Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-08 / 263. szám

1939. november 8., vasárnap

NÉPÜJ8AG

IHsxiinnepség Egerben a Nagy Októberi Sxoeialista Forradalom 42» évfordulóján *

(Folytatás az 1. oldalról.)

Ma azután, amikor a Szovjetunió a világ második ipari, nagyhatalmává lett, és afelé 'halad, hogy az első helyre kerüljön, elérkezett-. annak a lehetősége is, hogy a termelőerők fejlődésével párhuzamosan a szovjet tömegek életszínvonala is gyors ütemben emelkedjék. Ennek minden feltételét megteremti most már a Szovjetunió elért technikai és kultunális színvonala, a jól képzett tudományos ' és műszaki káderek nagy száma, amellyel

is, s az ország szocialista társadalmi szerkezete, amely nem ismeri a kizsákmányoló osztályokat és közös erőfeszítésben egyesíti az összes dolgozókat.

Egészen a legutóbbi időkig ..úgy látszott, hogy az imperializmus háborút előkészítő politikája lelassítja a Szovjetunióban az életszínvonal emelkedését, mert arra kényszeríti a szovjet . államot, hogy erőforrásainak, jelentékeny részét katonai hatalma növelésére fordítsa. Ma már azonban más a helyzet.

A Szovjetunió hosszú évek óta kitartóan törekedett arra, hogy a nemzetközi feszültséget megszüntesse és az általános IeiegVver- zést elérje, azért, hogy minden erejét a szocializmus békés építésére, a szocialista termelőerők továbbfejlesztésére és a tömegek életszínvonalának emelésére fordíthassa.

Ezért irányult u ' szovjet külpolitika arra, hogy a hidegháború légkörét kiküszöbölve, a szocialista és a kapitalista rendszer egymás mellett élésének, békés versenyének feltételeit megteremtse.

A szocialista tábornak a békés. versenytől nincs mit tar- tánia. Abban minden bizonynyal á szocializmus szervezett erői aratnak győzelmét a kapitalizmussal szemben. Hiszen már a műholdak, a műbolygók is a szocialista technika fölényét bizonyítják a kapitalista országokkal folytatott .versenyben. Az ilyen . eredmények láttára, ki kételked- hetik abban, hogy néhány évtized alatt a Szovjetunió termelőerői, a szovjet nép és a szocialista országok életszínvonala eléri és meghaladja a legfejlettebb kapitalista országokat is.

Mit jelentett és mit jelent a Szovjetunió Magyarország számára

Az októberi forradalom jeladás volt az imperialista háború vértengerében fürdő népeknek, hogy rázzák le az imperialista hóhérok jármát, messzehangzó kihirdetése annak, hogy a kapitalizmus csődbe jutott, példaadás arra, hogy a. népek boldogulhatnak a kapitalista vezetés nélkül is,

*őt csak így boldogulhatnak.

A magyar népben, amely hasonló társadalmi viszonyok között élt, mint Oroszország népei, az októberi forradalom mély- visszhangot váltott ki. kint, Oroszországban, sok tízezer magyar hadifogoly fogott fegyvert az októberi forradalom védelmére, mert felismerte, hogy az októbert forradalom ügye egyúttal a magyar feép ügye is az októberi forradalom hatása alatt született meg Magyarországon a Magyar Kommunista Párt is, az első párt, amely itt a forradalmi marxizmus, a marxizmus—leninizmus eszméjét

képviselte. •

A Kommunista Párt rövid néhány hónap alatt a tömegek élére kerüli*, és

1919. márciusában, elsőnek követve a világ népei közül Oroszország példáját. Magyarország kikiáltotta a Tanácsköztársaságot Ez nehéz és merész vállalkozás volt. Az ország gazdaságát a háború széjjelrombol- az országot az imperialista csapatok gyűrűje vette körül. De a forradalom nemcsak Oroszországban győzött, a fort radalmi hullám világszerte emelkedőben volt, lehetett és kellett vállalni a kockázatot. Ezzel Magyarország megint — mint hajdan 1848-ban — a nemzetközi haladás élvonalába került, szorosan felzárkózva a Szovjetunió mögé.

A proletárdiktatúra bukására a burzsoázia 25 éves diktatúrája következett. Csendőrök, detektívek hada nehezedett a munkásosztályra, amelyek minden megmozdulására kínvallatás, börtön és bitófa lesett. Ügy látszott, hogy a burzsoá terror eszközeivel szemben a munkásosztály tehetetlenné vált.'

Ám eljött a második világháború, amely elhozta magával a német fasizmus és a Horthy-rehdszer . összeomlását. Amiben annyian reménykedtek a Horthy-rendszer legsötétebb napjajbán is, ami volt úf|y, hogy már lázálomnak látszott a kisebbhitűek" előtt, valósággá lett. A szovjet csapatok megjelentek Magyarországon, és fegyvereik csapása alatt

megsemmisült az a rendszer, amely a nemzeti ügy hamis zászlójába burkolta a grófok, bankárok, gyárosok érdekeinek kiszolgálását, a magyar dolgozók kíméletlen eítiprását.

S pár év alatt, a magyar mun- ■ kásák, parasztok és értelmiség legjobb fiai munkájának eredményeként, a magyar kommunisták vezetése alatt, létrejött újból a magyar proletárdiktatúra.

a magyar nép is hozzá jog hatott a szoeiaiizmns építéséhez.

Tudjuk, hogy a szocializmus [ építése közben hibák történ- 1 tek. Az akkori pártvezetés vét- j kezelt a dialektika legfőbb j szabálya ellen, amely azt kívánja, hogy* a hely és az idő követelményei érvényesülj enek. Szükségszerűnek, tekintette Magyarországon azt is, ami a Szovjetunióban csak valamikor volt szükségszerű és azt is, ami magában a Szovjetunióban is csak véletlen műve volt.

A hibák megbosszulták magukat. Amikor kijavításukra került a sor, a revizionisták ragadták magukhoz a vezetést. Amikor* a revizionisták a szenvedélyeket felszították, ezeket az ellenforradalom és a mögötte meghúzódó imperializmus használta ki a proletárdiktatúra ellen. Ekkor már nem a proletárdiktatúra hibáinak kijavítása volt a kérdés, hanem a proletárdiktatúra léte, és ezzel az ország szocialista jövője forgott kockán; A szektás hibák és a revizionista demagógia megzavarták a munkástömegeket, magát a párttagságot is, elhomályosították tisztánlátásukat, és ezzel átmenetileg felbomlasztották azt az erőt, amely a proletárdiktatúra ellen intézett- támadást visszaverhette volna.

Ebben a súly as helyzetben újból a Szovjetunió sietett segítségünkre.

A Nagy Októberi Szocialista Forradalom internacionalista elvei kötelezték, arra. hogy ne maradjon tétlen, amikor Magyarországon a szocializmus ügye veszélyben forog,

A szovjet csapatok segítségével a magyar proletárdiktatúra újból helyreállott, megnyílt a lehetősége annak, hogy a,múlt hibáit szilárd kézzel kijavítva, tovább vezesse a magyar népet a szocializmus felié.

A politikai feladat, amely előttünk áll, a következő: A proletárdemokráciát minden eszközzel erősíteni kell, hogy minél jobban értékesíthessük a munkásosztály szocializmusra törő spontán energiáit. De ugyanakkor minden eszközzel, elsősorban azzal, hogy a demokratikus centralizmust megszilárdítjuk a belső pártdemokrácia kifejlesztésével, erősítenünk kell a párt, a munkásosztály élcsapata, az öntudatos erő vezető szerepét;

Proletárdemokrácia, a párt vezető szerepe a belső párt- demokrácián épülő demokratikus centralizmus nélkül egyformán súlyos következményekkel jár.

Almi munkáshatalmunk, ha száz szál fűzi is a Nagy Októberi Szocialista Forradalomhoz és a forradalom szülöttjéhez, a Szovjetunióhoz, nem fegyveres .felkelésből, nem véres polgár-' háborúból származott, ahogyan a Szovjetunió az októberi forradalomból.

A mi utunkat az októberi forradalom és a Szovjetunió egyengette, elhárítva rólunk a véres harcok terhét.

Ez megkönnyítette a hatalom megszerzését, de nem tette könnyebbé a hatalom megtartását. De azt a hitet és lelkesedést, amely az októbéri forradalom munkás- és paraszttömegeit fűtötte, életre tudják kelteni Magyarországon is, ha méltók vagyunk az ügy nagyságához. És ha a magyar proletárdiktatúra a legszélesebb tömegek lelkes hitére támaszkodik, akkor nincs az a hatalom, amely érőt vehet rajta, nincs az a revizionista cselszövés, vagy imperialista ármánykodás, amely-valaha is meg- cjöntheti — fejezte be beszédét Molnár Erik elvtárs.

A díszürinepség első részének befejezése után az egri Gárdonyi Géza Színház művészei díszelőadás keretében mutatták be Maxim Gorkij: Ellenségek című drámáját.

„A timföldtermelést 1958-hoz képest mintegy másfélszeresére kell emelni. Az aluminium gyártását a meglevő üzemek intenzívebb kihasználásával 35—10 százalék növekedéssel kell előirányozni." (A Központi Bizottság irányelveiből.)

Kiváló íiltörövezetők kitüntetése

• A Magyar Úttörők. Szövetsége Országos Elnöksége november 7 alkalmából több úttörővezetőt tüntetett ki.

A november 7-én délelőtt TI órakor megtartott ünnepségen Báry József elvtárs megnyitó szavai után Király Gyula, Eger város úttörőtitkára értékelte az elmúlt év eredményeit, majd sor került a jutalmak kiosztására.

Kiváló úttörővezető kitüntetést kapott Forgács Béla, az abasári 3097-es számú Petőfi

Sándor úttörőcsapat Vezetője, valamint Kovács Károly és Horváth Mihály hatvani úttörő-csapatvezetők.

A fentieken kívül .45 pedagógus és kiszista vezető kapta meg az országos elnökség dicsérő oklevelét. A dicsérő okleveleken kívül százan kaptak kiváló úttörőmunkáért értékes tárgyjutalmat, amelyeket ünnepélyes keretek között a KISZ járási bizottságok- és a járási úttörő elnökségek adlak át * jó munkát végzetteknek.

Névadó ünnepség egy egri fiúkollégiumban

Fehér kesztyűs, egyensapkás kisdiákok fogadtak november 7-én délelőtt 11 órakor a megyeszékhelyre utazó szülőket az egri Gárdonyi Géza Gimnázium kapujában. Minden arcon ünnepélyes megi llétődöttség

látszott, kicsi, izgalommal teljes mosolyokkal,, hiszen nem mindennapi esemény következett be a középiskolás fiúk éle-' tében. Az eddigi egri Állami Középiskolás Fiúdiákotthon a középiskolai diákotthonok szocialista kollégiumokká fejlesztése során a Művelődési Minisztérium és a KISZ Központi Bizottsága határozata nyomán ezen a napán vált az ország tizennegyedik szocialista kollégiumává, s az otthon ifjú lakói ezt a napot, a szép ünnepet azzgl akaróik teljessé tenni, hogy Ady Endréről neveztek el kollégiumukat.

Délelőtt 11 óra után néhány perccel a kollégium második emeleti dísztermében felharsant a „vigyázz!” vezényszó és tíz fehérkesztyűs diák behozta a KISZ Központi Bizottság ajándékát, a vörös selyem zászlót. Pillanatokkal később a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium növendékeiből alakult énekkar tagjainak ajkán felcsendült a magyar Himnusz, s amikor mindenki ünnepélyes

csendben ismét elfoglalta helyét, a kollégfhm igazgatója üdvözölte elsőnek az ünnepségen megjelenteket, az egri iskolákat képviselő tanárokat* a kollégium nevelőit, a szülőket, az ünneplő diákokat és a névadó ünnepség elnökségét, Mikó Jánost, a KISZ Központi Bizottság küldöttét, Habuda Miklóst, a Művelődésügyi Minisztérium képviselőjét. Mist Sándort, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkárát, Kácsor Jánosnét, a városi pártbizottság titkárát, Sályi Jánost, a Hazafias Népfront megyei titkárát, Brozmann Jánost, a Pedagógus Szakszervezet képviselőjét. Az üdvözlő szavak [után a vörös és nemzeti színű 'zászlókkal és az Ady Endre [képével díszített színpadon iMikó János mondott ünnepi [beszédet.

! A KISZ Központi Bizottság [küldötte beszéde végén ünne- ■pélyesfcn átadta az ünnepség [elején behozott vörös selyemzászlót a kollégium diákjainak. Néhány kedves, meleghangú köszönő szó következett [ezután, s a fogadalom: úgy élünk, úgy tanulunk, hogy [méltó utánpótlása legyünk a ima értünk küzdő, dolgozó kommunista nemzedéknek.

1 Ezután Habuda Miklós, a Művelődésügyi Minisztérium [képviselője adta át üdvözlő szavak kíséretében a kollégium [működési engedélyét. Majd a váréts középiskolás diákotthonainak képviselői kötötték fel emlékszalagukat a zászlóra.

A hivatalos ünnepség ezzei véget is ért. Utána kultúrműsor következett, majd este nyolc órakor az egri közér iskolai diákotthonok ifjúsága ismét találkozott a kollégium dísztermében, ahol vidám, táncos összejövetellel fejezték be a kedves, szép ünnepség napját.

(u>)

érkezett Budapestről férjével' együtt és mindketten jó mun- j kájuk jutalmául kapták meg ] a szakszervezettől a gályái be- j utalót. Kasznár Károly gyári j munkás és bizony most jól- ] esik egy. Ms őszi pihenő itt' a nagy hegyek birodalmában.;

Fiatal párok is érkeznek! szép számmal, az ország kü- ■ lönböző helyeiről, de egyben} valamennyien megegyeznek, ■ mégpedig abban, hogy mind a [ hat ifjú pár nászutas, akik \ mézesheteik első két hetét { itt töltik a Mátrában.

Byrger Frigyes asztalos-gép-! munkás egyedül érkezett. Mint j elmondja, 1950. óta tagja a! szakszervezetnek és nagyon ■ örül annak, hogy a többszöri i balatoni üdülés után, most ide, _ mint mondja, „az üdülők! gyöngyébe” kapott beutalót. ■

Későre jár már, mire bú- * csút mondunk a kedves is- í merősöknek. Az öreg. Mátra jj elfedi arcát és a végtelen er- f dőségre ráborul az éjszaka. jj

TÁVOLRÓL Még csillognak • a nagyszálló ablakai és halk ■ muzsikaszót hordoz magával a I késő esti szellő. I

Szalay István ;

liftes otthona, aki lassan-Iassan már„őslakó” itt Gályán. Minden jel arra mutat, hogy szeret is itt lakni mert házat épített méghozzá nem Is akármilyen házat, hanem csinos, modem kis otthont.

Felesége ugyan megemlíti, hogy sokba került az épület sokat kellett spórolni, amíg tető alá került de azért megérte ...

— Nyolc esztendő szorgalmas munkája van benne ebben a házban — meséli Bálint István és látszik teMntetén, hogy ezekben a pillanatokban gyorsan lepereg gondolataiban ez a nyolc esztendő, amely ha nehéz is, de a család számára nagyon is eredményes volt

— Huszonkétezerrel az állam is segített — toldja meg a szót, aztán a jövő tervekről

hMjggl

AMÍG A GÁLYÁI nagyszálló dolgozóival beszélgetünk, visszatérnek lassan első sétájukról a vendégeli is. A hatalmas hallban elsőnek Kasznár • Károlynéval találkozunk, aki csupán néhány órája

véfőzés nem olyan mesterség, hogy közbe-közbe ne tudna egy-két szót váltani az ember.

— 1959. novemberétől vagyok itt — meséli Gyöngyike.

— Messziről, Zala megyéből jöttem és korábban a hévízi SZOT-étteremben dolgoztam. Nagyon szép itt Galyatetőn • és nagyon a szívemhez nőtt már a Mátra, de a vendégek is, akik — úgj* gondolom — jól érzik magukat nálunk és az a két hét. amit itt eltöltenek, bizonyára felejthetetlen marad számukra.

A BESZÉLGETÉSBE bekapcsolódik Galyatető postamestere is. aM többek között arról nevezetes, hogy a postája úgy néz ki. mint valami télikert Barátságosan kalauzol, bemutatja ismerőseit és sokat mesél az itteni életről, az emberekről. az állandó lakókról és a vendégekről.

— Itt mindent elkövet mindenki azért, hogy a vendégek jól érezzék magukat —. mondja és máris tessékel befelé az egyik lakásba, amely, mint később kiderül. Bálint István

tózva újra szippant az éles levegőből.

BANDI BÁCSINAK, a gatyatetői pincérnek is meggyűlt a dolga, hiszen M akadna ugyan a most érkezett vendégek közül, aki az utazás fáradalmai után ne inna meg szívesen egy kis frissítőt, vagy éppen egy pohár jó bort? Bandi bácsiról már az első öt percben elmesélik, hogy tagja volt annak a harmincnyolc tagú. pincérgárdának, akik a briisz- szeli világkiállításon öregbíteni segítették a magyar konyha hírnevét, beleértve a kedves, gyors, udvarias felszolgálást is. Bandi bácsi egyébként öt nyelvet beszél és szívesen emlékszik vissza a Brüsszelben töltött napokra, hiszen családjával együtt hosszú évekig élt ebben -a kedves, szép városban Büszke gyermekeire 'is, akik közül a legidősebb a budapesti Petőfi Színház színésze.

Ám nemcsak Bandi bácsinak akad bőven munkája, de ■ Szalag Gyöngyinek is a presszóban, aki egymás után adja ki a duplákat. Szerencsére, a ká— GALYATETŐ — kiált a

kalauz és szélesre tárul az IKARUSZ ajtaja. A kocsiból egymás után szállnak ki azok a vendégek, akik most érkeztek ide egyjjkis pihenésre, üdülésre. Legtöbben leteszik a csomagot és végighordozzák tekintetüket az őszbe boruló erdőn.

— Micsoda kilátás! — sóhajt fel valaM és mélyet szippant az éles Mátrai levegőből.

Benn az épületben is nagy a sürgés-forgás. Az új vendégek gyorsan elrendezkednek, kipakolnak és szinte senkinek se jut eszébe végignyújtózni. kipihenni az út fáradalmait, mielőtt alapos terepszemlét nem tartott a tájékon.

Idősebb férfi melegítőben áll á tetőn és sokáig mozdulatlanul figyel. Az erdő már rozsdaszínű és a hulló avar a tél közelségéről árulkodik. Most felszállt a köd és a távolban látszik az Alföld, míg a másik irányban a végtelen messzeségbe nyúlik az erdő.

— Sok szépet hallottam m$r a Mátráról — mondja az új vendés és máris arról mesél, hogy micsoda túrákat rendez ynaié a hegyekben ...

— Marós vagyok — toldja ""'eg a szót. aztán nagyot nyújItt Galyatető • •,

« Szovjetunió elhagyta a vesetó tőkés országokat