Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-20 / 195. szám

népújság

1959. augusztus 29., csütörtök

Tízéves a Magyar Népköztársaság

alkotmánya

(Folytatás az 1. oldalról)

1956-ban az ellenforradalom megpróbálta megragadni hazánkban a hatalmat. Leverése óta hazánk ereje nem gyengült, hanem erősödött s növekvő politikai és gazdasági erőnk abból fakad, bogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Vezetősége helyes politikájának következményeként tovább erősödött a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a dolgozók más tömegeinek szövetsége.

Hozhatnánk statisztikai adatokat annak bizonyítására, hogy mennyit fejlődött ipari termelésünk, hogy hány százalékkal emelkedett a munkásosztály reálbére, hogy mennyivel emelkedett a dogpzó parasztság jövedelme. Ma már nem kellenek ezek a számok a bizonyításra, mert csak szét kell néznünk az utcán és meglátjuk, hogy hogyan él, öltözködik, étkezik, szórakozik ma dolgozó népünk. Csak be kell menni a boltokba és meglátjuk, hogy ki vásárol az áruval dúsan ellátott üzletekben, Csak el kell mennünk a dolgozók lakására s meglátjuk, hogy milyen ma egy dolgozo család otthona. Csak el kell mennünk a dolgozók ünnepeire és meglátjuk, hogy hogyan pihen és vigad ma dolgozó népünk. Mindezeket szükségtelen ma már számokkal illusztrálni, mert mindenki előtt részleteiben ismeretesek és mindenki tudja, hogy ezeket az eredményeket sem az erőszak, sem a hazug demagógia nem veheti el tőlünk.

Alkotmányunk egyik fontos állomása volt fejlődésünknek, de nem végállomása. Fejlődésünk azóta még nagyobb ívben haladt felfelé. Különösen jelentősen fejlődött a magyar mezőgazdaság a tíz eszendő alatt.

Dolgozó parasztságunk tíz évvel ezelőtt kezdte létrehozni az első szövetkezeteket. Ezzel megmutatta, hogy nemcsak a kis parcellán tud gazdálkodni, hanem el tudja vezetni a több ezer holdas nagyüzemeket Is. Hány olyan termelőszövetkezeti elnökünk van már, mint Kalyinka János elvtárs, a verpeléti Dózsa Termelőszövetkezet elnöke, aki a felszabadulás előtt uradalmi cseléd volt. s ma hatalmas, szépen dolgozó, virágzó termelőszövetkezet hozzáértő vezetője. Hány olyan egyszerű dolgozó paraszt került egy nagyüzem élére, mint Szalai István, a poroszlói Béke Termelőszövetkezet elnöke, k! a termelőszövetkezeti tagok bizalmából ma ezer holdon felüli földterületen . gazdálkodik eredményesen.

A dolgozó parasztok ezrei választották ez évben is a szövetkezés útját és értették meg, hogy a paraszti jólét és a termelőszövetkezet egy és ugyanazon tőről fakad. Körülbelül 26 ezer dolgozó parasztcsalád indul el napjainkban a szövetkezés útján. Mintegy 190 ezer katasztrális hold földet vonunk be ősszel a közös gazdaságba. 60 község dolgozói viselik a termelőszövetkezeti község megtisztelő elnevezést. A dolgozó parasztság tízezrei nemcsak elhatározták, hogy közösen fognak gazdálkodni, hanem megkezdték a közös gazdaság legfontosabb feltételeinek megteremtését.

Az ősszel kezdő termelőszövetkezetek tagjai több mint 50 ezer mázsa szálastakarmányt gyűjtöttek össze, hogy az állatállomány téli takarmányellátása biztosítva legyen. Meghaladja az 5000 mázsát a közös vetésterület kialakítása céljából összehozott kenyérgabona eddigi mennyisége, pedig a cséplés, a kedvezőtlen időjárás miatt elég vontatottan halad. Folyamatosan gyűlik az abraktakarmány is, biztosítékaként annak, hogy dolgozó parasztságunk a termelőszövetkezetekben virágzó állattenyésztést akar kialakítani.

Az új termelőszövetkezetek egy része már elkészítette, másik része most készíti a jövő évi vetéstervet. Mintegy 46 községben befejeződött a földrendezés. Kialakultak a nagyüzemi táblák, lehetővé vált, hogy dolgozó parasztságunk a legmodernebb gazdasági gépeket igénybe vegye, hogy saját ereiét kímélhesse és termelési eredményeit tovább növel-, je. Most minden becsületes ember a termelő- szövetkezetek'mellé áll. Most mindenki, aki érzi dolgozó parasztságunk jövőjéért a felelősséget, elősegíti a termelőszövetkezetek megszilárdítását. Bármilyen legyen is a foglalkozása, a falu szocialista építésében mindenkinek meg kell találnia a helyét. A szocialista nagyüzemi, szövetkezeti gazdaságok munkájának szilárd megalapozása nemcsak a dolgozó parasztság, de egész társadalmunk ügye. Ma nem lehet senki, aki magát becsületes embernek, jó hazafinak tartja olyan, hogy erejéhez mérten ne segítse elő a dolgozó parasztság önkéntes társulásainak kialakítását.

Csak népünk ellenségei, csak a dolgozó parasztság konzervatív gondolkodásából toliét kovácsolni akaró reakciós elemek lépnek fel a szövetkezetek ellen. Ezek akarják sárral lefröcskölni a mi tiszta ügyünket. De ezek elfelejtik, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmánya kimondja, hogy „a Magyar Népköztársaság állama védi a magyar dolgozó nép szabadságát, hatalmát... s harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen...”

Amíg a dolgozó nép ellenségei konzerválni szeretnék a falu lakosságának elmaradottságát, addig államunk hatalmas összegeket fordít a falu gazdasági, kulturális és szociális felemelkedésére. A termelőszövetkezetek még jóformán meg sem alakultak, amikor államunk 30 millió forint beruházási hitelt bocsátott termelőszövetkezeti parasztságunk rendelkezésére. istállók, magtárak és más gazdasági épületek és felszerelések létesítésére.

Kiterjesztette államunk a társadalombiztosítást a termelőszövetkezeti parasztságra. Az orvosi kezelés és kórházi ápolás többé már nem jelent anyagi gondot a volt egyéni gazdáknak. Dolgozó parasztságunknak mindenben segítségére siet hű szövetségese: a munkásosztály. A patronáló üzemek százai viszik az erkölcsi és az anyagi támogatást falura. Bevezettük a termelőszövetkezeti tagok részére a nyugdíjat, amely a termelőszövetkezeti parasztságot öreg korára, munkaképtelenség esetén is segíti. Nem lesz többé kiszolgáltatva dolgozó parasztságunk munka- képtelenség esetén a haszonleső nyerészkedőknek, akik vagyonából kiforgatva, magára hagyták azt, aki munkaképtelenül karmaik közé került. Termelőszövetkezeteink a szociális alapból még ezen túl is segíteni fogják az idős, munkakénleien termelőszövetkezeti taéokat, ellátják őket háztáji földdel, megművelik, és betakarítják a háztáji gazdaságukat,1 mint ahogy már erre eddig is sok példa akadt. Termelőszövetkezeti parasztságunk- összefogásából, a paraszti jólét, virágzó mezőgazdaság fejlődik ki és ez érdeke a munkásosztálynak is, a parasztságnak is, az értelmiségnek. és minden becsületes magyar embernek. Hogy ez valóra váljék, ahhoz a most induló termelőszövetkezetek tagjait mindannyiunknak segíteni kell, hogy minél hamarabb átjussanak a kezdeti nehézségeken.

Dolgozó népünk kulturális fejlődése hatalmas léptekkel haladt az elmúlt tíz esztendőben. Alkotmányunk nemcsak megállapítja, de államunk biztosítja is népünk kulturális fejlődésének lehetőségét. Mi sem bizonyítja f t jobban, mint az. hogy a megye minden községében mozi működik, hogy a megye 85 községében művelődési ház létesült, hogy a megyében önálló színház szórakoztatja a szin- házkedvelő közönséget. Az ismeretterjesztő előadások százai segítik dolgozó népünk Iskolán kívüli művelődését, juttatják el korunk hatalmas léptekkel fejlődő tudományos kutatásainak eredményeit mindenki által jól érthető formában népünk széles rétegei közé. Megsokszorozódott a rádióelőfizetők száma, egyre inkább elteried a televízió, amely nemcsak a kulturális fejlődést, de a jólét emelkedését is jelzi. De egyik legalapvetőbb dolog mégis az. hogy a 6 elemi helyett bevezethettük és kötelezővé tehettük a 8 osztályos általános iskolát, amely alapműveltséget képes adni mindenkinek ma Magyarországon.

Államunk sok-sok millió forintot fordít szociális célokra. Mig a Horthy-rendszerben, 1939-ben, az egész országban szociális célokra csak 52 millió pengőt fordítottak, addig csak a mi megyénkben ebben az évben 93 millió 450 ezer forintot fordítanak. 1939-ben 23 000 lakást, 1957-ben 49 000 lakást építettek Heves megyében. Csak ebben az évben 30 millió forint állami kölcsönt osztott ki az Országos Takarékpénztár Heves megyei fiókja lakásépítésre. A kormány kidolgozta az ország lakásépítési programját és ez biztosíték arra, hogy egy évtizeden belül megjavítjuk a városok nehéz lakásügyi helyzetét.

Augusztus 20 az alkotmány ünnepe és az új kenyér ünnepe. Egy ez az ünnep, mert a magyar nép új kenyere az alkotmány által szentesített népi demokratikus államrendszerünkből fakad. Az ünnepek szimbolikus találkozója ez, amely azt juttatja kifejezésre, hogy a mi alkotmányos rendünk minden dolgozó embernek „új kenyeret”, nagyobb darab kenyeret, jólétet, felemelkedést, megbecsülést, derűs szocialista jövőt biztosít.

Alkotmányunk azonban bennünket, dolgozókat is kötelez. Mi boldogulásunkat nem a csodától várjuk, nem véletlenek, szerencsés esetek hozzák meg, hanem dolgozó népünk egysége, termelő munkája, szorgalmas tettei következményeként értük el eddig is, és érjük el ezután is eredményeinket. E tizedik évfordulón büszkén és boldogan tekinthetünk vissza az elmúlt tíz esztendőre, amely egy társadalom történetében jelentéktelen idő, de népünk fejlődésében ez az utolsó tíz esztendő felér évszázadok fejlődésével. Alkotmányunk kimondja, hogy „minden hatalom a dolgozó népé”, s nekünk, dolgozóknak kötelességünk, hogy megvédjük ezt a hatalmat és hazánk, népünk szebb, boldogabb jövőjének megteremtésére használjuk fel.

Ady Endre, a magyar nép felemelkedéséért, forradalmi megújulásáért haláláig szüntelenül küzdő költő serkentette kora megalkuvóit, mondván:

„Csak akkor születtek nagy dolgok.

Ha bátrak voltak, akik mertek...”

, (A tűz csiholó ja)

Szocialista hazánk építését vezető pártunk tetteire kezdettől fogva jellemző a forradalmi bátorság a célok kitűzésében és végrehajtásában egyaránt. S az eredmények 7- ma már mindenki láthatja — nem is maradtak el. S ha egész népünk eszéhez és szivéhez eljutnak a költő szavai, s ez igaz szókat tettekre váltó pártunkat bátran, merészen követi a boldog szocialista jövőt mutató úton, akkor valóban megszületnek a magyar nép legjobbjai által óhajtott, de évszázadokig várt „nagy dolgok”, melyeknek haszonélvezői már nem csak jövendő utódaink, hanem mi magunk leszünk

Nehru és Hruscsov üzenetváltása

MOSZKVA (MTI).

Nehru indiai miniszterelnök augusztus 8-án üzenetet küldött Hruscsovnak, s abban a szovjet és az amerikai kormányfő közeli cserelátogatásával foglalkozott.

Mint a TASZSZ hírül .adja, Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, augusztus 12-én válaszolt Nehru üzenetére.

Meg vagyok győződve róla — írta Nehru Hruscsovnak —, hogy ez az esemeny nagyon fontos a világbéke szempontjából és őszintén remélem, hogy a nemzetközi feszültség enyhüléséhez vezet. . . Elősegíti a jövendő legmagasabb szintű tárgyalásokat és a megegyezést.

De Gaulle aU zsarolni akarl

NEW YORK (MTI): A Reuter jelentése szerint a Newsweek legújabb 6záma a tervezett francia atombombarobbantással foglalkozik és párizsi híreszteléseket idéz, amelyek szerint lehetséges, hogy De Gaulle augusztus 27-i látogatásakor robbantják fel az első francia atombombát.

A lap sprint De Gaulle „azt tervezi, hogy egész sor

/

A múlt a vádlottak padján

Egri tnunkássors a feudális űri világban

Az alkotmány ünnepének légköre önként kínálja az alkalmat, hogy visszatekintsünk a letűnt századok világába és bemutassuk a munkássors alakulását, apró filmkockák mozaikképein keresztül. A levéltári polcokról lekerült iratok, ok- jnányok, a maguk rideg tárgyilagosságával mondják ki az ítéletet a hajdani feudális úri Magyarország felett.

Eger jobbágysága, a nagyhatalmú, gazdag püspökök fejedelmi udvartartásának árnyékában tengődött, nyomorgott. A város szívében egyre szaporodó papi, kanonoki paloták és gazdag polgárok házai körül, a hóstyákon vályog viskókban húzódott meg a nép, éhezve, télen fázva.

Gróf Erdődy nüspökhöz 1734. februárjában így kesereg Tót örzse: „... míglen magamot

jobbacskán bírtam, naprul napra valómat Kereshettem, de immáron elöregedtem, gyámoltalan vagyok. Semmi jószágom nincsen az Kibül valamit várhatnék, vagy remélhetnék táplálásomra valót...” Nem enyhült a jobbágyság helyzete Barkóczy gróf püs- pök-földesúr alatt sem. 1753. májusában így kesergi helyzetét egy bizonyos Ferenczffy András: „...tehetségem (jövedelmem) nemcsak magamnak, s Hitves Társamnak . és Mag- zatimnak ruházkodására, hanem még csak mindennapi kenyérrel való táplálására is elégtelen és Koldusnál is alábbvaló íégyek.” Barkóczy püspök felsőtárkányi lakában dőzsölt s jobbágyainak a mindennapi kenyere is hiányzott.

Gróf Eszterházy Károly, a nagy feudális püspök-földesúr- főispán barokk palotáinak, templomainak tövében mélyen ásított a nyomor. 1737. júliusában így vázolja egy jobbágyasszony, Kolovics Anna sanyarú helyzetét: „...a nagy ki- moftd hatatlan nyomorúság mindenfelől Szorongat úgy annyira, hogy majd éhen el nem kelletik vesznem gyerme1 keimmel edgyütt. Sokszor nintáten az a harapás Kenyér házamnál, mellyel magamat táplálhatnám gyermekeimmel edgyütt Sem pediglen egy darab ruhácskám, mellyel., magamnak és Gyermekeimnek mezítelenségét bé fedhetném, nem hogy még becsületes ember eleibe mehetnék, Sőt Isteni Szolgálatra Sem mehetek mezítelenségem miatt Vasárnapi napokon... az házi gazdáiul Szüntelen ösztönöztetem az házbémek megfizetése végett, de honnan vegyem, ha csak testemet vagy lelkemet oda nem adom...”

A püspök-földesurak jobbágyai nyomorogtak, de uraiknak az volt a probléma, hogy „mi volna szükséges különb féle vadaknak erdeinkben való tartására s gyarápétására, hogy egész esztendő által mindenkor elegendő mind szárnyas, mind lábas, szarvas, sörtés friss vadhús lehessen? Mi ké- vántatnék ahhoz, hogy midőn nagyobb tekéntetű vendégeim lesznek nékiek vadászni mulatságot tehetnék? Nem feledkezvén az foglyok, fúrok (für- jek) és pacsirtáknak fogására szükséges hálókrul is, úgy az vízben tartózkodó szárnyas madaraknak vadászatárul.” így írt például Eszterházy gróf egri püspök.

A feudális XVIII. század után a XIX. és XX. század sem hozott semmi jót a muij.- kásnépnek.

1864. januárjában egy városi albizottság állapította meg, hogy a gazdag Egerben, az érseki palota árnyékában „...az éhenhalással küzdő vagyontalanok, vagy munkatehetetle- nek száma s így a segélyezendők száma 866 családj-a, vagyis 2715 személyre rúg.” Ez a szám a város akkori 20 000-es lakosságának 14 százalékát képezte! — 1860-ban orvosi jelentés rögzíti a tragikus valóságot: „...napról-napra nyomasztóbb a nyomor, az ínség, mely miatt sokaknak úgy lakásban, mint eledelben, ruházatban és munkában magukat kellően viselniök, vagy meg- óvniok nincs hatalmukban.” 1890 decemberében a következő helyzetképet festi az „Eger és Vidéke” című lap Egerről: „ .:. Az utóbbi időben a koldusok száma annyira elszaporodott városunkban, hogy a szerte barangoló rongyos had élénk visszatetszést szült a lakosság köréből." A nyomorgók rongya és kenyérért nyújtott aszott, sovány karja „visz- szatetszést” keltett a jómódú és álszent polgárok között. A „jóakaratú” segítségben nem volt hiány. 1911 januárjában Samassa érsek így ajánl támogatást: „Ha a tömeg a testeten szabadság lángjától ég, ha mind sűrűbb és mind harsányabb a proletárok fenyegető harckiáltása, az emberi nemnek e bajaira és veszedelmeire nincs hathatósabb orvosszer, mint a keresztény hit gyógyító ereje.”

Az első világháború viharait átvészelt munkáscsaládokra sem leselkedett más, mint az ásító nyomor és az ínség. 1922. március 24-ón így ir az egri újság: „Tombol a drágaság az egri piacon!”

1930-ban már nem szégyellj leírn: az „EGER": ......haladu

nk a bocsikor felé ...” Az ipari munkásság viszonyait élethűen tükrözi a' következő

lapvélemény: „ A munkások egyik napról a másikra váratlanul munka nélkül maradnak.” 1930 elején csökkentik a munkabért az Egri Dohánygyárban, — a munkásnők 15—20 százalékos bércsökkentésben „részesülnek”;

Plasztikusan illusztrálja a Horthy-korszak szociológiai képét a következő egri riport: „A nyomorúság csak veri egy darabig a szegény ember hátát. Ki belepusztul, hogy nagyobb legyen a gyámoltalan pulyák (gyerekek) sírása, ki belerevesedik, keserűket köpvén az ásító pipa szára mellől, amibe még ünnepkor sem kerül egy csipetnyi dohány* ki meg vándorbotot farag. Megyen ki Amerikába, ki Kanadába, vagy a pokol fenekére. Ahogy tetszik. Ott is lesz úgy, ahogy itt volt. Nincs felejtető munka, nincs vigasztaló kenyér. Lassan-lassan ott tartunk már, - hogy ki-ki ballag, amerre iát.»: Egyszer azután, hogy telik az idő, azon kapjuk magunkat, hogy új címert festünk. Szép lesz, igaz lesz. 'fekete alapon két furcsa jel: fejfa meg vándorbot.”

„Fejfa meg vándorbot”, — jól jellemezte e két szó és fogalom a letűnt úri világ munkássorsát itt a fényes barokk paloták, érseki és káptalani hatalmasságok városában, Egerben. Keserű szájízzel, de jó és szükséges emlékezni és emlékeztetni a Horthy-világ címerére: a fejfára és a vándor- bötra, — a pusztulásra és a hazátlanságra. Jó emlékeztetni a könnyen felej tőket.

Eger múltjából két idézet csengjen a mai napon fülünkbe. Az egyik Eszterházynak. a barokk Eger. püspök-íöldesurá- nak keze alól serkedt a papírra: „A jobbágynak legigazibb kötelessége a földesurának robotázni ... így eleitül fogúi utollyáig közönségesen csak robotázzanak”. A másik mondat Subik Károlynak, a hírhedt egri „kisérseknek” ajkairól hangzott el a városháza, ódon falai között: „Eger a mai berendezésében halódó városi” így ölelkezik a romlottságban és csődbejutottságon a feudális távolmúlt, s kapitalista közelmúlttal. Lehullott az álarc. — előttünk a porbasújtott társadalmi rendszer, a maga ijesztő valóságában.

Jó. nagyon jó és szükséges emlékezni a gyászos múltra ma. augusztus 20-án. amikor mindegyikünk szívében-lelké- ben ott ég eleven lánggal az örömteli valóság:

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG A MUNKÁSOK ÉS PARASZTOK ÁLLAMA. ITT MINDEN HATALOM J? DOLGOZÓ NÉPÉ I

SUGÁR ISTV/J'

— Én is, mint ön, meg vagyok győződve róla, hogy a cserelátogatásom Eisenhower elnökkel, pozitív jelentőségű lesz. Elősegíti a nemzetközi feszültség enyhülését és a szükséges egyezmények létrejöttét. A szovjet kormány és egész népünk erre törekszik.

Amerikai hatom 23 Ffilö;

PEKING (Üj Kína).

Fülöp-szigeti államférfiak felháborodásuknak adnak kifejezést amiatt a vérfürdő miatt, amelyet a Clark-fieldi légitámaszpont amerikai katonái rendeztek a Fülöp-szigeti lakosság körében.

»ni bőm bá jává l fa *Eisenhoivert

követelést terjeszt Elsenhower elé. Követeli, hogy egyenrangú legyen az angol—amerikai globális politika kidolgozásában. Segítséget kér a korszerű fegyverek gyártásához, követeli, hogy a Nyugat teljesen támogassa az algériai felkelők harcának elfojtását, s járuljon hozzá, hogy a franciák kezében legyen az afrikai NATO- parancsnokság”.

Sokra értékeljük azt, hogy Ön helyesen értelmezi politikánkat, mint ahogyan nagyra becsüljük azokat az erőfeszítéseket, melyeket Ön tesz a nemzetközi feszültség enyhítéséért és az államközi kapcsolatok megja vulásáért.

tk lemészároltak p-«*zij»etlt

Pampanga tartomány ügyésze 23 Fülöp-szigeti lakos szándékos meggyilkolásával vádolta a Clark-fieldi amerikai katonákat és magyarázatot követelt az amerikai nagykövettől.

P. Gonzales szenátor követelte, hogy haladéktalanul oldják meg a Fülöp-szigeteken levő amerikai katonák bírói illetékességének kérdését, hogy vizsgálják felül az amerikai katonai támaszpontokról meg- , kötött egyezményt és vessenek véget az amerikai katonák és •tisztek jogi sérthetetlenségének.

A Fülöp-szigeti igazságügyminisztérium közölte, hogy nemzetközi bírósághoz fordul, ha az amerikai külügyminisztérium közönyös magatartást tanúsít a Clark-fieldi vérengzés ügyében.