Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-11 / 265. szám

1959. november 11., szerda NÉPÚJSÁG 5 Gazdasági év helyett naptári év MOST EGY ÉVE megyénk | termelőszövetkezeteiben seré­nyen folyt a leltározási munka —készítették az 1957—58. gaz­dasági év zárszámadását. Ez évben kormányzatunk két hó­nappal meghosszabbította a gazdasági évet, és december 31-i forduló nappal kell zár­számadást készíteni. Több régi termelőszövetke­zet vezetője — megyénkben — értelmetlennek találta a gazda­sági év megnyújtását. Az értel­metlenség oka: a körülmények hiányos ismerete. Ismeretes, hogy a termelőszövetkezetek kivételével valamennyi állami vállalat december 31-ével zárja a gazdasági évet. Emiatt nem kevés gondja volt a termelő- szövetkezeteknek sem. Például a tsz-tagok anyasági segélyé­nek meghatározásakor, a tsz- tagok nyugdíj-jogosultsága ki­számításánál, stb. Az SZTK például a naptári évben szer­zett munkaegységek alapján bírálja a szolgáltatásokat. Sok esetben a helytelenül közölt munkaegységek száma okozta az ügyek lassú intézését. A pontos zárszámadás is in­dokolttá teszi a zárszámadás későbbi időpontját. Tavaly a füzesabonyi Szabad Nép Tsz betakarítási munkáit decem­ber első napjaiban fejezte be. A visontai Petőfi Tsz tagjai december 13-án fejezték be a szüretet. Így a zárszámadást csak néhány nap múlva tudta befejezni. Ez még becsületes megoldás volt, de több terme- . lőszövetkezet tagsága csak be­csült adatok alapján értékelte készleteit (kukoricáját, cukor­répáját, stb.) és ebből eredően nehézségek voltak a tagok ré­szesedésének kiosztásakor. Több tag csak február végén kapta meg részesedését, s ez már az új gazdasági év ered­ményét csökkentette. Ugyan­csak számottevő az az összeg, ami a kötelezettségek késedel­mes teljesítése miatt (maga­sabb kamat) érte a tagságot. EZÉRT INDOKOLT — a ter­melőszövetkezeti tagság érde­kében is — áttérni az eddigi gazdasági éves tervezés és el­számolás időszakáról a naptári évesre. Az áttérés nem új a tsz- mozgalomban. Legutóbb 1954- ben nyújtódott meg az elszá­molás időszaka. Ekkor október 1 helyett október 31-re válto­zott a zárszámadás készítésé­nek fordulónapja. A nagy bu­dapesti termelőszövetkezetek már a múlt évben is december 31-én zártak, sikerrel, néhány nap alatt. Nem kis dolog az áttérés. Gondot okoz a termelőszövet­kezetekben. Különösen me­gyénkben sok olyan tsz van, ahol az őszi munkákban a tavalyi terület négy-, ötszö­rösét vetették be, illetve mű­velték meg. Természetes, hogy a megnö­vekedett, az ősszel kezdő tsz-ek tagjai által végzett munkák munkaegységeit a jövő évre kell átvinni azért, hogy ennek értékét ne kelljen elszámolni ebben az évben. Ismeretes, hogy a jövő év ta­lajelőkészítő, vetési, stb. költ­ségeit (vetőmag, műtrágya, gépállomási munkadíjak) a jö­vő év hozamából fizetik ki a Magyar Nemzeti Banknak, ahonnan azt előlegezték. Ismeretes az is, hogy novem­ber—december hónapokban — még a megnövekedett tsz-ek- ben is — kevés munkaegység ráfordítás jelentkezhet. Opti­mális körülmények között az előző tizenkét hónap munka­egységének tíz-tizenkét száza­léka. Ugyanakkor a két hónap alatt várható bevételek — az állatok és állati termékhozam a még nem értékesített ter­mény stb. — az előző tizenkét hónap bevételeinek 20—25 szá­zalékát jelentik. A november és december hónapokban a ré­gi tagok (állatgondozók, stb.) teljesített munkaegységeire a szokásos pénzelőleget tovább­ra is módjában áll minden termelőszövetkezetnek kifi­zetni. ÉRDEKE MINDEN termelő­szövetkezetnek, hogy azokkal a kedvezményekkel is, ame­lyeknek előfeltételét decem­berben teljesítette, növelje a tagok részesedését. Ennek elő­feltétele, hogy számvitelét minden tsz naprakész állapot­ba hozza, és a zárszámadás­nál január első napjaiban már jóváhagyásra a járási mező- gazdasági osztálynak bemu­tassa. Nemes Gyula Miért nem erjed a must? Számosán fordulnak ezzel a panasszal a Szőlészeti Kutató- intézethez, hogy a két hete le­szüretelt must nem erjed. Mi ennek az oka? Az őszi szeszélyes, főleg a hi­deg időjárás meggyérítette a szőlő saját élesztőilóriáját. Az éjszakai lehűlés a mustok hő­mérsékletét is a szokottnál ala­csonyabbra vitte. Hideg must­ban nem, vagy csak vontatottan szaporodnak az élesztőgombák, mert szaporodásukhoz szüksé­ges kedvező hőmérséklet 20 C fok körül van. — Ugyancsak a 10-12 C fokos pince már hideg pincének szá­mít. Nem erjednek a kénezett mustok sem. mert a kénessav és hideg időjárás együtt foko­zottan akadályozzák az erje­dést. — Hogyan indítsuk meg az erjedést? A kénessavtűrő és hideg tűrő fajélesztő alkalmas a fenti gát­ló körülmények leküzdésére és az ilyen tulajdonságú fajélesztő folyamatosan és teljesen kier­jeszti az amúgy vontatott er- jesztésű mustokat. Ha a termelők ilyen nehézsé­gekkel állnak szemben — nem erjed a kénezett, vagy a hideg pincében tárolt must —. úgy a Szőlészeti Kutatóintézet, Buda­pest, II.. Herman Ottó u. 15 — küld utánvét, megfelelő faj­élesztőt 15 forintos adagárban s ez a mennyiség 5 litertől 200 hl beoltására alkalmas. Szőlészeti Kutatóintézet Termékeny föld a kínai sivatagban A kínai sivatagoknak már több mint egyharmadát termé­keny földdé varázsolták a mérnökök és agronómusok. Ilyenformán nem kevesebb, mint 1 700 000 hektárnyi terü­letet értékesítettek, ezeket részben fásították, részben le- j gelőkké és szárazföldekké ala­kították. A pekingi rádió köz­lése szerint ugyanebben az idő­ben 4600 kilométer hosszú töl­tést is építettek, hogy meg­akadályozzák a homokbuckák állandó vándorlását. Egy szülői értekezlet tanulságai A Művelődésügyi Miniszter.-. um egyik legutóbbi rendelete az ' 1959/60-as tanévben a szülői munkaközösségekben tartandó iskolai értekezletei súlypont­ját az osztály-szülőd értekezle­tekre helyezte át, az elmúlt években követett gyakorlattal szemben. Eddig is hallhattak a szülőit különböző nevelési témájú előadásokat, de ezek főleg az iskolai szülői értekez­leteken hangzottak el. Vitathatatlan, högy az osz­tály-szülői értekezletek han­gulatosabbak, közvetlenebbek, mind az iskola, mind a szülők szempontjából hasznosabb eredményeket hoznak. Az osz­tály konkrét nevelési problé­máinak megvitatására na­gyobb lehetőség adódik, s ugyanakkor közvetlenebb kap­csolat jön létre a szülők és a nevelők között. így válik a szülői munkaközösség a szü­lők és nevelők igazi közössé­gévé. Ennek szellemében ren­dezte meg a Gárdonyi Géza 12 évfolyamos kísérleti iskola az 1959/60. tanévben első osz­tály-szülői értekezletét. Az osztályfőnökök • ismertették a szülőkkel az iskola és a szülői ház együttműködésének, össz­hangjának rendkívüli fontos­ságát. Néhány perces bevezető előadást tartotta 1; a szocialista iskola és a szülői ház kapcso­lata címmel. Előadásukban a többi között rámutattak, hogy milyen sokat segíthetnek a szülők az iskolának a külön­böző nevelés;! problémák meg­oldásában. Szó esett a „kettős nevelésiről, a gyermek erköl­csi és világnézeti neveléséről otthon és az iskolában. A bevezető előadásokat vita követte. A szülője elmondták észrevételeiket, tapasztalatai­kat az eddigi közös munkáról, az iskola és a szülői ház együttműködéséről. Kifejezés­re juttatták azt a tiszteletre méltó elhatározásukat, hogy az elkövetkező időkben nem csupán anyagi támogatásukkal segítik az iskolát, mint példá­ul osztálydíszítés, könyv-aján- dékozás az ifjúsági könyvtár­nak stb.. hanem elsősorban a gyermek szocialista szellem­ben történő nevelése terén igyekeznek erejükhöz mérten segítséget nyújtani a tanári testületnek. Az osztály-szülői értekezleten sok értékes javas­lat hangzott el. Ezek közül csak néhányat: tartsunk elő­adásokat a szülőknek általá­nos nevelési kérdésekről is. Hívjunk meg osztályfőnö’d órára alkalomadtán egy-egy olyan szülőt, aki sokat mesél­het a tanulóknak az ő küzdel­mes életéről, s arról, hogy az iskolában tanult ismereteknek hogyan veszi hasznát az élet­ben. Ezzel elősegítenénk, hogy a tanulók egy része ne becsül­je le a tanulás fontosságá:., érezze azt, hogy az iskolában szerzett ismereteknek vagy konkrét hasznát veszi az élet­ben, vagy pedig az ismeretek birtokában helyesen értékeli az élet egyes jelenségeit, bár­milyen kérdésben tájékozódik tud. Az értekezletek iránt — ör­vendetesen — nagy volt a szü­lők érdeklődése. Közel három­százan jelentek meg. s nem egy szülő akadt, aki 20—30 kilométerről jött el, hogy részt vehessen a megbeszélésen. A szülői értekezleteknek ilyen formában való megtar­tása hasznosnak bizonyult. Bí­zunk abban, hogy a következő értekezletek is ilyen népesek, hangulatosak lesznek. A kö­vetkezőkben a szülőket legin­kább érdeklő kérdésekről ren­dezünk ankétot, mint például a IV. osztályból az V. osztály­ba való átmenet nehézségei, a lányok és fiúk helyes kapcsola­ta. serdülőkori problémák, stb. Fülesdi I,ászló Eger Szóhagyomány Szűcsi községben Bajza Józsefről Bajza József, a reformkor nagy irodalomszervezője és írója, élete egy részét szülőfa­lujában, Szűcsiben töltötte. Az öregek töredékesen még emlé­keznek apjára, rá és a házra, amelyben lakott. Beszélik, hogy az édesapja szegényen jött ide a Földesy uradalomba és mint legényem­ber egy ideig a falu végén egy szegényes házikóban lakott. Szegény lévén, házassággal pró­bált szerencsét, elvette a gaz­dag Földesy lányát. Házasságá­val részben szerencséje volt, mert az apósától földeket ka­pott és módosabb házba, a mai Bajza-házba költözhetett. Más­részt szerencsétlen lett a házas­sága, mert nem értették meg egymást a nagyranéző Földesy Vasgyüjíők Hazafelé TJáromnegyed hat, novemberi este. Már 11 égnek a lámpák. Sápadt világuktól riadtan hátrál a sötétség. Aztán megáll, szét­néz, felkúszik a házak magasára, némán tűri, hogy az utcára lelógó uszályával játszogasson a fény. Fent a magasban már nem kell fél­nie, egy csillag sem nézhet át a sűrű ködön. Egybeolvad hát vele, s sötéten nézi a várost, mint elvesztett csatateret. Néhol mégis le­ereszkedik. kapualjakban, az utca zugaiban félve megáll, s fázósan néz körül, merre lopa­kodhatna, ahol nem kerülgeti a fény. Mire kijövök a moziból, már nedves az aszfalt. Szitál a köd. Milyen más ilyenkor az utca. mint nappal. Mintha folyó folyna a gya­logjárók között. A házak falain színek játsza­nak, megszépül rajtuk a vakolat. Eltűnnek a csúnya, salétromos foltok, nem látszódnak a sebek, amelyeket az idő ütött az öreg házakon. Tíz óra elmúlt. Már az éjszaka közeleg. Jean Valjean arcát látom mindenfelé. Látom őt, a kényszermunkára ítélt rabot, amint ha­talmas vállaival sziklát emel, hogy kimentse rab társát a halál markából; látom őt, az or­szágút vándorát, kinek lelkében nagy vihar dúl; látom, mint Madelaine urat, akinek csak egy gondja van: a jótevés. A hídhoz érek. Alattam sötéten folyik a víz. Kiszélesített medre a Szajnát hozza elém, amelynek partja annyit látta az élet halot- t.ait, a nyomorultakat, ö is az lett, pedig ak­kor már gazdag ember volt, fényes palotája és sok pénze, de elvesztette, akit annyira sze­retett, aki neki a legdrágább volt... Gyorsan öregedő arca szenvedőn néz rám, felvonagló szája viharokról szól, meggömyedt alakja, behavazott feje a kínok óráit hozza elém. Hiába jött vissza síró zokogással, akit annyi­ra szeretett. Minden késő volt már, a szív nem bírta tovább, eljött a vég... Szitái a köd, nedves az aszfalt. Mint ezer­nyi gyémánt, csillog rajta a fény. De ezt talán csak érzem, a novemberi éjben Jean Valjean sírkövét látom, amely név nélkül sötétlik kint a temetőben. Néhány elsárgult falevél pereg le rája, az őszi szél szomorú takarója. Talán üzenete is az emberek felé: A szeretet útján szenvedés is jár... HÓRVÖLGYl ISTVÁN lánnyal, ezért később külön ia éltek. • A módosabb házban született József, az író. akire mint szo­morú és okos szemű szép kis­fiúra emlékeznek vissza. Az író szülőházának valamikor öt ablaka volt. ma már csak há­rom van. a többit befalazták. A ház falán emléktáblákat he­lyeztek el, amelyek Bajza és az őt meglátogató nagy írók emlé­két őrizték. Ma már csak egy emléktábla van meg, a nagy, a Bajza emlékét megörökítő táb­la. a többit a ház bérlője még 1945 előtt leverette és össze­törte. Van a háznak egy nagy látogatási könyve is. amelybe 1890-től írtak a ház látogatói. Ezt azonban Mede jegyző, akit 1945 után a községből elhelyez­tek, magával vitte. Nagy kár érte. mert az elmúlt évtizedek alatt Pestről, Egerből számta­lan író látogatója volt a háznak, és bejegyzéseik a Bajza mun­kásság értékelésének fontos dokumentumai. Beszélik az íróról, hogy a szabadságharc bukásáig gyak­ran jött le szülőházába, 1849 után azonban már nem jöhe­tett. Állítólag közvetlenül a bu­kás után Arany Jánossal együtt a Mátrában, majd az Alföldön bújdosott. Bútorairól jóformán semmit nem tudnak. Úgy mondják, egy részét Pestre vitte, más ré­szét széthordták. Szívós kuta­tással talán még sikerülne né­hány bútordarabját előkeríteni. A szóhagyomány néhány ér­dekes adatot őriz meg róla, amelyek kiinduló pontjai le­hetnek az új, helyi kutatások­nak. Varga László A Mezőtárkányi Földmű­vesszövetkezet igazgatósága az átszervezés folytán meg­üresedett IPARCIKK BOLT vezetői Állásra PÁLYÁZÓT KERES. Jelentkezés írásban, vagy személyesen az elnöknél. Erkölcsi bizonyítvány szük­séges. NÉPŰJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: Suha Andor. Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Tóth József. Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz u. S. Telefon: 56-74. 56-78. Postafiók: 38. Kiadóhivatal: Eger. Bajcsy-Zsilinszky utca 1. Telefon: 24-44. Postafiók: 23. Heves megyei Nyomda Vállalat, Eger, Bródy Sándor u. 4. Felelős vezető: Mandula Ernő. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál é* kézbesítőknél. Előfizetési dl]: egy hónapra II N 1/ etten vannak. Kis kocsit húznak, il- LV letve csak az egyik, mert a másik tolja. 9—10 évesek lehetnek. Öltözetük tiszta, endes. Az egyiken kék kezeslábas, a mási­kon barna, hosszú nadrág, fehér pulóver. Fe­jükön svájci sapka. Kis kocsijuk tulajdonképpen szabályszerű izekérke, teljesen mása a nagynak, annak ninden alkatrészével felszerelve. A zöld fés­űk ugyan már kopott rajta, de mégis igé­nyességről beszél. Már csaknem megtelt. Két feneketlen vö- iör, törött fazék, vagy három rozsdás, behor- ■>adt kályhacső, egy agyonfoltozott mosdótál sörög rajta megadóan, mint akik már tudják, íogy minden hiába, az ő sorsuk betelt. Hely ízért van még a szekérkén, a vödrökbe is belefér egy és más, azután ott van a fazék, a lárom kályhacső, az üres mosdótól, mennyi vashulladékot rakhatnak még bele. Figyel is a két fiú jobbra, balra, rejteget-e az úttest széle valami nekik való ócska hol- nit. A barna nadrágos már szalad is, és a gazból egy szétnyomott rozsdás pléhdarabot rotorász elő. Az is valami! Beledobja az ;gyik vödörbe. Értekezletre kell sietnem. Nem figyelhe- :em tovább őket, de a hosszú úton, míg az iskolámhoz érek, gondolataim velük foglal­koznak. Milyen talpraesett gyerek mind a kettő ...- A kocsit tologathatnák üresen is, ;őt, beleülve, felváltva húzogathatnák egy­mást az úton. Nekik azonban érdekesebb így a játék, mert kereshetnek, kutathatnak és lám, mennyit találnak. Hasznuk is van ebből a játékból. Az ócs­ka semmiségekért pénzt kapnak, amelyen vesznek majd valamit, talán takarékbélyeget, amely kedvesebb lesz nekik, értékesebb is, mert ők keresték. Becsületük megnövekedik az osztály előtt. A tanító bácsijuk bizonyára megdicséri őket, hogy ilyen szorgalmas vasgyűjtők voltak. Arra talán nem gondolnak még, hogy tu­lajdonképpen ők a cselekvő hazaszeretet út­ját járják, mert hazájuk lesz gazdagabb az íáltaluk gyűjtött vassal, amely a kohók tüzé­rben maid megolvad, alkatrészeket gyárt be­lőle a gép, és talán a traktor, amely előttük leipöfög a kövezett úton, ilyen ócska semmi- iségekből lett termelő erővé. I Egyszer majd megtudják, és büszkén gon- ídolnak vissza vasgyűjtő útjukra.,. rálsz te itt? Mi? Ezeket a ' sz... .kát véded, ezt a szeme- *j1 tét... Hát mi vagy te? Kom- munista? — Ne... ne.;. nem vagyok $ az — szipogta Ede és fülén csüngő szemüvegét gépiesen 8( visszarakta az orrára. |i — Nem vagy az? Hát akkor 8 meg mitakarsz? Ezeket véded? 8( — Kapott a polc felé, ahol a politikai könyvek sorakoztak g5 rendben, katalógus szerint. S gj a könyvek, mint meglőtt ma- gj darak — tompa puffanással p zuhantak a földre. A nyegle 8, belerúgott a csomóba, a köny- § vek szétnyíltak, lapok szakad- fa tak ki, olyanok voltak, mint 8i tépett ruhájú, megtiport em- i berek.;. — Könyvek — próbált lilta- ; ‘ kozni Ede János. — Szégyel- , ^ lem magam, hogy ember va- gj ■ gyök, ha ti azok vagytok —pl tette hozzá elszántan és legug- r.J I golva, szedegetni kezdte a ; megtiport könyveket. A rúgás | : az arcát érte. A rettenetes fáj- | dalom, mint a tűz, hasított 8, belé, az eltört szemüveg szi- \< lánkjai belemartak arcába. Az- í . tán minden elsötétült előtte. | 4 POLCOK KÖZÖTT, ag • véres könyveken, a bo- 8 * rongós délutáni fényben, ke- 8 ■ szeg. kis emberke próbált láb- § s ra állni. Nem tudott. Véres uj- g : jaival, mint valami szürke 1 egér, kapifgálni kezdett a 8 ■ könyvek között — keresett va- j lamit. Talán a szemüveget, ta- \ ; Ián mást. Aztán visszaroskadt g- a könyvekre és szipogva sírni ■- kezdett, t amikor én csak úgy nyúlok hozzájuk, hogy... — Pofa be! — hörrent vissza a tömzsi, s most már csak azért is egy egész sort rántott le a földre. — Ne izélj, hadd, ha annyira odavan özekért a vacakokért az öreg.. i Valami jó pikáns könyve nincs, fater? — fordult a nyegleképű Edéhez. A könyvtáros már vörös volt a méregtől, de még türtőztette magát. — Nincs.:: De ha volna, akkor sem adnék maguknak, akik ilyen barbár módon be­törnek ide és í.i — Na, most már elég lesz — fordult meg a tömzsi és közel­lépett Edéhez. — Ha nem fo­god be a pofád, majd befogom én ... Ha akarom, ezt itt mind elégetem .;. Kommunista sze­mét ... Érted? — Elégetni? — hüledezett Ede és úgy érezte, hogy szent­ségtörőkkel áll szemben, telje­sen védtelenül és egyedül. — El bizony, apuskám — he­lyeselt a hosszú, s könnyed mozdulattal kitépett egy lapot az egyik könyvből, fidibuszt csavart, meggyújtotta és a szá­jában lógó cigarettához tar­totta. IVEM ENGEDEM — sikol- tóttá, szinte gyerekes hangon és. mint a vércse csa­pott le vékony ujjaival a Fré­dinek nevezett nyegle fickó kezébe« tartott könyvre. A kö­vetkező pillanatban a hatalmas pofontól nekiesett az egyik polcnak és szédelegve csúszot! le a földre. A könyv a kezé­ben volt. — A keserves anyádat, t« disznó — rángatta fel kabátjá- aál fogva a tömzsi. — Mit ug-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom