Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-09 / 211. szám
Vtl Áli PROLRTÁRJAI. HíiVHSÜlJBTbK? Figyelem ! Felvétel! (Márkusz Lász'*'. VI MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA X. évfolyam. 211. szám ARA: SO FILLÉR Tizenöt éve szabad Bulgária A bolgár nép tizenöt évvel ezelőtt, 1944. szeptember 9-én szabadult fel a fasiszta iga alól. A Szovjetunió győzelmes hadserege és a kommunista párt által vezetett bolgár nép közös harca és összefogása meghozta a fel- szabadulást, a győzelmet. 1944-ben és azelőtt, a bolgár nép szegénységben tengődött, mert a hazai és az idegen imperialisták kiszipolyozták a nép vérét és kiragadták kezükből mindazt, amit szép hazájukban megtermeltek. A bolgár dolgozók forrón szeretik hazájukat és vérüket ontották azért, hogy végTe a maguk urai lehessenek hazájukban. A felszabadulás után Bulgária nagy lendülettel és hallatlan energiával fogott hozzá a nagy országéptlő munkához és teljes erejével azon dolgozott, hogy megszüntesse az elmaradottságot, a szellemi és anyagi szegénységet. Olyan kapcsolatot teremtettek a Szovjetunióval és a testvén demokratikus országokkal, amelyek saját eredményeik mellett lehetővé tették, hogy az elmúlt esztendők során a mezőgazdasági jellegű országból, fejlett ipari ország váljon. Minden magyar előtt Ismeretesek azok a nagyszerű eredmények és sikerek, amelyeket a bolgár nép elért az ipar és 'a mezőgazdaság terén. Mindenek előtt az a tény, hogy Bulgáriában már befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, olyan jelentőségű, amelynek szívből örül az egész szocialista világ. Bulgária dolgoz» parasztsága megértette, hogy a szocialista mezőgazdság útja az az út, amely igazi jólétet és boldogságot teremthet az embereknek. Aki ma bejárja a bolgár falvakat, a korszerű szocialista mezőgazdaságot szemléli, könnyen észreveheti azt az óriási mértékű változást, amely jellemzi a dunai és a tráciai rónák lakóit. Am Bulgáriában nemcsak a mezőgazdaság szocialista átszervezése hozott fényes eredményeket, nagyszerű sikerek születtek az Iparban is. Amikor a bolgár kommunista párt kidolgozta az ország iparosításának a tervét, abból az álláspontból indult ki, hogy a bolgár ipar fejlődése a legszorosabb kapcsolatban van a szocialista tábor iparával és ez lehetővé tette számára, hogy nehéziparának azon ágait fejlessze, amelyekhez természeti, gazdasági feltételei kedvezőek. így válhatott valóra, hogy Bulgária ma fejlett iparral rendelkező ország, és az ország Ipari termékeit messze földön jól ismerik. A bolgár népet nem kápráztatják el a szocializmus építésében elért eddigi eredmények, hanem olyan további feladatokat tűzött maga elé, amelyek megvalósítása lehetővé teszik az életszínvonal további nagyarányú emelését. Csak egy szabad, hittel és bizakodással teli nép képes arra, hogy olyan célokat tűzzön ki maga elé. mint például a hústermelés emelése az 1958-as 402 ezer tonnáról 1902- re 1 800 000 tonnára, vagy a szerves termékek termelésének növelése az 1957-es évi 2 206 000 tonnáról 1962-re ötmillió tonnára. Az ötéves terv végére Bulgáriában az öntözhető területek száma eléri majd a tízmillió hektárt. Az eddigi eredmények láttán egyetlen józan gondolkodású ember se kételkedik abban, hogy Bulgária ezeket a terveket maradéktalanul meg is valósítja majd. Ez a gyönyörű ország olyan változásokon megy át rövid idő alatt, amilyenre még nem volt példa egész történelme során. Nemcsak városaik szépülnek és csinosodnak, de új falvak, modern gazdaságok születnek, ahol a parasztság életszínvonala már ma is magasan felülmúlja a felszabadulás előttit. A szocializmus győzelme az iparban és mezőgazdaságban egyben azt is jelenti, hogy Bulgáriában megszilárdult a szocialista rend és a gazdasági változások mellett az emberek gondolkodásában is olyan gyökeres változások következtek be. amelyek érlelik a még boldogabb jövőt. Ebben az országban is éppúgy, mint másutt, ahol a dolgozó nép az űr, legtöbb cél, hogy a nép életszínvonala minél magasabbra emelkedjen, az, hogy évről évre jobban és kulturáltabban éljenek az emberek. Ez a cél most is. ez volt mindig a felszabadulás óta. íme, beszéljenek a számok: 1958-ban Bulgária nemzeti jövedelme 1939-hez képest közel háromszorosára, 1952-höz képest közel kétszeresére emelkedett. A nemzeti jövedelemnek a harmadik ötéves terv végére mintegy ötven százalékkal kell felülmúlnia az 1957. évit. A munkások és alkalmazottak bére ma közel 30 százalékkal magasabb, mint 1952-ben. A harmadik ötéves terv a munkások és alkalmazottak reálbérének további harminc százalékos növekedését irányozza elő Kétségtelen tény, hogy azok a sikerek, amelyeket a bolgár népgazdaság az elmúlt tizenöt évben aratott, egyben a szocialista tábor sikerei is. Harcnak az eredménye, amelyet a bolgár nép vívott meg nagy pártja, a Bolgár Kommunista Párt vezetésével. 1959. szeptember 9.. szerda iz Egr» Gijiész Ktsz sSo!?|02ó: fítfsrdö elölt teljesítik expón termelési vállalásaikat Már közöltük, hogy az Egri Cipész Ktsz dolgozói a kongresszusi munkaversenyhez csatlakozva elhatározták, hogy a második félévtől kezdve export-cipőket is gyártanak. A szövetkezet a II. félévben 3400 pár cipő készítését vállalta, s ebből már a III. negyedév eltelt ideje alatt 1200 pár cipőt adott át a kereskedelemnek. Dicséretére válik a szövetkezet dolgozóinak, hogy minőségi munkát végeztek, és az 1200 pár cipőből csak 17 párat értékeltek le. Ez jóval alatta van a megengedett leértékelhető százaléknak. A szövetkezet dolgozói ezért dicséretet kaptak a felettes szervektől, ahol úgy nyilatkoztak, hogy sok budapesti szövetkezetnél sem értek el még ilyen eredményt. A szövetkezet dolgozói most azon munkálkodnak, hogy szeptember 15-e helyett, öt nappal hamarább, szeptember 10-ig teljesítsék III. negyedévi szállítási kötelezettségüket, és elküldjék a kétezredik cipőt is. A szövetkezet dolgozóinak jó munkája és a kisipari szövetkezeti mozgalom hírneve eljutott azóta a Német Demokratikus Köztársaságba is, ahová az Egri Cipész Ktsz készítményeit szállítják. V. L. A Magyar Rí ► did zenei rendi ! tője megbes&t > a rádiófelvét ' részleteit < ; énekkar vez< \ tőjével, Szál Tivadar ka ; naggyal. ’ VSA^WW/í////íAi\\AA/W'AA\AAA/WVWvVW'AA VWWVWVVWVVWWv AZ ELSŐ SIKER Még fel sem gördült a vastag brokkátfüggöny az Egri Gárdonyi Géza Színház színpadán, a művészek máris learatták első sikerüket. Forró és lelkes volt az elismerés, a taps — és megérdemelt. Kettős volt a Gárdonyi Géza Színház művészeinek sikere. Örömmel és szeretettel fogadták őket, amikor beléptek az Egri Dohánygyár kapuján. Végignézték az üzemet, s látták, hogyan lesz a dolgozók keze- nyomán — a nagy gépek segítModern üzlet nyílt Gyöngyösön Megyénk második legnagyobb városában, Gyöngyösön, a piac-téren modemül felszerelt, korszerű fűszer és csemege önkiszolgáló boltot nyitott a Gyöngyös és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat. Már az utcáról feltűnik az új üzlet ötletes reklámja és az ízlésesen berendezett kirakat, amelyen keresztül áttekinthető az üzlet. Ragyogó új berendezés, szép világos, csillogó az üzlet. ízléses áruelhelyezés, kifogástalan tisztaság. Az új üzlet áruellátása a legjobbnak mondható készételek, húskonzervek, mirelit és cukorka áruk, italkülönlegességek sorakoznak a pultokon. A korszerű és modern berendezés mellett higiénikus gépek állnak az üzlet rendelkezésére A raktárban villanyhűtőgépben tárolják a húsárut. Az üzlet iránt a gyöngyösiek nagy érdeklődést tanúsítanak és az üzletvezető Kriger elvtárs annak a reményének ad kifejezést, hogy a forgalom a jövőben még tovább emelkedik. ségével — cigaretta, szivar a bálába rakott dohányból. Szeretettel érdeklődtek a dohánygyáriak munkája iránt, s a dolgozók örömmel látták vendégül gépeik mellett a színház művészeit. A siker másik része már az elismerő taps formájában nyilvánult meg, s színhelye a dohánygyár kultúrterme volt, ahol rövid műsorral szórakoztatták a művészek a gyár dolgozóit. Régi kedves ismerősként köszöntötték a dohánygyár dolgozói Karácsonyi Magdat, s Ben- kő Bélát, a színház új művészeit, akik már néhány évvel ezelőtt sok sikert arattak az egri színpadon. Kedves játékukkal, s persze szép hangjukkal ismét megnyerték a közönség tetszését. Ceglédi Sándor személyében új színészt ismerhettek meg a dohánygyáriak, s játékából és a tapsokból ítélve sikere lesz a Gárdonyi Géza (Színház színpadán. A jó ismerősöknek kijáró tapssal fogadták a többi művészeket. Lenkei Editet, Fekete Alajost, Antal Lászlót, Szüry Györgyöt és Valentin Kálmánt Ennyit a műsorról. S most néhány szót a kezdeményezésről, amely igen dicsérendő dolog. Megismerni, megszeretni egymást színésznek és közönségnek az üzemekben, bányákban. termelőszövetkezetekben, a mindennapi munkán keresztül is, ezt tűzte ki célul az Egri Gárdonyi Géza Színház. Ezért látogattak el Eger- csehibe, s ezért keresték’fel az Egri Dohánygyár dolgozóit is. Reméljük, ez a ió kezdeményezés végigvonul az egész színiévadon. Bizonyára haszna lesz ebből színháznak, közönségnek egyaránt, de haszna lesz nem utolsósorban a kultúrának is. (márkusz) Széljegyzet helyett I A Népújság szeptember | j 5-i számának Széljegyzet I | rovatában az egri Széche- ! 5 nyi utcai Édesség Bolt ki- i • szolgáiásának tisztaságát j ( kifogásolta ,,w” aláírással ( ) munkatársunk. A Szer- ’ I kesztő Bizottság megállapi- J ( tóttá, hegy a Széljegyzet j ’ mcgáúapításai nem fedik a J l valóságét, csak arra alkal- j ( masak, hogy a bolt dolgo- j £ zóivai szemben oktalan bi- | | zalmatlanságot keltsenek. . J Szerkesztő “*—8 Kovács János: BARÁTOK között A TIZENÖT ÉVE FELSZABADULT BULGÁRIÁBAN ★ Gyurkó Géza: FEGYVERTARSAH ★ Kovács Endre: MOZAIK A BÁNYÁSZNAPRÓL ★ Pintér-—Szabó: TITKOS UTAKON (Regény)-k A VASÁRNAPI FORDULÓ UTÁN JÍEM VÁLTOZOTT . LÉNYEGESEN A HELYZET A MEGYEI LABDARŰGÖ- BAJNOKSÁGBAN Több alkalommal hangzott el ez a figyelmeztető felhívás Gyöngyösön, a szüreti játékok próbáján. Az elmúlt napokban a Magyar Rádió hangfelvételt készített a Gyöngyösi szüret című daljáték ének- és zeneszámairól, hogy az ország rádióhallgatói is megismerkedhessenek a gyöngyösiek kezdeményezésével, s a lelkes együttes munkájával. Képünkön a két főszereplő: Gyöngyös Gyöngyi és Bállá Bálint (Üveges Éva és Herceg István). Készül az új cukor — Tegnap óta dolgozik a selypi Cukorgyár — Nagy esemény mindig a gyár életében a cukorrépa feldolgozási idény megkezdésének napja. Ez évbe,,, tegnap reggel, tehát az előző évekhez képest, korábban kezdődött meg a cukorrépa termés feldolgozása. A tervek szerint a gyár dolgozói körülbelül' 25 ezer vagon répát dolgoznak feL, előreláthatólag ö*ezer vagonnal többet, mint .a múlt évben. A gepek kifogástalan állapotban kezdték meg az idei répa feldolgozását, a néhány nappal korábban megtartott főpróba is jól sikerült, s így bíznak a gyáriak, hogy komolyabb üzemzavar nélkül tudják ellátni az elmúlt évinél is nagyobb feladatukat."
