Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-28 / 201. szám
4 népújság 1959. augusztus 28.. péntell Növekvő takarékosság és az OTP néhány nroblémáia LAPUNK HASÁBJAIN rendszeresen, beszámolunk a pénztakarékosság egyre növekvő eredményeiről, a takarékossági mozgalom örvendetes térhódításáról. A takarékossági mozgalom az idén változatlan ütemben terjed megyénkben. Különösen szembetűnő ez akkor, ha a jelenlegi eredményeket a néhány évvel ezelőttivel hasonlítjuk ossz»-:. 1955-ben mindössze 20 ezer embernek volt takarékbetétkönyve a megyében. Jelenleg megközelíti a negyvenezret a megyei betétesek száma. A betétállomány az 1955-ös 9 millió 800 ezerről ez idő alatt több mint 70 millió forintra emelkedett. A KST-tagok száma 1955-ben 633 volt, jelenleg 10 500 fő, akik 1955-ben 85 ezer forintot, az idén pedig már 871 000 forintot tesznek félre havonta. Nagymértékben emelkedett az iskolás gyerekek takarékossági kedve is Míg az 1954—55-ös tanévben 1 076 000 forint értékű taka- rékbályeget vásároltak, az 1958—59-es tanévben már mintegy 2 400 000 forint értékű bélyeg fogyott el. íerimészetesen a megnövekedett betétforgalom mellett nőtt az Országos Takarékpénztár egyéb tevékenysége is Az OTP évente sok ezer dolgozónak ad kölcsönt családi ház építésére, különféle cikkek beszerzésére, házhely-vásárlásra és számos más célra. Jelenleg a megyében mintegy 11 000 dolgozó van, aki igénybe veszi az OTP valamelyik hitelakcióját. Csak Eger városban 4100 hiteles ügyfele van a takarékpénztárnak. A FENTI TEVÉKENYSÉG mellett a megyei takarékpénztári hálózat a lakosság rendelkezésére áll még a népszerű totó-, lottó-szelvények for- galombahozatalával. házhely- értékesítéssel. öröklakás építési- és lakásszövetkezeti akciójával, valamint számos más ügyben is. A lakosság mindennapos pénzügyi dolgainak intézése mellett még a tanácsok közhasznú beruházásainak keresztülvitelét is elősegíti a Takarékpénztár azzal, hogy nagyösszegű hiteleket bocsát a tanácsok rendelkezésére, községfejlesztési célokra. Az elmúlt évben az OTP a megyében 880 ezer forintot biztosított községfejlesztési célokra a tanácsoknak. A takarékpénztár tevékenységének kiszélesítése többszörösére növelte az ügyfélforgalmat. Az OTP felkészült a megnövekedett feladatok ellátására, a lakosság gyors és kényelmes kiszolgálására: növelte a megyében a fiókok számát. ie- lentősen emelte a dolgozók létszámát. Egyre sürgetőbben jelentkeznek azonban égető problémák az OTP-fiókok egy részének szűk méretei miatt, amely rövid időn belül akadályozójává válik a lakosság megfelelő kiszolgálásának. A helyhiányt legelőször is magánál az egri megyei irányító fióknál, említjük meg. Ma már 38-an intézik a lakosság ügyeit akkora helyen, ahol néhány évvel ezelőtt fele annyi dolgozó is éppen csak. hogy megfért. Nem beszélve a forgalom nagyarányú növekedéséről, amit bizonyítanak a takarékossági mozgalom és a hiteltevékenység • számai. Naponta átlagosan 750 ügyfél pénztári be- és kifizetését intézik el, nem beszelve arról a több száz emberről, akik különféle ügyekben keresik fel a • fiókot. Érthető, hogy ilyen körülmények között, az ügyfelek köréből nemegyszer hangzott el észrevétel, a helyhiányból adódó kényelmetlenséggé!, és az ügyintézési késedelemmel kapcsolatban. A takarékpénztár már hosszú idő óta igyekszik is ezen a helyzeten változtatni, a fiókot nagyobb helyiséghez juttatni. Van is remény arra, hogy megoldódik ez a probléma, és a takarékpénztár nagyobb helyiségbe költözhet. SAJNOS. NEM ILYEN biztatóak a kilátások a megyei hálózatban. A legrosszabb körülmények között talán a pé- tervásári fiók működik. Sze-' mélyesen is meggyőződtünk arról, hogy a jelenlegi helyiség bank célra egyáltalán nem alkalmas és a fiók öt dolgozója szűk helyiségben intézi a lakosság ügyeit a község legszélén levő romos, volt Keg- levich-kastély egyik helyiségében. A fiók dolgozói elmondták, hogy nem egy lakos akad, aki eppen e mostoha körülmények miatt — mivel kiesik a központból — nem teszi megtakarított pénzét takarékba. Pedig az érdeklődés itt is megvan. A fióknak majdnem 200 betétes ügyfele van, akiknek betétállománya közel 300 ezer forint. A körzetben levő postahivatalokkal együtt kétmillió forintot is meghaladja a környékbeli lakosok pénzmegtakarítása. Az említett betétesek mellett még több mint száz hiteles ügyeit, 13 iskola több mint 2100 tanulójának taKarékbélyeg-gyűjté- sét, a környék totó-lottó-szal- vénnyel való ellátását is intézik. Igaz, nem könnyű Petervá- sárán alkalmasabb ÖTP helyiséget találni, vagy kialakítani, de a lakosság kérése, hogy esetleges helyiségcserével keressenek valami megoldást az illetékesek. HASONLÓ A HELYZET Füzesabonyban is, ahol hat dolgozó intézi az előbbihez hasonló kis helyiségben a lakosság ügyes-bajos dolgait. Sőt, a megnövekedett forgalom már új dolgozók beállítását tenné szükségessé, de nern tudják őket hová leültetni. Nem is beszélve arról, hogy a fontos ügyiratokat sem tudják hova tenni, irattár hiányában a pult alatt és az ügyféltéren elhelyezett szekrényben összezsúfolva kénytelenek tartani, s ez hátráltatja egy- egy ügy elintézését. Pedig a füzesabonyi járás területén is egyre növekszik a lakosság érdeklődése a takarékosság iránt, ami megnyilvánul abban, hogy alig 1956 augusztusában 800 000 forint. volt az egész járás takarékbetétállománya, addig ma az ötmillió forintot is meghaladja. A fenti helyiségproblémák megoldását a lakosság igényli. Csak akkor számíthatunk a takarékossági mozgalom további elterjedésére, a betét- állomány további növekedésére, ha a takarékosság előnyeinek, hasznosságának további népszerűsítése mellett az illetékesek gondoskodnak megfelelő takarékpénztári fiókok kialakításáról, ami. egyben a gyors és kényelmesebb ügyintézés kiszolgálását is jelentené. Kiss Béla 1959. augusztus 28., péntek 1749-ben született J. W. Goethe. 1946-ban alakult meg a Koreai Munkáspárt-. v? Névnap O Ne feledjük: szombaton: - ERNESZT — AZ APCI Fémtermia Vállalat KISZ-fiataljai jól sikerült tanulmányi kiránduláson vettek részt Visegrá- don. A költségeket a kulturális rendezvények bevételéből biztosították.- BEFEJEZÉSHEZ közeledik Gyöngyösön az új kertmozi előtti térség parkosítása. Mire sor kerül a hagyományos gyöngyösi szüret ünnepségeinek lebonyolítására, már gyönyörű pázsitos parkot talál itt a városba érkező idegen. — MAKLÄR községben a legutóbbi tanácsülésen az 1958—59-es oktatási év tapasztalatait, valamint a jövő évi oktatással kapcsolatos feladatokat beszélték meg. — OKTÓBER végére elkészül Tófalunál az új Tarna- híd. A mintegy félmillió forintos költséggel készülő új létesítmény építéséhez a község lakossága társadalmi munkával is hozzájárult.- A ZAGYVASZÁNTÓI KISZ-fiatalok vendégszerepléssel egybekötöttt kiránduláson voltak Bujákon. A fiatalok két napot töltöttek a népművészetéről híres Nóg- rád megyei községben.- MEGTÖRTÉNT a gyön- gyösoroszi Február 24 Terme- íőszövetkezétben az új terület birtokbaadása. A régi területen már megkezdték egy traktorral a szántást, az új területen a hét végére befejezik ezt a munkát. FILM: Megtört a jég SZÍNES. DÁN FILM A messzi Észak csodálatosan szép tájain játszódik a „Megtört a jég” című színes, dán film. amely egy szerelem történetét mondja el. A filmet az egri Kertmozi mutatja be szeptember 2-ig. Zenész és énekes vizsgák Egerben Az Országos Szórakoztató. Zenei Központ vizsgabizottsága Heves megye területén 1959. október 1-től 15-ig bezárólag zenész és énekes vizsgáztatásokat,, valamint kategória-javító vizsgáztatásokat tart. Jelentkezhetnek mindazok, akik hivatásos zenészek akarnak lenni, vagy kisegítő-zenész működési engedélyt kívánnak megszerezni. Jelentkezhetnek továbbá mindazok a zenészek, akik az 1955-ös vizsgán szerzett kategóriájukon változtatni kívánnak. Mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG: Szerelem csütörtök EGRI BRÖDY: Szigetlakók EGRI KERTMOZI: Megtört a jég GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Odüsszeusz GYÖNGYÖSI PUSKIN: Rendkívüli történet, I—II. rész MÁTRA KERTMOZI, GYÖNGYÖS.: Koldusdiák HATVANI VÖRÖS CSILLAG:- Egy dal száll a világ tförti! ‘ HATVANI KOSSUTH: A kis hazug HEVES: Nincs előadás PÉTERVÁSARA: Nincs előadás FÜZESABONY: Nincs előadás I Feltételek uj tagok vizsgáztatásánál: 18 éves életkor, középiskolai érettségi (a vizsgabizottság jóváhagyásával kivételes esetben 8 ai- ’talános iskolai végzettség) és a kiadott vizsga-anyag ismerete. Kategória javításnál: a kiadott vizsgaanyag ismerete. Jelentkezési határidő: 1959. szeptember hó 15. Jelentkezni lehet személyesen Egerben az Országos Szórakoztató Zenei Központ Heves megyei megbízottjánál, minden kedden és szerdán délelőtt 19 órától .. délután 8 óráig, Eger, Jezsuita utca 5. szám alatt. A vizsga-anyag minden jelentkezőnek kötelezően 3 forint A pénzt a jelentkezéskor kell befizetni a vizsgaanyag átvétélekor. A vizsgára jelentkezők bővebb felvilágosítást, a személyes jelentkezésük alkalmával az OSZK Heves megyei megbízottjától kaphatnak. A vizsgára jelentkezők a vizsga helyéről és pontos idejéről írásbeli értesítést kapnak. Vizsgadíj új jelentkezőknél 59 fo- lint, kategória-javításnál 20 forint. A vizsgáéiját a vizsga napján a vizsgabizottságnak kell elismervény 1 ellenében befizetni. ....... Ez úton kérjük a vizsgára Jelentkezőket, hogy a jelentkezési határidőket feltétlenül tartsák be, mert határidőn túl jelentkezőket már nem fogadunk el. Bäder Rúzsa Pál, az Országos Szórakoztató Zenei I Központ Heves megyei megbízottja 46. Eljön majd az idő, amikor nyíltan felléphetünk. Most pedig rátérek a területi beosztás ismertetésére. A kommunisták olyan közigazgatási beosztást teremtettek, amely nem felel meg a Keresztény Front államának. A mi tervünk az, hogy az országot hat kormányzóságra osztjuk, s minden kormányzóság székhelye egy-egy püspöki székhely. Ez a rendszer biztosítja majd, hogy érvényt tudjunk szerezni elgondolásainknak. A hat kormányzóságot mozgalmunk történelmének nagyjairól nevezzük el. Az Eger székhelyén alakítandó kormányzóságot például Pázmány Péterről fogjuk elnevezni. Ideje lesz, hogy a Keresztény Pront győzelme és államának létrejötte után ilymó- don is tisztelegjünk Pázmány nagy emléke előtt. Bizonyos vagyok benne, hogy ha Pázmány élne. akkor velünk együtt harcolna a vörösök ellen. — Egyetértünk — szólt közbe Kelemen István. — Gondoskodni fogunk arról is, hogy a Keresztény Front szellemiségét széles körben hirdesse a sajtó és a rádió, annak alapján neveljék az új generációt az iskolákban. Engedtessék meg nekem, hogy szó szerint felolvassak egy részi programunkból, amely tömören foglalja össze a sanyarú jelent, amely a Keresztény Front államának idején már csak rossz emlékű múlt lesz: „Borzalommal kell gondolnunk a közelmúlt nehéz éveire. Nemcsak a vér és a könny, nemcsak a hivatásnélküli robot, nemcsak a szörnyű bizonytalanság stb. volt az, ami embert pusztított, hanem a szellemi, erkölcsi bilincs, amely azt a szörnyű mozdulatlanságot okozta, amelyben haldokoltunk, azok is, akik ma élünk ... Ezt a kollektív szellemi rabságot szolgálta a korszak eszeveszett kultúrpolitikája.” Soltész letette szemüvegét. — Eddig, testvéreim, az idézet. Hiszen gondoljuk csak el, hogy a vörös rendszer beengedte az iskolák falai közé azokat, akiknek nem lett volna ott helyük. Nem a régi magyar társadalom tanulni képes, s vezető értelmiségi szerepre leginkább alkalmas fiai kerültek be az iskolapadokba, sőt azok — mindnyájan tudunk ilyen eseteket — kiszorultak onnan. Mi majd gondoskodunk arról, hogy azok tanulhassanak, akik a Keresztény Front jó harcosai lesznek. Ezért minden kormányzóságban és vármegyében fel szándékozunk állítani a „Rendi Társadalmi Szellemi Erkölcsi Központot”. Természetesen ez a központ működik majd országos vonatkozásban. Kötelezővé tesszük minden nyomdatulajdonosnak, hogy minden egyes sajtótermék két terjesztés előtt mutasson be a Rendi Társadalmi Szellemi Erkölcsi Központnak annak elbírálására, hogy a sajtótermékek megfelelnek-e a Keresztény Front elképzeléseinek, S amennyiben nem, úgy a terjesztést megtiltjuk. Természetesen szó sem lehet a Keresztény Front majdani államában olyan írásművek kinyomtatásáról, amely ellentétben van a Keresztény Front céljaival, a pápa őszentsége enciklikáival, s egyéb szent megnyilatkozásaival. — Nagyon helyes! — szólt közbe Kemenes Erzsébet. — Legalább majd többen vásárolják a mi lapjainkat. Soltész helyeselt Kemenes Erzsébetnek: — Egyetértek a betűszolgálatosok e kitűnő tagjának véleményével. Feladatunk átnevelni a mi szellemünkben az egész társadalmat. E célt szolgálja nemcsak kulturális, hanem gazdaságpolitikai programunk is. A szocialista-kommunista gazdasági rendszer rossz, ezt elvetendőnek kell ítélnünk elvi és gyakorlati szempontból egyaránt. Ez a rendszer tarthatatlan, mert az állam kezébe adja az egész gazdasági életet, rossz továbbá, mivel csaknem egészen megszünteti a magán- tulajdont, rossz azért is, mivel az embert gazdaságilag kiszolgáltatja az államnak, lehetetlenné téve ezzel az igazi politikai szabadságot is, végül rossz azért, mert rossz... Nem is kertelek sokat. Mi a magántulajdon elvén állunk, szerintünk a tőke képviselőjét ugyanolyan megbecsülés illeti, mint a munkásét. A kapitalista gazdasági rend önmagában véve nem volt rossz. Ráadásul a földi javak magántulajdon formájában való birtoklása természetjogilag megalapozott. Remélem, ebben sem lesz vita közöttünk. Ügy nézett körül, mint egy győztes hadvezér, vagy valamelyik népboldogító szónok a Hyde-parkban. a helyeslés most sem maradt el. — Bizony, már ideje, hogy visszaállítsuk a magántulajdont — kontrázott Szepeshelyi. — Amikor az államosítás hírét vettem, napokig zokognom kellett a magam és barátaim élete miatt. Milyen dicső nap lesz, amikor a győztes Keresztény Front ismét visszaadja számunkra, amit elvettek tőlünk! — És mi lesz a földdel? — kérdezte Szigeti Imre. — Mindazok a gazdálkodók, akiknek birtoka nem haladta meg a magántulajdon keretét mind ingatlanban, mind pedig ingóságokban — ide értve az élő és holt felszerelést is — vissza kell, hogy kapják birtokukat —... válaszolt Soltész. — És mi a magántulajdon kerete? — kérdezte Gebora. — A magántulajdon a mam- mut-üzemekig, a nagybankokig és a nagybányákig terjed. Ezeknek nem áll módunkban — bármennyire is szeretnénk — visszaadni elveszett javaikat. Nagy felzúdulás lenne ebből, hiszen ismerik testvéreim, mennyire megmételyezte a kommunista propaganda az embereket. De azokat a testvéreinket, akik nem kaphatják vissza, amit elvesztettek, kártalanítani fogjuk és résztulajdonosoknak bevesszük őket az üzemekbe. Így kellett gondolkodnunk, mert mi a reál- politika alapján állunk, s számolni kellett azzal, hogy külö. nősen a parasztok nehezményezik majd — mivel nem értik meg, hogy tulajdonképpen ez az ő javukat szolgálja — a földek és a gyárak visszaadását. Ezért gondoskodtunk arról is,, hogy meghatározzuk, kitől lehet elvenni . a földet. Programunkban ez szóról szóra így szerepel... Soltész ismét feltette szemüvegét, s egész közel hajolt a papírhoz, úgy olvasott rövidlátó szemeivel: — „Megmásíthatatlan elvként szögezi le a Keresztény Front, hogy mindazok az egyének, akik a juttatás megtörténte után a magyarsággal szembeni magatartásukkal méltatlannak mutatkoztak a nagyértékű juttatásra, elvá- lasztandók a földtől...” Mit jelent ez, kedves Előkészülők Tábora? Hát ki mutatkozott magatartásával méltatlannak? Természetes, hogy mindenki, aki ura és parancsolója, egykori földesura akarata ellenére elfogadta a földet. Hiszen a magyar földbirtokos osztály ezerszer megmutatta a történelem során, hogy szívén viseli a szegény nép sorsát s mindig az érdekében cselekszik. Ha tehát a parasztnak az lett volna az érdeke, hogy földet kapjon, a földesúr amúgyis adott volna neki, Ha elfogadta, amit nem a földesúr adott, méltatlannak mutatkozott a juttatásra. Világos ez? — Mint Assisi Szent Ferenc fején a glória — mondta Szigeti páter. — Most pedig rátérek alkotmánytervezetünk ismertetésére, mely szintén elkészülté® megállapítja, hogy Magyarország királyság. Szerintünk ez felel meg legjobban a magyar nép óhajának és történelmének; hiszen Magyarország ezer esztendeig királyság volt, s mi királyságban, szeretett királyunk oltalma alatt kívánunk élni az elkövetkezendő ezer esztendőben is. Alkotmánytervezetünk azonban leszögezi, hogy a „Keresztény Front az esetről esetre ismétlődő királyválasztás mellett dönt és a szent korona közjogi szerepének fennállásét elismeri, tekintetbe véve a magyar ' nép tekintélytisztelő lelkületét és a királyság ezer éves megszakítatlan hagyományát”. Testvéreim, a mi népünk karakt«* rének 900 éven át az alkotmányos királyság államformája felelt meg! Soha a királyság, mint intézmény ellen fel nem lázadt a nép. így a lehető leg- bölcsebben cselekszünk, ha visszaállítjuk a királyságot. Alkotmánytervezetünk leszögezi, hogy a koronás király életfogytiglan a legfőbb hatalom birtokosa, személye sérthetetlen. Címe: Felséges Ür. A király a legfőbb hadúr. Hitvese a méltóságban osztozik, de hatalmában nem. S hogy a király ne viselje egyedül vállán az uralkodás egész terhét, kormányzótestület segít neki az uralkodásban. (Folytatjuk) i
