Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-20 / 273. szám

1959. november 20., péntek NEPOJSAG 8 Felnőttek tanú lám gondjai Lesz-e Gépipari Technikum Gyöngyösön? A szerszámoknak, amelyek otthonosan simulnak a mun­kások kezébe, új váltótársuk akadt: a tankönyv. A felvételi vizsgák idején azt hihette vo - na az ember, hogy nem is gyár­ban, de valamelyik tanintézet­ben jár, mert a beszédtéma a fizika, matematika rejtelmes világa körül mozgott napokon keresztül. Aztán eljöttek a tanulás nap­jai. A gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyárban is sokan fog­tak könyvet ezen az őszön. Elő­ször is a vezetők, kezdve Szabó Árpád igazgatótól, Lánczky Pál üb-titkárig. Jóformán minden felelős beosztásban levő ember kötelességének érezte, hogy to­vább növelje szakmai tudását, általános műveltségét. Voltak, akiknek a minisztérium írta elő, hogy tanuljanak, mert kü­lönben bizonyos idő után al­kalmatlanná válnak a vezetői beosztásra — de a többség önszántából áldozta fel szabad idejét, hogy tudását gyarapítsa, s hasznosabb tagja lehessen e nagy tetteikre vállalkozó nem­zedéknek. A gyárban, a vezetők példá­jára valóságos tanulási moz­galom kezdődött. A főmérnök, Skultéty János, mérnöktovább­képzőn tanul, Dénes Tibor bér- osztályvezető, közgazdasági technikumba jár, Kálmán László, az egykori MEO-s, a miskolci egyetemen a gyár ösz­töndíjasaként végzi tanulmá­nyait. S a tanulók listája ez­zel csak kezdődik, a folytatás még ennél is biztatóbb. Alig győzzük jegyezni, amint Budai György személyzeti osztályve­zető sorolja, milyen tanfolya­mokra, iskoláikra járnak a gyár dologzói. — A gépipari technikumra 12-en járnak, a városi tanács gyors- és gépíró továbbképzé­sén nyolcán vesznek részt. Az­tán vannak, akik korábbi, nem is mindenkor önhibájukból fa­kadó mulasztásukat pótolva, most végzik el az éltalnos is­kola 7—8 osztályát. Ehhez jön­nék még a politikai oktatás különböző formái, a szakmai tanfolyamok, amelyben igen sokan vesznek részt a gyár dol­gozói közül. — Szívesen tanulnak az em­berek — summázza az elmon­dottakat Szabó Árpád igazga­tó. Aztána arra terelődik a szó, milyen körülmények kö­zött gyarapítják tudásukat a gyár vezetői, dolgozói, meg­kapják-e a szükséges támoga­tást, vannak-e jószándékrom- boló akadályok. — Tanulnának itt többen is, de még mindig van egy kis félsz az emberekben; hátha felsülnek társaik előtt... Meg nehéz is munka után tanulni Sokszor az éjszaka Is rámegy. Különösen, hogy ilyen messzi­re lakunk az iskolától — ezt már az egyik új -technikus mondja, aki szintén nagy aka­rattal birkózik a tananyaggal. Erre felparázslik a vita tü­ze, úgy látszik, fájó ponthoz értünk a mondanivalóval, mert egymás szavába vágva sorol­ják az érveket, ellenérveket, javaslatot, kérelmet, követe­lést vegyesen. — Miskolcra, meg Pestre kell járni a beszámolókra — ez Zemniczki László művezető, de a többi technikumos leg­főbb panasza. — Nem hallgathatunk elő­adást. Az anyagot így nehezen értjük meg — fakad ki kese­rűen az egyik „öregdiák“. — Gyöngyösön kellene egy esti tagozatot nyitni a gépipari technikumból — javasolják töb­ben is, aztán, hogy súlya legyen szavuknak, felsorolják, hogy a többi gyöngyösi és Gyöngyös környéki üzemnél is ez a hely­zet, ők is messzire járnak technikumba, így nehéz a ta­nulás. — Hiába segítenek a gyári szakemberek — kevés ez. — Nekem is Sánta mérnök elvtárs segített a vágósebesség kiszámításánál, de mindennel nem szaladhatok hozzá — pa­naszolja egy fiatal művezető. Ez tehát a legfájóbb pont. amelyre gyógyírt várnak a szerszámgyári „öregdiákok”. A kérésük nem kicsi — de indokolt. A tanulási vágy nagy, a tanulási körülmények vi­szont még nem a legragyogób­bak. Nem tudjuk, milyen le- j hetősége van a gyöngyösi gép­ipari technikum esti tagozata megnyitásának, de az elmon­dottakból is kitűnik: nagyon sokat segítene a város szakember­képzésében. Petőfibányán sikerrel oldot­ták meg ezt a feladatot. A bányaművelési technikum ot­tani tagozatán az idén meg­kezdődött a tanítás. A szer­számgyáriak is azt mondják, előadók, jó szakemberek itt is akadnának, „diák“ is lenne bő­ven, s ha már az idén nem is lehet, de a jövő évben nagyon helyes lenne a gyöngyösi gép­ipari technikum esti tagozatát megszervezni. Nagyon jól jönne ez a tanuló műszakiaknak, munkásoknak, hiszen már akadnak olyan szakemberek a szerszámgyár­ban, akik az eléggé nehéz ta­nulási körülmények miatt el akarnak menni dolgozni Pest­re. hogy ott elvégezhessék a technikumot. Nem lenne kifizetődő a gyár­nak, ha mások is követnék a példát, mert bár az elkészülő­dő szakemberek egy része megígérte, hogy a technikum elvégzése után visszatér, az a három év nagy idő. A gyárnak pedig, amely egyre növekszik, több és több szakemberre van szüksége, nem használ, hogy a meglevő szakembereket is el­csábítsák a jobb tanulási le­hetőségek, amelyeket a főváros tud biztosítani számukra. Mindez joggal aggasztja a gyár vezetőit, akik már há­romszor is összehívták a to­vábbtanulókat, hogy valami­lyen megoldást keressenek helyzetük könnyítésére. Ez ed­dig nem sikerült, de nem nyu­godnak bele a gyár vezetői, mert azt akarják, hogy az em­berek kedve ne menjen el a tanulástól, amelyet szívesen vállaltak és a nehéz feladatok ellenére is becsülettel tovább folytatnak — remélve pana­szuk elintézését. Kovács Endre A mai napon széles néptö­megek emlékeznek meg ha­zánkban a lenini típusú ma­gyar forradalmi munkáspárt megalakulásának 11. évfor­dulójáról. Negyvenegy évvel ezelőtt nagy és történelmi je­lentőségű tettet vittek végbe azok az elvtársak, akik 1918 novemberében létrehozták a Kommunisták Magyarországi Pártját. A párt megalakulása új szakaszt nyitott a magyar forradalmi munkásmozgalom fejlődésében. A fiatal kom­munista párt élére állott a munkásosztály forradalmi harcának, amely 1919 márciu­sában a Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltásához veze­tett. A Magyar Kommunista Párt a Horthy-féle fasiszta rendszer szörnyű 25 éve alatt magasra emelte a marxizmus —leninizmus zászlaját és ve­zette a magyar nép harcát az ország felszabadításáért, a nemzeti függetlenségért. A magyar munkásosztály legön- tudatosabb tagjai olyan pár­tot szerveztek és indítottak el történelmi útján, amely azóta is dacol minden viharral és halad előre a maga győzel­mes útján. Népünk nagy nemzeti büsz­kesége, hogy 1919 tavaszán másodikként a világon mun­kás-paraszt államot hozott létre, s ezzel a társadalmi ha­ladás élenjárói közé lépett. Az 1956-os belső és külső reakció erői által kirobban­tott ellenforradalom napjai­ban az MSZMP — tömörítve a szocializmus ügyéhez hű erőket —, a szovjet nép in­ternacionalista segítségével, megvédelmezte a munkásha- talmat, népünk szocialista vívmányait. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja harcos ha­gyományainak örököse, olyan párt, amely élvezi a dolgozó nép támogatását és bizalmát. Büszkék vagyunk rá, hogy pártunk vezetésével népünk tagja a hatalmas szocialista tábor nagy családjának és ve­lük egyenrangú félként halad a szocializmus győzelmes út­ján. ^MGOÚIAT IíRMíLLS „A mezőgazdaságnak ki kell elégítenie a hazai élelmi­szerfogyasztás növekvő szükségleteit, biztosítania kell az ipar jobb ellátását mezőgazdasági eredetű nyersanyagok­kal és nagymértékben hozzá kell járulnia az export nö­veléséhez. E feladatok megvalósítása céljából tovább folytatjuk a mezőgazdasági termelés szerkezetének belter­jes irányú átalakitását... Az állattenyésztésben alapvető célkitűzés a hozamok erőteljes növelése. 1961—65-re a vágóállat-termelést 30—33 százalékkal kell 1954—1958-hoz képest növelni.” (A Központi Bizottság irányelveiből.) Xajjv* liis­adag Néhány nap óta a vendégei érdekes változást tapasztalhat­nak az egri Park Szálló étter­mének étlapján. A rendes, előírt mennyiségű, húsadagú ételek mellett mindennap 8— 10 féle ételt kisadagként is fel­sorolnak, ami annyit jelent, hogy azok nem a reprezenta­tív üzemekben előírt nagyságú mennyiségűek. hanem körül­belül akkorák, mint egy kis­vendéglői adag. Tökéletesen jóllakhat tehát vele egy ven­dég és árban lényeges a kü­lönbség. A párizsi sertés-ér­mék, rizzsel, teljes adag húst számítva, zene nélkül 17,10 fo­rintba kerülnek, kisadagban 11,90 az ára. Sertésborda ere­deti adagban 19,55 forint, kds­adagban 13,10. A hagymás rostélyos nagyadagban 13,20 forint, kisadagban 8,90 forint. A szálló vezetősége ezenkí­vül még több meglepetéssel kedveskedik a vendégeknek. A vasárnap délelőtti sörözgetést kedvelők számára a jövőben forró velőt és pirított kenyeret is fel tudnak szolgálni, a házi rendezvényekre pedig megren­delések alapján vállalják a hi­degtálak és egyéb hidegkony­hai készítmények elkészítését. Karácsonyra a háziasszonyok nagy örömére a halaik elkészí­tését vállalják, úgyhogy a kü­lönféle halkészítményeket már most meg lehet rendelni A z első világháború viha- ^ ra elült, a magyar dol­gozók bizonyos jogokhoz jutot­tak a polgári demokratikus kormányzat uralomra jutása ré­vén. Ez a helyzet kedvezőbb lehetőségeket nyújtott a pro­letariátus harcának továbbvi­teléhez, ugyanis a Károlyi­forradalom nem hozta meg a nagybirtokok felosztását és további feudális maradványok felszámolását. Tovább kellett tehát vinni a harcot a nép jo­gainak teljességéért. Tovább kellett küzdeni a reakciós köz- igazgatás felszámoláséért, amely még zömében a helyén maradt, míg csak a széles nép­tömegek dühe el nem söpörte. A kormány „rendet” akart, de olyan rendet, amelyben a for­radalmi akciólendületet amin- denbebeletörődés, a nyugalom váltja fel. Kunfi november 2- án például azt kérte a munká­soktól, hogy hat hétre füg­gesszék fel az osztályharcot. A szociáldemokrata, párt veze­tői nem akarták a polgári de­mokratikus forradalom to­vábbfejlesztését — ezzel pedig cserbenhagyták a proletariátus nagy célját, a proletárforrada­lom szent ügyét. E megalkuvó politikával szemben a forra­dalmi szocialisták és a balol­dali szociáldemokraták viszont „Mjnden proletárhoz!” című kiáltványukban így szögezik le a nagy célt: ,,A mi érde­künk: a Kommunista Köztár­saság! ... És meg kell csinál­nunk! Késedelem nélkül!” E célt támogatta Lenin és Szverdlov üzenete a monarchia népeihez: „ ... Mélységes meg­győződésünk. hogy Magyar- ország munkásai, katonái és parasztjai nem azért szabadí­tották fel magukat a bécsi bü­rokrácia és a bécsi kapitaliz­mus hatalma alól. hogy a ma­gyar földbirtokosoktól banká­roktól és tőkésektől hagyják magukat kizsákmányolni. Szi­41 évvel ezelőtt alapították a Kommunisták Magyarországi Pártját lárd hitünk, hogy a magyar munkások és parasztok leszá­molnak a magyar tőkésekkel és a magyar kormány, a ma­gyar munkások, katonák és pa­rasztok kormánya lesz.” A polgári demokratikus z * forradalmi Magyaror­szág baloldali és forradalmi szocialistái 1918. végén látták, hogy nem dolgozhatnak együtt a pártvezetőséggel, tehát új csoportosulásokat hoztak létre „Marx kör" és „Szabó Ervin kör” néven. Ebben a helyzetben hozták létre 1918. november 4-én Moszkvában a „Kommunisták Magyarországi Pártjá”~t. Ezt a jelentős munkát a hadifogoly magyar kommunista vezetők végezték el. Az a cél lebegett előttük, hogy hazatérve Ma­gyarországra, itt megalakítják a kommunista pártot. Novem­ber közepe táján elérkezettnek vélték az alkalmat arra. hogy hazatérjenek Budapestre és felvegyék a szoros kapcsolatot az itteni baloldali forradalmi szocialistákkal, illetve vezetői­vel. A hazatértek között a kö­vetkezők voltak: Kun Béla, Münnich Ferenc, Vántus Ká­roly, Jancsik Ferenc, Pór Ernő, Karikás Frigyes és mások. Lé­péseket tettek, hogy felvéve^ a kapcsolatot a kormányzó párt vezetőségével, arra az elhatá­rozásra bírják rá, hogy együtt harcoljanak a proletariátus ha­talmáért. A tárgyalások azon­ban teljesen eredmény nélküi záródtak. Többen, még a for­radalmi szocialisták közül is először úgy vélekedtek, hogy nem helyes „megosztani” a munkásosztály egységét egy új párt, a kommunista párt meg­alakításával. Az események hatása alatt azonban, belát­ták, hogy a szocialista vezetők opportunisták, ők a munkás­egység megosztói és magatartá­sukkal. cselekedeteikkel a bur­zsoázia szekerét tolják. 1 Q1 O november 20-án az- után megalakították a „Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjá”-t. A párt alapítói széles rétegből tevődtek össze. Az alapítók magját a Szovjet- Oroszországból hazatért ma­gyar kommunista hadifoglyok alkották, akikről már előzőleg említést tettünk. Ezekhez csat­lakoztak a forradalmi szocia­listák, mint Korvin Ottó, Sal- lai Imre, Hevesi Gyula, Matu­sán Béla és Mosolygó Antal. Szép számmal csatlakoztak a párt alapítóihoz baloldali szo­ciáldemokrata vezetők, közöt­tük nem egy olyan, akit maga­tartása miatt már kizártak a pártból, vagy maguk léptek ki abból, — ilyenek voltak: Rudas László, Vágó Béla, Alpári Gyula, Szántó Béla, László Je­nő, Fiedler Rezső és Szaton Rezső. Az alapítók sorai között volt: sok gyár bizalmija, ifjú­munkások, értelmiségiek és úgynevezett forradalmi mun­kások. A párt megalakításában részt vettek olyan magyar kom­munisták, akik már hamarabb hazatértek Oroszországból, mint például Seidler Ernő és sokan mások. A szociáldemokraták egy más része, a forradalom to­vábbfejlődése során, a Tanács- köztársaság időszakában lépett be a párt soraiba. Így lett kom­munistává: Bokányi Dezső. Landler Jenő, Varga Jenő, Nyisztor György, Latinka Sán­dor. Szamuelly Tibor, aki az oroszországi magyar kommu­nista mozgalom egyik alapító­ja. szervezője és harcosa volt, csak 1919. januárjában térhe­tett haza Magyarországra és így csak ezután kapcsolódhatott be a nagy munkába. A Kommunisták Magyar- országi Pártjának meg­alapításával megdöntötték a szociáldemokraták monopóliu­mát a magyar munkásmozga­lomban. A párt vezetősége ar­ra törekedett, hogy a bolsevik párt tapasztalatait, a lenini ta­nításokat igyekezett a magyar hazai viszonyokra alkalmazni. A párt feladatul tűzte ki a proletariátus és a dolgozók for­radalmi nevelését, hogy ideoló­giailag előkészítse, alkalmassá tegye őket a proletárforradalom kivívására. Ennek különösen azért volt nagy jelentősége, mert a szociáldemokraták azt vallották, hogy a proletárforra­dalom időszerűtlen és megvaló­sítása merőben lehetetlen. A Kommunisták Magyarországi Pártja célja volt alapítása idő­pontjában, hogy a dolgozókat meggyőzze arról, hogy a mun­káshatalom megteremtése, a ■proletárdiktatúra létrehozása és a szocializmus felépítése a mai helyzetből kivezető egyetlen biztos út. Bebizonyították a proletárok széles rétegének, hogy a magyar forradalom a legszorosabban összefügg az orooz nép forradalmi eredmé­nyeivel. A Kommunisták Ma­gyarországi Pártja volt az első, amely rámutatott arra a nagy igazságra, hogy a magyar for­radalom is része a nemzetközi szocialista forradalomnak! A párt hirdette nálunk elsőnek a maga hamisítatlan valóságá­ban a lenini tanításokat. Meg­védte Marx tanításainak is a szociáldemokraták által elfer­dített igazát. A Lenin tanításai alapján álló magyarországi párt meghirdette a kíméletlen harcot a megalkuvók, az op­portunista szociáldemokrata ve­zetők ellen. A párt csak lépésről lépésre haladva vezette — Lenin taní­tása szellemében —- a mozgal­mat a kitűzött nagy cél felé: a gazdasági követelésektől a po­litikai iogok kiszélesítéséig, a polgári társadalmi és gazdasá­gi rend proletárellenőrzésétől a hatalom átvételéig. Így készí­tette elő a dolgozók széles tö­megeinek politikai érlelődését a proletárforradalom megvaló­sítására. párt lapja, a ..Vörös Üjság" első számában így rögzíti a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának prog­ramját: „A kapitalizmus megérett a bukásra. Megérett nemcsak er­kölcsileg, de megérett gazdasá­gilag is ... Az egyetlen kiút a szocializmus. A szocializmus, mely nemcsak a termelés anarchiáját szüntetné meg. de azt a lelki anarchiát is. melybe a kapitalizmus az emberiséget süllyesztette. A termelés köz- tvlaidonbavételével visszaadná elvesztett hitét, de elvesztett munkakedvét is az emberiség­nek. Elérkezett tehát az ideje a szocializmus megvalósításának. És a proletariátus érzi az erőt ű az akaratot is magában ezért a megvalósításért síkraszállni. A proletariátus ezt a harcot nemzetközileg és egységesen akarja megvívni... De ki ve­zesse a proletariátust ebben a harcban? A régi szociáldemok­rata pártok szerte a világon tár­saivá szegődtek a burzsoáziá­nak rablóhadjáratában... Ezért állunk mi, kommunisták, a magyar munkásság elé, hogy őt a szükségszerűen elkövetke­ző, sőt már ittlevő új proletár­forradalomra előkészítsük... szervezni akarjuk öt a harcra s fel akarjuk benne kelteni a nemzetközi szolidaritásnak tervszerűen elhomályosított ér­zetét, mely alapja minden osz­tályharcnak, s mely a magyar proletariátust belekapcsolja majd a nemzetközi proletárfor­radalomba, odafűzi majd az orosz szovjetköztársasághoz, ép­pen úgy. mint mindenhová, ahol ennek a forradalomnak ki kell még törnie. Ezt a célun­kat minden poklokon keresztül követeljük mindaddig, míg a proletár forradalom nem győ­zött! .. ” A nagy és szent célkitűzések a Tanácsköztársaságban valóra is váltak s bár letiporta őket Horthy és az intervenciósok szennyes hada, de a Kommu­nisták Magyarországi Pártjá­nak nagy célkitűzései megvaló­sultak országunknak a fasiz­mus alól való felszabadulása után. M a. a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja ala­pításának 41-ik évfordulóján el­mondhatjuk. hogy a Magyal Szocialista Munkáspárt hű kö­vetője a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának és tisz­tán megőrizte a lenini tanítá­sokat. S. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom