Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-13 / 267. szám

4 NÉPÚJSÁG 1959. november IS.i péntek 1959. november 13, péntek: V Névnap V Ne feledjük: szombaton KLEMENTINA «TÄsl Újra megkezdődik a munka melletti ápolóképzés Megérdemelte Utazom a budapest - miskolci gyorson. A kocsi zsúfolt, még a folyosón is állnak. Az egyik fülke előtt két kislány és két fiú beszél­get. Az egyik fiú külföldi útjaival dicsekszik. Sportoló. Hogy Fran­ciaországban milyen szép, Auszt­riában milyen jó. Angliában mi­lyen gyönyörű minden. Azután jön az autómése: ott mindenkinek au­tója van, meg micsoda pazar élet­mód. Bárok, táncoshelyek, sztrip­tíz ... S hogy ő már csak onnan hoz ismerőseinek nylonharisnyát. És hogy véletlenül most is van ná­la egy pár __Mennyiért adja? Ol­cs ón. Százhatvanért. Megéri, valódi francia nylon. Az egyik kislány csak hallgatja a „nagy sódert”, az­után a táskájába nyúl és egy vé­kony csomagot •húz ki belőle. Azt mondja: „Nézze, itt is van egy pár nylonharisnya, odaadom magának 90-ért. Valódi francia nylon.. Dicsekvő barátunk zavarba jön, he­beg valamit, azután mondja, hogy a következő állomáson ö leszáll. A szerelvény utolsó, leghidegebb ko­csijában utazott Miskoldg. Meg­érdemelte. (—r.) — A HATVANI vasútállo­máson az ésszerű munkával egy mozdony 42 napi hasz­nos tolatási idejének meg­felelő időt takarítottak meg.- TEGNAP tartotta a Hat­vani Járási Tanács végrehajtó bizottsága ülését. Az ülésen a járási TST elnöke ismertette a nyári spartakiád sportver­senyek és sportrendezvények eredményeit, majd ji járási anyakönyvi felügyelő beszá­molóját vitatták meg. — A MEGYE dolgozóinak takarékbetétállománya 1953- tól az elmúlt esztendő végéig több mint hatszorosára, min­tegy hatvanmillió forintra emelkedett. Az idei évben a betétállomány tovább szapo­rodott.- ECSÉDEN a Hazafias Népfront vasárnap délután 4 órai kezdettel békenagygyűlést tart a kultúrotthonban. A gyű­lés után disznótoros vacsora lesz. — JELENLEG 810 állami és szövetkezeti bolt működik a megyében. A vendéglátó­ipari üzemek száma az el­múlt évek során 383-ra emel­kedett. _ NAGY KERESLETNEK örvendenek az egri Könyves­boltban a IX. könyvsorsjáték sorsjegyei. Különösen az utóbbi napokban növekedett meg a sorsjegyek iránti érdeklődés, hiszen a húzásokra — amelye­ken értékes jutalmakat és mintegy 13 000 kötet könyvet sorsolnak ki — december 13-án kerül sor. — A KÖZELMÚLTBAN végrehajtott fizetésrendezé­sek eredményeképpen — mint egy statisztikai kimutatás közli — a megyében meg­szűntek a 800 forintos fizeté­sek. Az 1500 forinton felüli fizetésű dolgozók száma két­szeresére növekedett.- A HATVANI Vörösmarty Művelődési Ház Irodalmi Szín­pada szombaton este Szerzői­est keretében mutatja be az új évad második műsorát, amit a Kortárs című irodalmi folyó­irat rendez Tolnai Gábor, Do- bozy Imre, Földeák János, Ju­hász Ferenc, Szabó Pál és má­sok közreműködésével. — A SELYPI Cukorgyár kultúrházának szépítésére és felszerelésének gyarapítására nemrégen 32 ezer forintot költöttek.- FOLYAMATOSA.N végzik ii tavaszi vetésű növények szer­ződtetését a MEZŐMAG Egri Kirendeltségének dolgozói. Az idei tervet eddig 102 százalék­ra teljesítették, ami jelentős javulást mutat az elmúlt évi eredményekhez viszonyítva. — TÚLTELJESÍTETTE éves termelési tervét az Egri Asztalos Ktsz. Az év végéig előreláthatólag még kétmillió forint értékű bútorral gyár­tanak többet, mint az elmúlt évben. (Polgár Miklós.) NOVEMBER 15-ÉN Egerben es Gyöngyösön 45 érettségizett lány kezdi meg a gyakorlati képzést a kórházakban, s a he­ti 3x4 órás tanulást a kiváló oktatók alatt. Havonta 800 fo­rint fizetést kapnak, s éppen mivel érettség; bizonyítványuk, már a kezükben van, az ál-' landó gyakorlat segítségével játszva elsajátítják a betegek ápolásához, a gyógyítás előse­gítéséhez szükséges tudnivaló­kat. Erről beszél Juhász Lászlóné, az egri I-es sebészet II. éves fiatal hallgatója. — Semmi pénzért nem men­nék hivatalba — siet kijelen­teni. — Itt olyan érdekes, vál­tozatos, örökké mozgó az élet, s a munkámnak olyan közvet­len eredménye van, hogy ezt semmivel nem cserélném el! — Mégis, hát hogyan hatá­rozta el, hogy érettségijével éppen ápolóképzős legyen? — Kérdezem. — Hogyan? Erre kicsit ne­héz felelni. Talán sehogyan. Valahogy úgy magától jött. Mikor_ olvastam a jelentkezési felhívást, eleinte reális oldalá­ról fogtam fel: 800 forint, jó szolgálat, sok-sok hasznos is­meret, amiket saját családom­ban, gyermekeim nevelésében is felhasználhatok. S most? Nos, most csak azt mondha­tom, egy pillanatig sem csa­lódtam elképzeléseimben! MÉG UTÁNANÉZEK, s lá­tom, hegy vidáman, tele segí­teni akarással eltűnik a kórte­rem ajtaja mögött. S a beteg­ségtől megviselt arcokon mo­soly suhan végig, ahogy a nő­vérke mozdulatait ágytól ágyig kísérik. Lenn, a belgyógyászat örök­ké zsúfolt folyosóján Jégét Irén — ugyancsak II. éves növen­dék — éppek két új beteget helyez el. Juhásznévál ellen­tétben kicsit túl komolynaik hat, de amíg az új betegekkel bajlódik, innen is, onnan is beszélgetés szűrődik: — Kedves kis teremtés! — mondja az egyik idős néni. — Ez sose haragszik, ha az em­ber hívja! — Én nem 3s értem, hisz annyi dolga van, mégis leül sokszor az ágyam szélére, és olyan sokáig elbeszélgetünk! — vélekedik egy másik néni. Most már magam is kíván­csi lettem, hogyan került ide ez a kedves, komoly fiatal lány. — Mezőkövesden végeztem a gimnáziumot. Orvos szeret­tem volna lenni, de nem me­hettem az egyetemre. Ügy éreztem, ez a hozzá legköze­lebb eső pálya, azért jöttéméi a kétéves tanfolyamra. Eleinte volt olyan gondolatom, hogy innen még elkezdhetem majd orvosi tanulmányaimat, de ma már más a véleményem. Ma már 30—32 beteget egy edül lá­tok el, s tudom, hogy ha nem mondják is, de nagyon hálá­sak minden körülöttük forgó munkáért. S mikor megkérdezem tőle, mégis, mi a legszebb ebben a hivatásban, elgondolkozva vá­laszol: — Mi a legszebb? Nézze! Az ápolónő fogalmát az emberek legnagyobb többsége kizárólag a lépcsőn való támogatás és az ágytál-hordás tényével köti össze. Pedig ez csak olyan do­log, mint ahogy ünnepi ebéd után is kell mosogatni. Sokan nem tudják azt a részét, amit az ember az emberért tesz, hogy visszaadja a munkának, sok esetben helyreállítsa lelki egyensúlyát. Például ki gon­dolna arra, hogy az öngyilkos­jelölt ágya mellett hány órát eltöltöttem már. míg sikerült „rábeszélni az életre”. S min­dent összevetve — én is vol­tam beteg, tudom, hogy a be­teg rá van szorulva a szeretet- re, s nagyon hálásak azért, hogyha megnyugtató, kielégítő légkört teremt körülöttük az ember — mondja befejezésül. ÖK MÁR VÁLASZTOTTAK. S milyen sok most érettségi­zett fiatal lány van, aki talán szívesen választotta volna ezt a pályát, ha le nem beszélik róla, éppen a Jéger Irénke ál­tal elmondottak miatt. Még néhány nap, november 15-ig, lehet jelentkezni az egri és gyöngyösi kórház kétéves tan­folyamára. Lehet jelentkezni és lehet beszélgetni a II. éves növendékekkel, akik már nem cserélnék el tudásukat, beosz­tásukat semmiféle más mun­káért (Ádáxn) FILM: Kölyök MAGYAR FILM mm Mi lesz, ha Anglia áttér a tízes számrendszerre? Az angol királyi pénzverde évi beszámolójában tanulmány Mozik műsora: MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: november 15-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor matiné: Kicsik és nagyok november 15-én, vasárnap dél­után 5 és 7 órai kezdettel: Huszárok twwwwwwwwwwwwwwwwwmwwwwwwwwww' EGRI VÖRÖS CSILLAG Emberi sons EGRI BRODY Lángok a határon GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kölyök GYÖNGYÖSI PUSKIN A hetedik kereszt HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kenyér, szerelem, féltékenység HATVANI KOSSUTH A cirkusz lánya FÜZESABONY Nincs előadás PÉTERVÁSARA Nincs előadás műsora i Egerben este fél 8 órakor; Ellenségek (Vörosmarty-bértet) Mezőtárkányban este 7 órakor: Bástyasétány 77 jelent meg arról, hogy milyen következményekkel kell szá­molni, ha Anglia pénzrendsze­rében át akar térni a tízes számrendszerre. Ez a probléma már régen foglalkoztatja az angol szakembereket és jelen­leg egy tudományos szerv és az angol kereskedelmi kamara által közösen alakított külön­bizottság is foglalkozik vele. Megállapították, hogy min­den valószínűség szerint teljes egészében ki kellene cserélni a jelenleg forgalomban levő egész réz—nikkel aprópénz­készletet, amely szám szerint hárommilliárd darabot tesz ki. (Renter) I wwwwww„w www.w . iir A film nagyon kedves, hangulatos vígjáték. Kacagtató jelenetek váltakoznak megható kis epizódokkal. Egy talpra­esett, kedves, kétbalkezes fiatal lány kalandjait, boldogságra találását mondja el az új magyar vígjáték. A filmet a gyön­gyösi Szabadság Filmszínház november 12—18-ig játssza. Bemutatkozott a Bornemissza Úttörő-rádió Vasárnap délelőtt 11 órakor jelentkezett első adásával az egri úttörők életéről beszámoló hangos híradó: a Bornemissza Rádió. Több mint egy éve ve­tődött fel az a gondolat a Vá­rosi Úttörő Elnökség egyik ülé­sén, hogy az úttörő-munka be­mutatására igénybe kellene venni a modem technika adta lehetőségeket, köztük a hangos híradót. Az ötlet kivitelezésé­hez igen sok akadályt kellett leküzdeni, elsősorban biztosíta­ni kellett a technikai kivitele­zés feltételeit. Városunkban ma már elég sok iskola ren­delkezik magnetofon-készülék­kel, ami mind a felvétel, mind a sugárzás szempontjából je­lentős segítséget ad e kérdés megoldásához. A műsorok su­gárzásának kérdése azonban még ma sincs megnyugtatóan elintézve. Sajnos, azok a he­lyek, ahol állandóan beépített hangos hiradó van, a számunk­ra legalkalmasabb időben: va­sárnap délelőtt be vannak zár­va. Reméljük, az illetékes szer­vek segítségével sikerül egy olyan megoldást találni, ami biztosítja, hogy adásunkkal rendszeresen jelentkezhetünk. n. ELTILTOTTÁK a honvéd jelek: zubbony, sapka haszná­latát: Kossuthnak még a nevét sem volt szabad kiejteni. Eger­ben, Gyöngyösön és a többi vá­rosban a rézcsákójú osztrák zsandárofe és titkosreridőrök házkutatásokkal, letartóztatá­sokkal, a gyanúsak állandó szemmeítartásával zaklatták a lakosságot. Nekik mindenki és minden, ami magyar, az gyanús volt. A megye falvait osztrák katonaság szállta meg. Az el­szállásolt osztrák katonát lová­val együtt a magyar paraszt­nak kellett ellátnia. Felélték minden élelmét és takarmá­nyát, sőt gyakran megtörtént, hogy ha valamivel nem voltak megelégedve — feltörték élés­kamráit, garázdálkodtak és nem egy esetben ki is rabol­ták eltartóikat. Például „Ká­polnán Ritter András, Véber Fülöp és Hajdú József lakosok az egri katonai parancsnokság­hoz fordultak panaszaikkal és követelték a császári katonák által elvitt két tehén és egy ló árának megtérítését 1849. de­cember 3-án.” De ugyanez történt Kompolton, Verpeléten. Hatvanban és a megye többi területén is. A katonák elszállásolása és eltartása mellett a lóval és ko­csival rendelkező parasztokat — főleg a városok mellett levő falvakból — gyakran berendel­ték fogatos szolgálatra. Köllő osztrák őrnagy az Eger környé­ki falvakból szerezte be a szükséges fogatok mennyiségét. Ezek ellen, éppen úgy, mint a katonai beszállásolások el­len hiába volt minden tiltako­zás. Például „1849. november 9-én Losonczi Ferenc, Kovács József, Szabó József és Pápai Mihály érseki hajdúk a katona­tartásban könnyítést kémek”, de kérésüket nem teljesítik. MOLNÁR JÓZSEF: 1 Mátra és a Bükk vidékének ellenállása 1849—1867-ig (Részlet egy nagyobb tanulmányból) A HIVATALOKBAN főleg osztrák, cseh, és morva tiszt­viselők voltak, vagy pedig olyan, Béeshez húzó hazaáru­lók. akik németül jól tudtak beszélni. A magyar nép egy­szerű fiai megvetéssel és gyű­lölettel viseltettek e hivatalno­kok iránt és ha csak tehették, semmiféle ügyükkel nem for­dultak hozzájuk. Ennyi erőszak, elnyomás és minden szabadságot lábbal tip- ró önkényuralom láttán Heves megye népe minden alkalmat megragadott, hogy elégedetlen­ségét és gyűlöletét kimutathas­sa, s csak Kossuthra és annak hívó szavára várt, hogy ismét fegyvert ragadhasson gúzsba- kötői és vérszopói ellen. Hév® megye népének nagy­fokú elkeseredését, elszántsá­gát és fény® tetteit a későbbi folytatás® cikkek fogják iga­zolni. Ugyanezeket erősíti a bécsi udvar is, amely Hév® megye rebellis voltára már 1351-ben felfigyelt Ugyanis 1851. végén Geringen, aki Haynau örökébe lépett 1850. júliusában — leváltották és Albrecht főherceget, a király nagybátyját nevezték ki _ Ma­gyarország főkormányzójának. Az ő feladata lett a korlátlan központosítás és a germanizá- lás politikájának megvalósítá­sa. Albrecht főherceg nem na­gyon örült kinevezésének, mert saját maga eléggé kilátástalan­nak ítélte meg helyzetét. Egyik levelében art írta I. Ferenc Józsefnek: „Szilárdan meg va­gyok győződve erről, hogy hi­vatalom még három hónapig sem fog tartani. Feltűnően ked­vezőtlennek ítélem meg az ál­lapotokat Pest, Zemlén, Heves és Borsod megyékben. Szerin­tem ebben az országban csak vasszigorral lehet kormányoz­ni és csak a katonaságban és a zsandárságban lehet bízni.” AZ ÖNKÉNYURALOM ide­jén egyre inkább fokozódott a gyűlölet az abszolutizmus el­len. Ország® viszonylatban is Hév® megye és Eger azok közé a helyek közé tartozott, ahol a lakosság a legerősebb ellenállást tanúsította az ®zt- rák elnyomó uralommal szem­ben. „1851. elején Eger és környéke lakói újabb forradal­mat és háborút vának. Habs- burgellenes plakátokat ragasz­tottak a házak falaira, melye­ken gyakran szerepelt az „Él­jen Kossuth” felírás.” 1851-ben az erős katonai el­nyomás ellenére megünnepel­ték március 15-ét Egerben. A lakosság ünneplő ruhát öltött a 3 évvel azelőtt lezajlott nagy nap tiszteletére. Este egy na­gyobb présházban — ahol töb­ben összegyűltek —, ünnepsé­get rendeztek. Elénekelték a „Nem kell zsarnok király” cí­mű dalt, majd utána egy Lieskowski nevű ügyvéd be­szédet tartott, amelyben a kö­vetkezőket mondotta: „Ma ün­nepeljük 1848. március 15-ét, azt a napot, amelyen a magyar nemzet újjászületett. Azért gyűltünk egybe, hogy érzése­inknek nyíltan kifejezést ad­junk, amelyet a zsarnokság el­némított, s végül így fejezte be: Éljen a szabadság! Éljen a nemzet! Átok minden zsarnok fejére!” Az Egerben élő Kossuth- pártiak, hogy milyen nagy erőt képviseltek, azt mutatja az 1851. október 10-én kifüggesz­tett kiáltvány, amelyet öt he­lyen lehetett látni. A felhívás többek között ezeket tartalmaz­ta: „Polgárok! Há talán azon hit táplálna benneteket, hogy kül fegyveres erő lesz az, melly lánczailokat szét fogja zúzni, csalatkoznátok: tenn magatok lesztek, kik a jármot megtörve, a zsarnokság hatalmát földig alázzátok... a perez jöttével a hatalom a nép kezébe megy át: s azt tőle többé csak isteni erő ragadhatja ki. Aláírás: Jelszava a vörös pártnak (mely alatt Kossuth-pártiak értendők).” A Bécsbe küldött jelentésekből az tűnik ki, hogy Kossuth hívei­hez — a demokratákhoz —, el­sősorban a nép alsó rétegei tar­toztak. AZ 1850-ES ÉVEK elején az országos ellenállási mozgalmak szálai megyénkbe is elvezettek. 1852. február 9-én fogták el Gyöngyös városában Gasparich Márk ferencesrendi szerzet®t. akinek az abszolutizmus elleni szervezkedésben kiemelkedő szerepe volt hazánkban. Gasparich egyszerű horvát származású földműv® család­nak a gyermeke volt. 1810-ben született Drávaegyházán. Isko­lái elvégzése után a ferencren-. di szerzetesek közé lépett, ahol a Kiüt nevet kapta. „Önzetlen­Természetes, ma még mi is a „kísérleti adás” szakaszában vagyunk. Kísérleti technikai szempontból, és kísérleti a mű­sor szempontjából. Munkatár­saink között senki sincs hiva­tás® rádiós, vagy újságíró, ön­ként vállalkozó emberek: pe­dagógusok és úttörők vesznek részt a műsorok szerkesztésé­ben, felvételében és a sugár­zásban. Ez az oka annak, hogy a kezdettel járó gyengeségek annyira jellemzőek az adásra. Természetesen arra törek­szünk, hogy az előző adások ta­pasztalataiból leszűrve a tanul­ságokat, a következő műsorunk már színvonalasabb legyen. Persze, nem nélkülözhetjük a tökélet®ítés érdekében a hallgatóságunk észrevételeinek közlését sem. Kérjük, akiket érdekel ez az ügy, ker®senek fel vagy személy®en, vagy írásban tanácsaikkal az Űttö- rőházban. Minden hétfőn, és kedden délután 3—5 óráig ott tartózkodik valaki a Bornem­issza Üttörő-rádió Szerk®ztő- ségéből, aki szívesen rendelke­zésére áll az érdeklődőknek; Halasy László Gégével, nagy szónoki képessé­gével kitűnt társai közül.” A szabadságharc idején szü­lőfalujában tartózkodik. A Za­laegerszegen tartott mégyegyű- lésen a nagy nyilvánosság előtt, jelentette ki, hogy a „horvátók Jellachich-csal csak a mi holt­testeinken keresztül törhetnek be hazánkba.” Majd a várme­gyei honvédelmi bizottsággal szervezte Muraköz falvainak lakosságát a haza védelmére. Később Perczel Mór tábori lel­késze lett Mint katona is. nagyszerűen megállta a he­lyét. Több rohamban részt vett karddal a kezében. Perczel őr­naggyá nevezte ki egy ilyen , ro­ham után. ahol az ellenség® állások elfoglalásában döntő szerepe volt Gasparieh-nak. A szabadságharc bukása után az országban bújdosott, Pestre is elkerült, ahol megis­merkedett a francia utópisták tanaival, akik közül főleg Fourier hatolt rá.” Szocialistá­nak vallotta magát. Meggyőző­dése volt. hogy a társadalmi fejlődés a szocializmushoz ve­zet. „A gazembereket az álta­lános forradalom bosszúálló tü- zével kell felégetni” — mondot­ta egv alkalommal. 1851. TAVASZÁN és nyarán Kossuthtal és Mazzinival tar­tott szór® kapcsolatot. 1851. nyarától szervezte az ellenál­lást. Bejárta az ország külön­böző vidékeit és mindenütt lel- k® barátokra és támogatókra talált, akik egyetértettek haza­fias törekvéseivel. így jutott el Gyöngyösre is. „Ide a Kossuth- család közvetítésével jutott el, mégpedig a Panker-családhoz, ahol megértő, hű hazafiakra ta­lált. Panker Lajos, volt honvéd­százados húga, Panker Róza (Mágocsy Vincéné pesti orvos felesége) és Panker Viktória (Freissenné) voltak gyöngyösi támogatói” (Folytatjuk#

Next

/
Oldalképek
Tartalom