Népújság, 1959. december (10. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-18 / 297. szám

1959. december 18., péntek

NÉPOJSAO

n

Műszaki fejlesztés = olcsóbb áru, könnyebb munka

Furcsának találja az olvasó, de legalábbis néhány éve biztos annak tartotta volna, hogy ennyi szó esik egy gazdasági fogalomról. Még a pártkongresszus is órákig foglalkozott vele, s úgyszólván országos üggyé növi ki magát a műszaki fejlesztés.

Azt, hogy milyen nagy szerepe van a gazdaságos termelésben, az olcsóbb áruk előállításában és mennyire megköny- nyíti az emberek munkáját, ismeretes a szakemberek előtt. Ezért is fordítanak nagy gondot a műszaki színvonal állandó növelésére. Ebbe a munkába az újítók sokezres tömege is bekapcsolódott, s végez eredményes munkát közösen azokkal, akiknek hivatalból kötelessége korszerűbb gyártási eljárások, modernebb gépek alkalmazása, sőt megalkotása.

Ahol ez az összefogás megtalálható, ott milliós hasznot tud hozni ennek a fogalomnak az életrekeltése; műszaki fejlesztés.

Ez a titka a gyöngyösoroszi Ércbánya és Ércelőkészítőmű gazdasági sikereinek is, amelyet ez évben elértek.

— Annyi új műszaki megoldást hasznosítottunk az idén, hogy ugyancsak testes kimutatás lenne belőle, ha mind felsorolnánk — lapozgat a kimutatások között Flórián Gusztáv igazgató.

íme, néhány belőle.

Nagy gondot okozott mindig, hogy az értékes vegyszerekből sokat kellett felhasználni egy- egy tonna színpor kiválasztásához.

Megkezdődtek a kísérletek

Az elgondolás az volt, hogy az érc finomabbra őrlésével jobb kiválasztást lehet elérni, jobban érvényesül a vegyszerek hatása, ezáltal kevesebbet kell felhasználni egy tonna ércszínpor „flotálásához”. Igen ám, de jelentkezett egy olyan veszély, hogyha a vegyszeradagokat túlságosan csökkentik, ez a fémkihozatal rovására

megy. Meg kellett tehát találni a helyes a? ányt... s ma már örömmel számolnak be róla: sikerült.

Elő is veszik a kimutatást, mely a vegyszerfelhasználás nagyarányú csökkenését mutatja. Míg az elmúlt évben egy tonna színpor előállításához 968 gramm rézgálicot használtak fel, ez évben negyedévről negyedévre csökkent a felhasználás és a harmadik negyedévben már csak 598 gramm rézgálicot használtak fel ugyanannyi színpor előállításához. A ciánfelhasználás is kedvező képet mutat — majdnem felére csökkent egy év alatt.

Így, grammokban mérve, nehéz felismerni jelentősegét ennek az új technológiai eljárásnak, de ha pénzbeli eredményét — az évi egymillió körüli megtakarítást — nézzük, csak elismeréssel beszélhetünk az ércelőkészítő műszaki vezetőiről, Kun Béla főmérnökről, Gyurkó László üzemvezetőről, akinek különösen sok érdeme fűződik e munkához, Nemes József laboratóriumvezetőről, és amipt a vezetők kiemelték, azokról a dolgozókról, akik az újtól való idegenkedés helyett nagy igyekezettel vettek részt a kísérleti munkában.

Egy új technológiai megoldás, egymillió forint a haszon

Ilyen nagyértékű új eljárás persze nem sok akad egy évben, de érdemes foglalkozni a „kisebbekkel” is, annak az elvnek az alapján, hogy százezrekből lesz a millió.

Mert a kisebb értékű újítások és technológiai eljárások is sok megtakarítást hoznak — ezt bizonyítják az oroszi példák.

Csért József főkönyvelő újítása alapján például az őrlőgolyók helyett, amelyek rendkívül gyorsan kopnak — a hengerművekben selejtté vált úgynevezett szeletelt ötvözött rúdacélt alkalmaznak és ezzel évenként több százezer forintot takaríthatnak meg.

Reális feltételekkel.. •

A Mátravidéki Szénbányászati Tröszt Petőfi altárójában két bányászbrigád dolgozik, hogy elnyerje a szocialista munkabrigád címet. A követelmények. amelyeket támasztottak velük szemben, nem voltak reálisak. Hiába vállalták ugyanis a brigád tagjai, hogy elvégzik a lőmesteri tanfolyamot, erre nem volt lehetőség. Ezenkívül még volt egynéhány pontja a vállalásuknak, amelyet saját hibájukon kívül nem tudtak volna teljesíteni.

Elhatározták a brigád tagjai, hogy átdolgozzák eredeti vállalásukat és csak a teljesíthető. reális felajánlásokat hagyják meg. Ezzel egy időben felmérik azt is, hogy milyen a brigád tagjainak képzettsége, hogy mindenki ott tanulhasson, ahol legtöbb hasznát veszi és a tanultakat fel tudja használni a mindennapi munkában is.

A műszaki fejlesztés során arra is gondoltak a vállalat vezetői, hogy az emberek munkáját könnyebbé, biztonságosabbá tegyék, ezért alkalmaznak fénycsöveket a villanyégők helyett és ezért tértek át a bányában a harminc éve alkalmazott és elavult fúróoszlopos fúrás helyett a fúrótámos megoldásra. Az új eljárást meghonosítani nem volt köny- nyű, de a maradi nézetek egyre kisebb erővel érvényesülnek ma már, s ob">n osriatóik vannak a bányában, mint Céh Mihály üzemvezető. Nagy Mátyás bányamester, vagy Kővári László üzemmérnök, akik a felvilágosultabb bányászokkal együtt sikerrel honosították meg a bányában az új eljárásokat. technikai berendezéseket.

A műszaki fejlesztés nagy figyelemmel kísért állandó folyamat itt. Csak néhányat említettek a kísérlet alatt álló. vagy csak még az elképzelésben élő megoldások közül, de

így is nyilvánvalóvá válik az ember előtt, hogy nagyon is édes gyermeke a vállalat műszaki gárdájának és fizikai dolgozóinak a bánya- és az ércelőkészítő technikai színvonalának emelése. Nemcsak azért, mert a gazdaságos termelés, a sok megtakarítás .biztosítja csak a nyereségrészesedést, de azért is, mert itt mindig

termékeny talajra talált a párt felhívása.

A párt pedig, most azt kéri: emeljük minél magasabbra gyáraink, bányáink műszaki színvonalát és ezzel járuljunk hozzá a szocializmus építésének meggyorsításához, hogy egyre közelebb legyen az az idő. mikor az ipari termelésben túlhaladjuk a kapitalista világot és soha nem látott jólétet biztosíthatunk a dolgozó embereknek.

Ezért közügy a műszaki fejlesztés Gyöngyösorosziban is.

Kovács Endre

KISZ-vezetök nyilatkoznak

Az utóbbi időben a gyöngyösi járás területén sokat javult a KISZ-szervezetek munkája Fülöp Andor járási KISZ-titkár és Molnár Tibor, a járási KlSZ-bizotlság politikai munkatársa a következőket mondották a kiszesek tevékenységéről:

Ebben a hónapban megtárgyalta bizottságunk a felszabadulási kulturális seregszemle problémáit. Számos KlSZ-szer- vezet jelentette be részvételét, így Karácsond színjátszással. Detk népi táncokkal, Mátra- szentimre vegyeskórussal vesz részt a nagy találkozón.

A KISZ-vezetők elmondják, hogy a járás területén a

KISZ-tagok mintegy 30 százaléka vesz részt politikai oktatásban. „A világ térképe előtt” kör jól működik Abasáron, Markazon és Nagyrédén. A

Gyöngyösoroszi Ércbánya

KISZ-szervezete Időszerű kérdések címmel oktatást indított be. A járás KISZ-szervezetei gondoltak azokra a fiatalokra is, akik KISZ-tagok ugyan, de

szervezett, politikai oktatásban nem vesznek részt. Az ilyen, tagok részére 13 községben kezdődött kongresszusi olvasókör, ahol a fiatalok a VII párt- kongresszus anyagával foglalkoznak.

Szép eredményeket értek él több helyen a KISZ-fiatalok a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén. Így Nagyré- dén Hever László, Sipos Árpád> Bencsík Anna és még többen mások, nagymértékben járultak hozzá az új szövetkezeti gazdálkodásra való áttérésre.

Azokban a községekben, ahol már erősebben gyökeret vert a termelőszövetkezeti mozgalom, a KISZ fiataljai a még egyénileg dolgozó parasztok között végeztek felvilágosító munkát.

Mindkét elvtárs. aki a járás KISZ munkájáról nyilatkozott, végezetül annak a meggyőződésnek adott kifejezést, hogy a járás területén az úi esztendőben tovább javul, erősödik a fiatalok munkája a KlSZ-szer- vezetekben.

— Murcsányi —

Van-e élet a Holdon és a többi bolygón?

A jövendő űrrepülői,

az első bolygóközi utazások részvevői számára egyáltalán nem közömbös az a kérdés: vajon van-e élet naprendszerünk többi bolygóin, főleg pedig legközelebbi szomszédunk, a Hold felszínén.

Konsztantin Ciolkovszkij, k múlt század neves orosz tudósa, az űrhajózás egyik előfutára a 90-es években pozitív választ adott erre a kérdésre. A holdrakéták elindítása óta a probléma napjaink egyik legaktuálisabb kérdésévé vált és számos tudóst, biológust, csillagászt, kémikust foglalkoztat, akik a legújabb kutatások eredményei alapján igyekeznek összegezni az erre vonatkozó feltevéseket és lehetőségeket.

N. D. Jeruzalimszkij, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tagja, a Mikrobiológiai Intézet helyettes igazgatója a következőkben így foglalja össze a kutatók és a szakemberek idevonatkozó véleményeit és fejtegetéseit:

Az emberiséget a bolygók felfedezése óta állandóan foglalkoztatja a kérdés: vajon a Földön kívül léteznek-e élőlények, más égitesteken is? Az eddigi válaszok természetesen tele voltak ellentmondásokkal és hipotézisekkel. A legújabb felfedezések és a legmodernebb kísérletek birtokában azonban ma már sokat tudunk a kozmikus testek szerkezetéről, hőmérsékletéről s ezért

több biztos megállapítást tehetünk.

Az élethez — bármilyen formában is nyilvánul meg — vízre, oxigénre és megfelelő temperatúrára van szükség. Földünkön mindez adva van, de feltehetően megtalálható a kozmikus tér egyéb bolygóin is, például a Marson. Ha ezek az életfeltételek nem is egyeznek teljesen az általunk ismertekkel, ezt más elemek helyettesíthetik, amelyek egy speciális állat-, vagy növényvilág létezését biztosítják.

FÖLDÜNKÖN A GEIZI- REKBEN, ahol a hőmérséklet gyakran majdnem a 92 Celsius fokot is eléri, számos baktériumfajtát és egysejtű algát találtak. Nagyon valószínű tehát, hogy hasonló mikroorganizmusok a többi bolygón, különösen a Marson és a Venus felszínén is találhatók. De mi a helyzet a Holdon? Nem is olyan régen az általános vélemény az volt, hogy ott élet semmilyen formában nem létezhet. Napjainkban a tudósok véleménye már megoszlik a kérdésben. A Hold felszínén a közelmúltban erős vulkánikus kitörést észleltek. Lehetséges, hogy a Hold mélységeiben megközelítőleg egyenletes hőmérséklet uralkodik, s a glecs- cserhasadékokban. valamint a mélyebb repedésekben szénsav és víz is található. Mindez már elegendő lenne a kezdetleges élőlények számára.

Mint ismeretes, a Föld élő

szervezetei az életfenntartáshoz szükséges energiát a Nap sugaraiból nyerik fotoszintézis útján. Ezek a sugarak a Hold felszínére is eljutnak, itt viszont teljesen hiányzik az oxigén. Ez azt jelentené, hogy valóban nincs élet itt? Ha vannak vulkánikus kitörések, akor szénsavnak is kell lenni, amelyből kémiai bomlás útján oxigén fejlődik. Következésképpen joggal feltehető, hogy van élet, bár egészen alacsonyrendű megnyilvánulási formában.

A Hold mikroorganizmusainak tanulmányozása tudományos és gyakorlati szempontból . egyaránt nagy jelentőségű. Ha a rakétákkal együtt apró földi élőlények is eljutottak a Holdra, akkor ezek teljesen megváltoztathatják a kezdetleges növény- és állatvilágot s ha ez így van, már sohasem fogjuk pontosan megtudni, mi volt ott a helyzet az ember, illetve a rakéták megjelenése előtt. A szovjet tudósok természetesen megtették a szükséges óvintézkedéseket és tökéletesen' sterilizálták a kilövésre szánt rakétákat, nehogy az ilyenformán „megfertőzze” bolygótársait.

UGYANCSAK az esetleges élet kérdésével foglalkozik V. Alpatov biológus. Ö a földi élőlények alkalmazkodóképességének vizsgálatából indul ki. Azokat a hatásokat és szélsőségeket kutatja, amelyeken

laiiiiiiHiiiiiiaiiBiiBiiaiiBiiaiiaiiBiiBiiaiiauBiiBiiaiiBiiBiiaiiiiiBiiBiiaiiaiiBiiaiitiiiiiauBiiaiiiiiBiiaiiaiiiiiiiiBiiaiiBiiaiiaiiBiiaiiBiiaiiBiiBiiBiiaiiBiiBiiaiiBiiaiiBii iiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiüiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiitiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiitiiiiiiKiiiiiiiiiiiiiiiniiii

belül az élet még lehetséges. Elsősorban a hőmérsékleti hatásokkal foglalkozik részletesen.

Speciális laboratóriumokban — 273 fokot lehet előállítani; A folyékony hélium hőmérsékletét (—271,88 C) bizonyos baktériumfajták minden károsodás nélkül elviselik.

A geizírek forró vizében élő apró lényeket már említettük.

Mélytengeri kutatások során olyan állatok kerültek felszínre, amelyek csak ezer atmosz- férás nyomás alatt képesek létezni. Mesterséges körülmények között, laboratóriumban néhány élesztőgomba a 8000 atmoszférát is kibírta. A légritka tér sem akadály bizonyos élőlények számára, kutatóléggömbökön 33 000 méter magasságba bocsátottak fel baktériumokat és penészgombákat; sértetlenül tértek vissza a földre. A magas hegyekben 6000 méteren felül is nyílnak bizonyos vlrágfajták. Az élőlények alkalmazkodó képessége tehát bámulatos.

A BOLYGÓK KÖZÜL a hő- mérsékleti és a légnyomás kö- rülményeit tekintve a Mars és a Venus hasonlít leginkább a Földhöz. Ezeken tehát szinte biztosra vehető az alacso- nyabbrendű lények, algák, gombák, zuzmók létezése.

Más a helyzet a Holdon, ahol, mint már említettük nincs oxigén és rendkívül alacsony a légnyomás. A. I. Oparin és G. Feszenkov akadémikusod ilyen körülmények ■között nem tartják valószínűinek még a mikrobák létezését ,sem. Véleményüket Spencer |Johns is alátámasztja és a körvetkezőket írja: „Ha az ember ■egyszer eljut végre a Holdra, [csodálattal fogja tapasztalni, ■mennyire tiszta és steril a !„por‘’ a Hold felületén. Sem ■spórákat, sem baktériumokat ■nem fognak lelni, mert ezek •mind kis atomsúlyú elemekből [állnak, mint például a szén, loxigén hidrogén és nitrogén. [Ezek pedig már jó ideje elil- jlantak a Holdról.

I Lehetséges, hogy mindezek 'ellenére mégis más itt a hely- izet és szomszédunk még nagy [meglepetésekkel szolgál a jö- ■vőben a kutatók számára.

I Vie Novue-ból fordította:

Nagy Katalin

A Ludas Matyit ; mulatta be a vécsi ' úttörők bábszínháza

| Nagy sikerrel adta elő a vé- ,csi kultúrház szakkörének út- ■törő bábszínháza a Ludas Ma- \tyi című hatjelenetes bábjátékot. A bábok egy részét, a szín- [padot. a kellékeket az úttörők •közösen készítették. Egész évi [munkájukkal szép sikert aratlak községükben a darab bemutatásával. amit ugyancsak ■sikerrel mutattak be Feldebrő [és Verpelét községekben is. Munkájukat most új bábok készítésével és úi darab betanulásával folytatják. A szakkört vezeti és a bábjátékok készítését tanítja Belánozky György csapatvezető.

,\ zt mondja neikem Ju- hász Gyula, ez a kölyökképű harmad-aknász Ró- zsaszentmártonban. miután sárga félcipőben átkeltem az aknát körülölelő iszap-óceánon, hogy ne írjam fel a nevét, meg ne is írjak róla. Ö most a legrosszabb aknász. Ott ülök a bányairodán, könyökig sárosán, s küldene a telep másik végére — szerénységből. Ohó! Ismerjük ezt a szerénységet, amelyben kevesebb a lelkesedés, mint az őszinteség és az utóbbi még a lelkesedéstől is kevesebb.

Egy pillanatra elkap a méreg. Két perc sem telik el és a magamban dohogó mérges, de szerencsére ki nem mondott gyanúsításért legszívesebben bocsánatot kérnék a KISZ- titkártól. Mert Juhász Gyula itt a KISZ-titkár és ha ő azt mondja, hogy hármuk közül most az ő „szénája" áll a leggyengébben s ugyanakkor küld a legjobbhoz, akkor ez nem álszerénység, hanem kiszista igazság.

— Jófejű gyerek az a kis Varga — helyesel Sándor István is, a IX-es akna helyettes vezetője. — Tovább akar tanulni, de igaza is van, én mondom — toldja meg a szót Juhász lelkes helyeslése közepette.

Ilyen előviszonyok utáncap- latok tovább a decemberi őszi sárban, a KISZ-titkár oldalán, aki az imént olyan fnagától értetődő természetességgel mondott önkritikát, hogy abból

A jófejű kis Varga

nyugodtan tanulhatnának a nem „kölyökképűek” is.

★

A konyhában, amely meleg és nyugalmasan csendes, baloldalt egy rózsaszín dunyha hever, jobboldalt egy ' rácsos gyermekágy, s az ágyban száját beszopva, csodálatos baba- álmokat szuszogva, egy két- arasznyi apróság. Az ajtó nyitásra először a gyerekágy rez- dül meg, aztán a dunyha is kezd életrekelni, mozogni, s a következő pillanatban álomból felriad kerek szemmel, egy borostás, soványképű, barna fiú ül fel, szemét dörzsölve, — a mozdulat szinte, mint a rácsos ágyban. Ott az öthónapos kislány, itt az apa, a jófejű kis Varga József, a 25 éves aknász.

— Hoztam magammal egy újságírót beszélgessetek —intézi el lakonikus rövidséggel Juhász, a „megrögzött” 24 éves agglegény. a bemutatkozás formaságait, azzal máris letelepedik a háta mögé, a kályha elé. Meg a gyerekágy mellé!

Beszélgetni kezdünk erről- arról s megtudom, hogy már... mennyi is? igen, huszonnégy hónapos — így mondja: hónapos — házasok ;; ■.

gyorsan szalad az idő — ^ sóhajt fel, mintha sokat vesztett volna ez a fiatalember, aki saját házában lakik, megkeres majd háromezret. motorja van és olyan rádiója, hogy az „egész világ benne van”. ... Faggatom: mit szóltak az öreg bányászok, akik közül nem egy, negyed- százada ismeri a föld mélye minden titkát, mit szóltak, hogy pelyhes állú legénykék, vagy ha úgy tetszik, éppen Kitelt szolgálatukkal egykorú emberek utasítgatják őket.

— Hát... tudja — keresi a szót borostás állát dörgölve — kezdetben nem valami fékevesztett öröm kísérte munkánkat. De már öt éve, hogy elvégeztem én is a bányaipari technikumot, öt év! Azért ez se kis idő. Volt alkalom bőven, hogy megmutassuk, tudunk bánni a csákánnyal is, emberrel is, de a bányával is... A bányász meg olyan, hogy aki érti a mesterséget, meg a feje teteje helyett ott hordja az orrát, ahová formálták, azzal kijön, azt tiszteli, de még szereti is.

A gyerek mocorog, bejön a nagymama, az özvegy asszony, akinek férjét még 1941-ben zúzta halálra a fogaskerék a bányában, — s az unoka máris karonülve kékli szemét rá a konyha ismerős világára.

— Ügyetlen voltál — csipkelődik Juhász a kislányra mutogatva.

— Akkor beszélj, ha ember lettél — vág vissza tréfásan, de férji, sőt apai büszkeséggel Varga,

A szavak peregnek tovább, mint a rokka, és tekeregnek fel a tervek fonalai, mert terv nélkül nem ember az ember, s különösen nem fiatalember.

— Mérnök akarok lenni. Ügy fejlődik tudja a technika, hogy azzal aligha tudok már lépést tartani. Az én technikusi képzettségemmel — magyarázza az egykori bányász fia, az özvegyasszony fia, aki jó néhány esztendővel ezelőtt éppen egyedülálló édesanyja, később a gyorsan jövő, de boldogságot adó házassága miatt nem tudott, pedig akart tovább tanulni.

— Dehát miért volna még késő... Alig múlok harminc éves és már mérnök leszek. Bányamérnök!

— S az asszony, a fiatal feleség az mit szói hozzá? — kérdem. Nem vettem észre, hogy a feleség már ott áll a hátam mögött, széltől pirult arccal, — az imént jött, meg valahonnan.

— Hát mit tetszik gondolni rólam? — háborog, hogy szégyenkezve kapom hátra a fejem. — Persze, hogy benne vagyok.;; Örömmel engedem tanulni, hadd teljen szíve és esze vágya. Kell az okos ember a háznál — teszi hozzá nevetve és már kapja is a karjába Emit.

— Siess és gyere vissza — szólal meg újra Juhász, De

nehogy olyan légy, mint az a :.. itt egy nevet mond, aki minden bizonnyal egyetemet végezve nem olyan lett, mint volt, talán azt is elfelejtette, hogy bányászanya szülte, bányászapa nevelte. — Ha ku- kacoskodsz te is, kitekerjük a nyakad — teszi hozzá a KISZ- titkár viccesen, de korántsem fejedelmi többesszámban s úgy, hogy a vicc mögött is érezni a megjegyzés komoly magját.

— Hajaj — ingatja fejét a megfenyegetett mémökjelölt. A felvételi vizsga, azon múlik majd minden... De nekivágok — mondja olyan elszántan, hogy kétség sem maradhat bennem: valóban nekivág a feladatnak.

Czó esik még néhány do- logról, a bányáról, az emberekről, az idősekről, akiktől oly sokat lehet tanulni, arról, hogy ő szervezte meg a KISZ-t a bányatelepen, hogy most is sokat kell tanulnia, mert szemináriumot vezet, hogy rengeteget olvas... hogy ... Nos, sok mindenről még.

Már újra az utcán taposom a sarat, a kis Varga újra alszik. mert éjszakai műszakos volt, de azon gondolkodom, hogy vajon hogyan sikerülhet majd ennek a kis sovány, szívós embernek a felvételije. Biztos jól! Mert a Gorkij-i egyetemi években, az élet egyetemének vizsgáján kétségkívül jól megállta helyét.

Felvételt nyert!

Gyurkó Géza ,