Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-31 / 256. szám

Jte '■**■*’* NÉPÜJSAo 1959. október 31.; ssombai iSfXC^d Gondolatok a magyar testnevelési és sportmozgalom ötéves fejlesztési tervéről A termonukleáris reakció az emberiség szolgálatában Irta: I. A. Arcimovics akadémikus NEMRÉGIBEN ÜLT ÖSSZE a rae­fcyar testnevelési és sportmozgalom legfelsőbb fóruma, a Magyar Test- nevelési és Sport Tanács, hogy az MSZMP művelődés-politikájának értelmezése, a testnevelési és sportmozgalomra vonatkozó tézisei ©lapján megtárgyalja a testnevelés és sport fejlődésének; irányát, út­iját és a teendőket. Az MTST ülését ' megelőzően szerte az országban a helyi TST-k, sportkörök elnökségei már megbe­szélték, megvitatták az irányelve­ket. Az alsóbb szervek ülésének tapasztalatait az MTST Elnöksége a beszámoló és a határozati javaslat elkészítésénél figyelembe vette, örvendetes tény, hogy az alsóbb szervek véleményét, tapasztalatait a felsőbb szerv figyelembe veszt! A következőkben szeretném is­mertetni az ötéves fejlesztési terv legfontosabb feladatait. Egyik legfontosabb feladat, hogy *. sportmozgalomban is tervszerűen folyjék a munka. Országunkban — mondotta Hegyi Gyula elvtárs —, a társadalom, a gazdasági és kul­turális élet tervszerű fejlesztésével építjük a szocialista rendszert. Mindebből következik, hogy a testnevelés és a sport fejlesztésé­ben is ragaszkodnunk kell a terv- szerűséghez. El kell érnünk azt, hogy ha a jövő évben megjelenik az ötéves fejlesztési terv, utána ne legyen sportszervezet, sportkör, amelyik az egyéves tervét el ne ké­szítse ß munkáját ne az elkészített terv alapján végezze. ... Természetesen, nem elég csak a terv elkészítése. Minden terv any- nyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. A megyei TST, valamint a megyei szövetségek elnökségeinek lesz a feladata, hogy az elkészített tervek alapján .a sportkörök mun­káját ellenőrizzék. A fejlesztési terv elkészítésével függ össze az a célkitűzés hogy az 3.959—60. évi állapothoz képest, az ötéves terv végéig, a sportban részvevők számát átlagosan 25 szá­zalékkal lehet növelni, A MEGYEI TST ELNÖKSÉGE — egy korábbi megyei TST határozat tiapján —i már ez évben hozzá­fogott a különböző sportágak tö­megesítéséhez, valamint a tömeg­sport kiszélesítéséhez. Az előbbi célkitűzés érdekében ez év őszén • - a meglevő megyei bajnokságok mellett —, újabb sportágakból, mint pl. férfi kosárlabdából 8 csa­pattal, férfi asztaliteniszből 15 csa­pattál szerveztünk megyei bajnok­ságokat. 1900. év tavaszán tovább szélesítjük a megyei bajnokságo­kat. Terveink szerint női kosár- és kézilabda, valamint férfi teke sportágakból is megindítjuk a me­gyei bajnokságot. A tömegsport kiszélesítését je­lenti, hogy járásainkban rendsze­resen megrendezik a községi ver­senyeket. a járások válogatottjai közti találkozókat. Nagy lendületet biztosítunk a tömegsport kiszélesí­tésének azzal, hogy a hatvani já­rás kezdeményezésére, pártunk VIl. kongresszusa tiszteletére já­rásonként az iskolai, falusi és üze­mi sportkörök részére 10 sport­ágból versenyeket rendezünk. To­vábbá a KlSZ-bizottság szervezé­sében elkezdődött ,,Ifjúság a szo­cializmusért” mozgalom keretében rendezett próbázásokat is. A mi­nél nagyobb tömeg mozgósításához az szükséges — elsősorban falun —, hogy elegendő szakember álljon rendelkezésre. Ezen igény kielégí­tését biztosítják a megyei TST, valamint a megyei ISB által közö­sen rendezett tanfolyamok. Ez év nyarán — elsősorban falusi peda­gógusok részére —, kézilabda tár­sadalmi edzői és 331. o. verseny­bírói • tanfolyamot rendeztünk. A téli iskolai szünetben szintén — el­sősorban falusi pedagógusok részé­re —, röplabdából rendezünk tan- folyamot. A kézilabda tanfolyam jótékony hatása már megmutatko­zott, mert újabb kézilabda szak­osztályok — férfi és női csapatok alakultak. Legszembetűnőbb a fej­lődés a füzesabonyi járásban, ahol 10 csapattal (női és férfi) már já­rási bajnokságot rendeznek !1 A JÖVÖ ÉVRE tervbe vettük, hogy néhány sportágban — mint pl. úszó, birkózó, teke, atlétika és kosárlabda —, újabb szakosztóij’o- kat is létrehoztunk, ami az aktív sportolók számának az emelését fogja biztosítani. Megyénk testnevelési és sport- mozgalmának jövő évi várható fejlődését figyelembe véve is, nyu­godtan megállapíthatjuk, hogy a Magyar Testnevelési és Sport Ta­nács Elnökségének azon célkitű­zése, hogy a sportban részvevők számát 25 százalékkal emeljük, reálisnak mondható, úgy vélem, ezt megyénk területén teljesíteni tudjuk! A magyar testnevelési és sport- mozgalom szervezeti felépítettsége a jövőben lényegesen nem válto­zik; de fő feladat, hpgy a mozga­lom társadalmi jellegét, demokra­tizmusát fokozzuk. Ezt célozza az MTST fennálló törvényerejű ren­deleté is. Ezen a téren még van javítanivaló. Megyei viszonylatban is megállapíthatjuk, mind a TST-k, mind pedig a szövetségek vonalán, nem érvényesül eléggé a kollektív vezetés. A testületek mellett mű­ködő különböző bizottságok még csak papíron léteznek, a valóság­ban nem működnek. Tetézi a bajt még az a körülmény is, hogy az egyes szövetségek elnökségének tagjai — kivéve a Labdarúgó Szö­vetséget —, a sportköröknél érde­kelve vannak és ebből adódóan ntézkedetseik néhány esetben nem tárgyilagosak (lásd Kézilabda. Szö­vetség). Feladatunk, újabb szak­embereket bevonni a különböző bizottságokba, munkájukat meg­tölteni tartalommal. IGEN FONTOS határozat szüle­tett a sportegyesüknek szervezeti megerősítésére. Az ötéves terv fo­lyamán minden legalább 300—=400 főt foglalkoztató üzemben, hiva­talban, intézményben, ahol az adottság megvan rá, önálló alap­szabály szerint működő sport­egyesületet kell létrehozni, amely­nek legfontosabb feladata a töme­ges sportfoglalkoztatás megszerve­zése. Nagy ürömmel üdvözöltük azt a határozatot, amely a helyi TST-k tekintélyének megszilárdítását je­lenti azáltal, hogy a helyi kérdé­sek legfelsőbb fokon a TST-kben dőljenek el. Ennek érdekében tö­rekednünk kell a szövetségek és a sportkörök közötti jó kapcsolatok kiépítésére. A határozat részletesen foglalko­zik a sportszervezetek gazdálko­dásával és a sportlétesítmények fejlesztésével. Kiemeli, hogy a sportkörök gazdálkodását úgy kell átalakítani, hogy a működésükhöz szükséges költségeket elsősorban maguk a. sportegyesületek teremt­sék elő. ’ Természetesen . emellett mind a működésükhöz, mind pe­dig a létesítmények fejlesztéséhez államunk jelentős támogatást biz­tosít. A határozatnak ez a pontja szükségszerűen ráirányítja a fi­gyelmet arra, hogy a sportkörök minél nagyobb gondot fordítsanak a belső erőforrások feltárására (tagdíj, rendezvényi bevételek, stb.) A megye: TST-k tekintélyé­nek megszilárdítását jelenti, hogy az állami, központi támogatás el­osztását hatáskörükbe utalják. Ez helyes, mert megyei vonatkozás­ban a megyei TST elnöksége is­meri a sportkörök munkáját, ered­ményességét, s aszerint kell az ál­lami támogatási; részükre biztosí­tani. A sportlétesítmények fejlesztésé­nél is, elsősorban a saját erőforrá­sokat, tanácsi támogatásokat és a társadalmi hozzájárulásokat, kell igénybe venni. Főleg kispályákat építsünk, amelyek .kihasználása leggazdaságosabb a tömegek spor- tolíatása szempontjából. Szerény, de reális tervezések alapján meg kell kezdeni a vidéki fedett sport­létesítmények építését. E fenti cél­kitűzéseket már eddig is magun­kévá tettük. Megyénkben' rövid időn belül két fedett sportlétesít­ményt (Gyöngyös, Eger) bocsátunk a terem sportolj rendelkezésére. Különösen r»?gy jelentőségű lesz az egri te:1 sportcsarnok elkészí­tése, amelyben évek óta terem- biáily miatt sínylődő ökölvívó, birkózó és röplabda szakosztályok­nak tudunk állandó helyet bizto­sítani. Az MTST ötéves fejlesztési ter­vével kapcsolatos' határozat még igen sok feladat megoldását tűzi ki célul, mintapéldául iskolai test­nevelés fellendítése, az üzemi tor­na bevezetése, a sport-propaganda munka fejlesztése, az egységes bajnoki es versenyrendszer meg­szilárdítása, stb. HA AZ EMLÍTETT feladatokat az ötéves fejlesztési terv során megvalósítjuk, nagyban előmoz­dítjuk a magyar testnevelési és sportmozgalom, ezenbelíil a me­gyei sportélet fellendülését. Ehhez kérjük mind a párt, mind a ta­nács, KISZ és egyéb társadalmi szervek és aktivisták támogatását. DU. CSICSAI JÓZSEF Az. emberiségnek mindössze negyedszázadra volt szüksége ahhoz, hogy megtanulja az atomrobbantást. Az első atom- j erőmüvek mái* áramot szolgál­tatnak. Ma azonban a nehézelemek atommagjának bontásán ala­puló atomenergetika már nem a tudomány utolsó szava. A fizikusok általános véleménye szerint az energiatermelésben a következő lépés a termonuk­leáris folyamatok ipari fel- használása lesz, amelynek so­rán a ‘ hidrogént héliummá ..égetik’". A számok tükrében NB III. A legutóbbi bajnoki fordulóban NB III-as csatáraink igen gyászo­san működtek, a négy bajnoki mérkőzésen a 25 csatár mindössze két gólt szerzett! Nem árt, ha megemlítjük, hogy az első és a harmadik fordulóban 9, a második, hetedik és nyolcadik fordulóban pedig 7 gól fűződött támadóink nevéhez. Az eddig lejátszott 10 forduló mérkőzésein 54 gólt szereztek a Heves megyei csatárok, egy-egy mérkőzésre 1,23 adott gól esik. Ez­zel szemben védelmeink 67, mér­kőzésenként 1,52 gólt kaptak. íme, a táblázat, az adott gólátlag terén: Gy. Spartacus 1,8, HVSE 1,5, Egri SC 1,11, Petőfibánya 0,89. Egeresem• 0,6. A kapott gólátlag terén: Egri SC 0.78, Egeresem 1, Petőfibánya 1,44, HVSE 1.88, Gy. Spartacus 2,2. A fentiekből kitűnik, hogy a leg- gólképesebb csatársorral a Gy. Spartacus rendelkezik, a leggyen­gébbel pedig az Egercsehi Bányász. Legjobb védelme viszont az Egri SC-nek van. míg a leggyengébb védelemmel a Gy. -Spartacus, „di­csekedhet”. Feltűnő, hogy a Spartacusnál jó csatársor mögött aránylag gyenge Védelem igyekszik Csaba kapuját menteni, az Egercsehi Bányásznál viszont kitűnő a védelem és elöl gólképtelen a csatársor. A két csa­pat edzőire vár a feladat, hogy az ellentétes csapatrészek játékát ösz- szehangolják! Az eddig lezajlott 25, a megye területén belüli mérkőzésnek 43 600 nézője volt, ami mérkőzésenként 1744 érdeklődőt jelent. Nézőszám tekintetében tehát Heves megye magasan vezet a többi megyék előtt! A Heves megyei csapatok közül kiemelkedik a Gyöngyösi Spartacus átlaga, mérkőzéseire át­lagosan 3300 ember volt kíváncsi! Az utána következő sorrend: Egri SC 1760, Egercsehi 1480, Petöfibá- nya 1250, HVSE 850. A góllövő lista állása a tizedik forduló után. 9 gólos: Baranyi; 4 gólos: Jancsó; 3 gólos: Treiber, Kristyún, Sáfrán, S. Kovács; 2 gó­los: Farkas. Srej, Zilahi, Szász, Hídvégi (Eger), Takács (Eger), Ha- nus. A tizedik forduló legjobb egyéni teljesítménye a hatvani Sáfrán ne­véhez fűződik. Színes és sokoldalú csatárjátéka mellett ő szerezte csa­pata részére a győzelmet jelentő gólt is. A csapatrészenkénti legjobbak. Kapusok: Széplaki, Szűcs, Csaba. Hátvédek: Tóth, Béta, Boros, Sán­dor. Fedezetek: Rékasi, Bánhidi, Török. Csatárok: Sáfrán, Opovsz- ky, Kiss (Gy. Spartacus). MEGYEI I. OSZTÁLY Az elmúlt fordulóban nagy meg­lepetést keltett a Gy. Honvéd Lő­rinciben aratott biztos győzelme és az Egri Honvéd pontszerzése Ver- peléten. A Rózsaszentmárton—E. Spartacus rangadón hazai győzelem született — ami a mutatott Játék alapján reális is volt. Itt a pillanatnyi jobb forma döntött. Az apci, bélapátfalvi és recski mérkőzéseken szoros hazai győzel­mek születtek, míg Heves és a H. Kinizsi magabiztosan fektette két- vállra Bükks^enterzsébet, illetve a Gy. Vasutas- együttesét. Az E. Spartacus Rózsaszentmár- tonban elszenvedett vereségével megszakadt az egri csapat veret­lenségi sorozata, amely kilenc mér­kőzésen keresztül tartott. Nincs már veretlen csapat a megyei első osztályban! Az eddig lejátszott RO mérkőzé­sen 390 gól esett, ez mérkőzésen­ként átlagosan 3,75 gólt jelent. A legjobb gólátlaggal rendelkező csa­patok: E. Spartacus, Rózsaszent­márton 3,2, Verpelét 2,2, Apc 2.1. A kapott gólátlag terén ez a helyzet: Verpelét 0,7, E. Spartacus 0.8, Rózsaszentmárton 1, Recsk 1,2. A bükkszenterzsébetl védelem eddig minden mérkőzésen kapott gólt, viszont Rózsaszentmárton és az E. Spartacus minden mérkőzé­sen eredményes volt. Az eddig lejátszott 80 mérkőzés­nek 49 100 nézője volt. átlagosan 614. A legjobb nézőátlaggal tovább­ra is Bükkszenterzsébet rendelke­zik, a csapat mérkőzéseit 1400 szurkoló látogatja. A góllövő lista állása. 12 gólos: Szabó (E. Spoitacus); 11 gólos: Im­re II., Boronk.aU 9 gólos: Lock tier: 8 gólos: Tóth, Kiss (mindkettő Lő­rinci): 7 gólos: Bohner. A 10. fordulóban a legjobb egyé­ni teljesítményt Boronkai (Rózsa- szere -oárton) nyújtotta, aki mes- ler: ’ iasaval bizonyította be, hogv igen jóképességű, gólra törő csatár. Rajta kívül . Laczik, Mátra és Zilál játéka dicsérhető. Csapatrészenként. Kapusok: Mát­ra, Horváth (Gy. Honvéd). .Oláh. Hátvédek: Kriskó, Bagó, Révai, Zelnik, Baranyai (Gy. Honvéd), Sárközi. Pecze, Frank. Fedezetek: Laczik, Baranyi, Kovács II., Nagy S., Gombaszegi. Csatárok: Boron­kai, Zilai, Morvái, Bendik, Mikó, Berecz II., Kelemen, Harmatos, Bessenyei, Kovács I., Peresztegi. SZKOCSOVSZKY TIBOR Hétvégi műsor: SZOMBAT Asztalitenisz (megyei bajnokság): E. Postás—H. Gimn, E.1 Helyiipar —Selypi Kinizsi, E. Pedagógus— HVSE. ökölvívás: Dobó István emlékverseny egyé­ni és csapat küzdelmei. Eger, városi művelődési otthon vBródy mozi) 11 és 17 óra. VASÁRNAP ökölvívás: A Dobó István emlékverseny második napi küzdelmei, Eger, Városi művelődési otthon, 10.30. Asztalitenisz (megyei bajnokság): Egri SC n—HVSE, Gy. Vasutas— Sirok, Lőrinci—Erdőtelek, E. He­lyiipar—Ha tvani Gifnn., Egri Postás—Selypi Kinizsi, Bélapát­falva—Apc. Röplabda (megyei bajnokság): Gy. Gimn.—Gy. AKÖV, Szűcsi— Gy. ITSK, Mátrafüred—Mátra Klub, Autóforgácsoló—Füzes­abony, Recski Bányász—Párád, E. Honvéd—Bükkszék. Labdarúgás (NB III.): Hatvani VSE—Baglyasaljai Bá­nyász, Hatvan, 14 óra. V: Oláh. Többi csapataink idegenben sze­repelnek. Gyöngyösnek a Gene­rátor, Petőfibányának a J. Szál­lítók, Egernek Nyírmada és Eger­eseimnek a Miskolci Bányász lesz az ellenfele. Megyei bajnokság: Egri Előre— Rózsaszentmárton (Spartacus pá­lya, 12.30), Egri Spartacus—'Ver­pelét (Spartacus pálya, 14.15), Gy. Bányász—Apci Vasas, Egri Hon­véd—Recski Bányász, Selypi Ki­nizsi—Lőrinci, Gy. Honvéd—H. Kinizsi, Gy. Vasutas—Heves, Bükké rzsébet—Bélapátfalva, j Termonuk eóris robbanás irányítható „égés"? A kérdés így vetődik fel: vajon • sikerül-e a tervnonukle- | áris robbanást nyugodt; irányít­ható „égéssé“ változtatni? Va­jon megtalálható-e ftz a mód­szer. amelynek segítségével a termonukleáris energiát, foko­zatosan felszabadítják, de úgy, hogy ne a rombolás, hanem a békés alkotás céljait szolgálja’ Nyíltan megmondhatjuk, az j embe ' ’g most találja magát szemben először ilyen bonyo­lult tudományos-műszaki fel­adattal. Néhány szót a termonukle­áris reakcióhoz szükséges tü­zelőanyagról. A hidrogénnek, mint ismeretes, három izotóp­ja van: a közönséges hidrogén, a deuterium. amelynek az atomsúlya háromszor akkora, mint a hidrogéné. Ha az emlí­tett izotópok atommagjai egy­mással egyesülnek, akkor .egy másik elem, á hélium atom­magja jön létre, s közben óri­ási energiamennyiség szabadul fel. A hidrogén izotópjai váló­ban mesebeli tüzelőanyagnak számítanak, mi azonban még egyelőre nem ismerünk olyan hajtóművet, amelyben ezt az üzemanyagot felhasználhat­nánk. Sőt, a hidrogénibomba robbantásától eltekintve, ter­monukleáris reakciót még so­hasem sikerült létrehozni. A termonukléáris reakció megvalósításában a magas hő­mérséklet megteremtése és fenntartása a legnagyobb ne­hézség. Ahhoz, hogy- a hidrogén izo­tópok két atommagja egyesül­jön s ennek folytán létrehozza a hélium atommagját, de köz­ben energia is szabaduljon fel, a hidrogén izotópjait közelíte­ni kell egymáshoz. Űk azon­ban „nem akarnak” közeledni. Hiszen mindkét atommag po­zitív töltésű s az elektromos taszítóerő leküzdése érdekében az atommagoknak igen nagy sebességgel kell összeütközni­ük. Az atommagok felgyorsítá­sa viszont azt jelenti, hogy magas hőmérsékletre kell he­víteni őket. Még egymillió fo­kos hőmérséklet mellett sem jön létre a termonukleáris re­akció. az atommagok úgyszól­ván nem is ütköznek össze. A termonukleáris energiát észre­vehető módon csupán több százmillió hőfok mellett lehet felszabadítani. Ám a hidrogén izotópjaiból álló gázt több százmillió hőfok­ra hevíteni még csak fél mun­kát jelent. Ezenkívül arra is szükség van, hogy ezt a gázt, amely egészen különleges tu­lajdonságokkal rendelkezik, s ezért plazmának nevezik — ugyanilyen hőmérsékleten tartsuk, s ne engedjük kihűl­ni. A plazma viszont, csodála­tos gyorsasággal hűl le. Hőve­zető képessége milliószor ak­kora, mint a legjobb hővezető fémé, az ezüsté. Természetesen az eddig is­mert anyagok közül egyik sem bírja kj szilárd állapotban, mondjuk a százmilliós hőfo­kot. Négy-ötezer hőfok mellett már megolvadnak és elpáro­lognak. De még, ha sikerülne is olyan szilárd anyagot talál­nunk, amely többmilliós hő­mérsékletet is kiállna, nem tudnánk belőle „tárolóedényt” készíteni a magas hőmérsékle­tű hidrogénplazma számára. Hiszen ez a plazma a tároló falával érintkezve tüstént le­hűlne és a termonukleáris re­akció megszűnne. Mi hát a te­endő? Miből kell tárolót készí­teni a százmillió folios plazma számára? „Mágneses palack" Szovjet tudósok azt, javasol­ták, erre a célra elektromág­neses mezőt kell alkalmazni amely afféle „mágneses pa­lack” lenne. Valóban, a plazma töltései részecskékből áll, s létrehoz­ható olyan zárt elektromágne­ses mező, amelyen keresztül a plazma részecskéi már nem tudnak áthatolni. Képzeljünk el egy csövet, amelyet igen kis nyomás alatt nehézhidrogénnel — deutéri­ummal -— töltünk meg. A cső tengelye mentén bocsássunk elektromos töltést a deutériu­mon keresztül. Ez a töltés nemcsak, hogy izzó plazmává hevíti a hidrogént, hanem egy­úttal' arra is rákényszeríti a plazmát, hogy sűrűsödjék és a cső hossztengelye mentén tö­mör „zsinórrá” préselőd jék. Hiszen az áram áthaladásakor az elektromos töltés körül kon­centrikus elektromágneses me­ző keletkezik. Ez sodorja a de­utériumot „zsinórrá”, ez tá­volítja el a deutériumot, a cső falaitól a cső hossztengelye felé. A plazmán keresztül minél erősebb eletromos töltést kell minél rövidebb időközünkét átbocsátani. Ebben az esetben a cső hossztengelyében tömö­rített hidrogén atommagok úgy felgyorsulnak, hogy képesek leküzdeni a kölcsönös 'taszító­erőt és egyesülni egymással, képesek megindítani a termo­nukleáris, reakciót. Eddig a mozzanatig mi csupán energi­át használunk fel, de ettől a mozzanattól kezdve energiát nyelünk. Ma már végeznek olyan kísérleteket, amikor az áramimpulzusok igen nagy se­bességgel növekszenek. Ahhoz azonban, hogy a rendkívül magas hőmérséklet területén , tovább haladjunk, növelni kell az impulzusok erejét és sebességét. Itt azonban újabb nehézsé­gekre bukkantunk. ‘ Az első és legnagyobb ne­hézség: a „plazmazsinór” bom- lékony. A plazma kolosszális hővezető képessége és kis hő- befogadó képessége következ­tében a hőmérséklet szempil­lantás alatt zuhanásszerűen csökken, ha a „plazmazsinór”, a cső falával érintkezik. Itt nem a reakció felgyorsítása a nehéz, ellenkezőleg, a reakció lelassítása. Ez a reakció egy pillanat alatt, a másodperc néhány milliomod része alatt megy végbe, s egyelőre még nem szabályozható. Az áram erőssége fokozato­san is növelhető. Annak a berendezésnek, amelyben az áram lassan erő­södik, nem henger, hanem „pe­rec” formájúnak kell lennie. A csövet tehát a végén meg­görbítik. Az atomenergia inté­zetben Leontovics akadémikus vezetésével széleskörű elméleti kutatásokat folytatnak ezekkel a „perecekkel”. Minden jól ment addig, amíg e berende­zésekkel rá nem térnek a tel­jes kapacitással végzett mun­kára. Ekkor új tényezők je­lentkeztek, amelyet nem lehe­tett előre látni. Kiderült, hogy a plazmából az energia még akkor is eltávozik, amikor a „plazmazsinór'’ energiaveszte­sége akkora, hogy nem sikerül a plazmát olyan hőfokra fel­hevíteni, amely a termonukleá­ris reakció megindulásához szükséges. Egyelőre még nem tudjuk pontosan, hogy hol és miképpen is szökik meg az energia. Ám ez a rejtély a jövőben feltétlenül megoldó­dik. „Mágneses csapda" A magas hőmérsékletű plaz­ma tárolására elvileg egészen más felépítésű „tartályt” is el­képzelhetünk. Afféle hőpalack­ról van szó, amelybe „beönt­jük” a forró plazmát, s amely oly nagy hőszigetelő képesség­gel rendelkezik, hogy a plaz­mát nem engedi lehűlni. Ter­mészetesen a „hőpalack’' falai­nak is elektromágneses mezők­ből kell állniok. Már vannak ilyen hőpalac­kok. Mágneses csapda a ne­vük. A többi berendezésektől el­térően a mágneses csapdák fő­leg külső szolenoidok által lét­rehozott elektoniágneses mezők segítségével tartják meg a plazmát. A plazma belső ára­mainak itt nincs döntő szere­pük. A plazmát úgy lehet felhe­víteni,, hogy ,a csapdába nagy teljesítményű gyorsítóból iono­kat „fecskendezünk”. Más módszerek is alkalmazhatók, például megtölthetjük a csap­dát plazmával, majd a plazmát dinamikus mágneses mezőkkel; nagyfrekvenciáid árammal fel­hevítjük. Végül a gyors iono­kat a csapdán belül előállít­hatjuk. mégpedig úgy, hogy a plazma saját ionjait egyen-, vagy váltóáramú mezővel fel­gyorsítjuk. Egyelőre még senki sem tudja, hogyan lehetne olyan csapdákat építeni, amelyek a plazma minden részecskéjét megőriznék. Milyen lesz a nukleáris erőmű? Vajon milyen lesz a nukleá­ris erőmű? A részletekről fan­táziáin! még korai lenne, de az általános, sémát már elkép­zelhetjük. Valószínű, hogy zárt, eléggé bonyolult „perecszerű” kamra lesz. A „perec” belsejében fe­szül majd ki az erősen fel­hevített „plazmazsinór”, körü­lötte pedig bonyolult gépeket helyeznek el, amelyek a plaz­mába vezetik az áramot és a mágneses mező tekercseit táp­lálják., Mindezt egy vízköpeny veszi körül, amely elnyeli a „perec” falait lehűtő neutro­nokat. A közönséges típusú hőerőművekben ezt a hőmeny- nyiséget is fel lehet majd hasz­nálni. Körülbelül tíz méter átmé­rőjű és egy-két méter falvas­tagságú „pereccel” számolva, ' a termonukleáris -iromü kapa­citása eléri a körülbelül egy­billió kilowattot. Látjuk tehát, hogy még óri­ási és nehéz munka áll előt­tünk, de a cél nagyon csábító. 4 pr óhirdetések BEKÖLTÖZHETŐ két szoba-1 KÜLÖN BE JÁRATÜ konyhás családi liáz eladó. Eger. Úttörő u. 32. OLDALKOCSIS pannónia, Jó ál­lapotban eladó. Eger, Verőszala u. 1-a. HALÓ SZOB A-bútor, fényezett, diófa, tetszetős kivitelben eladó. Megtekinthető: Eger, Orgonás tér 4., fdsz. délután 5^-'7-ig. AZ EGRI 32. sz. Autóközlekedési Vállalat azonnali belépéssel felvesz 1 ío épület-gépészmérnököt és 1 fő építész-technikust. Jelentkezni le­het írásban, vagy személyesen a vállalat igazgatójánál, vagy a sze­mélyzeti vezetőnél. BELSŐ ellenőrt felveszünk szám­viteli képzettséggel- és gyakorlati tapasztalattal. Hatvani Földműves- szövetkezet, Hatvan, Mártírok u. 2. szám. TORNÁSZ, 250-es motorkerékpár részletfizetésre is eladó. Kis mo­tort beveszek. Eger, Rákóczi u. 3. Kardos, bútorozott szobát keres, rizstermelési előadó, Dózsa tér 4. NÉPflJS \ G 0 Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Megyei .Tanács lapja. Felelős szerkesztő: Suttá Andor. Kiadja: Népújság Lapkiadó Vá'lalat. Felelős kiadd: T 611) J ó z s e t. Szerkesztőség: Eger. Beloiannisz u. 3. Telefon: 56-74 56-78 Postafiúk 33. Kiadóhivatal: Eger, Bajcsy-Zsilinszky utca 1. Telefon: 24-44. Postafiók: 23. Heves megyei Nyomda Vállalát. Eger. Bródy Sándor u. 4. Felelős vezető: Mandula Ernő. Terjeszti a Magyar Posta Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 11 Tt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom