Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-02 / 180. szám
NÉPÚJSÁG 1959. augusztus 2.. vasárnap KÖLTŐK ES VERSEK PATAKV DEZSŐ versei: Virágmosolyú anyám Gsiliagvirágú nyári rák meg alvó tanyák felém szaladtak. Krumplit kapált) a hegytetőn és dalolt anyáin a madaraknak. Kapája elől tücsök szökkent, méh vitte hangja illatát. Barna hajára pillangó ült. — (Lassan emelte a kapát.) A sorok között meg-megállott, volt hogy már estig dalt se kezdett. Tűztem, hajába vadvirágot s szemében könnycsepp gyöngye rezgeti. Gürcölt, szenvedett, jaj, sokat! Sírva kérlelte istent. Szegényt megviselte a sorsa Élőt riasztó pirkadásban az első fény szeméből csillant s a fényre gyűlő csipkebokrok köszöntve, mind elé hajoltak. Kapája nyele könnytől fénylett. Tenyerén kérges ránccá gyűlt a bőr. És delet húztak ... Csupasz kenyerét némán rágta s finom levesről álmodott. Finom levesről sok-sok hússal! S még el sem halkult a harangszó. újra kapájára görnyedt. És két vállára hullott rá az alkony. Hajúban kigyulladt a vadvirág. Sötét csöndbe hullottak el mögötte a kócos lombú nagy útmenti fák. A falu szélén már fénylett az ablak .., A habos, friss tej szaga melegen szállott. S kutyák ugatták szép barna hajáról a földrepergett illatos virágport. dí IZJwlmi ÚU'UOlídl Kóboroltam a bűnös éjszakával. Három napig, gyáván, Feléd se mentem. Mert üzenetre, a hívásodra vártam, Hogy szeretsz még, szeretsz még, néha engem! S egy délután, libbenve, halk kopajjal Te jöttél szembe az utcán velem: Válladra omló hosszú barna hajjal Fehér ruhásán, karcsún, kedvesen! Jöttél felém .;. jöttél apró léptekkel. Jöttél felém az alvadt szőke csendben. S úgy néztél rám, vádoló kék szemeddel. Ügy néztél rím — köszönni elfeledtem. A nap vére eléd csörgött a földre. Futni szerettél volna s nem futottál. Csak kipirultan álltái ott a csöndbe’ Mert két karomnál messzebb nem jutottal. PAPP NÁNDOR: A VÍZHORDÓ LÁNY Vibrál a lég, és száll a pernye szét lustán a földre hull rövid árnyék lapul magas kazlak mögött. A cséplőgép zenél. izzadt hátakról friss nyelvével sót nyalint, ha arra jár a szél. Az emberek torka úgy szomjuhozza a vizet, mint a gazdagga megérett nyár. A telt korsót meghozta már pettyes-ruhás vízhordó lány. Szemének jólesik amint a kövér kortyokat kimérten nyeldesik, s kíséri lassú szuszogás; Kortyol velük szaporán, verejték gyöngyözik napégett homlokán. Nyájas mosoly őt illeti ... meglibben szoknyája széle, hetyke legény reá kacsint, « repül tovább a kev«. FORGÁCS KAROLY: Jégverés Hajós voltam... iránytű nélkül — Gárdonyi Géza születésének 95. evíordu.o an Kt A homok ég, s fölötte forr a lég. kék fény vibrál a kalászok körül, tejszínű ég szál] egyre közelébb: gyémánt villog az akác-sor közül. A ritka felhő mellemre szorul, s bár nem mozdul se fű, se a világ: reszket a táj szíve, s fél konokul répa és búza, dűlő-mer.ti fák. foga csikóidul feszjjlőn az égnek, robbanni kész, ami kerek egész, lila nyíl röppen nyugatról keletnek, s hűs lég csurran, mint üvegből a méz. Szőke kalászok feje megremeg, lombot lengetve zúgnak fenn az ágak. a gyökeret vert forráság felett, csapkodó szárnyú vadgalambok szállnak. s egy dörrenésbe robban a világ. Mint dobpergés száguld végig a jég a dűlőn: szakít, hasít, földbe vág. Nyögi a táj dermesztő erejét. Verejték-dús napok sók szép gyümölcse vergődve hal, s opál-felhő reped, hogy könnyével a temetőt leöntse, s bekössön ezer vérző kis sebet. SZITA ZSUZSA: Szavam adoml Jövőbe-növő életeknek tarka csokrából egy vagyok. Homlokom mögött tört keresztek, s átvilágító hajnalok. Sötét szemem fényességet kutat. Dalolnom kell, mert bánt a bűntudat, hogy nem harcoltam eddig eleget. Játék-ként éltem csak életemet. Meredek ut és messzi cél táraszt, míg jobhru. balra tér, s kövekbe botlik meg a láb, de űz a tűz, tovább! Tovább ... Mert feszül bennem oly nagy akara', és eszme-áltál ültetett erő, s emberszerelmem oly határtalan, hogy bátran, végig állom a sarat. ■ ■ ..... ..... osm ,*i» S mert századunknak kevés védelem, fogam, körmöm, asszonyéletem; Szavam adom! Legyen győztes agitátor dalom! szerelmesek felett, meleg oltalom, bölcsők felett, lágy altató zene, munkás-rohamban harcok éneke, s ha csüggedés takaródét fúvat; legyen égre hányt tüzes indulat! Mert megtanultam szeretni magunk,1 Severn érlelő lángja járja át, s hordom formálódó társadalmunk, mint anya rugdalódzó magzatát. GÄL SÁNDOR: Délben Áléi a dél, mint lepke paskol a csönd a virágon kis szél se kél s nevetve zöldes láng lobban a.fákon nem száll madár, s a húson fényeket falnak az árnyak és már a nyár szivünkön vad táncát járja a lángnak. Bokor dalol, s levélen a béke száz bolyha csilinge1 ■» komor fasor se rebben .. : eltűnünk mink is a fénnyé’ H. L. SITTAUER verse: Fordította: ANTALFY ISTVÁN: A régi parkban A régi parkban gyermekek játsszanak. Vagy álom talán csak? Köröttem hársillat lebeg, félhomályán a délutánnak. Messziről lugas néz ide, hol régen grófok, baronesszek világtól bújva, enyelegtek, most gyermekzsivaj tölti be. Tört címer a kapu felett. A tó felől szállnak a hattyúk, ilyenkor már — és itt, alattuk fogócskáznak a gyermekek. Csak állsz, s hallgatsz a park ölén. figyeled, nézed, és megérted, hogy egy tűnő világ helyén új hajtás nő: ez az új élet! ..Hajós voltam iránytű nélkül” — a századvég szelíd han- j gú prózaírója váll így önmagáiról visszaemlékezéseiben. Élete j hasonlított a kövek alatt sar- j jadt fű életéhez. . Őrá is kibírhatatlan kö-súllyal nehezedett a kor, a népellenes feudál- kapitalizmus nyomora, — mint minden írótál-sara, mint a társadalom minden/dolgozó emberére. Olyan hajós volt ő, aki ♦ iránytű nélkül bolyongott, elő♦ szőr a harcos társadalombírá♦ lat, majd később a teozófia, a ♦ darwinizmus és Schopenhauer ♦ tanainak végtelen vizein, az ♦ életszabta bólyák között. 5 Nagy művével, hallatlan ér- {tékű regényével örök dicső- X séget állított az egri várvédők- X nek és hitet tett az igaz haza- X fiság, és a magyar nép, az t igazságos harc győzelme mel- t lett. ♦ A ZIEGLÉK-CSALAD ván♦ dorlásai közben a Fejér megyei ♦ Agárdpusztán, a Nódasdyak ♦ birtokán telepedett le. Ma már ♦ csak egy emléktábla jelzi, hogy X1863. augusztus 3-án itt, az f uradalmi gépész házának ge- j rendás előszobájában látott J napvilágot Gárdonyi Géza, az . iró♦ Ziegler Sándor, az iró apja, ♦ Kossuth hajdani fegyvergyáro- X sa, Agárd-pusztáról Kálba köl- X tözött családjával. Az életért X való szívós küzdelemben megtört ez az erős szervezetű, szenvedélyes akaratú ember is. Megbetegedett. S a „nagyfiúnak”, Gézának kellett a család eltartásáról gondoskodnia. Viszonylag hamar, három év alatt szerzett kántortanítói diplomát az egri képzőben. Küzdelmes dunántúli tanítóskodásának eredménye: „A lámpás” című kisregénye. Kegyetlenül lerántja a leplet a klérus igazi ábrázatáról ebben ♦ a regényben. Tanítói működé- X sének emlékeit őrzik „Az én ♦ falum” című kötetének tiszta, »•kartve^. és -egyszerű sorai is. ♦ Az anyagi szükség és az írói ♦ becsvágy sodorták az újság♦ írói pályára. Győrben indult X el ezen a pályán, majd Szege- X den a Híradó és a Napló szer- X kesztőségében . dolgozott: Sze- X ged után Arad következett, s X 1891. decemberében már a bu- «dapesti lapok munkatársa. A hírnevet a jelentéktelen Göre- könyvek hozták meg számára; anyagi gondjai kényszerítették e könyvek megírására. Budapest hamar kiábrándította Gárdonyit, megutálja a millennium fényében sütkérező díszmagya- rós urakat, a hazug szemforgató ferenejóskás világot. Elvágyódott a „kövi emberek”, a nagyváros hangoskodó, lármás vi lágából. Egerben telepedett le, ahol 1897-től 1922-ig, haláláig, huszonöt esztendőn át élt és alkotott AZ EGRI ÉVEK azonban már az ifjúkori harcösság feladását hozták magukkal. A filozófiai útvesztőkben hol megújító viharként szólt az első világháború vérzivataráról, hol pedig a háború előkészítőit támadta és akasztófára küldte mindazokat, akiknek még nem volt elég a vérontásból. A Tanácsköztársaság eseményeit megnemértéssel szemlélte egri magányából. Tett ugyan kísérletet, hogy kitörjön ebből az elzárt világból, de kísérlete eredménytelen maradt A Tanácsköztársaság azonban nem feledkezett el az íróról. Erről tanúskodik a Belügyi Népbiztosság 1919. március_29-i keltezésű távirata: „Gárdonyi Géza, Eger. Egri munkástanácsnak a következő táviratot küldtem: az . egri munkástanácsnak meghagyom, hogy Gái-donyi Géza épségére és személyének, valamint lakásának sértetlenségére minden hatalmával ügyeljen. A proletárdiktatúrán szeplő ne essék azzal, hogy a kiváló tehetségű írót bármiképpen bántalmazzák. Munkával való méltó foglalkoztatásáról gondoskodni fogunk.” Utolsó évei a halálra való készüléssel teltek. Az élet által megtört író búcsúzott Egertől, de nevét és műveit örökül hágyta. Neve örökre összeforrott a város történetevei. BÓKA LÁSZLÓ MUTAT rá. hogyha Illyés Gyula lírai előadásmódjának ősét keresnénk, nem lenne nehéz megtalálni Gárdonyi lírájában. De Juhász Gyula lírájának előhangjait kutatva is Gárdonyi ismert versét idézhetnénk (Éjjel a Tiszán). Gárdonyi költészete nem jelentős. Lírájában váltakoznak az epigon versek a sikerültebb remekekkel. . Prózáit,^, ez Ejz egyenetlenség jellemzi. Jó novellák gyenge anekdotázással, . sikerült , regények, s egészen silány művek kerültek ki ‘ alkotóműhelyéből. írói pályáját Jókai utánzatokkal kezdi. Első regényei — például az „Álmodozó szerelem”, — még magukon hordják az utánzatok ismert jegyeit: a romantikus történettől a jó- kais szófordulatok alkalmazásáig. A kapitalista újságírás haszonhajszoló lendülete őt is magával ragadta. Szegedi évei alatt egymásután jelentek meg kevés irodalmi értékű, de hasznot hozó egyforintos és hat- vankrajcáros füzetei, — Dr. Yang, a török szultán nyugalmazott háremorvosa jelzéssel. írói becsvágya és tehetsége azonban mélyebb művek megírására sarkallták. A romantikus pályakezdés után a pesti évek jelentették Gárdonyinál a realizmus felé fordulás időszakát. (A báróné lelke. Pö- hölyék, stb.) Emberi gyengesége. meghátrálása az élet elől - azonban nem engedték, hugy legnagyobb kritikai realista íróink közé emelkedjék. Merész társadalombírálata nak hangjai „A lámpás" és az „Ygazság a földön” c. müveinek, valamint az általa sze: - kesztett Tanítóbarát című lap soraiban figyelhetők meg Ateizmusa, útkeresése, hány<- dása az idealizmus és a materializmus között, Szabolcsba Mihállyal való levelezésébe. kap hangot. Egyik levelébe-: ezt írja: „ ... szeretném . f azt látni, hogyan disputáin belém azt, hogy 1. ő van, 2. jó és igazságos, 3. ő gondot vi sei reánk. Ha ő volna, akkor volna igazság á földön! Igazság a földön nincs!” Más helyen: „A vallás különben á" műveletlen, az állatember vigasztalója. Nekünk . van . vigasztalásunk isten nélkül is..!'* Egerben írott műveiben már feladta a harcos társadalom- bírálat elvét és gyakorlatát, s a moralizálásba, .az- emberek lelkivílágának. boncolgatásába, a halál utáni élet kérdésein?-- fejtegetésébe menekült. . Realizmusa már csak „Az én falum” bájosan .megelevenítő soraiban és legnagyobb regényében. az „Egri csillagok'- ban csillan meg. A halála előtt készült művei közül' „A bor”, az „Isten .rabjai”, a „Láthatatlan ember” című munkái emelkednek ki. Jelentősebbek még .Az a hatalmas harmadik”. ..Ábel és Eszter”. ..Szunvoghy miatvánkia'i. a. rvwt.humtis kötetei közül az Tda regénye”, „Aggy isten Biri." ★ GÁRDONYI TÚLÉLTE művészetét. Származása éá tehetsége a nép írójává emelték, de< amikor kompromisszumos meghátrálása bekövetkezett, már nem osztályának érdekeit yédte —, vallásos babonák rabja lett. Befejezésül hadd idézzük Bóka László sorait: „Mi az Egri csillagok szerzőjének emlékét őrizzük kegyelettel, a hazaszeretet és a hősiesség, a népben bízó hazaszeretet regényét. És „A lámpás” Gárdonyijának emlékét őrizzük: a reakciót leleplező, a szelíd arcú, de gaz szándékú ellenség ellen küzdő Gárdonyi emlékét, Műve egészére már csak tanulságai miatt figyelünk." Nagy Sándor tanár pMyfcfr képrejtvény-pályázata Melyik egri cárnnrész 7. Június 24-i számunkban 1 képrejtvény-pályázatot indítót- ; tunk, amelynek keretében tíz I héten keresztül Eger egy-egy ( részletéről rajzot közlünk. ! Olvasóinknak meg kell hatá- J rozniok, hogy a rajzok Eger í melyik részletét ábrázolják és > ezek leírását „Képrejtvény-pá- ! lyázat” megjelölésével, az utolsó kép megjelenése után a ; szerkesztőség címére be kell ; kiildeniök. A megfejtők között értékes : könyveket sorsolunk ki. Pásztor Péter rajza.
