Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-05 / 208. szám

Ahol megkedvelték as új kereskedelmi formákat tipusu csavázogéppel rendel­kezik, és ezekkel kívánja a termelőszövetkezetei?:, állami gazdaságok és a vetőmag ösz- szegyűjtése esetén az egyéni termelők részére is a csává­zási elvégezni. A gép munka­díja 2,40 forint mázsánként, ehhez járul még az 1,85 fo­nni, Bieisuiiseg. iiuuen az év­ben a Növényvédő Állomás dolgozói a csávázószert is ma­gukkal viszik és azt a mun­kadíjon felül Külön felszámol­ják. Természetesen a csává- záshoz szükséges rakodókat a megrendelő gazdaságnak kell biztosítania. így segítenek A nagyfügedi földművesszö­vetkezet dolgozói fáradságot nem ismerve rendszeresen se­gítik az újonnan alakult ter­melőszövetkezet munkáját és részt vesznek a termelőszövet­kezet megerősítésében is. A termelőszövetkezet 100 fé­rőhelyes istállójának építésé­nél 32 nap társadalmi munkát végeztek. Ebben a munkában Nagy Sándor, Bence István és Fehér István földművesszö­vetkezeti dolgozók jártait az élen. Az új termelőszövetkezet ál­latállományának szükséges ta­karmány begyűjtése során a felvilágosító, munkából is ki­vették részüket a földműves- szövetkezet dolgozói. Segítet­tek e mellett a begyűjtött szá­lastakarmány kazlazásánál, tetőzésénél is. Szilágyi Sándor igazgatósági elnök és Oroszi László mezőgazdasági üzemág- vezető mutattak példát ebben a munkában^ Jelenleg a vetőmag és ta­karmánygabona begyűjtésénél felvilágosító munkával adnak segítséget az új tsz vezetői számára, felkeresik a tsz-ta- gokat és munkájuK során gyű­lik a vetőmag és takarmány- gabona a közös magtárban. A földművesszövetkezet dol­gozói testvérként segítik az új termelőszövetkezet tagjait, dolgozóit, ezzel a munkájuk­kal eredményesen hozzájárul­nak a termelőszövetkezet meg­szilárdításához. Szabó Zoltán, Gyöngyös. Gyöngyöshöz közel, a Mátra lábánál van Gyöngyössolymos. A község lakossága nagyobb­részt szőlőtermeléssel foglal­kozik. Az elmúlt évek során a község dolgozóinak áruellá­tását két földművesszövetke- zeti vegyesbolt biztosította. A régi formában működő két ve­gyesbolt a község dolgozó pa­rasztságának igényét csak rész­ben volt képes kielégíteni. Ezért a dolgozók nagyobb áru­vásárlásaikat általában Gyön­gyösön végezték, mivel a régi formájú vegyesboltok áruvá­lasztéka nem volt kielégítő. Mindezen hibák megszünte­tésére és a vásárló erő mind nagyobb mértékben történő le­kötésére a szövetkezet igazga­tósága a helyi párt- és tanács­szervekkel karöltve elhatároz­ta, hogy Gyöngyössolymos köz­ségben megvalósítja az új ke­reskedelmi formákat: az önki­szolgálást és önkiválasztást. A nehéz, fárasztó és meggyőző munkát siker koronázta. Ez év május hó 3-án megnyílt a földművesszövetkezet kezelé­sében — a régi 14. számú ve­gyesbolt modemül átalakított helyiségében — a bő áruvá­lasztékkal rendelkező első ÖN­KISZOLGÁLÓ ÉLELMISZER és HÁZTARTÁSI BOLT. Az önkiszolgálás bevezetésé­vel a kereskedelem előlegezte a vevők számára a szövetkezet bizalmát, a szövetkezeti tagság és a dolgozó parasztság előnyö­sebb vásárlását, a szövetkezeti vagyonért való felelősségüket is. A község dolgozó parasztsága ezzel a bizalbmmal ' nem élt vissza és tanújelét adta annak, hogy az új kereskedelmi forma előnyös mind a vásárlók, mind a szövetkezet dolgozói számá­ra. A vásárlók a bolt teljes áruválasztékát láthatják, abból tetszésük szerint válogathat­nak. Az áruk Ízléses elhelyezé­se felkelti az érdeklődést olyan árucikkekre is. amelyeket elő­re megfontoltan nem is szán­dékoztak vásárolni. Az áruk előrecsomagolásával javul az egészségügyi és általában a higiéniai követelménynek betar­tása is. Az árucikkek árait ár­táblácskák mutatják, ezáltal a helyes fogyasztói árak ellen­őrizhetők a vevők részéről. A bolt forgalma — a célsze­rű áruválaszték bemutatásával, jelentősen emelkedett. Ennek bizonyítására szolgáljanak az alábbi adatok: A bolt forgalma május hó­napban 9. június hónapban 59,8, július hónapban 109 szá­zalék emelkedést mutatott. Ezek a számok azt bizonyít­ják, hogy a község vásárlói megkedvelték és megszerették az önkiszolgálást. A szövetke­zeti kereskedelem jövőbeni irányvonalát az önkiszolgálás, önkiválasztós* és a szakosítás kell hogy jellemezze, a szövet­kezeti tagság, valamint a vá­sárlók megfelelő, minden igényt kielégítő áruellátása ér­dekében. Ezeket az eredményeket lát­va a vezetőség, a község lakosainak kívánságára a föld­művesszövetkezet Gyöngyös­solymos községben július hó­nap végén megnyitotta a má­sodik önkiszolgáló élelmiszer és háztartási boltot is. A szakosí­tás további folytatásával pedig részben önkiválasztó iparcikk- szaküzletet létesített július hó­nap folyamán. Tóth Zoltán Két óra alatt Kedden kedves ünnepség ke­retén belül nyitották meg Ba­laton községben az újjáalakí­tott önkiszolgáló élelmiszer és háztartási boltot. A község la­kosai közül mintegy 400 vá­sárló gyűlt össze az átalakított bolt megnyitására. Az ünnepség után megindult a vásárlás. Egyöntetű véle­mény alakult ki már az első órákban a vásárlók között. A község dolgozói eddig már so­kat hallottak az új önkiszolgá­lási formáról. Most közvetlenül 8000 forint meggyőződhettek arról, hogy milyen előnyökkel jár az új vásárlási forma. Az első két órában több mint 8000 forint értékű árut vásároltak a házi­asszonyok. Reméljük, hogy a község dolgozói után a vezetők is meg­kedvelik az új szocialista ke­reskedelmi formát és a közel­jövőben újra egy átalakított bolt megnyitását ünnepelhet­jük. — sz — Mezőgazdasági tanácsadó A csár ázásról Gabonatermelésünkben évről évre súlyos veszteséget jelent a gabonaüszög károsításából adódó terméskiesés, ezért szükséges, hogy vetés előtt minden esetben csávázzuk ve- tőmagvainkat A csávázás lényege, hogy a gabonaszem felületére tapadt üszögspórát méreganyaggal hozzuk érintkezésbe, és így el­pusztítsuk azt. Ezt a célt elérhetjük por-, illetve nedves csávázással. A porcsávázás menete a kö­vetkező: Az előzőleg tisztított vetőmagot csávázódobozban, 100 kilogrammonként 20 de­kagramm Germisan porcsává- zószerrel öt percig forgatva alaposan összekeverjük; Hátránya, hogy a szer gom­baölő hatása csak abban az esetben jelentkezik, ha a vető­mag kellő nedvességtartalmű talajba kerül. Ekkor a talaj­nedvesség hatására a szer fel­oldódik, & elpusztítja az üszög- spórákat. Viszont ha a talaj száraz, a szer hatása elmarad. A nedves csávázással azon­nali hatást és jobb eredményt érhetünk el. A nedves csává­zás — kisüzemben — még ma is legcélszerűbben a Linhart- féle kosaras csávázással hajt­ható végre. 20—25 kilogramm búzának való vesszőkosarat kibélelünk ritka szövésű zsák­vászonnal. Faedényben előké­szít i ük az előírás szerinti csá­vázó oldatot (80 liter vízben feloldunk egy 20 dekagram­mos csomag Higosant.) Ä ko­sarat a vetőmaggal együtt be­tesszük a csávázóoldatba, Vi­gyázva arra. hogy az oldat a vetőmagot ellepje. A csávázá­si idő alatt (15 perc) a magot többször alaposan átkeverjük és a vfz színére kerülő üszö­gös é= >éha szemeket rostával, vagy szűrőkanállal, szitával lemerjük. A csávázási idő el­teltével a kosarat Kiemeljük, a fölös csávázó levet vissza­folyatjuk. A csávázott vető­magot tiszta, száraz, hűvös he­lyen vékony rétegben kiterít­jük és megszárítjuk, majd tiszta, szintén fertőtlenített zsákokba felszedjük. 80 liter csávázóoldatban 300 kilo­gramm vetőmagot lehet folya­matosan Kezelni, csak a mag által felvett folyadékot kell mindig újjal pótolni. Minden 25 kg csávázott vetőmag után búzánál 4, árpánál 5, zabnál 9 liter előre elkészített hason­ló mennyiségű csávázószert tartalmazó oldattal kiegészít­jük a csávázólevet. 300 kg vetőmag csávázása után a szer tovább nem használható! A nedves csávázás nagy elő­nye, ,s hogy azonnal biztos mó­don elöli az üszögspórákat. Ezzel a módszerrel biztosan végezhető a csávázás. Hátrá­nya, hogy lassan és nehézke­sen folyik a muruta, kevés vetőmag csávázható le, és utá­na szárítani kell a magöt. A növényvédő állomások tu­lajdonában levő motoros PC. típusú csávázógépek gyorssá teszik a munkát, kisebb víz- mennyiséggel történik a csá­vázás és ennek követKezmé- nye, hogy nem kell a magot szárítani, azonnal felszedhető zsákokba és tovább tárolható a vetés idejéig. A gép telje­sítménye óránként 30—40 má­zsa. Már a 'gép nagy teljesít­ményéből is látszik, hogy ez a nagyüzemek ideális vetőmag­csávázó gépe, illetve csávázó eljárása. A gép mellé hat fő rakodó szükséges, aKik a ve­tőmagot a géphez, illetve a géptől elszállítják. A Heves megyei Növényvé­dő Állomás jelenleg két PC „DÍSZÍTSÜK OTTHONUNKAT" C. HORGOLÁSI KÖNYV EGERBEN KAPHATÓ A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETEK BOLTJAIBAN: Fmsz. Vasbolt, (Piac tér). Fmsz. Cipősátor, Piac tér. Fmsz. Vegyesbolt, Bethlen utca. Fmsz. Vegyesbolt, Lenin út 53. (Állomásnál.) Fmsz. Vegyesbolt, Lenin út 153. (Lajosváros.) Fmsz. Vegyesbolt, Makiári utca és Merengő utca sarok. Nőtanács, (Szakszervezeti Székház). Népújság Lapkiadó Vállalat, Bajcsy-Zsilinszky u. 1. * fiét&r ?<»Ö$ÍTÁtAÍ TISZTELT TAGTARSAK! Néhány hónapi szünet után, ma ismét szeretnék be­számolni a tudósításomban arról hogy „Mi változik és t»< nem Atkáron.” Ami változik, az az, hogy a község dolgozói ma már a szocialista mezőgazdasági termelés útjára léptek. A dol­gozó parasztok többségben termelőszövetkezetekbe tömö­rülve végzik munkájukat. Átalakult a falu élete. Ebbe az átalakulásba a földművesszövetkezet is bekapcsolódott — részben. Bevezették az új. önkiszolgálási formát az élelmi­szer és háztartási boltban, amit az eltelt néhány hónap alatt a vásárlók megszerettek. Épül, szépül a falu, változik az élet. Vannak azonban olyan dolgok is, amelyek még eddig sem változtak meg a községben. Ez nem más, mint a föld- művesszövetkezet választott szerveinek a munkája. Régen jártam a földművesszövetkezetben, azóta el­telt egy ősz, egy tél és egy tavasz. Akkor — amikor utol­jára itt jártam — feltártam az igazgatóság munkájában mu­tatkozó hiányosságokat. Ígéretet tettek arra, hogy jobb munkával kijavítják, és azon dolgoznak, hogy a földműves- szövetkezetben is nagyobb tevékenységet fejtsenek ki * választott szervek. Most, egy év után, újra meglátogattam a földműves- szövetkezetet. Kerestem a változást, de sajnos, hiába, mert tavaly óta minden maradt a régiben. Hogy csak egy példát említsek: a felügyelő bizottság még ebben az évben ülést nem tartott. Legalább is jegyzőkönyveket nem tudnak mu­tatni, amivel igazolni tudnák, hogy megvolt az ülés. A fő­könyvelő nem is igen törekszik arra, hogy jobban össze­fogja a munkájukat. A sok könyvelési teendőre hivatkozik. — No de kérem, akkor mire hivatkozhat, ha azt kér­dem tőle, hogy a könyvelésben miért van lemaradás? Talán a felügyelő bizottsággal foglalkozik solrat? A másik pedig az, hogy a félév lezárása óta már több mint egy hónap eltelt és az igazgatóság még ma sem tárgyalta meg a félévi munkát. Eléggé el vannak maradva. A kitüntetéseket és ju­talmakat más szövetkezetekben már rég kiosztották, ők még az eredményeket sem tudják. A választott szervek nem is­merik a szövetkezet tevékenységét, mert a könyvelőnek „nincs ideje” elkészíteni a mérlegbeszámolót. — Gyűlés nélkül még végezhetünk jó munkát — mond­ta egy tagtárs, aki ugyancsak illetékes ebben a tevékenység­ben. Én hittem neki addig, amíg a földművesszövetkezeti irodájában nem kértem az ellenőrzési könyvbe bejegyzett észrevételezéseket. Ezt azonban sem az ügyvezető, sem a fő­könyvelő nem tudta megmutatni. Ebből én arra következtet­tem, hogy nem is igen végeztek a felügyelő bizottság tagjai ellenőrzéseket. Vagy végeztek talán, de „elfelejtették” az ész­revételeiket a könyvbe beírni. A másik tagtársnak más volt a véleménye. Ő ugyanis arról panaszkodott, hogy nem lehet jó munkát végezni, ami­kor sem gyűlés, sem megbeszélés nincs, ahol megmondanák, hogy mit kell csinálni. így változnak a vélemények arról a tevékenységről, amit a földművesszövetkezet dolgozói és választott szervei nem végeztek el. ígéret azonban van bőven. Mindenki csak ígér. ígérnek a választott vezetők, ígér az ügyvezető, és a fő­könyvelő. Ugyanígy ígér a Járási Központ is. És utána mi következik? Mindenki elfeledkezik az ígéretéről. Elfeledke­zik a felügyelő bizottság az ellenőrzésről, illetve az ellen­őrzőkönyvbe való beírásról. A főkönyvelő a felügyelő bizott­ság gyűléseinek megtartásáról és a Járási Központ a sokszor beígért segítségről. Jó lenne már, ha az ígérgetés helyett mindenki jobb munkára törekedne. Ezt nem én kérem, hanem a község be­csületes dolgozói, akik már megmutatták, hogy nem idegen­kednek az újtól és kiterjesztették gazdálkodásaikat a közös­ség felé. Gondolom, hogy ezután így is lesz és nemsokára nem ígérgetésről, hanem jó munkáról számolhatok be a tag­társaknak. A földművesszövetkezeti vagyon védelmében a tagság­gal egyetértésben szövetkezeti üdvözlettel: Szövet kezeli borkóstoló Kjjereseh i ben A szeptember 6-án megtar­tandó bányásznapra serény ké­szülődés folyik a földműves- szövetkezetek részéről is. A szövetkezetek is részt vesznek mind a petőfibányai, mind az egercsehi bányásznapon. Ez évben külön meglepetésben lesz részüK Egercsehiben a bányásznapi ünnepségek rész­vevőinek, mert a gyöngyösi földművesszövetkezet a bányá­szok régi kívánságát teljesít­ve, borkóstolót állít fel. A bor­kóstolóban kiváló minőségű abasári, domoszlói, verpeléti és visontai borok Kerülnek ki­mérésre, leszállított árakon. A szövetkezeti borkóstoló min­den bizonnyal erősen hozzá fog járulni az egercsehi bá­nyásznap hangulatának eme­léséhez. Bérezés Sándor ÜLÉST TARTOTT a hevesi Járási Központ Igazgatósága. Az ülésen Marossi István fő­ellenőr beszámolt a II. negyed­évi eredményekről. Ezenkívül megtárgyalták a tamabodi és a tiszanánai földművesszövet­kezetek jövedelmezőségű ered­ményeit. Az igazgatóság hatá­rozatot hozott arról, hogy amennyiben valamelyik ven­déglátóipari üzemágnál két esetben nagyobb hiány mutat­kozik, úgy az egységvezető* azonnal le kell váltani. dÓői'g&Láii muűáJk QlJ,Űjjt£WLÍm^£

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom