Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-10 / 212. szám

6 NÉPÚJSÁG 1939. szeptember 18., csütörtök iSf%&íd Az ET a megye labdarúgó-sportjának fejlesztéséért Megyénkben — szégyenszemre — évek óta nem működött a labda- .rúgó-edzők testületé. Ennek egyet­len oka az volt, . hogy a megye székhelyén nem akadt két—három edző, akik az edzők összefogásáért hajlandók lettek volna némi társa­dalmi munkát vállalni. A hatvani járás edzői, hogy legalább részben felszámolják ezt a tűrhetetlen helyzetet, elhatároz­ták. hogy járási szinten megala­kítják az ET-t. Később az MTST elnökének, a LASZ titkárának, valaihint Mészá­ros Bertalan és Kovács László ed­zők indítványára testületünket megyére kiterjedő jelleggel alakí­tottuk meg ez év áprilisában. A testület célja: a szervezeti élet kialakítása, a szakmai munka el­méleti és gyakorlati irányítása, a toi'ábbképzég biztosítása, a me­gyei labdarúgás színvonalának emelése, stb. E célok érdekében rendszeresen tartunk taggyűléseket — összekap­csolva hasznos szakmai előadások­kal. Legutóbb például Vágó Zoltán edző tartott értékes előadást „A formában tartó időszak edzése” címmel. A hatvani járás edzőin kívül, sajnos, csak Mészáros Bertalan és Ball Ferenc edzők látogatják rend­szeresen a gyűléseket. A régi ed­zők, a most végzett segédoktatók, sőt a törvényellenesen anyagi jut­tatásokban részesülő társadalmi edzők nagy része távoltartja ma­gát a testület munkájától. Ennek megszüntetésére felhívás­sal fordultunk az edzőkhöz, a sportkörök elnökségeihez. Hason­lóképpen cselekedett a megyei TST elnöksége is, — mindez azon­ban nem hozott eredményt. Az igazoló jelentést kérő felszólítá­sunkra a legtöbb edző nem is vá­laszolt! A felelőtlenségnek ily nagy mér­vén felháborodva, hozta az utolsó taggyűlés a következő határozato­kat: 1. A taggyűléseken való meg­jelenés minden fizetett edző részé­re kötelező. A társadalmi munká­ban dolgozókat szívesen látjuk. 2. A testület nem engedélyezi a ma­gasabb képesítés megszerzésére szóló tanfolyam elvégzését azok részére, akik az ET munkájából nem veszik ki részüket. 3. Az ET vezetősége forduljon az országos elnökséghez, s beszélje meg, hogy milyen adminisztratív intézkedést (leminősítés stb.) hozhat azokkal szemben, akik a jövőben Is rend­szeresen elhanyagoljak a testületi munkát. Az elnökség e téren kér­jen több támogatást a megyei TST-től és a megyei LASZ-tóI. 4. Forduljon a nyilvánossághoz a kö­vetkező nyilatkozattal: Megyénk labdarúgása mélyen el­marad az országos színvonal mö­gött. Nincs egyetlen NB Il-es csa­patunk, s az NB m-as együttesek szereplése sem nyújt semmi re­ményt arra, hogy e téren a közeli jövőben változás áll be. Alig van sportkörünk, ahol komoly nevelő munka folyna. Mutatja ezt, hogy ifjúsági válogatottunk évek óta nem tud számottevő eredményt felmutatni, utánpótlás válogatot­tunk pedig ezideig nem szerepelt a megyék közötti tornán. Termé­szetes következménye ez az edzők szervezetlen működésének és a többség azon passzív magatartásá­nak, melyet a testület munkája, a maguk képzése és a labdarúgás közös ügyével szemben tanúsíta­nak. Magatartásuk azt a látszatot kelti, hog? megyénk edzői nem hi­vatás-tudatból vállalják a labda­rúgó ifjúság nevelését, hanem csu­pán az anyagiak egyik forrásának tekintik. Mindannyiunk jó híre és a megye labdarúgásának fejlődése érdekében tiltakozunk e magatar­tás ellen! Njdlatkozatunkat tesszük azzal a céllal, hogy felrázzuk megyénk labdarúgó társadalmát, az egyesü­letek vezetőit, felébresszük edző­ink lelkiismeretét éS' önérzetét. Csak azokhoz az edzőkhöz szó­lunk, akik hivatás-tudatból vállal­ták a munkál. Szólunk és hívjuk őket: jöjjenek, támogassák közös ügyünket, a magunk szakmai mű­veltsége és labdarúgásunk színvo­nala érdekében. A LABDARUGÓ ET ELNÖKSÉGE Spartakiád-versenyek a hatvani járásban A hatvani járási spartakiád ren­dező bizottság elkészítette a falusi dolgozók IX. spartakiádjának 1959— 60, évi versenykiírását. A kiírás szerint az alábbi verse­nyekre kerül sor: Szeptember 13-án és 20-án Boldo­gon, Selypen és a Mátravldéki Erő­műben a helyi teke egyéni ver­seny férfi és női számai. Ugyan­ezen a napon a községi atlétikai versenyek első fordulóját rende­zik meg, amely egyben VTT jel­vényszerző versenynek Is számít. Ezeket a versenyeket az üzemi és a községi sportkörök, valamint a KISZ-szervezetek rendezik. Szeptember 13-án a kerékpár körzeti, egyben VIT jelvényszerző versenyek zajlanak le az alábbi csoportosításban: Hort—Gyöngyös útvonalon Csány, Hort és Ecséd versenyzői. Hatvan-Aszód útvona­lon Hatvan, Boldog, Kerekha- raszt, Nagykökényes és Heréd versenyzői. Hatvan—Jobbágy útvo­nalon Petőfibánya, Lőrinci, Selypi Cementgyár, Selypi Cukorgyár, Selypi Zsófia Malom, Mátravldéki Erőmű, Apc, Rőzsaszentmárton és Nagygombos versenyzői. Szeptember 27-én a körzeti röp­labda és atlétikai versenyek első fordulója az alábbi csoportosítás­ban. Csány on: Ecséd, Csány, Hort, Hatvan versenyzői. Heréden: Bol­dog, Kerekharaszt, Nagykökényes, Heréd és Nagygombos versenyzői. A Mátravldéki Erőműben: Petőfi­bánya, Selypi Cementgyár. Selypi Cukorgyár, Selypi Zsófia Malom, Apc. Lőrinci, Rőzsaszentmárton és a Mátravldéki Erőmű sportolói. OKTOBER. A járás egész terü­letén meg kell indítani az asztali- tenisz és a sakk sportágak helyi versenyeit. A tornaanyagból Hat­vanban, Petőfibányán és Zagyva­szántón tartják meg a helyi verse- nyékét. Október 4-én Hatvanban rende­zik meg a kispályás kézilabda já­rási spartakiád első fordulóját. NOVEMBER és DECEMBER. Be­fejeződnek az asztalitenisz és sakk helyi versenyei. December 13-án a körzeti röplabda-bajnokok torná­ját rendezik meg a selypi általá­nos iskola tornatermében. Kétéves labdarúgó-iskolát sservesnek Hatvanban A Hatvani Járási Testnevelési és Sporttanács 1959. október 1-től két­éves labdarúgó-iskolát szervez Hat­vanban. általános iskolás korú gyermekek részére. Az iskola célja az, hogy a szo­cialista nevelés eszközeivel meg­Lilienthal nagymester Gyöngyösön Hitka sporteseményben volt ré­szük vasárnap a gyöngyösi sakko­zóknak. A Heves megyei sakkszö­vetség rendezésében A. Lilienthal szovjet nemzetközi nagymester tartott szimultán versenyt a Sza­badság Étterem külön' termében. A nagymester szombaton dél­előtt érkezett a városba, ahol a sakkszövetség részéről Csaba Jó­zsef és Nagy Ferenc, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság nevében Rónai Kálmán gimnáziumi tanár fogadták a felesége társaságában érkező illusztris vendéget. Szombat délután a nagymester és felesége kíséretükkel a Mátra nevezetessé­geit tekintették meg és nagy elis­meréssel nyilatkoztak a szervezett szakszervezeti üdültetésről. Vasárnap délelőtt 10 órakor kez­dődött a verseny, mely előtt a vá­rosi tanács nevében Pataky Gyula elnökhelyettes tartott rövid üdvöz­lő beszédet. A versenyen huszon­ötén vettek részt, akik közül 20 a Gyöngyösi Spartacus tagja. Tíz el­sőosztályú versenyző is játszott, de Capablanca, Botvinnik, Szmisz- lov, Aljechin és Euvve világbajno­kok vetélytársát senki sem tudta legyőzni. Döntetlent öten értek el idősorrendben: Dr. Jorgov Marin- né, Nagy Ferenc. Szigetváry Jó­zsef, Márkus István és Krupánszki Károly. A Hatvani Kinizsi csapa­tát 3 fő képviselte. * A verseny után a nagymester el­beszélgetett a játékosokkal. El­mondotta, hogy magyar származá­sú, a Folkestone-i 1933. évi, az 1935-ös varsói és az 1937-ben meg­tartott stockholmi sakkolimpián még a magyar sakkcsapat tagja­ként szerepelt. 1935-ben ment ki a Szovjetunióba. Jelenleg Petrosian nagymester, szovjet bajnok edző­je. A legnépesebb szimultánját 3 évvel ezelőtt Szverdlovszkban tar­totta 200 ellenféllel szemben, az eredmény: 169 győzelem, 21 dön­tetlen és 10 vereség. Kérdésekre válaszolva kijelentet­te, hogy egy héttel ezelőtt Mohá­cson játszott, ahol csupán egy dön­tetlent értek el ellene, a gyöngyösi játékosokat rutinosabbaknak talál­ta. Elárulta azt is, hogy két játsz­mában vesztésre állt, az egyikben Juza László első gimnazistával szemben és csak a partner elfogó­dottságával magyarázta veretlen­ségét . . . Mi pedig a nagymester közvet­lenségével és szerénységével ma­gyarázzuk a nyilatkozatot. Egy szovjet nagymesterével, Maróczy Géza nagy tanítványáéval. . . VÉRTES GYULA A Népújság ioió-iippjei 37. hét: 1. Fenerbahcse—Csepel l 2. Ferencváros—Dorog l 3. Szombathely—Ü. Dózsa 2x1 4. Diósgyőr—Tatabánya 1 x 5. Szolnok—Miskolc x 2 6. Kecskemét—Debrecen 2 1 7. Pénzügyön—Borsodi B. 1 8. Egyetértés—Bp. Előre 1 9. Szállítók—Budai Spart. 1 10. ZTE—Sztálin város 1 x 11. PVSK—Komló 2 x 12. Bulgária—Szovjetunió 1 x Pótmérkőzések: 13. Budafok—Láng 1 x 14. Lens—RC Parts x 2 15. Sedan—Nimes 2 16. Limoges—Valenciennes l Sporthírek . Petöi'ibányai Bányász—XIV. kér. Vasa* 4:3 42:2), női kézilabda­mérkőzés. — A HVSE ifjúsági és második csapata vasárnap bajnoki mérkő­zést játszott nagybátonyi csapatok ellen. Az ifjúsági, csapat 2:0. a má­sodik csapat 4:0 arányú vereséget szenvedett. — Az ec.sédi MHS szeptember 20- án kerékpáros terep járőr-versenyt rendez, ugyanakkor a herédi MHS külturcsoportja műsort ad az ecse- diek részére. — Lőrinci Erőmű KISZ—Petőfi­bánya! KISZ 5:2 (2:1), A lőrinci labdarúgók második mérkőzésüket is biztosan nyerték meg. (Az első mérkőzés 3:1 arányú lőrinci gj'oze lemmel ért véget) A ké- mérkőzé­sén Deák. Duba. Nagy, Kalló, illet­ve Táj ti és Alattyáni nyújtott* ; légi óbb teljesítményt. — Füzesabony—Detk 6:0 (3:0\ Fü- tesabony. 300 néző. összevont iá- rósi bajnoki mérkőzés A tfj,,lvv- kailag sokkal képzettebb füzes­abonyiak akár több gólt is rú. Boldog, 250 néző. Vez.: Hajabács. Boldog már az ötödik percben gólt szerzett Foto vies révén, majd a 35. percben ismét Petrovics volt eredményes. A II. félidőben is so­kat támadott a hazai együttes, a petflfibányai védelem azonban szi­lárdan állt a lábán. Jók: Katona, Tóth, Petrovics, illetve a közvetlen védelem. A játékvezető jól műkö­dött. Az előfnérkőzésen Boldog if­júsági csapata 2:1 arányban győ­zött Petőfibánya ifjúsági csapata ellen. — Szűcsi Bányász— Adácsi KSK 2:1 (1:0). Szűcsi, 400 néző. Vez.: Bodó. A mérkőzést ‘főleg a csapko­dás, a tervszerűtlenség jellemezte. Az első félidőben a Bányász-csa­pat ugyan fölényt harcolt ki, de a kínálkozó helyzeteket csatáraik bem tudták kihasználni. Az egyet­len gól távoli lövés eredménye volt, szerezte Hordós. — A II. fél­időben fokozódott a játék irama, a második Bányász-gólt Hegedűs lőtte a 67. percben. Ezután több durva belemenés tarkította a játé­hattak volna. Gólt rúgtak: «zén*kot, u szűcsi Laczik a kiállítás 12) Bernátli I. (2). Bernáth II. és j sorsára Jutó*« \ 76. percben szűcsi Molnár U-est hibáz-v. Adács a 80. perc­m Boidog-Petőfibánya II. 2:0 (2:0) I ben szépíted é -s révén. felelő labdarúgó-utánpótlást bizto­sítsanak Hatvan város számára. Az iskolába jelentkezhetnek a 12. életévüket betöltött, de 14 éves­nél nem idősebb olyan gyermekek, akik tehetséget éreznek arra, hogy az iskola követelményeinek meg­felelnek. A felvételre való jelentkezés és a felvétel 1959. szeptember 21-én, hétfőn, délután 14 órától 16 óráig lesz az újhatvani n-es számú álta­lános iskolában. Jelentkezést csak szülői kísérettel fogad el a felvé­teli bizottság. Minden jelentkező tornacipőben köteles megjelenni. A labdarúgó-iskolában a tanul­mányi idő két év. A tanulók min­den félévben vizsgát tesznek elmé­leti ég gyakorlati anyagból egya­ránt. Ezekről a vizsgákról az is­kola bizonyítványt • ad ki. A tanév szeptember l-től június 15-ig tart. A tanulók havi öt forint tandí­jat fizetnek, valamint gondoskod­nak az egyéni felszerelésről (torna­cipő, atléta-trikó, tdrnanadrág, író­szerek). A foglalkozás heti két al­kalommal, két-két óra időtartam­ban történik. A hatvani járási TST felhívja a szülők figyelmét, hogy legyenek segítségére a tanulók szervezésé­nél. Vigyék el tehetséges gyerme­keiket a felvételi vizsgára. Ökölvívás Gyöngyösi Honvéd — DVSC 17:3, Gyöngyös 500 néző. Vasárnap megkezdődött az ököl­vívó NB II. Keleti csoportjában a második forduló. A Gy. Honvéd a tabella éllovasa, jól felkészült a nagymultú Debreceni Vasutas csa­pat ellen és ‘megérdemelten győ­zött. Részletes eredmények, (elől a gyöngyösi versenyzők): Légsúly: Flórián—Riskó I. Nagy küzdelemben, pontozással győzött a gyöngyösi fiú. 2:0. Harmatsúly: Juhász—Riskó II. Riskó az első menetben a küzdel­met feladta. 4:0. Pehelysúly: Énekes-Bozsik. Bo- zsik feladta. 6:0. Könnyűsúly: Tóth—Barta. Tóth válogatott formában öklözött, Bar­ta feladta. 8:0. Kis váltó: Ferencz-Tankó. Tankó feladta. 10:0. Váltó: Balla-Juhász. Nagy küz­delemben döntetlen eredmény szü­letett. ll:l. Nagy váltó: Horváth - Czamba. Czamba feladta. 13:1. Közép: Paulheim — ellenfél nél­kül győz. 15:1. Félnehéz: Gácsi—Kolozsvári. A második menetben Gácsit vérzés miatt leléptették. 15:3. Nehéz: Nagy—Bárdi. Nagy az el­ső menetben kiütötte a 20 kilóval súlyosabb Bárdit. 17:3. A gyöngyösi csapat négy ponttal csoportelső. (FODOR KÁLMÁN) OKLEVELES GÉPÉSZT, vagy általános MÉRNÖKÖT azonnali belépésre ke­resünk. Jelentkezés személyesen. É. M. 3. Vállalat, írásban, vagy sz. Kőbánya Kecsk, Sze­mélyzeti Osztály. Fizetés megegyezés szerint. Mindenki sokat hallott már az ókor hét csodájáról, mégis kevés azoknak az embereknek a száma, akik csak egyet is láttak azok közül. Valójában, ma csak az egyiptomi piramisokat láthat­juk, mert az évszázadok, sőt évezredek alatt ezekből az óriási építményekből ma már csak alaktalan romok vannak azokon a helyeken. EGYIPTOMI PIRAMISOK Egyiptom földje már a leg­régibb időkben is lakott volt. Az akkori emberek is már a termékeny Nílus folyó mellé települtek, mert Afrika északi részén sivatag volt. így ala­kult ki a fáraók birodalma, mintegy 6000 évvel ezelőtt. Ebben az országban egy évben kétszer arattak, kétszer termett a gyümölcs. A fáraók nagyon hatalmasak voltak. Dicsőségü­ket a túlvilági életben is meg akarták őrizni, ezért óriási építményeket, piramisokat építettek. A piramisok közül a legnagyobb Keeps fáraóé. Ez a piramis a sivatagban van, közel Kairóhoz, Alapja 240 méter hosszú, magassága 150 méter. A piramis 5000 éve megvan és több ezer rabszolga építette. Ezek a piramisok mindig emlékek maradnak és nagyon sok ember látogatja. SZEMIRÁMISZ FÜGGÖKERTJE Az ókor másik kultúrköz- pontja Nyugat-Ázsióban ala­kult, a Tigris és az EufrátesZ folyónál. Ez a kultúra még ősibb az egyiptominál, mert róluk az első megemlékezések csaknem 7000 évvel ezelőttről szólnak. Ott alakult Babilon városa, i.e. a harmadik évez­redben és ez a város volt a székhelye a babiloni király­ságnak. A királyok közül egy volt Nabukodonozor. Ez a ki­rály széppé fejlesztette az épít­kezést Babilonban. A város északi részén volt a királyi palota, amelynek egyik szár­nyában lakott a király, míg a másik szárnyában Szemirá­misz, az aszírok mesebeli ki­rálynéja. A függőkertek az udvarban voltak, hosszuk 30 méter, szélességük 20 méter. Árkádos folyosók vonultak a palota mindkét oldalán. A földszinten erős oszlopsorok, szintén árkádokkal. A felső Udvart termékeny földdel töl­tötték meg. Ilyen módon lép­csőzetes teraszok alakultak fokozatosan, és két emelet ma­gasságot is elértek. A kertet friss palántákkal ültették tele. A mi napjainkban semmi sem maradt ebből a világhírű épít­ményből. Babilon város rom­jainál!; feltárásakor, csak osz­lopokat találtak a valamikori függőkertekből. ZEUSZ SZOBOR OLIMPIÁBAN Tudjuk, hogy az olimpiai já­tékokat a múlt században újí­tották fel, és nevét a görög Olimpia várostól kapta. Valamikor a görög államok Olimpiában 5 évenként össze­gyűltek és ott sport és művé­szeti versenyeket rendezte«. A vallási ceremóniák a görög főisten, Zeusz templomában történtek. Ennek a templom­nak a közepén állt a főisten NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja. Felelős szerkesztő: Suha Andor. Kiadja: Népújság Lapkiadó Vállalat, Felelős kiadó: Tóth Józsel, Szerkesztőség: Eger. Beloiannisz u 3. Telefon: 56-74. 66-78. Posta fiók M Kiadóhivatal: Eger. Bajcsy—Zsilinszky u. t. Telefon: 24-44. Postaflók: S3. Heves megyei Nyomda Vállalat. Eger. Felelős vezető: Mandula Ernő. Eger. Bródy Sándor u. 4, Terjeszti a Magyar Posta Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra II Fű óriási szobra. A művészi szob­rot az akkori kitűnő görög szobrász, Fajdiász készítette. A szobor 3 emelet magas volt, Alapja fekete kő, arannyal dí­szítve. Ez a templom a híres szoborral az ötödik században pusztult el, amikor is az em­berek sok pogány templomot leromboltak. MAUZÓLEUM HELIKARNAS OS BAN Helikamasos is Kis-Ázsiá- ban van. A város a perzsa ha­talom alól i. e. az ötödik szá­zadban szabadult fel, Mauzo- los király alatt, Halála után özvegye óriási síremléket állí­tatott. Erről nevezték el az óriási síremlékeket. A helikar- nasosi síremlék 10 emelet ma­gasságú volt Amikor a világhódító Nagy Sándor elérte a várost, habár ő sokat rombolt, megőrizte ezt a világhírű építményt. Sajnos a máltai lovagok le­bontották azt, és köveit 1522- bén elszállították saját épít­ményeikhez. A háború és a művészet nem tűri egymást. a rodoszi Óriás Rodosz egy középnagyságú sziget Kis-Ázsia déli partján. Az ókorban fontos kereskedel­mi központ volt. A művészet is elterjedt a szigeten. Az em­berek hatalmas emléket állí­tottak a Napistennek. Felje­gyezték, hogy a szobornak egy ujja gyermek nagyságú volt, egész magassága pedig 30 mé­ter. A szobrot Keres mester építette, de az emberek nem sokáig csodálhatták, mert ké­szítése után 60 év múlva el­pusztult egy nagy földrengés alkalmával. A FÄROSZI FÉNYTORONY Világhódító Nagy Sándor alapított egy hatalmas várost i. e. 331. évben a Földközi- tenger afrikai partján. Néhány év múlva ez a város vált az ókori világkereskedelem kö­zéppontjává. Kikötőjében meg­fordult akkor csaknem minden nemzetközi hajó. Szükséges volt tehát építeni a kikötőben egy hatalmas fénytomyot, ami ELADÖ családi ház Üjhatvaiiban, Apród utca 19. szám alatt, öt perc az állomáshoz. * 2 HOLD föld házhelynek is al­kalmas (Ráchegy utca végén) el­adó. Érdeklődni: Tizeshonvéd u. 13. szám. ÜJ JAWA Pionír motorkerékpár eladó. Hatvan, Kölcsey Ferenc ut­ca 17. Zsíros István. 300 NÉGYSZÖGÖL házhely és kétszer 800 négyszögöl szőlő a Szépasszonyvölgyben eladó. Érdek­lődni: Eger, Szénáskert u. 19. ELCSERÉLNÉM győri (dunántúli) egyszobás, komfortos lakásomat egri nagyobbért. esetleg hasonló­ért. Cím a kiadóban. CSELLÓT, »/,-eset vennék, Sán­dor, Eger, Hibay u. 9. délután 2-ig. '«wiir: ■•. íinőíspe*wt Az Egri Gépállomás el­adásra, vagy könyvátírás­sal történő átadásra fel­ajánlja 1 darab jókarban levő JÉGBETÉTES HŰTŐSZEKRÉNYÉT. az utat mutatta a hajóknak: A város előtt egy kicsi szige­ten építették a híres világító­tornyot. i. e. 279-ben. A tétjeién kívül felszerel­tek ott egy nagy görbe tükröt is. A torony a sziget északke­leti részén állt és magassága elérte a 180 métert. Anyaga | fehér mészkő és márvány, j Valószínűleg ez volt az első világítótorony a világon, és ezért maradt meg ilyen erősen az emberek emlékezetében, mert sok európai nyelvben megtaláljuk a Fárosz nevet, ami világítótornyot jelent. Ez az építmény maradt meg a hét csoda közül a legtovább, 1326-ban egy nagy földrengés pusztította el. A KÍNAI NAGYFAL Beszélnünk kell még az 6- kor nyolcadik csodájáról, s kínai nagyfalról. A hatalmas kínai császárság területére a vad nomád törzsek gyakran betörtek. Az erős Csin-dinasz- tia az országot megerősítette és hosszú fallal körülkerítette. Az építkezés már i. e. 600. év­ben megkezdődött és körülbe­lül a 300. évben fejeződött be. A fal magassága 12—18, sze­lessége 8 méter, összes hosz- sza 2500 kilométer. A falak között őrtornyok voltak. A fal felső része burkolt volt és út­nak használták; Tehát kétszeresen használ­ták: mint út a kereskedelmet szolgálta, másodszor pedig vé­delmiül szolgált a nomád be­törések ellen. A nagyfal egyes részei ma is aránylag jó állapotban van­nak, habár az utolsó javítások még a középkorban történtek. És most elértünk az ókori építmények felsorolásának vé­gére. Ha figyelemmel kísér­jük őket, tisztán látjuk, hogy abban az időben ezeket az óriási építményeket hatalmas embertömegek, rabszolgák se­gítségével építették, úgyszól­ván fizetés nélkül; Igaz, az akkori csodákból jó­formán semmi sem maradt meg, mégis tudjuk, hogy már az ókorban is milyen csodála­tos volt az építés. (A Nordo Prismo eszperantó újságból fordítottal ZAKAR JÁNOS) NORMAFELETTI és el­fekvő készletünkből állami vállalatoknak ELADUNK: MOTORKERÉKPÁR. RÁDIÓ, KERÉKPÁR, óra- és Írógép ALKATRÉSZEKET, MŰANYAGOKAT (poliamid, cellulózé acetát), ZOMÁNCHUZALOKAT. GALVANIZÄLÄSI ALAPANYAGOKAT ÉS SZERSZÁMOKAT. AUTÓ- ÉS ORVOSI- MŰSZER ALKATRÉSZEKET. Érdeklődésre részletes jegy­zéket küldünk. Egri Finommechanikai és Vasipari Vállalat. Eger, dr. Sándor Imre u. 4. Értékesítsük bab termésünket a Terményforgalmi Vállalat . felvásárlóhelyein, magas árat fizetnek érte! HEVES MEGYEI TERMÉNYFORGALMI VÁLLALAT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom