Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-13 / 189. szám

4 NEPÜJSAü 1959. augusztus 13., csütörtök A nagyközönség érdekében... Színházunk új bérlethirdetéséről PUSZTAI PÉTERNÉVEL, az Egri Gárdonyi Géza Színház u.i szervezőtitkárával beszélge­tünk. Általában az új, most kö­vetkező évad terveiről, a szer­vezőtitkár elképzeléseiről, le­endő -feladatairól. Szóba kerül a bérletezés. A hatalmas betűs plakátok, amelyek azt hirdetik, milyen darabokat nézhet meg 1959—80-ban a bérlettulajdo­nos, már néhány nap óta az ut­cákra kerültek, így nyilván megkezdődött a szervezőmunka Í6. — Több bérletre számítanak-e a következő évadban, mint az elmúlt hónapokban volt — kérdezzük, s a felelet nem késik: — Körülbelül negyven Utáza- lékkal többre. Előzetes számí­tásainkat igazolja az elmúlt évi érdeklődés, valamint a közön­ség évad közben kialakult vé­leménye a bérletezés helyessé­géről. Jobban igazodni a közönség kívánságaihoz, ez az elv vezeti a következő évadban szervező munkánkat, s éppen ezért is biztosítunk több bérletet az ar­ra igényt tartók számára. Át­építjük, s korszerű berendezés­sel látjuk el a szervező irodát, s ide. helyezzük át az elővételi pénztárt is, hogy a közönségnek ne kelljen délelőttönként az útjából csaknem minden eset­ben kieső színházhoz fáradnia. A tíz százalékos bérleti kedvez­ményen kívül, ami már az el­múlt esztendőben- is meg volt. EGRI VÖRÖS CSILLAG Bolond április EGRI BRÖDY Ninos előadás EGRI KERTMOZI Kenyér, ezerelem, fantázia GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Játék a szerelemmel GYÖNGYÖSI PUSKIN Félkegyelmű GYÖNGYÖSI KERTMOZI A kapitány lánya még egy közvetett kedvez­ménnyel is kedveskedünk kö­zönségünknek. A tavalyinál több olyan bérletet tudunk biz­tosítani az arra igényt tartók­nak, ami csak helyhez van köt­ve, de nincs megszabott napra írva. Ez azoknak lesz különö­sen kedvező, akik sokat járnak vidékre, s így bizonytalan, mi­kor tudnak eljutni a színház előadásaira. — A bérletezés nagy munká­jában adnak-e segítséget majd az üzemi közönségszervezők? — Igen. Számítunk segítsé­gükre, s éppen ezért egy érte­kezletet is tartottunk számuk­ra, ahol megbeszéltük, mit vá­runk tőlük, akik szívesen ál­doznak szabad idejükből a színház munkájának megkönv- nyítésére, s ahol a szervezők is elmondták, milyen tapasztala­taik vannak eddigi munkájuk­kal kapcsolatban. Az értekez­let nyomán aztán megkezdjük a közönségszervezők megerősí­tését, vagy új segítségek szer­vezését azokon, a helyeken, ahol erre szükség mutatkozik. Sze­retnénk például, ha a jövőben többen járnának színházba a bervai lakótelepről, a Lakatos- árugyárból, s a környező köz­ségekből is. Ennek persze sok esetben „technikai” akadályai is voltak eddig, légióként a ha­zautazás miatt. Reméljük, hoöv az AKÖV vezetőségével való tárgyalás eredményes lesz. s ezen is tudunk a jövőben már nagyobb mértékben segíteni. HATVANI VÖRÖS CSILLAG Nincs előadás HATVANI KOSSUTH Főnyeremény HEVES Betörő az albérlőm PÉTERVÁSARA Nincs előadás FÜZESABONY Aranyszimfónia — A bérleti hirdetésen kívül tudomásunk szerint tájékoz­tató röplapok is segítik a szervezés munkáját. De ezek csak a felnőtt előadásokra szólnak. Mi lesz a következő évadban az ifjúsággal? — Az elmúlt esztendőben e tekintetben is' sagyon megnö­vekedtek az igények minde­nütt, úgyhogy minisztertanácsi határozat is foglalkozott az if­júság kulturális helyzetével. Ennek szellemében szervezzük meg ebben az évadban mi is az ifjúsági színházlátogatásokat, új módon, nyolc előadásra bér­letet hirdetve, s az előadásokat úgy beiktatva, hogy azok kife­jezetten iskolás nézőket hozza­nak a színházba. Eddig ugyanis nem volt külön ifjúsági elő­adás. s sok kifogás merült fel amiatt, hogy a diákok későn ér­tek haza. ha színházban voltak. Ezen most úgy segítünk, hogy az iskolások számára is fontos darabok, mint Az aranyember, a Don Carlps, a Kormos ég, az Űrhatnám polgár és a többiek — 3—3 előadását éppen azért, mert csak ifjúsági nézőnk lesz. korábban kezdjük, úgy. hogy az iskolások lehetőleg este nyolc óra táiban már hazaér­hessenek. Ezáltal be tudjuk vonni a bérietezési rendszerbe azokat is, akik éppen az előadá­sok késői befejezése miatt eddig nem vehettek részt a színházi előadásokon: az általános isko­lások felső tagozatainak tanu­lóit. Ezeket tudta elmondani a színház szervező titkára a bér- letezéséről, s mi csak annyit tu­dunk hozzáfűzni, hogy az ifjú­ságnak adott kedvezményekhez az is hozzátartozik, hogy az el­múlt évivel szemben kettő és négy forintos bérleti helyárak is lesznek, bizonyságul annak, hogy színházunk nemcsak a felnőtt látogatók kívánságait elégíti ki a jövőben ilyen téren is, hanem igyekszik a tanuló fiatalok kedvében is járni. (w) 1959. augusztus 13, csütörtök; 1849. Görgei Világosnál leteszi a fegyvert. 1799-ben halt meg V. I. Bazsenov orosz építész. 1829-ben született I. M. Szecsenov orosz fiziológus. <2 Névnap O Ne feledjük, pénteken: ÖZSfiB nmr — A GYÖNGYÖSI MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalatnál évenként igen komoly összeget fordítanak a gyári könyvtár bővítésére. A vállalat könyvtá­rában közel háromezer kötet könyv várja a művelődni, ol­vasni vágyó dolgozókat. — A HEVESI „Sallay Im­re” KISZ-szervezet fiataljai augusztus 20-ra televíziós ké­szüléket szeretnének vásárol­ni. A televízió árát különbö­ző kuituráiis rendezvények bevételéből gyűjtik össze. — HELYREÁLLÍTJÁK Eger egyik műemlékét, az úgy­nevezett rossztemplomot. A fa­lazat rendbehozási munkálatai befejeződtek, a tető favázának összeállításán dolgoznak az épí­tők. — A HORTI KlSZ-szerve- zet tagjai jól sikerült kirán­duláson vettek részt Mátra- füreden. A kirándulás költsé­geit a kiszesek fedezték. — KISZÉLESÍTIK Recsk község főutcáját a falu köz­pontjában, a tanácsháza kör­nyékén. Az útbővítéssel egy időben modern járdát építenek a községfejlesztési alapból. — A MÁTRA VIDÉKI Szén- bányászati Tröszt dolgozói- közül ez ideig tízen jelentkez­tek a bányamérnöki egyetem elvégzésére. FILMFORUM Felhívás táncra — Egy film, mely más mint az eddig látottak. Űj műfaj a film történetében. Másfél óra zene, tánc — másfél óra há­rom történet, „tragédia“, „tár­sadalmi színmű“, „mese”. Másfél óra tánccá álmodva. Millió ötlettel, számtalan tánc és zene stílusból Gene Kelly a rendező, író, koreográfus, táncos, pantomim művész egy­séget tudott alkotni a legma­gasabb művészi fokon. Nem lehet a film részleteit néhány szóban analizálni, de nem lehet néhány momentum mellett szó nélkül elmenni. A film, amely nemzetközi nyel­ven: tánccal és zenével van elbeszélve, alkotója a világ legkiválóbb táncosait válasz­totta munkatársául. Az orosz, angol, amerikai táncosok cso­dálatos harmonikus munkát végezlek Kelly vezetésével. A Cirkusz című filmben a kát szerelmes pás de deux-je a szerelem legköltőibb, legero- tikusabb • momentuma, amelyet valaha táncban kifejezték. A clown tánca a többi bohóccal, a clown fájdalom-tánca, Kelly pantomim művészete s kore­ográfiája a legmagasabb mű­vészi igényességgel, mérték- tartással teszi élménnyé a ro­mantikus történetet. A körtáncban a legmaróbb szatírával állítja elénk a san­zonénekest és hódolóit. Ebben az alkotásban válik . egységessé a legkülönbözőbb táncműfaj, a balerina tánca a műterem­ben, a ruhatárosnő — a ko- kott tánca, mindmegannyi koreográfiái remekmű, az egé­szet Összefogja az ellenponto- zással vissza-visszatérő típu­sokkal teli vendégsereg gro­teszk tánca. A „Simjbád" Című filmben — kihasználva a film és a rajzfilm minden lehetőségét. — megelevenedik a kelet me­séje. A fantázia tobzódása ez a film. És Kelly mellett egy kitűnő gyermektáncos, viszi sikerre • történetet. Mind ösz- szegezve Gene Kellyben zse­niális. sokoldalú művészt is­mertünk meg, s filmje élmény mindenki számára, aki a ze­nét, a táncot szeréti, és so­kaknak, akik e film által sze­retik meg a táncot és a zenét. P—P JVégy hír íierecsendről Tegnapelőtt Kerecsenden jártunk, ott hallottuk ezeket az apró híreket: A régi malmot, amelyet ed­dig' egy nem mindig biztonsá­gos üzemeltetésű nyersolajmo­torral hajtottak meg, most vil­lany meghajtásúra szerelik át. A villanymotor beszerzésére és felszerelésére állami keretből nem kevesebb, mint 158 ezer forintot fordítottak. A malom napi teljesítménye 50 mázsa őrlemény. Ebben az évben befejeződik a falu teljes villamosítása. Ez annyit jelent, hogy a közvilá­gítást olyan utcákba, községré­szekbe is eljuttatják, ahol ed­dig még nem volt villany. A közvilágítási hálózat bővítése lehetővé teszi, hogy a külső részeken levő házakba is be­vezessék a villanyt. A bővité$- re nem kevesebb, mint 85 ezer forintot fordítanak. Alig több. mint két hét múlva,: újra megkezdődik az iskolai év. A nyári szünidő alatt rendbe­hozták a két kerecsenéi iskolát is. Az egyik iskolánál új mel­lékhelyiséget építettek. A ta­tarozásra, kisebb hibák kija­vítására a tanács mintegy 7000 forintot fordított. Kerecsenden is vége felé jár a cséplés. A tanácsházán nyert értesülésünk szerint az idén nagyon jó termés van őszi ár­pából, éppen úgy, mint búb­ból. Az eddigi mérések sze­rint búzából nem kevesebb, mint 11 mázsás a holdunkén ti községi átlag. Őszi árpából is hasonlóan nagyobb termést takarítanak» be. .cú • WAV 34. Csaknem kötelezőnek tartják a letartóztatott hasbarűgását; ez biztosítja, hogy az őrizetbe­vett nem fog okvetetlenkedni. Akadnak a kínzásnak egészen különleges eszközei. Vannak például „egyéni” találmányok. Egyes FBI-emberek korbácsot készítenek, amely másfélméter hosszú és centiméternyi vas­tag bőrcsíkokból áll. A bőrcsí­kok végére centiméteres sze­gek vannak felszerelve. Az el­ső ilyen korbácsütés után vér- aláfutások képződnek, majd a második ütés ezernyi tűszú­ráshoz hasonló éles fájdalmat okoz. Többször előfordult már, hogy a letartóztatottat a hul­laházba szállították az ilyen „korbácsolás” után. Iskolánk egyik előadója gyakorlati uta­sításként más. testi kínzásokra is kioktatott: „ki lehet pél­dául húzni az áldozat egészsé­ges fogait, vizet, vagy más fo­lyadékot lehet önteni az orr­lyukakba, a kihallgatandót fél­napra el lehet helyezni gőz­kamrába, vagy egész napra be lehet tenni olyan helyiségbe, ahol hirtelen hőmérsékletvál^ tozásokat tudunk előidézni, hűtéssel vagy melegítéssel, dermesztő hideg, vagy perge­lő meleg változtatásával, ösz- sze lehet zúzni a heréit, be lehet zárni egy szobába és há­rom könnyfakasztó bombát bedobni”. ,\y, amerikai titkos rendőr­ség, az FBI „találékonyságát” példázza az a barbár eljárás, amellyel a vádlottak szökését igyekeznek megakadályozni. Erre a célra külön készüléket szerkesztettek, az úgynevezett „oregoni csizmákat”, amely onnan kapta nevét, hogy Ore­gon államban találták fel. A készülék egy vaskeret,-amelyet a lábra illesztenek, majd le­zárnak. Amíg a láb mozdulat­lan, a keret nem ér a lábhoz, de amint a láb mozogni kezd, a keret egyre jobban szorítja a lábat, s minél élénkebb moz­gást végez a láb, annál éleseb­ben hasít a húsba a „csizma”. Az FBI mindezt a „demokra­tikus szabadságjogok” jegyé­ben teszi. Persze, a kínzás va­lamennyi változatának megkö­zelítő felsorolása is sok-sok időt venne igénybe... Az FBI-nél egy hatalmas technikai laboratóriumot is lé­tesítettek. Tulajdonképpen nem egy laboratóriumról van szó, hanem a laboratóriumok rend­szeréről, amelyet egységes névvel jelölnek. Több mint hét- százan dolgoznak ebben a la­boratórium-rendszerben, ahol — segédeszközként — a legkü­lönbözőbb mintagyűjteménye­ket állították össze. Van pél­dául egy hatalmas textil-, szül­és szövetminta gyűjteményük, zsineg-gyűjteményük, mű­anyagokból készült legkülön­bözőbb gyártmányok gyűjte­ménye. Minden gyűjtemény, minden egyes darabján megta­lálni a gyártási adatokat, a fajtát, a tulajdonságot. A gu­micikkek gyűjteményében pél­dául ezernyolcszáz minta, to­vábbá négyezer autógumi-min­ta van. Az írógéppel készült írások gyűjteményében min­den lehetséges írógép-modellen készült írás megtalálható, be­leértve a legrégibb típusú író­gépellet is. Igen érdekes a lo­vak, a kutyák, a macskák és más állatok vérének meghatá­rozására szolgáló szérumok gyűjteménye. Az FBI állan­dóan fejleszti laboratóriumát, hatalmas összegeket költ rá. Azt mondják, hogy a bűnözés elleni harcban van szükségük erre. De az amerikai titkos rendőrség . tudományos-techni­kai felszerelése teljes egészé­ben a demokrácia elleni harc szolgálatában áll. Az FBI e technikai berendezések segít­ségével — amelybe beletarto­zik még a Radar rádióirányító készülék is — nyíltan és gát­lástalanul behatol az amerikai állampolgárok életébe, egészen a fürdő- és hálószobáig... Igeq elterjedt például a le­véltitok megsértése: erre a célra oly finom műszert alkal­maznak, amely lehetővé teszi, hogy a postai szállítmányon nyoma se ma­radjon annak, hogy cenzúráz­ták. Az FBI az állampolgárok levelezését, még teljesen magánjellegű ügyekben is cenzúrázza, mert szerfelett érdekli, miről írnak, miről beszélnek az emberek. Ebbe az érdeklődési körbe vág a hallgatódzás rendszere. A le­hallgató készü­lék — amelyet szinte tökéle­tesre fejlesztet­tek — az FBI egyik legtöbbet használt tech­nikai eszköze. Még az ameri­kai kongresz- szus is szente­sítette a lehall­gatás rendszerét, amely állító­lag a kémkedés ellen irányul. A lehallgatás eredményét bí­rósági eljárásokban is elfogad­ják bizonyítékként. A leggon­dosabban ellenőrzik a szállo­dákban lakók telefonbeszélge­téseit, a nyilvános telefonállo­másokon lefolytatott beszélge­téseket, de a magánelőfizetők beszélgetéseit is. Irattárukban éveken át meg­őrzik az ellenőrző-regisztráló anyagot. Gyakran előfordul, hogy nemcsak szállodákban, de még magánlakásokban is le­hallgató készüléket szerelnek fel. Még az is előfordul, hogy filmfelvevő gépet építenek be a falba, telefon-, villany-, vagy gázjavítás' ürügyén. A rrtikro- fon és diktafon készülékek ilyen beszerelése rendkívül gyakori. Az FBI pedig a sétaterekre, a parkokba is kinyújtja po­lipkarjait, tudni akarván, nem szőnek-e ezeken a padokon va­lamiféle „Amerika-ellenes ösz- szeesküvést”. Ez mutatja, hogy az amerikai vezetés csupán rendőreiben és spicli-rendsze­hajtására alakult igen kiter­jedt detektívhálózatot és a kábítószer kereskedelem felde­rítésével foglalkozó detektív alakulatot. Ideszámította a partvédelmi alakulatokat, ame­lyek ma már szintén nyomo­zószervek, a tekintélyes számú országos és helyi adóügyi tit­kos megfigyelőket. Ehhez hoz­záadta a gyári besúgók hordá­it és légióit, az ipari rendőrség tagjait, a minden rendű és rangú magánnyomozó irodák állandó és alkalmi detektív- jeit és besúgóit, s kiderítette, hogy az amerikai titkosrendőri hálózat, a „polip” behatol az ország minden pólusába és mé­reteiben, módszereiben szinte páratlan. Soha, egyetlen országban sem volt még ilyen méretű kémrendszer, soha egyetlen nép után nem kémkedett a hivatalos és félhivatalos ké­mek ilyen nagy és tarka sere­ge, mint az amerikai nép után napjainkban. A LEGMÉLYEBBRE SÜLLYEDT rében bízik. A polip átszövi tehát az egész Egyesült Államokat. Ri­chard Rowen „A titkos szol­gálat története” című könyvé­ben összegezte az igazságügy- minisztériumi titkosszolgálat detektívjeinek számát, hozzá­adta ehhez a járási és városi besúgók rendkívül nagy sise- rehadát, az egyes államok rendőrségét, a polgári ruhás, vámfelügyelőkként működő detektívek, vámhivatalok kém­hálózatát (mind a hivatásoso­kat, mind az amatőröket), az alkoholellenes törvény végre­Főhadnagy elv társ jelentem, az őrizetest előállítottam! Az őrmester jelent, a főhadnagy helyet mutat a fogolynak. — TesséK, foglaljon helyet! A fiatalember félve ereszke­dik le, csak a szék szélére ül. Arckifejezése riadt, mintha attól félne, hogy mindjárt ösz- szedűl a világ. Annyi mindent hallott „kínzókamrákról”, ret­tenetes kínzásokról, s most ré­mülten várja, hogy mi Kezdő­dik. A fiatal főhadnagynak, aki vele szemben ül az íróasztala mögött, s az iratokban lapoz­gat, egyelőre semmi fenyegető nincs a magatartásában. Ahogy az asztali lámpa fé­nye a nyomozótiszt arcára ve­tődik, van valami szoborszerú az arckifejezésében. A fogoly várja, hogy mi lesz. Még új ember, tegnap este tartóztatták le. Házkuta­tás volt a lakásán, & amikor a nyomozók megtalálták az író­asztalán a jegyzetköteget, már érezte, hogy elveszett, Lefog­lalták a vázlatot is. Elég os­toba volt, hogy magánál tar­togatta őket. Dallamot már visszahívták Magyarországtól, egyelőre nem volt, akii kapcso­latot tartson vele, s a fiatal­ember úgy gondolta, hogy ezek a vázlatok, jegyzetek egykor még jól jönnek neki: Igazolják, majd ha isimét ők lesznek az urak, hogy ő, nem várta tétlenül az események alakulását, hanem megtette ami tőle tellett. Adatokat szol­gáltatott, híreket szerzett; s azokat eljuttatta az „illetéke­sekhez”. A főhadnagy előveszi a ci­garettatárcáját, s megkérdezi: — Dohányzik? A fiatalember megrázza a fejét: — Nem! — Pedig annyira kívánja a cigarettát, milyen szívesen rágyújtana. De nem mer, mert biztosan mérges a füstje. Elhódítja, összezava­rodnak a gondolatai, s önkén­telenül is elfecseg olyasmit,, amit nem kellene. Vigyáznia kell nagyon, mert annyi min­dent hallott. .. A nyomozótisztet azonban nem lehetett becsapni. Látja a fiú szemében á vágyat a ciga­retta után. S észrevesz mást is: — Csakugyan nem dohány­zik? Mikor szokott le róla’ Mert látom, nem is olyan ré­gen még egymásután szívta a cigarettákat... Sárga a muta­tóujja a sok nikotintól.;. A fiatalember nyel egyet,. nem felel. Mit is felelhetne? Rosszul indul a kihallgatás, pedig tulajdonképpen -még meg sem kezdődött. A nyomozótiszt ismét ■ “lé tartja a cigarettatárcát: —• Egy tanácsot adok magá­nak: ne hazudjon, vallja az igazat. Csak így segíthet ma­gán. Ne féljen, ebben a ciga­rettában semmi vegyszer' nincs. Általában, felejtse el gyorsan azt a sok rágalmat, amelyet rólunk hallott. Nem örül neki biztos, de egy dara­big nálunk lesz. Most alkalma lesz meggyőződni arról, ho­gyan folytatjuk mi a vizsgála­tot. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom