Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-24 / 250. szám

1959. október 24., szombat

ngpcjsag

3

fi Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának jelentősége ötéves tervünkben

bój egyáltalán nem közömbös, hogy ezt a komoly összeget mire fordítjuk, ipartink és mezőgazdasági termelésünk melyik ágát és milyen mértékben fejlesztjük.

A szocialista államok baráti együttműködése, a KGST országok hosszúlejáratú szerződései és a beruházások gazdasági hatékonyságának kölcsönös vizsgálata lehetővé teszi, hogy a többi ország szükségletét képező árukat ott termeljék, ahol a gyártás feltételei a leggazdaságosabbak és a legkevesebb beruházást igénylik.

Az ésszerű munkamegosztás útján Magyarország számára is mód nyílik a nagyszéria gyártás kialakítására, az önköltség csökkentésére, tehát áruink versenyképesek lesznek a világpiacon is.

A gazdaságos sorozatban nem gyártható berendezéseket azokból az országokból szerezzük be. ahol azok termelése gazdaságos, vagyis a költségesebb hazai gyártás helyett az importot választjuk. Például az ötéves tervünkben 2.5—3- szorosára növeljük a kombájngyártást (a megállapodások értelmében csak a Szovjetunió, az NDK. Magyarország és Lengyelország gyártja), főleg Csehszlovákia részére fogunk gyártani és ezzel szemben az uni- verzáltraktorokat onnan szerezzük be. A KGST 1958. évi X. ülésszakának határozata szerint a Szovjetunió olajvezetékeit Magyarországgal, Csehszlovákiával, Lengyelországgal és az NDK-val kapcsolják ösz- sze, továbbá az energiahordozókban szegény országok — elsősorban Magyarország segítségére a baráti országok között magasfeszültségű villa- mosvezeték-hálózatot építenek.

A KGST által nyújtott lehetőségek kihasználása nélkül a termelési költségek csökkentésére lényegesen kevesebb lehetőségeink lennének, célkitűzéseink megvalósításához a tervezettnél is nagyobb összegű beruházások válnának szükségessé, és mindez lehetetlenné tenné a nemzeti jövedelem másfélszeresére, valamint az éleszínvonal 26—29 százalékkal való növelését.

Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a műszakigazdasági együttműködés meggyorsítja a szocialista országok gazdasági fejlődését, a jelenleg még mutatkozó különbségek fokozatos kiküszöbölését. A kapitalista és szocialista gazdasági rendszer harcának döntő szakaszához értünk. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, a baráti országok testvéri összefogásának elsőrendű szerepe van ötéves tervünk sikeres végrehajtása és a szocialista országok abszolút gazdasági fölényének kivívásában.

Dr. Fazekas László

sét is. A tervek szerint még e hónap végére befejezik a vetési munkálatokat.

Jó ütemben halad a gazdasági épületek építése is. A gyöngyösi járás kisiparosai 115 nap társadalmi munkát ajánlottak fel az építéshez.

Az első szovjet gázturbinás mozdony

Moszkvában megkezdték az előkészületeket az első szovjet gázturbinás mozdony kipróbálására. A gázturbina-tervező iroda vezetője elmondotta, hogy a gázturbinás mozdonynak a többi mozdonyokkal szemben számos előnye van: gyártásához sokkal kevesebb fémre van szükség, mint a dieselmozdonyokhoz. Az új mozdony szíve, a gázturbina, pedig olcsó, folyékony üzemanyaggal, pakurával működik. A gázturbina percenként 8500 fordulatot végez és 3500 lóerős teljesítményt fejt ki. Az új mozdony hajtóműve aránylag könnyű és kisméretű.

A gázturbinás . mozdonyt távvezérlőművel látták el. A nyomógombos vezérlőtábla a gépészfülkében van. a mozdonyvezető csupán a gázaflago- lást szabályozza, minden más művelet automatikusan történik. A gázturbinás mozdony 2200 tonna súlyú szerelvénvt óránként 100 kilométeres sebességgel képes vontatni.

A főzelékhonzervek termelése

1958

—1—

—Zoo%—

1oo%--------!____- i

1965

A korszerű háztartás úgyszólván ma már el sem képzelhető konzervipari termékek nélkül. A háziasszonyokat sok otthoni gondtól mentesíti konzerviparunk, amikor egyre nagyobb mennyiségben állít elő különféle élelmi- szeripari cikkeket, űj ötéves népgazdasági tervünkben a konzervipar — ezen belül a l'őzelékkonzervek termelése — nagy fejlődés előtt áll Az irányelvek a főzelékkonzer- vek termelését — 1958-hoz viszonyítva — kétszeresére javasolja.

A társadalmi bíróság határozatai nagy hatást váltanak ki a dolgozók körében

A 32. sx. Autóközlekedési Vállalat társadalmi bíróságánál

Kormányzatunk 1957-ben, az ellenforradalmi idők után közvetlenül életre hívta a nagyobb üzemeknél — ahol a létszám éléri és meghaladja az ötszázat — a társadalmi bíróságokat. A társadalmi bíróságok szerepe elsősorban a nevelés a maga sajátos módszereivel olyan esetekben, amikor a fegyelmi eljárás már nem indokolt, a szabálysértési minősítés pedig túl erélyes lenne ahhoz, hogy a meg té vedt dolgozó hibáját jóvátegye.

Ezekről a kérdésekről beszélgettünk él dr. Csörgő Istvánnal, aki a 32. sz. Autóközlekedési Vállalat társadalmi bíróságának az elnöke. Elmondja, hogy a vállalatnál mintegy 1300 dolgozó van alkalmazásban és a vállalat profilja olyan, hogy a gépkocsivezetők, kalauzok és a darabárus árukezelők olykor

esábíiásnak vannak kitéve.

A gépkocsivezető olykor megszomjazik és akkor is fogyaszt szeszesitalt, amikor nem szabad; a kalauz önállóan kezeli a pénzt és akad olyan, akit megszáll a csábítás ördöge: hozzányúl a máséhoz, a nép vagyonához — lyukasztás! és egyéb manőverekkel. A darabárus árukezelő pedig a kísértésnek enged és becsapja a fuvaroztatót, vagy a vállalatot: vagy úgy, hogy többet kér a megengedettnél, akkor a fuvaroztató jár rosszul, vagy úgy, hogy a rendes díjat kéri a szállításért, de kevesebbet számod el a vállalat felé. Nem minden esetben kerül napfényre, de amelyikre rájön a nyilvánosság, azt példamutatóan megbélyegzik: a tettes felel tettének következményeiért;

Jog — és valóság

Ebben az évben csaknem tíz eset fordult elő, amikor a társadalmi bíróságot össze Kellett hívni és a nyilvánosság előtt kellett letárgyalni a megtévedt dolgozó ügyét. J. J. például ez év márciusában ittasan karambolozott tehergépkocsijával. A társadalmi bíróság azt javasolta a vállalat igazgatójának, hogy fegyelmi úton távolítsa el J. J.-t a vállalattól, mert olyan ember nem vezethet gépkocsit, aki munkaidő alatt italozik és szeszesen veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

T. M. ugyancsaK szeszesital hatása alatt állott, amikor az ellenőrzéssel találkozott. Karambol itt ugyan nem történt, de a körülmények és a személyi adottságok mérlegelése után a társadalmi bíróság azt a javaslatot terjesztette az igazgató élé, hogy a vállalati és a közlekedési fegyelem biztosítása érdekében fegyelmi úton bocsássák el a vállalattól.

K. E. fuvaroztatót csapott be: 155 forinttal többet kért a megengedett tarifánál és csaK a szabályosat számolta el a vállalat felé. A vizsgálat megállapította, hogy K. E.

jogtalanul akart gazdagodni

magános terhére, de az ösz- szeg nem volt olyan nagy, amiért szabálysértési eljárást kellett volna lefolytatnia a hatóságnak: a társadalmi bíróság a kollektíva nevében mondta ki a határozatot, amely feltétlenül nevelő hatású;

S. L. gépkocsivezető kettős szabálysértést követett el: 203 forinttal többet kért a fuvaroztatótói és tetejébe italos állapotban veszélyeztette a köz- leKedés rendjét. A társadalmi bíróság javaslata alapján az igazgató azonnali hatállyal elbocsátotta őt.

A társadalmi bíróság eljárása nagyban hasonlít a fegyelmi eljáráshoz, mégis azzal a különbséggel, hogy a nyilvánosság ennél az eljárásnál jelentős szerepet kap. A tárgyaláson a terhelten kívül megjelenik a tíztagú bíróság és mintegy 30—50 dolgozó, abból az üzemrészből rendszerint, ahol a terhelt dolgozik. A tényállás ismertetése után a terhelt előadja a védekezést, aztán a jelenlevők megtá: gyálják az ügyet: először azok szólalnaK fel a bevett szokás szerint, akik az eset körülményeivel tisztában vannak, is

merik az üzemrész összes problémáit (szakértő tanúk), aztán vannak olyanok, aKik a terhelt szociális helyzetére és egyéb körülményeire hivatkozva méltányosságot kémek a bíróságtól a terhelttel szemben. Amikor a hozzászólások elhangzottak, a társadalmi bíróság visszavonul és zárt ülésben határoz: az elnök és az ülnökök egyformán szavaz- - nak az eljárás tárgyában. A határozatot kihirdetik. A rendelkező rész után az indokolást olvassa fel a bíróság elnöke. Ez az indokolás nemcsak formai kellék a határozatnál, hanem kitűnő nevelő hatású eszköz: első részében magyarázza a határozathozatalt, a második részében pedig levonja a tanulságokat a kollektíva javára, rávilágít arra, hogy a munkajog szabályait be kell tartani.

Amint az AKÖV-nél elmondották,

tfírsadalmi híróság igen hass nos intézménynek bizonyult.

A dolgozók széles nyilvánossága előtt fedik fel a megtévedtek tízeiméit, megvizsgálják azokat a körülményeket, amelyek a terheltet a szabály- sértés elkövetésére csábították vagy indították. Ez az eljárás alkalmas arra, hogy a terhelt és a tárgyaláson részvevők előtt bebizonyítsa: a szabály- sértés súlyos következményekkel jár és a pillanatnyi jogtalan előnyért nem érdemes ve- szélyezteni a munkahelyet és a zavartalan jövedelmet.

A társadalmi bíróság nemcsak azokat ítéli el, akik már megtévedtek és nem úgy ítéli el, hogy a megállapításnak súlyos nyoma legyen, de határozatai nagy nevelő hatást váltanak ki a dolgozók körében: visszatartják az esetleges ingadozókat a szabálysértések elkövetésétől.

És itt megint rá kell mutatnunk arra az akaratgyengeségre, amely az italozásból ered. A szabálysértések zömét általában azzal indokolják, de a körülmények is azt igazolják, hogy a terheltek az ital hatására ki vetik el szabály- sértéseiket. És ezt a hibalehetőséget a társadalmi bíróságok igen komolyan veszik, mert nemcsak . a szabálysértés, mint következmény ellen, de az italozás, mint fő ok ellen is eredményesen kell felvenni a küzdelmet, (t, aj

A gyöngyöshalászi Petőfi Tsz-ből jelentjük

Megyénk termelőszövetkezeteiben, így a gyöngyöshalászi Petőfi Termelőszövetkezetben is megkezdték az elmúlt napokban az Őszi vetést. Eddig 60 kataszteri holdon vetették el az őszi árpát és folyamatosan végzik a még hátralevő 350 kataszteri hold búza vetésért 2000 dollárt kellett fizetnie. A szülőotthonban való 6 napos kezelés — az orvosok és a bábák díjával együtt 500— 600 dollárba kerül.

Ezzel kapcsolatban megemlítjük. hogy az amerikai munkássajtó adatai szerint, az amerikai családok több mint a felének heti 90 dollár alatt marad a keresete, az amerikai családoknak csaknem egy negyede évente nem keres többet 2000 dollárnál. Még az amerikai statisztika is olyan létminimumnak tekinti ezt az összeget. amely éppen csak az éhhaláltól menti meg ezeket a családokat.

„Az egészségvédelmi intézmények használata az alapvető emberi jopok közé tartozik — írta nemrég William Schnitzler, az AFL—CIO szakszervezeti

szövetség titkár-pénztárosa — Az amerikaiak milliói nem élvezhetik e jogokat...”

hagyást állítanak össze számára a kórházban. Ebben a következő tételek szerepelnek: a 15 napig tartó kórházi kezelésért 100—140 dollár, a műtőterem használatáért 45 dollár, érzéstelenítésért 40 dollár, a laboratóriumi analízisért 25 dollár, a műtétért 200—230 dollár, gyógyszerekért 10—15 dollár. A fizetési meghagyásban szerepelnek továbbá a páciens többi kiadásai is, beleértve azokat a telefonbeszélgetéseket, amelyeket a beteg családjával folytatott a kórteremben felszerelt telefon- készüléken. A 15 napos kórházi kezelés, vagy egy kisebb műiét díja jelentősen meghaladja egy átlagamerikai átlagos havi fizetését.

Az „United States News and World Report" című folyóirat arról számol be, hogy egy betegnek hathetes kórházi kezelé„Minden amerikait az a ve- i szély fenyeget, hogy betegség esetén nem tudja megfizetni az orvosi kezelést, vagy pedig az, ■ hogy az ilyen kezelés díja rendkívül nehéz anyagi helyzetbe juttatja családját” — írta nemrég a New York Times című lapban Thomas Lewin, egy New York-i társadalombiztosítási intézet tanársegéde. Az amerikai sajtóban megjelent adatok szerint, az Egyesült Államokban fenyegetően gyors ütemben emelkedik az orvosi kezelés díja. Az elmúlt tíz év alatt a kórházbautalási díjak több mint kétszeresére, az orvosi kezelés díja pedig 40 százalékkal emelkedett.

Mibe kerül például a kezelés egy olyan amerikainak, aki — mondjuk — vakbélrohamon esett át? Ha kihívja a mentőautót, ezért 30—35 dollárt kell I fizetnie.' Külön fizetési megA párt VII. kongresszusára készül az ország. Szinte naponként érkeznek hírek megyénk üzemeiből, állami gazdaságaiból és termelőszövetkezeteiből, hogy a dolgozók korábbi vállalásaikat teljesítették és a kong- gresszus tiszteletére újabb felajánlásokkal járulnak hozzá gazdasági helyzetünk megszilárdításához, egyben ötéves tervünk szilárd megalapozásához.

Az MSZMP Központi Bizottsága nyilvánosságra hozta a pártkongresszus irányelveit és azóta taggyűléseken, termelési értekezleteken, valamint baráti beszélgetések során munkások és értelmiségiek, funkcionáriusok és pártonkívüliek vitatkoznak és beszélgetnek az előttünk levő feladatokról.

Ma már minden becsületesen gondolkozó ember előtt világos, hogy az ötéves terv célkitűzései nem egy szűk vezető- réteg, nemcsak a párt, hanem minden dolgozó érdekét szolgállak.

ötéves tervünk irányelvei nemcsak az ipari és mezőgazdasági termelés fokozását, hanem a nemzeti jövedelem más- félszeresére, a dolgozók reál- jövedelmének 26—29 százalékkal, a lakosság fogyasztási alapjának pedig 40—45 százalékkal való emelését tűzték ki célul. Feladataink nagyok, azok megvalósítása a dolgozó tömegek összefogását, mindnyájunk kitartó munkáját igénylik.

De nem vagyunk egyedül, mert ötéves tervünk kidolgozásánál és gazdasági feladataink megvalósításánál „az eddigieknél is nagyobb mértékben hasznosítjuk azt a felbecsülhetetlen segítséget, melyet a szocialista tábor országainak gazdasági, műszaki együttműködése minden szocializmust építő országnak, így a Magyar Nép- köztársaságnak is nyújt?’.

Tíz esztendővel ezelőtt Bulgária, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió megalapította a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát (KGST) azzal a céllal, hogy „gazdasági kapcsolataikat kicseréljék, műszaki segítséget nyújtsanak egymásnak és segítsék egymást nyersanyaggal, élelmiszerekkel, gépekkel, felszerelésekkel” Stb.

A KGST-hez később Albánia és a Német Demokratikus Köztársaság is csatlakozott, A szervezet azóta jelentős feladatot töltött be a szerződött országok egymás közötti kapcsolatainak fejlesztésében és a szocialista világgazdaság megerősödésében.

Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a népgazdaságnak és ezen belül iparunk minden ágának egyidejű és nagyarányú fejlesztése erőnket meghaladó befektetéseket igényel, az államok közötti párhuzamosság, a túlzott önálló gazdasági egységre való törekvés a nemzetközi kereskedelmi forgalomban nehézségekhez vezet. De ma már nem vitás, hogy a termelési és a beruházási tervek összehangolása,, a szocialista világrendszer országai közötti kooperáció és specializáció igen nagy előnyöket jelent a szerződésben részvevő államok mindegyike számára — elsősorban a kisterü- letü és nagy népsűrűségű országok részére —, mert ezek szűk belső piacát a nemzetközi munkamegosztás kitágítja. A KGST adta lehetőségek fel- használásával nem szükséges és gazdaságilag nem indokolt minden termelési ág egyidejű fejlesztése.

A KGST különféle szakbizottságai felmérték az egyes országok iparágainak termelőerőit, a kapacitás-kihasználást és a fejlesztés lehetőségeinek mértékét, a belső fogyasztást, a további szükségleteket és hiányokat.

A szerződő államok népgazdasági terveiket egyeztetik, az egységes szocialista világpiac létrehozása érdekében összehangolják azt, ezáltal a kölcsönös árucsereforgalmat biztosítják és annak volumenét nagymértékben emelik. így a KGST-országok népgazdasági tervei reálisak, kellően megalapozottak.

Külkereskedelmünk háromnegyed részét a szocialista országokkal — főként a KGST-be tömörült államokkal — bonyolítjuk le. A várható forgalom

mintegy háromnegyed részét nemzetközi megállapodásokban rögzítették. Tehát nyugodtan elmondhatjuk, hogy a legteljesebb együttműködés és hosszúlejáratú szerződéseink útján kölcsönösen biztosítottuk nyersanyagellátásunkat, a termelőerők gazdaságos kihasználását, a lakosság szükségleteinek bőségesebb ellátását, a dolgozók állandó foglalkoztatottságát és főleg népgazdaságunkat függetlenítettük a tőkés piacok konjunkturális ingadozásaitól. A nyugati államokkal szemben a kölcsönösségen alapuló békés együttélés elvére támaszkodtunk és a gazdasági verseny hívei vagyunk.

A tudományok és a technika rohamos ütemű fejlődésének tanúi vagyunk. Különösen plyan kis ország, mint a mienk, csak úgy tarthat lépést a korral, ha a legfontosabb területekre összpontosítja anyagi- szellemi erőit, és a műszaki- tudományos együttműködés, a termelőerők fejlesztésének terén sokoldalú és a legmaga- sabbrendű kapcsolatokat teremti meg a vele együttműködő országokkal. Tehát ilyen vonatkozásban is szükségünk van a KGST-re.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni szakembereink tanulmányútjainak és tapasztalat- : seréinek fontosságát. Szakértők körülbelül 14 millió forintra értékelik az egyik szovjet tanulmányút eredményeként bevezetett 120 kilowattos telefonállomások alkalmazását, két és fél millió devizaforint import-megtakarítás származott az egyik NDK-ban járó küldöttség munkája nyomán és a lengyelországi tapasztalatok átvételének eredménye évi húszmillió forintos megtakarítást hoz. A Szovjetunióból átvett dokumentációk alapján épült a Debreceni Gördülő- zsapágygyár és ugyancsak szovjet segítséggel kezdődött meg nálunk a televíziók és tranzisztorok gyártása. A Tiszapalko- nyai Erőmű üzembehelyezésénél csehszlovák szomszédaink segítettek, viszont az alumínium- és timföld-ipar megteremtésére mi adtuk át tapasztalatainkat. Szovjet segítséggel építették a Lenin Kohászati Művek nagyolvasztóját és ezzel szemben több országnak mi adtunk műszaki támogatást a gépipar, vegyipar és a köny- nyűipar fejlesztéséhez. Az együttműködés további javítására a következő években még komolyabb lehetőségeink vannak.

A KGST országok között előrehaladás történt a fontosabb gazdaságossági mutatók nemzetközi összehasonlíthatósága és a beruházások gazdaságosságának vizsgálata terén. A második ötéves tervünk során 170—175 milliárd forintot fordítunk beruházásra. Ezek mielőbbi megtérülése, és az életszínvonal emelése szemponttá-