Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-20 / 273. szám

1959. november 20., péntek

NEPOJSAG

8

Felnőttek tanú lám gondjai

Lesz-e Gépipari Technikum Gyöngyösön?

A szerszámoknak, amelyek otthonosan simulnak a munkások kezébe, új váltótársuk akadt: a tankönyv. A felvételi vizsgák idején azt hihette vo - na az ember, hogy nem is gyárban, de valamelyik tanintézetben jár, mert a beszédtéma a fizika, matematika rejtelmes világa körül mozgott napokon keresztül.

Aztán eljöttek a tanulás napjai. A gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban is sokan fogtak könyvet ezen az őszön. Először is a vezetők, kezdve Szabó Árpád igazgatótól, Lánczky Pál üb-titkárig. Jóformán minden felelős beosztásban levő ember kötelességének érezte, hogy tovább növelje szakmai tudását, általános műveltségét. Voltak, akiknek a minisztérium írta elő, hogy tanuljanak, mert különben bizonyos idő után alkalmatlanná válnak a vezetői beosztásra — de a többség

önszántából áldozta fel szabad idejét,

hogy tudását gyarapítsa, s hasznosabb tagja lehessen e nagy tetteikre vállalkozó nemzedéknek.

A gyárban, a vezetők példájára valóságos tanulási mozgalom kezdődött. A főmérnök, Skultéty János, mérnöktovábbképzőn tanul, Dénes Tibor bér- osztályvezető, közgazdasági technikumba jár, Kálmán László, az egykori MEO-s, a miskolci egyetemen a gyár ösztöndíjasaként végzi tanulmányait. S a tanulók listája ezzel csak kezdődik, a folytatás még ennél is biztatóbb. Alig győzzük jegyezni, amint Budai György személyzeti osztályvezető sorolja, milyen tanfolyamokra, iskoláikra járnak a gyár dologzói.

— A gépipari technikumra 12-en járnak, a városi tanács gyors- és gépíró továbbképzésén nyolcán vesznek részt. Aztán vannak, akik korábbi, nem is mindenkor önhibájukból fakadó mulasztásukat pótolva, most végzik el az éltalnos iskola 7—8 osztályát. Ehhez jönnék még a politikai oktatás különböző formái, a szakmai tanfolyamok, amelyben igen sokan vesznek részt a gyár dolgozói közül.

— Szívesen tanulnak az emberek — summázza az elmondottakat Szabó Árpád igazgató. Aztána arra terelődik a szó, milyen körülmények között gyarapítják tudásukat a gyár vezetői, dolgozói, megkapják-e a szükséges támogatást, vannak-e jószándékrom- boló akadályok.

— Tanulnának itt többen is, de még mindig van egy kis félsz az emberekben; hátha felsülnek társaik előtt... Meg nehéz is munka után tanulni

Sokszor

az éjszaka Is rámegy.

Különösen, hogy ilyen messzire lakunk az iskolától — ezt már az egyik új -technikus mondja, aki szintén nagy akarattal birkózik a tananyaggal.

Erre felparázslik a vita tüze, úgy látszik, fájó ponthoz értünk a mondanivalóval, mert egymás szavába vágva sorolják az érveket, ellenérveket, javaslatot, kérelmet, követelést vegyesen.

— Miskolcra, meg Pestre kell járni a beszámolókra — ez Zemniczki László művezető, de a többi technikumos legfőbb panasza.

— Nem hallgathatunk előadást. Az anyagot így nehezen értjük meg — fakad ki keserűen az egyik „öregdiák“.

— Gyöngyösön kellene egy esti tagozatot nyitni a gépipari technikumból — javasolják többen is, aztán, hogy súlya legyen szavuknak, felsorolják, hogy a többi gyöngyösi és Gyöngyös környéki üzemnél is ez a helyzet, ők is messzire járnak technikumba, így nehéz a tanulás.

— Hiába segítenek a gyári szakemberek — kevés ez.

— Nekem is Sánta mérnök elvtárs segített a vágósebesség kiszámításánál, de mindennel nem szaladhatok hozzá — panaszolja egy fiatal művezető.

Ez tehát a legfájóbb pont. amelyre gyógyírt várnak a szerszámgyári „öregdiákok”.

A kérésük nem kicsi — de indokolt. A tanulási vágy nagy, a tanulási körülmények viszont még nem a legragyogóbbak. Nem tudjuk, milyen le- j

hetősége van a gyöngyösi gépipari technikum esti tagozata megnyitásának, de az elmondottakból is kitűnik: nagyon

sokat segítene a város szakemberképzésében.

Petőfibányán sikerrel oldották meg ezt a feladatot. A bányaművelési technikum ottani tagozatán az idén megkezdődött a tanítás. A szerszámgyáriak is azt mondják, előadók, jó szakemberek itt is akadnának, „diák“ is lenne bőven, s ha már az idén nem is lehet, de a jövő évben nagyon helyes lenne a gyöngyösi gépipari technikum esti tagozatát megszervezni.

Nagyon jól jönne ez a tanuló műszakiaknak, munkásoknak, hiszen már akadnak olyan szakemberek a szerszámgyárban, akik az eléggé nehéz tanulási körülmények miatt el akarnak menni dolgozni Pestre. hogy ott elvégezhessék a technikumot.

Nem lenne kifizetődő a gyárnak, ha mások is követnék a példát, mert bár az elkészülődő szakemberek egy része megígérte, hogy a technikum elvégzése után visszatér, az a három év nagy idő. A gyárnak pedig, amely egyre növekszik, több és több szakemberre van szüksége, nem használ, hogy a meglevő szakembereket is elcsábítsák a jobb tanulási lehetőségek, amelyeket a főváros tud biztosítani számukra.

Mindez joggal aggasztja a gyár vezetőit, akik már háromszor is összehívták a továbbtanulókat, hogy valamilyen megoldást keressenek helyzetük könnyítésére. Ez eddig nem sikerült, de nem nyugodnak bele a gyár vezetői, mert azt akarják, hogy az emberek kedve ne menjen el a tanulástól, amelyet szívesen vállaltak és a nehéz feladatok ellenére is becsülettel tovább folytatnak — remélve panaszuk elintézését.

Kovács Endre

A mai napon széles néptömegek emlékeznek meg hazánkban a lenini típusú magyar forradalmi munkáspárt megalakulásának 11. évfordulójáról. Negyvenegy évvel ezelőtt nagy és történelmi jelentőségű tettet vittek végbe azok az elvtársak, akik 1918 novemberében létrehozták a Kommunisták Magyarországi Pártját.

A párt megalakulása új szakaszt nyitott a magyar forradalmi munkásmozgalom fejlődésében. A fiatal kommunista párt élére állott a munkásosztály forradalmi harcának, amely 1919 márciusában a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásához vezetett.

A Magyar Kommunista Párt a Horthy-féle fasiszta rendszer szörnyű 25 éve alatt magasra emelte a marxizmus —leninizmus zászlaját és vezette a magyar nép harcát az ország felszabadításáért, a nemzeti függetlenségért. A magyar munkásosztály legön- tudatosabb tagjai olyan pártot szerveztek és indítottak el történelmi útján, amely azóta is dacol minden viharral és halad előre a maga győzelmes útján.

Népünk nagy nemzeti büszkesége, hogy 1919 tavaszán másodikként a világon munkás-paraszt államot hozott létre, s ezzel a társadalmi haladás élenjárói közé lépett.

Az 1956-os belső és külső reakció erői által kirobbantott ellenforradalom napjaiban az MSZMP — tömörítve

a szocializmus ügyéhez hű erőket —, a szovjet nép internacionalista segítségével, megvédelmezte a munkásha- talmat, népünk szocialista vívmányait.

A Magyar Szocialista Munkáspárt a Kommunisták Magyarországi Pártja harcos hagyományainak örököse, olyan párt, amely élvezi a dolgozó nép támogatását és bizalmát.

Büszkék vagyunk rá, hogy pártunk vezetésével népünk tagja a hatalmas szocialista tábor nagy családjának és velük egyenrangú félként halad a szocializmus győzelmes útján.

^MGOÚIAT IíRMíLLS

„A mezőgazdaságnak ki kell elégítenie a hazai élelmiszerfogyasztás növekvő szükségleteit, biztosítania kell az ipar jobb ellátását mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal és nagymértékben hozzá kell járulnia az export növeléséhez. E feladatok megvalósítása céljából tovább folytatjuk a mezőgazdasági termelés szerkezetének belterjes irányú átalakitását... Az állattenyésztésben alapvető célkitűzés a hozamok erőteljes növelése. 1961—65-re a vágóállat-termelést 30—33 százalékkal kell 1954—1958-hoz képest növelni.” (A Központi Bizottság irányelveiből.)

Xajjv*

liisadag

Néhány nap óta a vendégei érdekes változást tapasztalhatnak az egri Park Szálló éttermének étlapján. A rendes, előírt mennyiségű, húsadagú ételek mellett mindennap 8— 10 féle ételt kisadagként is felsorolnak, ami annyit jelent, hogy azok nem a reprezentatív üzemekben előírt nagyságú mennyiségűek. hanem körülbelül akkorák, mint egy kisvendéglői adag. Tökéletesen jóllakhat tehát vele egy vendég és árban lényeges a különbség. A párizsi sertés-érmék, rizzsel, teljes adag húst számítva, zene nélkül 17,10 forintba kerülnek, kisadagban 11,90 az ára. Sertésborda eredeti adagban 19,55 forint, kdsadagban 13,10. A hagymás rostélyos nagyadagban 13,20 forint, kisadagban 8,90 forint.

A szálló vezetősége ezenkívül még több meglepetéssel kedveskedik a vendégeknek. A vasárnap délelőtti sörözgetést kedvelők számára a jövőben forró velőt és pirított kenyeret is fel tudnak szolgálni, a házi rendezvényekre pedig megrendelések alapján vállalják a hidegtálak és egyéb hidegkonyhai készítmények elkészítését.

Karácsonyra a háziasszonyok nagy örömére a halaik elkészítését vállalják, úgyhogy a különféle halkészítményeket már most meg lehet rendelni

A z első világháború viha- ^ ra elült, a magyar dolgozók bizonyos jogokhoz jutottak a polgári demokratikus kormányzat uralomra jutása révén. Ez a helyzet kedvezőbb lehetőségeket nyújtott a proletariátus harcának továbbviteléhez, ugyanis a Károlyiforradalom nem hozta meg a nagybirtokok felosztását és további feudális maradványok felszámolását. Tovább kellett tehát vinni a harcot a nép jogainak teljességéért. Tovább kellett küzdeni a reakciós köz- igazgatás felszámoláséért, amely még zömében a helyén maradt, míg csak a széles néptömegek dühe el nem söpörte. A kormány „rendet” akart, de olyan rendet, amelyben a forradalmi akciólendületet amin- denbebeletörődés, a nyugalom váltja fel. Kunfi november 2- án például azt kérte a munkásoktól, hogy hat hétre függesszék fel az osztályharcot. A szociáldemokrata, párt vezetői nem akarták a polgári demokratikus forradalom továbbfejlesztését — ezzel pedig cserbenhagyták a proletariátus nagy célját, a proletárforradalom szent ügyét. E megalkuvó politikával szemben a forradalmi szocialisták és a baloldali szociáldemokraták viszont „Mjnden proletárhoz!” című kiáltványukban így szögezik le a nagy célt: ,,A mi érdekünk: a Kommunista Köztársaság! ... És meg kell csinálnunk! Késedelem nélkül!” E célt támogatta Lenin és Szverdlov üzenete a monarchia népeihez: „ ... Mélységes meggyőződésünk. hogy Magyar- ország munkásai, katonái és parasztjai nem azért szabadították fel magukat a bécsi bürokrácia és a bécsi kapitalizmus hatalma alól. hogy a magyar földbirtokosoktól bankároktól és tőkésektől hagyják magukat kizsákmányolni. Szi41 évvel ezelőtt alapították a Kommunisták Magyarországi Pártját

lárd hitünk, hogy a magyar munkások és parasztok leszámolnak a magyar tőkésekkel és a magyar kormány, a magyar munkások, katonák és parasztok kormánya lesz.”

A polgári demokratikus z * forradalmi Magyarország baloldali és forradalmi szocialistái 1918. végén látták, hogy nem dolgozhatnak együtt a pártvezetőséggel, tehát új csoportosulásokat hoztak létre „Marx kör" és „Szabó Ervin kör” néven.

Ebben a helyzetben hozták létre 1918. november 4-én Moszkvában a „Kommunisták Magyarországi Pártjá”~t. Ezt a jelentős munkát a hadifogoly magyar kommunista vezetők végezték el. Az a cél lebegett előttük, hogy hazatérve Magyarországra, itt megalakítják

a kommunista pártot. November közepe táján elérkezettnek vélték az alkalmat arra. hogy hazatérjenek Budapestre és felvegyék a szoros kapcsolatot az itteni baloldali forradalmi szocialistákkal, illetve vezetőivel. A hazatértek között a következők voltak: Kun Béla,

Münnich Ferenc, Vántus Károly, Jancsik Ferenc, Pór Ernő, Karikás Frigyes és mások. Lépéseket tettek, hogy felvéve^ a kapcsolatot a kormányzó párt vezetőségével, arra az elhatározásra bírják rá, hogy együtt harcoljanak a proletariátus hatalmáért. A tárgyalások azonban teljesen eredmény nélküi záródtak. Többen, még a forradalmi szocialisták közül is először úgy vélekedtek, hogy nem helyes „megosztani” a munkásosztály egységét egy új párt, a kommunista párt megalakításával. Az események hatása alatt azonban, belátták, hogy a szocialista vezetők opportunisták, ők a munkásegység megosztói és magatartásukkal. cselekedeteikkel a burzsoázia szekerét tolják.

1 Q1 O november 20-án az- után megalakították a „Kommunisták Magyarországi Pártjá”-t. A párt alapítói széles rétegből tevődtek össze. Az alapítók magját a Szovjet- Oroszországból hazatért magyar kommunista hadifoglyok alkották, akikről már előzőleg említést tettünk. Ezekhez csatlakoztak a forradalmi szocialisták, mint Korvin Ottó, Sal- lai Imre, Hevesi Gyula, Matusán Béla és Mosolygó Antal. Szép számmal csatlakoztak a párt alapítóihoz baloldali szociáldemokrata vezetők, közöttük nem egy olyan, akit magatartása miatt már kizártak a pártból, vagy maguk léptek ki abból, — ilyenek voltak: Rudas László, Vágó Béla, Alpári Gyula, Szántó Béla, László Jenő, Fiedler Rezső és Szaton Rezső. Az alapítók sorai között volt: sok gyár bizalmija, ifjúmunkások, értelmiségiek és úgynevezett forradalmi munkások. A párt megalakításában részt vettek olyan magyar kommunisták, akik már hamarabb hazatértek Oroszországból, mint például Seidler Ernő és sokan mások.

A szociáldemokraták egy más része, a forradalom továbbfejlődése során, a Tanács- köztársaság időszakában lépett be a párt soraiba. Így lett kommunistává: Bokányi Dezső.

Landler Jenő, Varga Jenő,

Nyisztor György, Latinka Sándor.

Szamuelly Tibor, aki az oroszországi magyar kommunista mozgalom egyik alapítója. szervezője és harcosa volt, csak 1919. januárjában térhetett haza Magyarországra és így csak ezután kapcsolódhatott be a nagy munkába.

A Kommunisták Magyar- országi Pártjának megalapításával megdöntötték a szociáldemokraták monopóliumát a magyar munkásmozgalomban. A párt vezetősége arra törekedett, hogy a bolsevik párt tapasztalatait, a lenini tanításokat igyekezett a magyar hazai viszonyokra alkalmazni. A párt feladatul tűzte ki a proletariátus és a dolgozók forradalmi nevelését, hogy ideológiailag előkészítse, alkalmassá tegye őket a proletárforradalom kivívására. Ennek különösen azért volt nagy jelentősége, mert a szociáldemokraták azt vallották, hogy a proletárforradalom időszerűtlen és megvalósítása merőben lehetetlen. A Kommunisták Magyarországi Pártja célja volt alapítása időpontjában, hogy a dolgozókat meggyőzze arról, hogy a munkáshatalom megteremtése, a ■proletárdiktatúra létrehozása és a szocializmus felépítése a mai helyzetből kivezető egyetlen biztos út. Bebizonyították a proletárok széles rétegének, hogy a magyar forradalom a legszorosabban összefügg az orooz nép forradalmi eredményeivel. A Kommunisták Magyarországi Pártja volt az első, amely rámutatott arra a nagy

igazságra, hogy a magyar forradalom is része a nemzetközi szocialista forradalomnak! A párt hirdette nálunk elsőnek a maga hamisítatlan valóságában a lenini tanításokat. Megvédte Marx tanításainak is a szociáldemokraták által elferdített igazát. A Lenin tanításai alapján álló magyarországi párt meghirdette a kíméletlen harcot a megalkuvók, az opportunista szociáldemokrata vezetők ellen.

A párt csak lépésről lépésre haladva vezette — Lenin tanítása szellemében —- a mozgalmat a kitűzött nagy cél felé: a gazdasági követelésektől a politikai iogok kiszélesítéséig, a polgári társadalmi és gazdasági rend proletárellenőrzésétől a hatalom átvételéig. Így készítette elő a dolgozók széles tömegeinek politikai érlelődését a proletárforradalom megvalósítására.

párt lapja, a ..Vörös

Üjság" első számában így rögzíti a Kommunisták Magyarországi Pártjának programját:

„A kapitalizmus megérett a bukásra. Megérett nemcsak erkölcsileg, de megérett gazdaságilag is ... Az egyetlen kiút a szocializmus. A szocializmus, mely nemcsak a termelés anarchiáját szüntetné meg. de azt a lelki anarchiát is. melybe a kapitalizmus az emberiséget süllyesztette. A termelés köz- tvlaidonbavételével visszaadná elvesztett hitét, de elvesztett munkakedvét is az emberiségnek. Elérkezett tehát az ideje a szocializmus megvalósításának.

És a proletariátus érzi az erőt ű az akaratot is magában ezért a megvalósításért síkraszállni. A proletariátus ezt a harcot nemzetközileg és egységesen akarja megvívni... De ki vezesse a proletariátust ebben a harcban? A régi szociáldemokrata pártok szerte a világon társaivá szegődtek a burzsoáziának rablóhadjáratában... Ezért állunk mi, kommunisták, a magyar munkásság elé, hogy őt a szükségszerűen elkövetkező, sőt már ittlevő új proletárforradalomra előkészítsük... szervezni akarjuk öt a harcra s fel akarjuk benne kelteni a nemzetközi szolidaritásnak tervszerűen elhomályosított érzetét, mely alapja minden osztályharcnak, s mely a magyar proletariátust belekapcsolja majd a nemzetközi proletárforradalomba, odafűzi majd az orosz szovjetköztársasághoz, éppen úgy. mint mindenhová, ahol ennek a forradalomnak ki kell még törnie. Ezt a célunkat minden poklokon keresztül követeljük mindaddig, míg a proletár forradalom nem győzött! .. ”

A nagy és szent célkitűzések a Tanácsköztársaságban valóra is váltak s bár letiporta őket Horthy és az intervenciósok szennyes hada, de a Kommunisták Magyarországi Pártjának nagy célkitűzései megvalósultak országunknak a fasizmus alól való felszabadulása után.

M a. a Kommunisták Magyarországi Pártja alapításának 41-ik évfordulóján elmondhatjuk. hogy a Magyal Szocialista Munkáspárt hű követője a Kommunisták Magyarországi Pártjának és tisztán megőrizte a lenini tanításokat.

S. I