Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-15 / 269. szám

NÉPÚJSÁG 1959. november 15., taaáma* A TASZSZ szemleírója a szaharai atomrobbantásokról MOSZKVA (TASZSZ): Pjotr Jegorov, a TASZSZ kommentátora írja: Hivatalos francia körök azt állítják, hogy Franciaország szaharai atomrobbantása sem­mi veszélyt nem jelent az em­beriségre. Couve de Murville az ENSZ közgyűlésén kijelen­tette. hogy a kísérletek végre­hajtásakor olyan óvintézkedé­seket tesznek, amelyek „min­denféle kockázatot kizárnak”. De miféle intézkedésekről lehet itt szó? Akárhogy ellenőrzik is a robbantást, a radioaktivitás veszélye mindig fennáll. A Reynolds News című an­gol lap szerint a kísérleti hely közelében 175 falu van, há­romszázezer lakossal. Mi vár ezekre az emberekre, ha fejük felett atombomba robban, még ha „kicsiny” is ez a bomba, ahogy azt a francia hivatalos személyiségek állítják. A radioaktív veszély nem csupán Afrika és a Közel-Kelet, hanem Dél-Európa egyes or­szágainak lakosságát is fenye­geti. Az Afrika és Európa kö­zötti légáramlatok sajátságai folytán a radioaktiv hamu a szaharai robbanás színhelyétől tovaterjedhet Olaszország. Ju- goszlávia. sőt Franciaország déli részei fölé is. A világ közvéleménye már régóta követeli a nukleáris kísérletek teljes betiltását. A genfi háromhatalmi értekezlet. amely ezzei a kérdéssel foglal­kozik, reményt ad arra, hogy sikerül megegyezni ebben a kérdésben. Az emberiség érde­ke azt kívánja, hogy ne tegye­nek olyan lépéseket, amelyek gátolhatnák a nukleáris kísér­letek betiltásáról szóló egyez­mény megkötését. A világ köz­véleménye nagy megelégedés­sel fogadja az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának határo­zatát. amely kifejezésre juttat­ja azt az óhajt, hogy Francia- ország tekintsen el a Szaharai atomrobbantásoktól. Ez jelentő­sen hozzájárulna a nemzetközi helyzet javulásához. (MTI) Szovjet jegyzék a bonni kormányhoz MOSZKVA (TASZSZ): Szemjonov szovjet külügy­miniszterhelyettes pénteken jegyzéket nyújtott át Kreál­nak, a Német Szövetségi Köz­társaság moszkvai nagyköveté­nek. A jegyzék megállapítja, hogy a bonni kormány terve, amely szerint Nyugat-Berlin- ben létre akarja hozni a Deutschlandfunk rádióállo­mást, összeegyeztethetetlen a Nyugat-Berlinre vonatkozólag jelenleg fennálló szabályokkal. A nyugat-berlini rádióállo­más létesítésére irányuló bonni terv — hangoztatja a jegyzék —tulajdonképpen törekvés a Nyugat-BerUnből, kiinduló ak­namunka és ellenséges propa­ganda fokozására. A Német Szövetségi Köztár­saság kormánya a jelek szerint a nyugat-berlini helyzet továb­bi bonyolítására törekszik olyan pillanatban, amikor kedvező feltételek mutatkoznak a meg­oldatlan kérdések rendezésére. A szovjet kormány elvárja, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya teljes fele­lősséggel mérlegelje a fentebb kifejtett szempontokat — mondja befejezésül a jegyzék. (MTI) II Nyugat az „egység“ helyreállításában reménykedik — Kommentárok Adenauer londoni látogatása elé — NEW YORK: A nyugati vi­lág a rég felbomlott egység helyreállításában reménykedik, és üdvözli De Gaulle és Sel- wyn Lloyd tárgyalásainak ered­ményét. A New York Times vezércikkében megállapítja, hogy ,,a két államférfi őszinte megbeszélései nagy lépést je­lentettek előre a nyugati egy­ség helyreállításának, a kelet- nyugati csúcsértekezlet előké­szítésének útján. De Gaulle és Seí-wyn Lloyd elsősorban, a csúcsértekezlet hozzávetőleges idejét és jellegét illetően egye­zteti meg, de ennél is fonto­sabb, hogy megértés született Franciaország, az európai gaz­dasági közösség szószólója, s Anglia, az európai kereskedel­mi övezet támogatója között gazdasági kérdésekben és Né­metországnak a nyugati világ­ban elfoglalt helyet illetően” — írja a lap. Ij O S D O N : De Gaulle és Selwyn Lloyd tanácskozása után most újabb kérdés került előtérbe. A nyu­gati kommentárokat rendkívül élénken foglalkoztatja Ade­nauer közelgő londoni látoga­tása. John Earle, a Reuter kom­mentátora megjegyzi, angol hivatalos körökben remélik, hogy Adenauer látogatása ugyanúgy „szívélyességet in­jekciós” majd az angol—nyu­gatnémet viszonyba, mint ahogy ezt Selwyn Lloyd pári­zsi tanácskozásai az angol- francia szövetség esetében tet­ték. Az angol kormány min­dent elkövet a megfelelő lég­kör megteremtésére. Megfigye­lők kiemelik, hogy a kormány figyelmeztette az angol lapo­kat, ne fogadjanak el hirdeté­seket az NDK kereskedelmi vállalataitól. Adenauer kedden reggel ér­kezik Londonba és négy mun­kaülést tart Macmillannel. Csü­törtökön este utazik vissza Bonnba, de elutazása előtt még sajtóértekezletet tart. A Daily Worker szombati számának első oldalán páncél­sisakban ábrázolja a nyugat­német kancellárt. A cím: „Ez az ember veszélyes.” A lap cikket közöl, amely hangsú­lyozza, hogy „Adenauer Anglia ellensége, aki azért jön Nagy- Britanniába, hogy megpróbálja az ítéletnapig elhalögaini o csúcsértekezleted*. (MTI) amerikai—cmin^kaj.sekista ellentétek újabb fejleményei 0 Az Ui Kína kommentárja Ilevei vita ■ Német Szociáldemokrata Párt kongresszusán BAD GODESBERG (MTI). A DPA jelentése szerint pénteücen délután a Német Szo­ciáldemokrata Párt Bad Go­desberg-! rendkívüli kongresz- szusán megkezdték a párt programtervezetének megvita­tását. Több küldött hevesen bírálta a tervezet formáját és tartalmát. A küldöttek hevesen vitat­ták az SPD-nek az egyházhoz való viszonyát, a párt gazda­sági politikáját és a honvé­delmi kérdéseket. D r. Heinrich Dorsch erlan­gen) küldött azt mondotta, hogy a Német Szociáldemok­rata Párt „behódol az egyház­nak”. Dorsch a programter­vezetet opportunistának, két­értelműnek, félreérthetőnek bélyegezte. Herbert Wehner felszólította a pártot, törekedjék a politi­kai hatalom megszerzésére. Hangoztatta, hogy a pártnak a munkásság pártjának kell len­nie, meg kell tartania a mun­kások bizalmát. Von Knöringen óva intette a küldöttekét a „radikális meg­fogalmazásoktól”, amelyek sze­rinte gyakorlatilag nem való­síthatók meg. A vitát Ollenhauer, az SPD elnöke zárta be. Tagadta, hogy a programtervezetet taktikai, opportunista megfontolásokból készítették. (MTI) PEKING (Üj Kína) Az Egye­sült Államok és a Csang Kaj- sek-klikk ellentétei legutóbb újabb eseményekben jutottak: kifejezésre. A tajvani Kuomin- tang-hatóságok abbeli félelmük­ben, hogy az amerikaiak ma­gukra hagyhatják őket, élén­ken reagáltak arra az új ame­rikai irányzatra, amelynek lé­nyege „a két Kína” koncepció fokozott; hirdetése. Az új amerikai kampány az­zal kezdődött, hogy visszauta­sították a csangkajsekisták ál­tal követelt két repülőtiszt ki­adását. 1953-ben ugyanis a csangkajsekista légierők Ame­rikában tanuló két tisztje nem volt hajlandó visszatérni Taj­vanra. A tisztek' amerikai vé­delem alatt az Egyesült Álla­mokban helyezkedtek el. 1959. október 6-án az Egyesült Álla­mok szövetségi bírósága várat­lanul felújította az évek óta elfekvő ügyet és nagy zajt csapott körülötte. A szövetségi bíróság ítéletében kimondta, hogy a két tisztet nem adják ki, mert Tajvan nem ország, s az amerikai bevándorlási tör­telte, hogy Tajvani helyezzék gyámság alá, illetve kiáiftsák ki „Tajvan függetlenségét”; A New Yo’rk Post azt java­solta, hogy az Egyesült Álla­mok új ázsiai politikája a For­mosa feletti gyámságon alapul­jon. A Washington Post And Times Herald sürgette, hogy a két Németország elismerésének logikáját a két Kínára, „vagy inkább egy független Formózá- ra” is ki kell terjeszteni. Ugyanez a lap ismertette azo­kat az ellentéteket, amelyek a formózai őslakosság és a Kí­nából menekült csangkajsekis- ták között fennállnak. Az említett amerikai ' saíkk- húzások piégánnyi . pörölycsa­pásként zúdultak á tajvani ha­tóságokra. A Koumintang taj-i vani lapja kifejtette, hogy az úgynevezett „két Kína’‘-politi­ka nem más, mint annak a cselszövésnek első lépése, amelynek célja a „Kínai. Nép­köztáraság’’ kiküszöbölése. Több más tajvani lap is heve­sen támadta az Egyesült Álla­mokat. (MTI) 1/ ért levelet kaptam az el­múlt héten. Egy ember írta? ... vagy kettő?. ■. nem kutatom. Az egyiken „Kalász” aláírás volt. minden egyéb megjelölés nélkül, a másikon semmi. Ta­lán nem Is volna lényeges új­ságon keresztül felelni a levél­ben foglaltakra, ha nem emlí­tenének olyan kérdéseket, amelyek tisztázása általános érdeklődésre tarthat számot. Miről, van szó? A szocialista—realista alkotó­módszer, tehát egy új. forra­dalmi alkotótevékenység tudo­mánytalan, minden logikai ala­pot nélkülözd bírálatáról, ha ezeket a levélben foglalt meg­jegyzéseket egyáltalán bírálat­nak lehet nevezni. A levelek a szakértő igényével tündököl­nek a hozzá nem értő dilettan­tizmusával szólalnak meg s a reakciós világszemlélet mara- diságával hivatkoznak a múlt „szépségeire", miközem nagy- ívű kanyarral mondanak hal- leiuját a „legmodernebbek”,' a nyugatiak színházművészeté­nek isteni dicsőségéről. Kedves Levélírók! Kedves Kalász és tisztelt Ismeretlen! Mindkettőjük levelének vég- kicsengése, hogy a szocialista realizmus „fából vaskarika,,, illetve: „nem más, mint maga a natural izus”... így írják, aztán semmi indokolás. Ez így még hangzatos kinyi­latkoztatásnak sem nevezhető, mivel még hozzávetőlegesen logikusnak nevezhető érvvel, vagy gyakorlati példával sem támasztják alá. A huszas években, a mű- * * vészetek valamennyi ágában kü’önböző irányzatok kerti':,"” közforza'omba Mari­netti, 3 fptifrizmus olasz ala­pítója, a Futurismus manííesz­Válasz két névtelen levélre... (ftéhány gondillát a szocialista realizmusról) túrnának megfogalmazója, mintegy’ útnak indította eze­ket a különböző modernista művészeti izmusokat, s ha egyik-másik a megcsontosodott kapitalista formák felbontásá­val jelentett is valamelyes újat, lényegében a művészetek csődjéig jutották el. „A hábo­rút akarjuk dicsérni — a vi­lág egyetlen higiéniáját - a militarizmust, a patriotizmust, az anarchisták romboló gesz­tusait, a szép gondolatokat, amelyek ölnek, az asszonyok megvetését..és így tovább, írja Marinetti a Futurizmus manifesztümában. De ugyanígy idézhetnénk Arp, vagy Francis Picabia, a dadaizmus manifesztuma meg­fogalmazóinak írásait is, ame­lyek a zűrzavar még nagyobb szörnyűségeit foglalják maguk­ban. így indultak el annak ide­jén ezek a nyugati modernista irányzatok és ma tulajdonkép­pen nincs másról sz.ó, mint a huszas évek eme formabontó tevékenységének felmelegítése­rői. A nyugati esztéták is mondják, hogy a fellelhető eszmei zűrzavar nem más, mint a mai zavaros nemzet­közi politikai élet tükrözése, másrészt pedig kétségbeesett keresése az újnak. Mindkét magyarázat hamis és félrevezető. A művészetnek mindenkor az igazságot kell szolgálnia és nem a megzavarodást, az embert és nem az emberelle­nes üzleti érdekeket. Lessing szép szavával élve: ,A magas művészet, ha Igazán hatni akar, még a csúnyát te a szép­ség eszközeivel ábrázolja.. Másrészt pedig: micsoda újat keresnek ott, ahol az embertől való eltávolodás olyan mérté­kű, hogy rég elveszett a vissza­vezető út körvonala is? A mai nyugati modemis- ták tulajdonképpen a huszas évek eme különböző mozgalmainak felújítását vég­zik a színpadon és a többi mű­vészetekben egyaránt. Gondol­junk csak a konstruktivisták­ra. Csikágó, Párizs, és a Ring színházák előadásaira, vagy akár csak a hazánkban tavaly tavasszal kiállított absztrakt képzőművészeti anyag egy ré­szére, a nyugati vérgőzös film­gyártás termékeire, s akkor vi­lágosan látjuk, hogy az ultra­modern „mai új” — ahogyan ők mondják — nem új, hanem régi., megbukott, nem igaz, ha­nem hazug, nem emberi, ha­nem emberellenes, és nem is művészet már. Nem lehet mű­vészet, amely száműzte a ze­néből a dallamot, száműzte a képzőművészetből a tartalmi lényeget, és formát is, amely érthetetlenné tette az ember, tehát a közönség számára a megértést. Szerencsére Nyugaton is az effajták vannak kisebbségben Az igazi művészek, ha formá­ban keresők is, a jóért küzde­nek, az igazságtalanság ellen vannak. Ez csakis úgy lehet, ha művészetről és művészről be­szélünk. hiszen nagyiából min­den rendű és rangú művész a mélyértelmű emberiesség kife­jezésére vágyik. Ez utóbbiakat akkor is elismerjük, ha nyuga­tiak, sőt tanulunk is tőlük, ta­lán éppen a színházi művészet­ben elsősorban, ahol a modern színházkultúra mögött egyes tekintetben bizony — néha ta­lán kissé a naturalizmus felé is! ~~ elmaradtunk. (Jr.maguktól sohasem szü­lethetnek valóban úi művészeti irányzatok, mert a művészet lényegénél fogva a társadalmi előrehaladás egy­fajta tükrözése. Ha ebből indu­lunk ki. akkor világos, hogy tisztelt levélíróink által elma­rasztalt szocialista realizmus egy új társadalmi fejlődés, il­letve egy már kialakult társa­dalmi rendszer tükrözője, a megismerés, a cselekvés és a munka módszere. Világnézet, amely együtt jár a művész új­fajta társadalmi magatartásá­val. feltételezi összeforrottsá- gát a forradalmi mozgalommal. Hadd idézzem ezzel kapcso­latban Pierre Daix. a ma élő francia regényíró és publicista szavait. „A szocialista realizmus szántszándékkal dönti meg a kevesek művészetét. Modern, nem azért, mert modern . akar lenni, hanem mert a kon esz­köze arra. hogy a megújhodás forrásaiból táplálja a művészi alkotó munkát. A világ sokkal gazdagabb, mint amennyit a művészek birtokukba tudnak venni belőle Olyan nép. ;n!nt a miénk sokkal több új érté­ket terem* életében és küzdel­meiben. mint amennyit művé­szetünk tükröz”. Ami a korszerűséget illeti tehát, a szocialista realizmus létéből fakadóan korszerű és nem azért, mert annak nevezi ki az őt létrehozó kor. Egy francia írónő, Elsa Triolet. így fejezi ki ezt a gondolatot: „Korának csak az lehet hite­les tanúja, aki az új emberi tartalom kifejezésére, új művé­szi formát talál. Tanúi vág vünk — mondja — egy új avantgár- da nehéz születésének-; neve: szocialista realizmus. Kimagas­ló képviselői pedig Majakov­szkij, Brecht, Aragon (s hozzá- tehetnénk: Gorkij és József Attila ...”) ..... A szocialista realizmus és a művészi újítás között semmiféle elvi ellentét nincsen ... mivel a szocialista realizmus nem elmélet és nem (csak) módszer, hanem az alko­tóművész világszemlélete és küzdelmes törekvése a korabe­li emberi sorsok mélyreható művészi megjelenítésére.” Szocialista művészetünk tár­gya tehát, a kor valóságának olyan képszerű tükrözése, amely érzelmileg is tudatosítja, az újért folyó nagy átalakulás küzdelmét a régivel, vagy a természettel szemben. Vagyis művészet az emberért! J^nge’s így írta ezt: „...A munkásosztálynak az a küzdelme, hogy visszanyerje emberhez méltó helyzetét, az a harc. amely csak a szocialista átalakulások során, a kapitalis­ta elidegenedés (Marx) meg- S7ünte*ésével,érhet véget: az a ‘örekvés 'amelynek célja, hoav az e'-''v»-,sé2 va'ó'-an .ember­ré váljék” — ez a ml szocia­lista irodalmunk és művésze­tünk sajátszerö, nagy és új tár­sra.” t Ilyen körülmények között a művészet, a maga nagy meg­győző erejével a legádázabb küzdőporond. Itt csap össze. « két erkölcs és a két kultúra. Mindezekből természetesen az is adódik, hogy a szocialista realizmus, mint a kor művé­szeti eszköze, lényegénél fogva igényli és felhasználhatja mindazt az újat, ami a világon létrejött, stílusban, szerkesz­tésben, tartalmi, kifejezési módban és formában egyaránt, mindaddig, amíg ezek nem mennek a közérthetőség rová­sára. Világos tehát, hogy aki ezek ismeretében egyenlőségjelet húz a szocialista realizmus és naturalizmus között, az vagy nincs tisztában ezekkel a mű­vészeti irányzatokkal, illetve m űvészeti-vi lágnézeti állásfog­lalással, vagy kifejezetten rossz-szándékú. Kedves Levélírók! Ez a néhány gondolat válasz Önöknek is, de válasz elsősor­ban azoknak az embereknek, akik talán a kérdés feltevéséig sem jutnak el, csak halványan él bennük annak a gondolata, hogy összehasonlítást tegyenek naturalizmus és szocialista rea­lizmus között. A z egy másik kérdés, hogy mennyiben tudtunk él­ni a mi színházunkban is azokkal a lehetőségekkel, ame­lyeket a szocialista realizmus csaknem j>eláthatatlan pers­pektívái nyújtanak. Kétségte­len azonban, hogy ez az az út, ahol a modemet, az igazán újat, mint a korszellemtől megkövetelt szükségszerűt minden művészet, így a szín­padi művészet is meg tudja valósítani. SZÖGI ŐSI GYULA, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatói* vények csak „országnak” való kiadatást tesznek lehetővé. Miközben Csang Kaj-sekék felháborodottan tiltakoztak, Eisenhower elnök október 21-i sajtóértekezletén tagadni pró­bálta, hogy a tajvani kérdés Kína belügye. Hozzáfűzte, hogy már több mint negyven neái- zet elismerte '„Formáza függet­lenségét”. Eisenhower megfo­galmazására felbődült a tajva­ni sajtó. A lapok hangoztat­ták, hogy a „Fomióza függet­lensége" kifejezés nem puszta nyeivbotiás, hanem Eisenho­wer tudatos szándékait fejezi ki. Egyes amerikai kongresszusi tagon legutóbbi nyilatkozatai is alátámasztják ezt. Charles Porter demokratapárti képvi­selő egy beszédében sürgette, hogy helyezzék nemzetk.özi el­lenőrzés alá Tajvant és a part- menti szigeteket, Csang Kaj- sélt fegyveres erőit pedig osz­lassák fel. Az amerikai polgári sajtó az utóbbi időben többször köve­Egyesült Államok havannai nagykövetének, kormányához való továbbítás végett. A jegy­zék válasz az Egyesült Álla­mok legutóbbi két tiltakozó jegyzékére. A kubai kormány kifejti,/ hogy súlyosan aggasztják a két ország kapcsolatai. Elutasítja az Egyesült Államoknak azt az állítását, hogy Kuba ellen­séges érzéssel és bizalmatlan­sággal akarja helyettesíteni a kubai és az észak-amerikai né-p barátságát. A jegyzék végül hangoztat­ja, Kuba őszintén reméli, hogy a mostani sajnálatos helyzet meg fog szűnni, mivel ez mind a két ország javát szolgálná. WASHINGTON (MTI): A Fehér Ház szóvivője pénteken kijelentette, nem felelnek meg a valóságnak azok a hírek, ame­lyek szerint Eisenhower de­cember 3-án kezdődő 19 napos külföldi utazásának programjá­ba további országokat iktattak. A szóvivő hangoztatta. Eisen­hower látogatását Spanyolor­szágba és Tunéziába már ere­detileg felvették a körutazás üli tervébe. (MTI) l<lőiái*ás Jelentés Várhatá időjárás vasárnap estig: Keleten kevesebb, nyugaton több felhő. Keleten mérsékelt,, nyugaton élénkebb, helyenként erős déli seél. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet vasárnap keleten 13—1«, nyugaton IP—13, legalacsonyato éj­szakai hőmérséklet keleten mtbuss 2~plusz i, nyugaton plusz 1-plusz i fok között. HAVANNA (Reuter) A kubai kormány jegyzéket juttatott el Bonsalnak, az Kubai iegyzék az Egyesült Államokhoz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom