Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-15 / 269. szám

I

IflSfl. november t5„ vasárnap

N 6 p ü J n \c*

Csak a dicsér®! Itisitfpán lehet beszélni róluk ...

Hú valaki arról érdeklődik Szajlán, hogy ismerlk-e a Mátrai Erdőgazdaság igazgatóját, igenlő választ kap csaknem mindenkitől, Nem is csoda ez. hiszen tavasz óta, mióta a száj - laiak lg s közös gazdálkodás mellett döntöttek, majdnem mindennapos vendég a faluban Fila József elvtárs, az erdő- gazdaság igazgatója, $ az erdő. gazdaságnak több más dolgozója is. Otthonosan mozognak, szívesen látott vendégek, mert nemcsak beszélgettek ez emberekkel, nemcsak ekkor voltuk ott, amikor arról volt szó. döntsenek a szujlatak is, hanem akkor Is, mikor munkáskézre volt szükség, akkor is, amikor mór tettekkel kellett megalapozni a fiatal szövetkezet közös gazdaságát.

Akármiről érdeklődik az ember a szövetkezetben — amelynek tagjai ősszel kezdtek ugyan, de tavasz óta fáradoznak az őszi kezdésen —, minden esetben hozzáteszik:

fiegitettek a* erdőgazdaságiak is.

Sok Irányú volt ez a segítség, amelynek során őszinte barátság kovácsolódott a dolgozó parasztok és az erdőgazdaságiak között, Volt benne anyagi segítség — ők biztosítottak munkavezetőt a szövetkezetben folyó építkezéshez itt a községben, meg Terpesen is, segítettek az ügyek intézésében, az anyagok beszerzésében — és itt nem csupán a szerfáról van szó, segítettek akkor is, amikor okos szóra volt szükség.

Egyszerűen úgy lehetne ösz- szefoglalni uz egészet, hogy az erdőgazdaságiak a szántástól a vetőmag Ossz,-' -••dósáig, a

könyvelés m ’.ősétől a

nádpalló feesze; tg, minden esetben ott voltak, elmagyarázták, mi a teendő, sőt nemegyszer maguk intézték el a szövetkezet helyett, Nem a szövetkezet ügyeibe való beavatkozás volt ez, hanem olyan segítség, amit esy idősebb, gyakorlottabb ember adhat egy fiatalnak. Csak itt nem az emberek koráról van szó, hiszen egyik-másik tsz-tag apja lehetne a patronálónak, hanem a két üzem, a gazdaság és a szövetkezet kapcsolatáról.

Volt nálunk már régen is olyan mozgalom, hogy egy-egy üzem, gazdaság patronálta a szövetkezetét. Szó sincs róla, hozott ez eredményt akkor is, de ilyen

a

kffzvetlrn kapi>«o!nl, Ilyen eredményes segítség:

csak azóta van, mióta az üzemek. köztük az' erdőgazdaság is, más alapokra fektette ezt a munkát. Most nem arról van szó. hogy kimenjenek a szövetkezeti tagok mellett, vagy éppen helyett niegkapólni a répát, yagy learatni a búzát, hanem arról, hogy erejükhöz mérten a nehéz feladatok megoldásához adják meg a segítséget, Mert mi is volt a helyzet. Tavasszal sokan a községben, akik járatlanok voltak még a nagyüzemi munkaszervezésben, elhatározták, hogy közös gazdaságot alakítanak- A tulajdonképpeni segítség ott kezdődött, amikor kezdett lábraállni a fiatal szövetkezet, amikor az első bátortalan lépéseket tették meg.

Meg kell tartani a közgyűléseket, meg kell alakítani a brigádokat — ez volt az első feladat és Itt jelentkezett az első segítség. Megtanítani az embereket arra, hogy mindez mire jó, össze kellett hordani a vetőmagot, a takarmányt, ez sem ment könnyen, egészen addig akadozott, míg az erdőgazdasági kommunisták maguk is sorra el nem jártak a gazdákhoz, hogy megmagyarázzák nekik, elsősorban az ő érdekük, hogy meglegyen a vetőmag. Mert az állam megadja a segítséget, hogy öaszeszántsák a kis parcellákat, de vetőmagot nem adnak az ország kenyeréből. Értettek is az okos szóból a szajlaiak, s ha akad még egykét kivétel, áki máig sem v4tte be a magot, — most már majd gondoskodik a többrég, hogy ezek se maradjanak el — miro eljött a vetés ideje, már együtt volt a szükséges búza, árpa.

Nagy »ond volt a« építkezés,

.mert nem volt hol elhelyezni az állatokat. Az erdőgazdaságiak talán ebben adták a leg- hathatósabb segítséget, hiszen magukra vállaltak a hitel- igényléstől, az anyagbeszerzésig mindent, még szakember is került az építkezések élére Bőgér József építésvezető személyében.

És nemcsak azon töprengte’ az erdőgazdaságiak, hogy időben meglegyenek az épületek, hanem azon is, hogy olcsóbb j legyen, hogy átmenetileg telje-1 sen megoldják a szövetkezetiek problémáját, így született meg egy újítás, amely nem sok áldozattal 50 újabb férőhely biztosítását jelenti a szövetkezetnek. Módosították a szerfás építkezés típustervét, s mintegy 15 000 forintos több- letbervházással 50 férőhellyel növelték a növendékistálló nagyságát.

Segítséget adott a gazdaság akkor is, amikor az adminisztrációs dolgokról, az ..elmaradhatatlan bürokráciáról” volt szó. A gazdaság egyik technikusa. Megyeri Mária, már hetek óta kint él a faluban és a

könyvelés titkaiba igyekszik belezetni a szövetkezetieket.

Sokszor hangzik cl tlktwőro szó

az erdőgazdaságról Szajlán Is. meg a szomszédos Terpesen is — de hozzátehetjük, az egész pétervásári járásban. Mert nem igen akad olyan szövetkezeti község, ahol az erdőgazdaság így vagy úgy, ne segítette volna az első lépéseket, — sőt még azon túlmenően is.

Csak a dicséret hangján lehet beszélni ezekről az emberekről, akik sok száz más munkással együtt önzetlen hareosai voltak és lesznek a jövőben is a szövetkezeti mozgalomnak, akiknél a szó és a tett — ez esetben a szövetkezetek segítése — egy volt.

Deák Rózsi

Jő eredménnyel zárják a gaadasági évet ae idén a gyöngyösi Uj Élet Tsz tagjai

A HATÁRBAN már egyre

kevesebb a munka. A gyöngyösi Üj Élet Termelőszövetkezet tagjai már betakarították cukorrépájukat, kukoricájukat, s a szüretet is lassan elfelejtik, a hordókban már forr az új bor. Az idei termés mar a raktárakban van, de a jövő éviről sem feledkeznek meg. Elvetettéit a gabonát, idejében földbe került az utolsó szem vetőmag is. A vetés befejezése után csupán néhány traktor zúgását hallani csak a határban, azok is már az utolsó barázdákon végzik a tavasziak alá a mélyszántást, A szövetkezet tagjainak már csak benn a gazdasági udvarban aitad valami munka, h itt már több idő jut a pihenésre, beszélgetésre, nem úgy, mint a nyári, meg az őszí munkák idején. A nap is hamarabb elbújik a hegyek mögé, * a hosz- szú estéken gyakrabban összeülnek beszélgetni egy-két pot --fi

jo étvágyat

(Foto: Márkusz)

hárka bor mellett. Az ilyen beszélgetés közben a napi eseményeken kívül másról sem esik szó. mint az idei év eredményeiről, meg — a zárszámadás idejének közeledtével — az egy munkaegység értékéről

Az Üj Élet Termelőszövetkezet tagjainak nem kell szégyenkezniük az idei eredmény miatt, mert az elmúlt évihez hasonlóan, az idén is jó termésátlagokat értek el. Őszi búzából 13 mázsát arattak átlagosan holdanként, az aszi árpa 22 mázsát fizetett. Jó termést. takarítottak be kukoricából és cukorrépából is. A cukorrépa 215 mázsa volt holdanként, míg a kukorica csöves állapotban 43 mázsa. Burgonyából 87 mázsát ástak ki holdanként.

A SZÜRET befejezésével is csak ló eredményről számolhattak be. A tavalyi kiváló termés után az idén is 30 mázsa szőlőt szüreteltek mind a bonsző’őből, mind a csemegéből. Mintegy 890 hektoliter bort és 54 mázsa csemegeszőlőt adtak ét az államnak, a szerződés értelmében.

Kiváló eredményeiket nagyrészt a jó műtrágyafelhasználásnak köszönhetik. Két és fél mázsa szuperfoszfátot, káilsót és pétisót szórtak átlagosan egy-egy hóidra, s így tudtak a kedvezőtlen idő ellenére jó termést betakarítani. Minden szövetkezeti tagnak érdek® volt, hogy a ló termésből mielőbb teljesítsék áruértékesítő, si tervüket. A termés nagy részét azonnal az átvevőhelyek* re szállították, sőt felesleges termékeiket is értékesítették, s így 718 200 forintos áruérté- Kcpítési tervüket — 93 százalékkal — 1 384 800 forinttal túlteljesítették. A szövetkezet tagjainak Igvekezete nem volt hiábavaló, mert a 3004/1, kormán jTcndelet értelmében

05 700 forintos kedvenu- ■ részesülnek. Ez a kev)\ez:nó,,y jelentősen növeli termelőszövetkezet évi ’• . -t.

AZ IDEI zárszóra „> 8

nyújtott gazdasági óv forintét osztanak egv . s- egysévuv, de a jövő megfelelő előkészítés mu*. - kához való lelkes m.\ !,aa egyre jobb termésen hez vezet, 3 egyben h: >

arra, hogy az egy mu. . • ségre eső forintérték el. '*- 0 növekedni fog.

Néhány perc az „önkiszolg- könyvesboltban

A napokban új tábla került a gyöngyösi könyvesbolt fölé: ÖNKISZOLGÁLÓ KÖNYVESBOLT.

Benyitok.

— Szabad kiválasztás, becsületesség. nagyobb választók jellemzi új kiszolgálási formánkat — mondja Weber Márton, a könyvesbolt vezetője.

— A jelenlegi forma nem végleges. Az ideiglenes cégtábla helyett, új, ízlésesen kivitelezettet teszünk ki. A terembe neoncsöveket szerelünk be. Átalakítással még áttekinthetőbbé tesszük boltunkat. Ezt a munkát még e hónap 30-ig előreláthatólag befejezi az Építőipari Ktsz.

— Hogy született meg az ön- kiszolgáló bolt ötlete?

— Elsőnek Szegeden és Pécsett valósították n;eg a központ. javaslatára. A tapasztalatok azt mutatták, hogy kulturáltabb körülmények között jutottak könyvekhez vásárlóink. Ez a forgalmat is emelte.

Ezt a gyakorlatilag is jól bevált módszert igyekeznünk magunkévá tenni mi is.

— Mik az első napok tapasztalatai?

—• Az emberek „be nak” a könyvek közi nosan érzik magúkat Idegenkedést még a ni sárló közönség műt* sokak számára ism könyvvásárlásnak e mája. Célunk az vök vásárló és eladó köz nyos három lépés megszüntessük és kultúrhelyiséggé alal Jetünket.

A kiszolgálóknak nehezebb dolga volt régi kiszolgálási fon . rá t az emberek, egyre jól ismerve boltunkat, 1, nyílik az 6 munkájú

Búcsúzásnál Wébe elmondja, hogy a v, ,.,, nőtt, az eladott könyves, szama emelkedett.

(Murcsdnyi LÁszló)

— Karácsonyig ilyen idő legyen, aztán meg mindig lobb — mondogatták a gépkocsivezetők & szerelők az október végi verőfényes napokon. Persze mindenki tudta, hogy az ilyen kívánságok nem teljesülnek és éjszakánként a jó öreg Mátra felől, ha észrevétlenül {is, de biztos léptekkel közeledik a tél. Bármikor is köszönt {be a hideg időjárás, a gyöngyösi { Autóközlekedési Vállalatnál

{zavart nem okozhat már, mert {a téli üzemre idejében felkészültek.

\ A fagybrigádok

{ A gyöngyösi Autóközlekedési {Vállalatnál különös gondot {okoz az a körülmény, hogy a {gépek legnagyobb része garázs- | hiány miatt a szabadban par- {kíroz. Űj konverta indítótelepet I vásároltak és hidegebb időben >a TŰZÉP-telep előtt indítják la kocsikat. A meghúzatást előkerülik, mert az, könnyen beleesettel jár és a futóműveket {tönkreteszi. A MÁVAUT és a <kisebb részlegek gépkocsijai ré- sszere akkumulátoros indítótele- spékét állítottak be.'

{ Az utasok kisétálnak a kora Ireggeli pesti, mátrai, vagy az {egri járatokhoz, a fuvaroztatók {reggel 6 órára megrendelik a {teherkocsit és természetesnek {veszik, hogy a gépkocsik perc- {nyi pontossággal érkeznek. így {is van ez rendién, de sokkal {több megértést és elismerést {kapnának a közlekedés dolgozói. ha mindenki tudná, hogy a {hideg, fagyos téli éjszakák mi- {lyen sok áldozatos munkát kö- {vetelnek a szerelőktől, garázs- > mesterektől és a fagybrigád Magjaitól.

{ A TÜZÉP-telepnél hat fő. {Hatvanban két fős fagybrigád {vigyázza a gépkocsik „éjszakai pálmát”. Persze legfeljebb a {gépkocsik alusznak, mert a 'fagybrigádnak akad majd dóiTéli előkészületek a 34-es Autóközlekedési Vállalatnál

ban részesüljenek az emberek. Nehéz a szolgálat, de erre is kell időt szakítani.

Téli ruhák teherautó számra

Nálunk állami rendeletek írják elő, hogy a közlekedési vállalatoknál kinek jár bunda, köpeny, kesztyű, vattaruha és halinacsizma. Ma már olyan népes család a 34-es AKÖV, hogy a kiadott téli ruhákat darabszámra sokáig tartana megoi- vasni, és ha a vállalat ruhatárát egyszerre autóra akarnák rakni. több tehergépkocsit megtöltene az. Az igazgató már intézkedett, hogy ha a legutóbbi létszámemelkedés miatt hiány mutatkoznék valamilyen t téli ruhában, a szükséges , mennyiséget haladéktalanul . szerezzék be. A védőitalt is megkapja mindenki, mihelyt mínusz 4 fokra szál! a hőmér- séklet — mondja a munkaügyi vezető.

Két megoldatlan probléma

— A téli hideg napokon kétszeresen hosszúnak tűnik a taxisok szolgálati ideje. Két , fuvar között bizony sokat topogunk, de hiába; megfázik a lábunk. Ügy látszik, fűthető várakozó helyiségünk az idén már nem lesz — panaszkodnak ►,a gépkocsivezetők. A főkönyvelő és a munkaügyi vezető magyarázza az embereknek, hogy a vállalat nem tehet semmit. nincs beruházási hitelkeret.

Éjszakánként átlagosan 20— 24 kocsit javítanak a műhelyben, és mindehhez két beálló fűthető helyiségük (aknájuk) van. Lenne még egy csővázáé, hat beállóhelyes javítógaráffl,

de annak eleje teljeser ' ‘ Körülbelül 40—50 eze

kellene a fal felhúzása tók beépítésére, de a I főosztálya beruházási ni; e- ret hiánya miatt nem lyezte a vállalatnak, ho u nyári szerelőcsarnokot staia :> - sa. Sainos, a szerelők vábbra is a szabadban *> - gozniok, egész éjszaka a földön a hibás gépkoc. hasalnak.

— Keret ide, vagy oda. or a munkások egészségéről van szó — hallottuk többször is.

ötvenezer forint nem éppen kis összeg, de azt meg kell mondani, hogy a gyöngyösi AKÖV ez évi terve 70 millió, nyeresége pedig kb. négymillió forint lesz, Az emberek tudják, hogy egyszerre mindent nem lehet, be kell tartani a pénzügyi „kereteket”, nem a vállalaton múlik, hogy nem. lesz a taxisoknak várakozóhelyiségük és a szerelőknek műhelyük, de azt is megkérdezik, hogy pajort nem lesz-e több 50 ezer forintnál a meghűlés, rhevma és vesebaj miatt kifizetett táppénz összege? Ügy érezzük, hogy nagyon is logikus a kérdés: saa- bad-e a hitelkerethez és 50 ezer forinthoz szabni a munkások egészségét és életét.

Két-három év beletelik abba, amíg az új garázst megépítik Addig is nem lehetne valanv. emberi megoldást találni?

A gyöngyösi 24-es AKÖV dolgozói — rendkívüli kedvezőtlen munkakörülmények ei- ipnére is — helytállnak, jól felkészültek. a közelgő téli műszakra. és éppen jó munkájukra való tekintettel kérhetik hoev ne legyenek megoldhatatlan problémáik, iosos Igényükéi teliesítsék az illetékesek. *

r. fc

^?MKM

e oszcKKtfüfvsm'c;

/ . /}/) Sl fit

Kérjen ieiviiásositásl a szakétetekben

ga bőven éjszakánként: este le- engedik a hűtővizet, éjszaka többször megindítják a motorokat, meleg vizet készítenek a hűtőkbe, gondoskodnak a kar- telkályhák előírás szerinti üzemeltetéséről, vagy ők a felelősek azért, hogy másnap menetrend szerint kiinduljon minden gépkocsi és egy se maradion szégyenszemre „befagyás” miatt a telephelyen.

A főtechnológus felelős azért, hogy minden személy- szállító gépkocsi hűtőberendezését felülvizsgálják és kijavítsák, a vezetőfülkékbe a melegvízfűtésű készüléket felszereljék.

A törött ablakokat pótolták,

a repedteket kicserélték, az oldallemezeket és hűtőtakarókat felrakták, felülvizsgálták a vízszivattyú-berendezéseket, a vízleeresztő csapokat és akkumulátorokat kijavították, pótolták a hóláncokat, lapátokat, és kitámasztó ékeket. Téli olajat -r kenőzsírt és petróleumot szereztek be, a mátrai járatok részére megfelelő mennyiségű homokos ládát, és lapátot tartalékoltak.

Elméleti oktatás

A fagybrigádok speciális

szolgálatot látnak el. ezért a legjobb gépkocsivezetők és szerelők közül válogatták ki őket. de a fagyos, csúszós utak és a téli időjárás különleges felada-1 tok elé állítja a gépkocsivezetőket. és a művezetőket is. Ezért feltétlenül szükséges, hogy az elmúlt évek téli üzemelésének tapasztalatait összefoglalják, gz újabb szakkönyveket ismertessék. vagyis megfelelő oktatás-