Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-07 / 262. szám

1939. november 7., szombat / népújság Az ember vallomása- Mä méhében születtem. A testem X parányi részek ujjongták eggyé, s velük öröktől fogva vagyok. Meleg, életdús tenger ringatta bölcsőmet és jó, gáz-párák úgy öleltek körül, ahogy az anya védi a gyermekét. A felszínen semmi sem mozdult, kocsonyás, fehérje-csendben aludt a világ. Nehéz visszaemlékeznem: nem értettem a körülöttem látszólag tétlen, s va­lójában ezermozgású életet: a' kinti világ csak létemig ért el meleg simogatásával, vagy egy-egy rossz harapásával: az egyik jólesett, a másik ellen védekeztem: ösztönöm akart óvni a mára. Parányi atomok és vaskos molekulák bújtak hozzám és épült, formáló­dott az arcom. Először virág lettem; aztán vadakat űztem az erdőben, s évszázmilliók múlva kiálltam egy nyílt, szabad mezőre és az égbe kiáltot­tam a nevem. Messziről indult az utam és jövőt akar- , tam formálni magamnak. Házat húztam■ a rög fölé, sziklát pattintottam és csapdát rej­tettem az ösvény alá. Egyszer egy vad, viha­ros éjszakán nagy segítséget adott a termé­szet: tűz gyulladt ki az erdő fáiból és letér­deltem, mert úgy hittem, hogy ez a legna­gyobb ajándék, amit kaphatok. Nem sokkal utána más emberek jöttek, mint amilyen én voltam, tj volt a vállukon, balta a kezükben és el akarták pusztítani házamat: megküzdöttem velük, de több nyíl­vesszőjük volt, mint nekem. Sok csiszolt dár­dám mind az övék lett, s akkor tanultam meg gyűlölni. Ezután már gyorsan és kérlelhetetlenül Mn nyitják meg Hevesen a Helytörténeti * Múzeumot Hevesen a mai napon nyit-, ják meg ünnepélyes keretek között a Helytörténeti Múze- om kapuját. Az épületben jelenleg a Szépművészeti Múzeum képki­állítását nézhetik meg az ér­deklődők. A Helytörténeti Múzeum megnyitása helyes kezdemé­nyezés a tanács részéről, al­kalmat ad arra, hogy a köz­ség lakosai megismerkedjenek a környék különböző korok­ból kiállított leletein keresztül Heves és környéke kialakulá­sának történetével, s helyet is ad az egyes vándorkiállítások megrendezéséhez. Tíz liTSZ politikai iskola a füzesabonyi járásban A füzesabonyi járásban a K. IS Z -s zervezetek s az előadói csoport jó munkája nyomán eddig mér tíz politikai iskola kezdte meg munkáját. Az is­kolákon 250 fiatal tanul, A fü­zesabonyi, pusztaszikszói, ká­polnai, feldebrői, egei-farmosi, újlőrinci’alvi, dormándi, aldeb- röi, szihalmi s a poroszlói ál­lami gazdasági iskolákon kí­vül még további hét helyen szerveznek politikai iskolát. 1967 SHoooot. sodort a történet. A hozzám hasonló kivetet- tekkel együtt piramist építettem és vérünk, verejtékünk fogta össze a köveket: a Mem- ' non-kolosszusok »rólunk beszélnek. S amikor már sok volt a kínból, kardot, fegyvert ra­gadtunk. s szemünkben a felkelő nap vörös fénye lángolt. Törtük, zúztuk a trónushoz vezető lépcsőket kétezer éven át. Sokan vol­tak ellenünk, s hegyekké nőtt a holtak soka­sága. Aztán csönd lett. és vártunk, hogy meg­nyíljanak a kapuk. És hogy ne merjük még egyszer tenni: kaptunk muszáj-flastromokat, virágos szavakat, hires ígéreteket és glóriás csodákat. Narkotikumot, altatókat... És közben ragyogott a világ. Ügyes, ra­vasz. lelketlen kalmárok arannyá sűrítették vérünket, s törvény-pajzsuk mögül lesújtot­tak arra. aki szólni volt bátor. Futottak a századok. A hazugsággal és ár­mánnyal örökkévalónak konzervált rend csak formáit változtatta. Egyre kevesebb lett az öröm és mind több seb sírt a föld felé. És tegnap fölmozdultak az öklök, friss dalok törtek be a rossz levegőbe: a Bastille után bevettük a Palotát is ... Ma sem sima az utunk, de egyenes. Gö­röngyök buktatnak, de sorsunkat jól vigyáz­zuk. Többek lettünk mindannyian: százmil­liók hada jár lépésünk után és hogy megfor­gattuk a földet, most már a kozmoszt is akar­juk tudni: óriás rakétákat, új bolygókat do­bunk az űrbe, a szűz Holdon megvetjük a lábunk: messzi túl vagyunk a „mérsékelt csodákon”. Két évezer óta fegyver nélkül küzdöttünk minden hatalom ellen. Nem vagyunk óriások, de az utunk mesz- szivöl indult s a végtelenbe fut. PAPP MIKLÓS Biztató a kezdet Kánban gazdasággal a jövő évben épí­tendő 50 férőhelyes, faelemek­ből készülő növend ékszállásra. A nyári növendékszállást sa­ját erőből létesítenék. Az Április 4 Termelőszövet­kezet tanyáján levő istállók megfelelő férőhelyet biztosíta­nak a szövetkezet lovainak és szarvasmarháinak. A tagság úgy határozott, hogy jövőre je­lentősen növelik állatállomá­nyukat, ennek érdekében egy új. 50 férőhelyes szarvasmar­ha-istállót építenek. A munkái a jövő év első felében kezdik meg. A takarmány már nagy rész­ben biztosítva van. 330 mázsa szálastakarmány áll közös kaz- lakban, abraktakarmánybói 114 mazsa van a közös raktá­rakban. A vetés miatt a ta­karmány összehordása szüne­telt, de most a munka befeje­zése után az állatok behozásá­val egy időben megkezdik újult erővel a takarmány ösz- szehordását. Úgy tervezik, hogy a jövő hét folyamán a takarmányszükséglet teljes egészében már a közösben lesz. (p, e.) A bevezető eladást dr. Berecz János főiskolai tanár tartotta. Szólt arról, hogy az elkövetke­ző hetekben a Pedagógiai Főis­kolák kollégiumaiban a kollé­giumi esték keretében előadás­sorozatot indítanak a mai élet­tel kapcsolatos erkölcsi problé­mákról. Ismertette az előadásra, illet­ve megvitatásra kerülő témákat is. Az első előadás a kommunis­ta erkölcsről, mint a leghala­dóbb erkölcsi formáról szól. A második előadásban a közösség és egyén viszonyáról lesz szó. Az elhangzott két előadás után megbeszélések lesznek. Itt a hallgatók megvitatják az el­hangzott előadások során fel­merült problémáikat. A harma­dik előadásban az erkölcs és életöröm problémáiról lesz szó, a negyedikben a szerelem és a házasság problémáiról. Az ötö­dik előadás címe: A kommunis­ta erkölcs kialakítása szívós munkát igényel. Berecz János beszélt az er­kölcsről általában, maid konk­rétfen a kommunista erkölcsről. Több példával illusztrálta, hogy Az új ötéves terv Irányelvei a nyersvastermelés nagy­arányú növelését írják elő. A termelés növekedését új nagy kohók épitése nélkül, a meglevő kohók térfogatnö- vclő átépítésével és az ércdarabosítás fokozásával kell el­érni. Az irányelvek rögzítik: „fokozni kell a vastcrmelés- ben a hazai kohókoksz felhasználását s ehhez hét év alatt 335 ezer tonnáról mintegy 640 000 tonnára kell emelni a kohókoksz-termelést". Érvényt hell szeresni az igazságnak * Síró asszony kereste fel pa­naszával az ÉM Heves me­gyei Állami Építőipari Válla­lat párttitkárát Gyöngyösön, hogy segítsenek rajta és két gyerekén, mert nem tudja hol álomra hajtani fejét, — nincs lakása a két apró gye­rekkel. A vállalat segített és ideiglenesen a munkásszállón helyezte cl őket. De hol is kezdődött? Egy válópernél. A férj nem törő­dött a családjával, vagy ha törődött is. az abban nyilvá­nult meg, hogy ütötte, verte a feleségét. Az asszony egy darabig tűrte, csupán a gye­rekek miatt, de a helyzet annyira elmérgesedett, hogy betelt a pohár. Az asszony, hogy a további kellemetlenségtől megszaba­duljon. elköltözött rokonai­hoz, ahol szűkösen — kicsi volt a hely —, de legalább nyugodtan éltek. A válópert a férj hibájából mondták ki, és a főbérlcti lakást az asz- szonynak adták, törvényerejű határozattal. Ezzel tehát megoldódott volna Bak Jánosné és két gyermekének sorsa, ha... a ház még a férjéé nem lett volna. A főbérleti lakást ugyanis a férj a válóper Emlékeznek Poroszlón Az ősszel hárorrwjj termelő- szövetkezet, a iVrarcius 15, a Tarnamenti és az Április 4. kezdte meg a közös gazdálKo- dást, első közös tevékenysé­gükkel, a vetéssel Kaiban. Komoly próba elé állította ez a munka a fiatal szövetkezet tagjait, de felkészülve várták, mutatja ezt az a tény is, hogy a járás termelőszövetke­zetei közül majdnem az elsők között fejezték be a vetést, vetették el az utolsó szem ga­bonát is. Eredményes munká­jukban sokat segítettek a gép­állomás dolgozói. Tizenhat erőgép dolgozott állandóan a községben, erős munkatempó­juk most, a mélyszántás ide­jén sem gyengül. A tervezett terület közel 70 százalékán be­fejezték már ezt a munkát is. A határ a szántó traktorok zúgásától hangos, de a község­ben sem pihennek a szövet­kezet tagjai. A vetésnél nem sokkal kisebb jelentőségű mun­ka, az állatállomány takarmá­nyának és közös elhelyezésé­nek biztosítása vár rájuk. A Tarnamenti Termelőszö­vetkezet tagjai a volt községi bikaistálló átépítésével bizto­sítják állatállományuk egy ré­szének elhelyezését. Az átépj- tési, bővítési munka befejezté­vel — melyben nagy segítséget kapnak a helyi ktsz dolgozói­tól — 40 lovat tudnak elhe­lyezni itt. A többi állatot na- gvobb gazdák e célnak megfe­lelő istállóiban helyezik el, • A Március 15 Termelőszö­vetkezetben megtörtént az ál­latok felértékelése, s a napok­ban megkezdik összehordásu­kat. Elhelyezésük céliából öt nagyobb istállót jelöltek ki amelyeknek főleg javítási munkáit a ktsz szakemberei­nek az irányításával maguk a szövetkezet tagjai végzik. 40 lovat és 10 szarvasmarhát tud­nak elhelyezni, sőt hitelből vá­sárolnak 20 szarvasmarhát, s ezek részére Is tudnak férőhe­lyet biztosítani. Jelenleg tár­gyalásokat folytatnak az erdő­* Ismét elsií az Egri Állami Áruház Az Egri Állami Áruház dol­gozói voltak az elsők, akik 1956 után az ország összes ál­lami áruházait megelőzve., is­mét beindították a kereskede­lemben a munkaversenyt Ennek során párosversenvt is szervezlek mlskolc—-debre- cen—nyíregyházi áruházak kö­zött. ahol negyedévről negyed­évit' igen ió eredményt, értek el. így a legutóbbi negyedévben is az első helyezést érték el és fcmét birtokukba vették a szép ersenyzászlót. ideje alatt eladta és beköltö­zött az új lakó. Tehát van cs még sincs lakása Bak Jánosnénak és két kis gyermekének. Az asz- szony fellebbez. A járásbí­rósághoz, városi tanácshoz fordul. Végzést küldenek, amely szerint a lakás még mindig őt illeti meg, mert „15.M956 III. 7. M. F. M. P. K. számú rendelet .94. paragra­fusa szerint a lakásban ma­radt házastárs a lakást át nem adhatja, míg az ügyben határozat nem születik”. Ezek szerint jogtalan volt a föbcrlet eladása és az új lakó beköltözése. A járásbíróság döntése után a megyei bíróság is az asszonynak utalta ki a lakást. Szaporodnak az akták, félki- lónyit tart keiében az építő­ipari vállalat párttitkára: Szabó Ferenc. Segíteni akartak ők is. de már kezdenek csüggedni a sok meddő harc miatt. A vá­ros vezetői arra hivatkoznak hogy nincs lakás, ahová el­költöztessék a mostani lakót. Az igazság az asszony mel­lett van. Nem szabad, hogy elhallgattassák. Érvényt kell szerezni az Igazságnak, visz- sza kell adni egy kis család békéjét, nyugalmát. K. J. Az idei őszön már saját erő­gépeivel végezte el a szántást, vetcst a Béke Tsz. Három kor­mos traktor, Zetar, vontató van a birtokukban. Elmondot­ta az elnök, 303 hold búzát, 60 hold őszi árpát. 15 hold szo- szöst, 20 hold repcét vetettek az idén. 34 darab igen szép te­henük, 48 növendékmarhájuk ál] az istállóban, 14 sőre is van, meg 800 juh is, sertés 130, meg 82 hízó. 26 ló. Faze­kas Vince alig győzi sorolni. Ám a termelőszövetkezet tagságának a jövedelméről is lehet beszélni, elég talán egy szám: 27 termelőszövetkezeti tag épített'új házat. Az idén körülbelül 50 forintot fizetnek egy munkaegységre. tehát most is jól sikerült az év. Jö­vőre, s a későbbiekben meg inkább erősödik majd a terme- ! lőszövetkezet mert most már 250 tag dnlog7.ik a Béke Tsz- ben és 2137 holdra nőtt a bir­tokuk. Ez évben még 110 ,ag volt és 1156 holdon gazdálkod­tak [VAGY MUNKA vár most a termelőszövetkezet régi tagjaira, az új tagokat re kell vezetni a munkába, ha az egész termelőszövetkezet meg­kezd? áz igazi nagyüzemi gaz­dálkodást, megduplázódik a jövedelem, kibontakozik az : paraszti élet, az a jövendő, amelyet Poroszion is anrak a két nagyszerű novemberi nap nak köszönhetnek az embe­rek .,. Kiss János — Először tízen összeálltunk, megkértük az engedélyt, az­tán elkezdtük a munkát. A munkát! 160 hold földje volt kezdet kezdetén a ter­melőszövetkezetnek, négy lova, 20 anyakoca, meg néhány te­hén. Jönnek sorba az emlékek. — Eszedbe jut-e. amikor a püspökség földjén felesbe vág­tuk a takarmányt a lovaknak, hogy ki tudjuk tartani őket. — Hát amikor kimentünk először szántani... övön fe­lül ért a gaz. Azt mondták a faluban, hogy nem lesz belő­lük semmi. — Nem volt itt először se munkaegység, semmi — mond­ja Szalai István, az elnök. — Gyerekcipőben járt nagyon, az igaz, ez a gazdaság. \JEHÉZ VOLT a kezdet *•' — ebben mindhárman egyetértenek az alapító tago,<. Aztán évről évre jobban és jobban ment. Jöttek az embe­rek a termelőszövetkezetbe, elmentek közülük, aztán ismét visszajöttek többen, s 51-től végig 110 körül volt a tagság létszáma. 1956-ban sósat ár­tott az ellenforradalom. A Bé­ke Tsz azonban szilárdan állt. Egvütt tartották a termelőszö­vetkezet vagyonát és a kövei- kezö esztendőben új erő:-', kaptak: gépeket vásároltak, fejlődött, gyarapodott tovább a termelőszövetkezet, elnök kezdte az. emlékezést: — Volt itt egy mesterember, attól kaptuk a gondolatot, no meg néhány olyan embertől is, aki hadifogságban járt kint a Szovjetunióban. Beszélgettek a szövetkezetről, hogy megy, mint megy ez a fajta gazdál­kodás, olvastuk az újságot, itt- ott a megyében is alakult egy- egy csoport és addig-addig mondták, hogy csinálni kellene már valamit, meg kéne moz­dulni, míg hozzáfogtunk. Meg­hány tuk-vetettük' a dolgot. Jól termelni igazán csak nagy föl­dön lehet. Nem nagyon ma­gyarázták ezt még abban az időben, magunk jöttünk rá erre. Én ha egy nyáron a nagybirtokosnál arattam: ne­héz munkával igaz, de 12 kis hold után megkaptam 16 má­zsa búzát, míg ha gazdákhoz mentem aratni, 21 hold után ha megkaptam ennvit. Tehát a nagybirtok már a múltban is jobban tudott fizetni, pedig nem kell külön bizonygatni, hogy mennyire rámentek az ispánok az arató munkásokra. De volt itt példa más is. A Nyárias pusztát i,s csak úgy tudták megművelni a gazdák régen is, ha összefogtak 8—lO- en, mert másképp ez a föld nem termett. Hát ebből in­dult a mi elhatározásunk. Átveszi a szót Farkas Vince: majd és a magyar paraszt jö­vendőjét is előkészítette. A háború megviselte ezeket a cselédembereket, a németek elhajtották lábasjószágukat, kipusztították a falu gabona- tárait és otthagytak maguk mögött csomó kifosztott sze­gényembert, akik tanácstala­nul, reményt vesztve vártak. A szovjet csapatok ki kerget­tek az ellenséget és utána még a tavaszon megkezdődött a földosztás. Teljesült a pa­rasztság évszázados vágya: a föld azé lett. aki megműveli. Ekkor kezdték el november 7 jelentőségét megérteni, azt a dátumot megtanulni Poroszlón is. Ügy mondja Szalai István, a Béke Tsz elnöke, hogy lá­bal mérték a földet kinn a határban, ő maga is kapott hét holdat Graefl Károly volt -bir­tokából. 1849-ben tíz ember termelő­szövetkezetet alakított. Ma már csak négyen vannak, az alapító tagokból a termelőszö­vetkezetnél. Szalai István, Fa­zekas Vince, Kocsis Vincé és még egy. Velük beszélgettünk, hogy volt, mint kezdődött. Mi ennek a második nagy emlé­kezetes dátumnak a története. I) ONTOSAN megmaradt az emlékezetben a kez­det minden epizódja, minden mozzanata. Szalai István az » A Z EMLÉKEZÉS, bizony, ; megkopik az idővel. ; Ahogy gyarapodik a múlt az ; ember háta mögött, úgy hull ;ki lassan sok-sok minden. El- ; marad apróbb és nagyobb do- ;log is, ami lényegtelen ese- Jménynek számított, s olyan is, Járni időnek idején bizony nyo- Jrriósan esett a latba. Marad lázért néhány olyan dátum, né- ihány esemény, amit nem tő­iről le sohasem az idő az cm- ílékezés nagy táblájáról. » Poroszló községből most 15 »esztendeje verték ki a szovjet »csapatok az utolsó németet: ; pontosan a Nagy Októberi Szo- jcialista- Forradalom évforduló- !.iának napján szabadult fel a J falu. És van itt egy másik dá- Jtum is: 10 esztendeje alakult Ja Béke Termelőszövetkezet. JEzt a két dátumot, történjék ! bármi is — sosem felejtik el. >Fazekas Vince, Szalai István, !Kocsis Vince — mondták, hogy »soha. Szalai István, a Béke el- >nöke és Fazekas Vince 15 esz- »tendeje itthon éltek, még az ► órára is emlékeznek, mikor »meglátták az első szovjet ka­tonákat. Nem tudták akkor Jmég, hogy mit jelent novem- Jber he'tedike, mit jelent ez a J dátum — kevesen voltak még > Poroszlón, akik sejtették. Hogy »forradalom volt Oroszország­éban 1917. novemberében? — Cjcevesen tudták Poroszlón, hogy >ez 'a magyar paraszt számára >is a nincstelenség, a kizsákmá- Jnyolás megszűnését jelenti Előadássorozat indult a Pedagógiai f őiskola kollégiumaiban 1 egyes, még nem a kommunista erkölcs alapján álló emberek milyen érveket helyeznek a kommunista erkölccsel szem­ben. összevetette a vallás- erkölcs és a kommunista er­kölcs néhány jellemző vonását. A polgári, illetve vallá6erkölcs az individualizmus alapján áll. Mindenki saját érdekeit nézi. Felfogása ebben a kérdésben: aki bírja, marja. A kommunista erkölcs ezzel szemben közössé­gi erkölcs, a közösség érdekeit tartja szem előtt: s elveti ápol- ,gári erkölcsre jellemző indi­vidualizmust. A valláscrkclcs sokszor olyat kíván, amit lehe- j letlen teljesíteni. A kommunis- | ta erkölcs igaz, magas követel- | menyeket állít, 'de nem olyano­kat, amit egyáltalán nem lehet teljesíteni. Az előadás után az előadó válaszolt a felmerült kérdések­re. Még az első előadás után nem sok kérdés merült fel, a későb­biek folyamán bizonyára ja­vulni fog a helyzet. Szecska Károly főiskolai hallgató

Next

/
Oldalképek
Tartalom