Népújság, 1959. november (10. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-01 / 257. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESI! JETEK AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, !&57. szám ÄRA; GO FILLÉR 1959. november 1., v asárnap M4* »»»»»»»»»♦•♦»»•»•♦»»»» •*♦•»»•»*»»»♦»»»»»» Q-űüübht lilweinb 'áfac/a : tgj/jlgej, cl tönv fjekkel öhm/orrot/ Mindnyájunkat az a cél vezérel, hegy munkánk nyomán közelebb jussunk az emberiség boldogulását és jélétét biztosító szocializmushoz Tanácskozik a megyei pártértekezlet Tegnap délután, röviddel két óra után kezdte tanácskozását Egerben, a megyei párt­értekezlet. A megyei pártértekezleten azok a küldöttek vettek részt, akiket a járási, városi pártértekezleten jelöltek, hogy képviseljék já­rásuk. városuk kommunistáit, hogy közremű­ködjenek a megyei pártértekezlet sikeres mun­kájában. Részt vett a pártértekezleten Szurdi István elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság ipari osztályáriak vezetője, ország- gyűlési képviselő; Úszta Gyula elvtárs, a Köz­ponti Bizottság tagja, a honvédelmi miniszter első helyettese, országgyűlési képviselő, vala­mint Szakosíts Árpád elvtárs, megyénk ország- gyűlési képviselője, az Elnöki Tanács tagja is. A pártértekezlet munkája Csuhaj József elvtárs, öreg kommunista szavaival vette kez­detét, alti üdvözölve a pártértekezlet küldöt­teit, vendégeit, meghívottait, javaslatot tett a pártértekezlet elnökére, valamint as elnök­ség tagjaim. Javaslata alapján — amelyet a pártértekezlet egyhangúan elfogadott — az értekezlet elnöki tisztével Bíró József elvtár­sat bízták meg. Az elnökségben helyet foglal­tak: Szurdi István elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, Úszta Gyula elv­társ, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Szakosíts Árpád elviárs, ' az Elnöki Tanács tagja — mindhárman megyénk Or­szággyűlési képviselői —, Putnöki László elv­társ, a megyei pártbizottság első titkára, or­szággyűlési képviselő, Lendvai Vilmos elv­társ, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagja, « megyei tanács elnöke, Tóth Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője, a me­gyei pártvégrehajtó bizottság tagja, Dorkó József elvtárs, a megyei pártbizottság osztály­vezetője, a pártvégrehajtó bizottság tagja, LÁbertiny Sándor elvtárs, őrnagy, a pártvégre­hajtó bizottság tagja, Furucz János elvtárs, a pártvégrehajtó bizottság tagja, az SZVIT el­nöke, Gubán Dezső elvtárs, a járási pártbi­zottság első titkára, a megyei pártvégrehajtó bizottság tagja, Szabó Imre elvtárs, a gyön­gyösi járási pártbizottság első titkára, a párt­végrehajtó bizottság tagja, Suha Andor elv­társ, a pártvégrehajtó bizottság tagja, a Nép­újság felelős szerkesztője. Az elnökség tagjai közé választottak Ka­csot Jánosné elvtársnőt, az egri városi pártbi­zottság első titkárát, Tóth József elvtársat, a tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezet elnökét, Baják István elvtársat, a Mátravidéki Szén­bányászati Tröszt igazgatóját, Sályi János elv­társat, a Hazafias Népfront megyei titkárát, Horváth Nándomé elv társnőt, a Nőtanács me­gyei titkárát, Misi Sándor elvtársat, a KISZ Heves megyei bizottsága első titlcárát, Gulyás József elvtársat, á megyei revíziós bizottság elnökét, Bíró N. István országgyűlési képvi­selőt, Kaszás Imrénét, az Egri Dohánygyár dolgozóját, Csontos Istvánnét, a gyöngyösi ügyészség ügyészét, Juhász Ferencet, a mak­iári községi pártszervezet titkárát és Szitás Elek elvtársat, a, .kiskörei. Dózsa Termelőszö­vetkezet elnökit. A választás után az eínöleség elfoglalta helyét, majd Bíró. József elvtársnak, a megyei pártbizottság titkára megnyitó szarni után Putnoki László elvtárs emelkedett szólásra, hogy elmondja a megyei pártbizottság beszá­molóját. A megyei pártbizottság; beszámolója Tisztelt pártértekezlet! Kedves elvtársnők! Kedves elvtársak! A .mai pártértekezlet célja és feladata, hogy ' számot ves­sen eddig megtett irtunkról, megvizsgálja, hogyan hajtottuk végre a párt központi bizottsá­gának határozatait, mit valósí­tottunk meg az országos párt- értekezlet határozataiból, s vé­gül hogyan feleltünk meg an­nak a bizalomnak, melyet pár­tunk tagsága, dolgozó népünk adott számunkra. A mai értekezletünk, előké­szítése annak a nagyfontosságú kongresszusnak, mely novem­berben ül össze, hogy meghatá­rozza népünk és hazánk továb­bi felvirágzásának útját, azt az utat, mely minden kétséget ki­zárva, a szocialista Magyar- ország megteremtésének útját •jelenti. Az előjelek, melyben a kongresszusra készülünk, ked­vezőek. Nemzetközi méretek­ben szemmel láthatóan erősöd­nek azok az erők, melyek ké­pesek arra, hogy örökre gúzs­ba kössék a háborúra spekulá­lók kezeit. Az embermüliók szeme láttára szenvednek nap, mint nap vereséget a hideghá­ború politikusai. Egyre szűkül azoknak az erőknek tábora, amelyek a népek barátsága, bé­kés egymás mellett élése he­lyett a pusztulást, az emberi mészárlást, a háborút akarják. A világtörténelem olyan idő­szakát éljük, amikor, az emberi ész, ,az emberi alkotás oly • ma­gasra szárnyalt, mint soha még a történelem folyamán. A kapi­talista sajtó ezt a szenzációk időszakának nevezi és nem tud­ja eltitkolni, hogy ezeket a szenzációkat a Szovjetunió né­pe szolgáltatja. Mi azt is tud­juk, hogy ezek mögött a szenzációk mögött az emberiség olyan | álmai valósulnak meg. mint a kommunizmus, a I szocializmus építése, a tar­tós béke megteremtése és a világűr meghódítása. Mindebben egy felszabadult nép. a szovjet nép alkotó mun­kája testesül meg. Népünk olyan időszaka ez, amikor ma­ga előtt látja a' Szovjetunió hét­éves tervének célkitűzéseit, mely az ember kommunizmus­hoz vezető útjának világos táv­latait tárja fel és valósítja meg. Törhetetlen hit és bizalom hat­ja át népünket a Szovjetunió XXI. kongresszusának törté­nelmi jelentőségű olyan meg­1 állapításaiból, hogy a Szovjetunióban végleg gvőzött a szocializmus. Ez egyet jelent azzal, hogy örökké- maradandó lesz mind­az, melyet népünk alkot. Nagy önbizalom, felmérhetetlen táv­lat népünk számára, az a tudat, hogy a nagy szovjet néppel és a többi népi demokratikus or­szágok népeivel együtt lépünk át a kommunizmus küszöbén. Felmérhetetlen erőt jelent szá­munkra, hogy ha kis nép is va­gyunk, egy olyan hatalmas tá­bor, mint a szocialista országok nagy táborának családjába tar­tozunk. mely legyözhetetlenné tesz bennünket. A nagy nemzetközi perspek­tíva mellett nem kis jelentősé­gű az a távlat, melyet pártunk kongresszusi téziseiben, a má­sodik ötéves terv irányelveiben tárt elénk. Egész népünk biza­kodása. jövőbe vetett hite nem alaptalan. Mert jelentősek azok az eredmények, melyet népünk országosan és megyénkben is szorgalmas munkájával elért. Ezek az eredmények csak úgy születhettek és a jövőben is csak úgy születhetnek meg, ha a munkásosztály for­radalmi pártja egységes, összeforrott a dolgozó tö­megek milliós táborával. Mint országosan, megyénk né­pe is ennek a pártnak vezeté­sével dolgozott- és érte el ered­ményeit. Ez a párt, mely 40 esztendős múltra tekint vissza, minden tettében és intézkedé­sében népünk és hazánk ügyét szolgálta. Az MSZMP magáénak vallja ennek a marxista pártnak 40 éves múltját, mert a hibák ellené­re is e párt volt az, mely számos nehéz helyzetben győzelemre vitte népünk harcát a kizsákmány ólok­kal szemben. Ennek, a marxista—leninista pártnak vezetésével fogott hoz­zá dolgozó népünk az ellenfor­radalom legsötétebb időszaká­ban ahhoz, hogy úrrá legyen az. ellenforradalmi erőkön és tovább folytassa szocialista ha­zájának építését. Ahhoz, hogy az üzemek, a földek és a hiva­talok munkája normális kerék­vágásba térjen, meg kellett küzdeni a forradalom burzsoa érdekeket szolgáló nézeteivel. Az ellenforradalom által fel­színre került régi rend törté­nelmi figurái azt próbálták bi­zonygatni. hogy c párt elját­szotta történelmi szerepét, el­vesztette a »ép bizalmát és lét- jogosultságát. Ezt azzal támasz­tották alá, hogy kegyetlen ter­rort alkalmazva, irtották a párt katonáit. Elavultnak minősítet­ték a marxizmus—leninizmus tanításait. A marxizmus—leni- nizmust úgy tüntették fel, mint amin túl haladt az idő kereke. A marxizmus-—leninizmus ta­nítása helyett valami újat vél­tek felfedezni abban, amit a nép árulóinak, a párt ellensé­geinek lomtárából szedtek elő. Megyénkben azt próbálták bi­zonygatni, hogy a munkások­nak az üzemben, a parasztok­nak a földeken nem kell a párt és nem igénylik többé a párt segítségét. Voltak sajnos, nem ellenséges szándékú, de nem tisztán látó emberek, akik a pártban levő egyes emberek (Folytatása a 2. oldalon) Tóth József, a tiszanánai Pető}: Termelőszövetkezet el rúike és Kalmár István, a szomszédos Pély község párttitkára társaikkal a hevesi járás kommunistáit képviselik a megye: örtelcezletcn. (Foto: Márkust) Ketten a füzesabonyi járás küldöttei közül: Schwitzer Az értekezlet megkezdése elölt Ursitz József, u Mat raw Veremcné, a tófalui Béke Tsz tagja es Kocsmát Lajos, a me déki Szénbányászati Tröszt főmérnöke az egri járás termelö- toszemerei Űj Világ Termelőszövetkezet et-nöke. szövetkezeteinek elnökeivel beszélget lépett a megyei pártértekezletrel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom