Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-12 / 266. szám

I NÉPŰ J S A G 1959. november 12.. csülorÄ Felnőtt diákok FILM: l?á9* november 12, csütörtök: 1954. Megkezdődött az algériai nép fegyveres .felkelése a francia gyarmatosítók ellen. 1884-ben született Madarász Emil költő. O Névnap <2 Ne feledjük: pénteken SZAMSZLO tinjílí Húgaiéit . . . j A vonat befut az állomás­ra, s megszólal a megafon: Leszerelő katonák gyüle­kezzenek a bejárat előtti téren ..Nyolc fiatal válik ki a tömegből, kezükben bő­rönd, s egy kicsit esetlenül mozognak a ,,civilben” — Mosolyognak, vidámak, örülnek. Hazajöttek. Letelt a szolgálat becsülettel. Na­gyokat szippantanak az itt­honi levegőből. A nap is ki­süt egy pillanatra az őszi felhők mögül, mintha rájuk nézne. S ebben a pillanatban magas, csinos kislány tűnik fel az állomáshoz vezető kis utcán. Egy pillanat és máris meglát ■valakit a fiúk kö­zött. Valakit, Öt. Egy bol­dog kis nevetés virágzik ki az arcán, azután szalad, sza­lad, kitárja a karját a fiú felé. összeölelkeznek, s csak a kislány hangját hallom: — Mennyire vártalak már... És újra kisüt a nap az őszi felhők mögül, sugarai körülsimogatják, körülka­cagják az ölelkező párt. D. F. — A GYÖNGYÖSOROSZI Ércbánya Vállalat dolgozói ez év harmadik negyedében 70,2 tonna ólom- és 250 tonna cink- színporral termeltek többet, mint az előző negyedévben. * — A MEGYEI Erdőrende­zőség új erdőtelepítések ter­vét készítette el. A tervek szerint Kisköre,. Hat van, Hal- majugra, Adács, Vámosgyörk, Detk, Visonta helységek kör­nyékén végeznek erdőtelepí­tési munkákat, mintegy 1130 hektárnyi területen. — A HATVANI vasútállomás fiataljai elhatározták, hogy a kongresszusi műszak ideje alatt 250 mázsa ócskavasat gyűjtenek. A munkát a KISZ- szervezet irányítja. — KÉPZŐMŰVÉSZETI szakkör kezdi meg működését Egerben. A szakkör tagjai feldolgozzák Eger és környé­kének képzőművészeti vonat­kozású anyagát. — HATSZOR annyi termelő­szövetkezetet villamosítottak az idén az EMÁSZ egri üzlet­igazgatóságának. dolgozói, mint két évvel ezelőtt. _ VAS AKNAI* délelőtt fa tizenegy órakor az egri Mű­velődési Ház bábszínpada előadást rendez. A darab cí­me: Emidé és amoda. Az iskoláról mindenkinek megvan a maga külön vélemé­nye, elgondolása. Bennem úgy maradt meg az iskola .Képe, fogalma, hogy a nagy barokk­épületben (az egri Líceumba jártam négy esztendeig) nem­csak ismereteket, a betűvetést kaptam nevelőimtől, hanem a szorgalom tiszteletét, a Köte­lességteljesítés megbecsülését is. Első eszméléseim óta él ben­nem ez a tisztelet a szorga­lom, a mindennapi rendszeres munka iránt és azok iránt,, akik az élet folytonosságához szükséges mindennapi munkát kitartóan, a hétköznap hősies­ség érzésével végzik. . Ezek a gondolatok' és érzé­sek bujkálnak bennem, ami­kor az egri közgazdasági tech­nikum felnőtt diákjait kere­sem az intézet termeiben és folyosóin. Ebben az iskolában egész napon át folyik a neve­lő, .ismeretterjesztő munka: a nappali tagozat diákjai dél­előtt népesítik be a kétemele­tes épületet, a felnőttek pedig a délutáni órákban, . munka után gyülekeznek össze, hogy újabb, fegyelmezett erőfeszí­téssel szerezzék meg az érett­ségi bizonyítványt és a tudást elsősorban, ami nélkül fejlő­dés, haladás el sem képzelhe­tő. A felnőtt .iskolások, azok szorgalma előtt tisztelgők most. ezzel a néhány sorral. Dr. Csemik Józseftől, az in­tézet igazgatójától tudom meg, hogy a nappali, rendeskorú tagozatban 309 diáit tanul, míg a felnőttek 314 fő létszámmal látogatják az iskolát. Ebből az esti tagozaton 94, a levelező tagozaton 171 fő tanul, míg a technikum kereskedelmi tago­zatán a meginduló első évfo­lyamban 49 fő részesül okta­tásban. Megkérdeztük azt is, minek tulajdonítja a nagy ér­deklődést a felnőttek körében a technikumi oktatás iránt Az alábbi választ kapjuk: — A technikumi oktatás fel­adata a középkáderek nevelé­se. A népgazdaság szakadatlan fejlődése megköveteli a hala­dást, a szakmai ismereték bő­vülését a dolgozóktól. Aki nem tanul, az lemarad. Ki akar le­maradni? Ma, mindenkinek le­hetősége nyűik arra, hogy be­hozza a képzettségében mutat­kozó hiányokat Öröm látni, hogy milyen szorgalommal és lelkesedéssel vetik magukat a felnőttek a tanulásba. Ered­ményeik azt mutatják, hogy minden feleletük mögött el­mélyült munka rejtőzik. A tanterv szerint ugyanis az el­ső kilenc hét után beszámoló­kat kell tartani: ezen a hétfór. nagy izgalommal készültek az órákra, mert beszámoló dol­gozatokat írtak és szóban is számot adtak arról az anyag­ról, amelyet eddig meg kellett tanuknak. A kereskedelmi tagozat ebben az évben indult. A ko­rábbi tervek szerint a buda­pesti és a miskolci tagozat mellé csak 1961-ben akarták megnyitni, de az érdeklődés már ebben az évben életre hívta az első osztályt: negy­venkilencen járnak ide és a hallgatók közül 27 nő. Az egri és az Eger környéki kereske­delem és vendéglátóipar dol­gozói szorgalmasan tanulnak. A presszós lány együtt oldja meg a számtanfeladatot az osz­tályvezetővel, a számlázó az elárusítóval, a nagykereskede­lem alkalmazottai éppolyan lelkiismeretesen látogatják az órákat, mint. a . vendéglátóipar dolgozók Csaknem minden órán teljes a létszám. Az egyik számtanórájukon beültünk a padba és hallgattuk mi is Bakó Jenő tanár előadását. Előadásában kiemelte az élve­zetesen előadó szaktanár, mit és hogyan ■ kell jegyzetelni, mert az feltétlenül szerepelni fog a vizsgakérdések között. A hallgatók szorgalmasan jegyzik a táblán látott szöve­get és azokat Külön aláhúzzák még a füzetben is, amit a ta­nár külön kihangsúlyoz. Az óraközi szüneteket arra használtuk fel, hogy a fo­lyosón cigarettázó felnőtteket megkérdezzük iskolás gondja­ikról. Amikor Kiss Imrét, az Észak Heves megyei Sütőipari Vállalat igazgatóját kérdezem: melyik tantárgyat tartja „mu­musnak”, gondolkodás nélkül válaszolja: a .kémiát. S fején találhatta a szöget, mert a töb­biek arcán látszik a helyeslés a válasz miatt.' Nincs abban semmi meglepő, hogy a felnőtt tagozat hallga­tói igen komolyan veszik a ta­nulást és az előadást. Az egész embert követelő mindennapi munka után vásszorgalommal készülnek az előírt anVagból. Máté József az esti tagozaton pl. jó eredménnyel már a har­madik osztály tanulója, míg nevelt gyermeke, aki ugyan­csak szorgalmas és tehetséges, a nappali tagozat első osztályá­ba jár. Csank Andrásne, az SZTK főkönyvelőjének a fele­sége jelesen teszi le vizsgáit, jelenleg a 4. osztályt végzi, míg lánya a második osztályba jár a nappali tagozaton. Ö is jó- rendű, s valószínű, hogy az édesanya sokszor segít lányá­nak a lecke elkészítésénél vagy megmagyarázásánál. Loaonczy Bernátne nappal anyagkönyve­léssel keresi a kenyeret, este a levelezőknél első osztályba jár, lánya ugyanakkor a nappali ta­gozat II. osztályának jórendű tanulója. Ki mit szeret? Csepelyi Károly, a megyei NEB elnöke a második évfo­lyam hallgatója — sokakkal el­lentétben — szereti a kémiát, Hartman István, a megyei NEB elnökhelyettese a könyvi- vitel iránt fogékonyabb, úgy érzi, érdekes is. Pálóczi Béla százados a második évfolyam­ról a magyar irodalom és a tör­ténelem iránt érdeklődik, sokat olyas. Bessenyei András száza­dos a. politikai gazdaságtant szereti. Csordás Ferenc főhad­nagy a magyar irodalmat ked­veli, abból is a katonaköltőket: Balassit, Zrínyit, Végh Barna­bás a matematikát tanulja nagy kedvvel és érzékkel. Vidékről is sokan járnak be az egri technikumba. Nemcsak a környező falvakból, közsé­gekből utaznak be a hétfői na­pon a felnőttek, de jönnek Borsodnádasdról is. a napi munka után még az utazás fá­radságát is vállalják. Ügy lát­szik, hogy a kitűzött cél a négy éven keresztül folyó többlet- munkát megéri. Tarjám Sán­dor’ pénzűéi előadó a magyar és a matematika iránt érez ro- konszenvet. Este kilenckor. fáradtan a napi munkától és a tanulástól, de jókedvűen tá­voznak a technikumból a fel­nőttek. Az egriek sietnek va­csorázni, a vidékiek a busz­hoz, vonathoz, hogy másnapra kipihenjék magúkat. És mégis jó érzés papírra vetni a beszá­moló sorait: a felnőttek ön­ként, önmagukért és család­jukért többet akarnak tudni, mert á fejlődés ezt kívánja. A fejlődés kívánja a szélesebb látókört, a nagyobb tudást, mert önmagunk jobb élete csak így képzelhető el: művel­tebb emberekkel és értékes munkával; (f. a.) EMBERI SORS Amint arról az egész világsajtó hírt adott, az Emberi sors című film a nagy aranydíjat Icapta a moszkvai nemzetközi filmfesztiválon. Az Emberi sors nem csupán egy fesztivál esetleges mezőnyéhez, hanem az egész mai filmművészet leg­jobb értékeihez képest is kiemelkedő alkotás. Ha a film témáját nagy általánosságban kívánjfuk meg határozni, azt mondhatjuk: háborús film. De közelebbről nézve úgy háborús film, ahogyan a Szállnak a darvak is az. Vagyis: az emberség filmje mindenekelőtt. Az emberségé, amely nem veszhet el a világra zúduló bármily pusztító szennyáradatban sem. Szokolov, a film hőse, nem tölt be rendkívüli hivatást és nem mutathat fel kimagasló érdemeket, amikor magával so­dorja a háború. Egyszerű gépkocsivezető, aki szereti a fele­ségét és gyermekeit, — de szereti az italt is. Nincsenek nagy vágyai, egyszerűen boldog akar lenni övéivel. Ezért, hogy megvédje őket és önmagát, vállalkozik a mégoly vakmerő harci feladatokra is. Amikor pedig fogságba esik, a velük való találkozás reménye segíti át a pokoli megpróbáltatáso- hon. Megszökik. Elfogják és rettentően megkínozzák. Újra megszökik. Most már sikerrel. Es ekkor tudja meg, Hogy az őrét elpusztultak, csak katonatiszt fia maradt meg vigaszául Aztán elveszti őt is a győzelem napján és ottmarad egyedül, társtalanul. Elbír-e ennyit, nem roppan-e össze a sors ilyen csapásai alatt az ember? Ha értelmét találja a további életének, akkor nem roppan össze. Szokolov, egy árva kis­fiú hálás szemeiben leli meg azt, amibe újra belekapasz­kodhat. Az Emberi sőrs olyan film, amely ritkán születik és örül­hetünk, hogy ez a filmévad mindjárt az elején ilyen él­ménnyel szolgál a magyar közönségnek. A filmet az Egri Vörös Csillag Filmszínház november 12-től 18-ig, a Gyöngyösi Szabadság pedig november 26-től december 2-ig tűzte műsorára. EöKl VÖRÖS CSILLAG Emberi sors EGRI BRODY Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kölyök GYÖNGYÖSI PUSKIN A hetedik kereszt. HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH A cirkusz lánya ■FÜZESABONY Hattyúk tava PETKRVASáRA Nincs előadás Ilin sora Egerben este y2 8 órakor: Ellenségek (Kisíaludy-bérlet) Besenyőtelken este 7 órakor: nástyasctany 77 T, A VILÁGOSI fegyverletétel után az osztrák diktatúra rém­uralma szakadt a magyar nép­re. Schwarzenberg Félix her­ceg, az osztrák kormány feje, Haynau tábornagyot, a „bres- ciai hiénát” ruházta fel telj­hatalommal a magyar nép hő­sies szabadságharcának meg­torlásával. Az osztrák hadbí­róságok egymás után ítélték el a legjobb magyar hazafiakat Haynau élet és halál ura volt Magyarországon. Csak utólag kellett jelentést tennie Bécsbe, a már végrehajtott halálos íté­letekről. Haynau maga írja: „száz esztendeig nem lesz töb­bé Magyarországon forrada- lom, erről fejemmel kezeske­dem.” Óriási hajszát indított a magyar forradalom és sza­badságharc vezetői ellen. 1850. júliusáig tartó működését több halálos ítélet és mintegy 1765 négytől húsz évig terjedő sú­lyos várfogsági büntetés, illet­ve haditörvényszéki ítélet jel­lemezte. Kíméletlen bosszú- szomjukat mutatta az is, hogy a külföldre emigrált vezetőket halálra ítélték és jelképesen felakasztották. Heves megye már az 1849. október 6-i vérengzésnél el­vesztette két kiváló szabadság- harcos tábornokát, a kötél­általi halálra ítélt Knézich Károlyt és Lemcey Jánost, Len.key János Eger városának szülötte volt, akit csak azért nem akasztottak fel, mert a kivégzés előtti napon súlyos bete":ág rohanta meg, amely alig négy hónap alatt végzett vede az aradi v .-börtönben. Knézich Károlyt, a hős. hor- vát származású tábornokot gyengéd rokoni szálak fűzték Egerhez. Felesége, aki egri (származású volt és két kislá­MOLNÁR JÓZSEF: I Mátra és a Bükk vidékének ellenállása 1849*—1867-ig (Részlet egy nagyobb tanulmányból) nya várta vissza az aradi vár­börtönből, de hasztalan, mert a magyar szabadságért vállalta a legnagyobb áldozatot is és ott lehelte ki nemes lelkét az aradi hóhérok keze alatt. Ugyancsak az aradi katonai bíróság ítélte tíz évi, nehéz vasban eltöltendő várfogságra henkey Károlyt, volt honvéd­ezredest, Lenkey János testvér­bátyját. E HÄROM ítélet csak a kez­detét jelentette Heves megye népe veszteségének és szenve­déseinek. 1849. szeptember ele­jén már Kapy Eduárd, mint hadbiztos intézkedett Egerben Köllő osztrák őrnagy mellett, aki a város katonai parancs­nokaként már augusztus kö­zepén Egerbe érkezett. Kapy Eduard az üresen álló érseki székhazat foglalta el és innen adta ki rendeletéit Eger város lakosságának: „Szeptember 7- én már az általa kinevezett szolgabírák működtek”. A rendőri intézményt októ­ber 12-én vezették be Egerben. A zsándárok parancsnoka egy durvaságáról és kegyetlenségé­ről hírhedt Schwarzer nevű kapitány'lett. Borsod és Heves megye fő­biztosa (kerületi főispán) Kapy Eduárd lett. Megyénkben ke­rületi kormánybiztossá (alis­pán) Majtényi Lászlót nevez­ték ki. A gyöngyösi kerület vezetői tisztét Luby István töl­tötte be. Vezető állásokba csak a bécsi udvart hűen kiszolgá­lók kerülhettek. „1849. november 12-én Kapy Eduárd császári és királyi biz­tos megalkotta Heves és Külső- Szolnok megye fenyítő tör­vényszékét ideiglenesen addig, míg a törvénykezési rend meg- állapíttatik.” A bírók és Babies István fő­ügyész, valamint a többi hi­vatalnok is letette az esküt, amelynek szövege a következő volt: „Ferencz József 6 csá­szári, királyi Apostoli Felsége iránt tántoríthatatlan hűséggel s jobbágyi alázatossággal fo­gok viseltetni.” „Köllő osztrák őrnagy Eger város katonai parancsnoka már augusztus 31-én elrendelte a város házankénti átkutatását fegyverek keresése céljából.” Ugyanekkor a fegyverek át­kutatása mellett a szabadság- harcban részt vettek iránt is érdeklődtek — bár három hó­napig minden honvéd és hon­védtiszt felszólíttatott, hogy önként jelentkezhetik a hadbí­róságoknál. 1849. OKTÓBERÉBEN és novemberében gyakoriak az elfogatási és köröztet ősi rende­letek. Például „október 31-én Melcziczky János szökevény katonatiszt köröztetik; novem­ber 7-én Tesnyánszky János, Méray Ferenc, november 26-án Gracza Antal, Borg Lajos ka­tonatisztek köröztetnek. „1849, decemberében Csil- lágh, Sréter és Csigaházi kapi­tányok, Kuhányi alhadnagy. Cseh Imre és Nagy Sámuel kö­röztetnek.” 1849. november 19-én külön rendelet jelent meg, mely sze­rint „minden volt honvédet össze kell írni és az alkalma­tosakat kivétel nélkül be kell sorozni.” Egerből 1849. december 12- ről 13-ra virradólag több hon­véd megszökött, akik a Mátrá­ba vetettéle be magukat. A zsándárok és csendbiztosok a sorkatonaság támogatása nél­kül' nemigen merészeltek az erdőbe bemenni, mert any- nyira féltek a volt honvédek­től. A nyomozást a rendőrko- pók csak nappal merték foly­tatni, éjszakai pihenőre még az erdők mellett .levő falvakat is elkerülték. „Baratka János baktat lakost az országúton fogták el, mert útlevél nélkül barangolt. Vas- raverték és úgy kísérték be Egerbe, ahol a zsandártiszt előtt bátran vallotta, hogy a szabadságharc alatt honvédtü- zérként harcolt a forradalmi csapatban. Ügyét a katonai be­sorozó bizottmányhoz tették át”. Szikszói János volt honvéd­del. mint katonaszökevénnyel Baratka Jánoshoz hasonlóan bántak el. AZ OLYAN papokat, akik a forradalom mellett álltak, ál­landó megfigyelés alatt tartot­ták és róluk jelentést kellett beküldeni a katonai parancs­noksághoz. Ugyancsak jelentést kértek az olyan katolikus pa­pokról, akik a „pártütő kor­mány” alatt testi fenyítést, fog­ságot, vagy halált szenvedtek, hogy kellő jutalmazásban ré­szesíthessék őket, illetve hozzá­tartozóikat. Puky Miklóst, aki 1849-bet: vármegyénk első alispánja volt — majd Komáromban mint kormánybiztos működött — halálra ítélték és javait elko- bóztatták. Neki azonban a sza­badságharc bukása után Szer­bián, Konstantinápolvon ke­resztül sikerült Belgiumba, emigrálnia. Almássy Pált, aki 1848-baTi Gyöngyös város országgyűlési képviselője volt és 1849. április 14-én a Függetlenségi Nyilat­kozat kimondásakor a kéovise- lőház elnöki tisztségét viselte, szintén halálra és javainak " el­kobzására ítélte a haditörvény­szék, de csak távollétében. mi­vel. szintén sikerült külföldre szöknie. Almássy Pál a terror megszűnése után hazajött, Puky Miklós úgyszintén, de csak a hatvanas évek derekán. Csiky Sándort — akit 1848. július 3-án Eger város ország- gyűlési képviselőiének, “majd 1849. július 8-án a Szolnokon tartott megyegyűlésen Halasy Gábor alispán helyettesének választottak meg — a hadbíró­ság 1849. szeptemberében azzal büntette, hogy összes javait zár alá vétette. DE NEMCSAK azokat az egyéneket üldözték, akik az 1848-as forradalomban és sza­badságharcban vezető szerepet töltöttek be. hanem mindenkit, aki csak akár szóval, öltözéké­vel. dallal, vagy bármivel is emlékezni mert a dicső esemé­nyekre. (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom