Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-22 / 222. szám

N fi V Ü 3 S A i i 1959. szeptember 22., kedd Amikor felgördül a függöny, a közönség visózafojtott csönd­ben figyeli, hogyan fog kibon­takozni a cselekmény. Egy­előre csak egy zordon vasúti fülkét látunk, amelynek fa­padján egymással szemben ül Miskin herceg és Rogozsin, a kalmár. Hideg van, a vonat ablakát törölgetik, lassan vir­rad. Szentpétervár felé tarta­nak. Aztán megindul köztüK az érdekes beszélgetés. \/J egtudjuk, hogy a herceg egy svájci klinikából van visszatérőben Oroszai- szágba. Svájcban éveken at kezelték az epilepsziáját, azon­ban teljesen nem gyógyult ki. Már az első látásra is érez­zük, hogy egy rendkívüli egyé­niséggel van dolgunk. Aki csak egyszer is látta, aki sza­vát csali egyszer is hallotta, többé tekintetét nem tudja le­venni róla. Akkor kezdődik a cselekmény, amikor első sza­vát váltja Rogozßinnal, majd Jepancsin tábornak inasával és akkor végződik, mikor a bűn delíriumában fetrengő Rogozsin fejét megsimogatja. Hamarosan előttünk a cse­lekmény egész magja: Miskin herceg ugyanabba a nőbe, Fil- lipcvna Násztószjába szeret bele, alá gyökerestől megráz­ta Rogozsinnak, jó barátjának is az életét. Az események szála­it később tovább bonyolítja az a körülmény, hogy Miskin életében helyet követel magá­nak egy másik fiatal szépség is: Aglája, a tábornak leánya. Kiderül, hogy a „félkegyel­mű" kikezdi a legjobban meg­alapozott élveket, a gyengeel­méjű megigondolkoztatj a a böl­cseket is. Ügy vonzza az em­bereket, mint egy erődrend­szerközpontja. Aid megismer­kedik vele, az más emberré lesz. A színpadon egyre fe­szültebb lesz a légkör, néha úgy érezzük, rögtön villámlani fog. A hősök megérzik sorsuk alakulását, mégsem futamod­nak meg a rájuk leselkedő veszélyek elöl Mintha csak valamennyien valami túlvilá- gi erőnek engedelmeskedné­nek. A néző nem érti, miért cselekednek a darab hősei az értelemmel mindig ellentéte­sen. De aki Dosztojevszkijt jobban ismeri, megérti, _ hogy hősei, másképp nem is járhat­na!?: el. Csupa rejtély, csupa ellentmondás. Miskin herceg mélységes részvéttel viseltetik Násztászja iránt, mégis hagy­ja, hogy Rogozsin a gyilkosa legyen. Násztászja azért kö­veti Rogozsint, mert világosan tudja, hogy ez élete legna­gyobb tévedése. Rogozsin azért öli meg Násztászja Fillipovnát, mert tudja, hogy egész életé­ben bánni fogja bűnét. A gyil­kos és az abszolút jóságú her­ceg pedig kibékül egymással a holttest felett, mert mind­ketten érzik, hogy elkövették azt, ami elkerülhetetlen volt. |yi cszkva színházait álta­b’-1 Iában az jellemzi, hogy a dekorációknak óriási figyel­met szentelnek. Itt egyszerű eszközökkel érték el a legna­gyobb hatást. Miskin oly hal­kan, finoman beszél, hogy szinte csodálatos, hogyan érti meg az utolsó sorban ülő is. Pedig megérti. Megérti, mert a művészek játéka annyira leköt minden figyelmet, hogy a színházat áhítatos csend üli meg, ahol még egy gombostű leesése is hallható lenne, A néző erősen figyel és tépelő- dilt, gondolkodik. Miért öli meg Rogozsin a rég áhított nőt, amikor megkapja? Azért öli meg, mert azt remélte, hogy testi egyesülésükben meg fogja érteni, holott éppen ez távolítja el őket egymástól. Rogozsin a nő arca, lélegzete felé hajlik és kétségbeesetten állapítja meg, hegy milyen el­érhetetlen távolságban van tő­le az, akit a karjaiban szoron­gat. Nem az övé, soha nem is lesz az, maholnap megint csak el fogja hagyni. Csak a halál tarthatja meg számára. Ezért szúrja szíven tőrével. De Násztászja mindezt előre tudta, miért nem fogadta el tehát a herceg szereimé'-.? Mert a herceg szerelme túl­ságoson közel jár a szánalom­hoz, ő pedig büszke és nem fogad el alamizsnát. Alázatra vágyik ugyan, de féktelen hi­úság tombol benne. Meg akar alázkodni, de nem akarja, hogy megalázzák. A kérdések tömkelegé tódul az ember agyába. Ez bizonyít­ja éppen, hogy a darab jó, nagy élmény. A közönség lel­kesem’ ünnepli a kitűnő színé­szeket, elsősorban Bariszovát. Násztászja alakját a filmen is ő alakítja. Akik láttáik, azt mondjál?, hogy filmen még sokkal szebb, döbbenetesebb a darab, mint a színpadon. (VI ég csak annyit, hogy •LTJ- Dosztojevszkij minden pesszimizmusa ellenére is mé­lyen hitt a jövőben. Miskin herceg, akinek semmi sem si­kerül, s aki látszólag ered­mény nélkül megy vissza ugyanabba a klinikába, amely­ből jött, teljes szimbólumává lesz ennek a hitnek, az orosz lélek nagy várásának. Doszto­jevszkij minden szavával hir­dette, hogy az emberiség ar­cáról le kell törölni minden fájdalmat. Ő várta azt az erőt, amely ezt végre fogja hajtani. Ö jobb világot, emberségesebb társadalmat óhajtott. Azóta a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal immár meg­nyíltak enne!? a világnál?, en­nek a társadalomnak a i?apuí is.. a Or. Bihari József Lakatos bácsi emlékezete 1959. szeptember 22, kedd: 3944. A szovjet csapatok felsza­badítják Tallint, O Névnap O Ne feledjük, szerdán: TEKLA ive — A BÉLAPÁTFALVI Cementgyárban a gépeknél a költséges transzmissziós j meghajtás helyett egyedi meghajtásra tértek at és ez­zel kenőanyag-megtakarítási, 30—33 százalék energia fel-! használás csökkentést értek el. |- ÉPÍTKEZNEK a tárná- szentmiklósi Kossuth Tsz tag­jai. Az állatok közös elhelye­zését szolgáló építkezésre 80 ezer forintot kaptak a járási tanácstól. — AZ EGRI JÁRÁSI Ta­nács végrehajtó bizottsága holnap délelőtt tart ülést, amelyen a verpeléti községi tanács v. b. szakigazgatási szerveinek munkájáról szóló beszámolót tárgyalja meg és elkészíti a v. b. negyedik negyedévi munkatervét.- MEGTARTOTTAK a ló- szemlét Karácsond község ter­melőszövetkezeteiben. A ló­szemlét tartó szakemberek 179 ló közül 53-at selejteztek ki. Az érintett gazdák már bejelentet­ték, hogy mikor tudják nélkü­lözni véglegesen az állatokat. — HÚSZEZER forint tá­mogatást ad a péíervásári gyámhatóság a járás terüle­tén a rászoruló kiskorúak­nak, elsősorban az iskolakö­teles gyermekek megsegítő- j sére.- BIZTOSÍTOTTAK a közös állatok takarmányszükségletét a kiskörei Új Élet Tsz tagjai. 960 mázsás szálastakarmány- tervük helyett már 1500 má­zsa kazlazva van. Ha az időjá­rás kedvező marad., a. lucernát még egyszer kaszálják. — SZERDÁN este 6 órai kezdettel Egerben Dezsári László tart előadást „A ser­dülő kor szexuális problé­mái címmel. Az előadás a Szakszervezeti Székház nagytermében lesz megtart­va.- JÖ ÜTEMBEN végzik a közös vetéshez szükséges vető­mag gyűjtését a makiári Béke Tsz tagjai. Búzából már 280 mázsa, árpából pedig 135 má­zsa van közös raktárakban. Akik ismerték, nehezen tudják elhinni, hogy nein láthatják többé. Hozzátarto­zott ő a Széchenyi úti fő­iskolás diákotthonhoz, akár­csak a szobák, a rádió, akár­csak Minárovics néni, vagy mint az örökké langyos, de a szomjúságot mégis úgy- ahegy eloltó ivóvíz. Szeret­ték a hallgatók. Ki ne em­lékezne még rá, amint ott állt az ajtó előtt, tekintélyes pocakjával, görbebotjára tá­maszkodva, vagy ahogyan székét kissé oldalt fordítva ül a portásfülke asztalánál és tréfál, vitatkozik, beszél­get a bennülőkkel, kiknek nem cseng a fülében még most is a hangja, aki hallot­ta. amikor valamilyen fel­hívást olvasott he a mikro­fonba? Ismertük a sporttal való kapcsolatát is. Amellett, hogy számtalanszor láttuk ínélv töprengésbe merülni a ssk%‘ áh I- fK’ött tudtuk róla hngv hűenként szorgalmasan tölti kí a totó-szelvényeket. És azt is tudtuk, hogy soha­sem veit szerencséje, de mindig újból kezdte. Opti­mista volt. Hányszor voltunk szemtanúi, amint kisiskolás Béla fiát tanítgatta, oktat- gatta? Néha kevés sikerrel. Ha valamelyik kései hazatérő éjjeli álmából ébresztette fel, bosszankodott, zsörtölődött, de amikor megjelent az aj­tóban, ha hallott néhány hu­moros szót. nyomban elszállt minden haragja, s nevetett ő is. így őriztük meg magunk­nak. Többször már nem írja alá a bejelentkezési lapun­kat, hogy: szállásadó Lakatos Béla. Sírja a temető bejára­tának közelében van a rossz- nyeivek szerint ott is hű marad hivatalához, ott is ka­pus lett. Vissza már nem hozhatjuk Lakatos bácsit, mert ahová maga , távozott, az örök állás, de emlékét sohasem feledjük el! A főiskolások nevében­TtTZA ISTVÁN ívjMlpyPásra zip a* egri ^bszfnpü Vidám gyermeknóta szűrő­dik ki az egri Városi Művelő­dési Ház egyik szobájából. . Én vagyok a pásztorleány, Őrizem a kis kacsám...” Próba van. A Művelődési Ház bábszínpada évadnyitásra készül. A szobában felállított paraván mögött hat óvónéni: Szabó Eszter, Kriston Mária, Waldt Piroska. Mellau Vero­nika, Varga Magdi és Csató Irma játszanak egy mesedara­bot. Kozma Györgyné, a báb­színpad vezetője figyeli a játé­kot. Megtudjuk tőle. hogy ez év­ben sok meglepetés vár majd a gyermekekre. A bábcsoport új műsorokat tanult be, s va­sárnap már Füzesabonyban szerepeltek. Az Ezüstfurulya, Emidé és Amoda, a Csalavári Csalavér mesejátékok sok tap­sot csalnak ki majd a kis gyermekekből. Ez évben már felnőttek ré­szére is tanulna!? be műsort. Az egyik: A húrom narancs szerelme, és második előadás­nak egy esztrád-műsort tervez­nek. — Az eddigi módszerektől el­térően Marionett bábokat is alkalmazunk — mondja a szín­pad vezetője. — Ezek működési elve az, hogy az ujjakon zsinó­rokkal játszatjuk a bábokat. Megtudjuk még azt is, hogy egy-egy előadás bevételéből a megrendezésre kerülő gyer­mekrajz-kiállítás legjobb he­lyezettjeinek ajándékkönyve­ket vásárolnak. Lelkesedéssel s szeretettel készülnek a bábjátékosok, s bizonyára ilyen szeretettel is fogadják majd a kis nézők is műsorukat. (K. B.) EGRI VÖRÖS CSILLAG A félkegyelmű EGRI BRÓDY A csend világa GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kenyér, szerelem, féltékenység GYÖNGYÖSI PUSKIN Ketten a nagyvárosban HATVANI VÖRÖS CSILLAG A 13-as kedvenc I rn hírek ..KÖNYVELÉSI ISMERE­TEK” címmel tanfolyamot in­dít a inegyei titkárság október elején megfelelő létszámú je­lentkező esetében. A tanfolyam előreláthatóan 40 órás lesz. Részletes felvilágosítást a TIT megyei titkárság ad. HATVANI KOSSUTH Felfelé a lejtőn HEVES Nincs előadás PETERVASÄRA Anatol úr kalapja FÜZESABONY örvényben műsora t i saknem három évvel ez- . előtt ünnepelte az egész ! világ haladó közvéleménye a; nagy orosz író: F. M. Doszto- j jevszkij halálának 75. évfoi - í dulóját. Azóta is egyre több cikk, tanulmány eleveníti fel a lánglelkű író emlékét, mű­veinek színházi elődásaira pe­dig alig lehet jegyet kapni Moszkvában. Miért e hagy ér­deklődés Dosztojevszkij iránt? Nem kétséges, hogy Doszto­jevszkij a 19. század legna­gyobb művészei közé tartozás. Műveinek döbbenetes ember­ábrázoló ereje ma is csodá­lattal tölt ej mindenkit. Alko­tásai problematikusak ugyan, de ellentmondásaira megfelelő magyarázatul szolgál koráinak társadalomi a jza. Dosztojevsz­kij abban a korban élt, ami­kor a cári Oroszország job­bágyrendszere már hanyatló­ban volt és egyre inkább át­adta helyét a fejlődő kapita­lizmusnak, amely azonban csak újabb szenvedéseket zú­dított főleg az egyszerű em­berek fejére. A péná utáni hajsza demoralizál, a pénzes­zsák gátlástalan hatalma meg­növeli a megalázottaK ésmeg- szomorítottak végtelen sere­gét. Az író mindezt világosan látja. Műveiben a szenvedői?, az elesettek fájdalmát szólal­tatja meg, pőrére vetkőzted a kizsákmányoláson alapuló tár­sadalom szerkezetét, azonban egy sajátos kettősség folytán, amely őt és hőseit mindvégig jellemzi és amelynek okát életpályájában, valamint epi­leptikus betegségében is kell keresnünk, nem ismeri fel a kivezető utat és az ellen hir­det harcot, ami pedig éppen a kizsákmányolás, a megaláz­tatás és meigszomorítottság megszüntetését jelentené. Harc helyett megbékélést prédikál és úgy véli, hogy a szenvedé­sei? megtisztítják az embert. Persze ő is csak kerülő úton jutott el. a hamis próféciáig. A SZEGÉNY EMBEREK cí­mű regényében még a klasz- szikus orosz realizmus haladó hagyományait folytatja, azon­ban'1343 után, az európai for­radalmak leverése után, ami­kor ő rá is lesújt a zsarnok véres keze, a száműzetés, a börtön megtöri és egy megfé­lemlített, összetört, lelkében mélyen beteg embert csinál belőle. Ha azonban le is tért az orosz kritikai realizmus út­járól, elévülhetetlen érdeme, hogy szinte a végletekig fe­szített drámaisággal a nyomor, a szenvedés jeleneteire és a kar nagy kérdéseire irányítja a figyelmet és az elsők között jajdul fel mindannak az ele- settségnek, megtiprottságnal? láttán, amely az orosz földön is rohamoson fejlődő kapita- í lizrnus következménye. > rjosztojevszfkij a _ legna-< gyóbb lélekbúvárok kö- < zó tartozik. A lélek, a jellem < ábrázolásában kevés író tu- $ dott oly mélyre hatolni, mints 5. De az, amit elemző művé- s szete a mélységből felhoz, 11- s dérces nyomással nehezedik s az olvasóra. Alakjai megszál- S lőtt bőbeszédűséggel fejtik ki S gondolataikat, de ezeknek a > gondolátoknál? az a termesze- s tűk, hogy kife’ezhetetlenek S Valami mélyebb értelmet sej-> tünk mindig mögöttünk, mint > az álmokban, amelyek révén > olykor megvilágosodik a lrife-> jezhetetlen értelem. Doszto- í jevszkij az emberi lélek új > világát tárta fel. Olyan lelki > folyamatokat hozott a tudat ? világosságára, amelyek előtte ? teljesen kimondhatatlanok Z volta!?. A modern lélektan z hosszú ideig, lassú és nehéz-Z kés módszerekkel csak art Z igyekezett felhozni, amit Dosz- Z to jevszkij víziója hirtelen és< tömegszerűen vetített ki a lé­lek titkaiból. Hősei érdekesek. Z izgatóak De egv beteg világ- z ban élnek és táján ez a leg-z feltűnőbb ismertetőjelük. Hő- j sernek a leik-' ismeretét szói’- { nyű és . i bűnök z nyomjál?. magasz lázban ég ;k. vagy ? teljesen n* g- >. ének. A MAGYAR színházak álla­mosításának tízesztendős jubi­leumára országszerte nagy már a készülődés. Az ország minden színházában arról ta­nácskoznak a vezetőségek és a társulatok tagjai, milyen for­mában tudnák a legméltób­ban megünnepelni ezt a nagy, s jelentőségteljes eseményt. Egerben, a Gárdonyi Géza Színház vezetői is már hetek­kel ezelőtt összeültek a me­gyei tanács illetékeseivel, va­lamint a Dobó István Múzeum munkatársaival megbeszélni az ezzel kapcsolatos feladatokat. Utána nem sokkal Kozaróczy József művészeti titkár és Bakó Ferenc, a múzeum igaz­gatója a fővárosba utaztak, a Színháztörténeti Múzeumba, segítséget kérni a nagy s szép egri tervek valóra váltásához. A budapesti tárgyalások tel­jes sikerrel jártak. A Színház­történeti Múzeum az ötödik évadját most kezdő állandó egri színtársulat rendelkezé­sére bocsátja egy nagyszabású kiállítás rendezéséhez általá­nos színháztörténeti anyagát, valamint art a hatalmas doku­mentációs anyagot is, amely a jubiláló magyar állami szín­házak történetéről, fejlődéséről szól. Ez lesz tehat az egri színmű­vészek méltó megemlékezése az egy évtizeddel ezelőtt tör­tént eseményekről: színháztör­téneti kiállítás a Pedagógiai Főiskola dísztermében. Csak­hogy a tervezett, nagyszabású rendezvényhez mégsem ele­gendő a Színháztörténeti Mú­zeumtól kapott anyag. Kellene egy olyan összeállítás is. amely kizárólag a Heves megyei szí­nészettel, a műkedvelő csopor­tok sikereivel, a népi hagyo­mányok lelkes felelevenítőivei foglalkozik, messze, évszáza­dokra visszanyúlóan. MEGKEZDŐDÖTT a szor­galmas kutatómunka. A me­gyei tanács már az első per­cektől kezdve minden segít­séget megadott, úgyszintén tá­mogatta a munkát a Dobó Ist­ván Múzeum minden munka­társa, s tevékeny részt kértek a „külső erők”, Abkarovits Endre, Lőkös István és Sugár István is. A megyeszékhely négy középiskolája, valamint a Pedagógiai Főiskola tanulótár­sadalma ugyancsak bekapcso­lódott a munkába, úgyhogy a Megyei Levéltárban megkezd­ték azoknak a leveleknek, cik­Elókerülnek az egri színészet szép múltjáról regéló megsárgult lapuk •. keknek, egyéb írásos anyagok­- nak felkutatását, amelyek e- megye színészetének múltjáró. i beszélnek. A magyar színészet történe- 1 te tulajdonképpen 1790-tő kezdődik. Az egri kutatók azonban már 1788-ból is ta- ; láttak emléket, sőt megállapí­tották. hogy Moliére: Úrhat­nám polgár című művét Ma­gyarországon először egri diá- j kok műkedvelő színjátszó együttese mutatta be, száz esz­tendővel a párizsi premier után, tehát körülbelül 1769- . ben. A már meglevő anyagok kö- ' zött szó esik aztán Kelemei Lászlóról, az első magyar szín­házigazgatóról, — akiről az el­múlt esztendőben az egri iro- . dalmi színpadot nevezték el — j s színtársulatának Heves me- ' gyei vendégjátékairól. Későbt ’ Dérynéről kerültek elő külön- i böző emlékek, dokumentumok ■ S még ki tudja, mi mindenről ■ beszélnek a megsárgult lapok i újságcikkek tárgyi emlékek, s- megyében megfordult számta­■ lan társulattal kapcsolatban. A KIÁLLÍTÁS rendezőinek nem lesz hát okuk az anyag­hiány miatt panaszkodni. Sőt, annyi összegyűlik, hogy min­den bizonnyal futja majd a régi elképzelés valóra váltó­sára is. Ez pedig' az volt, hogy a megyei, s az egri színészet történetét könyv alakjában is az érdeklődői? kezébe juttat­hatják. Ha minden jól megy, a könyv az év végére meg is jelenhet. Addig azonban még nagy munkát kell végezniök a jubi­leumra készülőknek. További kutatások szükségesek, hogy ha nem is teljes, de legalább valóban nagy, s válogatható anyag kerüljön a november első napjaiban megnyíló kiál­lítás tablóira. A rendezők ezért az ország összes színhá­zának művészeit körlevélben kértél? fel, hogy közöljenek adatokat, történeteket, bocsás­sanak a Gárdonyi Géza Szín­ház vezetőségének rendelke­zésére olyan tárgyú anyagokat, amelyek összefüggésben van­nak egri, vagy Heveg megyei szereplésükkel 1949. előtt és a Egerben este fél 8 órakor: erdekhazassag (Petőfi-bérlet) Egercsehiben este fél 8 órakor: Warrenné mestersége színházak államosítása után. Ilyen segítséget azonban nerr csupán a színésztársadalomtó remél a rendezőség. Több szín­házszerető ember neve mái kitörölhetetlen betűkkel var feljegyezve a színházban. Jó lenne, ha példájuk egy­ben felhívásként is hatni azokra, akik Eger színészt' é nek múltjából valamilyen ki­állítható anyaggal rendelkez­nek, s mindannyian — termé szetesen a visszaszolgáltatás felelőssége mellet — a színhói rendelkezésére bocsátanak azo­kat. NAGY MUNKÁBA kezdtek a jubileumi kiállítás anyagii­nak összeállításával az egri színházi és múzeumi szakem­berek. A színházlátogató kö­zönségnek- — amely estéről es­tére megtölti a nézőteret, s miközben jól szórakozik, tanul nevelődik minden előadáson, nem gondolva másra —, sze­retnék megmutatni, honnar is indult el. s hová fejlődött napjainkig Heves megyében e színházkultúra. Ezért a való­ban nemes és minden áldoza­tot vállaló törekvésért is meg­érdemelnek minden segítségei azoktól, akik szeretik a szín« házművészetet. —*er „A félkegyelmű" bemutatóján a moszkvai Vahtangov-színházban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom