Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-16 / 243. szám

4

SEPUSACí

1959. október id , pénMft

Mihail Jur je vies Lermontov

FILM:

Alotszkvában 1814. október 15-én (az .ónaptár szerint 2-án) született egy . gyermek, az orosz ii'odalom későbbi nagy költője, Mihail Jurje- vies Lermontov. Apja, Jurij Pet'rovics kapitány egy elszegényedett nemesi család sarjadéka, aki hazatérve a katonai szó’gáláiról elvette a szép és gazdag, de beteges Marija Mi- hajlovna Arszenyevát. Az asz- szony gyermeke születését alig két évvel élte túl, s így a nevelést a nagymama, a gőgös Je- lizaveta Alekszejevna látta el, aki rajongva szerette unokáját, de annál jobban gyűlölte az apát. Jurij Petrovics — bár nagyon szerette a fiút — mégis belenyugodott helyzetébe, .hogy a kis Mihailt a nagymama nevelje tovább. Az idős öregasz- Bzony féltő gondossággal veszi körül a kissé beteges gyermeket. Hogy egészségét feljavítsa, elutazott Vele a távoli szép Kaukázus hegyei közé. Mihail ekkor tizenegy éves, de szellemileg igen fejlett, s az utazás, az élmények, a látottak mély hatást tettek képzeletére. A „szilaj kaukázusiak”, a „féktelen sasok” világában érinti meg e’őször, de egész életére kihatóan a szabadság szele. Kaukázus kék hegyei... Gyermekségem idézitek vissza... tőletek kaptam az égnek a kékjét: azóta is rólatok álmodozom...'’ — írja később élményeire emlékezve.

Tizenhárom éves, amikor a nagyanyja öreg parasztjaitól hallott Pugacsov-történetek élményei után Moszkvába kerül egy igen előkelő intézetbe Zsukovszkii és Gribojedov egykori neve'kedési helyére. A kömv°zet. amely fogadja „rendkívül irodalmi”: egyszerre b“lecsepoent Schüler Bv- ron, Lomonoszov Puskin, Viktor Hugo. Shakesneare. Micki- ewicz válásába. Nem sokkal később már Byront fordítja, majd saját verseivel jelentkezik. Tizenöt éves. amikor a következő sorokat leírja:

Más föMet és másforma tényeket íreremt-ttem magamnak gondolatban,

K«lsSt adtam csupán, de nem nevet,

S az alakokat lánccal összefogtam: A téli szél üvöltve felnevet,

S a hazug világ Összedől legottan •.,

A gvülevésszel szemben fii a költő, kezén balalaika,

Szabadon fog a tiszta dalba S megvesztegethetetlenül.

’ bből is s még néhány ifjúkori költeményéből (Török ember panasza, Monológ, stb.) kiolvasható a byro- nizmus vádja, mellyel illetni

El

szokták e fiatalkori műveket. „Nem a by róni mélabú szólal meg ezekben a versekben hanem az orosz nép szenvedései”.

Byronról vató viszonyáról egyébként 1832-ben versben nyilatkozik:

Nem Byron, más vagyok.

Ha lángol

Bennem a szó égnek lobog:

Mint ö, vészverte, büszke vándor. De csak orosz lélek vagyok.

Korábban kezdtem, úgy is végzem; Szellemem sokra nem viszi; Lelkem zátonyos éjjelében Remények süllyedt roncsai.

A későbbi nagy költő mély hazafisága nyilatkozik meg egy másik fiatalkori versében, amelyet az üldözött Puskinhoz írt:

Szabadságról szólt éneked,

Bár bitó várt vágj’ cári börtön — Csak égi bíró rémített,

S nem féltél semmitől e földön. Dalodra most rokoni húr, Visszhangzik egy szív válaszul.

| 830. őszén a moszkvai

1 egyetem filológiai fakultásának hallgatója lesz, amelyen — mint Herzen írja — a hallgatók „megszabadultak előítéleteiktől.... összecsiszolódtak, összetestvériesültek, s úgy áradtak azután vissza mindenfelé a társadalom minden rétegébe.’’ Ebben a költeményében még inkább kifejlődik ellenzéki szel’eme, bíráló, Oroszország viszonyait kritizáló magatartása. (Ekkoriban írja Egy különös ember c. művét ,az orosz falu nyomasztó állapotáról”.) Egy vaskalapos irodalom-professzor — akivel egy vizsga alkalmával öss^ekü- lönbözött — a kerékkötője a kü’tő további egyetemi pályafutásának. Távoznia kell. S mivel a pétervári egyetem nem haj’andó beszámítani „a moszkvai szemesztereket”, beáll egy lovastiszti iskolába, ahol két pokoli esztendőt töltött. Irodalmi érdeklődését azonban ez sem zavarja meg. Pugacsov felkelése foglalkoztatja: töriéne’mi regény írásába kezd Vagyim címmeL

Az 1834-es év változást hoz életébe: kinevezik zászlóssá

egyik cárszkojeszelói huszárezredbe. Ez idő alatt alkalma nyílik megismerkedni a ,.fel~ sőbb körök” hazug, képmutató, züllött és határtalanul üres életével. Találó sza. akkal jellemzi őket: francia díszkertek ezek, hol minden nagyon szűk és fantáziátlan”. Az igazi költővé érés korszaka az itt töltött idő, amelynek betetőzését

jelenti a Puskin halálára írt nagyszerű költemény. (A költő halála.) Óriási, egész Oroszországra kiterjedő hatásáról s jelentőségéről idézzük egy kor- társ egyetemi hallgató emlékező sorait: „Lermontov költeménye mindünket mélységesen megragadott és az előadások szüneteiben határtalan pátosz- szál szavaltuk. Fölizgatott ben- j nünket — lelkünk csak úgy lángolt a heroikus lelkesedéstől, mindenre készen álltunk; a lermontovi sorok szárnyakat adtak, a bennük izzó tűz ránk is átragadt. Kö'temény Oroszországban aligha tett még olyan hatalmas hatást, mint ez...” A hatás valóban nagy volt. olyan nagy, hogy még a cár is fölfigyelt.

A költőt bíróság ele álütot- ( ták,s azítéletértelmében.

egy kaukázusi ezredbe száműzték. Lermontov boldogan megy, hisz gyermekkorának színhelyét láthatja úira. Tervéket készít, ír dolgozik, élményeket gyűjt, amelyekből később megszületik a Korunk hőse. Itt fogalmazza meg, végső formájában életműve „egyik, centrális pontját” is, a Démont. amelyen egy életen át dolgozott.

Szembeállása a cári renddel s az uralkodó arisztokrata réteggel — határozott. Művésszé- érés tekintetében Puskinhoz hasonlítható. Szava éles, határozott könyöruletet nem ismer. Az udvar eléggé érettnek 'átja a helyzetet, hogy a költőt — Puskinhoz hasonlóan — félre tegyék az útból. I. Miklós „párbaj módszere” ezúttal is bevált. ,Ez a századparancsnoki látókörű ember — amint Engels jellemezte —, aki a kegyetlenséget erélynek és a szeszélyes makacsságot akaraterőnek tartotta, bérenceivel a Kaukázus szép hegyei közt eltetette láb alól a költőt. Az eseményről az egykori jelentés így számol be: „Július 15-én (1841) délután 5 óra tájt szörnyű vihar kerekedett: dörgött és villámlott, ugyanez időben hunyt el a Masuk és Bestan hegyek közötti völgyben a Pjatyigorszkban üdülő Mihail Jurjevics Lermontov.”

Lőkös István, a TIT tagja.

Szombattól hétfőig

MAGYAR FILM

I F ' 'TOWJfCT-s g.

1839. október lg, péntek:

ltíW-ben halt meg Johanna Wagner kiváló operaénelieenő és drámai színésznő.

1809-ben született A. orosz költő.

V. Koljco'V

V Névnap

Ne feledjük,

szombaton: HEDVIG

i-HBnlr

~ A KONGRESSZUSI verseny eredményeképp minimálisra csökkentették az igazolatlan hiányzásokat a gyöngyösi XII-es akna bányászai.

— A MARKAZI Községi Tanács október 13-án végrehajtó bizottsági ülést tartott. Napirendi pun ként tárgyalták a gyümölcsléi* ásárlás eddigi eredményeit, s-az ezzel kapcsolatos további feladatokat.- ÜJ ÖNKISZOLGÁLÓ fűszer- és csemegeüzlet nyílt Egerben a Széchenyi utcában. A Kiskereskedelmi Vállalat a Ill-as számú iskolával szemben levő 29-es számú üzletet alakította át önkiszolgáló bolttá.

— A GYÖNGYÖSI Vak Buttyán Gimnázium nagytermében a városi KlSZ-bizott- ság javaslatára szombat délutánonként 4-től 8-ig klubdélutánt tartanak, össztánccal egybekötve. A zenét a gimnázium tanulóiból álló zenekar szolgáltatja.- TEGNAP HALMAJUG- RÁN tanácsülésen tárgyalták a község éves művelődési tervét. Az előadott tervjavaslat után a tanácsülés részvevői értékes hozzászólásokkal bővítették ki a község művelődési tervét.

— BARTUSZ EMIL és IZRAEL GÁBOR irányítása mellett a gyöngyösi járásban már öt községben készült el eddig a termelőszövetkezeteknek sertésól és fiaztató.- FELFÖLDI ISTVÁN gyöngyöspatai középparasztot a Hazafias Népfront Gyöngyösi Járási Bizottsága jó mozgalmi munkájáért ötnapos csehszlovákiai útra küldte. Hazatérése után községében élménybeszámolót tartott az úton szerzett tapasztalataiból.

A kedves, hangulatos Óbudán játszódik a Szombattól hétfőig című új magyar film derűs története. Hőse öt fiatal lány, három házasulandó fiatalember, meg egy kardos mama és egy kedves, huncut fiúcska.

A filmet az egri Vörös Csillag Filmszínház október 15— 21-ig és a gyöngyösi Szabadság október 21—28-ig mutatja be.

Az egri Gárdonyi Géza Színházban nagyban folynak az október 23-án bemutatásra kerülő Miljutyin-operett, a Nyugtalan boldogság próbái. Az operettét —. mint már megírtuk — Gyuricza Ottó rendezi. Gyuricza Ottó egyébként szerepel is a darabban és a táncokat is ő koreografálta. Az operettben két nagy tánckompozíció szerepel, amelyekben sok kívülálló egri fiú és leány is részt vesz. A színház a Nyugtalan boldogság előadásaira két fővárosi táncost is szerződtetett a Táncszövetségtől, az énekkar létszámát is jelentősen bővítették. Az operett főszerepeit kettős szereposztásban játsszák A férfi főszerepet Benkő Béla. illetve Szabadi József, a női főszerepet Karácsonyi Magda, illetve Olgyai Magda, az egyik nagyobb női szerepet Stefanik Irén, illetve Csala Zsuzsa

Gondoskodjunk gyermekeink sokoldalú fejlődéséről

EGRI VÜRÖS CSILLAG

Szombattól hétfőig (széiesv.) EGRI BHÖDY

Csillagok

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Megtört a jég GYÖNGYÖSI PUSKIN A szülői ház

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Mi ketten egyedül HATVANI KOSSUTH Névházasság FÜZESABONY Nincs előadás HEVES

Nines előadás PETERVASARA Nincs előadás

MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: október 18-án. vasárnap délelőtt 11 órakor matiné:

Két óceán titka október 18-án. vasárnap délután 5 és 7 órai kezdettel: Svejk (II.) cseh.

műsora

Egerben este tél 8 órakor: VTarrenné mestersége

Hatvan város anyaliönyvébőt

Születtek: Szabó Ferenc, Petrovics Julianna. Sultisz János Zoltán. Kovács Katalin, Kiss Magdolna Mária Szilágyi-Kovács József Attila. Püspöki Katalin Erzsébet. Czene Marianna. Agócs László. Oláh Aranka. Galambos Katalin. Tóth Erzsébet.

Házasságot kötöttek: Nagy

György—Szüllösi Erzsébet Etelka.

Meghal-:<k: Szőke József, Nagy József

L

HA VALAKI SZERETI mesterségét, a munka öröm, a kielégülés forrásává válik számára. Az ilyen munkás nem ijed meg a nehézségtől, számára nincs lehetetlen probléma. Az ilyen munkás kezdeményezőképessége kifogyhatatlan, a munkatempó fokozása nem jelent számára megterhelést.

A felszabadulás lehetővé tette. hogy az elnyomott osztályból vezető osztály lehessen, megszüntette a jobbágytársadalomból, valamint a kapitalizmusból visszamaradt, illetve törvényesített kötöttségeket. A felszabadulás előtt a parasztság, valamint a munkásosztály osztályrésze a nehéz fizikai munka volt. Csak nagy erőfeszítések, áldozatok, sokszor a tönkremenés árán léphette át osztálykereteit. A paraszt marad ion paraszt, a suszter a kaptafánál. volt a jelszó. A fizikai munkát átoknak tekintették. A legenda szerint az Isten örökre elátkozta Ádámot és utódait: jjarcod verejtékével keresd kenyeredet. A régebbi történetiem éles képet ad a lakosság 'tömegeinek kényszerű munkaijáról.

% Most felismernetetlenül megS

^változott országunk arculata. £A nagyipar fejlődése, a mező- gazdaság kollektivizálása és gépesítése — hozzájárul a régi viszonyok eltüntetéséhez, új termelési viszonyok kialakításához. Egy pillanatra sem szabad azonban elfelejtenünk, hogy az iskolai és az iskolánkí- vüli munka segítségével állan- bővítenünk kell az új

nemzedék látókörét, a politikai és az általános műveltség területén. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a szűk látókör akadályozza a pályaválasztás szabadságát, véletlenektől teszi függővé a választást. Ezért mindent el kell követnünk, hogy a gyermekeink képzése sokoldalú, az élet minden területére kiterjedő legyen. Fel kell adnunk azl a régi helytelen nézetet, amely szerint a családi tanács megállapítja, hogy a gyermeknek erre van tehetsége és egyirányú nevelésben részesíti, mert tehetséges. Mint minden más gyermeknek, úgy a tehetségesnek is joga van általános műveltségre. Sokoldalú fejlődési lehetőséget kell számára is biztosítani. Szem előtt kell tartani, hogy a túlkorai specializálódás megfosztja a gyermeket a képességeinek igazi kamatozási lehetőségeitől. Ha tehetsége van, később úgyis érvényre jut, de ha nem részesül széleskörű nevelésben, alkotásai hidegek, mesterkéltek, sohasem lesz képes olyat alkotni, amely a szónál ékesebben, mesterkéltség nélkül beszél az új társadalmi rendszer igazi jellegéről.

TEHETSÉGE CSAK akkor fog érvényesülni, ha az általános iskola és szakiskola nevel belőle kommunistát.

A felszabadulás után az iskolákban megváltozott a nevelési rendszer. Sajnos, azonban nem mondhatjuk el, hogy mindent megtettünk és amit tettünk, az jó volt. Egyik végletből a másikba estünk. Eleinte azt hangoztattuk, hogy

már a csecsemőbe is politikai öntudatot kell öntenünk. Olyan komoly dolgokról beszélgettünk gyermekeinkkel, amelyet azok még nem tudtak ésszel felérni, csaknem óvodás koruktól fogva kezdték őket kommunistává nevelni. Ez helytelen volt. De az is helytelen, ha túlságosan elgyere- kesítjük, oktalan lényeknek tekintjük őket. Most ez az irányzat ütötte fel a fejét. Beszélni kell a gyermekekkel sok mindenről, tágítani kell látókörüket, elő kell segíteni társadalmi lényekké való válásukat.

Állandó mesékkel tömjük őket, pedig a valóság minden mesénél ékesebb. Meg aztán a mese lehet jó is, rossz is.

Vannak tartalmas, az emberi jellemet, kapcsolatokat, sorsokat ékes példákkal szemléltető mesék és vannak mesék, amelyek elködösítik a tudatot, megnehezítik a gyermek életben való eligazodását, az emberek megértését. Az élet sok dologban cél'át. állja a gyermek szemlélődésének és mi akkor sem tehetjük le a fegyvert. A régi iskola vallással és a többi nemzet iránti gyűlölettel tömte a gyermek fejét. Elég ügyesen csinálták és csinálják még ma is, hiszen nagy gyakorlatuk van a gyermekbu- títás terén. Ebben a munkában élen járt az egyházi iskola. Ennek szellemében történt a nevelőképzés, ezzel találkozunk a nevelők munkájában, sainos. még ma is.

A MAI ISKOLA feladata öntudatra ébreszteni a gyermekeket. Közelebb, kell hoz- núnk' gyenr>olíeínke( az élethez, a valósághoz. Meg kell tanítani őket eligazodni a bonyolult esetekben. Meg kell: tanítani őket meglátni az élet: örömeit és ami a leglényegesebb, meg kell tanítani őket: arra, hogy az ember ott kezdődik, amikor munkát tud váj-; Íaini másokért, sokakért, az: egész világ dolgozóiért. Ki tud: emelkedni az önzés béklyóiból, kollektív emberré tud válni. Ennek a munkának sok eszköze van. Első helyen az iskolai oktató-nevelő munka áll. Sokat segít a jó könyv, az ifjúsági mozgalom. Ezért nem lehet: közömbös, hogy alaposan elemezzük az Iskolákban folyó munkát, keressük meg a leg-: helyesebb módszereket, növel-: jük pedagógusaink aktivitását: a nevelőmunka terén.

Az iskolai könyvtár összeállításánál tartsuk szem előtt: a gyermekek érdeklődését, szellemi színvonalát: ezen belül azonban engedjünk szabad te-: rét az önálló választásnak. Nagyon helytelen, hogy egyes ne-! velők azt mondják: „ebben a korban ezt kell olvasni, későbbi meg amazt”. Ne gyámkodjunk! túlságosan a gyermek felett,! adjunk neki lehetőséget a szabad választásra, önálló kezde-! ményezésre. Ha a gyermek valamit kitalál, nagy lendülettel: kezd hozzá a megvalósításá-: hoz, megtanul ennek kapcsán szervezni, fegyelemhez szokni.; Olyan munkát kell neki adni,' amely felébreszti érdeklődésű-; két, magával ragadja őket.

LEGYÜNK tekintettel a: gyermek fejlődési fokára is.

DARGAI LAJOS, tanulmányi felügyelő.

(Folytatjuk);

játssza. Rajtuk kívül Gyuricza Ottó, Kanalas László, Czeplédi Sándor, Csapó János, Dánffy Sándor. Antal László és még sokan mások.

★

A próbák biztatóan folynak, de a színház igen nagy nehézségekkel küzd. A Nyugtalan boldogsággal egy időben megy Gorkij Ellenségek című darabjának sok munkát igénylő próbája is. A színháznak nem áll rendelkezésére megfelelő és állandóan biztosítható próbaterem. A színház művészei közűi tizenkettő mind a két produkcióban részt vesz. tehát koordinálni kell a próbaidőket, s ez külön nehézséget jelent Ügy véljük: a színház vezetőségének jogos az az igénye, hogy az illetékesek végre biztosítsanak megfelelő és állandó jehegű próbatermet a művészek számára. Megjegyezhető itt az, hogy az ország vidéki színházai közül egyedül csak az egri Gárdonyi Géza Színháznak nincsen állandó jellegű próbaterme;

★

Az egri és a vidéki közönség még sokáig emlékszik az egri Gárdonyi Géza Színház Bástya- sétány 77 című operett jének produkciójára. A darab az él- - múlt színházi évadban nagy- nagy sikerrel ment. éppen ez az, ami érthetővé teszi, hogy — különösen a vidéki közönség részéről — még mindig nagv az igény a Bástyasétány ez évadi bemutatása iránt is. A színház lehetősége — éppen ez igényeket figyelembe véve — úgy döntött, hogy az idei színiévadban még mintegy tíz előadásban felújítja Eisemann Mihály nagysikerű zenés vígjátékát, a Bástyasétányt. Az idei Bástya- sétány produkcióban két új szereplőt láthat majd a vidéki közönség. Varga Gyula he'vett Kanalas Lászlót, Fontos Magda helyett pedig Csala Zsuzsát.

★

A bérletváltások a színház idei évadjára befejeződtek. A bérletváltás nagyon szép eredményeket hozott, s ez jól mutatja. hogy mennyire megnövekedett az igény, mind az egri mind a vidéki közönség körében a színházi előadások iránt Az elmúlt évi 1600 bérlet helyett az idén 2300 bérletese van a színháznak. A szám nagyon biztató, dicséri a színházi szervezés munkájának eredményességét. s nem utolsósorban azt a szorgalmas és lelkiismeretes munkát, amit az üzemi ét egyéb társadalmi szervezők végeztek.

f—rj