Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-01 / 230. szám

1959. október 1., csütörtök NÍPCJSAg * Falusi pártszervezetek - falusi értelmiség Egy forgalmas őszi délután az egri állomáson Az elmúlt napok egyikén néhány falusi pedagógussal be­szélgettünk. Ismerősök voltak, s a beszélgetésnek nem is volt hivatalos jellege, inkább amo­lyan baráti eszmecsere volt, amilyen kialakul olyan embe­rek között, akik hosszabb szü­net után találkoznak, s el­mondják egymásnak mi tör­tént, mi újság azóta ... Beszél­gettünk és egyszer csak el­hangzott éz a kifejezés: falusi értelmiség... S ezzel már a témához is értünk, mert a to­vábbiakban erről esett a leg­több szó. Érthetően, hiszen a falvakban dolgozó értelmiség eörnét a pedagógusok teszik ki és ha ilyen körülmények kö­zött a téma bármikor is fel­merül, elsősorban az ő problé­máikról, gondjaikról és tevé­ken v .légükről beszélhetünk. S itt mindjárt le kell szö­geznünk: az a munka, amely mosft falvainkban folyik — a termelőszövetkezetek fejlesz­tésétől a meglevő új és régi tsz gazdaságok megszilárdítá­sáig, a közságfejlesztési tervek megvalósításától a népművelé­si munka megszervezéséig, és így tovább... — nagy felelős­séget ró a falusi értelmiségre, köztük elsősorban a pedagógu­sokra. Nagy és egyre nagyobb részük művelt, felvilágosult ember, akiket már a mi 'tár­sadalmunk nevelt, vagy a mi társadalmunk nevelt át, s ál­lított munkába nem kisebb feladatra, mint hogy kialakít­sák. megformálják az iskolák­ban az úi. szocialista nemzedé­ket. Elsődleges munkájuk ez, a ma ifjúságának nevelése a je­len, de még inkább a jövő számára — de mint a kultúra hordozóinak feladatuk van — sok és szép feladatuk — „éle­tünk felnőtt területén” is. Általánosítható tapasztalat, hogy azokban a falvakban, ahol" a falusi pártszervezetek megtalálták a megfelelő kap­csolatot az értelmiségi munkát végzőkkel. • a pedagógusokkal, ahol ezek az emberek felis- i’iner'ék. hogy a pártszervezetek 'segítsége "irányítása"1 'meg­könnyíti, valójában hasznossá teszi tevékenységüket, ott szép és maradandó eredmények születnek az életnek fentebb leírt „felnőtt területén”. Mint ahogy például Kiskö­rén is .. . Á kiskörei tanítók és tanárok fele tagja a pártnak, s vei ük együtt nincs a községben egyetlen pedagógus sem, aki hivatása gyakorlásán túl ne venne részt a különböző, nem iskolai feladatok megvalósítá­sában. Vigh Henrik, ifjú Hagy Im­re és Molnár József tanítók például a KISZ-szervezetben dolgoznak — Molnár József a KISZ-titikár. Az ifjúsági élet ma már fellendülőben van és nem is sokára újra számottevő eredményekről számolhatnak be. Laczik Pál pedagógus a kultúra és sport terén tevé­kenykedik. Ö a helyi művelő­dési otthon igazgatója, a sport­kör edzője. Nevéhez fűződik a zenekar és a színjátszó csoport igencsak dol­gozott a ce­ruza, osztás, szorzás eredmé­nyei sorakoztak egyre, míg fo­gyott, gyengült a makacsság, végül is egészen elenyészett a korábban fennhangon kiejtett: hogy ha nem. akkor nem. Sokat tudnának erről, azok, akik a plajbászt forgatták, akik az érveket mint a mozaik- iapokat préselték egymás mellé egyre: az agitátorok. A jövőről beszéltek és cáfolták azt a már idejét múlt igazságot: jobb ma egy veréb, mint holnap egy tú­zok. A gazdák közül néhány a mai ..verébhez” ragaszkodott. — Termelőszövetkezet, hej!, mi lesz ott, nem évek múlva, hanem most mi lesz? Megad­ják nekem azt jövőre, amit ma termelek? — A háromszorosát is pár év múlva — magyarázta, aki a ce­ruzát vezette, és a papíron máris bizonyított mindaddig, amíg ama bizonyos vívódás, a jövő megértése zajlott. “ Csombok János Viszneken ■Ugyancsak megjárta ezt az utat a tavaszon és nem mon­daná, hogy nem volt nehéz, de | A PAPÍRON sok-sok sikere, többek között az, hogy a zenekar tagjait — azokat, akik nem tudtak — megtanította kottaolvasásra, és nagy sikerrel mutatták be az elmúlt évben a Háry Jánost és a Szabadság—szerelem című darabokat. A kommunista pe­dagógusok kezdeményezésére és a helyi pártszervezet nagy támogatásával épült fel úgy­szólván teljesen társadalmi munkában a kiskörei sporto­lók öltözője és klubja, amely­ben megfelelő körülmények között tudják fogadni a hoz­zájuk érkező vendégcsapato­kat is... A pártszervezet kérte fel a pedagógusokat a téli népmű­velési terv elkészítésére és előadások tartására is. Mint ahogy az elmúlt esztend őben, az idén is nagyszabású nép­művelési programot akarnak megvalósítani Kiskörén. S ezt a munkát nemcsak a pedagó­gusok végzik el, hanem a párt- szervezet segítségével bevon­ják — különböző előadások tartására — a helybeli álla­mi gazdaság szakvezetőit, szak embereket és a község orvo­sát, és állatorvosát is. Nagyon szép dolog ez, különösen ak­kor tűnik annak, ha tudjuk, hogy három-négy évvel ezelőtt alig történt valami Kiskörén, ami a népművelést szolgálta volna, A helyi pártszervezet volt az, amely véget vetett a pangásnak és a falu pedagógu­sait, más értelmiségi dolgozóit bevonta a munkába, feladato­kat adott nekik, ugyanakkor segítséget is nyújtott a felada­tok megoldásához. És az értel­miségi. dologzók vállalták a munkát, mert látták, hogy te­vékenységüket a pártszervezet figyelemmel kíséri és megfele­lően értékeli is azt. Már Kiskörénél is említhe ­tők volná, de a Kömlői értel­miségi dolgozók munkájáról és tevékenységéről szólva említ­jük meg, hogy a pártszervezet irányításával milyen jó és hasznos' munkát végbztek a termelőszövetkezeti, mozga­lom" 'fejlesztésében és a meg­szilárdításban. Amikor a szer­vező munka megkezdődött, a község pedagógusai az elsők között vállalták, hogy házról házra járva meggyőzik az em­bereket, a még tsz-en kívül ál­lókat a nagyüzemi gazdálko­dás helyességéről, az összefo­gás előnyeiről. És az a ténv, hogy Komlón több. mint 700 család lépett be a tavaszon a meglevő, jól gazdálkodó ter­melőszövetkezetekbe és ezze. Kömlő termelőszövetkezeti községgé lett, az a helybeli kommunista és pártonkívüli pedagógusok jó munkáját is dicséri. A szervezés segítésénél azonban tovább is mentek: a községben levő két kommunis­ta pedagógus vállalta, hogy a jövőben nem a területi, hanem ogy-egy termelőszövetkezeti pártszervezetben dolgozik. így lett Bárdós István iskolaigaz­gató a Kossuth, Cseh József tanító pedig a Szabadság Ter­melőszövetkezet pártszerveze­tének munkása. Mindkét tsz- nek sok új tagja van, akiknek az idei lesz az első közös esz­tendő és érthetően vannak problémáin. Nekik is, a terme­lőszövetkezeteknek is. A két kommunista pedagógus — tel­jesítve pártmegbízatásukat — sok segítséget tudnak nyújtani ezen problémák megoldásához. Azok a gondok, amelyek pél­dául a Kossuth Termelőszövet­kezetben a takarmány- és ve­tőmag-beszállításokkal, ezek kifizetésével kapcsolatban, va­lamint a régi és az új tagság viszonyában megmutatkoztak, ma már eltűntek, legalábbis megszűnőben vannak, mert a tsz kommunistáival együtt Bár­dos István elvtárs is sokat se­gített ezen. A pártszervezet és falun dolgozó értelmiség jó kapcso­latának mutatója az is, hogy igen élénk kulturális élet fo­lyik Komlón is. Kiss Ábel ta­nító nevéhez fűződik a kömlői cigányegyüttes létrehozása és a cigányiskola megszervezése. Nagy József a KISZ-szervezet munkáját segíti igen eredmé­nyesen. Nádor Erzsébet fiatal tanítónő maga is szerepet vál­lalt színdarabban. A pedagó­gusok számos előadást tartot­tak és tartanak a község la­kossága számára, úgyszólván «valamennyien részt vesznek a művelődési otthon valamely szakkörének munkájában .:. i:. És így lehetne sorolni tovább a példákat Kiskörén és Komlón túl a megye minden községében. A pártszervezetek és a falun dolgozó értelmiség jó kapcsolata mindenütt egyik fontos előrevivőié az adott község fejlődésének — legyen bár ez a fejlődés gazdasági, társadalmi vagy kulturális v,>- natkozású. A két megemlített példa is ezt mutatja. Dér Ferenc Ma nyílik meg Egerben a Bugát Pál Szabadegyetem Egerben ma este 6 órakor tartják a megnyitó előadást a Bugát Pál Szabadegyetemen. Az előadás a Pedagógiai Fő­iskola zenetermében lesz. ahol Böőr Péter elvtárs, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat megyei alelnöke, a megyei bí­róság alelnöke mond megnyitó beszédet. A szabadegyetem titkársága az alábbi tagozatokon indítja meg az oktatást ebben az év­ben: Filozófia, jog- és államtudo- mány, technika, lélektan, világ- irodalom, közgazdaságtan, ze­netörténet, művészettörténet, szónokképző tanfolyam. A titkárság kéri a szabad- egyetem hallgatóit, hogy a megnyitón pontosan jelenjenek meg. A megnyitón közlik majd a különböző tagozatok előadá­sainak helyét és idejét. „AZ EGER—FÜZESABONY között közlekedő személyvonat azonnal indul” — hallatszik a hangszórókban kétszer egymás után, aztán egy kattanás, s a bemondó vasutasnő a mikrofon kikapcsolása után mindjárt ki is lép telefonfülke nagyságú „stúdiójából”, siet vissza má­sik munkájához. Az előtte levő papíron sorakoznak a számok, fe! jegyzések, s csak akkor hagyja ismét abba szaporítá­sukat, amikor megint bemon­dóként kell szerepelnie. Egy pillanatnyi megállás, szünet nincs itt a munkában. Az állomáson dolgozó négy­száz ember pontosan tudja tennivalóját, dolgozik beosztá­sa szerint. A felületes szemlélő azt mondhatná: így van ez most az őszi csúcsforga'om kezdetekor. Pedig, mint Pász­tor Zoltán állomásfőnök mond­ja, ilyenről, hogy csúcsforga­lom, már nem is beszéltek ebben az évben az állomáson. Miért? — A tervgazdálkodás azt is magával hozta a többi között, hogy az év minden szakában csúcsforgalomnak megfelelő mennyiségű munkát kell el­végezniük a vasutasoknak — mondja az állomásfőnök, s szavai igazolásául tovább so­rolja: — tavasz kezdetekor megindulnak a kő-, sóder-, s különböző építőanyagszállítá­sok, s mire ezek sora egy ki­csit csökken, jön a termény. Csakhogy ezzel mindig na­gyobb a baj, mint a tavaszi anyagszállítással, mert fedett kocsikra van leginkább szük­ség. s a szállíttatóknak szinte egyáltalán nem lehet azt mon­dani, hogy nincs, mert min­denkinek sürgős lenne a fu­var. Igenám, de honnan ve­gyenek fedett kocsit a vasuta­sok, amikor mind forgalomban van. AZT MONDJAK ERRE so­kan, hogy csak egy kis jóakarat kell, alaposabban meg kell szervezni a munkát, s megy minden. Ez igaz. A vasút üz­letszabályzatában van is egy pont, amely arról szól, hogy a kocsifordulók meggyorsítása érdekében a szállíttatok köte­lesek vállalni az éjjel-nappaü, valamint a vasár- és ünnep­napi rakodást is. Egerben ezt eddig csak igen csekély mértékben tudtuk el­érni — hangzik a panasz, s joggal. Mindjárt itt van a Belsped példája. Értekezletek egész so­rán volt már szó a rakodásról, ígéretek is hangzottak el, ám épp ez a szállító vállalat az, amely nem tartja be ígéretét. Nincs túlórakeret, honnan, mi­ből fizessék hát ki az éjszaka, vagy vasárnap dolgozó munká­sok bérét — indokolnak, s mint a legfrissebb példa is bi­zonyítja, a szeptember 26-án érkezett vagonokat csak 28-án kezdték kipakolni. A MÁV, — jogában áll — ilyen esetben kocsiálláspénzt fizettet a hanyag vállalatokkal, s így nagyon sokat a Belsped- del. Ez az összeg, csak hozzá­vetőleges számítások szerint Ha úgy dolgosunk9 mint otthon... nem bánja, hogy akkor még idejében a végére jutott. — Jöjjenek holnap, még gon­dolkozom — ezzel küldte útjara azt a néhány embert, aki meg­győzésére vállalkozott, aztán ahogy most elmeséli, otthon a család mondta neki, mit kell gondolkodni: ha így van, ahogy beszélik, akkor így van. Minek ellenkezni. számolgatott, egye­dül maradva, elő­vette a papírt s a végered­mény nála is csak az lett, ami előbb az agitálóknál. — Beléptem — mondja és nem bánja, sőt, egy kicsit büszke is, számon tartja: — Én voltam a tizennyolcadik a há­romszázból. Nem eg.y-két holddal ment a szövetkezetbe Csombok János: összevissza 18-cal bírt a család, ezt vitték be. Nemigen monda­ná senki, így szemlátomást, hogy az éveiből egy híja mind­össze a hatvannak. Jó darab pirospozsgás ember, nem ellen­AZÉRT sege mind a mai napig a két­kezi munkának. — Ha úgy dolgozunk — ma­gyarázza —, ha úgy dolgozunk, mint eddig, akkor itt is meg­van, ami egyéni korunkban megvolt. Emlékszem, régebben előadta magát —, 18 hold ide. 18 oda —, hogy vigyázni kellett a sifonyt, el ne vigyék adóba, meg mibe. Itt aztán ilyen nincs. Elmondja, hogy tíz esztende­ig cséplőgépnél dolgozott, mint gépész. Annak idején, amikor vizsgázott, egyetlen ember volt csak, aki ugyan nem tanulta a gépész szakmát, mégis sikerrel járta meg a bizottságot. Elbu­kott ott pedig olyan lakatos is. aki már addig — mondta volt —, három malmot is felszerelt ELISMERT gazda Viszne­ken Csombok János és meg-megnézték mit csinál, nemigen maradt el, aki a nyomába állott. Most is, hogy tavasszal a szövetkezetbement, jó néhány an követték: — Ha ő is, mi miért ne... Így lehet aztán, hogy egy csoportban a falu négyezer hold földön gazdálkodik. Taní­tók. tanárok, mindenki a cso­port tagja. — Hanem az jólesett —, mondja János bácsi —. hogy a múltkor a gyűlésen engem vá­lasztottak elnökhelyettesnek. Nem is az, hogy megválasztot­tak. hanem, hogy csak egy em­ber szólott ellenem. Ezt nem hittem volna. Gondoltam, úgy a fele... De mind... ez jól­esett. Persze, mit sem beszéltek a funkcióról, amikor Csombok János már a közös mezőn szor­goskodott. — Mikor kezdenek? — Majd most elsejével — ezt a választ kapja az érdeklődő, és mikor szóba került, hogy János bácsi már kint tevékeny­kedett, amikor a lucernát ve­tették, meg a trágyahordásnái se maradt otthon, no meg a gé­pelésnél tíz napig etetett —. azt mondja: is lényegesen több, mint amennyibe az éjszakai brigá­dok munkabére, vagy túlórája kerülne, de ezt fizetik, s fi­zethetik ÉRTHETETLEN, MIÉRT van ez így, s miért nem gyorsulhat meg valóban emiatt a teher­kocsik forgalma Egerben, ahol úgyis elég gonddal küszködnek még a vasutasok. Nem is kell túlzott aprólékossággal körül­nézni, s jelei máris szembetűn­nek. Az első, a személyforga­lom hatalmas arányú megnö­vekedése. Csak 1958-hoz viszo­nyítva, egymillió utas-al több fordult már meg eddig ebben az évben a városban, mint ta­valy. Vasárnaponként sokszor már megoldhatatlan problémá­kat okoz a különböző különvo­natok elhelyezése. Ez persze, a város idegenforgalmának nö­vekedését tekintve, nem baj sőt hasznos. De megyénk. szék­helyének vasútállomása annak idején nem ekkora forgalom lebonyolítására épült. A felsza­badulás előtt egy hónap alatt átlagosan 3000 vasúti kocsi fordult meg Egerben, ebből Eger—Putnok között naponta mintegy 25 közlekedett, s nagy szám volt, ha ilyenkor, ősszel, a rendes napi 5—6 tehervonat helyett néha 10 is befutott. Ma huszonnégy óra alatt csak a menetrend szerinti te- herszerelvények száma 22, s ezekben még' nincsenek benne azok, amelyeket Füzesabony „kiegészítésképpen” küld, mert az egri állomás, amelynek leg­hosszabb vágánya akkora, hogy negyven kéttengelyes kocsi fér el rajta, nem tudja fogadni a Füzesabonyból legszívesebben 55—60 kocsival küldendő sze­relvényeket, mert azok mozga­tása, rendezése egyszerűen le­hetetlen. Ehhez jönnek aztán még a személy- és különvona­tok, valamint a megnövekedett putnoki forgalom is, amely ma már — tízszeresét a réginek, tehát — 250—300 kocsit jelent, s,máris tizenkilencezres, hatal­mas forgalmat ad havonta en­nek a kis állomásnak, amely­nek tulajdonképpen mindössze öt vágánya van. ■ TERMÉSZETESEN sokszor felvetődik ilyen nehéz helyzet­ben, milyen megoldást lehetne még találni a meglevő lehető­ség mellett a gyorsabb, s így kielégítőbb munkára. Az egyik a nagyobb gépek, mozdonyok beállítása lenne, s Eger—Put­nok között máris hosszabb — s így kevesebb — szerelvények közlekedhetnének. — Valóban, sokat segítene ’■aitunk — mondja az állomás­főnök, ha a jelenlegi 375-ös tí­pusú kis mozdonyok helyett, amelyek teherbíróképessége legfeljebb 220 tonna, 342-es, vagy 442-es mozdonyokat kap­nánk, amelyek 360 tonnát tud­nak elhúzni egyszerre. Két 342-es gépünk már van is, de ez kevés a putnoki forgalom lebonyolítására, s még legalább két ilyen gépre lenne szüksé­günk, hegy ezen a vonalon megszűnjenek gondjaink Két újabb nagy gépre azon­ban egyelőre nincs kilátás hi­szen még mindig meglehetősen szűkibén vagyunk mozdonyok­ban mindenütt. Mi hát addig a lehető legjobb megoldás? — Csak egyet tudunk mon­dani — válaszolja Pásztor Zol­tán állomásfőnök. — A felsza­badulás óta erősen iparosodott putnoki vonal üzemeiben dol­gozó munkások, a bélapátfalvi cementgyáriak, a bányászok, a felnémeti Finomszerelvénygyár dolgozói, a felnémeti malom molnárai, mind szebbnél szebb felajánlásokat tettek a párt- kongresszus tiszteletére. Ezzel, minthogy termelésük lényege­sen emelkedett, megint csak nekünk, vasutasoknak adtak több munkát. Mi tehát, ha szinte túlfeszített munkával is, de nem tessék-lássék módon, úgy szállítjuk áruikat, hogy ezáltal az állomás szűk terü­lete miatt, ha többet nem is, de legalább az élüzem-szint minden feltételét teljesíthes­sük. AZ EGRI ÄLLOMÄS négy­száz dolgozója között sok olyan van, aki szolgálati idejében még arra sem ér rá, hogy ren­desen ebédeljen, vagy vacso­rázzék. A hosszú tehervonatok rendezői, irányítói, indítói meg mindössze az idő alatt pihen­hetnek néhány percet, míg a tolatómozdony vizet vesz, vagy szenet vételez. Aztán megy to­vább a munka, amilyen gyors ütemben csak lehet, s ez már biztosíték arra, hogy amit a nehéz körülmények között dol­gozó egri vasutasok vállaltak, azt becsülettel teljesítik is. — ger. Reprodukciós kiállítóa ny ílt Egerben Tegnap délben nyitották meg Egerben a Közgazdasági Tech­nikum dísztermében „A festé­szet az ókortól napjainkig” cí­mű reprodukciós vándorkiállí­tást. A megnyitón Kristóf László, az Egri Városi Tanács végrehajtó bizottságának el­nökhelyettese mondott beszé­det. Melegen üdvözölte a szé­pen elrendezett reprezentatív jellegű reprodukciós kiállítást és kérte a jelenlevőket, legye­nek azon, hogy városunkban minél többen tekintsék meg a kiállítást. Külön értéke a kiállításnak, hogy olyan reprodukciók is ta­lálhatók a kiállított képek kö­zött. amelyek eddig csak kül­földön, vagy esetleg Budapes­ten voltak láthatók. A megnyitó után dr. Boskai Ernőné főiskolai adjunktus tár­latvezetést tartott a részvevők­nek. Miért érdemes az Egri állami áruházban vásárolni ? Mert a megye legnagyobb üzlete. Mert mindent egy helyen megvásárolhat. Mert a legnagyobb választék nálunk van. Mert papírt, játékot, illat­szert, ajándékot, rövidárut, ha­risnyát, divatárut, bőrdíszműt az eladónál fizéti és azonnal megkapja az árut. Mert rádiót, lemezjátszót, motorkerékpárt, mosógépet, padlókefélőt, porszívót, viU- lanyvasalót, rezsót, kávéfőzőt, ^tb-t hathavi jótállással árusí­tunk. 1 Mert minden részletre kije­lölt árut áruházunkban meg­talál. , Mert az áruházban vásárolt készruhát 3 hónapon belül díj­mentesen kivasaljuk. ' Mert harisnya szemfelszedő is a vásárlók rendelkezésére áll. , Mert a legújabb divatlapból böngészhet a méterosztályon» Mert nem kell várni a pénz­tárnál és a csomagolónál. mert minden osztályon a pénztáros adja ki a csomagot. Mert önkiválasztó osztályo­kon előre kiválaszthatja a tet­szetős árut. Mert mindennap ebédszünet nélkül reggel 8-tól este 6-ig tartunk nyitva. Mert_ szombaton is egésznap este 6-ig csak mi vagyunk nyitva. Mert a megvásárolt árut kí­vánságra házhoz szállítjuk. Ezért érdemes az Egri Álla­mi Áruházban vásárolni, (x) i — Ez még nem számít. < Elkészítette a számvetést. Ha. úgy dolgozunk, mint otthon No, igen... Ügy lesz csak jobb,' mint az egyéni élet volt. I AMIT EDDIG c®iljált, sze­tessék-lássék. Többet kell, töb­bet is akar. Nemigen, beszél róla, csak itt-ott elejti beszél-, getés közben, hogy tudja, őt régen is figyelte a falu, az em­berek követik. Most, hogy meg-' választották az elnökhelyettesi' funkcióba, ha már így történt.: ekkora bizalommal voltak irán­ta, most is csak az volna a jó, ha figyelnék és tovább is kő-' vetnék. Ügy akar dolgozni,' mint otthon, mert csak így le-' hét. Mikor ezt az utat válasz-, tóttá, nem a munkától akart ( megszabadulni, az is természe­tes. hogy a jövedelemhez is ra-' gaszkodik. Ügy legyen ezzel' mindenki. Dolgozni kell itt. isi emberséggel, aztán majd meg-, látszik: jobb életet biztosít a termelőszövetkezet, mint a ré­gi, a keservesen művelt kis* parcella. < Kiss János i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom