Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-17 / 270. szám

1959. november 17., kedd népújság s Ä demjéni koránkelők I A KORAN ÉBREDŐ | aki nem gondol rá, hogy meg­szégyeníti a Napot, amikor megelőzi a felkelésben, az tud­ja csak érzékelni, hogy bi­zony beállt a hideg. Csíp mái ez a reggeli levegő és úgy ko­pog a talp alatt a föld, mint­ha legalábbis az aszfalttal kel­lene neki versenyeznie. Igaz ugyan, hogy később a Nap csak megmosolyogja az eről­ködést és nincs az egészből semmi, éjszakáig ... Bár az is igaz: ez a mosoly is halvá­nyodik. Szó ami szó, megvan az oka, hogy a kchánkelők egyik-má­sika miért nem igyekszik az ivót elkerülni. Tréfálkoznak, viccelve nyitnak a kocsmába, évődve, csipkelődve mennek tovább. Egy pillanat csak, esy stampedli, s máris baktatnak, ki-ki a dolga után — kőbá­nyába, a szántóföldre —, ke­nyeret keresni. Később mintha ráismernék egyik-másikukra a demjéni tsz-irodában, ezt persze nem merném határozottan állítani, lehet csak azért . gyanítom, mert tudom: ezek az emberek is a Nap előtt keltek ... A f aluvégi kis irodában pat­tog, hangoskodik a kis öntött­vas kályha. A rádiót egy szék­re tették. Egy kis szőke lány zsákokat foltoz a kályha mel­lett, Beethoven Török induló­ját sugározza a stúdió. Bejön egy ember, kikapcsolná, a lány nem engedi: hallgatja. Az elnököt várom, s elfoglal közben a falon elhelyezett né­hány díszítés. Pár oklevél és a megfakult működési enge­dély, amelyen tisztán olvasha­tó: Dcmjén, December 21 Tsz, a kelte elmosódott, régen ír­ták. | MEGJÖTT később “z I ei­nők is.' Fiatal, zömök, amo­lyan csendes beszédű, mégis áradó, jókedélyű ember. Élénk szeme, széles nagy mozdula­tai, ahogy a kalapját hátra- tolja, vagy kezeivel egyszerre a térdére csap, kissé ellentét­ben vannak hanghordozása csendességével, mégis könnyen elfogadja az ember már az el­ső percben, sőt nagyon barát­ságosnak találja. — Mi újság volna? — mond­ja Nagy István. — Nincs itt most már semmi olyan külö­nösebb újság. Régebben ilyen­kor zárszámadás volt, most ez is később lesz, decemberben csak. Kérdés is ez egyben: — Mit akar tudni? — Kérdezzen, ké­rem, ami nekünk, akik itt élünk, nem újság,’ magának még lehet. így is van ez, idegennek minden új, minden friss. Az egyszerű számok is újak. Hol vagyok hát? Kikhez érkez­tem? Az elnök nem fukar a szó­val, sorolja rendre: a terme­lőszövetkezet 254 holdját 49- en művelik. Gyümölcsös is van ebben a földben, cseresz­nye, meg meggy, de vigye az ördög, inkább alma volna, vagy valami más, keveset jö­vedelmez és a legnagyobb do­logidőben kell bíbelődni vele. No meg, van egy kis kőbánya is, nem messze a falutól, de sok benne a meddő. A föld itt a lényeges, a szántóföld. | RÖVID NBHANY~} ismeret. Megindítja a gondo­latok sorát ez a pár szó: Sa­rud, Tiszanána, Poroszló, mek­kora gazdaságok . .; A búza­táblájuk külön-külön többszö­röse ennek a földnek. Persze, lehetne itt is nagyobb ..: A gazda büszkeségével mu­tatják a teheneket, tizenegyet, tiszta egészséges, szép állato­kat. Amott a Hattyú, az még' akkor került ide, amikor a ter­melőszövetkezet alakult, tíz esztendeje. Kilenc utódja áll az istállóban, sorra mutatják az elnök, meg a gondozó — egy fiatalember, Horváth Já­nos. Magam is rátalálnék az öreg Hattyúra, megmondtam volna egyből, hogy ez a legidősebb, ha nem szólnak előbb úgyis. Látszik már rajta az idő. kü­lönösen a bús, bozontos feje árulkodik. Ki tudja hol lenne már ez is, ha egy-két higgadt, okos ember nem igazgatja a sorsát? Elmondta az elnök a belé­pése történetét, meg a folyta­tásából is valamit, ami éppen idepászol. Ügy 1951 derekán elment a -termelőszövetkezet­be, akkor még mint egyéni gazda, segíteni. Később az egyik alapító tag is megerősí­tette, hogy bizony a kezdet ne­hezen ment, sok földdel bir­kóztak és nem bírtak vele. Szóval Nagy István is kiment egy reggel segíteni, aztán dél­re anélkül, hegy bárki biztat­ta volna, aláírta a belépési nyilatkozatot. Szétnézett a gaz­daságban, aztán okosan meg­gondolta a dolgot. — Nem létezik, hogy ennyi földből ne jöjjön kj kétszer annyi, mint a sok apró par­cellákból, így morfondíroztam — emlékezik, s ott folytatja, azzal, hogy a belépése után mindjárt átvette a tehenek ke­zelését, mert valamennyit a piacra szánták. — Dehogy kell azokat elad­ni, majd én elvállalom inkább — így szólt, satöbbivel együtt megmaradt a Hattyú is-. Most egy fiatalember foglal­kozik a szarvasmarhákkal: Horváth János. Feltűnik, hogy milyen rendes, tiszta külsejű, pedig ez a munka eszi a ru­hát. A gumicsizmáján ha van egy-két Sárpötty, de a katona* nadrágon, a kék munkaköpe­nyen sehol egy folt, mintha skatulyából húzták volna ki, olyan. Azt mondja ez a Hor­váth János: — Sokfelé megfordultam én már,, de ennyire sehol sem ju­tottam, mint itt. A gyárban sem ment így. A vállalatoknál sem, aztán hazajöttem. Itt le­het keresni. — Megtalálta a számítását? — Én meg — ez a válasz. Közel 700 munkaegységet tel­jesített az idén. ki lehet szá­mítani könnyen, mennyi lesz az évi keresete, ha egy mun­kaegységre — ahogy számít­ják — 40 forint esik. MEGYÜNK TOVÁBB | “ nőkkel: a növendékmarhákból most 24 áll az istállóban. — Az ott a lovak helye, emitt az ökröké — mutatja sorban Nagy István. Majd még a ser­tésállományt is megtekintjük, jegyzem: nyolc koca, húsz hí­zó, negyvenhat malac. Manga­licák valamennyi. Mondta az elnök, hogy áttérnek majd a hússertések tenyésztésére. Már ballagunk • befelé és megint az elnök szól. — Tudja mit lehet itt csi­nálni. A Laskó-patak mentén akár 30 hold kertészet is el­férne. Paprika, paradicsom, meg ami kell.;: Volt itt olyan darab föld, hogy sosem ter­mett semmit, beültettük ken­derrel, 96 ezer forintot ho­zott ... 96 ezret! De mást mon­dok: lett egy holdon 197 má­zsa cukorrépánk, ez holdan­ként 10 ezer forint. Mi már csak m egmos oly ogj uk, aki a két kis tehenét húzgálja itt az úton .:. A búzánk 16 mázsát termett holdanként, az egyé­niek most sem vittek haza 6— 7 mázsánál többet. Mi az ma már? Beszél és mondja tovább, mintha meg akarna győzni az igazáról. — Meg kell nézni, azokra a rossz tetőföldekre adunk há­rom mázsa műtrágyát és te­rem 30 maffia kukoricát egy hold. Ügy van az, ahogy ez a tehenes Horváth mondta az előbb.:. Elmennek mostaná­ban a faluból, a fúrásokhoz, meg össze-vissza. .. Majd visz- szajönnek. Amit itt meg lehet keresni, annál másutt sem kapnak többet. Megjöttek közben az embe­rek, melegednek benn az iro­dában, ott, ahol a kis Korózs Margit a zsákokat foltozza a rádió mellett. Mintha Közülük találkoztam volna kora reggel egyikkel- másikkal. A műtrágyát szór­ták mostanáig, pihennek egyet, délután újra kezdik, estére végeznek vele. BeszélgetünK. A tíz évük történetéből. Erdé­lyi Sándor, az idősebbek egyi­ke idéz. Alapító tag volt, ko­rábban summás, mint itt leg­többen. — Felszabadult ez a gazda­ság 1949-ben, addig a Vassá volt, egy birtokosé... össze­álltunk tizennégyen, aztán el­foglaltuk. Küszködtünac is, vagy 150 holddal, keservesen ment, akkor bizony nem a legjobb példát szolgáltattuk itt a falunak. Nehéz volt, na — magyarázza, majd a küzdelem korszakairól csais annyit mond még. — Már néhányszor azt mondtam, elmegyek, de nehe­zebb egy szövetkezeti tagnak a közösből kilépni, mint az egyéni gazdának a földjétől megválni, ezt higgye el, így van. Ha mentem volna is, egy másik tsz-be csalás... De ahogy alakult a helyzet, most már. innen sem mennék. bólogatriak, majd szede­A TÖBBIEK lőaködnek, veszi a kalapját az elnök is, igazgatja kendőjét a kislány — indulnak ebédelni. Ketten maradunk csak a tsz egyik idős tagjával, Szuromi Józseffel, eszeget ő is, közben beszélgetünk .:. de erről majd máskor. Kiss János Teíélv-pusztán önálló erdőt telepítenek A Nyugatbükki Állami Er­dőgazdaság megyénk területén nagyarányú erdősítési munká­kat folytat. A legnagyobb ilyen erdőtelepítési munka Te- tély-pusztán folyik, ahol 2Ó0 hold önálló erdőt ültetnek az erdőgazdaság dolgozói. Ez a rész a mezőgazdaság részére használhatatlan terület, így fá­sítással hasznosítják. Az eddi­giek során mintegy 40 hektárt telepítettek be. A munka ál­landó ütemben folytatódik, többéves terv során valósítják meg az egész telepítést. Munkáscsaládok kérik Már rég elkészült a recski kőbányai lakóházaknál a tá­gas, világos üzlethelyiség, de a lakótelepieknek még min­dig három kilométerre kell járniok bevásárolni, vagy akár egy darab szappanért is. Ideje lenne már, hogy a sokszor ígért üzletnyitás a valóságban is megtörténjék. Minden megvan hozzá, csak az üzlethelyiség áll üresen. A lakótelepen és a Rákóczi- telepen lakóknak nagy köny- nyebbséget jelentene, ha még a tél előtt megnyitná aj­taját az új üzlet. A munkás- családok kérése ez, s helyes lenne ha az illetékesek fi­gyelembe vannék. K. J. Novak József, Hatvan: Levélét lapunkban közöltük. Kérjük, amennyiben ideje van, máskor is írjon ilyen, vagy egyéb témájú le­veleket. Szénbányászati Föld kotró Válla­lat dolgozói, Ecséd: Ügyüket to­vábbítottuk az illetékesekhez, re­méljük, rövidesen választ tudunk adni a közlekedés ügyében. Ebneth Albin, Kál: Ez irányú panaszán segíteni nem tudunk, a bizottság megállapítását nem áll módunkban megváltoztatni, s a bi­zottság tagjait, illetve tagját sem mi jelöljük ki. Így kérjük, pana­szával a. bizottság felettes hatósá­gához forduljon. If.j. Szentgyörgyi László, Kere­csenül Levelét — amint láthatta is —. a vasárnapi számunkban fel­használtuk. Kérjük, máskor is ke­resse fel szerkesztőségünket leve­leivel. a leszerelés, amely azonban most nem kormányfői szinten kerül meg­tárgyalásra, csak mindennapi vetületében, nem Genfben, ha­nem csak egy pullmankocsiban, amelyet társaival együtt menetrendszerű pontossággal vitt magával a gőzmozdovy. Nem is a leszerelés problémájának autentikusai — vagy ki tudja — feszegették ezt a kérdést, csak két utas, az egyik egy asszony, akinek fia most került a pályaválasztás első, s már nem gyerekes gondolatával szemben. „Katonatiszt szerelne lenni a fiam" — fejtegette fejcsó­válva a mama. s e sorok írója arra gondolt, hogy úgy látszik, egyesek még mindig elég nyílt averzióval élnek a katonai pályával szemben. Meglepődve hallgattam azonban, hogy más az indok: „Nézze, jön a leszerelés, akkor mit csinál a fiam’ Ma már nem pálya a katonaság” — ingatta fejét töprengve a mama, s ha első pillanatra kicsit utópisztikusnak is tűnt aggodalma, mégis megforrósodott a szivem egy pillanatra. íme, így válik a ..nagyvonalú’’ nemzetközi politika. így válnak a hruscsovi javaslatok a bizalom apró váltópénzeivé. Néhány esztendővel ezelőtt, talán éppen ez az édesanya, titokban riadtan gondolt a jövőre, amely, ki tudja, mit tarto­gat egy háborút már megélt élete, most növő gyermekei számára. És most, egy vasúti kocsiban, egészen komoly formában azon töpreng ugyanez az édesanya, hogy inkább valami „gyakorlati" pályán szeretné látni a fiái, mert, ugye, a leszerelés ... Békéimre! Egyesek szerint már frázissá kopott ez a foga­lom, annyiszor mondtuk, forgattuk, hirdettük és szerveztük e jelszó mögé az embereket. No lám, úgy látszik, mégsem frázis ez, úgy látszik mégis csak a mát és holnapot védte e jelszó és e fogalom valósága. Erős szívvel bízom benne, hogy minden úgynevezett frázis így megtermi a maga ígére­tes gyümölcsét. (gy.. .ó) Hozzászólás a pártkongresszus irányelveihez Több szenet ad Egeresek! EZ ÉV SZEPTEMBER 29-ÉN hozta nyilvánosságra az MSZMP Központi Bizottsága a magyar népgazdaság felada­tairól szóló irányelveit és a második ötéves terv előkészí­tésének fontosabb pontjait. Az ipari üzemek vezetői figyelme­sen tanulmányozták ezeket az irányelveket, hogy véleményt alkossanak a jövő terveiről. Az így elkészülő tervek biztos alapot tudnak szolgáltatni ah­hoz, hogy a második ötéves terv célkitűzéseit pártunk ve­zetésével a magyar dolgozó nép valóra váltsa. Tervgazdálkodásunknak a korábbi években egyik hibája az volt, hogy nem minden esetben készültek helyes ter­vek, az ország gazdasági hely­zetét, erőforrásait, az előkészí­tési idő miatt nem tudták kellő pontossággal felmérni. Most ez másképpen van. Az irányelvek felett az ipari üzemek vezetői véleményt mondanak, bírála­tot gyakorolnak. Az irányelvek szerint ko­moly és jelentőségteljes fel­adat vár az ország szénbányá­szaira az elkövetkezendő évek ben, köztük az egercsehiekre is. A széntermelés növekedé­sét mutató tervszámok, a ma­gyar szénbányászat további fejlődését irányozzák elő és a széntermelés emelése elsősor­ban a jobb minőségű szenek termelésével lesz biztosítva. E FELADATOK megvalósí­tására az egercsehi bánya üzemnek is további fejlődést kell elérnie. Tudvalevő, hogy a Dunán inneni területek leg­jobb minőségű szenét bányász­szák itt. Az irányelvek meg­valósításához és az irányelvek­ben előírt számok szerint az egercsehi szénbányának terme­lését a jelenleginek mintegy Politechnikai órán az V/A-ban A nagy fekete táb­lán hosszú fehér csí­kokat hagy maga után a kréta. Rajzok, vona­lak, számítások kerül­nek barázdákkal szántott hátára, mi­közben a gyöngyösi Rákóczi Ferenc Álta­lános Iskola V. A-osz- tálya figyelmesen hallgatják Darvas Miklós tanár magya­rázatát. A mai politechnikai órán füzettartót ké­szítenek a tanulók, de nemcsak úgy talá­lomra, melyik hogy sikerül elv alapján, hanem pontos méré­sek után, megfelelő számítá/sok befejezté­vel látnak munkához. A gyerekek szeretik a politechnikai órákat és különösen az okoz számukra nagy örö­met, amikor az óra végén a tanár bácsi megdicséri munkáju­kat. — Szabó Kati eb­ben a csoportban az egyik legügyesebb ke­zű kislány, aki éppen ragasztóval keni a vásznat, hogy ponto­san és biztosan oda­ragadjon a kartonhoz. Kezében vonalzó, ol­ló. előtte az anyag, amelyből óra végére elkészül majd a csinos kis füzettartó. Mert tudni kell, hogy a politechnikai órán nem csecsebecséket készítenek a gyerekek, hanem használati tár­gyakat, olyanokat, amelyeket vagy itt az iskolában, vagy oda­haza használni is ' tudnak. Az ötödik osztályban a tanterv szerint a tanulók kü­lönböző anyagokból készítenek tárgya­kat, így papírból, fá­ból. lemezből. Az oktatás lényege, hogy a gyermekek megtanulják a mű­szaki rajz alapelemeit, megszokják a milli­méter pontosságú mé­réseket is és hogy a megfelelő , mérések szerint állítsák össze a készülő tárgyakat és hogy az így végzett munka közben kéz­ügyességre tegyenek szert, megszeressék a munkát. Darvas Miklós ta­nár szavai gyakran szakítják félbe a mun­kát, miközben egy-egy dologra felhívja a ta­nulók figyelmét, ö maga iparkodik min­den készülő munka­darabot megnézni és figyeli, hogyan dol­goznak az apró em­berkék. És mint aho­gyan már az a felnőt­teknél is szokás, ki­nek dicsérő szó, ki­nek buzdítás, kinek pedig figyelmeztetés jár, aszerint, hogyan végzi munkáját, fel­adatát. A politechnikai te­rem szekrényei már szép számmal tartal­mazzák a tanulók ál­tal készített tárgya­kat, amelyek közül néhányat ugyancsak megnézhet akárki. A szerszámos szek­rényben mintegy húszezer forint értékű szerszám sorakozik szép katonás sorrend­ben. Vésők, gyalúk, csípőfogók. kalapá­csok és ki tudná fel­sorolni. mi minden. Minden tanulónak megvan a maga szer­száma. Arra szoktat­ják a tanulókat, hogy szerszámaikat tartsák rendben. becsüljék meg és szeressék is saját munkaeszkö­zeiket. azokat ne ké- rencséljék mástól köl­csön. Az iskola politech­nikai csoportjait a gyöngyösi váltógyár patronálja, akik szer­számokat. anyagokat bocsátanak és bocsá­tottak az iskola ren­delkezésére. Gyorsan elröppen egy tanítási óra, de amire megszólal az végét jelző csengő, a csinos kis füzettartók már ott sorakoznak az asztalokon és kis gazdáik méltán gyö­nyörködhetnek saját munkájukban. Sz. I. 60 százalékával kell növelni: Az egercsehi szénbányászok munkáját könnyíti a Központi Bizottságnak az a határozata, hogy a nehéz föld alatti mun­kákat, ahol erre lehetőség van — gépesíteni kell. Üzemünknél is, ahol a geo­lógiai viszonyok nagymérték­ben akadályozták a gépesítést, már ebben az évben megin­dultak a kísérletek, hogy a bá­nyászok nehéz fizikai munká­ját megkönnyítsük, s gépek al­kalmazásával gazdaságosabban termeljünk. Most bányászaink a fejtése­ken a kitermelt szenet még la­páttal rakják fel a gépi be­rendezésekre és ez az oka an­nak, hogy a teljesítmények egy bizonyos határon túl nem nö­velhetők. Ha sikerül üzemünk­nél is megvalósítani az acél- támos biztosítást, ezzel nem­csak faanyag-megtakarítást érünk el, hanem megnyílik a lehetősége a biztonságosabb munkavégzés mellett a rako­dógépek alkalmazásának is és így ugrásszerűen emelkedik a bányaüzem termelése. Ennek jelentőségét azok tud­ják igazán megérteni, akik a bányában dolgoznak, vagy már jártak bányaüzemben és lát­ták, hogy milyen nehéz körül­mények között kell az ipar kenyerét, a szenet a felszínre juttatni. A kongresszusi irányelvek­ben rögzített gazdasági fel­adatok programja a hazai sa- játosságok és erőforrások fi­gyelembevételével készült és biztosítottnak látszik a megva­lósítása. Emelni kell az ország lakosságának életszínvonalát, kulturális képzettségét és a ha­gyományokkal rendelkező ma­gyar tudományos életet is fej­leszteni kell. Jó ez az elkép­zelés, megvalósítható, mert né­pünk szereti az újat, szeret ta­nulni és szereti a jobb életet: Ezt figyelembe véve állította össze a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga a második ötéves terv irányelveit. BÍZOM ABBAN, hogy a párt éppen úgy, mint az ellenforra­dalom óta eltelt időszakban, a jövőben is számítva az ország lakosainak támogatására, e cé­lokat is sikerrel valósítja meg. Varga Lajos, főmérnök: ALUMÍNIUM edényt MINDEN HÁZTARTÁSBA ! Az alumínium edény szép, olcsó, hőálló, nem pattogzik és dísze minden konyhának. Bőséges választék áll rendelkezésére a megye állami és szövetkezeti szaküzleteiben, ajándékozzon alumínium edényt — örömet fog vele szerezni: valamint az Állami Áruházban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom