Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-05 / 260. szám
4 Több mint félévszázaddal ezelőtt különös íróegyéniség tűnt fel Oroszországban. Fiatal autodidakta, aki szinte egyik napról a másikra hódította meg művészetével a világ haladó közvéleményét. Ez az író Gorkij volt. Igazi nevén Alek- xzej Makszimovics Peskov, aki 1868-ban született Nyizsnyij Novgorod ban, s — mivel apja korán elhalt, anyja pedig újból férjhezment — a nagyapai házban nevelkedett. A nagyapja, VasziHj Vasziljevics Kasirin, kegyetlen durvaságával nagyon megkeserítette a gyermek életét és csak a jóságos, szépen mesélő nagymama enyhítette fájdalmát, szenvedéssel teli életét. Alig cseperedett fel, s a nagyapa „jóvoltából" elindult az életbe, az „emberek közé”. Volt rajzoló, kereskedő- inas, mosogatófiú egy, gőzhajón, szentképfestő, olvas, műveli magát; célja az egyetem. El is utazott Kazányba, de anyagiak híján csak az élet egyetemét járta ki, amely viszont íróvá, méghozzá nagy íróvá nevelte. Nagy vándorlásai során megismeri az életet megismeri az embereket, s a tapasztalatok, az élmények rövid idő alatt műhelyében remekművekké formálódnak. Egymásután hagyják el a nyomdát elbeszélései, regényei verses művei (Makar Csudra, Cselkas. Arhip apó. Izergil anyó, Foma Gargyejey, stb.); s nem utolsósorban (már a századfordulón) színdarabjai. S ezzel- új korszak nyílik pályáján. A dráma olyan eszközzé válik kezében, amellyel megmozgatja, harcba szólítja Oroszország népeit a cári önkény ellen. Első drámája, a Kispolgárok, 1902-ből való. Hosszú, alapos, több hónapi munka eredménye, amelynek bemutatására azonban haladó szelleme miatt csak hosszú huza-vona után kerülhetett sor. így is, a darab erősen megcsonkított változatának főpróbáján (1902. márc. 20.) megjelentek a vezető kormánybeli személyiségek, az utcákon pedig lovascsendőrség cirkált. Sztanyiszlavszkij, a nagytehetségű kortárs-rendező írja erről a főpróbáról a következőket; „A főpróbára ósz- saecsődülték Petervár kormányköre:’, kezdve a nagyhercegekkel és a miniszterekkel; ott volt minden rendű és rangú hivatali személy, az egész cenzúra-bizottság, megjelentek a rendőrhatóság képviselői és más vezető személyek feleségükkel, családjukkal együtt. Bent a színházban és körülötte is megerősített rendőri készültség volt; a színház előtti téren lovascsendőrök cirkáltak. Az ember azt hihette, hogy nem főpróba, hanem valami főütközet készül.” A darab hatása mindezek ellenére is rendkívül jelentőségű volt a forradalmi megmozdulások számára. 1903- ban a Kispolgárok belosztoki előadásán nagy tüntetést rendeztek, amely hamar átterjedt az egész városra s több napon át tartott. Ezek után érthető aztán, hogy a nemzetiségi területeken miért nem engedélyezték a darab bemutatását A Kispolgárok mellett ismerünk’ egy másik, egykorú klasszikus Gorkij-darabot is, amelynek eredeti címe; „Na dnye” (A mélységben.). Először 1902-ben jelent meg Münchenben, majd 1903-ban Péter- várott. A szerző a darab címét többször változtatta (Bez szoln- ea = Nap nélkül; Nocslezska Éjjeli menedékhely; Dno = Mélység; Na dnye zsiznyi == Az élet mélységében; végül Na dnye — A mélységben), így érthető, hogy magyarul nem a végleges orosz címen (Na dnye) szerepel, hanem — valószínű a német közvetítő fordítás nyomán („Nachtasyl”) - Éjjelt menedékhely. Gorkijt a darab megírásának gondolata már 1900 elején foglalkoztatta. 1901-ben pedig egy négy darabból álló drámaciklus terve foglalkoztatta, amelynek befejező részében szerepelt volna a korabeli orosz élet minden szörnyűsége, mint maga írja: „tolvajok, nyomozók. prostituáltak.” Végül is aztán 1902. júniusában elkészült az Éjjeli menedékhely, minden idők legnagyobb Gorkij-darabja, amely szinte egy- csapásra hódította meg Európa színpadait. Persze mondanom sem kell, hogy a cári Oroszországban ez a darab is „kellő” mellőzésben részesült, hisz könyörtelenebb és egyben reálisabb korképet arról a világról aligha festettek. A darab Magyarországon is sikert aratott. 1905-ben készült el a Nyaralók című, szintén nagy jelentőségű drámája, amelyben a néptől elszakadt, meghasonlott értelmiség problémájával foglalkozik. „Az orosz értelmiségnek — írja egyik levelében — azt a részét akartam bemutatni, amely demokratikus rétegből került ki és a társadalmi helyzet egy bizonyos magaslatára érve, elvesztette kapcsolatát vérrokonával — a néppel; megfeledkezett a nép érdekeiről, arról, hogy a nép számára feltétlenül tágabbá kell tenni az életet...” Ilyenformán az | ilyen emberek a maguk individualista elefántcsontlomyá- ba zárkózva, „nyaralókká”, a „véletlen embereivé” váltak. Csaknem hasonló szellemű a fentivel egykorú, A nap fiai c. darab is, amelynek kiváló képességű, az értelmiséget képviselő alakjai éppen üres, céltalan életük, a néptől való eltávolodásuk miatt juhiak tragikus körülmények közé. Mint ismeretes. Gorkij az 1905-ös forradalom hatására írta meg az Anya c. regényt, amely méltó betetőzése volt korábbi művészetének. Ugyancsak hasonló élmények hatására született meg színdarabjainak egyik legjelentősebbike is. az Ellenségek. Benne kora olyan lényeges társadalmi problémáival foglalkozik, mint a munkás- osztály és a burzsoázia közötti harc kérdésével. S ennek keretében felvonultatja az ellentétes osztályok típusainak egész sorát, a progresszív erők oldalán megrajzolt, olyan nagyszerű típusokat, mint Szincov, a hivatásos forradalmár, valamint segítőtársai, Grekov, Jagogyin és Ljovsin, akik öntudatos, bátor magatartással szolgálják osztályuk érdekeit De ezekkel szemben megrajzolja a burzsoázia legkegyetlenebb képviselőit is a két Szkrobotov személyében, valamint egy sor olyan egyent, akiknek kilátástalansá- ga, tehetetlensége a céltalanság, vagy éppen a tragikus vég felé vezet. A dráma végén Ljovsin ajkáról hangzanak el a jövőt formáló új típusú emberek optimizmussal teli szavai: „Bennünket nem lehet kirúgni, nem bizony! Eleget rugdostak már! Elég soká éltünk a törvénytelenség sötétjében! Most mi magunk gyűltünk lángra — ezt nem lehet eloltani! Ezt a lángot semmiféle ijesztgetés el nem oltja többet.” Érthető tehát, miért nem engedélyezték a dráma bemutatását a század elején Oroszországban a következő cenzori megindokolással: „ ___a jelene tek kidomborítják a munkások és a munkaadók közti el- simithatatlan ellenségességet, egyben pedig az előbbieket egy kitűzött cél — a tőke megsemmisítése — felé tudatosan haladó. kitartó harcosoknak, az utóbbiakat viszont kicsinyes egoistáknak mutatják be. Egyébként, az epvik szereplő szavai szerint teljesen mindegy, hogy a gazdának milyen tulajdonságai vannak, elegendő annyi, hogy ő a gazda’ és máris a munkások ellensége. A szerző Tatyánának, a gyárigazgató sógornőjének szavaival a munkások győzelmét' jósolja. Ezek a jelenetek határozottan a birtokos osztályok ellen irányuló felhívást jelentenek, ezért előadásuk nem engedélyezhető”. A bemutatásra a cári Oroszországban később sem kerülhetett sor. Csak a szovjet korszak színpadai adták meg a Gorkij e kitűnő darabjának a méltó elismerést. Az itt felsorolt és röviden ismertetett drámákon kívül ismerünk még több Gorkij darabot is, ezekkel együtt mintegy húszat, amelyek mind kivétel nélkül szervesen kapcsolódnak a gorkiji életműbe, de önmagukban véve is igen jelentősek. Az író felismerte a színdarab nyújtotta rendkívül mély ábrázolási lehetőségeket s felhasználva a csehovi drámák elemeit, megteremtette azok „finom pszihológiai új típusát ... a társadalmi-politika’ színdarabot”. LÖKÖS ISTVÁN 0 HISZ Központi Bizottságának lelhivása nyomán Munkában u Dobó látván Gimnázium K ISZ-szer vezele 1959. november 5, csütörtök: 1699-ben halt meg Péterfy Jenő filozófus és irodalomtörténész. 1879-ben halt meg C. J. Maxwell angol fizikus, a kinetikus gázelmélet és az elektromágneses fényelmélet megalapítója. ^ Névnap 0? Ne feledjük: pénteken Lénard ttiSffr- CSÜTÖRTÖKÖN befejeződik Hevesen a járás tanácselnökeinek és titkárainak négynapos, bentlakásos tanfolyama. A tanfolyamon a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos jogszabályokról szóló, az általános műveltséget növelő előadásokat hallgattak. — A MÄTRADERECSKEI KISZ-szervezel fiataljai november 7. tiszteletére színvonalas kultúrműsorral készülnek, Kis Ruti László KISZ- titkár vezetésével. — SZÉPÜL a nagyrédei tanácsháza. Az elmúlt hónapokban többezer forintos költséggel újrafestették az épületet, majd új kerítés építését kezdték meg. Az alap elkészült, s a napokban helyére rakják a szép kovácsoltvas kerítést, ajtót. — A MARKAZI községi tanács v. b. november 10-én v. b. ülést tart. Az ülésen két napirendi pontot tárgyalnak. Elsőként megvitatják a mezőgazdasági munkák állását, majd a pénzügyi osztály vezetője beszámol a község anyagi gazdálkodásáról.- A GYÖNGYÖSOROSZI községi tanács végrehajtó bizottsága mai ülésén a legközelebbi tanácsülés napirendi pontját, valamint a községi mezőgazdasági munkát értékeli. Ez alkalomból beszélik meg a még hátralevő őszi munkákkal kapcsolatos tennivalókat Alapszervezetünk fiatalsága örömmel fogadta a KISZ KB felhívását pártunk VII. Kongresszusa, valamint felszabad j- lásunk 15. évfordulója tiszteletére indított „Az ifjúság a szocializmusért“ próbával kapcsolatban. A városi KISZ-bizottsággal folytatott megbeszélésein« után külön vezetőségi ülésen tárgyaltuk meg az előttünk álló feladatokat. A vezetőség úgy látta, hogy munkánkat Két szakaszra kell osztani; az előkészítés és a gyakorlati megvalósítás szakaszra. A következőkben arról szeretnénk röviden szólni, hogy eddig mit tettünk a próba sikeres megvalósításáért. Mozgósítottunk a jelentkezésre és megteremtettük a próba feltételeit. A mozgósításnál arra törekedtünk. hogy a próba ne korlátozódjék csupán a KISZ-tag- ságra. hanem kiterjedjen a Íriszen kívüli fiatalokra is.. Tehát iskolai tömegmozgalommá váljék. Ennek elérésére KISZ- taggyűlést hívtunk össze és felhasználtuk az iskolarádiót is. Mozgósításunk sikeresnek mondható. Eddig a jelentkezők létszáma elérte a 200-at. Nagy problémát jelentett és jelent ma is a próba feltételeinek biztosítása. Véleményünk szerint nagyon kell vigyáznunk arra, nehogy papírmoz galmat csináljunk. Azoknak, akik jelentkeznek, teremtsük is meg a konkrét feltételeket a próba teljesítéséhez. Ezt annál is fontosabb hangsúlyozni, mert középiskoláinkban egyes követelmények sajátosan jelentkeznék. Itt van például az első követelmény, mely meghatározott termelési feladatokat tartalmaz. Tudvalevő, hogy a középiskolás fiatalok egy jelentős része még nem végez rendszeres fizikai munkát De még a műszaki gyakorlati oktatásban részvevőknek is fő feladatuk a tanulás. Éppen ezért döntőnek tekintjük, hogy a tanulásban minden próbázó tehetségének a maximumát nyújtsa. Ennek t elbírálásához kérni fogjuk öz| osztályfőnök elvtarsak segítségét. Természetesen a próbázó- nak maradéktalanul meg kell felelnie az iskolai élet követelményeinek is. (Pl.: szocialista tulajdon védelme, fegyelmezett magatartás, tisztelettudás stb.) Ugyanakkor nagyon fontos a 20 órás fizikai munKa elvégzése is. Ezt lényegében Bodrogkeresztúron már több fiatalunk teljesítette. Azonban a többieknek is tudunk lehetőséget biztosítani (fásítás, kollégiumi munkák). Ami a politikai oktatásban való részvételt illeti, ennek elvégzésére kongresszusi olvasóköröket szervezünk. A sport és kulturális feladatok tevékenysége szintén körültekintő munkát kíván. Sok múlik az iskolai sportkörök tevékenységén, az iskolai bajnokságok okos, sok fiatalt mozgósító megszervezésén. Itt szeretnénk utalni arra. hogy sokat segíthetnek a kollégiumi önkormányzatok, a kollégiumi KISZ-aktívák, hiszen a kollégiumi élet a kollégisták zömének biztosítani tudja a próba teljesítését. Ami a próba általános követelményeit illeti, teljesen egyet értünk az Ifjú Kommunista októberi számában meg- jent PraszZer-cikk megállapításával: „ .;; a próba bevezetése nem jelent többletmunkát, hiszen a követelmények teljesítése nem egyéb, mint az ifjúsági mozgalom főbb munkaterületeinek rendszerbe foglalása és következetes végrehajtása”. „A próba nemcsak nehezíti, de megkönnyíti s eredményesebbé teszi a KISZ szervező- és nevelőmunkáját A megvalósítással kapcsolatban az a véleményünk, hogy az eddig elmondottakra építve a próbára jelentkezett fiataljaink sikeresen tudnak eleget tenni a követélményeknek és hazánk felszabadításának . 15. évfordulóján büszkén viselhetik „Az ifjúság a szocializmusért” próba jelvényét. A Dobó István Gimnázium Rudas László KlSZ-szereezeté- nek vezetősége. A magyar színházak államosításának tizedik évfordulója alkalmából ünnepi társulati ülést rendeztek az egri Gárdonyi Géza Színházban. Az ünnepi eseményen megjelentek a megyei és városi pártbizottság, valamint a tanács képviselői, megjelent Meruk Vilmos, a Művelődésügyi Minisztérium Színházi Főigazgatóságának vezetője. Az ünnepi társulati ülést Fekete Alajos, a színház szak- szervezeti bizottságának elnöke nyitotta meg, majd Szállási Gyula igazgató tartott beszédet. Ünnepi beszédében rövid áttekintést adott a régmúlt és közelmúlt színházi életéről. Hangsúlyozta: a huszadik század első évtizedeiben különösen nehéz időket élt át a magyar színházművészet. Az első világháború előtt, majd a két világháború között egyre élesebben bontakozott ki a kapitalista, majd a fasiszta politikai rendszer, s ezzel együtt egyre szorítóbb bilincsek terhe nyomta a színházakat is. Az Operaházon és a Nemzeti Színházon kívül Magyarországon állami színház nem volt. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt kemény és tudatos harcot folytatott a népi demokratikus irányzat győzelméért a színházakban is. E harc bázisai a Nemzeti Színházon kívül haladó műsorpolitikát folytató Madách Színház és a teljesen átszervezett főiskola volt, amely már ebben az időben szélesre nyitotta kapuit a munkás- és parasztszármazású hallgatók előtt. Az államosítás 1949-ben következett be. Az intézkedést országszerte nagy megelégedettséggel és örömmel fogadták. A színház a népé lett, s megszűnt a színészek ét sztn• • ünnepi társulati ülés as egri Gárdonyi Gésa Ssínhásban házak szörnyű kiszolgáltatottsága és létbizonytalansága. Az állami kézbe vett színházak mellett újak is alakultak. E változások alapjain — hangsúlyozta az előadó — virágzásnak indulhatott a felszabadult magyar nép színház- művészete. Az út szükségszerűen a realista ábrázolásmód felé mutatott. A szocialista világnézetet tükröző drámák magas igénnyel léptek fel és megkívánták korunk leghaladóbb, legtudatosabb alkotói módszerét; a szocialista realizmust, amely az ösztönösség helyett a tudatosságot, a tervszerű felkészülést, a művek pontos és gondos elemzését követelte meg. Ezeknek az igényeknek teljesítéséhez az anyagi és erkölcsi feltételek meg is voltak. A színész alkotó munkájának legfontosabb tényezője a néppel, a közönséggel való kapcsolat. Az államosított színházat megalakították. A színház és az új közönség közti kapcsolatnak addig ismeretlen formáját. A bérletezés új módszere, a közönségszervezés, a tájelőadások, a munkáselőadások olyan közönségrétegeket hoztak el a színházba, amelyekre a régi kultúrpolitika mellett igen sokszor egy életet éltek le anélkül, hogy színházat láttak volna. Szöllősi Gyula igazgató ezután arról beszélt, hogy az ellenforradalom miként akarta megsemmisíteni azokat az eredményeket, amelyeket színházaink, színházművészetünk az államosítás óta elértek. Az ellenforradalomnak azonban nem sikerült megsemmisíteni ezeket az eredményeket Az államosított színházak jelentős részt vállaltak az ellenforradalom utáni konszolidáció munkájában, — közöttük az egri Gárdonyi Géza Színház is, amely fennállásának, ötödik évfordulóját ünnepli ebben az évadban. A továbbiakban Szől- lőssi Gyula igazgató az egri Gárdonyi Géza Színház elmúlt fejlődését, munkáját ismertette. Az ünnepi beszéd után Strbák István elvtárs, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője kitüntetéseket és jutalmakat nyújtott át a színház több művészének. A színházak államosításának tizedik évfordulójára kiadott emlékérmet Ruttkai Mária és Fekete Alajos művészek kapták meg. Csapó Jánost és Gyu- ricza Ottót a „Szocialista kultúráért” jelvénnyel tüntették ki. Kiváló dolgozó jelvényt kapott Hütter Lajosné, a színház főkönyvelője. «• Önkiszolgáló bolt nyílik Recsken Mint ismeretes, megyénk községeiben, városaiban a földművesszövetkezetek hétről hétre nyitnak egy-egy szépen felszerelt önkiszolgáló boltot, vagy szaküzletet. Megyénkben egyedül a pétervásári járás az, ahol még jelenleg nem nyílt ilyen önkiszolgáló bolt A járási földművesszövetk»- zeti központ tájékoztatása alapján az első önkiszolgáló élelmiszer- és háztartási bolt Recsken nyílik meg, amelyet még ez évben átadnak a vásárlóknak. Ezután folyamatosan Istenmezején és Erdökö- vesden is nyitnak hasonló önkiszolgáló boltokat Mozik műsora: EGRI VÖRÖS CSILLAG Nyomorultak I—n. rész (szélesvásznú) EGRI BRÖDY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Vörös lesz a rét GYÖNGYÖSI PUSKIN Vakmerő szív HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Lángok a határon FÜZESABONY Kenyér, szerelem, fantázia PÉTÉ RvAs Ara Nincs előadás műsora: Egerben este y2 8 órakor: Nyugtalan boldogság (Bianco-bérlet) Irodalmi est Gyöngyösön Az elmúlt hét végén újabb nagyjelentőségű kultúr esemény volt Gyöngyösön. A városi-járási könyvtár Irodalmi estet rendezett a Magyar Ifjúságban megjelent írások, versek szerzőivel és a Gyöngyösi Irodalmi Kör tagjainak bevonásával. Papp László, a Magyar Ifjúság kulturális rovatának szerkesztője mondott bevezetőt. „Művészi eszközökkel megfogalmazni a kör feladatait, hogy a kései unokák is megérezzék korunk szellemét” — fogalmazta meg feladatukat, majd így folytatta: „Mi is ilyesmire törekszünk. Megfogalmazni a jelen kor problémáit, szépségeit”. — A bevezető után Markó Józeef könyvtárvezető üdvözölte a vendégeket, Papp Lászlót, a Borkóstoló című verseskötet íróját, Deményi Ottót, aki a Virág-utca című kötetet írta. Csanádi Jánost, a „Felzúdul a táj” című verseskötet szerzőjét és Békés József novellistát, aki a VIT irodalmi pályázatán első díjat kapott „Próbáld meg Daddy” című novellájáén. Zsóka című novellájából írták filmre a Májusi dal című kis- filmet, e hónapban pedig Három királyok című novelláját viszik filmre. Elsőnek Deményi Ottó mutatkozott be „Külvárosi hajnal” és „Reggeli monológ” című verseivel. Csanádi János a természetről, tavaszról, szerelemről, az emberek munkájáról énekelt Szerelmes levél című versében. Utána Békés József olvasta fel Reggel a parkban című novelláját. Papp László versei is széles skálán mozogtak. A Tavasz című verse a huncut, ezernyi dolgot érdeklő gyermeket mutatta be művészien. Tóni című verse kitűnő jellemábrázolását bizonyította. — Ezután a gyöngyösi Irodalmi Kör tagiai mutatkoztak be. Elsőnek Szita Zsuzsa szavalta el Este című költeményét- majd Papp Miklós: így akarom című versében önvallomását írja meg művészeiéről. A gyöngyösiek közül utolsónak dr. Ráth Zoltánná olvasta fel „Villamoson” című novelláját ,4 Ha az irodalmi estről pár mondattal kellene véleményt nyilvánítani, röviden ennyit mondanék: Sok rokonság — eltérő vonás. Gazdag színskála a kibontakozásban. — Ez volt jellemzője. (Murcsányi) Az Ellenségek beinututója elé Gorkij százacfteleji drámáiról
