Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-09 / 237. szám

4

NÉPÚJSÁG

1959. október 9., pentdl

Költészet és színpad

Bemutató ax egri Gárdonyi Géxa Sxínháxbam

G. B. Shaw: Warrenné mestersége

Az egri Gárdonyi Géza Színház ma este mutatja be Egerben G. B. Shaw: Warrenné mestersége című drámáját. Képeink, a darab szereplőit mutatják be:

I.

ÚJSÁGJAINK hasábjain egymás után látnak napvilágot az irodalmi műsorokkal foglalkozó cikkek. Ennek egyik oka: az országban gombamódra szaporodó irodalmi színpadok. A budapestiek mellett csaknem 30 vidéki irodalmi színpad működik országszerte.

A gyakorlat, a megvalósulás jelen esetben megelőzte az elméletet: megvannak az irodalmi színpadok, de még nem tudjuk — legalább is minden vitát kizáróan nem tudjuk —, hogy milyeneknek kell azoknak lenniök.

A valóság azonban megköveteli, hogy’ az elmélet is megszülessék. Addig is minden irodalmi színpad keresi és éli a maga önálló életét, s tapogatózva járja egyéni útját.

Új műfaj született — amely ná’unk igazi haladó hagyományokra támaszkodik: a fel- szabadulás előtti antifasiszta irodalmi estekre a Vigadóban, a Vasas-székházban és másutt —, a műfaj belső törvényeit azonban mind ez ideg nem rendszereztük, nem próbáltuk írásba foglalni és széles körben ismertetni.

Ennek szükségességét egyre inkább érzik mindazok, akik irodalmi estek rendezésével ilyen, vagy olyan minőségben foglalkoznak.

Az utóbbi időkben megjelent — ezzel a problémával foglalkozó — cikkek közül leg- je'entősebbnek érzem az Élet és Irodalom 1959. aug. 14-i számában közölt Költészet és Pódium című írást, (Surányi Ibolya tollából.)

MIELŐTT a saját, az egri Kelemen László Irodalmi Színpad problémáival foglalkoznék. hadd rögzítsem ide mindazokat a Surányi Ibolya által felvetett gondolatokat, amelyekkel egyetértek, s hadd mondjam el, miben vitatkoznék a cikkben foglaltakkal.

Mindenekelőtt mélységesen egyetértek azzal a megállapításával: „Minden műfajnak

vannak belső törvényéé. Ha az irodalmi esteket nem versek tetszés szerinti, ömlesztett egymásutánjának, hanem tudatosan szerkesztett, egységes kompozíciónak tekinti ük

(aminthogy e helyes felfogásra va'ó törekvés egyre inkább hangot kap), akkor bizonyára vannak olyan törvények, ame-,

amely nem altalaban verseket akar hallgatni, hanem meg akn- ' ismerni, vagy ha ismeri, újra akarja hallani Bqms és Majakovszkij, Balassi és Ady költészetét, vagy hallani akarja egyazon gondolat, egyazon eszme költői kifejezésének számos változatát...”

FENTIEKKEL is egyetértek, de csak Költészet és Pódium és nem Költészet és Színpad viszonylatban. És itt szeretnék a cikkel vitatkozni. (Természetesen azzal a megjegyzéssel, hogy én is csupán saját, egyéni gondolataimat mondom el, s nem merem állítani, hogy föltét! "/ igazam van.)

Az országban 30 irodalmi színpad működik és egyetlenegy „irodalmi pódium” sem. Ez a megkülönböztetés nem véletlen. Mert irodalmi estet lehet rendezni pódiumon is, és akkor a fentieket maradéktalanul aláírom de: az irodalmi színpadok nem vé’etlenül viselik a „színpad” elnevezést. Ez — véleményem szerint — nem csupán azt jelenti, hogy a verseket „színpadról” (és nem pódiumró ) adjuk elő, hanem azt is, hogy „fölhasználjuk a szh.padádta összes lehetőségeket, amelyeket az új műfaj belső törvényei megengednek de meg is követelnek.. Ebbén az ’»etben viszont megfordítom a Surányi Ibolya által mondottakat: az a helyes felfogás, ha valamilyen gondolati mag köré vannak szerkesztve a műsorok, vagy legalább is egy-egy költőt mutatnak be.

EZ A LÁTSZÓLAG jelentéktelen sorrendi változtatás igen lényeges. Egy-egy költő bemutatására valóban a pódium alkalmasabb, egy-egy gondolati mag köré szerkesztett műsor előadására a színpad megfelelőbb. Természetesen sietek hozzátenni, hogy mindkettő igen szép és hasznos feladat. De az előző (egy-egy költőnk pódiumon való bemutatása) sokkal inkább a TIT hatáskörébe tartozik, vagyis ismeretterjesztő előadás, míg az utóbbi (egy-egy gondolati mag köré szerkesztett műsor előadása) az irodalmi színpadok profilját határozzák meg. Ezt igaznak érzem még akkor is, ha természetszerűleg (s különösen ma még) nem lehet az

irodalmi színpadoktól megvonni mindkettő rendezésének jo- gát.

MIKOK A KELEMEN László Irodalmi Színpad 1959—60. évi programjával, problémáival foglalkozunk, azt hiszem, fentiek előrebocsátása nem volt hiábavaló. 1958. november 12- én mutatta be a Kelemen László Irodalmi Színpad első műsorát „És szóla az én szerelmesem” címmel. Formailag merőben új, bátor volt ez a műsor. Sok vita előzte meg bemutatását. A vitatkozók a formai merészséget vitatták. Aztán a közönség eldöntötte a vitát: döbbenetes tapssal fejezte ki tetszését.

Akkor valóban úgy éreztük: á vita eldőlt, a kísérlet sikerült. megtaláltuk a helyes utat, a helyes formát. Örömünk azonban korai volt. Rövidesen rá kellett jönnünk, hogy az új összeállítás, az új műsor: (új tartalmi egység) más-más formát kíván. De azt hiszem: A „Nevető világ” mérsékelt sikerének oka nem a formai kísérlet (vetített díszlet) volt, hanem inkább az összeállítás kevéssé sikeres, volta. A „Forr a világ” tartalmilag igen magas színvonalú volt, formailag azonban csupán az első műsor ismétlését jelentette. (Ez azonban nem volt helytelen!) Az utolsó előadásunkról, a Könyv ünnepéről lényegében semmi különlegeset nem mondhatunk, hiszen az csupán ünnepi megemlékezés volt, amely részben Költészet a Pódiumon megjelölés alá sorolható.

ÖSSZEGEZVE: ha a kezdeti kiugró sikert nem is tudtuk fokozni — sőt, bizonyos hullámzás jellemzi a tavalyi esztendőt —, lényegében pozitív eredménnyel zártuk azt le!

S ha hiányérzet van is bennük, annak oka inkább a külső körülményekben, mint az elvi. eszmei tisztázatlanságban keresendő.

Művészeink az Irodalmi Színpaddal csak másodsorban (nem másodrendűén!) tudnak foglalkozni. Anyagi, lehetőségeink minimálisak. Igényeinket viszont a legmagasabb fokra emeltük. Mindezek tudatában érthető, ha elképzeléseinket nem minden esetben tudtuk maradék nélkül megvalósítani Kozaróczy József (Folytatjuk.)

1959. október 9, péntek:

1374. Megalakult a Világposta , Szövetség, a mai Egyetemes Posta Egyesület.

3 894-ben halt meg Justh Zsigmond ; író.

1704-ben született Segner János | András magyar fizikus, a „turbina i atyja”, a Segner-kerék feltalálója.

1879-ben született Max von Laue, Nobel-díjas német fizikus, a röntgensugarak egyik jelentős kutatója.

1469-ben halt meg Filippo Lippi firenzei festő.

1942. Kivégzik Schönherz Zoltánt, a KMP Központi Bizottságának titkárát.

V Névnap C?

Ne feledjük,

szombaton: GEDEON

tunst

— LUDAS KÖZSÉGBEN a csütörtökön megtartott tanácsülésen a község éves művelődési tervét tárgyalták. A beszámoló után a részvevők javaslatokat tettek a tervkészítéshez.

— SZENTDOMONKOS községben október 13-án egészségügyi filmvetítést tartanak az iskolában. A tanulóknak a Jó fogak — jó egészség, a Szemtől szemben és az Egészségünkre című filmet vetítik íe.

— JÓL HALAD a szőlő felvásárlása a verpeléti földművesszövetkezet telepén. Eddig 55 000 mázsát vásároltak fel a termelőktől, amit a helyszínen vagonírozva, Lengyelországba, Csehszlovákiába és Ausztriába exportáltak.

— A NAGYRÉDEI községi tanács október 15-én tanácsülésen értékeli az ez évi községi művelődési tervet. A beszámolók után a részvevők javaslatainak figyelembevételével készítik el a végleges községi művelődési tervet.

— A KISNÁNAI általános iskolában is megkezdték az idei oktatási évben a politechnikai oktatást. Általában a tanulók mezőgazdasági jellegű oktatásban részesülnek,

Warrenné — Ruttkay Mária

Sir Crofts — F. Nagy Imre

Tiszteletes — Csapó János

Vivie, a leánya — Stefanik Irén

Frank — Pusztai Péter

Praed — Pálffy György

lyek — akárcsak a dráma' törvényei — meghatározó ere-; jűek.”

Tudatosan emeltem ki, hogy:; „tudatosan szerkesztett, egységes kompozíciónak”, mert erre a mi műsoraink vizsgálatánál, de a későbbiek folyamán több-; szőr is, visszatérnék.

„Ma már egyre inkább utat tör az a helyes felfogás, hogy nemcsak hasznosabbak, de sikeresebbek is az olyan iro-, dalmi estek, amelyek vagy; egy-eg.. költőt mutatnak be,; vágj' legalább is valamilyen gondolati mag köré szerkeszd tettek — ami lehet költők' kortársi kapcsolata, sorsközös-; sége, hasonló, vagy azonos1 életprogramja, nemzetisége,; stb. Hasznosabb, mert nem-' csak öncélú gyönyörködtetést; nyújt, hanem művelőbb és ne-' velőbb amannál. Sikeresebb,; mert az ilyen estek megtalál-, ják saját igazi közönségüket,;

'-r :

«, V ^- HEVEST SANDOR:

Eger építészete a török idők után

EGRI VÖRÖS CSILLAG ■

Rakéta támaszpont EGRI BRÓDY

A. 13-as kedvenc GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Amigo

GYÖNGYÖSI PUSKIN A matrózok dala HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kenyér, szerelem, fantázia HATVANI KOSSUTH A vihar kapujában FÜZESABONY |

Nincs előadás HEVES

Nincs előadás PETEK VAS ARA Nincs előadás

MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: j október 11-én. vasárnap 11 óra-; kor matiné: Elveszett nyom i október 11-én. vasárnap délután, 5 és 7 órai kezdettel: (!.)■

Színház műsora:

Egerben este fél 8 órakor: Warrenné mestersége (Gárdányi-berlet. Bemutató)

II.

i A z 1700-as évek elején ' Eger város lakóházakkal beépített területe — természetesen — a mainál lényegesen kisebb volt. Ekkor még csali a városfallal körülvett részek voltak lakottak, tehát csupán a mostani értelemben vett belváros. (A régi városfallal a Népújság egyik számában már foglalkoztunk. Most erről — az akkori ismertetésünk kiegészítéseképpen csak annyit, hogy eredetileg Egert agyaggal tapasztott magas sövénnyel és közepes árokkal övezték, amint erről Tinód}- is megemlékezik az „Eger viadaljáról" szóló énekében: „Sót városnak vala tapasztott palánkja... Annak vala négy kimenő kapuja... Ezt megerősíti az előzőkben már említett Fischer Mihály kamarai adminisztrátor egy 1688. január 10-én kelt jelentésének Eger török hódoltság előtti állapotával foglalkozó nehány sora: i,,... ja der Statt nit mit einer i Ring Mauer und gefütterten ; Graben, wie aniezo sondern ;blosz mit einen Zaumb urnbe- Igefangen gewesen...”, vagyis: ; a város nem volt úgy, mint ima (ti. 1688-ban!) kőfallal és i (kővel) bélelt árokkal, hanem 'csak kerítéssel bekerítve. Ezt : a palánkét tehát csak a 16. ; század végén és a 17. század • folyamán építették át kőfallá,

és így is maradt reánk a török idők után.)

A fallal körülvett terület a legvédettebb lévén, nem véletlen, hogy a még mindig bizonytalan körülmények között legelőször itt indulnak meg lassanként az építkezések. A középkorból és a törököktől kapott örökség folyamánya- ként a szűk belváros mór ékkor is erősen rendezetlen és zsúfolt volt. Később is még egy darabig mindenki úgy, és olyan vonalban épített, ahogyan .kedve tartotta. Ez magyarázza, hogy a régi város utcái olyan görbék, sokszor szinte érthetetlen ki- és beugrásokkal. Csak 1764-ben jelent meg egy rendelkezés, amely kimondotta, hogy ha valaki építkezni akart, úgy ezt be kellett jelentenie, „delineatiok” vagyis tervrajzok csatolása mellett, és a tanács az építési engedélyt csupán helyszíni szemle („occulata”) után adta meg. Hasonlóan a 18. század második felében adnak ki -gy másik utasítást a városrendezés érdekében: .. a’Fundusok eldarabolását pedig szigorúan tilalmazza a‘Város Statútuma ...”

A cikkünk első részében

^ ismertetett körülmények dacára mégis tovább haladt az élet Eger megyei és egyházi központ, ahol ■» meginduló nagy középítkezések jo munkaalkalmat teremtetitek;

Számos — főleg német — iparos telepedett meg itt —■, a kereskedelem is fellendült, ez főleg á rác és görög kalmárok beözönlését segítette elő. Végül a bortermelés konjunktúrája a földművelők számának gyors emelkedéséhez vezetett, így érthető, hogy amíg 1699- ben kb. 2000 lakosa volt Egernek, addig nem egészen száz évvel később, a II. József-—le népszámlálás már 16 852 lakost talált a városban. Ez a létszám-emelkedés természetesen hamarosan szétfeszítette a régi kereteket: már nem sokkal a Rákóczi szabadságharc után megkezdődtek a nagyobb, falaikon kívüli építkezések, egymás után keletkeztek az új külvárosok, az egykori ,.Hoch- stadt”-ok, magyarul „hóstyák”.

A külvárosok elsősorban a négy nagy városkapun: a Makiári- a Hatvani-, a Rác- és a Cifrakapun átmenő fő közlekedési utak mentén Keletkeztek. így nyúlik el hosz- szan a Makiári, a Hatvani, a Felnémeti és a Cifrahóstya. A Hatvani hóstya a legnagyobb, mind területileg, mind a lakosság számát tekintve nemsokára felülmúlta a Belvárost. A 18. század folyamán műit „Suborbis Sancti Joannis” szerepelt a közeli székesegyház védőszentjéről elnevezve. A Cifra külvárost „Ciglédi hós- tyának" is hívták, az itteni, a török időkben elpusztult Cegléd község emlékére. Legújabb a Belvárostól nyugatra . eső. szabályos utcákkal beépített terület — az Eszterhúzy püspök által kijelölt „Nova Civi- tas Carolina” — a nagy vásártérrel, ahol 1790. szeptember 28—30 között tartották az első országos vásárt. Viszont lejgki- sebb volt mindig a Sánc. amely az 1702-ben lerombolt külső vár helyén keletkezett. Sokáig kincstári terület, ahová főleg német iparosokat telepítette*. 1755-ben került városi igazgatás alá.

A külső városrészek ele- inte lassúbb, majd mind gyorsabbá . váló kiépítését mutatják a különböző időkből reams maradt összeírások. Így az 1713-as „Conscriptio” 481 belvárosi ház mellett még csali 244 házat tüntet fel a falakon kívül —, ez. az arány 1797-ben 753 — illetőleg 2191- re változik!' És válóban : a század végén Eger kiterjedése már nem sokban tér el a maitól, csupán a 20. században keletkeznek ismét újabb perem-lakóterületek.

Ezekhez a nagyarányú munkákhoz természetesein sok építő szakemberre volt szükség. Korszakunk még a céhrendszer ideje: így az egri ács, kőműves, kőfaragó céh megújított céhlevele is (egyébként német nyelven írták) 1702. február 7-én kelt.

A céhrendszer, a régebbi haladó irányzattal szemben a 18, században már. a fokozódó hanyatlás jeleit mutatta, lassanként a természetes fejlődés akadályává vált. így Egerben is a meggazdagodott mesterek — féltve anyagi érdekeiket — a céhbe felveendő tagok számát mind jobban igyekeztek korlátozni. Am mint ahogyan a fejlődő társadalmi és gazdasági erők mindig legyőzik az ilyen meddő kísérleteket, itt sem lehetett gátat vetni az előrehaladásnak. Ezt mutatja, hogy a század folyamán az ácsok száma 6-ról 37-re. a kőműveseké pedig szintén 6-ról 75-re emelkedett.■, Az új, fontos társadalmi osztály jelentőségét bizonyítja az is, hogj’- 1771~ben az egri városi tanács 36 tagja közül már 17 volt az iparos!

Most pedig nézzük, hogyan is épültek a török időik után a kispolgári — paraszti lakóházak? A falak építőanyaga — miután a környékbeli bányák már működtek — még a legegyszerűbb létesítményeknél is a riolittufa. Csak a módosabb polgárházakná] látunk

novaji, vagy deméndi 'keményebb kövekből készült nyílás-kereteket és sima lábazatokat. A jobb házaknál a helyiségen boltozottak, egyébként a födém. és a tetőszerkezet fából készült. Legtöbb baj a tetőfedő anyaggal volt. Csak a középületeket és a nagyobb polgárházakat tudták a szép,

sötétszürke tárkán’-' spalával fedni —, ház

tetejére bizony cs .1ma, vagy legjobb ar

zsindely került. n.

hogy a fennálló >.1 . 1att a század foil >ször is adtak ki 2 tf,

hogy a házakat ' d

gyúlékony anyagi ie

ennek, úgy látszi üt

meg a kellő fogai: aszély továbbra is rt,

mert pl. 1754. júl „^-en elrendeli a tanács: ,,... ennek utánna, valaki Ollyan találtatni, Légj-en ámbár Kicsoda, az Ki az Utczún dohányozna; azonnal is Lyukba (börtönbe!!; tétessék...”

A z épületek külső kialakí1 tása.az uralkodó barofci, majd copf stílus formái szerint történt. A magas művészi fokon álló egri középületek szépsége a kisebb házakra is kisugárzott, és ha. a kis létesítményen sokszor provinciális, vidéki jelleget is mutatnak, azok mégis arányosak, helyes, jól alkalmazott részletekkel tűnnek fel. A sokszor előforduló érdeKes vasrácsok, szobrok. csak még kedvesebbé teszik ezeket, a házakat. A .hóstyák.— ma már sajnos csak ítt-ott látható — régi parasztházai .is bizonyos jó . stílusra való törekvés* ámlnaii el. kis kontybán végződő oromzatukkal. Az így kialakult telleg tette Egert annak ideién a2. ország egvik legszebb és leg-, egységesebb Ivu-pliK városává —és az ebből az időből megmaradt énü'etetek alkoHák ma is értékes műemlékeink tekintélyes sorát.