Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-09 / 237. szám

1959. október 9., péntek NCPCJSAG 3 Párt- és állami vezetők részvételével vitatták meg Egerben az ötéves terv irányelveit Szerdán délelőtt az MSZMP megyei bizottsága és a TIT rendezésében megyénkben is megkezdődött az ötéves terv irányelveinek ismertetése és megvitatása. A Szakszervezeti Székház nagytermében a párt­propagandisták és megyei ve­zetők részvételével előadás hangzott el az ötéves terv főbb irányelveiről, s azokról a gaz­dasági. politikai és társadalmi tényezőkről, amelyek a tervgaz- .dálkodás alapfeltételeit biztosít­ják. Az előadást Huszár István elvtárs, az MSZMP Központi Vezetősége Államgazdasági Osztályának munkatársa tartot­ta. Huszár elvtárs méltatta a tervgazdálkodás, ezen belül a második ötéves terv jelentősé­gét. célját és feladatát. Ismer­tette az egyes gazdasági ágak elé tűzött irányelveket, foglal­kozott a nemzeti jövedelem és a fogyasztási alap elosztásával, a lakosság életszínvonalának emelkedésével. Kiemelte, hogy a nemzeti jövedelem bővítésé­nek egyik fontos tényezője a termelékenység növekedése. Az ötéves terv irányelveinek is­mertetésén belül bővebben fog­lalkozott a lakásépítési prog­rammal, a mezőgazdaság fej­lesztésével. a szociális és kultu­rális fejlődés irányelveinek is­mertetésével. Kiemelte, hogy a hároméves t&rv túlteljesítésével teremtjük meg a magasabb ki­indulási alapot az új ötéves ter­vünkhöz. Megvilágította a ter­melésbővítés. az új üzemek lé­tesítésének. s a meglevő üze­mek. vállalatok fokozott ki­használásának. a meglevők ka­pacitása bővítésének fontossá­gát Méltatta a tervezéssel kap­csolatos gazdasági megalapo­zottság kérdését, és kifejtette, hogy második ötéves tervünk kidolgozásához a feltételek ked­vezőek. Társadalmunk termelő erői fejlettebbek mint az előző években, s az elmúlt évek ter­vezési tapasztalatai kiterjed­tebb lehetőséget ódnak nem­csak az új ötéves terv elkészí­tésére, hanem ugyanekkor biz­tosítják a megalapozottabb gaz­dasági együttműködést a szo­cialista országok között. Délután a TIT helyiségében Fehérgyarmaton sorsolják a lottót A Vrttő 4Í játékheti nyerő- s: nak ázását ma délelőtt t tettel Fehérgyar­mat Móricz Zsigmond Művére- Házban rendezik me;* (VT i az ötéves terv Heves megyei vonatkozásait vitatták meg, ahol jelen vannak a megye párt- és állami szerveinek képviselői. A vitaindító előadást Friedrich Sándor elvtárs, a megyei ta­nács tervosztályának vezetője tartotta. Friedrich elvtárs mél­tatta Heves megye fejlődését a felszabadulás óta, ismertette megyénk adottságait, és ismer­tette azt a regionális vizsgálati anyagot, amelyet az Építésügyi Minisztérium és a Városterve­zési Intézet munkatársai állí­tottak össze. Kiemelte, hogy a regionális vizsgálati anyag a munkaerő-kérdéssel kapcsola­tos részében igen lényeges pon­tokat tárgyal, de foglalkozott az anyag hiányosságaival is. A második ötéves terv célki­tűzéseinek ismertetésénél hang­súlyozta a könnyűipari és az ellátó vállalatok fejlesztésének fontosságát a lakosság igényei­nek fokozottabb kielégítése ér­dekében. Különösen az élelmi- szeripari üzemek fejlesztése döntő. így említette, hogy Eger­ben egy korszerű húsfeldolgo­zó üzemet terveznek, és terve­zik a demjéni olajmezőkön fel­tárt gáz Eger városi hasznosítá­sát is. Fontos kérdés Egerben az idegenforgalom fokozottabb kielégítésére a szálloda-helyzet mielőbbi megoldása, ugyanak­kor a kereskedelmi hálózat fej­lesztése és korszerűsítése. Az egészségügyi, szociális és kultu­rális kérdésekkel kapcsolatban említette a hatvani kórház lé­tesítését, és az egri fedettuszo­da építését, valamint a színház rekcmtsrukcióját. Ismertette, hogy megyénkben 8 második ötéves terv során egy új hőerő­mű építését tervezik a Mátra alján húzódó lignit-telepekre. Foglalkozott a munkaerő- kérdéssel. valamint az iparte­lepítés helyzetével. Az ankéton felszólalt Huszár István elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Vezetősége Államgazda­sági Osztályának munkatársa. Hangsúlyozta, hogy az ötéves terv konkrét célkitűzései még nincsenek meg, az MSZMP Központi Bizottságának irány­elvei csak egy-két számmal jellemezték és célozták a máso­dik ötéves terv feladatait. Még igen sok kérdés tisztázását kell végrehajtani, és felhívta a fi­gyelmet a helyi kérdések és a központi kérdések összehango­lására. Ismertette az iparpoli­tikai célkitűzések elsődlegessé­gét. és a gépi beruházások fon­tosságát. Foglalkozott a helyi erőforrások felhasználásával, s itt párhuzamosan a helyi ha­táskörök bővítésével. Említette a beruházások gazdaságossá­gának fontosságát, és ki­fejtette. hogy a termelőeszkö­zök bővítése elsődleges cél. s ezen keresztül végső soron a lakosság életszínvonalának emelése a feladatunk. Az ankéton felszólaltak az Építésügyi Minisztérium és a V ÁT ÉRV kiküldöttei is. Hang­súlyozták, hogy jogos az áz igény, amely szerint a helyi és központi terveket a legmesz- szebbmenően össze kell han­golni. Foglalkoztak a lakáskér­dés és lakáselosztás terveivel, a távlati terveken belül a mun­kaerő és az ipartelepítési prob­lémákkal. Hevesi Sándor, Eger Város Tanácsa főmérnöke a vá­ros iparosításának, kommuná­lis ellátottságának, és idegen- forgalmi feladatainak lényeges kérdéseivel foglalkozott. Az október 7-én megtartott ankét nem konkrét irányszá­mokat és feladatokat tárgyalt, azonban a megye jellegével kapcsolatos irányelvek ilyen ér­telmű megvitatása segítséget ad második ötéves tervünk célki­tűzéseinek pontos kidolgozásá­hoz. wm .,, hogy a Minuteman ame­rikai interkontinentális raké­ta szilárd üzemanyagának gyártásához szükséges több tonna lőpor felrobbant Kend- vill-ben. Két ember meghalt és a gyárat azonnal lejárták. A Földről irányított szovjet űrállomás megkerülte a Hol­dat és — elhaladva a Holdon pihenő Lunyik II. mellett — biztos útjára indult a Föld felé. Ezt tudva, a legújabb amerikai interkontinentális rakéta gyártási kudarcához felesleges kommentár. K. J. Üj diesel-úthengert kapott a gyöngyösi járási tanács Mint már korábban is jelen­tettük, a gyöngyösi járási ta­nácson belül útfenntartó rész­leg alakult, amelynek az a fel­adata, hogy a járás községei­ben rendbehozza, megjavítsa az utakat. Az útfenntartó rész­leg munkájának meggyorsítá­sára most egy új nyolctonnás diesel-úthengert kapott, amely Gyöngyöstarjánban kezdi meg először a hengerezést. Az ot­tani munkák befejezése után, az elkészített terv alapján to­vábbi községekben is lehem- gerlik a már előkészített ■ uta­kat. Guruló óvodák a vonaton Az olasz közlekedésügyi mi­nisztérium azzal a tervvel fog­lalkozik, hogy a legfontosabb olasz vasútvonalakon „guruló óvodákat” rendszeresít. Míg a mamák az étkezőkocsiban tar­tózkodnak, vagy egyéb elfog­laltságuk miatt nem tudnak kicsinyeikkel törődni, képzett gyermekgondozónők foglalkoz­nának a gyerekekkel, az erre a célra berendezett vagonokban. A kon(£res8*u* tiszteletére Egymillió forint helyett —12 milliót jussanak. Juhász János után 5 Koleszár András mint végbesű-? rítő dolgozik. Ha az elősűrítő ? rossz mimikát végez, akkor ez? visszaveti, hátráltatja a másik? munkáját. De erre még nem? volt példa, mert a két jó ba-? rát — Juhász János és Kole- < szár András — selejtmentesen ) dolgozik. Mind a ketten vi-J gyáztak a sűrítményre, nehogy) elrántsák minőségét, mert ez) komoly összeget jelent a gyár-) nak, nekik, és alaposan leron-) taná a kongresszusi verseny) eredményeit. ) ök vállalták, hogy a mólt) évben gyakori aláfőzéséket 80) százalékkal csökkentik. A kö-) rültekintő, figyelmes munká-) val száz százalékkal csökken-) tették ezt; A brigádok versenyéből Ko-< leszár Andrásék mégis a har-! madi'r helyre kerültek, mert) elhanyagolták a konzerveket! lezáró gép mellett dolgozó Iá-; nyok tanitását. Nem szomor- < kodnak a harmadik helyező- • sért, mert van még időa sang-! resszusig, hogy kijavítsák és; esetleg az első helyre kerülje-; nek jó munkájukért * k<^ÄI munkásasszonyai és lányai a) kongresszusi versenyvállalásai-! kát jóval túlteljesítve, így ér-) ték él, hogy az egymilliós vál-) lalás helyett most már 12 mii-! lió fölött járhatnak a konzerv-! gyár tervének túlteljesítésében,) Kovács János ! tó. Élelmiszeripar „A* élelmiszeripar termelését 1958-hoz képest, a me­zőgazdasági termelés jelentős növekedése alapján, a la­kosság és a külkereskedelem fokozódó igényeinek kielé­gítésére legalább 38—40 százalékkal kell emelni. — Az átlagosnál nagyobb mértékben kell növelni a tejipar, a baromfifeldolgozóipar, a húsipar, valamint a cukoripar és konzervipar termelését. Közelebb kell vinni a termé­kek feldolgozását a termelőkhöz. Elő kell irányozni több új gyár, köztük egy új cukorgyár építésének megkezdé­sét ... több mint 30 kenyérgyár, illetve sütőüzem felállí­tását és a hűtőházi kapacitás lényeges bővítését... A kon­zerviparban fokozni kell a háztartások számára a félkész, ételek, gyermek-élelmiszerek gyártását.” (A Központi Bi­zottság irányelveiből.) így van ez rendjén Volt egy ismerősünk — egy­szerű munkásember, szer­számlakatos és szerelő —, aki­nek talán gyerekkora óta az volt az álma, vágya, hogy egyszer gépkocsira tegyen szert... Tervezgetett: össze­gyűjti a pénzt, vásárol egy roncsot, egy rossz motort, ki­javítja, megreparálja olyany- nyira, hogy legalább gurul­jon ... Azután beleül a csa­lád, s mennek ide, mennek oda, ahová a kedvük tartja. Az álomból mindössze annyi vált valóra, hogy sikerült egy agyonhasznált, öreg karosz- szériát vennie a pesti roncs- telepről... — aztán jött a második világháború és el­vitte az álmokat és terveket. Hányán és hányán néztek — hasonló egyszerű munkás­emberek — abban a régi vi­lágban az utakon elsuhanó autók után (amelyekben gaz­dag tulajdonosaik ültek és pöffeszkedtek), azzal a gon­dolattal: de jó lenne nekem is egy ilyen kocsi... A mun­kásoknak, azoknak, akik egyik napról a másikra éltek két kezük munkájából és so­hasem tudták, hogy mikor kerülnek az utcára, elérhe­tetlen utópia volt egy szépen suhanó autó. Mert volt-e kö­zülük valamelyiknek is azok­ban az 1930-40-es években 40 000 pengője, hogy megve­hesse a legújabb kiadású Alfa Romeo-t? Mert 1942-ben eny- nyi volt az ára a legújabb Alfa Romeo-nak. S egy Topo- linó-ért is többet kellett ki­fizetni, mint egy munkás egész évi keresete! A mun­kásnak kenyérre kellett a pénz. Az autó pedig megma­radt álomnak... S eljött az álmok megvaló­sulásának ideje is. Ezekben az időkben élünk. Ma hallot­tam: régi ismerősöm néhány héttel ezelőtt Moszkvicsot vá­sárolt, szépen be is járatta és már kirándulnak a családdal a hegyekbe, voltak a Horto­bágyon is egyszer, vadliba- vadászaton. Valóra vált a ré­gi vágya és most vált valóra. Nem azért, mert talán maga­sabb beosztásba került, nem munkás többé. Hanem éppen azért, mert nagyon kiváló munkás, akit a társadalom, a mi szocialista társadalmunk megbecsül és biztosítja szá­mára a felemelkedés lehető­ségét az élet minden terüle­tén. Mint ahogy minden be­csületes, szorgalmas dolgozó embernek — legyen bár az munkás, paraszt vagy értel­miségi. Olvasom 0 statisztikát: me­gyénkben több, mint 240 sze­mélygépkocsit vásároltak a dolgozók az elmúlt évek, kü­lönösen az elmúlt két eszten­dő alatt. Nem öröm-e ezt hallani, olvasni? S azt is, hogy sokan vannak, akik — hogy biztosítsák magukat — már jó előre bejelentették igényüket gépkocsivásárlás­ra... Bizony, ma már nem ritkaság látni saját kocsiján munkahelyére, vagy hétvégi kirándulásra robogó bányászt, gyári munkást, állami gazda­sági dolgozót, tsz-parasztot... Így van ez is rendjén a mi társadalmunkban, ahol min­den azokért történik, akik ezt a társadalmat, a szocializ­must építik szorgalmas, be­csületes munkával. Sokszor mondtuk már — s igazat mondtunk —, hogy nálunk az életszínvonal emelése a szo­cializmus építésének velejá­rója, törvénvszoríisége. íme: a saját gépkocsikon robogó munkásemberek is ezt pél­dázzák! (—r) Mérlegképes könyvelői tanfolyam indult Egerben termelőszövetkezeti könyvelők számára A termelőszövetkezeti köny­velők számára tovább folyta­tódik a szakmai oktatás. A megyei tanács termelőszövet­kezeti könyvelők számára mér­legképes könyvelői tanfolya­mot indított. A tanfolyam két évig tart. A szövetkezeti köny­velők ez idő alatt öt könyve­lési szaktantárggyal ismerked­nek meg. A szakoktatás Egé ­ben történik, jelenleg 21 hall­gatója van. A megyei tanács termelőszövetkezeti főkönyve­lője közlése szerint ez a lét­szám a jövőben még növeked­ni fog, mert a termelőszövet­kezetek könyvelői közül min­den bizonnyal többen is belát­ják a szakoktatás rendkívüli fontosságát. Hol vásárolhatunk atomot? A napokban találkoztam ba­rátommal. Nyugodtan, mintegy mellékesen közöltem vele: — Ha esetleg szükséged lesz izotópokra, most már vásárol­hatsz az üzletben. — Izotópokat? Milyeneket? Azokat a bizonyosokat?... — Igen, igen, radioaktív izo­tópokat, amelyeket a gyárak­ban, az intézetekben, a klini­kákon alkalmaznak. — Szerinted tehát úgy árul­ják ezeket az atomokat, mint a marhahúst, vagy a cukrot? Hol láttad?... Röviden és szabatosan vála­szolok: — Radioaktív izotópok bolt­ja: Moszkva, Lenin sugárút 72. Barátom elképedt. A pontos cím megtette a magáét. Az új üzlet valóban megnyílt, s a mindenható atom energiája széleskörű eladásra került Az üzletek felett szépen megférnek egymással a felira­tok: „Tej", „Izotópok", „Bútor". A XX. század megszokottá te­szi a szokatlant is. — Hogyan is fogják árusí­tani atomjaikat? — kérdeztem B. M. Vugintól, az üzlet veze­tőjétől. — Nagyban vagy ki­csinyben, súlyra vagy zacskók­ban?... — Tudja, ez roppant nehéz kérdés — válaszolja ugyaneb­ben a hangnemben az üzletve­zető. — Mindenesetre bombá­kat nem csomagolunk. A mi atomunk — békés atom... Nos tehát, ha kohász jön az üzletbe, vehet fémlemez-vas­tagságmérő műszert. A kolhozparaszt vásárolhat — mondjuk: radioaktív fosz­for-izotópot, amely számotte­vően növeli a kukorica ter­méshozamát. Jöhet az orvos, a gépgyártó, a vegyész, minden­ki megtalálhatja, megrendel­heti azt, amire szüksége van. Még egy érdekesség: az el­árusítók mérnökök. Az áru­házban természetesen nemcsak venni, hanem egyszerűen kap­ni is lehet. Vajon mit? Isme­reteket. Az áruháznak a pénz­ügyi tervén kívül felvilágosító, ismeretterjesztő terve is lesz. (M. Rozoszkij) á n v rfSENY I .s&k01' p I er va­' i.i’J t ‘ ^guk a munkások aezdrs . &ik és a verseny szellemei, 1 dolgoznak, hogy valóra mák terveik, elkép­zeléseik ni Konzervgyárban is így indult a kongresszusi munkaverseny, ezért fogtak munkába a fürge lány- és asz- szonykezek, mert amit szíve­sen yállal az ^rmber, azt kedv­vel csinálja. Nem kell állandó ellenőrzés, mert mindenki érzi súlyát, felelősségét munkájá­nak. Az üzemrészekben, lehet az a főzelék-, vagy a paradi­csom-osztály, mindenütt a kongresszusi munkaverseny si­keréért, a vállalások teljesíté­séért dolgoznak. — Már az indulás nagyon érdekes volt — kapcsolódik a témához Szacskó István kon­zervgyári művezető A szom­szédos cukorgyár dolgozóinak vállalása élég alacsony volt. Erre a mi gyárunk, a konzerv­gyár munkásai egymillió fo­rint értékű terven felüli mun- Ka elvégzését vállalták. Lett erre „forradalom.” A cukor gyáriak azt mondták: ha nekünk ennyit lehet, akkor majd megmutatják, hogy ők is többet tudnak vállalni. így kezdődött a nemes vetélkedés. S a múló hónapok eredmé­nyei megmutatták a vérseny hasznát, mert a cukorgyáriak vállalása jóval húszmillió ícA ■int felett vaa, szárazanyag-tartalma, a gyü­mölcsökben pedig kevesebb a cukor. Szakszerűen magyarázza az okokat — hiszen mestere szak­májának —, nem lehet kétel­kedni szavaiban. A nyersanyag­felhasználás kétezer vagonnal is több volt a szezon alatt, de a végeredmény kicsit alacso­nyabb a múlt évihez viszo­nyítva. Az eredmények miatt azon­ban így sem kell szégyenxez- niök a paradicsom-részleg dol­gozóinak. AZ IDŐS KEREK \ idő előtt befejezni a főzőtestek tisztítását, nehogy hátráltassa a többiek munkáját, rontsa a brigád eredményét. — Arra is volt példa, hogy reggél hattól este tízig dolgoz­tak, míg .végre sikerült a rá­égett anyagtól tisztára mosni a berendezéseket. De nem is volt semmi baj a szezon alatt — mondja büszkén Pista bá­csi; Az eiősűrítőnél Juhász János szorgoskodik. Egy műszak alatt 20 vagonnyi paradicsomlevet dolgoz fel. hogy a gyár híres terméke az aranyfácános do­bozd tízdekás paradtcsom-kon- zervek távoli országokba Is el­De a konzervgyárban senr álltak le a szorgos munkáske­zek. A vállalást és ennek tel­jesítését becsületbeid ügyük­nek tartották és tartják. A dől. gozók, ha valahol baj volt azonnal oda siettek segíteni elhárítani az akadályt, össze- dolgoztak, mert úgy érezték kötelességük, hogy egymásor segítsenek. A gyárban nincse­nek kimagasló egyéni teljesít­ményék, hanem a gyár Kollek­tívája együtt végez jó munká és a közös munka már eddit több mint tízmillió forint ered­ményjavulást hozott. AZ INDULÁSKOR | forint túlteljesítést vállaltak « konzervgyáriak az exportra á a belföldi fogyasztásra szán- Készítményekből. Ezt vállalták de már jóval meghaladták ez az összeget. — Az igyekezet, a lelkiisme­retes munka meghozta ered­ményét. Ha a nyersanyag olyan lett volna, mint a múl évben, akkor igazán kimagash eredménnyel dicsekedhetnem a kongresszusi munkaverseny ben —. magyarázza Kiss Fe ren c, a paradicsomgyártá üzemvezetőié. r>? r ‘’—'szí, nyári zso tői a. paradicson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom