Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-20 / 299. szám
4 népüjsag 1959. december f#., vasárnap 1959. december 20., vasárnap: 1834-ben született Than Károly Vegyész, a magyar egyetemi kémiaoktatás egyik megszervezője* 1944-ben halt meg Bródy Imre kiváló magyar fizikus. 1954-ben megnyílt a Kirgiz SZSZK Tudományos Akadémiája. 1959. december 21., hétfő: 1944. Debrecenben megalakult az ideiglenes nemzetgyűlés. 1744-ben született Donát János festőművész. 1639-ben született J. Racine francia drámaíró. & Névnap <2 Ke feledjük: hétfőn TAMAS kedden ZÉNÓ Nyomós ok A Vállalat egy javaslatot készített és beterjesztette a Főosztályhoz. Ami a formákat illeti, a javaslat szépen sikerült, a jelentősége, méretei viszont a javaslatok sok éves átlaga alatt maradt. Szóval, javaslat volt a javaslatért. A Főosztály sokáig tárgyalta az ügyet, vonakodtak elfogadni, mígnem a Vállalat vezetője is elunta a dolgot. — Kartársak, tulajdonképpen magam sem bánom, ha félreteszik a javaslatunkat — mondotta egy értekezleten. — Csak több munkát jelentene nekünk. Ez hatott. A Főosztály elgondolkodott: — Több munkát jelentene nekik? Hm... Elfogadták. — EGERBEN hétfőn országos állat- és kirakodó vásár lesz. — FOLYÓ HÓ 17-én és 18-án a gydúgyösi kisvendéglő jól sikerült magyaros vacsoraestet rendezett. A vendégek jól érezték magukat és kellemesen szórakoztak. — A FESTÉSZET fejlődése az ókortól napjainkig — reprodukciós képkiállítást rendez Gyöngyösön a Mátra Múzeum. — IFJÜVEZETÖI értekezletet tartott az elmúlt héten a gyöngyösi IV. sz. iskola úttörőcsapata, ahol megbeszélték az ifjúvezetők feladatait, az úttörőmunkában való aktív tevékenység formáit. — SERTÉS-TÖRZSALLO- MÄNYT állítottak be az egerszalóki Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai. A törzsállományt 20 előhasi anyakoca beállításával alapozták meg. — Tegnap délután az Egri Pedagógiai Főiskola zenetermében Apáczai Csere János halálának 300. évfordulója alkalmából emlékünnepélyt tartották, a Hazafias Népfront rendezésében. Dr. Berencz János főiskolai tanszékvezető megemlékező beszéde után dr. Némedi Lajos, a főiskola igazgatója Apáczai Csere János nyelvi és irodalmi munkásságát méltatta. — KÖZEL HÉTEZER ka- (ászt rális holdon műtrágyáztak a füzesabonyi járás régi termelőszövetkezetei. Egy holdra 142 kilogramm műtrágyát szórtak az idei évben. — 600 FÉRŐHELYES juhho- dályt építenek a poroszlói Haladás Termelőszövetkezetben. Az építkezés munkáit úgy végzik, hogy még ez évben átadhassák rendeltetésének. éfáódut&y&af? j'iÁkJjg-zni / Egerben vasárnap délelőtt fél 11 órai kezdettel „Hull a hó” címmel a Balettiskola és a Bábszínpad ünnepi karácsonyi műsort rendez a Városi Művelődési Ház nagytermében. Este 19 órai kezdettel tánc a Városi Művelődési Ház klubjában. Apáczai, a nemzeínevelő Megemlékezés halálának 300. évfordulóján tTáromszáz éve, ezekben a 1 téli. decemberi napokban, az 1659. év utolsó napjaiban halt meg Apáczai Csere János, a nagy magyar művelődés-politikus, a nagy nevelő és lelkes hazafi. A kortársak tanúsága szerint hosszas betegeskedés után, tüdőbajban — ebben az oly széles néptömege-ket pusztító kórban — halt meg. Betegségének kifejlődésében, elhatalmasodásában nem csekély része volt annak az üldöztetésnek, mellőzésnek, amelyben a XVII. századi Erdély feudális urai, a haladó gondolatokat. — ezek közt Apáczai gondolatait, törekvéseit is — részesítették. Üldöztetés, mellőzés és nyomor volt az osztályrésze — különösen élete utolsó, éveiben — Apáczai Csere Jánosnak; ezek a mostoha körülmények vitték fiatalon, alig 34 éves korában a sírba. Élete és sorsa szemléletesen példázza, hogyan bontakoztak ki hazánkban a XVII. században az antifeudális, haladó gondolatok — és hogyan nyomták el a reakciósok, maradiak, a ha1 adó művelődési, nevelési törekvéseket. ★ Apáczai szegény családból származott. Nagy szorgalmával, kiváló képességeivel korán feltűnt. Feljebbvalói a nagyképességű ifjút külföldi — holland — egyetemekre küldték tanulni. Külföldi tanulmányai során ismerkedett meg a haladó, antifeudális törekvésekkel — a demokratikus, polgári átalakulást kívánó, vallási mezben jelentkező puritánus ideológiával, a presbiteriánus eszmékkel. A felismert igazsághoz, ^ haladó eszméihez Apáczai hazatérte után mindenkor hű maradt. Rettenthetetlen harcosa volt a haladó gondolatoknak. Ezeket szolgálta akkor, amikor oktatta, nevelte a rábízott ifjúságot, a gyula- fehérvári, majd a kolozsvári kollégiumban, ezeket szolgálta reformtörekvéseivel, tudorná- nyos és irodalmi tevékenységével. E haladó eszmék következetes szolgálata egyúttal a nép széles tömegeinek érdekeit, hazájának, nemzetének igazi érdekeit is szolgálták. A XVII. századi Erdély társadalmi-termelési viszonyai azonban elmaradottak voltak a fejlettebb, kapitalizálódó országokhoz képest. Az antifeudális, presbiteriánus eszmék tömegbázisát a polgárság és parasztság tömegei szolgáltatták volna. Minthogy azonban hazánkban ez időben a mezővárosi polgárság viszonylag kevés súlyú, a paraszti tömegek pedig súlyos elnyomatásban sínylődtek, kevéssé öntudatosak és szervezetlenek — a haladó polgári törekvéseknek nem volt meg nálunk a megfelelő tömegbázisuk. Ezért maradt például a XVII. század 40-es éveiben Tolnai-Dali Jánosnak, majd Apáczainak és néhány haladó, oresbi teriánus társának küzdelme is végeredményben sikertelen XVII. századi Erdélyben. ★ Apáczai haladó művelődési, tudományos, és nevelési törekvéseiről tesznek tanúbizonyságot művel is. Az 1655-ben megjelent „Magyar Enciklopédiá’‘-ban korának tudományosságát akarta — az oktatás számára is gyü- mö1 csözően — summázni. A kor leghaladóbb fi'ozó‘ * fiai eszméi és számos értékes tudományos eredményt kapott a nagy mű tizenegy részében helyet. Viszonylag nagy terjedelemben foglalkozik a természettudományokkal (a mű mintegy kétharmad részében.) A filozófiában Descartes haladó gondolatait, raciona'izmusát követi, a logikai részben fő forrása Ramus skolasztika-ellenes műve (ennek jelentőségére nyomatékosan Fo- garasi Béla mutatott rá, (Descartes és Ramus mellett — mint arra legutóbb MÁTRAI LÁSZLÓ rámutatott (Pszichol, Tanulmányok, Akadémiai kiadás, 1958.) legfőbb forrása — főleg a természettudományi, pszichológiai részeknél REGIUS (Le Roy) utrechti orvos- professzor. Ez azért különösen jelentős, mert Regius a materializmus irányában fejlődő kartéziánius „baloldal” határozott egyénisége. E materialista tendencia jól megmutatkozik akkor, mikor a lelki jelenségekről, folyamatokról szólt. Ezeket lényegében az agy funkciója, mozgásaként értelmezte — Regius nyomán. A z Enciklopédia függelé^ keként jelent meg Apáczai kolozsvári beköszöntő beszéde, „A bölcsesség tanulmányozásáról” Ebben nagy belső meggyőződéssel vallotta a tárgyi tudás elsőbbségét a skolasztikus formalizmussal, ver- balizmussal szemben. Valamint az egyes tudományok (természettudomány, matematika, nyelvi tudományok, logika) hasznát, jelentőségét. A skolasztikus formalista logika ellensúlyozására írta kis logika-tankönyvét, a „Magyar Logikácská”-t. Ennek függelékében — Fortius haladó polgári gondolkodó művének felhasználásával — „Tanács” címen — számos, megszívlelésre érdemes gondolatot fejt ki nevelőknek és tanulóknak, a szorgalmas munkálkodásról, a tanítás és tanulás céljairól, és módszereiről. Apáczai életpályájában kedvezőtlen fordulatot jelentett az 1965. évi őszi vita, amely a maradi, püspöki egyházszervezetet képviselő BASIRE és a presbiteriánus Apáczai között zajlott le. Apáczai szívósan ragaszkodott presbiteriánus meggyőződéséhez. Ezért kellet! Gyulafehérvárról távoznia, majd később a jóval kiseb! Kolozsvári intézethez helyezték át. Itt mondta el 1656 novemberében híres beköszöntő bt szódét „Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról”, amely a haladó magyar művelődéspolitikai törekvéseknek máig i;; nevezetes dokumentuma, az első széles perspektívája és haladó, demokratikus törekvéseket sugárzó elképzelés. A beszédében az iskola ren- *"* deltetéséből kiindulva rendszeresen fejti ki az iskolaszervezetről vallott nézeteit reformtörekvéseit. Különös gonddal, szeretettel, lelkesedéssel fejti ki azt a gondolatot, hegy az alsófokú oktatás a széleskörű népoktatás anyanyelven történjék. Az alsófoi mellett foglalkozik a triviális és magasabb (középfokú) iskolákkal. Erősen hangsúlyozza a felsőoktatás, az akadémiák felállításának jelentőségét az egész nemzet, a társadalom fejlődésében. Hogy mennyire szivén viselte az alsófokú oktatás mellett a felsőoktatás, az akadémiák ügyét, az utolsó nagyobb írása (amelyet 1658 őszén írhatott) — a Barcsay Ákos fejedelemhez írt folyamodványa is tanúsítja. Ebben apróléke« gonddal, szeretettel fejti ki javaslatait a felállítandó Acadé- mia személyi feltételeiről, szervezetéről, de szól a felszerelésről, a könyvtárról, a költségvetésről, a felállítás anyagi alapjairól is. ★ A tanulásnak, a művelődésnek nagy társadalmi szerepet tulajdonított Apáczai. A nép felemelkedésének, a társadalom haladásának, a béke megtartásának, vagy visszaszerzésének leglényegesebb eszközét, feltételét látta benne. Ma jól tudjuk, hogy ez idealista, túlzóan optimista elképzelés. Látnunk kell azonban, hogy a tanítás és tanulás, a néperkölcsi, szellemi és anyagi felemelésének vágya sugallta Apáczainak ezeket a gondolatokat. A mint az emlékezés szár- n nyara kelve, lapozgatunk Apáczai műveiben, ma is megejtenek minket régies, keményveretű, határozott szavai, melyekben a dolgozó nép igaz szeretete, a hasmos tudomány határtalan megbecsülése, egy- egy pedagógus lerombolhatat- lan lelkesedése izzik és hevít ma is. Háromszáz éve kiáltott bele a sötét magyar éjszakába, felemelte könyörtelen szavát a barbárság, a maradiság ellen. Ezt érezzük napjainkban ki tanításaiból, ennek szellemében emlékezünk nagyszerű működésére. Dr. Berencz János, főiskolai tanszékvezető. JUCIKA A szaporodó hóesésben, hónom alatt a csomaggal baktattam hazafelé, amikor elém libbent Jucika, bájos arcával és bájos arcán az örökös kíváncsisággal. Mert Jucika csak azért született e világra, hogy kielégíthesse örökös és sajnos, a későbbiekben kielégíthetetlennek bizonyult kíváncsiságát. — Jé... de jó, hogy találkoztunk... Jézuska... Jézuska? — bökött kesztyűs kezével a hónom irányába. — Csókolom... Nem Jézuska, Télapó — mormogtam vissza sokkal inkább a rossz előérzettől, mint a klerikalizmus elleni harctól tüzelve. — Mindegy — intézte el egy mozdulattal. Az a fő, hogy maga egy rendes ember, s gondol a karácsonyra... Jaj, mutassa, mit vett, igazán nem mondom el senkinek... Mutassa már, maga irigy ember — kapkodott a csomag felé. —- De Jucika, itt az utcán... — XJgyan már, csak nem szégyellt — legyintett és máris feltépte a csomagot. A női nadrág halk sóhajjal suhant a járda havára. Ijedten kaptam utána és zavartan gyűrtem a zsebembe. Nem szeretem a női nadrágokat az úttesten. — Pardon —mondta Jucika és lelkesen felsikoltott. — Jaj, de édes pulcsi —■, tartotta magasra az édes pulcsit, hogy néhányon megálltak mellettem és figyelni kezdték a vásárt. — De Jucika — hebegtem —, talán mégse itt... — Ne nyafogjon már. megnézni csak szabad — kotorászott tovább újabb apró sikolyok kíséretében. Most egy zoknit tartott a kezében. Perion — állapította meg, mintha nem tudtam volna magam is. A keze úgy járt, mint a motolla, az enyém is, hogy elkapjam, fölszedjem, tartsam, átnyújtsam mindazt, amit előkotort, elejtett, visszaadott, elvett tőlem. Már szép kis csődület szemlélte a csomag tartalmát, volt aki tanácsokat adott, hogy üyen papucs ledobja a bélését és, hogy vigyázni kell a játékautóra, mert a kereke... Két perc múlva Jucika egy bájos és megelégedett mosoly kíséretében tovalibbent és én ott álltam, karomban a rengeteg kacattal, mint Lót né, pedig neki nem is volt karácsonyi csomag a hóna alatt... — Amerikai? Eladó, mennyiért? — áiít elém egy idős nő és turkálni kezdett ajándékaim között... Napokig beszéltek a városban arról, hogy egy este valami idegbeteg férfi sírva ordítozott egy idős nővel, amíg el nem vitték — a férfit! Hiába, a karácsony a békesség ünnepe. (egri) SPORT A irom/iP Qáqei cÍóil&jéI A hatvani Bajza József Gimnázium jórendü tanulója és egyik tehetséges atlétája. 1943-ban született. Az atlétikával az általánós iskolában ismerkedett meg, s már akkor az volt a vágya, hogy valaha ő is igazi atléta lehessen. Az iskola legjobb futói közé tartozott. 1956-ban Hatvanban részJ vett az általános isko Iák közötti bajnokságon ahol 60 méteren a harmadik helyen végzett. Az általános iskola elvégzése után a Bajza József Gimnázium tanulója lett, ahol rendszeresen kijárt az iskolai sportkör atlétikai szakosztályának edzéseire. Rigó János testnevelő tanár csakhamar felfedezte benne a tehetséges középtávfutót. Első 400 méteres versenyére Jászberényben, egy középiskolás atlétikai versenyen került sor, ez a ver-, seny azonban kudarcot hozott. Az első 200 méteren kitűnően ment, utána azonban kifulladt, s mintha a lábai ólomból lettek volna, éppen, hogy be tudott vánszorogni a célba. A kudarc elkeserítette a fiatal atlétát, visszavonult a versenyzéstől és áttért a labdarúgásra. A szíve azonban visszahúzta a salakpályára, s mivel a labdarúgásban amúgy sem árult el különösebb — újból atlétizálft! képességeket, kezdett. Kellő előkészület után Egerben állt rajthoz, a megyei középiskolás atlétikai bajnokság 400 méteres futamában. Nagyon akart, de a versenyt nem sikerült megnyernie* kénytelen volt megelégedni a második hellyel. ,56:2-es ideje biztató volt, ami újabb reménnyel töltötte el. 1959. október 24-én Egerben ismét középiskolás versenyen vett részt, ahol a 3 00 m síkfutásban 11,8-as kitűnd időt ért el. Társai akkor azt mondták, hogy aki 100 rnéteren 11,8-at fut, az 400 méteren legalább 54 másodpercre képes! Amikor később a 400 méteres futamra került a sor, hatalmas iramban kezdett neki a távnak. Félt, hogy a táv második felét nem bírja majd, de örömmel tapasztalta, hogy az utolsó métereken sem esett vissza. Kitűnő megyei serdülő csúcsot futott! Eredményét — tehetségén kívül — főleg annak köszönheti, hogy edzője és testnevelő tanára, valamint a volt egri hosszútávfutó, Mácsár József, egy percre sem szűntek meg lelkesíteni, biztatni, még akkor sem, amikor úgy érezte, hogy nem képes beváltani a hozzá fűzött reményeket. ASZTALITENISZ Hétköznap újabb mérkőzést játszottak a megyei asztalitenisz CSB során. Tiszanánán a Tiszaná- nai KSK 10:6 arányban legyőzte a Siroki KISZ-t. A találkozó legszínvonalasabb mérkőzése a Minszk—Lázár összecsapás volt, amelyből a rutinosabb és technikailag felkészültebb Minszk. került ki győztesen. Gy: Takács 3, Somogyi 3, Lázár 2, Molnár 2, illetve Minszk 4, Káló 1, Török 1, Szigety 0. * A füzesabonyi járásban hét csapat részvételével (Nagyút, Besenyőtelek I., Besenyőtelek II., Besenyőtelek ül., Szihalom, Füzesabonyi KISZ, Füzesabonyi ME^ DOSZ) járási téli asztaliteniszbajnokság indul. Az első fordulóra december 20-án kerül sor az alábbi párosításban: Besenyőtelek III. —Nagyút, Besenyőtelek II.—Szihalom, Füzesabonyi KISZ—Besenyőtelek I. A Füzesabonyi ME- DOSZ szabadnapos. A csapat-mérkőzésekkel egy időben férfi egyéni és párosversenyt is lebonyolítanak. Tsz-sportkör alakult Gyöngyösön Üj sportkörrel gyarapodott Heves megye sportélete: tegnap este Gyöngyös termelőszövetkezeti városban az Üj Élet Termelőszövetkezet megalakította sportkörét. A sportkörnek három szakosztálya működik majd: röplabda, asztalitenisz- és sakk-szakosztály. A tsz sportkör részére a megyei Ifjúsági Sport Bizottság jelentős anyagi segítséget nyújt — az er* kölcsi támogatáson kívül. Amikor Róma megkapta az 1960. évi játékok rendezési jogát, csupán igen kevés sportág versenyei számára tudott megfelelő sport- létesítményt biztosítani. Sőt! Róma akkor sportlétesítmények terén nemcsak a legrosszabb helyzetben levő európai nagyvárosok egyike volt, de még Olaszországban is az utolsók között kullogott. Gombamódra szaporodnak a sportpályák Talán hihetetlennek tűnik fel ez, de Mario Sainit, az olimpiai építkezések főparancsnokát ilyen kérdésekben aligha cáfolhatná meg bárki is. „Míg a nagyobb fővárosokban is sportlétesítmények, sportpályák egy lakosra jutó területe 4-6 négyzetméter, addig Rómában egy lakosra még egy négyzetméter sem. jutott” — jelentette ki nemrég sajtónyilatkozatában Saini és nincs okunk kételkedni a szavaiban. 'El kell viszont ismernünk, hogy ma Rómában gombamódra szaporodnak a legkülönbözőbb rendeltetésű sportpályák, stadionok, csarnokok, uszodák. Elkészült az olimpiai stadion, a jövő évi atlétikai versenyek színhelye, az úszóstadion, a kis spórtpalota, a Flaminio-stadion, befejezés előtt áll a nagy sportpalota, egy sor edzőpálya kiépítése, a kész pályákon pedig szorgalmasan gyakorol a római ifjúság. Már hallottunk az épülő nagy sportpalota néhány jellemző vonásáról, de hallottunk-e arról, hogy ennek a ragyogó csarnoknak a kupolája hat méterrel nagyobb lesz a Szent Péter bazilika kupolájánál — holott az építészeti könyvek szerint az a kupola felülmúlhatatlan! Persze, feszített vasbeton alkotja az egész építmény vázát: Michelangelo erről még nem tudhatott. Fényes, üvegablakos galéria fut a csarnok körül: ideális otthon a jövőbeli nagy kiállításoknak. A terem akusztikája olyan, hogy akár operaelőadásokat is lehet benne rendezni: a tervek szerint nagyszabású művészeti eseményeknek is hajlékot nyújt majd. Az pedig csak természetes, hogy télen fűtik, és nyáron — ez talán még jobban érdekli az olimpia jövendő közönségét — hűtik majd a 14-16 000 néző számára a levegőt. A legiobb olasz építészek dolgoznak Számtalan apróság tanúskodik a szervezők figyelmességéről akár a versenyzők, akár a közönség irányában. Így például az úszóstadion női kabinsorán minden egyes fülkében elektromos hajszárítót helyeznek el. Gondos nyilvántartást vezetnek a szakemberek az előző olimpiákon elkövetett kisebb- nagyobb hibákról is: más kárán tanul az okos. Így például megjegyezték, hogy Melbourne-ben az ausztrálok hipermodern úszóstadionjában a műugrók medencéjében a víz szintje 60 centiméterrel az úszók medencéje alatt volt, a közönség nagy része, éppen a vízbe érés pillanatában nem láthatta a versenyzőket. A Foro Italico nemrég avatott uszóstadionjában ezt a hibát elkerülték. Az olimpiai sportlétesítmények tervezésében a legnevezetesebb olasz építészek működtek közre, élükön Pier Luigi Nervivel, a feszített vasbeton világhírű specialistájával. Munkájuk nyomán a pár éve még „hátul kullogó” Róma 1960-ra egyike lesz a sportszerű sportlétesítményekben leggazdagabb világvárosnak. EGRI VÖRÖS CSILLAG 20—21-én: Gyalog a mennyországba (szélesvásznú) EGRI BRÓDY 20—21-én: Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 20—21-én: Anyegin GYÖNGYÖSI PUSKIN 20- án: Rita 21- én: őfelsége kapitánya HATVANI KOSSUTH 20—21-én: Pár lépés a határ pétervAsáha 20- án: Bolond április 21- én: Nincs előadás FÜZESABONY 20—21-én: A hetedik kereszt műsora: Egerben délután 3 órakor: AZ ARANYEMBER (Biancó-bérlet) este fél 8 órakor: AZ ARANYEMBE1 (Bérletszünet)
