Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-04 / 181. szám

195ÍI. augusztus 1, kedd NÉPÚJSÁG 3 A felvilágosító szó ereje Érdekes statisztikát lehetne összeállítani arról, mivel gya­rapodtak az elmúlt tíz eszten­dő alatt a termelőszövetkezeti tagok. És nem is elsősorban a közös vagyon gyarapodására gondolok, hiszen arról számos kimutatás van, sokan tudják, hogy szinte a semmiből terem­tették meg milliós vagyonukat, hanem a termelőszövetkezeti tagok személyes gyarapodásá­ra. A füzesabonyi új házsorok­ra, ahol az újtelep egymás mellett sorakozó modern új há­zainak nagy részét tsz-tágok mondhatják magúkénak. Arra, hogy a tsz fiatalabb tagjai kö­zül sokan járnak motoron, hogy a lányok színes mellény- kéi alatt nem ritka a nylon fehérnemű, az asszonyokra, akik lassan már csak a rég­múlt emlékei között tartják számon, hogy házaséletük kez­detén egy ócska, kopott sublót, egy deszkából összeácsolt dákó meg egy egy rozogalálbú asztal volt az egész „stafírung”. Szé­pen berendezettek a szobák, telve a kamrák — ez jelzi ma a termelőszövetkezeti tagok házatáját. Az igazsághoz mindezeken túl az is hozzátartozik, hagy nem fenékig tejfel, csupa la­kodalom a tsz-tagok élete. Vannak még nehézségek, van amikor a közös beruházás mi­att szűkébbre sikerül az osz­tás. Van a milliomos jó terme­lőszövetkezetek mellett gyen­gébb is. ahol nem osztanak olyan bőségesen — de egyetlen egy sincs, még a legrosszab­bak között sem, ahol szűkös volna a kenyér, ahol a tsz-ta­gok súlyos anyagi gondokkal küszködnének, ahol ne kerülne minden évben űjabb és újabb érték, bútor, rádió, kerékpár vagy motorkerékpár a szövet­kezeti tag portájára: Jól élnek a mi termelőszö­vetkezet cinkben az emberek, van mit aprítaniuk a tejbe. Volna tehát miről beszélni az új termelőszövetkezetek tagjai előtt, mikor szó esik arról, hogy jó, jó. még az idén betakarí­tottunk a magunk földjén, de milyen lesz-a jövőnk? Van mivel megnyugtatni ezeket az embereket —és szükség is van érre a meg­nyugtató szóra. Még fél esztendeje sincs an­nak, hogy Heves megye egyes járásaiban „megmozdult . a föld", s ezrével mentek be az emberek a termelőszövetkeze­tekbe. A szövetkezeti mozga­lom ilyen átütő sikerének sok oka volt, de a sok között az egyik első helyen szerepéi az okos felvilágosító szó, mely megmutatta,, hogy mennyivel előbbre tartanak azok, akik esztendőkkel ezelőtt a párt szavát követték. Okos szó volt az, ami elhangzott akkor gyű­léseken, vagy esti beszélgeté­sek során a kis szobákban. Okos szó, mély a jövőbe mu­tatott, mely tényekre támasz­kodva bizonyította a párt iga­zát. Ennek a szónak az ereje az igazság volt, eljutott a szíve­kig. Nyomában ezrek szívébe költözött bizalom, ezrek fogták hozzá, hogy ids földjük mun­kája mellett a közöst is épít­gessék. A szorgos munkában azonban valahogy elcsendese­dett a szó. Pedig szükség lett arra, hogy a tervek mellett, melyben leszögezték, hogy jö­vőre ennyi és ennyi holdon termelnék búzát, vagy más nö­vényt. hagy az istállókban ilyen és ennyi állat lesz, be­szélgessenek többet az embe­rek jövőjéről is. Sokszor elhangzik a kérdés: milyen lesz a jövőnk? Erre a kérdésre választ kell adniuk most is mindenütt a kommu­nistáknak és velük együtt azok­nak az embereknek, akik bár kívül állnak a párton, de a párt szavát követve formálják az új paraszti életet. Mert van minek alapján választ adni. Ha tudunk beszélni arról, hogy milliós közös vagyont terem­tett például a pélyü Aranyka­lász Tsz tagjainak szorgalma, arról is kell beszélni, hogy el­vétve akad csak köztük olyan, aki ne épített volna új házat, vagy ne építette volna újjá a régit; Akármelyik termelőszö­vetkezet tagjainak példáját vesszük, mindenütt meg lehet mutatni, hogy a szövetkezettel együtt nőtt az emberek jóléte is, hogy a szövetkezeti tagok házában nem vert tanyát a nincstélenség okozta gond, hogy jól élnek,' főbbet kérés­nek, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Lehet aztán arról beszélni, hogy alig akad tsz­Egy vállalás, amit „nem lehet* teljesíteni Az egri Vas- és Fémipari Ktsz dolgozói a pártkong­resszus tiszteletére vállalták, hogy az egri Balázs Ignác Ter­melőszövetkezet részére kise­lejtezett anyagokból egy ko­vácsműhelyt szerelnek be. Ter­mészetesen az anyagokért nem számítanak fel semmit, sőt a dolgozók is úgy döntöttek, hegy a beszerelést, és a szó­ban forgó munkaiatokat mun­kaidőn túl, társadalmi munká­val végzik eL, hogy ezzel is se­gítsék a termelőszövetkezetet. A kovácsműheüy értéke több mint tizenkétezer forint lenne, felszerelése után. A ktsz dolgozói már több íz­ben munkához akarták látni, azonban a szövetkezet még a mai napig sem hajlandó elké­szíteni a kövácsmühely helyi­ségének padlását, így addig természetesen késlekedik a munka is. Már személyesen is felkeresték a munkások a ter­melőszövetkezetet, azonban mind a mai napig semmi ki­látás arra, hogy vállalásukat teljesíthetnék az egri Vas- és Fémipari Ktsz dolgozói. Kérdezzük a termelőszövet­kezet vezetőségétől: Talán at­tól félnek, hogy ráfizetnek és ezért nem végzik már el a padlásolást? A ktsz dolgozói a pártkongresszus tiszteletére most már teljesíteni szeretnék vállalásukat, ezért ezúttal is kérik a Balázs Ignác Tsz veze­tőségét, végezzék él a szüksé­ges padlásolást, hogy a kovács­műhelyben mielőbb ütni lehes­sen a vasat::. FEJES PÁL, szöv. biz. titkár tag, akinek a házában ne szól­na rádió, ahol ne volna új bú­tordarab, ahol ne nézne nyu­godt jövő elé a gyermek. Az emberek ma még egy ki­csit kétkedve néznek a jövő elé, szívükbe fogadják azt a szót is, ami erről esik, mert megmutatja a szövetkezeti emberek életét éppúgy, mint ahogy megmutatta hónapokkal ezelőtt azt, mire mennek közös összefogással: / Lényegében már megkezdő­dött a megye minden szövet­kezetében a közös munka, az­zal, hogy a gépállomás trakto­raival, vagy éppen saját foga­taikkal megkezdték a keskeny parcellák összeszántását. Meg­kezdődött a munka, melynek jövőre már közösen takarítják be bőséges gyümölcsét. De csak akkor hozhat igazán bő­séges gyümölcsöt, ha az embe­rek bizakodva, jó kedvvel vég­zik. Ehhez azonban meg kell mutatni fáradhatatlanul a jö­vőt Szükség van az okos, felvi­lágosító szóra, hogy az embe­rek mindig lássák, csakugyan nem választottak rossszuL Deák Rózsi Jobb szén, kevesebb. bosszúság — Osztályozzák a szarvaskői szenet — Javul a tüzelőanyag- ellátás — Szállítási iroda a város központjában — A téli tüzelőellátásról nyilatkozik a TÜZÉP Vállalat vezetője — Még nyár derekán vagyunk, de az egri TÜZÉP Vállalat te­lepéről már hosszú kocsisorok szállítják a téli tüzelőt. Az el­múlt napokban felkerestük Bodnár Pétert, az Eger—Salgó­tarjáni TÜZÉP Vállalat veze­tőjét, hogy tájékoztasson ben­nünket az idei szénellátásról. Több szenet vásárolnak-e az idén, mint az elmúlt esz­tendőben? — Megyénkben a második negyedév folyamán mintegy tíz százalékkal több szenet vásá­roltak a fogyasztók az elmúlt évhez viszonyítva — hangzott a válasz. — A harmadik ne­gyedévben a szénellátás meny- nyiségben körülbelül azonos lesz a múlt évivel, a negyedik negyedévben azonban már né­hány százalékkal kevesebb tü­zelőanyagot kapnak telepetek. Bár második negyedévi több­letünk részben tehermentesíti az év utolsó időszakát, mégis előfordulhat az, hogy decem­berben lesznek kisebb problé­mák a tüzelőanyag ellátással. Javult-e a szén minősége? Örömmel tájékoztathatjuk vásárlóinkat, hogy ez évben már lényegesen jobb minőségű szenet kaptunk. Néhány igen gyenge szénfajtát — mint pél­dául a mizserfai és a mátravi- déki szén — kivontak a forga­lomból. Ha megyei viszonylat­ban vizsgáljuk a minőséget, legnagyobb arányú javulás Eger város területén mutatko­zik. A korábbi években Eger­ben főként gyenge minőségű kevert nógrádi szenet hoztunk forgalomba, jelenleg már a nógrádi széntől jobb minőségű vegyítetlen szarvaskői rostált szenet vásárolhatnak vevőink. Mi a fogyasztók vélemé­nye a szarvaskői szénről? Több emberrel beszélgettünk, s a véleményen megoszlanak. Meg kell említenem, hogy a TÜZÉP-telepeken jelenleg kapható szarvaskői osztályo­zott szén nem hasonlítható a Sikeres nőtalálkozó Parádfiirdőn Színes szalagokat kavart a vasárnapi szél a parádfürdői bokrokon. Piros, fehér és kék színek pompásan díszítették a zöld erdőt. A kanyargó utak mentén mind sűrűbben lobog­tak a krepp szalagok és lent a Ids tisztáson már zászlók sely­me villant elő a fák közül. A reggeli órákban megélén­kült a környék. Népviseletbe öltözött siroki, erdőkövesdi asz- szonyokat hozó autók érkeztek a buszmegállókhoz. Nőtalálko­zóra gyülekeztek a pétervásári járás asszonyai. A kezdés előtti órákban be­népesült a kis tisztás, a dísztri­bünnel szembeni domboldala­kon családok, ismerősök ültek, beszélgettek. A vendéglátók sátrainál óráról-órára nőtt a forgalom. — Jönnek a külföldi vendé­gek — kapott szárnyra a hír a találkozó részvevői között és a közönség megindult, hogy fo­gadja a kedves szovjet és ro­mán vendégeket. Az Állami Gyógyintézet tár­salgójában baráti üdvözlésre koccantak össze a poharak és Bállá Sándomé, a pétervásári nőtanács elnöke üdvözölte a vendégeket. Boldogan társalog­tak az újonnan szerzett barát­nőkkel a szovjet és román nagykövetség asszonyai. Majd kart karba fűzve indultak az ünnepség színhelyére. Erre az időre a járás minden községéből megérkeztek a kül­döttek. A régi népviseletbe öl­tözött recski asszonyok csipké­in, aranylemezein fényesen tükrözött a napsugár. A díszemelvényre lépő ven­dégeket nagy tapssal fogadták. Az elnökségben helyet foglalt Bíró József elvtárs, az MSZMP Heves megyei pártbizottságá­nak másodtitkára, Erdei Lász­lómé, az országos nőtanács el­nöke, Horváth Nándorné a me­gyei, Balta Sándomé a járási nőtanács elnöke, Medeliczki Pál, az MSZMP pétervásári já­rási bizottságának titkára, a szovjet és a román delegáció, valamint az asszonyküldöttség tagjai. Bállá Sándomé megnyitó és üdvözlő szavai után Horváth Nándorné tartotta meg ünnepi beszédét. Bevezetőjében köszönetét mondott a találkozó megrende- zőinek Szorgalmas, lelkes mun­kájukért, amellyel megterem­tették a találkozó lehetőségeit. — A mi megyénkben az el­lenforradalom óta ez az első olyan találkozó, ahol egy Járás asszonyai baráti beszélgetésen találkoznak. Volt már ifjúsági találkozó, de asszonyok talál­kozója eddig még nem volt. Most itt, Párádon, ismerked­hetnek, kicserélhetik tapaszta­lataikat a pétervásári járás asszonyai — folytatta beszédét Horváth Nándorné. Részletesen foglalkozott a genfi külügyminisztert értekez­lettel, valamint a szovjet— amerikai kereskedelmi és gaz­dasági helyzet alakulásával, a béke erőinek helyzetével A nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéd befejező részé­ben a megyénkben történt év- eleji változásokról, a termelő­szövetkezetek megerősödéséről beszélt — A fejlődést nem lehet megállítani sem fenyegetéssel, semmiféle eszközzel,' bárhogy spekulálnak a tsz ellenségei. Ősszel, sőt már mcst is minden tsz-tag megkezdi a közös mun­kát. Ebben a munkában nagy feladat hárul az asszonyokra, segítséget kell nyújtani a ter­melőszövetkezetekben. A nagy tapssal fogadott ün­nepi beszéd után elsőként a szovjet asszonyok küldötte szólt az ünneplőkhöz, megkö­szönte a szívélyes, baráti fo­gadtatást amiben részesítették őket. A román küldött tört ma­gyarsággal ugyancsak köszöne­tét mondott a fogadtatásért. Felszólalt még Erdei Lászlóné és Bíró József elvtárs. Az ünnepség befejező, szép része volt a vendégek megaján­dékozása. Finoman csiszolt vá­zákat adtak emlékbe a szovjet és a román asszonyoknak és a vendégeknek. Az ünnepség hi­vatalos része ezzel befejeződött, délután a járás asszonyainak kultúrcsoportjai szórakoztatták az egybegyűlteket. Amikor beköszöntött az este, vidám hangulatú bálon szóra­kozhattak a fiatalok és az öre­gek. A pétervásári járás asz- szonyainak találkozója sikere­sen végétért, a megrendezésért dicséret illeti az Állami Gyógy­intézet szakszervezeti bizottsá­gát és tagjait. Felejthetetlen napot töltöttek együtt a járás asszonyai, boldogan szórakoz­tak ezen a vasárnapon. lijahb lsz-ek villamosítását fejezték be Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat rövi­desen befejezi a tiszanánai ter­melőszövetkezet villamosítását, de még a héten átadják Kis­köre, Besenyőtelek, Mezőtár- kany termelőszövetkezetei szá­mára épített villanyberendezé­seket. A munkálatok értéke összesen féilmillió forintot tesz ki. A villanyvilágítás nagy se­gítsége a belterjes mezőgazdál­kodásnak, így a vállalat a jövő­ben még több termelőszövetke­zetben kiépíti a villanyháiéra tok s (Tudósítónktól!) i ROHAMLÉPTEKKEL fejlő­idé új világ, új emberei va- | gyünk. Korunk az atomkor- >szak, melynek technikája nap >mint nap szüli az újabb csodá­ikat, s az automatizálástól > kezdve az űrhajózásig, szinte :? megszokottá válik számunkra < minden egyes csoda. Korunk ^jellemzője a fejlett technika, | ami kőris gyáróriások ezrei <ontják magukból az árucikkek < tömkelegét, mégis mindezek < ellenére a mindennapi életünk­ében lépteni-nyomon szükségünk «van még a kisipar munkájára sis. s Így igaz ez, Kedves Olvasó, Shisz ha kilyukad a cipőd, el- s viszed a cipészhez, ha elrom- Slik a motorod, a szerelő se- 5gít rajta, s ha új házat akarsz > építeni, felkeresed a kőműve­> seket. Napjainkban tehát lét- | jogosultsága van még a kis­iparnak falun és városon egy- I aránt, mert nagyipari üzeme- íink nem közvetlen a lakosság «szükségleteinek kielégítésére < termelnek. « Erről beszélgettünk a Füzes- « abonyi Járási KIOSZ elnökség s vezetőségi tagjaival, és néhány S kisiparossal. I A beszélgetés során minde- . «nekelőtt megtudtuk, hogy a .«járásban a füzesabonyi, a «poroszlói és a káli vegyes « KTSZ-eken kívül 378 kisiparos 5 dolgozik. Ez a szám azt jelenti, még januárban forgalomba hozott rostálatlan és osztályo- zatlan vegyes szarvaskőivei. A múlt évben körülbelül 500 vagon ilyen vegyes szenet hoz­tunk forgalomba, ami jogosan váltotta ki a vásárlók rekla­málását. Ennek oka az volt, hogy a bányának nem volt osztályozó berendezése s ma­guk a bányászok is primitív körülmények között dolgoztai«. A most forgalomba hozott szarvaskői szén magas illő- anyag tartalommal rendelke­zik, ennélfogva hosszú láng­gal ég. Hamuja kevés, salak­ja pedig egyáltalán nincs. Ibi­vel e szénfajtának igen nagy a nedvességtartalma, helyes ha a vásárlók a nyári hóna­pokban szerzik be a télire szánt tüzelőjüket. Ugyanis a szaravaskői szénnek egy-kéí hónapig száradnia kell, így közben önmagától nemesedik, a kalóriája sűrűsödik. Milyen az érdeklődés a brikett iránt? Érdekes tünetnek tartjuk, hogy míg a budapesti lakos­ság legszívesebben a brikettet vásárolja,, addig Heves megyé­ben, főleg Gyöngyösön és Hatvanban nem kedvelik a brikettet. Oka talán az is. hogy több éven keresztül gyenge minőségű brikettet tudtunk árusítani. Azóta a minőség javult, s jelenleg Eger kivételével minden tele­pünk bőségesen ellátott bri­kettel; Van-e javulás a tüzelő­anyag szállításánál a múlt évhez képest? Ismert dolog az, hogy a be­szerzésen kívül a vásárlóknak komoly gondot okozott eddig a fuvar biztosítása is. Több tár­gyalás eredményeképp a Vá­rosgondozási Vállalat ma már 13 kocsit biztosított a tüzelőt szállítóknak. Ezenkívül a Rá­kóczi úti telepen állandóan egy tehertaxi állomásozik, amely- lyei ugyancsak hivatal«*; áron lehet szállítani, az Eger kör­nyéki falvakba is. ígéretet kap­tunk arra, hogy az állami fu­varozó szervek még további járműveket állítanak be, ame­lyek kizárólag csak a lakosság részére szállíthatnak tüzelő­anyagot. Az egri lakosság kérésére a közeljövőben tüzelőanyag- meg­rendelő irodát nyitunk a város központjában, amelynek fel­adata az lesz. hogy felvegye a megrendeléseket, s egyben gon­doskodjon a tüzelőanyag, vagy más megrendelt áru házhoz szállításáról is. Az iroda a ké­ső délutáni órákig lesz nyitva, hogy a munkából hazatérő dol­gozóknak is rendelkezésére áll­hassunk. Kiss Béla ‘A**SAAAAAAAA>\AAAAAAAAAAAAAAAAAAí*í Kisiparosok helyzete a füzesabonyi járásban hogy a községek kisiparosok­kal való ellátottsága kielégí­tőnek mondható. Az egyes szakmák közül különösen az építőipari szakmák virágzanak, hisz csaknem minden faluban nagy az építkezési láz. Évente több száz új ház épül fel a járásban és ezek építői főleg a kisiparosok közül kerülnek ki. A járás kisiparosainak hírne­vét növeli, hogy igen szép számmal vannak köztük elis­mert, jó munkát végző, híres mesterek. Tuza Gergely, füzes­abonyi kőfaragó munkája a messze környéken híres, sőt még más megyékből is szép számmal kap megrendelést. A szí halmi lakosok között igen nagy népszerűségnek örvend idős Z elei János kőműves mert lelkiismeretesen, szak­szerűen és becsületesen dol­gozik. Aki igazán szép kivitelű és jó lakást akar építtetni, az Zelei bácsival köt egyességet. A kovácsok között Bírta István füzesabonyi mester tett szart a legjobb hírnévre, munkája nyomán. Mint ipari iskolai szakoktató sok tanulónak adja át tudását, gyakorlati munkája pedig nagy elismerést arat megrendelői között. A KIOSZ VEZETŐI azt is elmondják, hogy a jövőben még igen sokat tesznek a szakmai képzettség fokozásáért Minden évben mestervizsgákal rendeznek, s mestervizsgárc köteleznek minden kisiparost aki 1956. után látott hozzá az ipar gyakorlásához. A jövőben tanulót sem szerződtethet az aki ennek a követelménynél nem tesz eleget. A mestervizs­gákat rövidebb-hosszabb idei;, tartó előkészítő tanfolyam elő­zi meg. Ä járás kisiparosai igyekeznek ennek is eleget ten­ni, s az idén is sokan jelent­keztek mestervizsgákra, külö­nösen a kőműves, az ács és a villanyszerelő szakmákban. — Mi a helyzet az anyag- ellátásban? — Különösebb nehézségei itt sem mutatkoznak — hang­zik a válasz — minden szakma megkapja a munkája zavarta­lan végzéséhez szükséges anya­got. Jóllehet, kisebb hibái« és panaszok adódnak. Ezekről kü­lön hadd szóljanak a jelenlevő kisiparosok. Polgár József éger- farmosi asztalos a faellátásra nem panaszkodik, ellenben •több enyvet és üveget szeretne kapni. Nincs megelégedve a kiutalt és szállított üveg mé­reteivel. A munkájához 120x 160-as méretre volna szükség, mégis legtöbbször nem ezt kapja. Előfordult, hogy egészen vastag, kirakatüveget kapott. Evellei János besenyő-telki kerékgyártó: — Sok esetben nem kapói megfelelő faanyagot. A Tüzép- nél tüzelőfából kellett kivá­gatni a megfelelő méretet. He például 2 méteres fára volns szükségem, alig tudok válogat­ni az egy méternél nem hosz- szabbak között. Mi, kerékgyár­tók szeretnénk, ha kiutalásun­kat nem a Tüzépnél, hanem közvetlenül az Erdőgazdaságtól válthatnánk be. Végül tolmá­csoljuk még a cipészek pana­szát, akiknek negyedévenként 8 kilogramm talpra van kiuta­lásuk. Szeretnének ők is töb­bet kapni, hisz nemsokára a sáros, őszi időszakban sok munkájuk lesz, s természetes, hogy szükségük van a több anyagra. NÉHÁNY SZOT AZ után­pótlásról. A járásban igen sok mester nevel egy két ipari ta­nulót. Az idén is lesznek tanuló szerződések különösen az ács és kőműves, valamint az asz­talos szakmában. A jelentke­zések zöme azonban a KTSZ- ek, állami gazdaságok, s az egyéb szocialista szektorok fe­lé irányul. A világ fejlődik és halad, s minden falu a nagy változások, átalakulások színhelye napja­inkban. Kisiparosaink többsége is ennek megfelelően, részt vesz a falu új arculatának formálásában. Áldozatkészsé­gük egyik bizonyítéka, hogy a községek kisiparosai társadal­mi munkával vettek részt a füzesabonyi munkásor laktanya építkezésében, ezenkívül egyre többen tekintgetnek a terme­lőszövetkezetei« felé. Különö­sen a kovácsok és kerékgyár­tók között akadnak belépők. Mezőszemerén pl. ifjú Hor­váth Gábor, Szihalmon pedig Varga Pál választotta a terme­lőszövetkezetet. Nem bánták meg, s minden bizonnyal ez­után sem bánják meg, hisz a termelőszövetkezetek közös­ségében bőven akad munka­lehetőségük, és a munkaegy­ség sem fog rosszul jövedel­mezni. ILYEN ÉS EHHEZ hasonló problémák és gondok foglal­koztatják a füzesabonyi járás kisiparosait, akik mindennapi munkájukkal igen. jól kielégí­tik a lakosság szükségleteit. Érzik és tudják, hogy államunk támogatja őket, s ezt a támo­gatást jó munkájukkal igye­keznek viszonozni. Munkájuk­ra még ezután is jóidéig — a modem gyáripari termelés korszakában is — szüksége lesz a lakosságnak, mígnem a boldogabb és és biztos jövő­jüket megtalálják majd a szö­vetkezet egyesülésben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom