Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-02 / 180. szám

4 NEPÜJSÄG Í959. augusztus vasárnap Elfogták a gyöngyösi éj jeliőr gyilkosát Korábbi lapszámunkban márnesen [jelentettük, hogy .június I4-én éjszaka meggyilkolták a gyön- gyössolymosi ércbánya éjjeli­őrét. Az elkövetett brutális gyilkosság után a rendőrség azonnal megkezdte a nyomo­zást. Hosszas kivizsgálással és a lakosság segítségével sikerült elfogni Szűcs Péter 59 éves éj­jeliőr gyilkosát, Minszk Lajost, a Gyöngyösi Ásványbánya Vál­lalat segédmunkását. A 26 éves, elvetemült gyilkos a letartóztatáskor konokul ta­gadott, de később a bizonyíté­kok súlya alatt beismerő vallo­mást tett. Minszk Lajos előre megfon­tolt szándékkal hatolt be az Ás­ványbánya központi .irodájába. Többen látták, hogy a gyilkos­ság előtti napokban a kora reggeli órákban a ház körül járkált, „terepszemlét” tartott. A kerítést, az iroda közelében azzal a szándékkal bontotta ki. hogy megvárja az éjjeliőr elha­ladását és itt hatol be az épü­letbe. Célja az volt, hogy a páncélszekrényben elhelyezett 147 ezer forintot megszerezze. Mivel ő is a vállalatnál dolgo­zott, s a fizetés szombaton nem •történt meg, tudta, hogy a munkások bérét az épületben tartják a páncélszekrényben, Szombaton este 10 órakor egy késsel és egy 60 centiméter hosszú és 30 milliméter vastag vgsrúddal indult el a pénz megszerzésére. Megvárta, míg az őr elhalad előtte az udvaron és ezután osont tovább. Útja egye­pénztárba vezetett. melynek ajtaja nyitva volt. Közben észrevette, hogy az éjjeliőr visszatért, s az épület­ben a folyosón halad végig. Ki­nézett az ajtón, s az akkor már távolabb járó éjjeliőrt hátulról a vasrúddal fejbevágta, majd Távozása közben eloltotta a fo­lyosó lámpáit és kihúzta a te­lefonok dugóját. Hazafelé me­net a vasrudat egy kanálisba dobta, míg a kést papírba cso­magolva hazavitte. Mintha mi sem történt volna, lefeküdt, s csak reggel vette magához újra EGRI VÖRÖS CSILLAG 2—3-án: Odüsszeusz EGRI BRŰDY 2—3-án: Nincs előadás EGEI KERTMOZI 2—3-án: . Játék a szerelemmel jElYÖNGYÖSI SZABADSÁG 2—3-án-: Távoli partokon fSYÖNGYÖSI PUSKIN 2—3-án: Denevérraj fíATVANI VÖRÖS CSILLAG 2- án: Kémek a Tiszánál 3- án:, Megmentettem az életem ITATVANI KOSSUTH 2- án: A csend világa 3- án: Nincs előadás FÜZESABONY 2—3-án: Kard és kocka HEVES 2—3-án: Trapéz PéTERVASARA 2- án: Álmatlan évek 3- án: Nincs előadás Az éjjeliőr gyilkosa (fehér eldobott kést. több késszúrássai meggyilkolta, Ügy látszik azonban, hogy a gyilkosság elkövetése után bá­torsága elszállt, mert eszébe sem jutott, hogy vis6zamenjen az éjjeliőrtől elrabolt kulcsok­kal kinyitni a páncélszekrényt, hanem elhagyta az épületet. ingben) a patakban keresi as a gyilkos kést, amit a patakba dobott. Ma már biztos helyen van az elvetemült gyilkos, s rövide­sen a bíróság előtt felel tetté­ért, Szűcs Péter, 59 éves éjjeli­őr megöléséért K. B. A női szépség ereje Űj Zélandban hóhért keres­tek. Az újságban közölt hirde­tés alapján az orvosi tanszék egyik fiatal, csinos hallgató- nője is megpályázta az állást. Kérelmében előadta, hogy nincs elég pénze tanulmányai folytatására, ezért szívesen tel­jesítené a hóhér szerepet. „Fi­atal és szőke vagyok — írta a többi között — és hiszem, hogy minden férfi örülni fog, akit én akasztok fel.* Intomatizált zászlórúd Az automatizálás már a zászlórudakhoz is eljutott. Az ottawai állami kutatóintézet munkatársai olyan zászlórudat szerkesztettek, amely reggel automatikusan felvonja a zász­lót, este pedig leereszti. A műveletet fotocella ellenőrzi. A rúd végére kis hősugárzó mo­tort szereltek, amely automati­kusan megszárítja a lobogót, ha nedves lesz, vagy jég vonja be. A berendezés természetesen szükség esetén félárbocra is ereszti a zászlót. A „szórakozottakrór 1959. augusztus 2, vasárnapi A szovjet vasutasok napja* 1940. Megalakult a Moldva SZ­SZK. 1910-ben meggyilkolták Szamuely Tibort. 1959. augusztus 3, hétfő: 1834-ben halt meg V. V. Petrov, orosz fizikus és elektrotechnikus. © Névnap © Ne feledjük, hétfőn: Hermina kedden: Domonkos iiipsli — EZ EV ELSŐ felében végzett jó munkájuk alapján a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt dolgozói között 45 000 forint jutalmat osztottak szét. — OCSOVAI ISTVÁNNAK a szűcsi X-es aknában dol­gozó ifjúsági frontfejtési brigádja mintegy 560 köb­méter bányafát „rabolt” visz- sza, vagyis mentett meg ez év első felében. •— A SELYPI Cementművek dolgozói, akik a kerekharaszti termelőszövetkezetet patronál­ják, a kedvezőtlen időjárás mi­att a termés betakarításában is segítettek: ötvenketten vettek részt a gabona összehordásában. — PETŐFI-ALTÄR0N ÄL két elővájási brigád dolgozik a szocialista brigád címért. — 5933 TERMELŐSZÖVET­KEZETI tag dolgozott egy hét­nél többet a tavaszi és a nyári munkák idején megyénk ősszel kezdő új termelőszövetkezetei­ben. Az új tagok közösen vég­zett munkájukkal hozzájárul­tak ahhoz, hogy fiatal termelő- szövetkezetük biztosan induljon az őszi kezdéskor. — 739 EZER forint munka­egység-előleget fizettek ki eb­ben az évben megyénk ter­melőszövetkezeteiben. Több termelőszövetkezet a kima­gasló terméseredmények kö­vetkeztében az elmúlt évi át­lagnál nagyobb előleget adott munkaegységenként. Valamelyik híres tudósról olvastam egyszer... Sétálni indult, s egy cédulát tűzött lakásának ajtajára: „nyolc órára itthon vagyok!” Nyolc óra előtt érkezett vissza a sé­tából, háza elé. Elolvasta a cédulát, aztán sóhajtva leült a lépcsőkre, hogy várakozzék önmagára — nyolc óráig ... Nagy művészek, politiku­sok és hadvezérek, festők és szobrászok, színészek és írók lehettek szőrakozottak. Éle­tük minden percét, pillana­tát hivatásuknak szentelték, nagy alkotásaiknak. Érthető dolog, hogy a niianszokra, a bagatell történésekre nem figyelhettek fel. Könnyen megesett, hogy házi papucs­ban, felöltözve léptek ki az utcára, fordítva húzták lá­bukra a kalucsnit és nem is­merték fel az utcán saját fe­leségüket. Ez érthető és természetes. De mivel magyarázható an­nak a 21 éves fiatalember­nek a szórakozottsága, aki­vel a minap volt alkalmam találkozni. Panaszkodott, hogy milyen bántóan szóra­kozott egy idő óta. Ostoba dolog! Elsírta, hogy a múlt­korában, nyílt utcán betttth tatkozott a saját húgának) nem ismerte meg. Ha egyedülálló eset lenne ez, — az ember szótlanul hagyná. Sajnos, lépten-nyo- mon találkozni ilyen 21 éves „szórakozott” emberkékkel. A szórakozottság kezd hóbort lenni, mint nemrég a zsák­ruha, a piros gumi öv. Mivel magyarázható ez az elharapódzó tünet? Egyes fiatalok szeretnek feltűnősködni, különcködni. Szeretnek többnek, különb­nek látszani, mint más em­ber. Szeretik a különleges, az extra dolgokat. Másként is lehetséges ez a „különbség”. Másként is le­hetséges, hogy felfigyeljenek az emberre. Mondjuk, pél­dául, ha gondosabban, körül­tekintőbben és pontosabban végzik munkájukat, ha kész­séggel, udvariassággal segíte­nek másoknak. Nemesebb és becsülhetőbb módja a ki­emelkedésnek az, ha sze­rénységgel, egészségesebb életszemlélettel, egyszerűség­gel próbálnak „különbek” lenpi. — pataky — Augusztus 1-én nyílt meg a debreeeni Nyári Egyetem Debrecenben a Kossuth La­jos Tudományegyetem aulájá­ban augusztus 1-én, szombaton délelőtt 10 órakor megnyitotta kapuit a Nyári Egyetem 20, évfolyama. A megnyitó ünnepséget kö­vetően este 8 órakor a Tudo­mányegyetem díszudvarán bál­lal egybekötött ismerkedési es­télyt rendeztek a részvevők számára. Jutalomiidülésre mennek a Kitérőgyár KlSZ-fiataljai A gyöngyösi MÁV Kitérő- gyártó Ü. V. kiszistái gyakran és szívesein vesznek részt mű­szak után, vagy vasárnap tár­sadalmi munkában. A második negyedévben VIT-műszakot tartottak vasárnap és az ebből befolyó összeget, 1200 forintot a VIT-alapra fizettek be. Az üzem fiataljai szép mun­kát végezitek a VIT-sorsjegyek árusításában is, 300 sorsjegyet adtak el. Egy másik vasárnap KISZ- műszakon dolgoztak az alap- szervezet tagjai, ennek bérét, 1000 forintot a szervezet pénz­tárába fizették, most pedig, munka után a termelőszövet­kezetnek végeznek műszaki társadalmi munkát. A vezetőség elhatározta, hogy az önkéntes munkában legjob­ban kitűnő 13 fiatalt jutalom­üdültetésre küldi a Dunaka­nyarba, Nógrádverőcére. Az üdültetés költségeit az alap­szerv, fedezi, és lehetővé teszik, hogy á nős tagok családtagjai­kat is magukkal vihessék. Az üdülésben nem része­sülő 25 tagot augusztus 12-én tanulmányi kirándulásra vi­szik Miskolc környékére. Töb­bek között felkeresik a mis- kolckörnyéki üdülőhelyeket, és tapasztalatcserére mennek a diósgyőri üzemekbe. ni . s. Akkor kénytelen -voltam otthagyni őket. Ők is mondo­gatták, hogy ha elmegyek, könnyebb lesz nekik.:. A MAORT-nál kaptam állást. De ott meg kibukott valami­lyen amerikai dolog, így kény­telen voltam onnan is tovább- állni, mielőtt lecsuknak. Ettől kezdve csak tengődtem. A ba­rátaim tartottak el... Meg a nők... így jutottam arra az elhatározásra, hogy ha törik, ha szakad, de ki kell, jutnom. 25. — Örvendek, kedves bará­tom, örvendek. Három eszten­deje, hogy utoljára kibeszei- gethettük magunkat — fogadta Kollényi György alezredes úr, természetesen civilben, egyke­beosztottját. A kicsit raccso- ló, szikár, széles mozdulatok­kal, heves gesztusokkal ma­gyarázó kómelhárító és kémfő- siök egy mély fotelbe ültette iVisnyeyt; Feleségét átküldte légy másik szobába, mondván: ^Bizalmas dolgokról szeretnék Visnyey úrral szót érteni.” Az asszonynak nem kellett kétszer mondani, ő már jól tudta, mi­vel foglalkozik férje. Kettes­ben maradtak. • — Bizonyára sejted, Sándo­rom, hogy én hol dolgozom. — Fogalmam sincs róla . ■ ­— Na, öreg cimbora, hát törd egy kicsit a fejedet::. Hol dolgozhatna egy Kollényi... Egy Kollényi! — Hallottam arról, hogy a 45-ben kijött tiszt urak had­osztályokat szerveztek. Talán té is, György bátyám? — Félig eltaláltad, félig nem. No, ne kerteljünk, úgyis rá akarlak bírni, hogy dolgozzál velem. Biztos megélhetés, biz­tos jövő, tiszta munka. Igaz, néha veszéllyel jár, de hát is­tenem; Az ember nem élhet teljes nyugalomban. Még egy Rotschild, vagy egy Thyssen is örökös veszélyeknek van kité­ve. Őket is lelőhetik bármikor i—< a pénzükért. Másokat pedig (BfiBtüWateóí^íeiuigggjijek» Sió­val az élet méhében hordozza a veszélyt is:;: Nos ne filozo­fálgassunk ... Áz én feladatom bizonyos „rejtelmek” kikutatá­sa. Azt hiszem,, most már kez­ded érteni... Nemde? Világosabban György bá­tyám, világosabban.:. — Az amerikaiaknak dolgo­zom. Hírszerző tiszt vagyok. A jövedelemről ne is beszéljünk: Mindenestre megnyugtathat­lak, ha belépsz és jól dolgozol, nem bánod meg. Idekint leg­alább úgy megfizetik ezt a munkát, minit valaha otthon; Maradjunk annyiban, hogy összehozlak valakivel. Mégpe­dig rövidesen: Mert kiképzett emberekre van szükségünk. És elszántakra. Olyanokra, mint te vagy, Sándor öcsém. Most pedig mesélj nekem Magyaror­szágról ... Mi újság, mi van közös ismerőseinkkel, hogy néz ki az élet Budapesten? Szeny- nyes, mi? Visnyey mesélni teadett egy­kori főnökének. — Tudod, Gyuri bátyám, az élét felfordult Magyarorszá­gon ..: Ezek az oroszok. 11 meg a kommunisták.-.: Nagyon előretolnék... Igen nehéz a sorsuk azoknak, akik otthon maradtak ..; Már úgy értem, a volt barátainknak. Amikor eljöttem, akkot készültek vala­mi nagy ceremóniára abból az alkalomból, hogy egyesültek a kommunisták meg a szociálde­mokraták. Én három évig csak tengettem az életemet. Kato­natiszt voltam, az anyám -ré. sabbról majd hogy nem el­feledkeztem. Itt van kétszáz dollár, ebből mindent fedez­hetsz. Nagy pénz! — Kölcsön, vagy előleg? — kérdezte Visnyey. — Feltétlenül előleg. Mert én már téged úgy tekintelek, mint emberemet. Visnyey szépnek látta a vi­lágot. Anyagi gondjai tehát megszűnnek. S ezzel együtt minden egyéb gondja. Legfel­jebb a munkával járó gondok maradnak meg. De hát ő ezt szereti. Az izgalmakat, a rej­telmeket, — s egyébként módja lesz arra, hogy jól megfizessen azért a keserves három évért... Nem kellett sokáig várnia, Kollényi már másnap délelőtt felkereste egy idegein úr kísé­retében. — Brmbrg — mutatkozott be, a magánhangzókat elnyelve. Kollényi tolmácsolt. — Bromberg amerikai száza­dos úr. Az én összekötőm. Neki az a javaslata, hogy te, Sándor öcsém, ne közvetlenül nekik dolgozzál, hanem a nyugat­németeknek; Gehlenéknek. Azokat is ők irányítják. Egyéb­ként gyakran találkozunkmajd, miért én nekik is dolgozom. Jól vésd tehát az agyadba: CIC és Gehlen .:. Ezt a két szervet kell nekünk szolgálni. A szék­helyed itt lesz Salzburgban .:. Az amerikai százados eddig hallgatott. Aztán hozzákezdett az utasítások kiadásához. Kol­lényi tolmácsolt. — Azt mondja Bromberg úr, hogy teneked úgy kell itt Salzburgban és egyáltalán Nyugaton szerepelned, hogy ki­vívd a főnökök bizalmát. A fedőfoglalkozásod újságíró lesz. Kapsz egy igazolványt, amely a müncheni Verein Deutscher Zeitungsverleger nevű kiadó- vállalat munkatársaként tüntet fel téged. Ezzel szabadon mo­zoghatsz minden országban Nyugaton. Egyébként Brom­berg úr azt mondja, hogy köl­tözz el ebből a szállodából* mert ez túlságosan nagy. Fel­tűnő. Neked szerényen meg kell húzódnod egy kisebb szál­lodában. Személyedre lehetőleg senki se figyeljen fel. Ha nagy­ágyút akarnak belőled csinál­ni, akkor ezt majd úgyis meg­teszik. Van rá módjuk. Az első feladataid közé tartozik, hogy a Magyarországról disszidálta­kat és más hozzád irányított személyeket kihallgasd. — Értem; — Meg kell tudnod tőlük minden, a mai Magyarországra lényeges és fontos adatot. El kell modatnod velük részlete­sen életüket, s minden fonto­sabb mozzanatot fel kell je­gyezned. Ha úgy látod, hogy az illető valab . is a mi embe­rünk volt, vagy ha lehet belőle hozzánk közelállót faragni, ak­kor ezt külön lapra vezeted. Egyébként igyekezz megvásá­rolni tőlük mi' enfajta, ma otthon érvényes igazolványt Sőt még ruhákat is: Szóval részben adatokat kell gyűjte­ned, részben emberanyagot ügynököknek. Bromberg urat megtalálod a salzburgi „ma­gyar irodában”, ahol azután bemutat közvetlen főnöködnek. Három nap alatt költözz el az Orientál szállóba, ott vedd ki a 224-es, háromszobás lakosz­tályt. Ez külön a te számodra van berendezve. Az egyik szo­ba a fogadó helyiség, a másik szoba az iroda, a harmadik szoba a háló és a te külön kis lyukad. Amikor mindennel megvagy, a negyedik napon délelőtt 10 órakor jelentkezel a magyar irodán Nagy Mihály ezredes úrnál. vén örökölt száznegyven hold elfolyt a kezemen. De nem is törekedtem vagyon-gyűjtésre, 1945-ben ott álltam szinte tel­jesen meztelenül..; Szakmám nem volt, nem tudtam, mihez kezdjek.: — Dehogynem volt Szak­mád .:: Miért nem, cselekedtél úgy, mint. én; iMiórt nem jöttél ki? — Éppen akkoriban ismer­kedtem meg egy csinos úriasz- szonnyal. Megfordult a fejem­ben, hogy én is kijövök, de a hölgy semmi áron nem akart. — Semmit sem tesz édes öcsém. Majd én itt ki- gyógyítlak sze­relmi búbéna- todból... Ha még megvan.., — Már nincs, Gyuri bátyám, Szakítottunk. Egyedül jöttem ki ide. Előtte mindent meg­próbáltam Ma­gyarországon, Negyvenötben, is a kisgazdák­nál kezdtem.., — Te? De hát azok valami szociális re­formokról.^ — Ugyan, hagyd. A bará­taink voltak. A mi barátaink. De onnan kipöcköltek; Valaki — még máig sem tudom, hogy ki — lefestett az egyik újság­nál, hogy én kommunistákat kínoztam azelőtt;.. — Hát ami igaz, az igaz — szólt közbe az arisztokrata fejű Kollényi. — Sejtheted, mennyire ké­nyelmetlen volt ez nekem .., , A nyilvánosság előtt szellőztet­— Nos, Sándor öcsém, látom, nem változtál. Te az én em­berem vagy.;. Ittak, egy keveset még be­szélgettek, aztán elbúcsúztak. Megállapodtak abban, hogy Visnyey szállodába költözik, s Kollényi majd ott keresi fel. Visnyey már az előszobában öltözködött, amikor Kellényi a homlokára csapva vissza­szaladt valamiért a szobába. — Sándor öcsém, a legfonto­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom