Népújság, 1959. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-20 / 246. szám
Társadalmi munkában VILÁö PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK l AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA X. évfolyam, 246. szám ARA: 5« FILLÉR 1959. október 20., kedd í ki Életforma-változások j c Számtalan gyűlésén elhangzott, számtalan újságcikkben megjelent — ha nem is szó szerint ugyanígy, de tartalmát és igazságát tekintve azonos értékben — ez a meghatározás: a dolgozó parasztság felemelkedésének 'egyedüli biztos és helyes útja a nagyüzemi, termelőszövetkezeti gazdálkodás megteremtése. Csak a nagyüzemi gazdálkodás biztosíthatja és biztosítja a mezőgazdasági termelés növekedését, a termékbőségen alapuló életszínvonal-emelkedést és maradéktalan ellátottságot. S a nagyüzemi gazdálkodás mindezeken túl gyökerében változtatja meg a paraszti életet. A paraszti életforma változásainak ezernyi jele van már a mi megyénk falvaiban is. A változások azokkal az eseményekkel párhuzamosak, amelyek különösen az elmúlt tavasz óta mentek végbe a községekben és városokban. Ismeretes tény, hogy ebben az időszakban kevés híján 30 ezer dolgozó paraszt lépett be a jól gazdálkodó termelőszövetkezetekbe, vagy alakított magának új, közös gazdaságokat. A megyében 93 termelőszövetkezeti falu van, összesen 196 gazdaság működik és területük meghaladja a 195 ezer katasztrá- lis holdat. Az életforma-változások sokasaga közül egy: a termelőszövetkezeti parasztság társadalmi biztosításba való bevonása. Ma megyénkben minden egyes termelőszövetkezeti tag és családja — elenyésző térítés, illetve hozzájárulás ellenében — tagja az SZTK-nak. Több. mint harminckétezer főről van szó! Nagyon nagy dolog ez — nagyléptű előrehaladásunkat mutatja az életnek ezen a területén is. Mert mi volt a parasztembernek a betegség? Átok. amit el kellett viselnie, de emellett még sokba is került. Az orvos, a patika — különösen a múltban — nagyon drága „mulatság” volt a falvakban. Tény: drága most is azoknak. akik nem rendelkeznek társadalombiztosítással, habár ez a helyzet lényegesen könnyebben elviselhető a parasztemberek számára, mint valaha volt. Mert a mi társadalmunk megbecsüli — és ez anyagiakban is kifejezésre jut — a még egyénileg gazdálkodó parasztokat is. Nem jó, ha termelő- szövetkezeteink tagjai betegek, de ha már úgy hozza a sors, mégis mennyire könnyebb elviselni úgy, hogy nincs az embernek semmire sem gondja, mert az orvos- és gyógyellátás ingyenes, jó orvosok, a legjobb gyógyszerek állnak rendelkezésére. íme: ez csak egy tény azokból a változásokból, amelyek a paraszti életformában a termelőszövetkezeti gazdálkodás megteremtésével együtt végbementek. Ma 32 ezer embert érint, 1 Jr nyugodtan alkalmazhatnánk szorzószámot is, hiszen ezek közül mindhez tartozik valaki, aki SZTK-jogosulttá lett — de holnap, holnapután talán már a megye valamennyi parasztemberét érinti... Legyen mielőbb így — 8 ezt az idő meg is hozza, hogy így lesz! Kiállítás nyílt Szilvásváradon Az elmúlt vasárnap Szilvásvárad községben kiállítás nyílt még. A kiállítást Kengyel Zoltán és. Simon Károly népművész munkáiból állították ösz- sze, de mellettük megtalálhatták a látogatók az általános iskolai tanulók kézimunkáit is. A kiállítást a Művelődésügyi. Minisztérium, a pedagógus szak- szervezet képviselői, valamint a megyei tanácsok rajzszakfel- ügyelői tekintették meg. A látogatók nagy érdeklődéssel szemlélték Simon Károly faragóművész kiállított tárgyait, valamint Kengyel Zoltán képeit, amelyen érezték a kutató. kereső művész kibontakozó tehetségét, (Lorenteiné) AZ ÖTÉVES TERV SZAMAIBÓL ★ háromszáz esztendős TUDOMÁNYOS VITA DŐL EL AZZAL, HOGY A LUNYIK; III. FÉNYKÉPEKET KÉSZÍTETT A HOLD MÁSIK! FELÉRŐL ★ ÉGY KÖZSÉG ELINDUL ★ BARÁTI BESZÉLGETÉS SOK EREDMÉNNYEL köaségfejleaxtéai brigád alakult a pétervásári járásban Mindenki előtt . ismeretes, hogy megyénk községeiben, városaiban a községiéi lesztési alapból évről évre nagyobb létesítmények, utak, hidak, járdák, stb. születnek. Több esetben előfordul az is, hogy a határidőre kitűzött terv nem készülhet el, mert a kivitelező vállalat vagy nem kezdte időben. vagy valami más oknál fogva nem tudta vállalt munkáját határidőre teljesíteni. Ennek megszüntetéséért -a pé- tefvásári'járásban egy 2ö tagú községfejlesztési brigád alakult, amelynek az lesz a feladata, hogy a járás községeiben minden olyan munkát, létesítményt. amit községfejlesztési alapból kívánnak megvalósítani, ők készítik el. A brigád kapott egy kőzúzógépet is, amely jelenleg kőbányánál üzemel. Mivel az utak javítását is ez a brigád végzi, a jövő évben egy új diesel-motoros úthengert is kapnak. A brigád jelenleg a járás községeiben, tevő «Jajt Javításán dolgozik}' Ütemes mozgással dolgozik a téglaprés, ontja magából a nyerstéglákat. A hosszú körkemencében vörösen izzik az agyag. Munkások járnak a tűz nyomában, hogy elrabolják még meleg termékét, ,a kiégett vörös téglákat. Egyre több tégla kell az országnak. De vajon a Gyöngyösi Téglagyárban találnak-e megoldást, hogy többet termeljenek. lesz-e korszerűsítés a közeljövőben? A kérdésekre a választ a leg- jUétékesebfcfrta :gyárv«teető .'Kök vés Tibor adja meg. Tanácskoztak a kommunisták I pártszervezeteknek ügy kell végezniük mindennapi munkájukat, hogy tovább erősödjék a párt tekintélye — Pártértekezlet Péter vásárán — Pétervásáráa is tanácskozásra jöttek össze a kommunisták, hogy megvitassák a járási párt- bizottság beszámolóját s megválasszák a járási bizottság tagjait, a megyei értekezleten részvevő küldötteket. A pártértekezleten részt vett Bíró József elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára, valamint Ivádi József, a megyei tanács elnökhelyettese. A pártbizottság beszámolóját Ledeleczki Pál elvtárs, a járási pártbizottság titkára tartotta. Beszéde elején rövid értékelést adott a nemzetközi helyzetről. majd ismertette a párt- kongresszus irányelveinek egy- egy adatát, a továbbiakban pedig részletesen értékelte a járás gazdasági helyzetét. Részletesen foglalkozott az üzemek, községek s termelőszövetkezetek életével s munkái ávaL Az üzemek értékelése során a következőket mondotta Ledeleczki elvtárs: — Az üzem vezetőinek, a szakszervezetek vezetőinek nagyobb gondot kell fordítaniok a dolgozók nevelésére, a munka- fegyelem megszilárdítására. A pártszervezetek is adják meg ehhez a? munkához a megfelelő segítséget. Különös gondot fordítsanak az üzemekben az ifjúság politikai, szakmai nevelésére. s fokozottabb mértékben foglalkozzanak a KlSZ-brigá- dokkal is. Az üzem vezetőinek és a tömegszervezetek vezetőinek világosan kell látniok. hogy a párt irányítása, segítsége nélkül összehangolta Jé munkát nem tudnak végezni. A párt- szervezeteknek pedig úgy kell a gazdasági élet és a tömeg- szervezetek irányításával, ellenőrzésével íoglalkozniok, hogy munkájuk közben erősítsék a párt tekintélyét. Továbbiakban nagyon helyesen és körültekintően foglalkozott a beszámoló a termelőszövetkezetek helyzetével, részletesen elemezte a tsz-szervezés során kialakult jó módszereket, de beszélt az elkövetett hibákról is. A beszámoló nagyon fontosnak tartotta a tsz-párt- szervezétek munkáját.' A járási pártbizottságnak — mondotta Ledeleczki elvtárs — különös gondot kell fordítania, s nagy türelemmel kell foglalkoznia a tsz-pártszervezetek vezetőségeivel. Nem helyettük kell elvégezni a munkát, hanem Velük együtt úgy. hogy ez tanulást, bátorítást is jelentsen számukra. Nagyon helye* lenne, ha az ipari üzemek, állami gazdaságok és erdőgazdaságok púi tszervezetei patronálnák egy-egy termelőszövetkezet alapszervezetének vezetőségét és segítenék munkájukat. Részletesen foglalkozott a beszámoló a járás kulturális helyzetével. majd pártépítési problémákkal. az oktatással s az ifjúság helyzetével. Külön-külön beszélt a járási titkár elvtárs az egyes tömégszervézetek munkájáról. A beszámoló során több bírálat hangzott el egyes alapszervezetek. üzemek s egyes vezetők felé. A járási pártbizottság beszámolója után a revíziós bizottság elnöke tette meg jelentését. majd elkezdődött a beszámoló és a határozati javaslat feletti vita. Elsőnek Kivés József elvtárs, a parádi alapszervezet párttitkára szólalt fel, aki a gyerekek neveléséről s a pedagógusok felelősségéről beszélt. Balogh Géza. a recski kőbánya igazgatója részletesen foglalkozott hozzászólásában. a vállalat helyzetével. Elmondotta, hogy 106.1 százalékra teljesítették elmúlt negyedévi . tervüket. Munkájuk mellett patronálják az egerbo- csi és a bátort termelőszövetkezetet. Kezdetben, nem adtak kellő segítséget a két tsz-nek.- az utóbbi időben azonban — mondotta a kőbánya igazgatója — nagy segítséget adnak nekik. Papp Gyula elvtárs, az erdő- kövesdi alapszervezet párttitkára a pártirányítás fontosságáról s módszereiről beszélt hozzászólásában, majd bírálta a tömegszervezetek járási vezetőségeit. Véleménye szerint sokszor a községi pártszervezetek véleményének meghallgatása nélkül hóznak intézkedéseket a tömegszervezetek. Az egyes feladatokat nem beszélik meg a helyi párttitkárral s így a párt- szervezetek nem is tudnak kellő segítséget adni a tömegszervezetek egyes nagyobb feladatainak megvalósításához. Ezután Sólyom Ernő, a KISZ járási titkára szólalt fel s részletesen beszélt az ifjúság jelenlegi helyzetéről s a KlSZ-szer- vezetek munkájáról. Az ifjúság nevelése nemcsak KISZ-feladat — mondotta többek között a járási titkár —•. ez társadalmi ügy. Hozzászólásának további részében nagyobb segítséget kért a járási pártbizottságtól, majd foglalkozott a szervezeti élettel, az oktatással, a kultúr- és sportfeladatokkal. Külön kiemelte az ifjúság és az értelmiség kapcsolatát Fábián Sándor, a recski Alkotmány Tsz elnöke hozzászólásában a , termelőszövetkezet munkájáról , beszélt, kiemelte a kommunisták. példamutatásának fontosságát. Ezután Vincze András, a szentdomonkosi párttitkár kért szót. Hozzászólásában, foglalko*, zott . a végrehajtás és az ellenőrzés egységével. Jobban kell ellenőrizni az egyes feladatok végrehajtását — mondotta, majd bírálta a járási pártbizottság munkáját Gyakrabban látogassák az elvtársak a községi alapszervezeteket, adjanak nagyobb segítséget a mindennapi munkához — kérte Vincze elvtárs. A továbbiakban a bírálat és az önbírálat fontosságáról beszélt. Foglalkozott a megmutatkozó szektáns jelenség káros hatásával is. majd a tsz-szervezés következő feladatairól szólott. A járási pártbizottság beszámolójához még sokan szóltak hozzá az értekezleten. A hozzászólók bátor véleményt mondtak. bíráltak, majd végül megválasztotta az értekezlet az új vezetőséget s a küldötteket. (Folytatása e 3, oldalon) — Foglalkoztat bennünket a kérdés, hogyan, lehetne többet termelni. Ebben az évben a jobb munkaszervezéssel törekedtünk erre, de a jövő , évbeli már különféle korszerűsítési munkákkal érjük el a többtermelést. A télen átállítják a síneket, hogy a nyersanyagszállítás géppel, azaz. ahogyan mi hívjuk, „kulival” történjék. Ez a megoldás csökkenti a fizikai munka igénybevételét és gyorsítja olcsóbbá teszi a szállítást. ■• •BÖviüi a’’szárítótér -is'.- Nagy betonozási. ...munkák elvégzésé van tervbe véve a szárítórész- bén. S; ha még kapunk újabb összeget a korszerűsítésre, azt is felhasználjuk, mert erre az „öreg”, gyárra .már nagyon ráfér a „tatarozás” — fejezte be nyilatkozatát a gyárvezető. , Pipál a gyárkémény és füstjét messzire szakítja el a mátrai szél. Az udvaron egyre szaporodik a téglakupac; mutatva a munkások győzelmét az égető kemencében lobogó lángokon. A Gyöngyösi Téglagyár terve ebben az évben a tízmillió téglát is meghaladta, de a korszerűsítési munkálatok befejezése: után a jövő évben kétmillió téglával termel többet a megfiatalított téglagyár. ; fc. ?. , — A BÉLAPÁTFALVI Cement- és Mészinű üzemi KISZ-fiataljai rendbehozták a kultúrotthon kerthelyiséget. A továbbiakban 15 KISZ- fiatal vállalta a sportpálya körülkerítését. U.T A felszabadulás után a falu szociális és kulturális felemelkedéséhez lényeges segítséget nyújtott á faluvillamosítás. Megyénkben a felszabadulás óta nem kevesebb, mint 30 községet villamosítottunk, és jelenleg csupán már csak két községben nem ég a kultúrát sugárzó fény. Harminc község... Érdemes egy kicsit elgondolkodni a számon és ha még arra is gondolunk, hogy terveink végrehajtása során a közeli jövőben Heves megye minden községében villany lesz, akkor nyugodt lelkiismerettel elmondhatjuk: népi államunk minden tőle telhetőt elkövetett azért, hogy a magyar falvakból örökre eltűnjön a sötétség és ki- gyúljon a „fény”. sz...y Még néhány hónapja csupán, hogy kigyúlt a neonjény az egri Széchenyi utcán. Most az a cél, hogy további utcákon is eltűnjenek a régi villany lám pák. Az ügy érdekében az elmúlt két vasárnap 50 pedagógiai főiskolai hallgató fogott szerszámot és megkezd ték az árkok ásását a Kossuth Lajos utcán, valamint a Lenin úton. A főiskolai hallgatók egyénként 16 óra társadalmi munkát vállaltak és így akarnak hozzájárulni ahhoz, hogy Eger egyre több útján világítson a neonfény. Képünkön az önkéntes brigát egy csoportja dolgozik. Több téglát termel a jövő évben a Gyöngyösi Téglagyár •• Liest tart « Hevesi Járási Tanács Október 22-én, csütörtökön a Hevesi Járási Tanács végrehajtó bizottsága ülést tart. Az ülésen két napirendi "pontot tárgyalnak. Elsőként megvitatják a járás községeinek eddig elvégzett községfejlesztési munkáját, valamint a még ez évben hátralevő községfej lesztési létesítmények megvalósításának előfeltételeit. Második napirendi pontként Magyar Sándor, Hevesvezekény község tanácsának elnöke beszámol a községükben levő termelőszövetkezetek megszilárdításának állásáról valamint az-őszj munkád beindításáról. ...... "
