Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-25 / 277. szám

4 NÉPÚJSÁG 1959. november 85.» eves?da 1559. november 25, szerda: 1629-ben halt meg Bethlen Gábor erdélyi íejedelem. 1814-ben született J. R. Mayer né­met orvos, ö állította fel elsőnek ez energia megmaradásának elvét. & Névnap V Ke feledjük: csütörtökön MILOS IBS If Jégpálya... Az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium KlSZ-szerve- zete elhatározta, hogy az in­tézet udvarán jégpályát léte­sít. A fiatalok szándékát tettek követték. A diákok már napok óta dolgoznak az udvar tala­jának egyengetésén. Szabad idejükben, testnevelési órákon lapáttal, csákánnyal a kezük­ben, simítgatják, egyengetik a talajt, hogy a jég is minél simább lehessen. _ í Az Ifjú Kommunista-próbá- zók, a Kilián-próbázók gyakor­lati munkaként szintén az ud­varon dolgoznák, a jégpálya megvalósításáért. A fiataloknak kedvez az idő­járás is. megjött a hideg, és ha minden jól megy, néhány nap múlva már vidáman kor­csolyázhatnak majd „saját” jégpályájukon. Gy. I. — HATVANNYOLCÁN je­lentkeztek Makiáron a mun­kaegység-számítási tanfo­lyamra. A tanfolyamét Básti Józsefné nevelő tartja. Az előadásokon a hallgatók rendszeresen megjelennek. — A SELYPI Cukorgyár munkásai patronálják a lőrinci termelőszövetkezetet. Húsz fé­rőhelyes tehénistállót alakítot­tak át és 60 férőhelyes sertés- hizlaldát hoztak rendbe a gyár munkásai. — A LEGUTÓBBI tanács­ülésen a termelőszövetkezet helyzetéről és megszilárdítá­sáról tárgyalt a nagytályaí tanács. Megbeszélték azokat a feladatokat, amelyek a falu dolgozói, a tsz-tagok előtt állanak a közeljövőben. — A RECSKI bányász fcuZ- túrotthonban felszerelték _ a múlt héten vásárolt televíziós készüléket. A vasárnapi olim­piai selejtező labdarúgó-mér­kőzést sok érdeklődő nézte vé­gig az új televíziós készülék előtt. — MÉG EZ ÉVBEN befeje­zik Poroszló községben a vil­lanyhálózat kibővítésével kapcsolatos tervet és mintegy százezer forint értékű vil­lanyhálózat-bővítést eszkö­zölnek. — 1500—2000 MÁZSA műtrá­gyát használtak fel az idén a hatvani járás termelőszövetke­zeteiben. A lőrinci Petőfi 500 mázsa szuperfoszfátot szórt ki őszi alaptrágyázásként. — AZ ÉMASZ egri üzlet- igazgatóságának dolgozói vál­lalták. hogy terven felül vil­lamosítják az akolpusztai termelőszövetkezet épületeit. EGRI VÖRÖS CSILLAG Pár lépés a határ EGRI BRÖDY Vörös lesz a rét GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Nyomorultak (I.—II. rész; GYÖNGYÖSI PUSKIN Megmentettem az életem HATVANI VÖRÖS CSILLAG Tisztességtudó utcalány HATVANI KOSSUTH A 39-es dandár .FÜZESABONY És Varsó messze vai PÉTERVÁSARA Mi ketten egyedül Egerben délután fél 4 órakor'. Nyugtalan boldogság ÍBródy-bérlet, középiskolásé "v-s r>f / Gondolatok egy kiállításon Megnyílt a Heves megyei képzőművészek őszi tárlata. Félszáz festmény — olaj, tem­pera, akvarell —, 13 festőmű­vész alkotása ad számot közel egy esztendő művészi munká­járól. arról a fejlődésről, ame­lyet a megye képzőművészeitől elvitatni nem lehet és nem is szabad, de amely kétségkívül magán hordja még az ellent­mondások bélyegét is. A kép­zőművészek fényhatásában megfelelő, de erre a célra al­kalmasnak mégse mondható kollektív egri műtermében nyílt meg a kiállítás, amelyet már az első napokban is sokan megtekintettek azok közül, akik szeretik a szépet, szeretik a festészetet. E sorok írója is, kit szakér­tőnek mondani éppen nem le­het, de ki a szép szeretője és lelkes. hívő népszerűsítője, meg-megállt a kiállítás képei előtt, némelyiknél csak egy tűnő pillanatra, másnál hosszú perceket időzve, összegezve ma­gában élményeket, benyomá­sokat — és gondolatokat. Mert gondolatokat ébresztő kiállítás ez: mindkét értelemben. Úgy is, hogy egyes alkotásai kétség­telen hatással bírnak a nézőre, s úgy is. hogy elgondolkodtatja az embert a megye képzőművé­szetének helyzetéről, alkotói módszerekről, látásmódról és több más problémáról. Ezekből egy kis csokorra va­lót. nem a mindent jobban tu­dó. vagy tudni akaró kritikus tollával és hangján, inkább a festőművészetet tisztelő, szere­tő és rendkívül fontos művé­szeti ágnak tartó tárlatnéző megjegyzéseivel. ★ ötven alkotás: lehet sok is, kevés is. Sok. ha képei rendre választ adnak a ma emberének problémáira, ha magas fokon, művészi módon tükrözik a va­lóságot. a holnapot, ha a múlt színei nem a múltbafordulást hanem az emlékeztetést jelen­tik. Sok, pontosabban, akkor elegendő a félszáz kép. De ha mindez hiányzik, vagy ha csak részben adják életünket, gon­dolatainkat, ha nem egy sajátos iskolát kapunk a tárlaton, ha­nem inkább valami azonos egy­síkúságot —, akkor kevés és nem is a képek száma kevés, hanem a produktum. ★ Az immáron hagyományosan megrendezésre kerülő tárlatok kapcsán már elmondtuk né­hányszor e lap hasábjain is, hogy a tájképek, tájrészletek túlságosan nagy aránya, bizo­nyos „natura intacta”-t jelent, elfordulást, majdhogynem me­nekülést az „érintetlen” termé­szetbe. ahol az évszakok válto­zásán túl, alig van más válto­zás. De a ml életünk itt is ke­gyetlen tréfát űz a c s a k a ter­mészetet kedvelőkkel-: azt is megváltoztatjuk! Lehet mene­külni tovább, mind mélyebbre és mélyebbre, de végül is hová? Ki nem lehetfutni a világból! Az élet mindennap és minden órá­ban felteszi a kérdést a mű­vésznek: mi a véleményed, mi a hitvallásod? S erre előbb, vagy utóbb, így, vagy úgy, de ki művész, válaszolni kénytelen. ★ örvendetes, nagyon örven­detes, hogy a Heves megyei képzőművészek keresik már ezt a választ, nem egy közülük egyértelműen meg is fogalmaz­ta, hogy ma már a tájképek sem holmi és ma már indoko­latlan nosztalgiát jelentenek. Erről tanúskodnak Jakuba Já­nos levegős, sajátos ízű képei, a „Faluvéee”, a „Tanyaudvar”, Gergely Pál két akvarellje, a „Komáromi városrész”, a „Szil­vásvárad! erdő”, hogy csak ket­tőt említsünk meg a több meg­említésre méltó közül. Kátai Mihálynak a múltból is van mondanivalója a ma számára. A „Földosztás”, a „Jelenet a Horthy-fasizmusból” című o’ajfestményeá egy álta­lános történelmi koncepciójú festőművész fejlődését példáz­zák a konkrét, egyértelműen állást foglaló művész irányá­ban. Szép mozgalmas alkotás a „Cséplés” is. Kátai egyéb­ként nyolc festménnyel jelent­kezett a tárlaton! A képzőművész munkacso­port fejlődését igazolja, hogy a „dilettáns” munkásfestő, aki még a közelmúltban egy szak­körben tevékenykedett, SzVá- gyi Elek is helyet kapott a tár­laton. Szép alkotás Kastaly István mélytónusű „Hármas-kő” című festménye, amely egy termé­szetet aTaposan ismerő és sze­rető művész ecsetje alól ke­rült a vászonra. Balogh László képe inkább meghökkent, mint megfog. Az ..Elba a kék híddal” című kompozíciója bizarr, valószí­nűtlen színeivel kicsit inkább fantasztikum, mint valóság. ★ ötven alkotás és a kétség­telen és boldogító fejlődés elle­nére mégis kevésnek hat. Né­hány alkotást kivéve, sok az is­métlés, de még az önismétlés is. Valahogy úgy érzi magát az ember ebben a csendes kiállí­tási teremben, ahol az embe­rek a művészet iránti tiszte­letből is suttogva beszélnek, mintha valahogy kiszakadt volna az életből. Micsoda korban élünk! Sze­münk láttára lesz a holnapból, amelyről azelőtt csak fantasz­ták álmodoztak, lenyűgöző je­len — és bizony — túlhaladott múlt. Népünk kimeríthetetlen energiája, amelyet évszázado­kon keresztül vakon és vadon nyomtak el, kiszabadult börtö­néből és csodálatos dolgokat alkot. S mindebből, erről a korról, a nagy változások évei­ről , a háború és béke kérdé­séről, nagy alkotásainkról gazdagodó, sokrétű életünkről kevés, nagyon kevés az ecset hitvallása. Távol álljon tőlem, hogy ko­hókat és Sztalinyec-traktoro- kat követeljek (bár ki tudja!), de a mindennapi munka, a mindennapi élet ezernyi szép­sége. meghitt és nyugodt pil­lanata legújabb történelmünk ezernyi hősi eseménye miért kerüli ki tehetséges festőművé­szeink figyelmét? Nem szokás egy művészeti alkotást rőffel mérni: az érték nem az arasz- szal mérhető nagyságban van. De azért csak elgondolkodtató, hogy a parasztjaink évezredes á' mat megvalósító földosztás monumentalitását ki lehet-e fejezni egy tenyérnyi olajfest­ménnyel. Elgondolkodtató, hogy a ba­latoni strand vajon húsz év­vel ezelőtt nem ugyanebben a formában jelent volna meg a „vásznon”? Pedig húsz év alatt csak annyi történt, ha más nem hogy ma a nép üdül, pihen a Balaton partján. ★ Igaztalanok lennénk, ha nem ismernénk el, hogy a Heves megyei képzőművészek problé­mái nemcsak Heves megyei problémákat jelentenek. De az egész megoldásához, a mi képzőművészeinknek is le kell tenniök a maguk obulusait, mert képesek rá. mert tehetsé­gük van hozzá, s mint ez a kiállítás is igazolja, mind több ehhez a szándék, az akarat is. ★ Előrelépést jelent ez a ki­állítás tartalinában és kifeje­zési eszközeiben is a megelő­zőkhöz képest. Gyerekes dolog lenne egyik napról a másikra csodákat, döntő fordulatot várni, hisz a képzőművészet, általában a művészet nem a futó percek erjedésének szü­lötte. De várjuk ezt a válto­zást, amelynek kétségtelen je­leivel most is találkoztunk és bízunk benne, hogy az elkövet­kezendő tárlatokon mindin­kább találkozunk majd. „.. mert a művészet az em­berekről és az embereknek, a ma emberének szól! Gyurkó Géza FILM: Menekülés az árnyéktól MAGYARUL BESZÉLŐ CSEHSZLOVÁK FILM A történet egy csehszlovák kisvárosban, nem sokkal az államosítás után kezdődik. A töriénet két főszereplő je az idős, konzervatív nézeteihez csökönyösen ragaszkodó apa, vele szemben agyondédelgetett lánya, aki nem akar a régi kon­venciók szerint élni. A két ember egyéni problémájában azonban ott sűrűsödik két társadalom, a kapitalizmus és a szocializmus ellentéte. Harcuk a régi és az új közötti küz­delem, bár Márta, a leány, nem tudatos képviselője az új társadalomnak, — ösztönösen, szerelme védelmében kerül szembe apjával. A filmet a gyöngyösi Puskin Filmszínház mutatja be november 26—30-ig. Az ismeretterjesztő mozi e heti programjában Raffai An­na tudományos kutató és film­rendező előadása szerepel Népi művészek, népi szokások cím­mel. Csütörtökön (26-án) 3, 5 és 7 órakor lesz előadás. Belé­pődíj: diákoknak 1 forint, fel­nőtteknek 2 forint, Több mint száz _ szülő vett részt a szülők akadémiája első előadásán Hevesem Az elő­adást dr. Somos Lajos főisko­lai tanár tartotta A szülői ház és az iskola kapcsolata cím­mel. —o— Egercsehi bányatelepen ren­dezett zenei ismeretterjesztő előadáson az Operaház magán­énekesei léptek fel nagy si­kerrel, zsúfolt ház előtt —o— Füzesabonyban megindult a német nyelv oktatása. A hatvani zeneiskola és a TIT négy sorozatból álló mik­robarázdás hanglemez-koncer­tet rendez a zeneiskola Ko- dály-termében. Az első előadás november 13-án volt Népszerű operaest címmel. A Lenfilm Stúdió rövidesen új művét viszi filmre a nagy szovjet írónak, Solöhovnak. A CSIKÓ című novella filmvál­tozatát V. Fetyin rendezi, fő­szerepeit Matvejev és Parho­menko alakítja. ★ Brigitte Bardot, Gérard Phi­lipe és Folco Lulli a főszerep­lői A SZERELEM ISKOLÁJA című. készülő francia filmnek. Az új produkció két középkori költőről szól, egyikük lányát alakítja a filmben Brigitte ~ Bardot. ★ Svájcban két perzsa tárgyé dokumentumfilmet mutattak be. Egyikük Dárius korának dicsőségét idézi fel, a másik « középkori és a modem Per-> ■ zsiát mutatja be. A film egy részlete elvezet egy perzsiai fa­luba, ahol a földművelést év* századok óta még változatlant primitív módon űzik. ★ SERGIO GORBUCCI filmre vitte Luciano Ma tine ,.A ka­kasoknak tetszenek a csilla­gok” című komédiáját A PA- RIOLI LEGÉNYEK címmel. A film az olasz „aranyifjúság** erkölcséről fest hű képet. ÍZ ATA NÉNI az üdülőnk ,v gondnoka. Arca száné, mint a gyönge kalács belseje, haja, álmodozó kék szeme után ítélve, hajdanában szőke lehe­tett. Most fehér, mint régmúlt idők asszonyainak gyászruhá­ja. Könnyű, vékonyszálú, mint valami finom csipkefátyol, és fejebúbján sovány kontyocs- kába tekeredik, amelyet hófe­hér, menyecskében kötött ken­dő szorít le. Csak este, ha már rend van a konyhában, s kár­tyázni hívják magukkal a ven­dégek, akkor oldja le, s tűzi meg a nyaka fölött óriási tek- nőcsattal. özvegy. Rajtunk kí­vül, akiket évenként két-két hétre gyermekéül fogad, senki­je sincsen. Néha éljön hozzá egy barátnője, s ha mi kirán­dulunk, ok kiülnek a nyug­ágyakba, megmáriogatják ma­gukat a napban és régi emlé­keikről beszélnek. * Kata néni egyébként szüle­tett üdülőgcndnok. Ösztönösen ismeri az embert, kitűnően osztja el a helyeket, cserélgeti át, ha úgy látja jónak, az asz­taltársakat. Sohasem felel­tem el, milyen boldog volt, hogy ültetése eredményekép­pen tavaly eljegyzés is történt az üdülőben. Neki ugyanis még az ültetésekkel is az a célja, hogy mindenki jól érezze _ ma­gát. Arra nagyon vigyázott, hogy nőtlen férfiak csak lá­nyok asztalához kerüljenek, de megnézte magának előbb, milyen a lány, milyen a fiú. s akkor döntött, ha biztos volt tenne: jól érzik majd egymás SZEMES PIROSKA: Kata néni mulat mellett magukai. Arra is vi­gyázott, hogy a családi fészek­ből kiröppent magányos férjek és feleségek ne melegedjenek össze túlságosan. Egyszóval, jóságos tündér volt Kata néni, akiről mindnyájan kedves em­lékeket vittünk haza. Azt hi­szem, ő vonzott bennünket vissza évről évre az üdülőbe s hiába lett volna másutt is hely, Kata néninél biztosra me­hettünk. Ö még azt is meg tudta csinálni, hogy ne legyen zavaró társasága annak, aki magányos elmélkedésre vette ki kétheti szabadságát. 'T’AVALY, Katalin-napkor, -*■ elhatároztuk, megün­nepeljük az üdülőben levő Katákat. Neki is szóltunk, jöj­jön le este, vacsora után a tár­salgóba, egy kis murit aka­runk csapni négy szál névna­posunk tiszteletére. Bólintott a meghívásra, de este, ahogy vé­ge lett a vacsorának, megje­lent nála barátnője, Kata néni pedig kis, begyes kalapot tett a fejére, ünnepi kabátjában, virággal a karján, szinte meg­szökött előlünk. Gondoltuk, nem tartjuk vissza, talán más­képp ünnepel, ha hajdani di­csőségének tanújával, barátnő­jével tölti a névnapi estét. Ahogy az ilyenkor lenni szo­kott, ha emelkedik a hangulat, valami bolondos ötlet megszü­letik valakinél, s a többi megy utána. Elhatároztuk, hogy esti sétára megyünk, fel a kilátó- toronyhoz. Szép csillagos éj­szaka volt, gyenge levegő, egß- szen tavaszias, mi pedig ebad­ta kölykök módjára ugrattuk egymást. Volt köztünk egy nagybajúszű, öreg kubikos, Krizsán bácsi, aki ördöngős históriákkal mulattatott ben­nünket és kuncogva nyugtázta, ha észrevette valamelyik félős asszonyon az ijedelmet. A ki­látótoronyba érve torkunksza- kadtából énekelni kezdtünk. Mindent, ami eszünkbe jutott, játszottuk az „Ez a nóta, nóta körbejár‘’-t. Amikor kiénekel­tük magunkat, lesétáltunk Ró­za nénihez a faluba, akinek a konyhájában zsíroskenyér mel­lett vörös bort ittunk. Valaki­nek eszébe jutott, hogy meg kellene nézni a negyedik Ka­tánkat, s visszaindultunk az üdülőbe. Kata néni még min­dig nem volt otthon. Miután jókedvünk igen magasra csa­pott. még néhány üdülőtársunk szobájába is bekukkantottunk, s ahol nem voltak otthon, feje tetejére állítottunk mindent, hadd örüljenek, ha gyanútla­nul hazaérnek. Feltettük azonban, hogy Kata néni nél­kül nem jövünk vissza, tehát ismét keresésére indultunk. Valaki azt javasolta: menjünk le a faluba újra, a vendéglőbe. Ekkor már meglehetősen le­morzsolódott a csapat, de még mindig voltunk vagy tizenöten. A KIS KOCSMA csöndes volt, ami érthető is, hi­szen a falubeliek nem úgy vannak, mint mi, nekünk van két felelőtlen hetünk, de ná­luk holnap is reggel lesz. A külső teremben alig lézengett néhány ember, a belső pedig teljesen üres volt, csak a ci­gány muzsikált csalogatóan. Füleltünk. A muzsikaszó mel­lett két cingár, remegő hang énekelte: „Akácos út, ha végigme­gyek rajtad én ..." Benéztünk. Nem akartunk hinni a szemünknek. Kata né­ni ült benn a barátnőjével. Ök húzatták, ők énekeltek. Háttal nekünk, nem törődve senki­vel, csak a nótával. Kata néo.i a pénztárcájába nyúlt, kivett belőle egy papírost, odaadta a cigánynak: — Ezért is húzzon még, édes fiam. Art, hogy: „Volt szeretőm, tizenhárom...” És énekeltek, százasakat fi­zetett, miközben málnát ittak, csak a cigányok előtt állt a borosflaska, s ha kiürült, a mi gond nők-tündérünk szólt a pincérnek: — Miska fiam, hozzon még, nekünk egy kis limonádét;, s Észre se vettük, hogy az. aj­tóban álldogálva önfeledten csatlakoztunk a két éneklőhöz, így neszeit meg bennünket Kata néni. Mint a kamaszlá­nyok, olyan zavarba jött, aztán hirtelen leintette a zenét, és hozzánk kiáltott: — Gyertek be, gyermeikaim! Ügy mentünk hozzá, mint a rajtakapott srácok, kicsit szé­gyenkezve, mire ő bort rendek nekünk. — Édes fiaim, ti most meg­leptetek, de jó! Nem baj — le­gyintett. — Mulassunk együtt tovább... Tudjátok, az ilyen öregasszony, mint én, furcsa bogár. Nekem életemben nem húzta még cigány. Én még szerenádot se kaptam soha Nyaralni se mentem, mint ti csináljátok ... Ezért aztán azt mondtam: nézd, Kata, nincs neked különösebb örömöd, hi­szen az urad se él. már har­mincöt éve, gyereket se adott a sors. Gyújts pénzt, mint akik üdülni szoktak, s amikor együtt van, menj el, mulasd ki magad egyszer, úgy isten- igazábul... És azóta minden évben mulatok Katalinkor __ A CIGÁNY halkan húzta, r*' mi dúdoltunk, a szólót meghagytuk Kata néninek. Éj­félkor aztán felálltunk vele együtt, s hiába marasztaltuk, hazaindultunk. — Ennyi volt beütemezve, fiaim... — mondta. De azért gyertyát gyújtott, amikor a cigányokkal húzattuk az ablaka alatt,..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom