Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-19 / 194. szám
1939. augusztus 19., szerda népújság i S moszkvai amerikai kiállításról A moszkvai amerikai kiál- ■ lításon könyvek is szerepelnek. Orosz nyelvű csak kettő: az első egy biblia, a. második egy kalendárium a szentek életéről, amelyben egyébként felsorolják az összes orosz «migrációs társaságok és ortodox templomok címét az Egyesült Államokban. A könyveket a régi, Októberi Forradalom előtti helyesírási szabályok szerint nyomtatták. Ami az Egyesült Államokban angol nyelven megjelent orosz műveket illeti, ezek is kizárólag az Októberi Forradalom előtti klasszikusok. Az amerikaiak olvashatnak ugyan Tolsztojt és Turgenyevet, de Gorkijt, Osztrovszkijt, Fagye- jevet és Solohovot nem. IVelié:« próbatétel A „Kama” típusú szovjet karóra váratlanul igen nehéz helyzetben bizonyította be páratlan tartósságát. A pecso- rai szénbányában az egyik bányász elvesztette. Az óra a szénnel együtt a csillébe, majd a vasúti kocsiba került, ahonnan szállítószalagok vitték az őrlő üzembe, a dúsítóműben pedig 220. fokos hőmérsékletű levegősugárral „kezelték”. Végül az egyik műszerész találta meg az órát, amelynek üvegje eltörött, mutatói leestek, de szerkezete hibátlanul működött. Súlyos adósság A Mátra vidéki Szénbányászati Tröszt nem tudta teljesíteni vállalását Röviden a címben foglalt megállapítással értékelhető a tröszt és a hozzá tartozó üzemek kongresszusi vállalásának teljesítése az első félév figyelembevételével. Meglepő ez, hiszen nem szokta még meg a megye közvéleménye, hogy a Mv. Sz. T., ahol az elmúlt évben a SZOT és a minisztertanács vándorzászlaját őrizték, ne' tudja teljesíteni adott szavát, hogy ilyen — a jó hírével össze nem egyeztethető — kellemetlen meglepetéssel szolgáljon. A tények azonban azt mutatják: valóiig a vállalások nemteljesítése. Valóság, hogy bár lignitterme'lési tervét minden üzem teljesítette: a kongresszusi vállalásból csak villamosenergia megtakarítására tett ígéretét tudta válóraválta- ni, a többi teljesítése: bányafa, robbanóanyag, az improduktív műszakok csökkentését nem sikerül úgy, mint az tervezték. A tröszt üzemei öt és félmillió forint megtakarítását vállalták, de a félév végén megtartott műszála értekezleten a tröszt igazgatója kénytelen volt megállapítani, hogy . az üzemek megközelítően sem tettek eleget felajánlásuknak..” Sőt. A Petőfi altárónál megtakarítás helyett majd harmincezer forint értékű robbanóanyaggal többet fogyasztottak a tervezettnél. Egyedül a bányafa megtakarításnál értek el számottevő eredményt, de ezzel sem tudták pótolni a többi anyagnál szerzett adósságot. A Rózsa IX-es aknánál is túllépték az anyagfelhasználá- si költségeket, nemhogy megtakarítást értek volna el, s így a szűcsi és gyöngyösi üzemhez hasonlóan, adósak maradtak ígéretük beváltásával. Tény az, hogy a tröszt kedvezőtlen viszonyok közt kezdte a termelést ez évben. A lemaradás fő oka, hogy mennyiségileg korlátozott a tervük és többte'rmeléssel nem lehetett az önköltséget javítani. Ez megnehezítheti, de nem teheti lehetetlenné azok teljesítését. Éppen ezért hívta fel Baják István trösztigazgató az üzemek dolgozóinak, vezetőinek figyelmét, hogy a teljesítmény növelésére, az improduktív műszakok, az anyagfelhasználás csökkentésére fordítsanak nagy gondot. Elsősorban a bányafa-fel- használás csökkentését kell szorgalmazni. Ehhez nagy lehetőséget biztosít a műszaki fejlesztés, az acéltámos fejtés széleskörű használata, a gépesítés további fokozása, melynek segítségével nagymennyiségű import bányafát lehet megtakarítani. Bár az eredeti felajánlásban nem szerepel, de igen lényeges a trösztnél a lignit minőségének javítása. Az év első felében ugyanis kiderült, milyen fontos szerepet játszik a lignit minősége a költségek alakulásában. Ugyanis ez év első felében másfélmillió forinttal károsodott a tröszt, mert nem az előírt minőségű lignittel látta el az erőművet. Most, hogy nyilvánvalóvá vált az adósság súlyos volta, az üzemek vezetői, de a bányászok előtt is számos intézkedés történt az első félévben előforduló hibák megszüntetésére. Sok életrevaló elképzelés látott azóta napvilágot az áram- takarékosságra, és egyéb vállalások teljesítésére. Azóta már termelési tanácskozásokon, és egyéb összejöveteleken a legfőbb tárgyalási téma az első félévi lemaradás és annak megszüntetése/ Leszállások előtt is megvitatták a bányászokkal a vállalás teljesíthetőségét és a lemaradás ellenére is bizakodó a hangulat. Egyaránt vallják a tröszt, az üzemek vezetői, dolgozfy, hogy év végére meglesz az öt és félmillió forint. S hogy meglegyen, ezért fordítanak nagyobb gondot a verseny nyilvántartására, propagálására, melyet az első félévben eléggé elhanyagoltak. Segítenek a vállalások teljesítésében a szocialista munkabrigádok is, mert nem tartják összeegyeztethetőnek a bányászbecsülettel a vállalások nemteljesítését, melyet a pártnak ajánlottak ez év tavaszán. K. E. Szakállas számok Minden valószínűség szerint matuzsálemi kort érnek meg a Selypi Cementművek versenytáblájára felírt számok, ha olyan''„gyorsan” cse- . rélik őket, mint ezidötájt. Most, amikor országszerte kíváncsiak nézik a kongresz- szusi munkaverseny eredmé- nyeit, türelmetlenül várják a frissebbnél frissebb híreket — sok helyen naponként kérik e nemes vetélkedés értékelését a verseny részvevői —, Selypen még mindig a június III. dekádjának számai porosodnak a táblán. Nemcsak azért olyan porosak eme eredmények, mert cementgyárról lévén szó, mindent belepne a fehér, szürke porréteg, — de azért is „porosodnak” ezek a számok, mert a mellette levő értesítés szerint a bizottság minden tíz napban köteles értékelni a kongresszusi munkaverseny eredményeit. A bizottság létrehozása igen üdvös és ötletes cselekedet volt, értékét növeli, hogy az üzem számottevő műszaki vezetői is ott találhatók e bizottságban. ÄS azonban, hogy jó másfél hói napja elmaradt a verseny été tékelése, cseppet sem üdvö- zölhető. Egész biztosan volt mát valamilyen sportversenyen a bizottság valamennyi tagja, s így tudja, milyen izgatottan várják a nézők és a verseny* zők az eredményhirdetést. Vajon milyen megnyúlt arccal hagynák el a verseny színhelyét a nézők, de főleg a versenyzők, ha a Selypi Cementgyár módszerével csak a viadalt követő másfél hó-. nap után hirdetnének eredményt, vagy még akkor se. így vannak ezzel a munkában versenyző cementgyári dolgozók is. Tíz nap is nagy idő, azalatt is sokat változhat az eredmény, — de míg kivárják, a két értékelés között a másfél hónapot, bizony kicsit sok ez « tíznapos ígéret után. K. E. a Föld országainak kőolajtermelése 1958-ban A legfontosabb energia- hordozó nyersanyagok (szén, kőolaj, földgáz) termelése világszerte erősen fellendült az utóbbi években. Ennek az az oka, hogy az egész világon, a gépesí- sítés és az auto- matizálás következtében az ipar energia- szükséglete hatványozott mértékben növekedik. Az energia- hordozók közül a termelés növekedésének ütemét tekintve, a kőolaj jár az élen, amit az is indokol, hogy a közlekedésben (gépkocsik, diesel-elektromos vonatok, motoros hajók) egyre nagyobb szerepet játszanak a kőolajtermékek. A Föld országainak kőolaj- termelése 1958-ban a 900 millió tonnát felülmúlta és ezzel az 1937. évinek háromszorosára emelkedett. 1937-ben az egyetlen szocialista ország, a Szovjetunió 28,5 millió tonna kőolajat termelt, amb a világtermelésnek 9,6 százaléka volt. Azok az országok pedig, amelyek a II. világháború után népi demokra-; tikus országok lettek, 1937-ben; 7,8 millió tonnát, a világtermelés 2,8 százalékát termelték. Ezzel szemben 1958-ban a Szovjetunió és a népi demokratikus országok együttesen a világtermelés 14,4 százalékát adták. Sikeresen oldották meg a gabona raktározási problémáit megyénk községeiben Országszerte nagy gondot okoz az idei nagy termés raktározási problémáinak megoldása. Megyénkben az utóbbi évtizedek legnagyobb termését takarították be. Sok helyütt kevésnek bizonyult a meglevő raktárhelyiség. A füzesabonyi járásban egy bizottság vizsgálta meg a raktárom zásd szükségletet és a fedezetet, ahol szükség volt, ott ideiglenesen igénybe vették a középületeket is. A gyöngyösi járásban 80 vagon volt a helyhiány. Különösen Nagyfügeden és Viszneken jelentkezett ez, ahol az előbbinél 11 vagon, míg az utóbbinál 13 vagon volt a helyhiány. A termelőszövetkezetek vezetői megállapodtak a TerményforA téli takarmányszükséglet már kazlakban van a tarnaméral Béke Termelőszövetkezetben A tamamérai Béke Termelőszövetkezet alaposan meggyarapszik az ősz folyamán közös gazdálkodás útjára lépő új tagokkal és földjeikkel. Az állatállomány is alaposan megnövekszik. A termelőszövetkezet elkészítette a közös állatállomány takarmányszükségletének kiszámítását, s azt szétosztotta az új tagok földterületének arányában. A tsz régi tagjainak felvilágosító munkája eredményeként jó ütemben végezték ennek összehordását. A 705 mázsa szálastakarmányszükségletből már több, mint 690 mázsát vittek a közösbe. A régi tagság is segített, a közös kaszálókról 500 mázsát gyűjtött össze, hogy a közös állatállomány ne szenvedjen takarmányhiányban. galmi Vállalattal, hogy a közös vetőmagszükségletet a vállalat ráktáraiban helyezik e\| s majd a vetéskor veszik át ismét/ Több tsz-ben munkaegységre adtak ki előjogként gabonát. A nagyrédei Kossuth Tsz- ben 3,19 kiló kenyérgabonát és 1,42 kiló takarmánygabonát, a gyöngyösoroszi Február 24 Tsz-ben 4 kiló kenyérgabonát és 2,38 kiló takarmánygabonát osztottak ki előlegként egy munkaegységre. Megyénk többi járásaiban ugyancsak szükségraktárakkal segítenek ezen a problémán. Megkezdték a gabona felvásárlását a gyöngyösi járásban Az elmúlt héten kezdték meg a gyöngyösi járás területén a gabona felvásárlását. Gyöngyösön, Nagyréde, Ka- rácsond, Gyöngyöshalász és Atkár községekben közel háromezer mázsa búzát, kétezer mázsa árpát vittek a Terményforgalmi Vállalat felvásárló telepére. A termény elhelyezése sok községben probléma rtj elentett, s így szükségraktárakat kellett igénybe vermi. Több. községben még iskolákat is igénybe Hollandia harca a tengerrel Egy Ifjú kommunista Hollandia történelme megállás nélküli harc a tenger ellen. Az ország területének több mint 40 százaléka a tengerszint alatt van. A 11 milliós holland nép a dünák és gátak védelmében nemcsak „szárazon” tartja területét, hanem kemény küzdelem árán állandóan újabb területeket is hódít el a tengertől. Hollandia jelenleg két arcvonalon harcol: egyik a Zui- der-tó kiszárítása, a másik pedig a „delta-terv”. A Zuider-ió zárógátja 1931- ben épült, azóta négy nagy területet nyertek a holland gazdálkodók. A legelsőn már rendszeres mezőgazdaság folyik: itt több falu épült. A második terület csak nemrégiben került ki a víz alól. Kíváncsi voltam erre. elmentem Hardewijkbe. Érdeklődéssel sétálgattam a félkörben húzódó gáton. A részben náddal és gyommal benőtt egykori tengerfenék fölött még sirályok röpködtek. A föld jövendő megmunkálói egyelőre a gátra építették kunyhóikat. A zöldéi. vettek ebből a célból, a tanítás megkezdésekor azonban kiürítik, hogy zökkenőmentesen indulhasson be az 1959— 60-as tanév. Nevelődik a szövetkezel terzséllemánye A visznek! Béíke Termelőszövetkezet tagjai a jövőben baromfitenyésztéssel is akarnak foglalkozni, mert kellő gondozás mellett igái jelentős jövedelmet hoz ez is. A törzs- állományt a szövetkezet egyik új tagja, Farkas Béla neveli, kint a tanyáján. 800 csirkét nevel, ebből válogatják ki a legjobbakat. A munkában segíti lánya is, aki már volt egy nyolcnapos baromfitenyésztői tanfolyamon, s akit a szövetkezet egyéves tanfolyamra küld a közeljövőben. Ä nagyüzemi táblák kialakításán fáradoznak Kálban Kál községben gyorsított ütemben végzik a tagosítást A földrendezők fáradságos munkája eredményeként hamarosan befejezik ezt a munkát. A község négy termelő- szövetkezetének vezetői és tagjai nem várták meg a végleges területek kijelölését, hanem a már közös megállapodás alapján kijelölt területeken megkezdték, sőt a március 15 Termelőszövetkezetben be is fejezték a tarlók összeszán tását. A szántás megkezdése előtt a négy termelőszövetkezet vezetője megállapodott abban, hogy a végleges terület kijelölésekor kiegyenlítik egymásnak a véletlenül felszántott idegen területek költségét; lő területet nyílegyenes csatornák szelik át. Körülbelül öt év múlva létesülnek az első gazdaságok a rendkívül termékeny földön, s akkor a kis Hollandia hozzáláthat a harmadik, majd a negyedik, tengertől elhódított földterület megmunkálásához. A „delta-terv” az ország délnyugati területeire. Zeelandra és a kis szigetekkel szegélyezett tengerpartra vonatkozik. Olvasóink talán még emlékeznek arra az óriási tengerárra, amely 1953-ban kimondhatatlan pusztítást okozott a partvidéken. A nép óriási erőfeszítésekkel, alig egy év alatt teljesen helyrehozta a gátakat. A holland kormány —1 anélkül, hogy felhagyott volna a Zuider-tó kiszárításával, — megalakította a Delta-bizottságot. Ez kidolgozta az 1957-ben elfogadott delta-tervet. A terv keresztülvitele 700 kilométerrel megrövidíti a part vonalát és hatalmas gátakkal elzárja a tenger mély és széles benyúlását a szárazföldbe. Amellett második gátvonal kiépítését irányozza elő. Kevés beszédű, halkszavű ember Juhász József, az atkári Kossuth Termelőszövetkezet elnökhelyettese. Azt mondják felőle, hogy inkább cselekedni szeret, mint beszélni, pedig a munkája olyan, hogy bátran állíthatnák példaként akárki elé. Huszonhét esztendős és 1955. óta tagja a termelőszövetkezetnek, illetve termelőszövetkezeti csoportnak, hiszen az atkári Kossuth még csak az idei tavaszon lett nagykorú, igazi termelőszövetkezet. — Nincstelen ember voltam, földnélküli • az apám is — így mondja ez a keménykötésű, I széllesvállú alföldi ember és úgy tűnik, mint- ' ha gondolatai között keresgélne, vagy talán : éppen valamit a múlt emlékei között — Valami nyolcán vagy tízen szerveztük :meg annak idején a II. típusú szövetkezetei. ; Szépen indultunk, gyarapodtunk is, de aztán jött az 1956-os ellenforradalom — így folytatója a szót Juhász Józsi. — Aztán talpraállítunk és most már egy híján kétszázan gaz- ó dálkodunk közösen a Kossuth Szövetkezetben. Ennyi lenné csupán a történet, ha nem ; toldaná meg a szót a szövetkezet elnöke, aki ; jól ismeri Juhász Józsit és az ő szerénységét. A szövetkezet elnöke elmondja, hogy Juhász ; Józsi azok között volt, akik 1955-ben összehozták a csoportot, de ott volt és elsők között : volt ott akkor is, amikor az ellenforradalom ! által szétvert termelőszövetkezetet talpra kellett állítani. Ő mondta ki a döntő szót: — Emberek! Nekünk szükségünk vám a termelőszövetkezetre! És a termelőszövetkezet ma nagyobb, erősebb, mint volt valamikor. Nem csoda hát, ha Juhász Józsit dere- kas munkájáért elnökhelyettesnek választotta meg a tagság. Olyan ember ő, akiben bíznak, akinek hisznek az emberek, és aki nem a szóban, de a munkában jár elöl azok előtt, akik vezetőül állították maguk elé. Juhász Józsit, a huszonhét éves fiatalembert nagy megtiszteltetés érte az elmúlt hónapban. Párttag lett, és ezentúl már nemcsak a termelőszövetkezet vezetőségében, de a pártszervezetben is hallani lehet majd hangját, okos, megfontolt tanácsait pedig várja a tagság. — Ügy éreztem, hogy itt a helyem, a kommunisták között — mondja a pártszervezet legfiatalabb tagja, büszke öntudattal. — Azok közé kerültem^ akik mindenkor a legelszán- tabban harcoltak azért, hogy a szegény emberek élete is megváltozzon és ebben az országban azok lehessenek az igazi urak, akik dolgoznak. akik becsülettel állják meg helyüket a munkában. Igen. Most már szavakba tudja önteni Juhász József azt, amit az ellenforradalom napjaiban még csak érzett, de amiért bátran ki mert állni a legnehezebb időkben. Kiállt a munkások—parasztok hatalmáért, a nép ügyéért, azért, hogy a föld, a magyar föld örökre azoké maradhasson,' akik verejtékes munkájukkal megdolgozzák azt, azért, hog;v soha többé ne jöhessen vissza a rossz emlékű úri világ. Sz. I.
