Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-15 / 216. szám

4 N EPÜJS A 195' szeptember 15, kedd Megkezdődött a munka a hatvani Irodalmi Színpadon A Hatvan városi Irodalmi Tanács és a Vörösmarty Iro­dalmi Színpad öntevékeny gárdája csütörtökön tartotta évadnyitó értekezletét. Ez al­kalommal mutatkozott be a Művelődési Otthon új, fiatal, agilis igazgatója: Taksás Imre is. Lelkes, a népmű­velési munka szeretetét sugár­zó programnyilatkozata után Szívós József, a Színpad vezetője ismertette az Irodal­mi Tanács működési alapsza­bályát, majd a Színpad 1959/60. évi munkatervét és költségvetését, továbbá az ön­tevékeny színjátszó és előadói gárda szakköri továbbképzé­sét és kisebb irodalmi össze­jövetelek célját szolgáló havi klubestek műsortevét. Az előterjesztés után szé­leskörű vita indult meg. Az Irodalmi Tanács, a Színpad jelenlevő tagjai és munkatár­sai és a Népművelési Intézet kiküldötte: G y u r kó László elvtárs megvitatta« a közönségszervezés, a műsor­terv és a munkatársak prob­lémáit. A vita alapját az alábbi szemponok adták: 1. Mit játsszon, 2. Hogyan játsszon, 3. Kinek a részvételével játsz­szcn és 4. Kinek a számára játsszon az Irodalmi Színpad? A hozzászólások, javaslatok megtárgyalása eredménye «ép­pen az Irodalmi Tanács el­fogadta működési alapszabá­lyát és a Színpad első negyed­évi munkaprogramját, hatá­rozatot hozott a közönség- szervezés szükségesnek mutat­kozó új módszereiről, avégett, hogy az Irodalmi Színpad elő­adásait ne csak az értelmiség, a tanulóifjúság és az öntevé­keny szereplők hozzátartozói látogassák. A hivatott nép­művelők vállalták azt, hogy jó személyes kapcsolatokat építenek ki a MÁV-val, az EGRI VÖRÖS CSILLAG Sabella nagymama EGRI BRODY Felfelé a lejtőn EGRI KERTMOZI Mi ketten egyedül GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Szerelemcsütörtök GYÖNGYÖSI PUSKIN Don Quihote üzemekkel és a termelőszövet­kezetekkel, hogy ezek fizikai dolgozói is ott üljenek a jövő évadban tömegesen a nézőté­ren, s élvezzék az irodalom és zene léleknemesítő, üdítő és formáló hatását. A munkaterv szerint szep­tember 17-én megkezdődnek a próbák az októberi bemutató­ra. A színpad ez évi első mű­sora „Tündöklő ősz” címmel kerül előadásra, remélhetőleg a népművelési program irány­elveinek megfelelően, a dol­gozók legszélesebb rétegeinek bekapcsolódásával. Forgács Károly HATVANI VÖRÖS CSILLAG Bum a katona HATVANI KOSSUTH Dani HEVES Érettségi után PÉTERVÁSARA Fények p föld alatt FÜZESABONY Amit nem lehet elfelejteni Értekezlet u Capitoliumon A Capitoliumon összeült a szenátorok tanácsa, s miután si­került csendet terem­teni a gágogó ludak között, kik, mint köz­tudomású, gágogá­sukkal a várost voltak hivatva holmi veszély­re ébreszteni — meg­kezdődött a tárgyalás, hogy ezentúl érc, vagy fastilussal véssék a törvényeket a Fóru­mon kifüggesztendő agyagtáblákra. A téma rendkívül fontos és az egész római impériu- mot érintő kérdés volt, amelynek megtárgya­lására, mint meghí­vottak, eljöttek Hispá­niából, Graeciaból, Armeniöból, Egyip­tomból és máshonnan is a cónsulak. A Capi- tolium hemzsegett a consuli ezekerektől, kocsihajtóktól és kí­váncsiaktól, míg benn folyt már a nagysza­bású tárgyalás. A bölcs Cato, a con- sulok lelkes helyesle­se közben elmondotta véleményét, amely szerint a hagyomá­nyok felrúgása lenne az ércstílus bevezetése és különben is neki az a véleménye, hogy Carthágót el kell pusz­títani. A bölcs Seneca úgy vélekedett, hogy ezt a kérdést nem szabad egy embernek eldön­teni, ezen vitázni kell, mert a vita maga je­lentősebb, mint az egész kérdés. Ezt is lelkesen megtapsol­ták, hogy a ludak megint gágogni kezd­tek. A teremőrök ap­rókat ütöttek a libák fejére, mígnem csönd lett és így Mucuius Scaevola odarohanha­tott a tűzhöz jobbját beletartva a lángokba és dacosan harsogta a senátorok felé: „lm, jobbom addig tartom a tűzben ó, atyák, amíg végre nem dön­tőtök .. Scaevolát is megtap­solták és a taps csak fokozódott, mikor a szép beszédű Antonius lépett a szótölcsér elé. Rámutatott, hogy nem temetni jöttek a con- sulok a stílust, hanem éppen ellenkezőleg, s ez növeli felelősségér­zetüket a késői korok emberei, a majdani archeológusok előtt. Julius Caesar felszóla­lásában azt mondotta, hogy a kockát el kel­lene már vetni és át­lépni már a kérdés lé­nyegén, amikor... ... Igen, amikor hirtelen hírnök jött. pihegve szólt, meg­oldva poros saruit. — Ave! Senator atyák és ti consu­lok... A barbárok betörtek otruriába ... A capitoliumi ludak elkezdtek újból izga­tottan gágogni, né­hányon felugráltak, mások fejükre borí­tották tógájukat, is­mét mások semmit se csináltak. Az értekez­let elnöke azonban felállt és a nyugalmá­ról, bölcsességéről közismert Numa Pub­lius. imigyen szólt: — Salve! Nyuga­lom. A barbár betörés nincs az értekezlet napirendjén... ... és ezt meghallva mindenki nyugodtan visszaült a helyére, míg az őr állandóan üiögette a ludak fe­jét, hogy ijedt gágo­gásukkal ne zavarják az értekezlet nyugal­mát. (egri) 1959. szeptember 15, kedd: 1919. Befejeződött a Vörös Had­sereg aktjubinszki hadművelete, amelynek során megsemmisítették Kolcsak déli hadseregét. Guatemala. El Salvador, Hondu­ras. Nicaragua és Costa Rica füg­getlenségi ünnepe. V Névnap CP Ne feledjük. szerdón: EDIT- A HEVESI ÉPÍTŐ ÉS JA­VÍTÓ Ktsz munkásainak fél­évi átlagbére az év első felé­ben 1281 forinttá) volt több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A rendeléseknek pontosan eleget tettek a ktsz dolgozói. — MEGKEZDTÉK a ku­korica törését Karácsond ter­melőszövetkezeti községben. A Dózsa kukoricáját négyze­tesen vetették, májusi mor- zsoltban 17 mázsás átlagter­mésre számítanak.- A BÉLAPÁTFALVI Ce­ment- és Mészművek dolgozói a kongresszusi munkaverseny­ben kimagasló eredményeket értek el szeptember hónapban is. Az elmúlt hét végéig 11Ó százalékon felül teljesítették havi tervüket és így 1000 tonna cementtel termeltek töb­be t- SZEPTEMBER 16-án, szer­dán a ktsz-ek elnökeinek rész­vételével . elnöki értekezletet tartanak a KISZÖV megyei központban, ahol a féléves munkaverseny győzteseinek adják át a jutalmakat.- FELKÉSZÜLTEK a szü­retre a verpeléti Dózsa Ter­melőszövetkezet tagjai. Hol­danként 20 hektoliteres átlag­terméssel, 800 hektoliter bor­ra számítanak, 'melynek táro­lására az edényeket, feldolgo­zására a présgépeket már elő­készítették. Így felkészülve várják az október közepén kezdődő szüretet. Eltemették Belőni Györgyöt Tegnap helyezték örök nyugalomra a Kerepesi te­metőben Bölöni György elvtársat, az Irodalmi Tanács elnökét, az Irodalmi Alap igazgatóját, a Magyar Pen Klub intéző bizottságának elnökét, az Élet és Irodalom főszerkesztőjét, a kiváló irót és publicistát. Bölöni György elvtárs a magyar munkásmozgalom fáradhatatlan harcosa volt. Élete összeforrott azzal a küzdelemmel, amelyet a kommunisták pártja folytatott a magyar nép függetlenségéért és szabadságáért. Harcos híve volt a Magyar Tanácsköztársaságnak és ez a harcos­ság jellemezte tevékenységét a párizsi emigrációban is. Franciaország német megszállása alatt a Magyar Függet­lenségi Mozgalom egyik vezetőjeként dolgozott, s vett részt az ellenállás küzdelmeiben. A felszabadulás után a párt tagjaként fontos köz­életi tevékenységet folytatott, irodalmi, kritikai mun­kássága a szocialista eszmeiség, a pártosság diadalra- juttatását szolgálta. Harcosan állt helyt az ellenforrada­lom elleni küzdelemben, s a forradalmi erők győzelme után egyike volt az irodalmi élet megindítóinak. Bölöni György elvtárs emlékét a párt és a dolgozó nép megőrzi és soha sem felejti el. Bemutatjuk úl színészeinket S/trok György Négy esztendővel ezelőtt zá­rult be mögötte a főiskola ka­puja s ő diplomájával a ke­zében néhány pillanatra meg­állt az utca forgatagában, csak egyre gondol­va: elérte azt. ami szíve vá gya, nagy óhajtása volt. Rendező. A négy rövid, de munkával teli esztendő alatt Miskol­con, Kaposvá­ron, Békés­csabán ismer­ték meg nevét a színházat szerető embe­rek alapos, körültekintő művészi mun­kái nyomán. A Királyasszony lovagja, a Nyolc hold föld, a Tizenhete­dik baba nyara, a Rómeó és Julia, Volpone — ezek a fia­tal rendező pályafutásának nagyobb s sikerekben bővel­kedő állomásai. A társaságban, vagy akár szakmabeliek- kis csoportjában is, ha beszélge­tés kezdődik, néhány perc múlva már a színpadról, a színházi munkáról, a rendezés­ről esik jelenlétében szó.- Életemben először ren­dezek Shaw-1,- mondja most is, ahe­lyett, hogy egy kicsit magá­ról beszélne.- Nagy, izgal­mas, és meg­tisztelő fel­adat az hogy Egerbe érke­zésem után azonnal a Warrenné mesterségét bízták rám s ezzel mutat- kozhatom be az egri közönség előtt: Shaw-t rendezni nehéz, de ennél a színháznál olyan segítőkre ta­láltam, mint maguk a darab szereplői, akikkel együtt a jö­vőben is biztosan szép produk­ciókat fogunk még színre vinni. (w) Istállót épít a kisfüzest tsz > - 50 FÉRŐHELYES szarvas­marhaistállót építenek a kis- füzesi Hunyadi Termelőszövet­kezet tagjai. Az alap lerakása után azonnal megkezdik a fa­lak felhúzását. Az. építkezés' munkáinak ütemét a további­akban is úgy szervezik, hogy még az idén beköthessék az ál­latokat. vwwv*w*v­61. A Magyar Harcosok Bajtársi Közössége csak egy a számos emigráns szervezet közül, amely szoros kapcsolatban áll a nyugati hírszerző szervekkel, s kémeket, diverzánsokat tobo­roz azok számára. A legna­gyobb kémfelhajtó iroda, a Szabad Európa Rádió, amely nemcsak uszító hangjával tű­nik ki, de tömöríti a kémke­déssel foglalkozó emigráns ura­kat is. A Szabad Európa Rádió, amelynek központja a mün­cheni Englischer Garten l- szám alatt működik, bővelke­dik pénzben. Akinek szennyes céljai vannak, az jó barátra ta­lál a Szabad Európa Rádió magyar osztályán dolgozókban. Az úgynevezett Hungarian Desk” egyik legfőbb felhajtó,ja a CIC-nek. valamint egyik fiókjának, a jelenlegi nyugat­német kémszervezetnek. Ismét idézzük Szabó Miklós nyilatko­zatát: „A menekültek kapcsolata a hírszerzőkkel rendszerint ma­gyarországi tapasztalatok, hír­anyagok átadásával kezdődött. Az általános társadalmi és gaz­dasági helyzetre vonatkozó kérdések után a Magyarorszá­gon folyó földalatti szervezke­désre, valamint katonai vonat­kozású kérdésekre kellett vá­laszolniuk. Különösen élénken érdeklődtek a szovjet hadsereg Magyarországon levő erőire, fegyverzetére, ellátására vonat­kozó adatok iránt, másodsor­ban a magyarországi fegyver­es lőszergyárak, valamint az átalakítható üzemek elhelye­zése és felszerelése iránt. Ezeknek az anyagoknak az átadását a menekültek általá­ban a Szabad Európa bécsi iro­dájánál kezdték meg. Majd fo­kozatosan kapcsolatba kerültek angol, nyugatnémet, francia és amerikai hírszerzőkkel, akik közül sokan újságíróknak ál­cázták magukat. Ilyen volt például az a hírszerző, aki Wien VII. kerületében, a Westbahn Gassen lakott mint újságíró, s akinek kilétét a Szabad Európa Rádiónál na­gyon jól ismerik. Hozzá Holcz- ner Konrád tolmács vitte fel a menekülteket, s a menekültek általában azt állították róla, hogy Magyarország összes ka­tonai objektumáról a legrészle­tesebb és legpontosabb térké­pekkel rendelkezik. Erre mon­dották nekem, többek között Nagy György és a jelenleg Ka­nadában lakó Tóth Béla mene­kültek egy alkalommal, hogy ezek az adatok nem a rendszer, hanem az ország ellen irányul­nak, s ők hazaárulásra nem hajlandók. A ‘különböző titkos szolgála­tok ügynökei ezek közül a me­nekültek közül válogatták ki azokat, akik alkalmasnak lát­szottak komolyabb kihallga­tásra, s ezeket tovább irányí­tották Münchenbe és Berchtes- gadenbe. Tudniillik mindkét helyen hatalmas CIC-központ működik, amelyek bizonyos ér­telemben vetélkednek is egy­mással. Az ezeken a helyeken járt menekültek elbeszélték, hogy ez a vetélkedés olyan mé­reteket ölt, hogy az egyik szer­vezet által már beszervezett és központja felé útban levő sze­mélyt a másik szerv emberei lebeszélik és elviszik kihall­gatni az ő központjukba. Egész részletesen beszélt nekem er­ről Daróczy Tasziló, majd ké­letben szállásolták el és hall­gatták ki őket. A kihallgatásokat amerikai személyek végezték, szükség esetén tolmács segítségével. E kihallgatások során teljes és részletes beszámolót kellett tartaniok a magyarországi helyzetről, különös tekintettel a társadalmi rendszerrel szem­sőbb Rákóczi János és sokan mások. Ezeknek a szervezetek­nek fő felada­tuk a népi de­mokráciák, ezen belül elsősor­ban a Magyár- ország elleni felforgató tevé­kenység. Ennek gya­korlati lebo­nyolítása a kö­vetkezőképpen történt: a két Nyugat-N émet- országban mű­ködő CIC-köz- pont emberei megszerezték az útlevelet kihallgatandó, komolyabb ér­tesüléssel bíró menekültek számára, s azo­kat átvitték Münchenbe vagy Berchtes- gadenbe. A berchtesgadeniek megbí­zottja Keszthelyi Sándor, a lé­gierők volt vezérkari őrnagya, salzburgi lakos. Ez megbízott­jai útján Salzburgba hívta a kiválasztott személyeket, ahol a glasenbachl Schiller Rich­tenwirt vendégfogadóban la­kást és ellátást, valamint némi zsebpénzt adott nekik. Itt tar­tózkodtak mindaddig, amíg az útlevelet és a vízumot meg nem kapták. Innen mentek az­után át Berchtesgadenbe, ahol külön e célra fenntartott épü­ben álló csoportok tevékeny­ségére. Vázlatot, térképet is kellett rajzolniok minden olyan katonai vagy hadiipari jellegű objektumról, amelyről tudo­mással bírtak. Az ott járt me­nekültek elbeszélték, hogy ézeket az adatokat azonnal el­lenőrizték a. rendelkezésükre álló adatokból és térképekből. A müncheni és a berchtes- gadeni szervezetek abban is különböztek egymástól, hogy az utóbbi főképpen a légierők­kel, a légvédelemmel kapcso­latos kérdésekkel foglalkozott, míg a münchenit a motorizált alakulatok, harckocsik és ne­héz szárazföldi fegyverek érde­kelték. Az ezekre a helyekre elvitt menekültek közül a megfelelőknek látszókat kivá­lasztották, hogy magyarországi tevékenységre használják fel. Ezeket azután hosszasan kiké­pezték. Többen is elmondbt- ták, hogy a beszervezés például úgy történik, hogy a kihallga- tottat amerikai barátja elviszi egy éjszakai luxuslokálba, ahol minden a legfényűzőbb. Ósszé- ismertetik a legszebb, a leg­vonzóbb nagyvilági nőkkel és közben megmutatják neki a náluk levő vaskos dollár- vagy márkaköteget, mondván: lát­ják, itt minden csak a pénzen múlik, a nagyszerű élet, vagy ennek a nőnek az elnyerése — minden. Mindössze okosnak kell lenni — és lesz pénz. Közbevetőleg megjegyzem, hogy ez jellemző, ezekre az elemekre. A kiválasztott sze­mélyeket ilyen aljas eszközök­kel-igyekeztek a züllés útjára vinni, hogy felhasználhassák őket hazájuk ellen. Általában konkrét anyagi ígéreteket is ;ettek, s egy-egy magyarorszá­gi feladat siker»« elvégzéséért negyvenezer—nyolcvanezer ichillinget ajánlottak fel. Ezt a Salzburg—berchtesga- leni utat járta meg, többek között: Csigi Gyula, Grebenár Ferenc, Kovács István, Szolno­ki Béla menekült és sokan má? sok. Kovács Istvánt novem­berben Magyarországon le Is tartóztatták, s rábizonyult a kémtevékenység. Jellemző példája ennek a kémtevékenységnek Rimóczy Ervin és Katona József tűz­oltótisztek sorsa. 1956 nyarán együtt menekültek Magyaror­szágról és jelentkeztek nálam, Bécsben. Felhívtam figyelmü­ket arra, hogy Nyugat-Német- órszágban menekült táborba viszik majd őket. A táborban meglehetősen sanyarú, alig ki­bírható az élet és közben Euró­pa söpredékével kell együtt él- niök. így igen nagy a kísér­tés arra, hogy valamelyik kémszervezet hálójába kerül­jenek. Később kiderült, hogy ez figyelmeztetésem ellenére is bekövetkezett: mindketten a müncheni CIC-központ ügynö­keivé lettek, miután többhetes tanfolyamot végeztettek el ve­lük. Katona József az októberi események ideje alatt egy cso­porttal visszatért Magyaror­szágra, miután az előző hóna­pokban többször Is járt Ma­gyarországon és — ahogy én tudom — le Is tartóztatták. Ri­móczy 1957 januárjában állí­tott be hozzám ismét, tanácsot kérve, miképpen bújhatna ki megbízói karmaiból. Elmond­ta. hogy beszervezése ugyan­olyan ígérgetésekkel történt, mint ahogy ezt több mene­külttől is hallottam, és három­szor járt Magyarországon en­nek a szervezetnek a megbízá­sából. Most ismét vissza kell mennie — mondta nekem —, ő azonban fél, viszont a felada­tot visszautasítani nem meri. Tanácsomra Bécsben új me­nekültként jelentkezett, amit — tekintetbe véve a menekültek tömegét és az ebből adódó el­lenőrzés gyengeségét — megte­hetett, és mint ilyen, legalizá- ciót is nyert. Tudomásom .sze­rint a későbbi hónapokban volt müncheni főnökei ismét megtalálták, és feltehetően Va­lamilyen kényszer hatására a legutóbbi hónapokig tartotta velük a kapcsolatot. Rimóczy 1957 elején müncheni főnökei megbízásából elmondotta, hogy különböző szovjet katonai fel- szerelési tárgyak, ezenkívül szovjet és magyar katonai do­kumentumok, fényképfelvéte­le/ rendkívül érdeklik megbí­zóit és ezekért sok ezer dollárt is hajlandók darabonként fi­zetni. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom