Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-20 / 221. szám

4 népújság- 1959. szeptember 20., Könnyű vígjáték, nagy siker Érdekházasság -r az egri Gárdonyi Géza Színház szezonnyitó darabja KÉT HÓNAPOS SZÜNET| után ismét megteltei! a szín­ház széksorai ünneplő ruhába öltözött emberekkel, míg az öltözőikben izgalommal várták a színészek az ügyelő jelzését. Az egri közönség nagy érdek­lődéssel és szeretettel várta a Gárdonyi Géza Színháznak évadnyitó előadását. Minden premier tele van várakozással, érdeklődéssel, iz­galommal egyaránt. Különösen így van ez az évadnyitó elő­adáson, áruikor nemcsak új darabbal, hanem új színészek­kel is ismerkedik a közönség. Zenés vígjáték három felvo­násban. így jelöltél! alkotáso­kat az Érdekházasság című darab szerzői; Csizmareik Má­tyás, Semsey Jenő, Nádasi László és Csanak Béla, s rég bevált sablonhoz folyamodtak, amikor egy látszat-házasságot állítanak darabjuk középpont­jába. Sok szerző élt már ezzel a bő humort rejtő lehetőség­gel: Ida regénye, Viktória, hogy csak a nálunk bemuta­tott darabokat említsem. Régi. szerzői fogás a házsártós asz- saony, a papucs férj, s a nagy­szájú kamasz szerepeltetése is. De most a szerzők nem egy­szerűen másoltak a régi dara­bokból, hanem új tartalommal, mai témával töltötték meg a sablonos szituációkat. Éva tipikus pesti lány, aki imádja városát, minden szóra­kozási lehetőségeivel együtt. A gyógyszerész-diploma megszer­zése után azonban vidékre helyezik. Éva, hogy Pesten maradhasson, látszatházassá­got köt egy fiatal tehetséges orvossal A doktor tisztán lát­ja a lány szándékát, s mivel nagyon szereti Évát, nászaján­dékképpen egy ístenhátamö- götti faluba szóló áthelyezését nyújtja át az ifjú feleségnek. Éva rövid idő múlva otthagy­ja a falut, de aztán mégiscsal! visszamegy, mert megszerette férjét, s' érzi, mellette a he­lye, akár Pesten, akárGernye- szegen. ENNYI A TÖRTÉNET, mindez teletűzdelve sok-sok humorral, bonyodalommal, hi­szen a fiatalok dolgába bele­avatkoznak a szülők, s még a falu is. S persze mindehhez jön még Csanak Béla újszerű, a mai életünk ritmusát kife­jező zenéje. Pattogó calypsok, csacsacsák váltogatják egy­mást kedves, szép melódiájú tangókkal, melyekből egy-ket­tő sláger is lesz — gondolok itt elsősorban Éva és Feri má­sodik felvonásbeli duettjére, az Ébren is álmodom című dálra. Nem, nem hiba nélküli da­rab, s.nem is fog évekig sze­repelni színpadjainkon. De alkotói mai életünk egyik lé­tező, igazi problémáját, a falu­tól való rettegést állíttatták a néző elé, s a vígjáték eszkö­zeivel, a jól csattanó poénok­kal, s itt-ott kis drámai fe­szültséggel is bizonyították az álláspont helytelenségét. A vígjáték hibái — a váz­latosan megrajzolt mellék- szereplők a csak helyzetkomi­kumra felépített jelenetek, s a központi probléma leegyszerű­sítése, egész mai vígjátékiro­dalmunk hibája. Alapjában véve egy köny- nyű fajsúlyú, mai témával foglalkozó, s mindezek mellett kellemes zenéjű darabot ka­pott kézbe Kozaróczy József, a vígjáték rendezője, amelyből sikerült neki jó, és hangulatos előadást produkálni. Sok szín­nel, ötlettel növelte a rendező szeg jelenete. Nagy nyeremé­nye lesz ő a színháznak anél­kül is, hogy valamiféle, Latabár hadarási pózt vegyen magára. ígérete a színháznak Paláncz Ferenc is,- aki a tanácselnököt játszotta. Röyid, színtelen sze­repéből is kicsillogott színészi képessége. A darab többi sze­replői: Kürtös István, Kelemen Márta, Kleszó Imre, és Kakukk Jenő is részt vállaltak a siker­ben. A iólsikerült táncok, a kore­ográfus Gyuricza Ottó munká­ját dicsérik. Szabó Lajosnak, a díszletek tervezőiének nem je­lentett különöset)ben nagy fel­adatot a díszletek megtervezé­se. A második felvonás patika­díszleté ötletes, volt. A fúvó­sokkal kiegészített zenekart Gyulai Gaál Ferenc, a színház új karnagya vezényelte, az ő munkája a sikeres hangszere­lés is. Jól tolmácsolták Csanák Béla pattogó zenéjét, de a fúvó­sokat nem ártana kissé vissza­fogni, túl hangosak. Mindent összevetve, az egri Gárdonyi Géza Színház nem minden érdek nélkül mutatta be az'évad elején az Érdekhá­zasságot. Könnyű fajsúlyú, vi­dám játékot akart tálalni a kö-, zönségnek. Ez sikerült. Várjuk a komolyabb nehezebb darabo­dat is. (márkusz) Mozik műsorai HATVANI KOSSUTH 20- án: Denevérraj 21- én: Nincs előadás HEVES 20- án: Nincs előadás 21- én: Gyávaság pétervASAra 20- án: A félkegyelmű 21- én: Nincs előadás FÜZESABONY i 20—21-én: Botcsinálta sofőr • 1959, szeptember 20, vasárnap: 1954. A Kínai Országos Népi Gyű­lés elfogadta a Kinai Népköztárea-* ság első alkotmányát. 1959. szeptember 21, hétfő: 1709-ben született A. D. KasM»» mir orosz szatirikus költő. V Névnap C? Ne feledjük. hétfőn: MÁTÉ: kedden: MÖRIC ti- MEGKEZDŐDÖTT a rend- szeres munka a recski ezer­méteres geológiai kutatófúrás­nál. Még a tél beállta előtt be akarják ■ fejezni a fúrás megkezdéséhez szükséges ala­pozási munkálatokat.- A GYÖNGYÖSI Kádár Ktsz-ben az igen súlyos hor­dóhiány csökkentésére új, nagy befogadóképességű hordókat gyártanak. 1 — -tt* ——111 Szí 11 hsi* mű sor: 1959. szeptémber 2ü-án, vasárnap: Egerben du. fél 4 órakor: ÉRDEKHÁZASSÁG (Ady-fcérlet) Domoszlón este fél 8 órakofx.. Warrenné mestersége MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: szeptember 20-án: Szent Péter esernyője Matiné 20-án: Buksi megkerült Előadások kezdete: Matiné: délelőtt 11 órakor ' Rendes előadás: 5 és 7 órakor A régi Pozsony Pozsony (Bratislava), Szlovákia fővárosa, kétarcú város. Régi, ódon épületei nagy királyok uralkodásáról, régmúlt időkről beszélnek. De a régi mellett ott áll már az új, a mai égnek törő, hatalmas palotáival, gyönyörű parkjaival, s fejlődő, pezs­gő életével. Most a régi Pozsonyról mu­latok be ízelí- tőül néhány ké­siét : Ez itt a vá- osháza udvara, a toronnyal. A gótikus rész i 220-ban épült, s bővült, for­málódott évti­zedeken s év­századokon ke­resztül. A hiva­talok mellettitt van egy mú­zeum is. Ter­meiben nagy­méretű, csodá- . latosan színes obelinek díszf­ák a falakat. Sétánk köz­ben egy nyug­díjas mérnök­kel találkoz­tunk. Ö kalau­zolt végig a vá­roson. Nagy értelemmel és lelkesedéssel magyarázta az emlékek törté­neteit. Megmu­tatta a Jókai- házat, ahol nagy írónk diá- koskodott, s lát­tuk azt az épü­letet is, ahol Petőfi lakott színész korá­ban. Megáll­tunk néhány percre egy ütött­kopoft epuiet előtt is, ahol emléktábla jelezte, hogy itt tanult 1892-től 1899-ig Bartók Béla, a nagy jmagyar zeneszerző. Itt, lenn a felvételen a pozsonyi Dóm, a koronázási templom tornya látható. Ebben a templomban koronázták az Árpád-házi királyokat. E nagy történelmi nevezetességű emléket hűén őrzi a csehszlovák nép. (Most folyik a dóm nagyarányú renoválása.) Ezzel a karcsú .szoborral a. város­háza előtti téren találkoztunk. Ez a szobor volt valariiikor a szabad királyi városok jel­képe. '.»■ -r—T'-i-r-i"---; Egy másik téren kóbevésett f' használva', gyorsan házasságotkötött. (Ügy látszik, jó előre kinézte már, kit Vegyen el.) Ezt a düledező épületet Ró­zsaháznak nevezik. Homlokzata és falai szép rózsákkal van díszítve. Ez áz érdekes bu rck-épület 5— 600 évvel ez­előtt épült, j feudális birto­koscsalád .tu­lajdona volt. Később gazdag kereskedők vá­sárolták meg az épületet. Ma néhány család lakik e ritka műemlékben, mely a város egyik érdekes­sége. Sok nézője van a ház alát ti boltozatos pin - cének is. Ezen a képen összefolyik a múlt a jelennel. Jó ismerő­nn-,. wo.\>t luilunk, mely egf papot ábrázol. Egyedülálló története van ennek a szobor­nak, főleg Römer Flórisnak, akiről mintázták. Ez az egyházi férfiú volt az egye­düli pap, aki pápai engedél­lyel házasságot kötött. Az 1848-as forradalom szele Ró­mába is eljutott, ahol a tün­tetők reformokat követeltek a Vatikántól. A pápa engedett a követelésnek, s engedélyezte a pap»ok házasságát. Az engedély csupán egy napig volt érvény­ben, mert a pápa megszökött Rómából és gyorsan vissza­vonta szavát. De elkésett. Rö­mer Flóris az egy napot fel­sőnk. a Duna látható itt, amely méltóságteljesen, hajóka' szállítva, hömpölyög keresztül ezen a városon is. Következő számunkban 'Pozsony új arculatáról mutatunl Sie néhány képet. . MÁRKUSZ* LÁSZLÓ RIPORTSOROZATA EGRI VÖRÖS CSILLAG •20—2l-én: Vakmerő . szjy (széles) EGRI BRÖDY 20—21-én: Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 20—2l-én: Kenyér, szerelem, féltékenység GYÖNGYÖSI PUSKIN 20—21-én: Ketten a nagyvárosban HATVANI VÖRÖS CSILLAG 20—21-én: Veszélyes barátság tőséget rejf magában, s ők mindketten nagyszerűen éltek ézzeL Igazi vígjáték-módra ko- médiáztak. de a néző mindig érezte, hogy csupaszív embe­rek, akik mindent a gyermeke­kért tesznek. KANALAS LÁSZLÓ <Misi) tásához csak gratulálni tudunk Gratulálni a színháznak, aki leszerződtette, s a színésznek, aki olyan vidám, nagyszájú ka­maszt állított elénk ebben a Vígjátékban, hogy csak dicséret illeti érte. Derűje, hangulata volt minden jelenetének. Egy- egy bejövetelével új színt hoz a színpadra, s emellett remekül táncol is. Antal Lászlót, a kissé intri- kus Rudi szerepében láttuk vi­szont az évad kezdetén. Rövid szerepéről elhittük nagyvona­lúságát, terveit. Kovács Mária igen jó színésznő, amit a taní­tónő alakjából csinált, az jő volt, hiteles volt. De drámai színésznő. Nem szabad őt ilyen kényelmetlen helyzetbe hozni, s nem. szabad ilyen szeredben játszatni, még végső esésben sem. A pletykás háziasszony sze­repében Varga Ilona, míg ugyancsak pletykás szerepében Ceglédi Sándor mutatkozott be. Táncuk ötletes volt s játéku­kon sokat nevetett a közönség. Különösen jó volt Ceglédi ré­a vígjáték humorát. Jól" ki­használta a helyzetkomiku­mok lehetőségeit. AZ ELSŐ FELVONÁSHOZ szűkmarkúak voltak a szer­zők. — Itt nagyobb feladat várt volna a rendezőkre. Bár a felvonás-vég szinte robbanás­szerűen hat, az indítást üteme­sebbé, gyorsabbá kell tenni. S ha már az első felvonásnál tar­tunk. hadd említsem meg azt is, hogy Venczel papa nagyon is igaz és komoly intelmét nem szabad így lépcsőn állva, póz­ba előadni, mert karikírozás- nak hat Bár a rendező a főbb szere­pekre egyénileg csupa ló színé­szeket kapott, mégis nehéz volt összefogni, egységes stílusba te­relni a szereplőket, kiknek nagy része most játszott elő­ször együtt, egyesek pedig az iskola elvégzése után első al­kalommal állnak a nagykö­zönség előtt. S most néhány szót azokról, akik' három órán ,keresztül ne­vettettek bennünket. <; v * Äz Évát alakító Magda Gabi — aki most jött ki a főiskoláról — megjelenésével, kedves, bá­jos játékával már az első , nap belopta magát a közönség szí­vébe. Különösen kétségbeesett vergődése, féltékenysége, s ki­bontakozó szerelme tetszett. Megérdemelte a sok tapsot. Az ifjú doktort, a már jól is­mert Gyuricza Ottó alakította. Tőle már megszoktuk, hogy jól formálja szerepeit s mértéktar­tással viszi színpadra az író el­gondolását. Most is hiteles volt, jól játszott. Venczelnét Lenkey Edit, fér­jét pedig Fekete Alajos formál­ta. Sok vidámságot, sok neve­tést köszönhetünk játékuknak. A házsártos feleség s a papucs- férj igen hálás szerep, sok lehe-,

Next

/
Oldalképek
Tartalom