Népújság, 1959. szeptember (10. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-20 / 221. szám

1959. szeptember 20., vasárnap NEPÜJSAg 3 A szovjet kormány nyilatkozata lexetőségvá lasztás as egri Vegyesipari V. pártszervezeténél I vezetőségválasztó taggyűlések mérlege ■paekben a napokban ün- népi díszt öltenek a párt- «zervezetek helyiséged, s ün­nepi ruhát maguk a kommu­nisták is. A taggyűlések, ame­lyeken mérleget vonnaK a vég­zett munkáról, általában és ezen belül konkrétan is min­den párttagról, a taggyűlések, amelyeken új vezetőséget vá­lasztanak a kommunista kö­zösségek, — méltók arra, hogy ünneppé váljanak pártunk életében. Nemcsak azért, mert egy történelmi időszak lezárá­sát jelentik, nemcsak azért, mert számvetést tesznek, ha­nem azért is, mert egy új, nem kevésbé történelmi idő­szak Kezdetét is, az MSZMP kongresszusának előkészítését is jelentik. Erőt és hitet adnak hát ezek a taggyűlések és reális ala­pot, éppen a végzett munka értékelése alapján is ahhoz, hogy a kommunisták bizton és eredménnyel oldják majd meg mindazt a sok és nem könnyű tennivalót, amely egy szocia­lizmust építő országban a pártra, a párt tagjaira hárul. A majd félezer kis, vagy nagyobb kommunista közösség kétharmadában lezajlottak már ezek a taggyűlések, sok ezer párttagunk, munkás, pa­raszt, értelmiségi hallgatta és vitatta meg a vezetőség be­számolóját. nézett szembe egy kicsit saiát magával is. saját és szűkebb pátriája holnarrá- val is. És ez a szembenézés, a taggyűlések zömében, megfele­lő kritikán szellemmel, a végzett munka őszinte értékelésével, a sorcmlevő feladatok helyes ér­telmezésével párosult. A vezetőségi beszámolók igyekeztek, sokoldalúan tükrözni egy-egy pártszervezet életét, a kommunisták helyt­állását, példaadását a munká­ban, a mindennapi életben, a párttagság ideológiai, eszmei felkészültségét; és természet­szerűleg gazdagon esett szó ma­gának a vezetőségeknek mun­kájáról is. Kevés volt az ál­talánosítás, kevés a szólam, általában lényegretörő, vitára ösztönző és elemző volt a be­számolók zöme, s mindez egy­úttal a taggyűlések megfelelő előkészítését is dicséri. Ha hozzávetjük még ehhez, hogy a taggyűlés résztvevői­nek arányszáma is magas volt, ipari üzemekben a 95 száza­lékot is elérte, s hogy alig akadt egy-két helyen igazo­latlanul távolmaradó a vezető­ségválasztásról, rögtön nyil­vánvalóvá válhat mindenki előtt: jó, pezsgő, eleven volt a vezetőségválasztó taggyűlések túlnyomó része, valóban alkal­mas volt arra, hogy elhatározó erejű döntések szülessenek. A vezetőségválasztó tag- gyűlések egyenlege jó oldalára kell sorolni; hogy a nagyszámú hozzászóló, kom­munista felelőssége tudatában beszélt üzeme, termelőszövet­kezete. községe terveiről, a termelés további feladatairól, a kongresszusi felajánlások teljesítéséről. Selypen a Zsófia Malomban, Egerben a Bútor­gyárban és a Dohánygyárban még újabb felajánlást tettek a Kongresszus tiszteletére a fel­szólaló kommunisták. Szám « községünkben a községfejlesz- tési tervek végrehajtását is megvitatták, termelőszövetke­zeteink jórészében pedig az Őszi munka, a. szövetkezet megszilárdításának problémá­ja szerepelt gazdagon, a be­számolóban éppen úgy, mint a hoz zászól ásókban. Ezeken a taggyűléseken ke­rült sor a vezetőségek út­választására. A taggyűlés részvevői mély felelősségér­zettel döntöttek ebben . a kér­désben is, tudva, hogy párt­szervezetük további sikeres munkája nem utolsósorban ép­pen attól is függ, kik kerül­nek a kommunista közösség élére, kik tudják a legméltób­ban képviselni és megvalósí­tani a taggyűlések határoza­tait. A tapasztalatok azt iga­zolják, . hogy már a jelölő bi­zottságok megfelelő munkát végeztek, hiszen mindössze 15-20 elvtársat nem fogadott el a bizottság'javaslata ellené­re a taggyűlés. Ez, a szám vi­szont azt is igazolja, hogy biz­tosítva volt a pártdemokrácia, hogy a t.agok nemcsak élhet­tek, de éltek is — ahol ennek szükségét érezték — párt adta jogukkal. (~]sak helyeselni lehet, hogy mindenütt bekerültek a vezetőségbe — például a Hat­vani Konzervgyárban is — azok a régi vezetőségi tagok, akik munkájukkal, példaadá­sukkal, eszmei, ideológiai fel- készültségükkel bebizonyítot­ták, hogy méltók és alkalma­sak továbbra is erre a megtisz­telő megbízatásra. A pártszer-, vezetek élére kerültek között kellő , számban kaptak helyet elsősorban a munkások, ter­melőszövetkezeti parasztok, de az értelmiségiek legjobbjai is. Igen'érdekesen tükrözi egyéb­ként a vezetőségek újjáválasz- tása a megyénkben is végbe­ment történelmi változást, a szocialista mezőgazdaság szer­vezésének nagyszerű eredmé­nyeit: lényegesen emelkedett a szövetkezeti tagok, s csökkent Az egyéni gazdák aránya a pártvezetőségekben. Az eddig lezajlott vezetőség- választó taggyűlések tehát azt a fejlődést példázták, amelyen egész pártunk, s azon belül a kommunisták nagy közössége keresztül ment az elmúlt esz­tendők alatt is. Példázták a megnövekedett felelősségérze­tet, a párttagság eszmei, politi­kai felvértezettségének növe­kedését, a párt egységének erő­södését, a párt és a tömegek közötti kapcsolat állandó fejlő­dését. Öröm erről szólni, írni, alap ez pártunk további mun­kájához. az újabb sikerekhez, amelyekben minden bizonnyal részünk lesz, ha nem is kevés nehézség leküzdésével. De éppen ezek a nehézségek, az eddiginél is. felelősségtelje­sebb munka, a nagyobb célok és feladatok, amelvek az egész országra, s azon belül is első- sórban a kommunistákra vár­nak. szükségessé teszik, hogy szó essék néhány olyan jelen­ségről is, amelyek eddig nega­tív velejárói voltak a vezető­ségválasztó taggyűléseknek. Elég gyakori tapasztalat volt, hogy maguk a vezetőségi beszá­molók és ennek nyomán a hoz­zászólások is, meglehetős túl­zott „derűlátással” vizsgálták a végzett munkát Elbizakodott­ság volt tapasztalható több he­lyen, amely az elért kétségte­len eredmények reális értéke­lése, s ebből fakadóan az előt­tünk álló feladatok helyes fel­mérése helyett majdhogynem könnyed kézlegyintésig egysze­rűsítette a holnap munkáját. Nem arról van szó, hogy nincs okunk és jogunk derűlátásra, még kevésbé arról, hogy ne bízzunk saját erőnkben, hitünk­ben, de könnyedén venni azt. ami előttünk áll, túlbecsülni saját erőnket: ez egyet jelent saját magunk lefegyverzésével. És eszmei, ideológiai felvórte- zettség, a feladatok nehézségei­nek józan megítélése nélkül, majdan nem lenne okunk büsz­kélkedni ... Sőt! sem tartozott a taggyű­lések egyenlege jó olda­lára. hogy több helyütt, első­sorban a hivatali ieilegű párt- szervezetekben. de még né­hány üzemünkben is, nem mer­tek a kommunisták bátran és őszintén bírálni — félve a hi­vatali, gazdasági vezetés eset­leges „válaszától”. Hozzátarto­zik az igazsághoz, hogy ebbe belejátszott ezeken a taggyűlé­seken, hogy vezetőségi beszá­moló sem adott alapot, okot a nyílt kritikára. A taggyűlés a kommunisták fóruma.1 a Párt éltető ereje a harcos, őszinte, kommunista bírálat: enélkül egy tapodtat sem tudunk to­vább haladni. Hát hol használ­hatnák ezt az „eszközt’ a leg­eredményesebben, ha nem ép­pen a kommunisták legfonto­sabb tanácskozásain. Egyetlen vezető, egyetlen ember sem te­het adminisztratív lépést, egyetlen ember sem éreztetheti a bírálóval szemben, hogy „ne­heztel" a kapott kritikáért. Il­letőleg teheti, de ekkor a párt­tal, az állammal kerül szembe. A további taggyűlések sike­rét jelentősen előmozdíthatja az is, ha az eddiginél i§ konk­rétabb, közvetlenebb, a helyi problémákat elemzőbb lesz a vezetőségek beszámolója. Álta­lános frázisok, „országos érvé­nyű” megállapítások nem vi­szik előbbre egyetlen pártszer­vezet. s ezen keresztül az egész párt ügyét sem. ß eszélni kellett ezekről a problémákról, beszélni még akkor is. ha a megtartott taggyűlések fénye túlragyog az ott elkövetett hibák árnyain. De mi tudunk és akarunk ta­nulni a kis hibákból, éppen azért, hogy r.agvobbakat ne kö­vessünk el. Minden biztosíték megvan ahhoz, hogy ezekre a nagyobb hibákra ne kerüljön sor, hogy a még hátralevő tag­gyűlések is alkalmasak legye­nek a várt. további munkájának segítéséhez. a kommunista mozgalom tovább erősítéséhez mindazokhoz u nagy feladatok­hoz. amelyeket egész népünk de elsősorban is u kommunis­ták elé tűz majd j> Magyar Szó cialista Munkáspárt ".agyjelel tőségű kongresszusa. Gyurkó v Mióta megkezdődtek a ve­zetőségválasztó taggyűlések, jónéhány nagyobb létszámú pártalapszervezet ünnepélyes vezetőségvélasztó taggyűlésé­ről már beszámoltunk, ezúttal az egri Vegyesipari Vállalat 20-nál kisebb taglétszámú pártszervezetének a napokban megtartott taggyűléséről adunk tudósítást. A nagyobb létszámú párt- szervezetek taggyűléseihez ké­pest a vegyesipari kommunis­ták összejövetele külsőségek­ben nem volt olyan ünnepé­lyes, tartalmában azonban sok hasonlóságot mutatott. A beszámoló aránytalanul sokat foglalkozott az ország és a vállalat gazdasági ügyeivel, s ez azt hozta magával, hogy a vitában felszólalók egy ré­sze is a pártszervezet munká­jának értékelése helyett in­kább termelési értekezletre való ügyekről beszélt. Feltétíenül dicsérhető volt ezen a vezetőségválasztó tag­gyűlésen a bírálat bátor alkal­mazása. A bírálaté, melyet öt­letek, javaslatok követtek, hogy minél előbb ki tudják javítani azokat a hibákat, me­lyeket a taggyűlésen feltártak a kommunisták. Liptai Sándor, az alapszer­vezet párttitkára a vezetőség beszáínolójában jogosan álla­píthatta meg: „itt a mi alap­szervezetünknél annak dacára, hogy nem nagy a létszám, -mégis helyesen alkalmazták. a bírálatot, az önbírálatot, s ez azt bizonyítja, hogy a párt- szervezet minden tagja arra törekszik, hogy tovább javít­sák munkájukat — egymás munkáját”. Ami az eredményeket illeti, Liptai elvtárs azt is megálla­píthatta, hogy ez év első fe­lében különösen szép ered­ményeket ért el a vállalat. Kedvezően megváltozott a dolgozók munkafegyelme, konkrét -elképzeléseket tartal­maznak részleges leszerelési, intézkedésekről. Meggyőződése, hogy ezek a javaslatok jó ala­pot szolgáltatnak a megegye­zéshez e létfontosságú problé­mában. Ami az atomfegyver-kísérle­tek megszüntetését illeti, a szovjet kormány e kísérletek haladéktalan és örök időkre szóló megszüntetése mellett foglalt és foglal állást. A szovjet kormánynak mély­séges meggyőződése, hogy a leszerelési probléma javasolt gyökeres megoldása alapvető változást hozna a nemzetközi munkáerkölcse és a párt már­ciusi határozata szellemében végzik feladataikat. A kommunisták példamuta­tásáról is sok szó esett a be­számolóban — s okkal —, mert bebizonyosodott, hog}' amikor a kommunisták lelkiismerete­sen, szorgalmasan végazték munkájukat, a, pártonkívüliek is becsületbeli ügynek érezték a lelkiismeretes^ szorgalmas munkát. A beszámoló Nagy József és Szeredi elvtársakat dicsérté meg példamutató munkájukért, de megemlítette, hogy a kommunista példamu­tatás az utóbbi időben kevés­bé érezhető. S ez azt hozta, hogy baj van a munkafegye­lemmel s ennek következtében a termelés is visszaesett. Ezért egyaránt hibás a pártvezetőség, de minden kommunista is, hi­szen elnézték, hogy még a párt­tagok is lazítsák a munkafe­gyelmet, nem használják ki a munkaidőt, sőt sok esetben még borozgatás is folyt mun­kaidő alatt. Ezért javasolta a beszámoló­ban Liptai elvtárs, hogy a pártszervezet tagjainak sokkal alaposabb politikai felvilágosí­tó munkát kell ^végezni, na­gyobb segítséget kell nyújtani, jobban kell ellenőrizni a vál­lalat gazdasági vezetését, majd az új vezetőség nagyobb, ará­nyú támogatására hívta fel a pártagok figyelmét. A beszámolót követően a pártvezetőség határozati javas­latát ismertették a kommunis­tákkal. Dicséretükre legyen mondva — s ez a vita alapos­ságát, hasznosságát is bizo­nyítja csaknem duplájára bővült a határozati javaslat, mire/ elfogadásra került. A pártmunka elosztásától kezdve, a KISZ-szervezet munkájának megjavításáig, a termelés párt- ellenőrzésétől kezdve, a dolgo­zók között végzett politikai munkáig igen sok lényeges — kapcsolatok fejlődésében, meg­teremtené a népek békés életé­nek feltételeit. A szovjet kor­mány felhívja a világ vala­mennyi országának kormányát, elsősorban a nagyhatalmak, ama országok , kormányait, amelyek a leghatalmasabb had­sereggel rendelkeznek, állandó tagjai a Biztonsági Tanácsnak és amelyekíe különös felelős­ség hárul a népek előtt az egye­temes biztonságért, hogy hala­déktalanul és vállvetve lássa­nak hozzá az általános és teljes leszerelés megvalósításához. (MTI) a pártszervezet munkáját ered­ményessé tevő — javaslatot fűztek a pártvezetőség tervé­hez. A vita, bár nehezen indult, sok bátor bírálatot tartalma­zott. Az egyik párttag a párt- vezetőséget bírálta, mert nem vették észre, hogy az első fél­év után visszaesett a termelés, nem kutatták ennek az okát. nem volt megfelelő a pártszer­vezet termelés-ellenőrzése. Fel­hívta a figyelmet arra is. hogy tovább kell javítani a párt- szervezet és a vállalat dolgozói- j nak kapcsolatát. j A bírálatból kijutott nemcsak | a pártvezetőségnek, de a saját hibáját elhallgató volt műsza- I ki vezetőnek is, aki — a párt- j tagság szerint — hozzájárult I ahhoz, hogy csökkent a munka termelékenysége. Prokai Ferenc arról beszélt, hogy a kommunisták fnindany- nyiun felelősek a vállalatnál levő visszaeséséit, és szigorúan fel kell lépni a bibék elköve­tőivel szemben, hogy a munka újból, eredményesen haladjon. A vállalat két és féléves munkáját Gyetvai Sándor igaz­gató ismertette. Nagy József kőműves azt tet­te szóvá, hogy a termelékeny­ség visszaesésének oka az, hogy nincs megfelelő szerszám, nincs megteremtve a folyama­tos munka műszaki feltétele s ez könnyen balesetet okozhat. Rontotta a taggyűlés han­gulatát, hogy néhány kommu­nista túlságosan fitogtatta sa­ját érdemeit. Az hogy a vitában csak­nem minden kommunista fel­szólalt, igen pozitív eredmény­nek mondható s feltétlenül hozzájárul ahhoz, hogy a Ve­gyesipari Vállalat pártszerve­zete a jövőben eredményeseb­ben végezhesse munkáját A régi pártvezetőség lemon­dása után egyhangúlag válasz­totta meg újra a tagság Liptai Nándort és Prokai Ferencet. Á Tárosi pártértekezletre szintén Liptai Scnnior elvtársat válasz­tották meg küldöttnek, tanács­kozási joggal pedig Gyetvai Sándor igazgatót javasolták. Végeredményben elmondha­tó! hogy ez a kis létszámú pártszervezet az új vezetőség irányításával, nagy igyekezettel kezd majd hozzá a vállalatnál levő bokros hibák kijavításá­hoz. Ez az akarat csendült ki a kommunisták szavaiból, mi­közben keményen bírálták a pártszervezet életében előfor­duló hibákat, hogy sok hasz­nos, értékes javaslatot adtak a hibák kijavításához. Kovács Endre i gi -feltételekkel rendelkeznie- kell, E szerv feladatkörének és- meghatalmazásának összhang­- ban kell álmia a leszerelési in­- tézkedések léllegével. " A szovjet kormány azt java­solja, hogy az általános és tel- . ies leszerelési programot lehe- ■ tőleg rövid idő. négy esztendő -, alatt valósítsák meg. következők : Az államok fegyveres erői- : bek birtokában levő fegyver- i zetet és haditechnikát olyan mértékben csökkentik, hogy a . megmaradó fegyverzet-mennyi­ség megfe'elien a. fegyveres erők megállapított színvonalá­nak. * a höret késők: ' geií területekről a nemzeti ha- : tárokon belülre vonják vissza és feloszlatják. 11 következők: dését haladéktalanul meg kell vitatnia a Biztonsági Tanács­nak és az ENSZ közgyűlésé­nek, mégpedig meghatalmazá­suknak megfelelően. Magától értetődik, hogy a szovjet kormány reálisan akar­ja megítélni a jelenlegi helyze­tet, ezért, ha a nyugati hatal­mak most valamilyen oknál fogva nem hajlandók bele­egyezni az általános, és teljes leszerelésbe, a szovjet kor­mány, akárcsak korábban, haj­landó megállapodni a többi ál­lammal részleges leszerelési in­tézkedésekben. valamint a biz­tonság (megszilárdítását célzó részleges intézkedésekben. A szovjet kormány véleménye szerint a legfőbb ilyen intéz­kedések a következők: 1. Ellenőrzési és felügyeleti övezet létrehozása bizonyos nyugateurópai országok terü­letén, amelyben csökkentenék a külföldi csapatokat. 2. Atomfegyvermentes, öve-i ízet létrehozása Közép-Euró" pában., ' 3. Az összes idegen csapatok kivonása az európai államok területéről gs az idegen terüle­teken levő katonai támaszpon­tok megszüntetése. 4. Megnemtámadási egyez­mény megkötése a NATO tag­államai és a varsói szerződés tagállamai között. 5. Mégállapodás a váratlan támadások megelőzésének kér-' désébed. A szovjet kormány helyén­valónak tartja, hogy emlékez­tessen az 1955. május 10-i le­szerelési javaslataira, amelyek ben történő végrehajtásának . ellenőrzésére nemzetközi ellen- ' őrző szerv alakul, melynek tag- . ja lesz minden állam. Az ellen- | őrző szerv személyzetének ösz- . szetétele nemzetközi, az igazsá- . gos földrajzi elosztás elvének figyelembevételével. , A nemzetközi ellenőrző szerv­nek a szigorú ellenőrzés, elvég­zéséhez szükséges összes anya­kas.z intézkedései a csökkentik. A többi állam hadseregének létszámát arra a színvonalra szállítják le, amelyet az ENSZ közgyűlés külön ülésszaka, vagy irz általános és teljes le­szereléssel foglalkozó világkon­ferencia megállapít. eakass intézkedései < gén területeken levő katonai támaszpontokat. A csapatokat és. a katonai személyzetet ide­tzakasz intézkedései gazdaság anyagi támogatására, valamint a gazdaságilag elma­radott országok széleskörű gaz­dasági és technikai megsegíté­sére kell felhasználni. Az általános és teljes lesze­relés befejeztével — ami ma­gában foglalja a fegyveres erők összes fajtáinak felszámo­lását, az összes fegyverfajták, köztük a tömegpusztító (nuk­leáris, rakéta-, vegyi, bakté­rium) fegyverek megsemmisí­tését, — a nemzetközig ellen­őrző szerv szabad betekintést nyer minden leszerelési ob­jektumba. Az ellenőrző szervezet légi felügyeleti és légi fényképé­szeti rendszert létesíthet az ál­lamait területe fölött. Az általános és teljes lesze­relési program megvalósítása során a fegyveres erők külön­böző fegyvernemei között egé­szen áz állam összes fegyveres erőinek felosztásáig pregmarad az az arány, mely a leszerelési egyezmény hatálybalépésének pillanatában fennállt. • Az államok az általános éé' teljes^’' leszerelési program ot szigorúan a szerződésben meg­határozottidőpontokban hajtják végre. Végrehajtását nerft le­het félbeszakítani, vagy füg­gővé tenni olyan feltételek tel­jesítésétől, amelyek a szerző­désben nem szerepelnek. Arra az esetre, ha valamely állam megkísérli megkerülni, vagy megszegni az általános és teljes leszerelésről , szóló megállapódást, a szerződésben fel kell venni egy Olyan cik­kelyt, amely előírja, hogy a szerződés megszegésének kér­(Folytatás a 2. oldalról) kötelékek maradnának, amelvel köhnyű lőfegyferrel rendelkez nek és kizárólag azt a cél szolgálják, hogy fenntartsák ; belső rendet és megvédjék a: állampolgárok személyi biz, tonságát. Az általános és teljes ’.esze relést célzó intézkedések ideje Az első sza Megfelelő ellenőrzés mellet a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok és a Kínai Népköztársa­ság fegyveres erőinek létszá­mát külön-külön 1 700 000-re Nagy-Britannia és Franciaor­szág fegyveres erőinek létszá­mát külön-külön 650 000-rí I második s. Befejezik az államok meg­maradt fegyveres erőinek fel­számolását. Megszüntetik az összes ide­A harmadik , Megsemmisítik a nukleáris és a rakétafegyverek összes fajtáit. Megsemmisítik a légierő anyagi részét. Hatályba lép a vegyi és bak­teriológiai hadviselési eszközök előállításának, birtoklásának és raktározásának tilalma. A ve­gyi- és baktérium fegyver- készletekkel rendelkező álla­mok ezeket a készleteket nem­zetközi ellenőrzéssel megsem­misítik. Megtiltják a háborús célokat, a fegyverek megszerkesztését és a haditechnikát szolgáló tu­dományos kutatásokat Megszüntetik a hadügymi­nisztériumokat a vezérkaro­kat az összes katonai és félig katonai intézményeket és szer­vezeteket Megszüntetik a toborzásokat és a katonai kiképzést. Az ál­lamok kötelesek törvényes úton megtiltani az ifjúság ka­tonai kiképzését. Az államok saját .alkotmány­jogi, eljárásaiknak megfelelően olyan törvényeket hoznak, ame­lyek megszüntetik a ’ katonai szolgálat minden formáját Megtiltják minden katonai és félig katonai intézmény és szer­vezet nyilvános vagy titkos új­jászervezését. Megszüntetik a katonai ren­deltetésű kiadások minden faj­táját. mind az állami költség- vetésben, mind a társadalmi szervezeteknél. Az általános és teljes leszerelés következtében felszabaduló anyagi eszközöket a lakosságra kivetett - adók csökkentésére, vagy teljes megszüntetésére, a nemzet­

Next

/
Oldalképek
Tartalom