Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-17 / 244. szám
XEPÜJSátí 1959. Oktober 11., -wwnba* iíft&M Az MSZMP művelődéspolitikájának sportra vonat közti téziseiről tárgyalt az E» Spartacus kibővített elnökségi ülése Tervek o szövetkezeti minőségi és tömegsport kiszélesítésére 1960-ban új szakosztályok alapjait rakják le Műemlékeink HEVESI SÁNDOR: A „Kacsapart" története Az Egri Dobó Spartacus Sportkör október L4-én. a Szövetkezetek Háza most elkészült gyönyörű kultúrtermében tartotta meg kibővített elnökségi ülését, melyen a nagy számban megjelentek az MSZMP művelődéspolitikájának sportra vonatkozó téziseiről, az E. Spartacus I960, évi munkatervéről, valamint szervezési feladatokról tárgyaltak. A megjelenteket Karnis Pál. a KISZÖV megyei elnöke üdvözölte, majd első előadóként Szabó Tibor, sportköri intéző emelkedett szólásra. Bevezetésül elmondotta, hogy a Spartacus sportkörök nemrégiben Csillebércen országos értekezletet tartottak, ahol a Spartacus SE ötvenhárom sportkörének, valamint 230 szakosztályának feladatait határozták meg — az MSZMP művelődés-politikájának sportra 'vonatkozó tézisei alapján. Az E. Spartacus «elnöksége a Csillebércen szerzett tapasztalatok felhasználásával elkészítette a sportkör 1960. évi munkatervét, melyet Szabó Tibor az alábbiakban ismertetett: A lödu-jrsporl fejlesztése A jövő évben megszervezik a szövetkezeti dolgozók és kisiparosok gyermekei részére az úszóoktatást. A tervek szerint 1960-ban 100—150 gyermek tanul majd meg úszni. . A fentihez hasonlóan megszervezik a gyermektornát is 30—40 fiatal részvételével, s ezzel lerakják alapjait az elkövetkezendőkben megalapítandó tornaszakosztálynak. A szövetkezeti mozgalomban részvevők gyermekei számára roller- és kerékpár-versenyeket rendeznek, egy ízben a Széchenyi utcában, egyszer pedig a Lyceum körüli pályán. Az E. Spartacus sporttelepén gyermekjátszó terek létesülnek, ahol a gyermekek megismerkedhetnek a labdajátékokkal, a kerékpározással, az atlétikával, s ezzel biztosítják a szakosztályok utánpótlását. A szövetkezeti székház udvarán társadalmi munkával röplabda- és kisgolyós teke-pálya épül és kiírják a röplabda szövetkezeti csapat- bajnokságot és a teke egyéni, valamint csapatbajnokságot. A szövetkezeti székház kultúrtermében a szövetkezetek csapatai között asztalitenisz-bajnokságot írnak ki, majd megrendezik az egyéni bajnokságot is. Ezek a versenyek teremtik meg az új asztalitenisz-szakosztályt, amely 1960-ban a városi bajnokságban szerepel, a minősítési fejlesztésre csak 1961- ben kerül sor.' Az ülőfoglalkozású és nehéz fizikai munkát zárt helyen végző szövetkezeti dolgozók részére természetjáró túrákat szerveznek, megalakítják a már működő természetjáró szakosztály mellé a természetjáró szakkört is, mely bejárja majd a Mátra, a Bükk és a zempléni hegyeket. A sakk játékot kedvelő szövetkezeti dolgozók részére egyéni és csapatversenyek indulnak. A legnépszerűbb sportágban, a labdarúgásban kiírásra kerül a szövetkezeti és kisipari dolgozók bajnoksága, melyen minősítéssel nem rendelkező, tehát nem hivatásos labdarúgók vehetnek részt. A győztes díszes serleget kap tiszteletdíjként, a második és harmadik helyezett éremdíjazásban részesül. Az ipart tanuló szövetkezeti és kisipari lányok, fiúk részvételével atlétikai tehetségkutató versenyt rendeznek, amely kezdő lépése lesz egy atlétikai szakosztály életrehi- vásának. Közhasználatú kerékpárokkal egy háztömbkörüli és, egy országúti versenyt szerveznek a kerékpáros utánpótlás biztosítására. Az előzőkben felsorolt, minősítéssel nem rendelkező fiatalok, hozzátartozók, családtagok részére majálist és júniálist szerveznek, s ennek mégrendezésével a tömegsport bizottságot bízzák meg. Minőségi spuri A labdarúgó-szakosztály 1960-ban öt csapatot foglalkoztat majd, a most meglevő első, tartalék és ifjúsági csapat mellé két úttörő csapatot szerveznek. A szakosztály vezetői és edzője a sportoktatás mellett a sportolók politikai és sporterkölcsi nevelését is végzik, amellett kapcsolatot létesítenek a labdarúgó-játékosok munkahelyeivel, ellenőrzik munkájukat. A kerékpáros-szakosztály létszámát 10 fővel emelik. Az Egerben levő tehetséges kerékpárosok felkutatásáért három tehetségkutató országúti és háztömbkörüli versenyt rendeznek. A cél az, hogy ezeken a versenyéken legalább 30-an álljanak rajthoz. A női kézilabda-szakosztály tagjainak számát 30-40 főre emelik majd, hogy a megyei bajnokságban jóképességű csapat képviselhesse a Spartacus sportkör színeit. A tartalékcsapat a városi bajnokságban szerepel. A l'érficsapat máris jó képességekkel rendelkezik. A teke-szakosztály jó példával jár elöl a társadalmi munkában, jelentős segítséget adott már eddig is a tekepálya építésénél. A tekézők két tehetségkutató versenyt rendeznek, a szakosztály létszámát pedig jó szellemű, tehetséges szövetkezeti fiatalokkal bővítik. A természetjáró szakosztály az i960; évi bajnokságokban négy-csapattal vesz részt. A sakk-szakosztály három villam-versenyt, valamint szimultánversenyeket rendez — ez utóbbit i neves mesterek bevonásával. A sportolók nevelése A sportolók szocialista szellemben való neveléséért politikai és tudományos ismeretterjesztő előadásokat tartanak a szövetkezeti ház kultúrtermében, előre meghatározott program alapján — klub- délutánok keretében. A jövő évben nagyszámú sport- és tudományos film vetítésére, sporttárgyú televíziós adások megtekintésére kerül sor, valamint a sportolókat a legjobb szépirodalmi és tudományos könyvekkel látják el. A klubdelutánok és klubestek keretében igyekeznek kialakítani a sportolók egymás, valamint a családtagok és vezetők, szurkolók közötti bensőséges kapcsolatokat. A sport színvonalának emeléséért a tervszerű edzésekről, a sportszerű életmódról válogatott sportolók tartanak majd előadásokat. 1 A római olimpiai versenyek után az ott részvevő élsportolók élménybeszámolókat tartanak. A kollektív vezetés A sportkör elnöksége minden hónapban rendszeresen megtartja üléseit, s erről idejében értesíti tagjait. A sportköri elnök az időszerű feladatokat ismerteti az elnökség tagjaival, majd a határozatokat írásban adja ki a végrehajtásért felelős sportvezetőknek. Az elnökség negyedévenként minden szakosztály vezetőjét beszámoltatja a végzett munkáról, ellenőrzi a sportolók tagdíjfizetését, — január l-től egyetlen sportoló sem működhet a sportkör színeiben, aki nem rendelkezik érvényes sportköri tagsággal. Az elnökség felülvizsgálja az edzők éves foglalkoztatási tervét, ellenőrzi a pártoló tagság által befizetett díjak szabályszerű felhasználását, ellenőrzi a sportkör számviteli és bizonylati rendjét, a bevételi és kiadási tervek végrehajtását. Az elnökség lépéseket tesz az irányban, hogy létrejöjjön a Szövetkezetek Heves megyei Sport Tanácsa. # A terv ismertetése irtán Ónodi Antal a spprtkör szervezési feladatairól beszélt, majd a két napirendi pontban elhangzottak felett színvonalas vita indult meg. Birkózás Egerben kilenc sportkör versenyzőinek részvételével rendezték még. az északi terület kötöttfogású birkózó bajnokságát. Az egyes súlycsoportokban nagyszerű küzdelmeket vívtak egymással a versenyzők, akik közül főleg a salgótarjáni Telek., az egri Lud- nai és a diósgyőri Nagy Imre birkózása keltett jó benyomásokat. A BAJNOKSÁG EREDMÉNYEI: 50 kg: l. Kupcsik (DVTK), 2. Kovács (Egri SC), 3. Liptai (ESC). 53 kg: 1. Soós (Ózdi Kohász), 2. Kelemen (Egri SC). 56 kg: 1. Gonda (DVTK), 2. Te- renyei (Egri SC), 3. Bozó (Salgótarján). 59 kg: 1. Hegyi (Salgótarján), 2. Ludnai (ESC), 3. Vincze (DVTK). 62 kg: 1. Pálinkás (Egri Honvéd). I világ egyik legjobb kapusa volt. •. A világhírű magyar labdarúgó- kapuson; közül is a legnépszerűbb volt Zsák Károly. Mi újat hozott? Első volt, aki beavatkozott az ellenfél támadásaiba, aki nemcsak a kapuvonalon állva védte hálóját, hanem a csatárok közé ugrott, különösképpen sarokrúgások, kapu elé ívelt labdák esetén. Igaz, csak kis területre, körülbelül a hatos vonal által határolt területre szorítkozott a mozgása, de már ez is merész újításnak számított... A hatalmas termetű labdarúgó már tizenhatéves korában az élvonalba került és több mint tizenöt éven keresztül védte a kaput — miközben, ha kellett nemcsak védte de ő lőtte is a tizenegyeseket. A vetődésekben is kiváló, a magas labdák védéseben pedig mester-kapus volt. Egy életén át híven kitartott kis egyesülete, a budai 33 FC színei mellett. A klubhűség mintaképeként húnyt el 1944. november 2-án, alig negyvenkilenc éves korában, egy tüdőgyulladás után — gyógyszerhiba következtében. Zsák Károly futball „karrierje’? tulajdonképpen 1912-ben kezdődött. Az olimpiára tartalékként vitték ki, de az ottani 7:0-ás vereségen elkeseredő Domonkos hazautazása miatt az olimpiát követő túrán már Zsák védett. Harmincszor szerepelt a nagy válogatottban. 1912. és 1925. között 19 mérkőzést nyertünk vele, négy döntetlenül végződött, ami azt jelenti, hogy a megszerezhető pontok 70 százaléka jutott birtokunkba segítségével. Zsák rikító citromsárga ingben szeretett védeni. Azt mondta, a csatárokat célzásukban vonzza a sárga szín, önkéntelenül is belelövik a labdát. Kétségtelen, hogy kevés kapusba „lőtték bele’1 any- nyiszor a labdát, mint belé. No, persze, ezt inkább nagyszerű helyezkedésének, gyors és biztos helyzetfelismerésének köszönhette, mintsem a sárga ingnek. Mint minden nagy kapus — 6 sem volt hiba nélküli. Neki is megvolt a maga tragikus „melléfogása”, mégpedig olyan, amilyenről még ma is elrettentő példaképpen beszélnek. Ez az 1925. október 4-i spanyol—magyar mérkőzéshez fűződik. A találkozón a magyar csapat hősiesen ellenállt a spanyol rohamoknak. A közönség már-már megállapította, hogy a remekül védő Zsák különb kapus, még a spanyolok kedvencénél, a vele szembenálló nagyhírű Zamoránál is. 0:0-ra állt a mérkőzés a II. félidő 7. percében, amikor egy 25 méteres szabadrúgáshoz jutott a spanyol csapat. Carmelo lőtte a labdát, olyat, amilyent Zsák százat is kifogott már. Most azonban valahogy megfeledkezett a mindig kötelező biztonságról, s ahelyett, hogy letérdelve elfogta volna a labdát, csak szétterpesztett lábbal lehajolt a pattogó labdáért —, amely egy’ rögön irányt változtatott, s Zsák kezét érintve a lába között a kapuba ugrott. Ezzel az egy góllal győztek a spanyolok! Ez az igazi kapus tragédia! Jellemző, hogy megszámlálhatatlan bravúrja helyett — például az FTC ellen egymás után kivédett. kétszer Payer és egyszer Schlosser lőtte tizenegyest —. ezt a végzetes hibáját emlegetik, ahányszor csak sző kerül erről a nagyszerű kapusról és nagyszerű sportemberről. 2. Bakó (Egri SC). ' 66 kg: i. Nagy (DVTK), 2. Berki (Ózd), 3. Vass (Egri SC). 70 kg! l. Telek (Salgótarján), 2. Osgyáfi (Miskolc)* 3. Fekete (Miskolc). s 74 kg: 1. Németh (Petőfibúnya), 2. Korény (Ózd). 79 kg: í. Komenda (DVTK). 2. Bodolóczki (Miskolc), 3. Pozáczky J. (Gyöngyös). Nehézsúly; i. Besze (DVTK), 2. Pozáczky B. (Gyöngyös). Pontversenyben: i. DVTK 26, 2. Egri &C 17, 3—4. Salgótarján, ózd 11—11 pont, 5. Miskolc 7, 6—7. Egri Honvéd és Petőfibánya 5—5 pont, 8. Gy. Spartacus 4 pont. 9. Szerencs pont nélkül.- KÜN ISTVÁN műsor Labdarúgás: NB III: Egri SC—Tiszalök, Eger, stadion, 11.30 óra. V: Zágoni. Előtte a Vá- mosgyork—Egri SC IX. összevont járási mérkőzésre kerül sor. Egercsehi Bányász—Debreceni Kinizsi, Egereseid, 14.30. V: Bo- rossi dr. Petőfibányai Bányász—K. Lombik, Petőfibánya, 14.30. V: Korn. Gyöngyösi Spartacus—Hatvani VSE, Gyöngyös. 14.30. V: Bácskai. Megyei I. osztály: Bélapátfalva—Gy. Bányász, Heves—Bükkerzsóbet, H. Kinizsi— Gy. Vasutas, Lőrinci—Gy. Honvéd, Recsk—Selyp, Verpelét—Egri Honvéd, Kózsaszentmárton—Egri Spartacus, Ape—Egri Előre. Kézilabda: Megyei bajnokság: Bervai Vasas—E. Építők, E. Honvéd—Egercsehi, Heves—H. Kini- asi, Gyöngyössolymos—Verpelét, Gy. Honvéd—Petőfibánya. Röplabda: Gyöngyösi ITSK—Gyöngyösi AKÖV, Gy. Gimnázium—Mátra Klub, Szűcsi—Füzesabony, Mát- rafüred—Párád, E. Autóforgácsoló—Bükkszék. Recsk—E. Honvéd. Asztalitenisz: Megyei bajnokság: Selypl Építők—E. Pedagógus. Selyp! Kinizsi—HVSE, Egri SC— Tiszanána, Egri Postás—Sírok, Egri Helyiipar—Erdőtelek. 11. A liliom SÁNDOR utca középső részién, ahol útvonalunk a Városfal utcával találkozik, jellegzetes kis teret képeznek az ottani lakóépületek és borházak. Ez a környék — az egykori városfaltól nyugatra — a már dédapáink által „Nova Civitas Carolina” néven emlegetett Károly-város északkeleti csücske. A 18. századnak főleg a második felében rohamosan növekedett a város lakosainak szárna. A falakkal körülvett belvároson kívül addigra már jórészt kialakult a maklári-, a hatvani-, a cifra- és a rác- hóstya, és 1760. után került sor a székesegyháztól és szemi- minárramtól nyugati irányban húzódó, addig üres, vízmosásoktól szabdalt terület beépítésére. A telepítés az eddigi gyakorlattól eltérően már tervszerűbben történt — amit a széles, egyenes utcák- is bizonyítanak. Itt képezték ki az egykori vásárteret (a dohánygyár, bírósági épületek, a volt polgári iskola és a mai járási tanács épülete helyén), ahol 1790. szeptember 28—30. napján tartották meg az első országos vásárt. A vásártér környékén a módosabb polgárok építkeztek. A Kacsapart vidékén pedig egész kis művészkolónia alakult ki, ahol a nagy építkezésnél foglalkoztatott festők, szobrászok, stb. találtak a borospincék szomszédságában bizonyára kedélyes otthonra. A Írig tér déli oldalán álló egyemeletes épület (Városfal utca 1. sz.) egyszerűbb, 18. századi polgárház. Történetéről is keveset tudunk. 1760. után építtette az akkori püspöki prefektus — az 1800. évi nagy tűzvész alkalmával leégett —, később az akkori tulajdonosok után sokáig „öttömösy-ház- nak” ismerték az egriek. SZEMBEN VELE, a tér északi óldalán nagy ház áll: a Heves megyei Nyomda Vállalat Bródy Sándor utca 4. szám alatti épülete. A külső homlokzatok az átalakítások után ma már kevesebb építészeti értékkel bírnak, a Városfal utcai rész (a városfal-bástyával szemben) későbbi toldalék is. Arrnál érdekesebb azonban, hogy a ház építése az Egerbe származott híres lakatos művészcsalád: a Fazolák ^evéhez fűződik. Mai ismertetésünknek nem lehet célja a Fazolák művészi munkásságával foglalkozni: alkotásaikat minden egri — és az itt megforduló idegenek is — mint a 18. századi vasmű- vesség legszebb pé’dáit ismerik. A család belső és egyben leghíresebb tagja: Fazola Henrik 1758-ban költi ott Egerbe. Még ebben az évben megvett egy kettős házhelyet a püspökségtől a mai Hibay Károly és Fazola Henrik utca sarkán, ahol addig püspöki gabonaraktár állott. Itt rendezte be lakatosműhelyét, ahonnan azután az évek folyamán a lakatosművészet szebbnél-szebb remekei kerültek elő. Fazola Henrik rendkívül nagy jövedelmű mester volt. így történhetett, hogy már 1762-ben szőlőt szerzett, bort termesztett, amihez természetesen pincékre is szüksége volt. 1762-ben eladta tehát a Hibay Károly utcai egyik telkét — megvásárolta a mai nyomdaépület helyén már akkor is bizonyára meglevő pincéket — és itt kezdte meg egy nagy, emeletes épület — a ma is fennálló ház építését. A gazdagon kialakított egykori házból ma már kevés eredeti részlet maradt épségben (mint említettük, a homlokzatot is megváltoztatták) csupán a földszinti helyiségek szép boltozatai emlékeztetnek az egykori tehetős építtetőre. És egy érdekes részlet: a pincében, egy kiterjedésnél ma is látható, festői barokk kandalló, ahol bizonyára a házigazda és vendégei élvezték vidám poharaz- gatás közben az egri hegyek tüzes, csillogó borát... FAZOLA HENRIK útjai azonban nemsokára elvezettek városunkból, elköltözött innen, hogy azután Diósgyőrben, az általa alapított ottani vasgyár — a mai Lenin Kohászati Művek — alapítójaként telepedjen meg. De hogy az itteni lakatos- műhely se maradjon gazda nélkül, 1788-ban Egerbe hívta öccsét, Lénárdot, aki azután (ha kevesebb művészi tudással is), de folytatta a mesterségét. Valószínűnek tartjuk, hogy a szomszédos, Bródy Sándor utca 6. sz. házat már Fazola Lénárd építtette, legalábbis erre vall a lépcsőház vaskorlátjába beépített „F. L.” kezdőbetűs embléma. A két Fazola-házat sokáig együtt is használhatták, amint ezt a 6. sz. ház földszinti, kelet felőli uto’só szobájának szomszédos falában máig is kivehető, azóta befalazott ajtónyílás sejteni engedi. A következő, Bródy Sándor utca 8. sz. ház ugyancsak érdekes épület. Tulajdonképpen kettős lakóház ez, közös udvarral a hátsó — Orgonás tér 4. sz. — nemrégiben szépen helyreállított műemlékünkkel. A Bródy Sándor utcai rész homlokzata — hasonlóan a 4. és 6. sz. házakéhoz — már nem tökéletesen mutatja az eredeti állapotot — csupán a lépcsőház szép, faragottkő korlátjai árulják el az építtető hozzáértését. És valóban: a régi írások tájékoztatnak róla hogy a ház első gazdája Zách József festő — a művész Kracker János Lukács sógora és társa — volt, ugyancsak az 1760—1770-es években. A Bródy Sándor utca 8. — Orgonás tér 4. sz. ház tulajdonosai, illetve lakói később, a XIX. század folyamán is művészek voltak. így itt talált otthonra az 1830-as években Marco Casagrande híres szobrász — a főszékesegyház szobrainak és domtorművemek megalkotója — majd itt lakott valamivel később Joó János rajztanár, a „Héti Lapok, műtudomány és egyéb hasznos ismeretek terjesztésén!, 3838.” című — az országban első ilyen tartalmú folyóirat szerkesztője és számos érdekes egri kezdeményezés elindítója.Talán Bródy Sándornak is van valami köze az Orgonás tér 4. számú épülethez, de erről majd a most folyó kutatások befejezése után többet... A ZACH-FÉLE házzal szemben, a pincék mögött érdekes földszintes ház áll, bejárattal a déli oldalon (bár kapubejárata volt valamikor a Bródy Sándor utca felől is), a barokk díszítésű, faragó' ő-keretes ab'akokkal kelet felé, füzéres copfstílusú zárókővel a már említett déli kapu fölött (Kacsapart, 14. sz.). A ház délkeleti sarkán különleges tűzfal magasodik, felhíva a figyelmünket, hogy az épületnek nem mindennapi története lehetett.. így is van: ez volt * 18. század leghíresebb Egerbe származott .estéjének: Kracker János Lukácsnak a háza — és itt volt a déli épületrész emeletén a műterme is. Kracker 1779. december 1-éa meghalt. (A Hatvani temetőben van eltemetve, bizony, illene már a sírja felett álló szobrot rendbehozatni!) Később a ház a káptalan birtokába került, és mint ilyent, érte a szörnyű pusztulás: az 1800. augusztus 23-1 óriási tűzvész alkalmával teljesen leégett. A tűz után az egykori műtermet már nem állították helyre, padlássá alakították át, meghagyva az említett, ma tűzfalként mutatkozó egykori, kelet- felőli műterernfalat. A kis ház mai alakjában mindenesetre több kéi'dést vet fel. így: hogyan nézhetett ki az eredeti műterem-felépítmény, — hol volt a feljárata stb. és végül csakugyan ez a szerény szobácskábái álló házikó volt-e Kracker lakása is? Nem-e a szomszédos, ma Beloiannisz u. 4. sz., eredetileg ugyancsak 18. századi házban lakott a híres festő, amelynek valamikor közösnek látszó udvara volt az első Kracker-házzal, és közös kútja, közös határfala van ma is? Kérdések, amelyekre hely- történeti kutatóinknak kell még a választ megadni. Az utolsó ház, amelyről kacsaparti sétánk alkalmával még meg kívánunk emlékezni: a Bródy Sándor utca felső torkolatával szemben álló, Beloiannisz utca 9. sz. épület. A szerény külsejű, földszintes házról tudjuk, hogy 1779 után évekig itt volt a város posta- hivatala, majd 1800-ban ezt is az a sors érte, mint az egész környéket: a lángok martaléka lett. A 19. század második felében azután itt nyílt meg Eger első óvodája, az épületen elhelyezett táblácska szerint az 1861. évben. VÉGERE ÉRTÜNK kacsaparti sétánknak. Valóban érdekes történetekről mesélnek a régi pincék, régi házak. Megérdemelnék ezek az épületek, hogy őket iß — mint a város többi emlékeit — eredeti állapotukban megfelelően, hamarosan helyreállítsak. De talán ennél többet is lehetne ezen a környéken tenni. A kis térből, a Fazola-ház előtt, vonzó idegenforgalmi központot kellene kialakítani. Helyes volna, ha az úgysem ide való savanyító—tartósító üzem máshol nyerne elhelyezést, az ottani pincék és a tér kihasználásával pedig kulturált kisvendéglő létesülne, nyári kerthelyiséggel, a húv hedt lenti italbolt egyidejű megszüntetése mellett. Hogy pedig az új vendéglőnek valami szellemi kapcsolata is legyen a környezettel és a múlttal, cégfeliratnak „Vendéglő a vidám művészekhez” szöveget javasolnám. I pr óhirdetések AZ ORSZÁGOS Filharmónia öt zenekari hangversenyére kedvezményes bérletek válthatók a színház szervező-irodájában. Kérjük • a múlt évi bérlőket, hogy hely-igényüket mielőbb jelentsék be a szervező-irodában. Első hangverseny okt. 26-án. Budapesti MÁV Szimfonikusok. Vezényel: Lukács Miklós. Közreműködik: Bodonyi Anikó zongorán. IZS motorkerékpár oldalkocsival. 19 000-ért, szólóban 14 000-ért eladó. Megtekinthető: Eger, Verőszala 42. JÓKARBAN levő asztalsparhelt eladó. Eger, Vörösmarty u. 9. NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapia. Felelős szerkesztő: Suha Andor. Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat. Felelés kiadó: Tóth József. Szerkesztőség: Eger. Beloiannisz u. 8. Teleíon: 56-74 56-78. Postaflólc 88. Kiadóhivatal: Eger, Eajcsy-Zsilinszky utca 1. Telefon: 24-44 Postaöók: 23. Heves megyei Nyomda Vállalat. Eger. Bródy Sándor u. 4. Felelős vezető: Mandula Ernő. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előüzetési díj: egy hőnapra IS Ft 2 DB 34-ES, 10 db 10 hektód űj boroshordó eladó. Gyergyák Károly, Eger. Frank Tivadar u. jo Állapotban levő Mo-es. oldalkocsis Pannónia motorkerékpár eladó. Eger. Verőszala 1/a. 150 NÉGYSZÖGÖLES házhely az Eperjesi u. 2. alatt eladó. Érdeklődni ugyanott. FÜZESABONY, Szihalmi u. 3S. sz. ház beköltözhetőséggel eladó. Érdeklődni: Füzesabony, Szihalmi u. 37. Köszönetnyilvánítás Köszönetét mondunk mindazoknak, akik drága, jó, felejthetetlen feleségem és édesanyám temetésénél segítettek és a temetésen részvételükkel fájdalmunkat enyhítették. Vincze-család. Egri Városgondozási Vállalat ÚTTISZTÍTÓ és GÉPKOCSIHOZ RAKODÓMUNKÁSOKAT felvesz.
