Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-08 / 263. szám

Az épülő Moszkva AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 263.' szám ÁRA: 60 FILLÉR Asszonyok a tsz-ben A mi asszonyaink igazan megtettek mindent, hogy jól kezdje a közös gazdálkodást a szövetkezet, — mondják jo­gos büszkeséggel a szajlai termelőszövetkezet férfitagjai. A büszkeségre,'» a dicsérő szóra van is ok, mert a községben az asszonyok voltak azok, akik maguk is legjobban szor­galmazták, hogy kezájék meg a közös munkát, akik ott voltak szó szerint is az első sorban, amikor arról volt szó, hogy a termelőszövetkezet összeszántott földjén munkához kell látni. A szajlai határban nem volt ritkaság az elmúlt hetekben, hogy a trágyával megpakolt vontatót asszonyok pakolták le, asszonyok szórták szét a trágyát a szántás előtt. Asszony volt a vetőgép mellett, nemegyszer úgy is, mint a gép kezelője. Naponta 20—25 asszony jelentkezik ebben a szövetke­zetben munkára, s dolgos két kezük segítségére építhet a szövetkezet vezetősége. Ott vannak akkor is, amikor a szövetkezeti közgyűlésen a közös jövőről kell dönteni, n a vezetőségben is tevékenyen részt vesznek. A szajlai asszo­nyok példája nem egyedülálló a megyében, hiszen a régi és új termelőszövetkezetben egyaránt találhatunk ha­sonló példákat. Mégis beszélni kell róluk, mert ahogy ma­guk a szövetkézét férfitagjai is elmondják, oroszlánrészük van abban, hogy a szövetkezetben zökkenő nélkül kezd­hették meg a közös vetést, s hogy ezt a munkát időben be is fejezték. A szajlai asszonyok példája — de a többieké is — azt bizonyítja, milyen komoly eredményeket lehet elérni, mi­lyen nagy lépést lehet tenni előbbre ott, ahol szót értenek az asszonyokkal is, ahol a nevelő, felvilágosító munka az asszo­nyok körében sem szünetel. Nem egy termelőszövetkezet­ben találkoztunk az elmúlt hetekben, hónapokban azzal, hogy sok kezdeményezés kis híján zátonyra futott azért, mert az asszonyok, akikkel nem foglalkoztak megfelelően — akadályozták a munkát. Egyenesen következik ebből az a feladat, hogy sokkal alaposabb, mélyebb felvilágosító utunkat kell végezni parasztasszonyok között, meg kell mutatni nekik a családi életen keresztül is, hogy egész családjuk könnyebb életét, felemelkedését biztosíthatják a szövetkezetben. Ha ezt megértik, — mint a példák egész sora bizonyltja — nincs harcosabb védelmezője, és mun­kása a szövetkezetnek, mint az asszonyok. A további teen­dő természetesen következik ebből. A téli hónapokban, amikor a mezőgazdaságban már szünetel a nagyobb mun­ka, s a pihenés napjai következnek, megvan a lehetőség arra, hogy többet foglalkozzanak az asszonyokkal is. Ezer lehetőség van erre. Hogy esak néhányat soroljunk, a kü­lönböző szabás-varrás, főzőtanfolyamokon — amelyek min­den községben nagy érdeklődésre tartanak számot — igen sokszor lehet időt szakítani arra, ’hogy megismertessék jJt asszonyokkal a termelőszövetkezetekben folyó munkát, az alaoszabályokat, az egész szövetkezeti gazdálkodás előnye­it. Ma már ott tartunk, hogy kellő szervezéssel más szak­mai előadásokra is eljárnak az asszonyok, — s ezt a lehe­tőséget is ki kell használni. Nemsokára befejeződik a vetés, utána a mélyszántás, s az idő múltával már lehet arra gondolni, hogy felkészül­jünk a tavaszra. Hogy ez a felkészülés mennyire lesz ered­ményes, hogy a tavaszi munka idején hány asszony vesz részt a közös munkában, az attól is függ, hogyan használ­ják ki az asszonyok felvilágosítására, nevelésére a téli hónapokat. 1959. november 8., vasárnap ;; -----------------------------------------1 L nnepsévelí a IYa«?y Októberi S*oeiali**la Forradafont 42. évfordulóján .-v*' r GYÖNGYÖSÖN Gyöngyösön a városi Irultúr- ház nagytermében pénteken es­te 7 órakor tartotta emlékün­nepélyét a városi MSZMP és a Hazafias Népfront. A zsúfolásig megtelt teremben 500-an hall­gatták meg Molnár Gusztáv elvtársnak, az MSZMP városi titkárának ünnepi beszédét. Az ünnepi beszédet a járási kultúrház énekkarának és tánckarának műsora követte.-Megemlékezést tartottak a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 42. évfordulóján a gyöngyösi Helyőrségi Tiszti Klubban is Tóth Endre alezre­des elvtárs mondott ünnepi be­szédet. majd. fogadást adtak az ünnepségre' érkezett szovjet vendégek tiszteletére. Szombaton délelőtt fél 10 órakor a város tömegszerveze­teinek vállalatainak és iskolái­nak küldöttei megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. HATVANBAN Hatvanban köszorúzási ün­nepséget rendezett a városi MSZMP és a Hazafias Nép­front elnöksége pénteken dél­után 5 órakor a szovjet hősök emlékművénél. A koszorúzási ünnepségen a város tömegszer­veinek. üzemeinek, vállalatai­nak több száz képviselője je­lent meg. A diákság fáklyás felvonulást rendezett a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 42. évfordulója tiszteleté­re. A koszorúzási ünnepséget az üzemekben, vállalatokban tartott ünnepi megemlékezések előzték meg. ahol több ezer fo­rint pénzjutalmat osztottak ki és ■ több kitüntetést nyújtottak át a kiváló dolgozóknak. Szombaton este 6 órakor tar­tották meg a Városi Művelődési Házban a díszünnepséget A zsúfolt teremben dr. Lendvai Vilmos, a meavei pártbizottság tavia. a mesvei tanács elnöke tartott ünnepi beszédet. Az ün­nepség második részében az irodalmi színpad adott magas- I színvonalú műsort. Csehily Gyula: EGY INTERNACIONALISTA HARCOS EMLÉK IRATA IBÓL ★ Nagy Andor: GYULAI PÁL ★ Szalay István: ITT GALYATETŐ... ★ FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZETI HÍRADÓ ★ GYÖNGYÖSI ÍRÓK MÜVEIBŐL ★ GYORSLISTA A LOTTÓ OKTÓBERI, 1959. NOV. 6-ÁN MEGTARTOTT JUTALOM­SORSOLÁSÁRÓL ★ EGÉSZ HETI RÁDIÓMŰSOR A mi utunkat az októberi forradalom én a Szovjetunió egyengette, elhárítva rólunk a véres harcok terhét Díszt!nnépség Egerben a Nagy Októberi Sxoeialista Forradalom 42 étfardu'óián Mint már arról röviden be­számoltunk, november 6-ári, este Egerből, a Gárdonyi Géza Színházban a megyek és városi pártbizottság, a megyei és vá­rosi tanács, valamint a Haza­fias Népfront díszünnepséget rendezett a Nagy Ötóberi Szo­cialista Forradalom győzelmé­nek 42. évfordulója alkalmá­ból. Este 7 óra után néhány perc­cel, a hatalmas vörös zászlók­kal és Vlagyimir Iljics Lenin mellszobrával díszített színpa­don helyet foglalt a díszürmep- ség elnöksége, és az ünnepség előadója, Molnár Erik elvtárs, Heves megye országgyűlési képviselője. Az elnökség tag­jai: Bíró József elvtárs, a me­gyei pártbizottság másodtitká­ra, Dorkó József elvtárs, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője, Gubán Dezső elvtárs, a járási pártbizottság titkára, Kácsor Jánosné élvtársnő, a városi pártbizottság titkára, dr. Lendvai Vilmos .elvtárs, a megyei tanács vb. elnöke, Li- bertiny Sándor elvtárs, a me­gyei rendőrkapitányság vezető­je, Misi Sándor elvtárs, a KISZ megyei bizottságának tit­kára, Putnoki László elvtárs, a megyei pártbizottság első tit­kára, országgyűlési képviselő és Tóth Sándor- elvtárs, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjai voltak. Az elnökségben foglaltak még helyet Magvasi Flórián, a városi párt-végrehajtó bizott­ság tagja, Zábransziii Ferenc, a munkásőrség megyei parancs­noka, Szabó Géza őrnagy, hely­őrség-parancsnok, Sályi János, a Hazafias Népfront megyei titkára, Horváth N indámé, a megyei nőtanács • titkára, Mé­száros József, az MSZBT me­gyei titkára, Bar.tolák Mihály, a MÉSZÖV elnöke, valamint Gulyás József, Kiss Lajos és Karaszeg Mihály veteránok. A díszünnepséget Kácsor Jánosné, a városi pártbizottság titkára nyitotta meg. Üdvözlő szavai után Gyuricza Ottó, a Gárdonyi Géza Színház művé­sze Majakovszkij: a mi indu­lónk című költeményét szaval­ta el, majd Molnár Erik or­szággyűlési képviselő emelke­dett szólásra, Molnár Erik elvtárs beszéde Az október: forradalom olyan eseménye a világtörténelemnek, amelynek fénye sohasem ho- mályosodhatik el, amelynek a nagysága, ahogyan halad előre az idő, egyre jobban kibonta­kozik. A történeti események nagyságát következményeik mérik. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom következ­ményei 42 év alatt átalakítot­ták a világ arculatát, és meg­indítottak egy olyan folyama­tot, amely végső eredményé­ben az emberiség, gyökeres megújulására vezet. Mi volt a helyzet október előtt, mi volt a helyzet az első imperialista világháború előtt? A vezető kapitalista országok­ban a nagy tőkemonopóliumok ragadták kezükbe a hatalmat. A monopóliumok rátelepedtek a fejletlen népekre.is, és ezer csatornán át szívták életerejü­ket hogy profittá változtassák. A monopóliumok, a monopó­liumok álfái irányított nagy kapitalista államok egymással is farkasszemet néztek, ugrásra készen állottak, hogy a zsák­mányt egymás kezéből kira­gadják. De közben Európa keletén, Oroszországban rengeni kez­dett a föld. Oroszország népei nemcsak a feudális, nemcsak a kapitalista kizsákmányolástól szenvedtek, hanem a nemzeti elnyomás és a vezető imperia­lista országok nyomása is rá­juk nehezedett. Ebben az országban, amely­ben annyi ellentmondás gyülemlett fel és haladt a forradalmi kirobbanás felé, ennek az országnak for­radalmasodé talaján szüle­tett újjá a marxizmus for­radalmi elmélete és gya­korlata. A marxizmus újjászületése elválaszthatatlan Lenin nevé­től. Lenin volt az, aki kidol­gozva az imperializmusról szó­ló tanítást, a marxista elméle­tet összhangba hozta az új té­nyekkel, miközben nem habo­zott, hogy szakítson egyes régi tételek megszokott értelmével. Lenin volt az, aki a párt szer­vezeti formáit összhangba hoz­va a forradalmi fejlődés felté­teleivel megteremtette a bol­sevikok forradalmi pártját, a munkásosztály élcsapatát Le­nin bizonyította be. hogy a szocializmust csak a proletár- diktatúra építheti, s hogy a proletárdiktatúra azonos a pro­letárdemokráciával. Lenin kap­csolta össze az esedékes anti- íeudális parasztforradalommal, kidolgozva a munkás-paraszt- szövetség elméletét, a proletár­forradalom gondolatát, amely véget vet a nemzeti elnyomás­nak és leszámol az imperialis­ta függőséggel is. A szocializmust azonban egy elmaradott parasztországban kellett építeni, álról a kapi­talizmus által hagyományo­zott ipari termelőerők fejlet­lenek voltak, ahol maga a munkásosztály száfnszerű ki­sebbség volt. Az átvett terme­lőerőket is lerombolta az im­perialista háború, s a polgár- háború, amely megritkította a munkások sorait is. És a szo­cializmust nem baráti orszá­goktól övezve, hanem ellensé­ges, imperialista országok kör­nyezetében kellett építeni, egyédül az egész ellenséges vi­lággal szemben, amely tovább­ra is készen állott arra. hogy rátörjön az épülő szocializmus országára. Ilyen körülmények között a szocializmus építését nem le­hetett az életszínvonal gyors emelésével kezdőnk Az élet- színvonal gyors emelése. .csak fejlett termelőerők alapén le­hetséges. A fejlett termelőerők ahhoz is szükségesek voltak, hógy a Szovjetunió katonai hatalmának anyagi alapját megvessék. Éneikül nem lehetett vol­na biztosítani a szocializ­mus építésének külső fel­tételeit, nem lehetett volna biztosítani az imperialis­tákkal szemben a szocia­lizmus békés építésének feltételeit. A szocializmus építésének útját tehát a körülmények ele­ve kijelölték. Mindenekelőtt a Szovjetunió termelőerőit kel­lett kifejleszteni, nemcsak az iparban, hanem a mezőgaz­daságban is. Ez volt a közvet­len "feladat, amelyet meg kel­lett oldani, s amelyet össze lehetett és össze is kellett kapcsolni a tömegek kulturá­lis színvonalának emelésével; A Szovjetunió Kommunista Pártja ezt a feladatot, á töme­gek alkotó erejére és az or­szág gazdag természeti erő­feszítéseire támaszkodva, le­küzdve a nehézségeket és azt az ellenállást, amelyet a he­lyes vonallal szemben a jobb­os baloldali frakciók tanúsí- _ tottak, sikeresen meg is ol-' dotta. Amikor a fasiszta Né­metország rátört a Szovjet-, unióra, a szovjet népet erkölcsi ereje mellett fejlett szo­cialista termelőerői képe- , sítették arra, hogy szocia­lista hazáját a fasiszta tá­madókkal szemben meg­védje, a ,, modern technika minden eszközével rendelkező fasiszta Németországot megsemmisítse és ezzel a fasiszta barbárság uralmának veszélyét;, a népek­ről elhárítsa. > ff 1Folytatása a H oldalon-.): VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK l , v*' *\ 3 jr O 7 * t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom