Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-14 / 190. szám

1359, augusztus 14., péntek (5EPOJ8ÄÖ s A szövetkezel asszonyai (Tudósítónktól) Másfélmilliós közös vagyon, híres állattenyésztés, jólét és magas jövedelem — ezek a fü­zesabonyi Petőfi Tsz ismertető jelei. Igen érdekesek ezek az adatok, különösen akkor, ha hozzátesszük, hogy a sok szép eredmény jórészt szorgalmas, dolgos női kezek munkájának köszönhető. Ebben a szövetke­zetben 40 nő dolgozik, csak­nem 50 százaléka a szövetke­zeti taglétszámnak. Nélkülük, dolgos két kezük munkája nél­kül, bizony nem tartana itt a szövetkezet, s nem dicseked­hetne ennyi eredménnyel. Aki a határt járja nyár ide­jén, a napfényes mezőkön, a sötétzöld színű kaszálókon, vagy éppen a kukoricatáblá­kon, az messziről látja virí­tani a babos szoknyák, piros fej kendők kis csapatát. A szö­vetkezeté ez a tábla, a nők pe­dig a tsz lányai, asszonyai. Je­lenleg éppen paprikát szednek a kertészetükben. Szinte el­árasztják a négyholdas táblát, serény és ügyes mozdulataik nyomán boszorkányos gyorsa­sággal telnek a zsákok és a kosarak, s holnap reggel in­dulhat a piacra a frissen sze­dett szállítmány. A szövetkezet vezetősége elégedett a nők munkájával. A kaszáláson kívül bármilyen munkát készséggel elvégeznek, s mind a négy munkacsapat becsülettel helytáll. Milyen munkát végeztek az idén? Antal János könyvelő alig győzi felsorolni: — Először is részt vettek a tavaszi kapások ültetésében. A férfiak háromszor kaszálták meg a 32 holdas lucematáblát, egyszer az 55 holdnyi rétet, de ezt nünd a nők forgatták meg és gyűjtötték be. Aztán jött a kapálás. A 40 holdas kukoricatáblát ők ka­pálták be háromszor, a gép után, ezenkívül az ő gondjuk a 15 holdas konyhakertészet is. Csak széjjel kell nézni, mi­lyen szép itt minden. Óriási fejeket növeszt a káposzta, ök- lömnyi gumókat a hagyma, bő terméssel fizet a paprika, messziről piroslik a paradi­csom, s békésen mosolyog rá­juk a sok-sok jószagú, érett dinnye. Minden szál vetemény, minden növény az ő munká­jukat dicséri. Van is becsülete a női munkaerőnek a szövet­kezetben. Az aratásban is derekasan kivették részüket. Ök csomóz­tak az aratógép után, a csép- lés idején pedig — mivel nem voltak a gépnél részesek —, szintén az 6 munkájukra szá­mított a szövetkezet. Helyt áll­tak hát a cséplőgép porában, tikkasztó melegben. El kell még mondanunk azt is, hogy a szövetkezet már hosszú évek óta híres a cukorrépa termelé­séről. Ebben is a nőké a dicső­ség. Az idén ötször kapálták meg a 24 holdas répatáblát, amely holdanként 250 mázsás átlagtermést ígér. Ennyi sok szép és jő halla­tán talán ismerjük meg őket közelebbről is. Többségük régi tag, néhányuk kivételével ala­pító tagja a tsz-nek. Mindany- nyian egyszerű dolgozó asszo­nyok és lányok, küzdve az élet mindennapi gondjaival, ame­lyen végül is munkájukkal, helytállásukkal diadalt arat­nak. Nagy Gáborné: férjével A Gárdonyi Géza Színház albérleti ssobát keres tagjai részére. Értesítést kérünk a színház titkársá­gához. Telefon: 22—30. Vállalatunk felvesz segéd= gépkocsi résétől és gépkocsi vehetőt. Jelentkezés a MÁVAUT- telep személyzeti osztályán. 32. s*. Autóközlekedési V., Eger együtt régi tagja a szövetke­zetnek. Jelenleg munkacsoport vezető. Élen jár minden mun­kában, s ezenkívül még két gyermekét is rendesen neveli. Marsóczki Istvánnénak a férjé vasutas, ö két éve lépett be, s a szövetkezetben jó mun­kahelyet, igaz otthont talált. Odahaza három gyermeket ne­vel, de ettől függetlenül, igen sokat dolgozik. Munkaegysége máris közel jár a százhoz. Czeglédi Andrásáé 60 éves létére, 80 munkaegység tulaj­donosa. 1951 óta tagja a Pető­finek, s jövőre már mint nyug­díjas tsz-tag, élvezi a megér­demelt öregkori pihenőjét. Bo­csi Annuska is több éves tag­ja már a szövetkezetnek. Édes­apja is itt dolgozik. Munka­egységei száma meghaladta már a 90-et, s a zárszámadás­kor az előző évekhez hason­lóan ismét gyarapodik a ke­lengye. Sok nevet lehetne még fel­sorolni, pontosabban kifejezve, mindenkiét. Hadd említsük meg még Bocsi Gáspárné, Káló Sándorné, Mlinkó Józse f - né és Mészáros Piroska nevét kellő dicsérettel, munkaegysé­gük nemsokára eléri a százat. Kétségtelen, a szorgalmas asszonyok jó munkájuk nyo­mán megérdemlik és meg is kapják a legmesszebbmenő megbecsülést. De a megbecsü­lésnek anyagi oldala is van — mondja a könyvelő. — Minden lányunk, amikor férjhez megy, kap 500 forintot nászajándé­kul. Régi és jó hagyomány ez már a szövetkezetnél. Az egyik munkacsapat-vezetőnk, Né­meth Mária, most megy férj­hez, s neki is kijár az aján-y dék. De ugyanígy kapott a múlt év őszén Antal Imréné és Tóth Lászlóné is. Az anyagi segítséghez tartozik még az is, hogy a bölcsődében, az óvodá­ban és a napközi otthonokban felvételkor előnyben részesítik a szövetkezetben dolgozó asz- szonyokat. Nagy Gáborné, He­gedűs Ráfaelné, Antal Zsig- mondné és még több tsz-asz- szony ilyen módon, a gyermek- nevelésen keresztül is érzi tár­sadalmunk támogatását. S ami “ még a megbecsüléshez tarto­zik, mindannyian megkapják a munkájúkért járó keresetüket. Sokat jelent mindez, de még nem mindent. A lehetőségek­hez képest még több segítsé­get és gondoskodást érdemel­nének ezek a szorgalmas, ne­héz munkát végző asszonyok. Minden bizonnyal, lehetne szervezni számukra is — a vál­lalat és más szervezetek példá­ja nyomán — „mosógép-ak­ciót”, elvitatnék őket egy-egy jutalom-kirándulásra és így tovább. A szövetkezet vezető­sége és a nőtanács helyi szer­vei sok-sok ötlettel, ügyes megoldással segíthetnék, tehet­nék még szebbé, kényelmeseb­bé életüket. Hiszen csak meg kell nézni a munkájukat. Ma­ga helyett beszél az, s minden szónál hangosabban ezt hir­deti: a Petőfi Tsz asszonyai és leányai megérdemlik a meg­becsülést. Am első női köztársasági elnök Üzbekisztánban megválasz­tották a világ első női köztár­sasági elnökét. Jakdar Nasz- reddinova, 38 éves üzbég asz- szony megválasztása a nők iga­zi egyenjogúságát ' bizonyítja abban a szovjet köztársaságban, ahol az asszonyok valaha rab­szolgasorban éltek és fátylat kellett hordaniok. (MTI) Egri ki szisíák Mádon Sokat olvashattunk az újsá­gokban, hallhattunk a rádió­ban arról, hogy az egyetemek és főiskolák kiszistái az ország különböző részein önkéntes építőmunkát.,,végeznek. Az Eg­ri Pedagógiai Főiskola ötven KISZ-fiatalja — együtt a deb­receni Tudományegyetem orvo­si kara és az Agráregyetem hallgatóinak egy csoportiával Ízletes és bőséges volt az étkezés a táborban, nem is volt rá pa­nasz a fiatalok között. (ANTAL. ISTVÁN) A falu kulturális köspontja TV em hiába épült Nagy- rédén olyan nagy költ­séggel a művelődési otthon: átadása óta valóban a község kulturális központjává vált, ahová a rédeiek apraja-nagy- ja szívesen eljárogat. Még, most is, amikor ugyancsak szorít a sok nyári munka: a cséplés, betakarítás. Az embe­rek maguk mondják, hogy most már el sem tudnák kép­zelni vasárnapjaikat, hétköz­napjaikat a művelődési otthon nélkül. Hiszen az ember élete nemcsak a dologban telik el — ne is teljék —, hanem a pihenés, szórakozás, tanulás is megköveteli a maga részét belőle. A nagyrédei művelődési ott­hon programja — különösen a téli hónapok alatt — nagyon gazdag volt. A megrendezett ismeretterjesztő előadások mind igen látogatottak voltak. Ez jól mutatja, hogy az em­berek mind többen és jobban meg akarnak ismerkedni a vi­lágmindenség dolgaival — tör­ténjenek azok akár nálunk, vagy más országban, vagy pe­dig jó sokáig megismerhetet- lennek hitt világűrben. Az is­meretterjesztő előadások igen jól szolgálták az emberek ilyen irányú érdeklődését. A művelődési otthon kere­tében szervezték meg még az elmúlt esztendőben a község fiataljai számára az ezüstkalá­szos tanfolyamat. Kezdetben volt olyan nézet, hogy a hall­gatóság. előbb, vagy utóbb megunja a hetenkénti zárt foglalkozásokat, és nagy lesz a „lemorzsolódás”. Nem így tör­tént. A több mint húsz hall­gató olyan nagy érdeklődés­sel és szívvel kezdett a tanu­láshoz és folytatta is azt, hogy még a második évre is együtt maradtak — a tanfolyam má­sodik évének nagyobb felké­szültséget kívánó és még több ismeretet adó anyagának elsa­játítására. A helyi tanács — látva a fiatalok nagy nekilen­dülését — fél katasztrális hold­nyi területet is rendelkezésük­re bocsátott az állami tarta­lékból, hogy azon a gyakorlat­ban is kipróbálják szerzett új ismereteiket. A tanfolyam az elmúlt évben — saját költségén — hosszabb és több tanulmá­nyi kiránduláson is részt vett, tapasztalatcsere-je'lleggél. Az idén hibridkukoricát termel­nek keresztsorosan a fél hold területen. Ahogy látszik: igen szép eredményeket hoz idei kí­sérletük is. IT a a művelődési otthon . színjátszóinak tevé­kenységét akarnánk értékein^ egyetlen mondatban így lehet, ne: jól dolgoztak, a község la­kossága igen megelégedett ed­digi teljesítményeikkel. A szín­játszó csoport tagjai között éppen úgy lehet találni 18—19 éves fiatalt, mint ötven éves, idős embert. És nemcsak a szereplés vágya fűti őket el­sősorban, hanem az, hogy ad­janak, adni tudjanak valamit — szépet és jót — a község la­kosságának, dolgozó társaik­nak. A színjátszók tevékeny­sége most, a nagy nyári mun­kák idején sem szünetel — mutatja ez is, hogy mennyire komolyan veszik azt, amit vál­laltak —, mert éppen a közel­jövőben szeretnék bemutatni legújabban betanult darabju­kat, a Dulszka asszony er- kölcsé-t. Ezt a darabot vállal­ni, betanulni és bemutatni — nem kis dolog, jól példázza minden egyes színjátszó ko­molyságát. De nemcsak helybeli szín­játszók, hanem más vidékről valók is szerepelnek a műve­lődési otthon színpadán. A ré­deiek szívesen megnézik az „idegenek” előadásait is. A kö­zeljövőben két előadásra kerül sor. Egy gyöngyösi csoport a Bukfenc című zenés vígjáté­kot, az egri szövetkezeti szín­játszók pedig a Pettyes című zenés vígjátékot mutatják majd te a nagyrédei közönség előtt a művelődési ház szín­padán. A községben — a sok munka ellenére — igen nagy az érdeklődés az előadások iránt. ]\Tem kis esemény volt a községben, amikor a mű­velődési otthon egyik kisebb termében végre felszerelték a televíziós készüléket. Azért „végre”, — mert a községbe­lieknek régebbi kívánsága volt az, hogy a művelődési otthon szerezzen te készüléket. A be­szerzés anyagiak kérdése volt, de végül csak összegyűlt a pénz és megvásárolhatták a készüléket. Azóta úgyszólván minden műsor alkalmával né­pes közönség nézi a televíziós adásokat. Elmondták a faluban: amikor a televízió a János vi­tézt közvetítette Szegedről, annyian akarták megnézni, hogy több mint felük be sem fért a kis teremte. Hiába, _ a János vitézt nem lehet elég­szer iátszani sem színházban sem televízión. Arról már írtunk egy kisebb hjrben, hogy a községi tanács — a fejlesztési alapból — öt­ezer forintot adott a művelődé­si qtthonban levő népkönyvtár fejlesztésére. Ezt a támogatást maga a község lakossága igé­nyelte és akarta. Szükséges is volt, mert a könyvtárban levő könyvek nagy része már any- nyira megrongálódott a sok ol­vasástól, hogy azokat részben rendbe kell hozni, illetve újak­kal kell pótolni. Az az igény is jogos volt a könyvtárral szem­ben, hogy amennyire az anyagi lehetőségek engedik, tartson lépést a könyvkiadással, leg­alábbis legyen a könyvtárban a legújabban megjelent külföl­di és magyar klasszikusok, va­lamint a mai külföldi és ma­gyar írók művei közül is — ha nem is mind, de néhány, s a legjobbak. Az ötezer forintos segítséggel már lehetett mit kezdeni: bevásároltak, s aki most megy kölcsönözni a könyvtárba, sok új művet lát­hat és kaphat meg ott. JVT indez nem sokkal több, mint néhány kiragadott részlet a nagyrédei művelődési otthon tevékenységéből. „évad” augusztus végén lejári s kezdődik a művelődési ott­hon számára is az új esztendő. Ennek terve majd ezután ké­szül el. Minden bizonnyal olyan terv lesz ez is. amely gazdag programot biztosít, a község lakosainak arra, hogy munkájuk után jól, kellemesen szórakozhassanak, bővítsék is­mereteiket. tanuljanak. A fa­lusi művelődési otthonok fe­lelőssége nagy a dolgozó embe­rek közötti népművelési mun­kában, s ezt a felelősséget a nagyrédei otthon vállalja is. — Mádon vett részt építő tábo­rozáson. A lelkes kiszisták földmun­kákat végeztek Mádon, amit mindennek, csak éppen köny- nyűnek nem l$het nevezni. A fiatalok nem hátráltak meg a nehézségek elől, derekasan megállták helyüket. Képeink a táborozás két epi­zódját .mutatják be. Az egyik kiszista csoport munkában. A „brigadéros” Májusi elvtárs (középen), aki mint vezető és mint munkás is, dicséretesen megállta a helyét. /VVVVWVWWVVNAAAAAAAAAAAAAA^TsA Uj pavilonok: Az idei kiállítás pavilonjai mintegy 1150 négyzeméter nagyságú állandó csamourte- rülettel bővülnek. Önálló pa­vilont épített, 414 négyzetméter területen, az Építésügyi Mi­nisztérium. E vasbeton vázas, körfomaájú, üvegfalú pavilon a modem kiállítási építéstechni­ka újszerűségét dokumentálja. Az épülő állványerdők közül most bontakozó épület, a me­zőgazdasági korszerű építke­zés változatos formáit jeleníti meg több száz modellen .Ke­resztül. .Ugyancsak önálló csar­nokot épít az OKISZ, mintegy 000 négyzetméter alapterüle­ten, amelyhez 400 négyzetmé­ter szabadtéri kiállítási bemu­tató csatlakozik. Saját pavilont épít a FÖ- MAV, az OTP, a Meteorológiai Intézet. Az új pavilonok kö­zül bizonyára sok nézője lesz a Chemolimpex műanyagból készült bemutató csarnokán as, amely ízléses, érdekes külse­jével is felhívja majd a figyel­met fontos tartalmára: „Mű­anyagok a mezőgazdaságban”. E kiállítás, a Kertészeti Fő­iskola és a Hungária Vegyi­művek közreműködésével léte­sül. A látogató elé tárul, hogy a mezőgazdaságban milyen nagy szerepet játszik a mű­anyag. Korszerű rendezéstechnika A jóváhagyott témavázlatok alapján elkészültek a pavilo­nok belső építészeti tervei, melyeknek már a megvalósí­tásán dolgoznak a művészek. E belső építészeti munkákkal párhuzamosan folynak a jóvá­hagyott kiállítási témák meg­jelenítésével összefüggő fotó­'^/W\AAAA/V'/S/S/V\A/W\AAAAAAAAAAAAA/ ,/kc j&Uä LXOPSZA'COS MEiflCAZDl zási, modellezési, grafikai és egyéb munkálatok is. A témák megjelenítésével kapcsolatban az idei kiállításon csökken a hagyományos grafikai ábrázo­lási mód, s helyettük szélesebb körben bontakoznak ki a kor­szerűbb rendezéstechnika esz­közei: a modellek, mechaniKa, dioráma, diavetítő, magnetofon stb. Az őszi kiállítás pavilon­jaiba az idén elősző: vonul be az ideális neon fény; Megrendezik a hagyományos sorsjátékot A legszerencsésebb sorsjegy­tulajdonosok 4 forint ellené­ben Zetor traktort, komplett szobabútort, konyhabútort, villamos hűtőgépet, Csepel motorkerékpárt és még hét­ezer kisebb-nagyobb nyere­ményt nyerhetneK. Húzás szep­tember 20-án lesz a Mezőgaz­dasági Kiállítás és Vásár te­rületén. A sorsjegy augusztus 1-től kezdve kapható a taná­csok mezőgazdasági osztálya­in, a földművesszövetkezeti boltokban, italboltokban, do­hányárudákban, vasúti pénz­tárakban. Ä szocialista mezőgazdasági üzemek pavilonja A kiállítások során először az idén valósítják meg a szo­cialista mezőgazdasági üze­mek pavilonját. Itt kerül be­mutatásra új termslőszövetke­VWVMWWN/WVvWA'WWVWWAAA zeteink életén, termelési ered­ményein keresztül a magyar mezőgazdaságban a legutóbbi hónapokban végbement válto­zás. Mindezek szemléltetésére példaként szerepel majd a szili Győzelem Tsz, amely be­számol majd a megalakításá­val kapcsolatos nagyüzemi szervezés követendő példáiról is. Modell és foto illusztráció segítségével 6 témán keresz­tül tárja majd e szövetkezet . a látogató elé nagyüzemivé alakulásának legfontosabb ter­veit. Látható lesz a tagok ál­tal bevitt földterületek táblá- sítása, a talajtérkép elkészíté­se és a legcélszerűbb növény­sorrend megállapítása. Illuszt­rálva lesz a szövetkezeti gaz­daság belső rendezési terve, a majorok helyének kijelölése, a legfontosabb gazdasági épü­letek elhelyezése, nagyüzemi istállók létesítése. Mindezek mellett bőven akad tanulnivaló e kiállításon a kiváló terme­lőszövetkezeteket képviselő nádudvari Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet életéből is. Termelőszövetkezeti paraszt- emberek, szakemberek számá­ra híven bizonyítja ez a tíz­ezer holdas nagyüzemi gazda­ság, hogy miként tudta hasz­nosítani a termelés fokozásá­ra, a munka könnyítésére, taglal jövedelmének gyarapí­tására a tudomány és a tech­nika vívmányainak széleskörű alkalmazását. E pavilonban szerepel még mezőgazdasá­gunk 8 híres termelőszövetke­zete: a nagyszénás! Dózsa, a %AA/VWNAAAAAAA/WV\^N*AAAAK*/V\A^ barcsi Vörös Csillag, a szé­kesfehérvári Szabad Elet, a sarkadi Lenin, a kisbéri Vi­rágzó, a révfülöpi Kossuth, a zalaszentgróti Üj Barázda, és a gércei Vörös Csillag. Talajerőgazdálkodási kiállítás Külön pavilonban és sza­badtéri bemutató keretében ismerheti meg a látogató a talajjavítási munkák eredmé­nyeit, a korszerű trágyázási kí­sérleteket és módszereket, va­lamint gazdasági jelentőségü­ket. Bemutatásra kerül itt egy korszerű talajjavítási labora­tórium is a legjellegzetesebb talajszelvények szemléltetésé- veL Építik a kereskedelem pavilonját: Az idei kiállításon és vásá­ron a közönség jobb ellátásá­ra a múlt esztendőhöz viszo­nyítva nagyobb, reprezentatív formában jelentkezik a belke­reskedelem. Modem önkiszol­gáló boltot, büfét létesít, s a korszerű, gyors kiszolgálást vezeti be a cipők, ruhaneműek árusításában is. A KIOSZ fő­leg termelvényeinek jó minő­ségével nyújt újdonságot vá­sárlóinak. Az OKISZ és a földművesszövetkezetek a múlt esztendőnél is változato­sabb, a mezőgazdasági terme­léssel összefüggő iparcikket árusít majd. Az állami ruhá­zati boltok különösen őszi új­donságokkal örvendeztetik meg a vásárlókat. Ugyancsak nagy választékban kerülnek ki a kiállítási boltok polcaira a műszaki cikkek és az aján­déktárgyak,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom