Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-20 / 221. szám
4 népújság- 1959. szeptember 20., Könnyű vígjáték, nagy siker Érdekházasság -r az egri Gárdonyi Géza Színház szezonnyitó darabja KÉT HÓNAPOS SZÜNET| után ismét megteltei! a színház széksorai ünneplő ruhába öltözött emberekkel, míg az öltözőikben izgalommal várták a színészek az ügyelő jelzését. Az egri közönség nagy érdeklődéssel és szeretettel várta a Gárdonyi Géza Színháznak évadnyitó előadását. Minden premier tele van várakozással, érdeklődéssel, izgalommal egyaránt. Különösen így van ez az évadnyitó előadáson, áruikor nemcsak új darabbal, hanem új színészekkel is ismerkedik a közönség. Zenés vígjáték három felvonásban. így jelöltél! alkotásokat az Érdekházasság című darab szerzői; Csizmareik Mátyás, Semsey Jenő, Nádasi László és Csanak Béla, s rég bevált sablonhoz folyamodtak, amikor egy látszat-házasságot állítanak darabjuk középpontjába. Sok szerző élt már ezzel a bő humort rejtő lehetőséggel: Ida regénye, Viktória, hogy csak a nálunk bemutatott darabokat említsem. Régi. szerzői fogás a házsártós asz- saony, a papucs férj, s a nagyszájú kamasz szerepeltetése is. De most a szerzők nem egyszerűen másoltak a régi darabokból, hanem új tartalommal, mai témával töltötték meg a sablonos szituációkat. Éva tipikus pesti lány, aki imádja városát, minden szórakozási lehetőségeivel együtt. A gyógyszerész-diploma megszerzése után azonban vidékre helyezik. Éva, hogy Pesten maradhasson, látszatházasságot köt egy fiatal tehetséges orvossal A doktor tisztán látja a lány szándékát, s mivel nagyon szereti Évát, nászajándékképpen egy ístenhátamö- götti faluba szóló áthelyezését nyújtja át az ifjú feleségnek. Éva rövid idő múlva otthagyja a falut, de aztán mégiscsal! visszamegy, mert megszerette férjét, s' érzi, mellette a helye, akár Pesten, akárGernye- szegen. ENNYI A TÖRTÉNET, mindez teletűzdelve sok-sok humorral, bonyodalommal, hiszen a fiatalok dolgába beleavatkoznak a szülők, s még a falu is. S persze mindehhez jön még Csanak Béla újszerű, a mai életünk ritmusát kifejező zenéje. Pattogó calypsok, csacsacsák váltogatják egymást kedves, szép melódiájú tangókkal, melyekből egy-kettő sláger is lesz — gondolok itt elsősorban Éva és Feri második felvonásbeli duettjére, az Ébren is álmodom című dálra. Nem, nem hiba nélküli darab, s.nem is fog évekig szerepelni színpadjainkon. De alkotói mai életünk egyik létező, igazi problémáját, a falutól való rettegést állíttatták a néző elé, s a vígjáték eszközeivel, a jól csattanó poénokkal, s itt-ott kis drámai feszültséggel is bizonyították az álláspont helytelenségét. A vígjáték hibái — a vázlatosan megrajzolt mellék- szereplők a csak helyzetkomikumra felépített jelenetek, s a központi probléma leegyszerűsítése, egész mai vígjátékirodalmunk hibája. Alapjában véve egy köny- nyű fajsúlyú, mai témával foglalkozó, s mindezek mellett kellemes zenéjű darabot kapott kézbe Kozaróczy József, a vígjáték rendezője, amelyből sikerült neki jó, és hangulatos előadást produkálni. Sok színnel, ötlettel növelte a rendező szeg jelenete. Nagy nyereménye lesz ő a színháznak anélkül is, hogy valamiféle, Latabár hadarási pózt vegyen magára. ígérete a színháznak Paláncz Ferenc is,- aki a tanácselnököt játszotta. Röyid, színtelen szerepéből is kicsillogott színészi képessége. A darab többi szereplői: Kürtös István, Kelemen Márta, Kleszó Imre, és Kakukk Jenő is részt vállaltak a sikerben. A iólsikerült táncok, a koreográfus Gyuricza Ottó munkáját dicsérik. Szabó Lajosnak, a díszletek tervezőiének nem jelentett különöset)ben nagy feladatot a díszletek megtervezése. A második felvonás patikadíszleté ötletes, volt. A fúvósokkal kiegészített zenekart Gyulai Gaál Ferenc, a színház új karnagya vezényelte, az ő munkája a sikeres hangszerelés is. Jól tolmácsolták Csanák Béla pattogó zenéjét, de a fúvósokat nem ártana kissé visszafogni, túl hangosak. Mindent összevetve, az egri Gárdonyi Géza Színház nem minden érdek nélkül mutatta be az'évad elején az Érdekházasságot. Könnyű fajsúlyú, vidám játékot akart tálalni a kö-, zönségnek. Ez sikerült. Várjuk a komolyabb nehezebb darabodat is. (márkusz) Mozik műsorai HATVANI KOSSUTH 20- án: Denevérraj 21- én: Nincs előadás HEVES 20- án: Nincs előadás 21- én: Gyávaság pétervASAra 20- án: A félkegyelmű 21- én: Nincs előadás FÜZESABONY i 20—21-én: Botcsinálta sofőr • 1959, szeptember 20, vasárnap: 1954. A Kínai Országos Népi Gyűlés elfogadta a Kinai Népköztárea-* ság első alkotmányát. 1959. szeptember 21, hétfő: 1709-ben született A. D. KasM»» mir orosz szatirikus költő. V Névnap C? Ne feledjük. hétfőn: MÁTÉ: kedden: MÖRIC ti- MEGKEZDŐDÖTT a rend- szeres munka a recski ezerméteres geológiai kutatófúrásnál. Még a tél beállta előtt be akarják ■ fejezni a fúrás megkezdéséhez szükséges alapozási munkálatokat.- A GYÖNGYÖSI Kádár Ktsz-ben az igen súlyos hordóhiány csökkentésére új, nagy befogadóképességű hordókat gyártanak. 1 — -tt* ——111 Szí 11 hsi* mű sor: 1959. szeptémber 2ü-án, vasárnap: Egerben du. fél 4 órakor: ÉRDEKHÁZASSÁG (Ady-fcérlet) Domoszlón este fél 8 órakofx.. Warrenné mestersége MUNKÁSOTTHON MOZI műsora: szeptember 20-án: Szent Péter esernyője Matiné 20-án: Buksi megkerült Előadások kezdete: Matiné: délelőtt 11 órakor ' Rendes előadás: 5 és 7 órakor A régi Pozsony Pozsony (Bratislava), Szlovákia fővárosa, kétarcú város. Régi, ódon épületei nagy királyok uralkodásáról, régmúlt időkről beszélnek. De a régi mellett ott áll már az új, a mai égnek törő, hatalmas palotáival, gyönyörű parkjaival, s fejlődő, pezsgő életével. Most a régi Pozsonyról mulatok be ízelí- tőül néhány késiét : Ez itt a vá- osháza udvara, a toronnyal. A gótikus rész i 220-ban épült, s bővült, formálódott évtizedeken s évszázadokon keresztül. A hivatalok mellettitt van egy múzeum is. Termeiben nagyméretű, csodá- . latosan színes obelinek díszfák a falakat. Sétánk közben egy nyugdíjas mérnökkel találkoztunk. Ö kalauzolt végig a városon. Nagy értelemmel és lelkesedéssel magyarázta az emlékek történeteit. Megmutatta a Jókai- házat, ahol nagy írónk diá- koskodott, s láttuk azt az épületet is, ahol Petőfi lakott színész korában. Megálltunk néhány percre egy ütöttkopoft epuiet előtt is, ahol emléktábla jelezte, hogy itt tanult 1892-től 1899-ig Bartók Béla, a nagy jmagyar zeneszerző. Itt, lenn a felvételen a pozsonyi Dóm, a koronázási templom tornya látható. Ebben a templomban koronázták az Árpád-házi királyokat. E nagy történelmi nevezetességű emléket hűén őrzi a csehszlovák nép. (Most folyik a dóm nagyarányú renoválása.) Ezzel a karcsú .szoborral a. városháza előtti téren találkoztunk. Ez a szobor volt valariiikor a szabad királyi városok jelképe. '.»■ -r—T'-i-r-i"---; Egy másik téren kóbevésett f' használva', gyorsan házasságotkötött. (Ügy látszik, jó előre kinézte már, kit Vegyen el.) Ezt a düledező épületet Rózsaháznak nevezik. Homlokzata és falai szép rózsákkal van díszítve. Ez áz érdekes bu rck-épület 5— 600 évvel ezelőtt épült, j feudális birtokoscsalád .tulajdona volt. Később gazdag kereskedők vásárolták meg az épületet. Ma néhány család lakik e ritka műemlékben, mely a város egyik érdekessége. Sok nézője van a ház alát ti boltozatos pin - cének is. Ezen a képen összefolyik a múlt a jelennel. Jó ismerőnn-,. wo.\>t luilunk, mely egf papot ábrázol. Egyedülálló története van ennek a szobornak, főleg Römer Flórisnak, akiről mintázták. Ez az egyházi férfiú volt az egyedüli pap, aki pápai engedéllyel házasságot kötött. Az 1848-as forradalom szele Rómába is eljutott, ahol a tüntetők reformokat követeltek a Vatikántól. A pápa engedett a követelésnek, s engedélyezte a pap»ok házasságát. Az engedély csupán egy napig volt érvényben, mert a pápa megszökött Rómából és gyorsan visszavonta szavát. De elkésett. Römer Flóris az egy napot felsőnk. a Duna látható itt, amely méltóságteljesen, hajóka' szállítva, hömpölyög keresztül ezen a városon is. Következő számunkban 'Pozsony új arculatáról mutatunl Sie néhány képet. . MÁRKUSZ* LÁSZLÓ RIPORTSOROZATA EGRI VÖRÖS CSILLAG •20—2l-én: Vakmerő . szjy (széles) EGRI BRÖDY 20—21-én: Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 20—2l-én: Kenyér, szerelem, féltékenység GYÖNGYÖSI PUSKIN 20—21-én: Ketten a nagyvárosban HATVANI VÖRÖS CSILLAG 20—21-én: Veszélyes barátság tőséget rejf magában, s ők mindketten nagyszerűen éltek ézzeL Igazi vígjáték-módra ko- médiáztak. de a néző mindig érezte, hogy csupaszív emberek, akik mindent a gyermekekért tesznek. KANALAS LÁSZLÓ <Misi) tásához csak gratulálni tudunk Gratulálni a színháznak, aki leszerződtette, s a színésznek, aki olyan vidám, nagyszájú kamaszt állított elénk ebben a Vígjátékban, hogy csak dicséret illeti érte. Derűje, hangulata volt minden jelenetének. Egy- egy bejövetelével új színt hoz a színpadra, s emellett remekül táncol is. Antal Lászlót, a kissé intri- kus Rudi szerepében láttuk viszont az évad kezdetén. Rövid szerepéről elhittük nagyvonalúságát, terveit. Kovács Mária igen jó színésznő, amit a tanítónő alakjából csinált, az jő volt, hiteles volt. De drámai színésznő. Nem szabad őt ilyen kényelmetlen helyzetbe hozni, s nem. szabad ilyen szeredben játszatni, még végső esésben sem. A pletykás háziasszony szerepében Varga Ilona, míg ugyancsak pletykás szerepében Ceglédi Sándor mutatkozott be. Táncuk ötletes volt s játékukon sokat nevetett a közönség. Különösen jó volt Ceglédi réa vígjáték humorát. Jól" kihasználta a helyzetkomikumok lehetőségeit. AZ ELSŐ FELVONÁSHOZ szűkmarkúak voltak a szerzők. — Itt nagyobb feladat várt volna a rendezőkre. Bár a felvonás-vég szinte robbanásszerűen hat, az indítást ütemesebbé, gyorsabbá kell tenni. S ha már az első felvonásnál tartunk. hadd említsem meg azt is, hogy Venczel papa nagyon is igaz és komoly intelmét nem szabad így lépcsőn állva, pózba előadni, mert karikírozás- nak hat Bár a rendező a főbb szerepekre egyénileg csupa ló színészeket kapott, mégis nehéz volt összefogni, egységes stílusba terelni a szereplőket, kiknek nagy része most játszott először együtt, egyesek pedig az iskola elvégzése után első alkalommal állnak a nagyközönség előtt. S most néhány szót azokról, akik' három órán ,keresztül nevettettek bennünket. <; v * Äz Évát alakító Magda Gabi — aki most jött ki a főiskoláról — megjelenésével, kedves, bájos játékával már az első , nap belopta magát a közönség szívébe. Különösen kétségbeesett vergődése, féltékenysége, s kibontakozó szerelme tetszett. Megérdemelte a sok tapsot. Az ifjú doktort, a már jól ismert Gyuricza Ottó alakította. Tőle már megszoktuk, hogy jól formálja szerepeit s mértéktartással viszi színpadra az író elgondolását. Most is hiteles volt, jól játszott. Venczelnét Lenkey Edit, férjét pedig Fekete Alajos formálta. Sok vidámságot, sok nevetést köszönhetünk játékuknak. A házsártos feleség s a papucs- férj igen hálás szerep, sok lehe-,