Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-23 / 197. szám

1959. augusztus 23., vasárnap

NEFÜJSÄG

5

Tizenegy év története

Hogyan leit a verpelétiek kis csoportjából több milliós szövetkezet

rázza az elnök — miközben a bevételi és kiadási bizonylatok tömegét. írja alá. Van öt hold dohányunk is, a múlt héten kezdték meg a szedést, Húsz asszony végzi a munkát, a kilen céves termelői; zö vetkezeti

tag, Pálkovács Mihályné munkacsapatvezető irányításával. A tagság nagy része a szőlőben dolgozik. Sok volt- mostanában az eső, s nagyon meg- pőtt a fű. de mir.e ez az írás megjelent, nincs már a szőlőben gaz. — A konyhakertészetből nyolc holdra szerződtünk, s bevételéből fedezni tudjuk a napi apróbb kiadásokat.

Az őszi búzából, árpából az

Kenyérgabona tsz kh q 6 7.IS 8.]

egyéni kh/q 5 6.5 8."

Takarmányárpa tsz kh/q 6 6.16 7

egyéni kh/q 6.2 6.7 7

Termelőszövetkezet

szóló kh q 13 11 1;

cukorrépa kh/q 70 60 8i

Egyéni termelők

szőlő kh/q 14 16 II

cukorrépa kh/q 80 75 8!

Egy tehenre jutó évi tejhozam alakulása 1 — 1500 14

Ez a táblázat beszédesen mutatja a termelőszöveteke- < zet jobb terméseredményeit, : mely minden kommentár nél- i kül is magáért beszél. Az idei terméseredmény olyan volt, bogy aki saját szemével látta a lábon álló termést, a betakarítást és a cséplés után kiszámított átlagot, mégis nehezen hiszi el. A Község legöregebb lakosad sem emlékeznék ilyen, vagy megközelítőleg is ilyen termésre az egész vidéken.

Az idei termés valóban elismerést érdemel, mert az őszi , búza 18,43, őszi árpa 19,64, ! tavaszi árpa 17, rozs 10,72, zab 6,1, borsó 11,2 mázsás hol— dankénti átlagterméseredmény még az alföldi tájon is kiváló t eredménynek számít. Tagadhatatlan, hogy az idfei kitűnő termés a kedvező időjárásnak* is Köszönhető, de a termelő- szövetkezet tagjai istálló- és műtrágyázással, időbeni vetéssel nagyban növelték meg az időjárás hozta előnyöket.

írásban is

bebizonyított számok

Piriké, aki már a termelő- szövetkezet megalakulása óta itt dolgozik, mint könyvelő, nemcsaK a termésátlagok növekedéséről tud bizonylatokat mutatni, hanem beszédes számokkal tudja bemutatni a vagyonának, jövedelmének gyarapodását is.

— Negyvenyolc őszén kezdtünk, nem volt akKor a bevitt kis földünkön és hiányos felszerelésünkön kívül semmi sem, de közös összefogással, segítséggel a szőlő, alma, körte, paradicsom értékesítésével sdKerült annyi pénzt gyűjteni, hogy tudtunk venni két lovat. Ez volt az összes igavonó állatállományunk akkor.

Nagy nehezen, de megműveltük a földet, s az már negyvenkilencben 106 289 forint jövedelmet adott Az ősszel készített leltár szerint a csoportunk vagyoni ériéxe 265 682 forint volt, 28 forintot fizettünk akkor egy munkaegységre. A következő gazdasági évben már az állam is támogatott bennünket, s így megint gyarapodott a közös. vagyo- nunx, s ezzel természetesen a jövedelmünk is. Az (Jpzi leltárban már 773 456 forint értékű vagyont mértünk fel. Ebben az évben 278 896 forintot osztottunk ki a tagoknak. Tgy növekedtünk, ötvenháromban már 1 355 482 forint volt a leltár szerinti vagyon értéke. A következő évben nagyon meggyarapodott a csooort. vagyonunk értéke 3 444 555 forint volt. A tagoknak 1 186 363 forintot osztottunk ki.

Az 1954-es évben ez is alaposan megnövekedett. 21,30 forintot osztottunk ki egv munkaegységre. így emelkedett ez tovább, 55-ben 1 134 785 forintot osztottunk ki. A természetbeni íuttatás mellett 21.41 forint készoénz jutott egy munkaegységre. 1956-ban a munkaegység értéKe már 44 forint volt. 57-ben 1 700 000 forintot kaotak a tagok, munkaegységenként 54.36 'forintot. A következő évben már ezt is növelni tudtuk 58.50 forintra. Jövedelmünk, s így természetesen a vagyonunk -értéke is

idén kiváló termésünk volt, s így már lassan hagyományossá válik, hogy minden évben jobb a termésünk, mint az egyéni gazdáké. Ki tudjuk ezt mutatni papíron is.

Mindeu esztendő egyre jobb eredményeket hozott.

Bádonyi Pirikénél, a szövetkezet könyvelőjénél, katonás rendben sorakoznak az akták. Mindegyik egy-egy dokumentum a szövetkezet 11 éves történetéből. Itt találjuk meg a terméseredmények alakulásának táblázatát is.

1950

1951

1952

1953

1954

1955

1956

1957

1958

7.IS

8,10

8.7

7.32

14.7

14.2

13.5,

14.

15.5

6.5

8.7

6.9

7

7.05

7

8.5

9.5

8.5

6.16

7

7.5

7.19

16.5

16

15 ]

L5.77

17

6.7

7

7.1

7.05

10

9.5

8.5

10

9

11

15

11

10

15

14

12

26

33

60

85

97

80

260

259

255

260

3QU

16

13

15

13.5

11

13

14

15

18

75

80

98

78

130

127

133

120

90

1500

1480

1700

1740

1900

2100

2230

2280 2049

ugyanígy növekedett. Az első évi két igásló.val szembén 18 ló van bekötve az istállóba, s egy saját vontató áll rendelkezésünkre. .

Az ez évi vagyonúnkat már hétmillió forintra tehetjük. Az év végi zárszámadáskor 62,04 forintot osztunk munkaegységenként.

Szépeu fejlődik a jőszágállomáuy is.

— Állatállományunk is alaposan meggyarapodott — veszi át a szót újra az elnök. — Hetvenöt szarvasmarhánk van. Ezekből 42-re kötöttünk szerződést, s a jövő évben adjuk le. A tizennyolc tehenünk 180 liter tejet ad naponta. Van 260 hízónk. Ezeket mind átadjuk az államnak. Juhászatunk 500 jerkét, ürüt, anyajuhot, bárányt számlál.

Sokat foglalkozunk az állat- tenyésztéssel, mert évenként jelentős jövedelmet, hatszázezer forint tiszta eredményt jelent.

A takarmány biztosításáról természetesen nem feledkeztünk meg. Harmincöt hold lucernánk, lóherénk van, harminc hóid rétről kaszálhatjuk a füvet. Már az első kaszálásból kazlakba raktunk 500 mázsát, körülbelül ugyanennyi maradt az elmúlt évről, így már most hat nagy kazal takarmányunk van. A második kaszálásból behordunk megint 500 mázsát, s akkor teljes mértékben biztosítva lesz a meglevő közös állatállomány takarmányellátása.

Harminc új tagunk kezdi meg ősszel % közös munkát. Ezek közül Barócsi László, Vitéz Györgyné, Dudás János, Juhász Mihdlyné és Tamóczi Istvánná már a tavasszal, a belépési nyilatkozat aláírása után közvetlenül megkezdték a munkát. Az ősszel kezdőkkel, a jövő héten tartandó közgyűlésen beszéljük meg az állatok behozatalát, takar- mányellátásának megoldását, s a közös vetőmag behozatalára számítunk^ s ezek elhelyezése nem jelent számunkra problémát. Már az elmúlt években építkeztünk. Harminchárom férőhelyes sertés- fiaztatót, 600 köbméteres silógödröt készítettünk. Rendbeszedtük alközponti tanya épületeit. S az elmúlt év márciusában kezdtük meg az új, ezerötszáz hektoliter befogadóképességű borpince építését A munkálatokra félmillió forintot fordítottunk saját erőből.

Elállt az eső, s megint kisütött a nap, így folytathatták a félbehagyott munkát a pince építésénél dolgozók.

Bádonyi Mihály irányítja £ munkát. Nincs is azzal baj. - A baj ott kezdődik — mondja Bádonyi bácsi —, hogy kevés £ segédmunkás. Közbejött as aratás, s oda kellett minder ember. Természetes, hogy ide kevesebb jutott, de azért haladunk — mutatja a. már késs 22 méteres hosszú pinceágat.

Itnszkeségüli k n verpeléti eizliug

Szalai János, a pincemestei is elégedett a munkával.

— A tavalyi termést már ítl

részét a szőlő és a bor értékesítésével szereztük, s egy munkaegységünk 28 forintot ért már akkor. Jöttek is többen, kérték, hogy ők is beléphessenek közénk. Kitártuk előttük az ajtót, s örömmel fogadtuk őket, hisz olyan szegények voltak mindig, mint mi, ők is érezték, hogy közénk valók. Volt egy pár igavonó állatuk, gazdasági felszerelésük, földjük, így kezdtünk gyarapodni. Az állam is látta, hogy akarunk valamit, így kaptunk több hitelt, kölcsönvetőmagot. így már az ősszel rendbehoztuk húszezer forintos hitellel a gazdasági épületeket, hitelből vásárolhattunk 10 anyakocát, 10 fejőstehenet, aztán két pár lovat. Kicsi lett hamarosan a gróf udvara, az államtól hát megkaptuk Hasenfeld György gazdasági épületét a negyven hold szőlővel együtt. Ide is költöztünk, s azóta is itt vagyunk a vén platánfa alatt. Itt van az irodánk, itt készülnek azok a tervek, amelyek eáyre szebbé teszis életünket. Tudja, nemcsak a termelőszövetkezetünk gyarapodott, gazdagodott, hanem mi magunk is Ahol laktunk, zsúpos volt a ház. Lebontottuk, s most már cseréptető van rajta. Nyári konyhát és kamrát is építettem mellé.

65 nehéz esztendő nyomja már váltamat, de azért magam szerzek meg évente 400 munkaegységet, s mindig megvolt a huszonnyolc—harminckét ezer forint jövedelem. Ahol az asszony is dolgozott, ott negyvenkettő-negyvennyolcezer forintot is vittek haza zárszá- madáskor.Tavaly öten, az idén meg négyen építettek, vagy építenek házat. Az idén már jóval több lesz a jövedelem, búzából 18,43 mázsás átlagunk volt, az őszi árpa is 19,64 mázsát fizetett holdanként. Ilyen eredményt ezen a vidéken eddig még senki sem ért el, de még a grófnak sem volt ilyen búzája.

Az új tagok sem félnek már. Látják az eredményeket, s .akárhánnyal beszélgettünk, egyik sem bánta meg, hogy aláírta a belépési nyilatkozatot. Gyarapodtunk, s ma már hétmilliót ér vagyonunk.

A sötét felhők mégsem gyűltek eredménytelenül, mert megeredt az eső, s így mi is tető . alá szorultunk. ,

Hosszú volt az út, a km'uuínv kitüntetésig

A termelőszövetkezet irodájában az első, ami a belépő szemébe ötlik: egy arany keretes díszoklevél. Büszke is rá az egész tagság. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormánytól kapták vándorzászló és 25 ezer forint kíséretében az 1957-es gazdasági évben végzett példás gazdálkodásukért és terméseredményeikért. Hetvenöt tag lelkes munkája hozta meg ezt az eredményt, de nagyban hozzájárult ehhez a kitűnő időjárás is.

Idehaza van, szerencsénkre, Kalyinka János elnök is. Azért szerencsén Írre, mert nemhogy az idegen, de az irodában dolgozó könyvelő is keveset találkozik vele.

— Nagy a határ — mentegetőzik Kalyinka elvtárs — s megmondom őszintén, hogy nem szeretek az irodában tartózkodni. Meg aztán a 115 tag, meg a 600 hold föld, nagy gondot jelent. Most, hogy a belépők földjét is beszámítjuk, olyan lesz a területünk, hogy elhúzódik egészen Szólátig, Tarnaszentiíiáriáig, sót még Feldebrővel is határos.

Kint van ő mindig, hol lovaskocsival, hol az új Pannóniájának nyergében, de mindig kimegy, kiviszi a szíve, mert agronómus volt ő, éveken ke- ' resztül, 57-ben került ide a 1 tsz-be. mert a .tagság úgy döntött. őt választja elnöknek.

Nemcsak az elnök, de a szö- > vetkezet minden tagja szívügyének tartja a közöst. Az ő t lelkes munkájuknak köszönhe- , tő, hogy az idén is jobb ter- . mést értek el a egyénieknél.

— Az elmúlt évben a négy• száz hold szántón búzát, árpát, ' cukorrépát, zabot, lucernát, ló• herét, burgonyát, rozsot és si- s lókukoricát vetettek — magyafitomvédelmi tájékoztató oktatás

kötelességünk, és ismerjük a védekezés lehetőségeit.

Mind az első, mind a második világháborúban fokozatosan kerültek előtérbe a nagyhatású tömegpusztító fegyverek. A fejlett hadi- technika már ezekben a háborúkban felmérhetetlen károkat okozott az emberiség számára. Különösen az 1945-ös év —,, amely az aránylag rövid történelmi múltra visszatekintő légi hadviselés történetében —• új korszakot nyitott meg.

Az Amerikai Egyesült Államokban, Űj-Mexikóban, 1945. július Idán. robbantották fel az első kísérleti atombombát. Majd később, augusztus 6-án Hirosimára, 9-én Nagasakira dobtak le egy-egy atombombát. Az atombomba-támadás következtében Hirosimában a lakosság 57, Nagasakiban pedig 28 százaléka pusztult el, vagy sérült meg. Nagyarányú kárt szenvedtek az építmények is.

Meg kell azonban jegyezni, hogy az atombomba-támadás mindkét várost váratlanul érte, vagyis a támadást egyik helyen sem előzte meg légiriadó, tehát az emberek nem tartózkodtak óvóhelyen, hanem a szokásos napi tevékenységükkel voltak elfoglalva. A riasztás hiányában nagyrészt a veszteség azért is volt ilyen nagymértékű, mivel az atomfegyver ellen a védekezés módszerei még abban az időben ismeretlenek voltak.

Az első kísérleti atombomba felrobbantása óta a haditechnika óriási fejlődésen ment kefesztül, de ezzel párhuzamosan az ellene való védekezés is kidolgozásra került.

Ismerjük az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverek hatásait. Tudjuk, hogy a nyugati államokban, valamint Távol-Keleten egyre több a rakétakilövő támaszpont, amelyek az emberiség békés építőmunkáját nagyban veszélyeztetik.

Éppen ezért, mindent meg kell tenni a béke megszilárdítása érdekében, de feltétlen gondolnunk kell arra, hogy adott esetben hogyan tudjuk biztosítani hátországunk lakosságának életét. Meg kell tanulni a tömegpusztító fegyverek elleni védekezés alapvető szabályait, hogy kellő módon véd- hessük önmagunk, családunk és embertársaink életét, valamint vagyonát.

Nem vitatható az a tény, hogy egy esetleges háború idején a mai technikát figyelembe véve, a hadműveleti fő támadási irány a hátország megsemmisítésére fog törekedni. Mindezekből kiderül, hogy szükségünk van olvan alapfogalmakra, amelyek birtokában a válságos időkbe« tudjuk mi a

Ennek érdekében megyénk városaiban 1959. szeptember 1-én beindítjuk a lakosság atomvédelrni oktatását, majd ezt követően községeinkben és falvainkban.

Az atomvédelrni tájékoztató oktatás időtartama 10 óra, melynek keretén belül ismertetjük az atomfegyverek szerkezetét és hatását, a lakosság egyéni és kollektív védelmének eszközeit, a lakosság magatartásának szabályait különféle készültségi fokozatokban, valamint az első- és önsegélynyújtást.

Az oktatásokat a légoltalmi parancsnokságok irányításával legjobb kémia és fizika szakos tanáraink fogják levezetni.

Az atomvédelmi tájékoztató oktatáson köteles részt venni minden 14 életévét betöltött személy, felső korhatár megjelölése nélkül, a városi légoltalmi parancsnokságok által megjelölt helyen és időben.

Kivételt képeznek az oktatás meghallgatása alól:

A 14 éven aluliak, a járóképtelen, önmagukkal tehetetlen betegek (a városi tisztiorvos igazolása alapján). A szellemileg fogyatékos személyek, valamiitt fertőző betegségben szenvedők. A hatósági légoltalmi szolgálatra beosztott személyek, akik már hasonló kiképzésben részesültek és érvényes légoltalmi igazolvánnyal rendelkeznek.

A lü órás atomvédelrni tájékoztató oktatást 5x2 órában fogjuk megtartani heti egy alkalommal.

Azok a személyek, akik az előadásokról 2 alkalommal hiányoznak, ismétlés céljából új csoportba lesznek beosztva. Ezzel szemben, akik a tanfolyamokra rendszeresen eljárnak és az előadásokat végighallgatják, a városi légoltalmi parancsnokság által kiállított igazolvánnyal lesznek ellátva, amely további tanfolyamok meghallgatása alól mentesít.

Ha az atomvédelmi tájékoztató oktatás nagyméretű, körültekintő szervező munkáját és az ezzel iáró költségeket figyelembe vesszük, feltétlen látnunk kell, hogy pártunk és kormányunk ismét tanú- bizonyságot tesz amellett, hogy minden eshetőségre számítva, védje és oltalmazna a legféltettebb kincsét, a dolgozó népet.

Ezúton is felhívjuk tehát az oh . vasók figyelmét, hogy szorgalmasan járjanak el az atomvédelmi oktatás előadásaira, mert ezzel elsősorban mindenki önmaga, családja-és elvtársai életét, nem utolsósorban pedig vagyonát tanulja' meg veszély esetén megvédeni.

VERES LAJOS fhdgy.

tároltuk — mondja. — Tudja, nyugodtabban, s jobban lehet itt kezelni a bort, mint a régi helyiségben. De majd, ha kész lesz, akkor kell májd ezt megnézni! Szükség is van erre az új pincére, mert ezt a kitűnő bort nem lehet bárhol tárolni. Az idén Egerben megtartott országos borversenyen az olasz rizlingünk I. dijat nyert A muskotályunk sem hozott szégyent ránk, II. díjat hozott haza.

A termelőszövetkezet tagjai nemcsak szórakozni, művelődni járnak, hanem kultúrcso- portjukkái többször szórakoztatták már a község lakosait. Legutóbb a „Nyolc hold föld” című parasztdrámát mutatták be nagy slkerreL Tizenketten

szerepeltek az előadáson. Tizenketten fiatalok és idősebbek. Nem is lehet különbséget tenni köztük, mind lelkesen készültek a próbákra, az előadásra. Az idősebbek közül Rocskál Pál, Huszár István, Csibri György és Telekesi László éppen úgy készült, dolgozott, mint a fiatalok.

Eddig a tizenegy év története. Az öreg platánfa még sokat tudna mesélni, de hallgat. Százötven éves ágai, még mindig erősen és biztosan tartják nehéz lombozatát, s védik a tűző nap sugaraitól, a zuhogó esőtől a házat, a verpeléti Dózsa Tsz tagjainak második ott. honát.

Filisy Elemér

150 éves platánfa áll a verpeléti- Dózsa Termelőszövetkezet központi majorjának udvarában. Hajdan Hasenfeld György szőlőbirtokos családja és vendégéi hűsöltek alatta, ma all éve közös gazdálkodás útjára lépett Dózsa Termelő- szövetkezet tagjait védi a nap tűző sugaraitól. Hatalmas ágait védőkarként nyújtja az épület, a termelőszövetkezet irodája fölé. Sok titkot őrizhet a vén platánfa. Ha beszélne, el tudná mondani a közösen gazdálkodók küzdelmekben és eredményekben gazdag 11 évének történetét. De ezt a titkot nem árulja el senkinek, esténként csak magának susog, mesél. De beszél helyette a 11 évről idős íjodó József, Bak János, Mata János, a Krizsnyik házaspár, és a Trincsák család. akik ott voltak, amikor keserves munkával, minden igás- állat nélkül törték fel az első közös táblát. Itt dolgoztak 11 évig, hogy megalapozzák a parasztok. jobb. jövőjét Verpelé- ten is. Nehéz munkával telt el a 11 év, de megérte, mert ma már hétmillió forintos értékű vagyonuk van. Kevés az olyan tag már, aki még a regi, öreg lakásában lakik. Tellett arra, hogy saját házat építsenek, bebútorozzák, sőt mindig tovább bővítsék azt. S ha a vén platánfa nem is beszél, meséljenek ők, Mata Ja nősek, Bodó Józsefek.

Messziről indultunk

Bodó Józsi bácsit munka közben, az építő-brigádnál talál j Uk meg. Ü j pincét építenek, hogy minél- jobb helyen tudják majd elhelyezni, kezelni a már oly nagy hírnevet szerzett kitűnő borukat, az olasz rizlinget, a muskotályt... A habarcsot keveri, s olyan nagy szakértelemmel mozog, hogy sok szakmunkásnak büszkeségére válna, pedig csak most van itt, mióta befejezték az aratást. De azért látni, nem ez az igazi munkája. Mert nem tudja úgy rakni a kazlat senki, mint ő, pedig már 66 nehéz év nyomja a vállát.

Serényen dolgozik, de azért gyakran megáll, s rosszallóan néz az egyre jobban - tornyosuló sötét, jeget rejtő felhőkre.

— Látja — mutat az egyre közeledő, sötét borulásra. — Ugyanígy volt akkor, 11 évvel ezelőtt is. Nem lehet könnyen e mögé látni, az ember megijed tőle, de lehet, hogy amikorra ideér, akkorra csak gyenge kis eső lesz belőle. A falunkban kevesen láttak akkor a jövőbe. Mi nem ijedtünk meg. Letiettünk úgy tizenhatan, húszán, akik tudtuk, hogy ez a szövetkezeti mozgalom; nem ilyen sötét felhő, ami mögé nem lehet látni, s amitől félni kell, hanem megéreztük, tudtuk, hogy szebb és a jobb jövőnket hozza. Bíztunk ebben, s habár a faluÄm azt beszélték rólunk, hogy nem megyünk majd semmire — s egy páran vissza is léptek, nem merték Vállalni a kezdeti nehézségeket — mi nem adtuk fel a reményt. Tudtuk, hogy nekünk, volt napszámosoknak csak úgy lesz jobb a sorunk, ha összefogunk, mert ott van az erő, ahol sokan vannak. Nehéz volt a kezdés, csúfoltak is bennünket, de mi nem törődtünk vele, hanem csak dolgoztunk; s reménykedtünk, bíztunk az erőnkben. Két kis tehenünk volt összesen, azokat összefogtuk, s úgy szántottunk a kölcsönkertekével. A vetőmagot is kölcsön- ■ kaptuk, de mégis vetettünk, s bizakodva vártuk a termést.

Hatvan hold . földünk volt, ebből húsz hold szőlő. Egyik része a parti dűlőben, a másik pedig a Kiskútnál. A szántóföldünk három részben volt, melybe kukoricát, borsót, krumplit, búzát vetettünk. 1949- ben már jelentkezett az eredmény, s akkor már a kívülállók is mondogatták, hogy nem is olyan rossz dojog a tsz

Már az első esztendő közös munkája meghozta az eredményt. Gabonából holdanként egy mázsával arattunk többet mint bármelyik egyéni gazda Meg is lett aztán a tekintélyünk. A gyöngyöspatai csoporttól kaptunk két lovat, úgj hogy az árát később törlesztettük, A jövedelmünk jelentős