Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-29 / 281. szám

1959. november 29., vasárnap NÉP0J8AG Tizenöt éve szabad az albán nép 4 csaknem négyszázötven éves török hódoltságot a . függetlenség kikiáltása után a fejedelemség követte Albániában 1912-ben. Aztán a királyság igáját nyögte a nép. 1939-ben meg az olasz fasiszták megszállása hozott még nagyobb nyomort. A második világháború előtt a kis ország gazdaságilag Európa legelmaradottabbjai közé tartozott. Gaz­dasága olasz tőkések és albán földbirtokosok kezében volt. De felvirradt végre itt is az elnyomottak napja. Az akkor alig egymillió lelket számláló albán nép 1944. novem­ber 29-én s^gbod lett. Óriási erő költözött a munkáskezekbe, s megkezdődött a szebb, a boldogabb holnap építése. Az első ötéves terv ideje alatt 150 új ipari üzem létesült, s meg­épült az ország első vasútvonala is. Megváltozott az ország. A szabadságadta lehetőségek felhasználásával változtatta meg száz- és százezer ember, akik ma mind ünnepelnek. A felszabadulás tizenötödik évfordulóját ünneplik, szá­mot adva az eddig elért sikerekről, s tervezgetve a jövőre. A felszabadulás napját köszöntik, s köziben megfogadják: úgy élnek, hogy azt, amit másfél évtizede végre a maguké­nak mondhatnak, soha többé, senki el ne vehesse tőlük. Uj, korszerű ipar született Az ünnep előtt a tervező asztalnäl: Haltp Kraja mérnök új találmi- , nyon dolgozik. S este a családi körben feleségével arról be­szélnek, gyermekeik élete már boldog, zavarta­lant lesz. kés áruforgalmat bonyolított le. Nemde, mindez híven tanú­sítja a népgazdaság-megszilár­dulását, az albán nép anyagi és kulturális helyzetének ja­vulását. r diadalmas útja lamint családtagjaik számara. ezenkívül minden' fertőző be­tegségben szenvedő számára, beleértve a tuberkulózis, vala­mint négyéves korig minden gyermeket. Az asszonyok fel­vétele a szülőotthonokba egy­formán ingyenes, akár bizto­sított, akár nem. Ahhoz, hogy még nagyobb segítséget lehessen nyújtani a lakosságnak, felemelték az in­tézmények számát és kapaci­tását. Jelenleg 134 egészség- ügyi intézmény van Albániá­ban 6931 férőhellyel, azaz 46 kórházi ágy jut 10 000 lakosra. Ezek modem felszereléssel és műszerekkel vannak ellát,-, ra. Szakintézeteket, mint pél­dául gyermekosztályokat, fer­tőzőosztályokat, nemcsak Ti­ranában létesítettek, hanem az ország más részein is. -Az egészségügyi dolgozók állan­dóan növelik szakmai képzett­ségüket. A malária az egyik legelter­jedtebb betegség volt g múlt­ban Albániában, de a felsza­badulás óta alig található meg. Az orvosi intézkedéseknek kö­szönhető, mint például a DDT használatának, a mocsarak le- csapolásának hogy a malária a népi rendszerben teljesen eltűnőben van, és megszaba­dítja a lakosságot a sok szenve­déstől. Az egészségügy helyzete je­lenleg perspektíváiban jobb, mint valaha. Az orvosok ma­gas számának köszönhető, hogy a lakosságot jobban el tudják látni. 1965-re minden 1500 la­kosra jut majd egy orvos. ez új intézmények számát is jelen­tősen bővítik, és új kórháza­kat és szanatóriumokat építe­nek. Az utóbbi évek folyamán el­ért óriási eredmények az egész­ségügy területén bizonyítják, milyen óriási lépéseket tett. s milyen gondoskodással törődik az albán párt és a kormány az egészségügy megjavításá­val. t Riviera pincér, stb. Mindezek olyan foglalkozási ágak, amelyeknek semmi közük nincs a vidék gazdasági fejlődéséhez, ahol olajbogyó, déligyümölcs és ál­talában gyümölcsfélék terme­lésével foglalkoznak. De ért­hető ez a körülmény. Ez a vi­dék a múltban is gazdag volt nagyon, de a dolgozó nép nem részesült ebből a gazdagság­ból. Azóta megváltoztak az idők. Más lett az élet az albán Ri­viérán is. Régebben a hét községnek mindössze két elemi iskolája volt Jelenleg minden falunak megvan a maga iskolája, sót ezen felül három hétosztályog iskola is van. és egy közép­iskola a járás székhelyén. A falvakban sok családnak . van rádiókészüléke. A villany­áramot kisebb vízierőművek szolgáltatják. Régebben még csak gondolni sem lehetett itt egészségügyi intézményre. Ma már van egy kórház, egy fo­gászati rendelő, egy szülőott­hon, egy gyógyszertá r és né­hány elsősegélynyújtó állomás. A Riviera lakói ma már nemcsak jelenlegi boldog éle­tüknek örülnek, hanem azok­nak a ragyogó távlatoknak is. amelyek előttük megnyíltak, s amelyeket a népgazdasági ter­ven keresztül megismertek. Ez megtízszerezi erejüket és mun­kakedvüket. öröm és lelkese­dés légkörében, nagy sikerek­kel készülnek á felszabadulás 15. évfordulója megünneplésé­re. L gy oldal keretében, csak néhány apróságot mond- hattunk el az Albán Népköztársaság kis népéről Az elmúlt tizenöt esztendő leírása, a munka hősei születésé­nek ismertetése, ‘az egész nép összefogását bizonyító hatal­mas tervek valóra válásáról szóló krónika köteteket tenne ki De a kötetek minden lapja győzelemről, az emberi akarat­erő dicsőségéről regéin«. ■ Jerkantyta* Ooleml a tiranai egye­tem hallgatója. Mindenki arról is­meri, hogy szabad idejét legszíve­sebben a durreszi strandon tölti. részein hét falu fekszik: Pals. Dhermi, Vuno, Himora, Aepa- ro, Kodba és Pilur. Jellegzetes vonása ennek a vidéknek, hogy az előbbi falvakban lakó em­berek jelentős része gépész, sofőr, alkalmazott, kávéházi A népi hatalom létrejötte igen nagy változást hozott e téren is. Az egészségügyet tel­jesen új alapokra fektették, szocialista elvekre, és teljesen a nép szolgálatába állították. Azonnal a felszabadulás után az újjászervezésnél az Egész­ségügyi Minisztérium fennha­tósága alá került az egészség- ügyi intézmények rendszere. Az állam gondoskodik úgy­szintén a fogászati és gyógy­szerészeti ellátásról. Ily mó­don jelenleg az orvosi ellátás mindenki számára ingyenes. •A kórházi ellátás szintén in­gyenes minden biztosított, va­Az albán Himara, vagy más néven az albán Riviera, gyönyörű fek­véséről ismert. Ez a Riviera a Llogara hegycsúcsnál kezdő­dik, partját az Ioni-tenger mos- sa, amely csaknem mindig csendes, nyugodt. A hegyol­daltól a tengerpartig citrom- és narancsligetek, télen-nyá- rom zöldellő olajfák borítják a vidéket. Az egyik oldalon ma­gas hegyek, a másikon a ten­ger. A kettő között, vagyis pontosabban a hegyek lankás . foganatosított, megmutatkoz- . nak a lakosság vásárlóerejé­nek növekedésében is. Míg 1938-ban a kereskedelem áru­forgalma mindössze 3900 mi’- lió lek volt, 1958-ban a keres- 1 k-delem már 22 707 millió le­4 közegészség ügi ' Párhuzamoson azokkal az ■ óriási eredményekkel, amelye­■ két gazdasági, kulturális és . társadalmi téren elért az or­szág, jelentős eredményekről számolhat be az albán nép az ! utóbbi 15 ói’ közegészségügyi • helyzetének javulásáról is. , 1938-ban összesen tíz kórház' volt az országban, elosztva a legfontosabb városokban. 320 ■ férőhellyel, azaz hét kórházi ■ úgy jutott 10 000 lakosra. ségét. Az első ötéves tervévei ben évi 5,6 százalékkal, a má sodik ötéves tervben pedig év 12 százalékkal növekedett '< mezőgazdasági termelés 1958 végén az albán falvakban 193! termelőszövetkezet működött amelyek a vetésterület 76,1 százalékán gazdálkodtak. 1950 ben viszont az országban méf mindössze 90 termelőszövetke zet volt, amelyek a vetésterü let 5.6 százalékán gazdálkod tak. Jelenleg az Albán Népköz társaságban a mezőgazdasái szocialista szektora az égés: vetésterület 78,14 százalékár; terjed ki. A felszabadulás előtt az al bán paraszt úgyszólván soha terület 23,1 százaléka) 4713 burzsoá család kezében volt. 1933-ban Albánia vetésterü­lete mindössze 221 030 hektár volt. Ennek a vetésterületnek a 83,5 százalékán gabonát és kukoricát termesztettqjc, de en­nek ellenére Albánia állan­dóan gabonabehozatalra szo­rult, mert lakossága kenyér­szükségletének csupán valami­vel több mint a felét képes biztosítani A föld trágyázásáról, a me­zőgazdaság gépesítéséről egy­általán szó sem lehetett ebben az időben. Az egész országban mindössze 30 traktor volt. Kül­terjes gazdálkodást folytattak, a földeket elhanyagolták, sőt a nagybirtokosok földjeinek je­lentős részét par’agon hagyták, és csak legeltetésre használ­ták. A legtöbb ipari növény úgyszólván teljesen ismeretlen volt. Ebben az időben az al­bán paraszt fő mezőgazdasági szerszáma a biblikus faeke volt. Ugyanilyen elmaradott helyzetben volt az ország ál- lattenyésztése is.. A népi forradalom eredmé­nyeként bekövetkezett politi­kai átalakulások rányomták bélyegüket az ország gazdasági és társadalmi életére, a mező­gazdaságra Is. A földreform végrehajtása véget vetett a hűbéri viszonyoknak, a közép­kori kizsákmányolásnak. ^ A föld a parasztok kezébe került; államosították az erdőket, a legelőket és az öntözésre fel­használható belvizeket: töröl­ték a parasztok tartozásait az állammal. a bankokkal, az uzsorásokkal szemben. A föld- tulajdon megoszlásában gyöke­res változást hozott a földre­form; a földesúri és kapita­lista nagybirtokokat felosztot­ták a szegényparasztok között. 155 159 hektárt 48 667 szegény­paraszt között. 21 544 hektárt pedig föld nélküli parasztok között osztottak fel. összesen tehát 172 659 hektár föld, to­vábbá 474 227 olajfa és 5923 számosállat került felosztásra. ★ A földreform, az ország éle­tében végbement politikai és társadalmi átalakulás, az ál­lam sokoldalú segítsége és nagy gondoskodása ragyogó távlato­kat nyitott meg a mezőgazda­ság fejlődése előtt. A mezőgazdasági termelés 1938-hoz képest 1958-ban 73 százalékkal emelkedett. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyez­ni, hogy 1938 óta az országban az időjárás egyik évben sem kedvezett a mezőgazdaságnak- Ez a körülmény még jobban növeli a mezőgazdasági terme­lés fejlesztéséin és növelésé­ben elért eredmények jelentő­Sikerek az anyt színvonal Merész vállalkozás mindar­ról beszélni, amit az Albán Népköztársaságban a népi ha­talom 15 éves fennállása alatt a lakosság anyagi és kulturális életszínvonalának emeléséért tett, olyan széleskörű és any- nyira változatos volt ez a mun­ka. A termelés növekedésére nevezetesen a munkatermelé­kenység növekedésére és a kü­lönböző gyártmányok önkölt­ségi árának csökkenésére tá- 1 maszkodva több árleszállítást ! hajtottak végre, leszállítva a ‘ közszükségleti cikkek kiskeres­kedelmi árát. Az Albán Nép- ’ köztársaságban a közszükségleti cikkek árát 1950-től 1958-ig hét ízben szállították le, s ezek az árleszállítások az albán nép­nek több mint ötmilliárd lek megtakarítást jelentettek. 1959. áprilisában egy újabb árleszál­lítás további 1,5 milliárd lek megtakarítást biztosított a dől- ■ gozó tömegeknek. Az Albán Népköztársaságban a dolgozók más előnyöket is élveznek, amelyek közvetlenül t befolyásolják reálbérük to­vábbi alakulását. Jelentős ! előnyt jelent például a dolgo- , zóknak a rendkívül alacsony * lakbér is. Míg 1938-ban egy sem látott traktort, gépi von­tatásé boronát, kultivátort. arató-cséplőgépet, stb, 1958- ban már 2700 traktor (átlag 15 lóerővel számolva), 216 arató­cséplőgép, 672 kultivátor és több mint 2600 traktor-eke könnyítette meg a parasztok munkáját. 1958-ban a szántás 64 százalékát, a vetés 45 száza­lékát, a talajlazítás 13 százalé­kát, az aratás 23 százalékát és a cséplés 77 százalékát végez­ték gépekkel. A gépállomások erőteljes eszközzé váltak a me­zőgazdaság korszerűsítésében és fejlesztésében. ★ A mezőgazdaság gyors lép­tekkel halad előre a szocialista átalakulás útján és már a kö­zeli jövőben a lehető legna­gyobb mértékben képes lesz ki­elégíteni a nép növekvő szük­ségleteit és ugyanakkor a fej­lődő albán ipar egyre nagyobb nyersanyag-igényeit is. igi és kulturális emelésében család lakbére jövedelmének 10—20 százalékát emésztette fel, 1958-ban csupán a kereset 1—3 százalékát kellett lakbér­re költeni. Az előirányzatoknak megfe­lelően a munkások és az alkal­mazottak reálbére 1960-ra 1955-höz képest 35 százalékkal emelkedik. A kormány gondot fordít arra, hogy szakadatlanul nö­velje a szociális és kulturális célokra fordított összegeket. Ezeket az összegeket a külön­böző korú gyermekek díjmen­tes tanítására. a díjmentes gyógykezelésre és kórházi be­utalásra, a gyógyszerek árkü­lönbözetének fedezésére (a dol­gozók rendkívül olcsón juthat­nak gyógyszerekhez), a több- gyermekes anyák segítésére, a társadalombiztosításra, a nyug­díjakra. az üdülőkre, stb. for­dítják. Az ilyen célú kiadások év­ről évre növekszenek. Elegen­dő annyit megemlítenünk, hogy míg 1946-ban a kiadások ösz- szege mindössze 174 millió lek volt, addig 1958-ban már elér­te a 4928 millió leket. Mindazok az intézkedések, amelyeket a népi hatalom a dolgozók anyagi és kulturális életkörülményeinek javítására a népgazdaság valamennyi ága fejlődésének legfontosabb alapja, gyors léptekkel halad előre. 1960-ban, a második ötéves terv utolsó évében az ipari termelés 2,2-szer nagyobb lesz. mint 1955-ben, az első ötéves terv utolsó évében. ás szocialista sa útjánr átlag 1,8 hektár földön gazdál­kodott, azaz a teljes vetésterü­let 60,4 százalékán. Ugyanak­kor, amikor 21 544 parasztcsa­lád egyáltalán nem rendelke­zett földdel, az ország hél nagybirtokos családja 14 544 hektárral, tehát a vetésterülel 3.7 százalékával rendelkezett. 91133 hektár pedig (a vetés­elegendő ahhoz, hogy ezt a sitsák, amit a beruházások ró- tényt bebizonyítsuk: amíg vén csupán 1958-ban sikerüli 1956-ban az ipari termelés, létrehozni. 1950-hez viszonyítva meghá- A jólét ragyogó jövője ál romszorozódott, addig Görög- az albán nép előtt. Az ipar, országban mindössze 76 százalékkal. Tö­rökországban 66 százalékkal, — Olas zországban 63 százalékkal, J ugoszláviában J54 százalékkal temelkedett. — 1958-ban, 1938- hoz viszonyítva a villamosener­gia termelése 16-szor, a nyers kőolajé 3,7-szer, a krómé 28,7- szer. a fűré­szelt faáruké 46-szor, a ce- cementé 8,6- szer, a gyapot- szöveteké 62- szer nagyobb, és így folytat­hatnánk még tovább. Az iparnak ilyen arányú fejlődése csak új ipari létesít­mények felépítésével és a meg­levők korszerűsítésével vált lehetségessé. Az ipari létesít­mények az ország különböző _ részein szétszórva találhatók.' Albánia fővárosa fejlett ipari központtá alakult. Itt is szá­A mezőgazda» átalakuló A felszabadulás előtt az al­bán falvakban hűbéri viszo­nyok uralkodtak. A föld túl­nyomó része a földesurak és a burzsoázia kezében Volt, a parasztok teljes alárendeltség és kíméletlen kizsákmányolás közepette tengették életüket. 1938-ban a parasztgazdaságok 83,08 százaléka családonként mos új ipari létesítményt hoz­tak létre, min# a textükombi- nát, ahol évente több, mint 20 millió méter gyapotszövetet gyártanak; a gépgvár, ahol or­szágukban először kezdték meg az autó- és gépalkatrészek gyártását, ami nagy segítséget jelent a népgazdaságnak; a ve- lúrszövetgyár; két cipőgyár, stb. A népi demokratikus kor­mány állandóan növeli az ipari beruházásokra fordítandó ösz- szegeket. A Zogu-féle rend­szerben 70 év kellett volna ahhoz, hogy mindazt megvaló­A népi hatalom 15 esztende­je alatt gyökeres változások mentek végbe az ország ipari fejlődése terén. Üj, korszerű ipar született. Mint általában az Albán Népköztársaságban, az ipar területén is gyors a fejlődés üteme. 1958-bar) az ipari termelés 18,8-szer na­gyobb, mint 1938-ban volt, ez azt jelenti, hogy 1938-ban 365 nap alatt termeitek annyit, mint most alig 20 nap alatt. Az ipari termelés növekedése AJ bániában magasabb, mint számos más országban. Egyet­len számszerű összehasonlítás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom