb termelőeszközök (állat, felszerelés, stb.) mellett és ezekkel azonos feltételekkel a közös gazdálkodás céljára szükséges és a háztáji szőlő szükségletét meghaladó pincére, továbbá szőlőfeldolgozó felszerelésre és eszközökre, valamint hordókra is. A közös gazdálkodásba bevitt, használatba adott földért földjáradék és a tulajdonjogilag átadott termelőeszközökért pedig ellenérték illeti meg a tagot. A nagyüzemi célokra még át. alakítással sem alkalmas és az át nem alakítható kispincéket a termelőszövetkezeti tag, illetőleg a vele közös háztartásban élő családtag tulajdonában. használatában keli hagyni. A termelőszövetkezet a szőlőtermés közös feldolgozása és a termékek közös tárolása érdekében a tagok tulajdonában, illetőleg használatában maradt felszerelést, eszközöket, hordókat és pincét — a szükség szerint — átmenetileg közgyűlési határozat alapján esetenként bérbe veheti. A bért pénzben kell kiegyenlíteni. Háztáii szőlőterülethez való jog Háztáji szőlőt — a tag kívánságára, az egyéb általános előfeltételektől függően — csak olyan tag részére Irhet visszahagyni, illetve kijelölni, aki a termelőszövetkezetbe szőlővel lép be. * A termelőszövetkezetbe haszonbérelt szőlővel belépő tag, háztáji szőlőre csak akkor tarthat igényt, ha a bevitt szőlőt a belépést megelőzően már legalább 3 év óta haszonbérelte. Az a tag, aki a termelőszövetkezetbe szőlő nélkül lép be, háztáji szőlőt nem kaphat. A pártoló tag — attól függetlenül, hogy vitt-e a tsz közösségébe szőlőt (bármilyen földet is), vagy sem — semmilyen háztáji földterületet nem kaphat. A tagok háztáji szőlőterületét közgyűlési határozattal úgy kell megállapítani, hogy annak területe a meghatározott ‘A — 1 kh. területű háztáji gazdaságon belül — 400—600 négyszögölig terjedhet. A tag részére visszahagyott, illetőleg kijelölt háztáji szőlő- terület nem haladhatja meg annak a szőlőnek a nagyságát. amellyel a tag a termelő- szövetkezetbe belépett. A háztáji szőlő területébe be kell számítani a ház körül levő szőlőt és gyümölcsöst, valamint a háztáji gyümölcsös területét is. Ha a belterületen a ház körül levő vagy gyümölcsös területe a háztáji szőlő megállapított nagyságát meghaladja, de annak megosztása nem célszerű, a szőlő, vagy gyümölcsös a háztáji gazdaságnak az egyébként meghatározott rh—l kát. holdon belül a közgyűlés által megállapított nagyságig a tag részére visszahagyható. Termelőszövetkezeti tag új szőlőt csak a személyi tulajdonát képező háztáji földnek belterületén, tanyai belsőségben vagy zárt kertben levő részen telepíthet. A telepített új szőlő azonban a meglevő háztáji szőlővel együtt sem haladhatja meg a háztáji szőlőnek a közgyűlés által 400—600 négyszögöl között megállapított nagyságát. Fiatal szőlők telepítési költségeinek megtérítése A termelőszövetkezet köteles a közös használatba adott, 4 éves, vagy annál fiatalabb szőlő telepítési költségeit a tag részére megtéríteni, ha ezt a szőlő a) a termelőszövetkezet kialakított* vagy kialakítani kívánt nagyüzemi szőlőtáblába esik, és b) telepítése arra a vidékre meghatározott fajtával, forgatott földbe történt, s megere- dése a 80 százalékot meghaladja. Telepítési költségként a talajforgatás igazolt költségét, továbbá a felhasznált szaporítóanyag és támberendezés (karó, huzal, stb.) állami kiskereskedelmi eladási árát lehet felszámítani. A felszámított összegből 20— 35 százalékot a fél nem osztható szövetkezeti alap javára le kell .vonni, s az ezen felül mutatkozó összeget 1—3 év alatt kell a tag részére megfizetni. A telepítési költségek megtérítése céljára a termelőszövetkezet hosszúlejáratú hitelt véshet igénybe. Földiáradék Az 1959. évi 7. számú rendelet kötelezően írja elő a tsz- ek részére, hogy a tagnak az általa közös használatba adott saját földje után, földjáradékot kell fizetni. A tag részére a szőlő álla- 'gának megfelelő földjáradékot kell fizetni, az általa a termelőszövetkezet közös használatába adott a) saját termő szőlője után, továbbá b) termőbefordulástól kezdve, a belépéskor 4 éves vagy annál fiatalabb olyan szőlője után, amely a tsz kialakított, vagy kialakítani kívánt nagyüzemi szőlőtáblájába esik — telepítése arra a vidékre meghatározott fajtával, forgatott földbe történt, amelynek meg- eredése a bevitelkor a 80 százalékot nem érte el és emiatt a tag a telepítési költségek megtérítésében nem részesült, feltéve, hogy a megaredés a 60 százalékot meghaladta. A földjáradék meghatározása érdekében a fentiekben meghatározott szőlőket a belépéskori állapotában kell értékelni. Az értékelésre a termelőszövetkezet vezetősége bizottságot köteles alakítani. Az értékelésbe be kell vonni a szőlő tulajdonosát. Ugyanez a bizottság jár el a már fentiekben vázolt fiatal szőlő telepítési költségeinek _________________az egri IÜas számú Általános Iskola Ságvári Endre Ifjúsági Szövetkezetének tagjai zárszámadó közgyűlésre jöttek össze. Zárszámadási jelentésük így szólt: Az 1100 négyszögöl földről annyi cuKorrépát takarítottak be, hogy tisztán 99 mázsát írtak a javukra. Ezért több mint 4300 forintot kaptak. A 13 liter pálinka 700 forinton felül hozott, a két holdon végzett répaszedés, mint és az alábbiakban megemlített haszonbérbe vett szőlő haszonbér megállapításánál is. Az értékelés szempontjából a szőlőterületeket I—V. csoportba lehat sorolni. Az európai (hazai) szőlőfajtákkal beültetett területek, va1 amint az alanytelepek az I—IV. csoportba, a közvetlenül (direkt) termő fajtákkal beültetett területek pedig az V. csoportba tartoznak. A föld járadékot a) az I. csoportban 3,5 liter b) a U. csoportban 4,5 liter c) a m. csoportban 5,5 liter d) a IV. csoportban 6,0 liter e) az V. csoportban Othelló-fajta esetén 4,0 liter Noah és egyéb dlrekttermő fajta esetén 3,0 liter egyszer fejtett borban kell megállapítani. A földjáradékot a tag részére pénzben kell kifizetni. A termelőszövetkezet által föld járadék címén kifizetett összeg nem haladhatja meg holdanként a 2500 Ft-ot. illetőién a tagok között kiosztható részesedés bevitt földekre eső részének 25 százalékát. A termelőszövetkezet közös használatába adott 4 éves, vagy annál fiatalabb saját szőlő után a termőrefordulásig a tag részére csak a szőlőföldjének megfelelő minőségi szántóföldre megállapított földjáradék fizethető. A termelőszövetkezet közös használatába adott és felújítás végett, vagy egyéb gazdasági okból kivágott szőlő után a kivágás évétől kezdődően, a szőlőért járó földjáradék helyett, csak a szőlő földjének megfelelő minőségű szántóföldre megállapított földjáradék fizethető. ségét vörös zászlóval jutalmazta a városi tanács. A tagok egy része amikor kapát vett kezébe, vagy a répát fejelte — talán játéknak érezte először, de sokkal több volt annál. A szülők számára az, hogy érzik: gyermekeik fölös energiáját hasznosan köti le ez a munka. A tagok számára pedig kétszer is több. Egyrészt megismerkednek a mezőgazdaság néhány területén a tennivalókkal, másrészt szinte észre sem vészük, hogyan barátkoznak meg a fegyelmezett miunkával. Weidinger László Szőlők haszonbérbe vétele A termelőszövetkezet a területébe eső és földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó személyek, vagy földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó, idős, munkaképtelen személyek tulajdonában levő szőlők és pincék — felszereléssel együtt történő — haszonbérbe vételére a tulajdonosokkal szerződést köthet A fentiek alapján haszonbérbe vett szőlőket értékelni kell és a haszonbér összegét a szőlő után fizethető földjáradék egyharmad részével növelt összegében kell megállapítani. A szőlőt terhelő földadót a földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó személyek esetében a haszonbérből le kell vonni, a földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó idős. munkaképtelen személyek esetében pedig a termelőszövetkezet köteles megfizetni. Az 5 kát. holdon felüli szőlővel rendelkező, és földmű-. velőssel nem élethivatásszerűen foglalkozó személyek szőlője után 5 kát. holdig az előző bekezdés szőrint megállapított haszonbért, 5 kát. holdon felüli része után pedig ennél alacsonyabb összegű haszonbért kell fizetni. A pince és felszerelés haszonbérletére nézve a tulajdonossal külön kell megállapodni. A haszonbért — megállapodás szerint — természetben, vagy pénzben kell fizetni. DR. ÁROS TIBOR, Tsz-Tanács megyei jogtanácsos
