Népújság, 1959. augusztus (10. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-01 / 179. szám
2 N-EPCJSá G 1959. augusztus 1., szombat Ki volt Hitler? Gunter Stillmann és Lotti Ortner riportja a Woehenpostból 1, Bocsásson meg egy pillanatra, Berlinből jövünk, a Wochenposttól és azt szeretnénk, ha válaszolna kérdésünkre” — .ezzel a megszólítással jártunk-keltünk Essenben és Halléban és az alábbi kérdést szegeztük a fiatalok mellének: 1. Ki volt Hitler? 2. Ki kezdte a háborút? (Miért?) 3. Mi a fasizmus? (Nemzeti- szocializmus.) 4. Mi szeretne lenni? 5. Életideálja? (életcélja.) Essenben, a nyugatnémet iparvárosban néhány fiatal megtagadta kérdéseinkre a választ, részben aggodalomból, részben azért, hogy tájékozatlanságát ne kelljen szégyellnie. Ügy gondoltuk, hogy a körkérdések az NSZK-ban megszokottak, majd az NDK- ban tartózkodni fognak a válaszadástól. Az eredmény váratlan volt számunkra is. Mindenki, akit megkérdeztünk, válaszolt, sőt valósággal fékezni kellett a fiatalokat, mert az utcán folyó beszélgetésekben Sokan részt akartak venni. Mindkét helyen tizenkét fiatalt kérdeztünk meg, lehetőleg úgy válogatva, hogy a fiatalság minden foglalkozási ága részt vegyen a válaszadásban, tehát megkérdeztük a diákokat, az egyetemi hallgatókat és az ipari tanulókat egyaránt. ' A két iparvárost nem véletlenül . választottuk. Essen, a Ruhr-vidék metropolisza, amely egykor Németország fegyver- gyára címet viselte, Halle pedig, a kémiai centrum, egykor a halálgyárosok székhelye volt, ma a békés szocialista építés egyik legjelentősebb központja. Körkérdésünk időpontja sem volt véletlen: mialatt a külügyminiszterek Genfben a német békeszerződésről tanácskoznak, azt akartuk megállapítani, hogy a két német állam ifjúsága milyen szellemben nevelkedik. A válaszok tájékoztatót adnak erre a kérdésre. Íme a szemelvények az esseni válaszokból, a feltett öt kérdésre. HILTRUD MEYER, 19 éves virágáruslány az esseni áruház virágárusító standján állt és rendezgette virágait. Szabódott: „Nem tudom, vajon mindent helyesen mondok-e”. 'Próbáljuk meg — volt a mi válaszunk. 1. Hitler államférfi volt. 2. A háborút Hitler indította el. 3. Nem tudom, a zsidókat üldözték valakik, vagy volt valami a szocialistákkal... ? 4. Virágkereskedésben szeretnék dolgozni, gyorsírni és gépírni tanulok, mert boldogulni akarok. 5. Férjhez menni és családban élni. KARL START tízenhétéves, kovácstanonc, kemény lépésekkel haladt a Viehhoferstrassén, amikor megkérdeztük. Vajon tisztában van-e ő azzal, amit tőle Bonn kíván. Apja fodrász, anyja háziasszony. Válaszai: 1. Hitler Németország első embere volt 1933-1944 között. 2. A háború hatalmi törekvésekből indult. 3. Sajnos nem tudom megválaszolni. 4. Kovács akar lenni. 5. Vízisport. HANS LINZE, 24 éves egyetemi hallgató, pap, édesanyjával sétált a Kettwiger utcán, amikor velük találkoztunk. O volt az első, aki pontosan megvizsgálta újságíró-útlevelünket. Hm. Wochenpost, Berlin volt a válasz. Az anya szabadkozott, a fiú is. Persze, egy ilyen komolytalan újság, obszcén képekkel — gondolták. Ez megszokott. Mindenesetre egy újság keletről. Válaszai: 1. Birodalmi kancellár. 2. A háborút a Hitler-diktatúra kezdte meg terjeszkedési vágyból. 3. A fasizmus immanens államszisztéma -* néppárt leple alatt. 4. Katolikus pap. 5. Életideálja pályaválasztásával azonos. ROLAND VOLKMERT is, aki húszéves, egyetemi hallgató, a Kettwiger Strassen kérdeztük meg, amint fivérével igyekeztek céljuk félé. A két testvér fiatalságtól és vidámságtól csillogó szemekkel nézett ránk. Sokáig elbeszélgettünk velük: ők hasznosaknak tartják a körkérdéseket, mert a fiatalság egyre ostobább lesz: Válaszai: 1. Kancellár, majd elnök 1933-tól 1945-ig. 2. A háborút Lengyelország megtámadásával kezdte és a háborút elvesztette. 3. A következő párbeszéd zajlott le: Pontos meghatározást kíván tőlem? r~ Nem, semmiesetre sem, mi csak a maga véleményére vagyunk kíváncsiak. Mi nem vizsgáztatni jöttünk és maga éppen ezért nem is bukhat el. — a könyvekben mindent megtalálhatnak, a dicshimnuszoktól az elátkozásig. — És mi a maga személyes véleménye? — Véleményem: a nemzetiszocializmus jól elgondolt, de rosszul megvalósított valami volt. Kétségbevonom, hogy az egyáltalán keresztülvihető. 4. A klasszikus-filozófiát tanulmányozom és középiskolai tanár akarok len* ni. 5. Életideálom a praktikus humanizmus és én ezt úgy tekintem, mint a nevelő egyik legfontosabb feladatát. Név nélkül a Bundeswehr egyik, húsz év körüli katonája is elénk került az esseni főpályaudvar előtti téren. Előtte már két Bundeswehr-katanát megkérdeztünk. Értelmetlenül néztek az öt kérdést tartalmazó cédulánkra és mi rosszindulat nélkül állíthatjuk, olyan volt az arckifejezésük, hogy a legtöbb kérdést nem tudják megválaszolni. A harmadikról fényképet csináltunk (benn van a lapban — a szerit.) papírunkra nézett és azt mondta: Nem akarok a kérdésekre válaszolni. xxx Néhány körkérdésre adott haliéi válaszokból — kommentár nélkül. PETER SCHUBERT barátjával éppen a haliéi piactéren ment ót, amikor megállítottuk. Főiskolás vagy egyetemi hallgató — így gondoltuk. Azt akartuk, hogy az esseni kérdezett fiatalokhoz hasonló képzettségűeket kérdezzünk meg, Peter Schubert nyitotta meg a sort halléban! Válaszai: 1. Egy nagyon őrült politikus. 2. A fasizmus, a német finánctöke kezdte meg a háborút. 3. A fasizmus zsarnokság, rendőrállam, az imperializmus legbrutálisabb lépcsőfoka. 4. Diplomás zoológus szeretnék lenni. 5. Biológiai kutatások és — miután oldalpillantást vetett kolléganőmre, folytatta — asszonyok. BIRGIT ZOBELT, tizenötéves, mint textilipari tanuló a hallei ruhagyárban dolgozik. Édesanyja is a gyárban dolgozik. Válaszai: 1. Német, aki a kapitalisták segítségével jutott hatalomra. Borzalmasan őrült volt. 2. Csak Danzigot akarta és nem mondta meg, hogy háborút akar. Lengyelország után a balkáni államokat, majd Hollandiát és a Szovjetuniót támadta meg. 3. SS és SA, a nép akaratának semmibevevése, a kommuniz- ták és a külföldiek koncentrációs táborban való szenvedése, megsemmisítése — ez a fasizmus. Semmi jót nem jelentett és nemrégen láttam Buchenwaldot. 4. Szakember akarok lenni, szabásznő, szakiskolát szeretnék végezni. 5. Szeretem az állatokat, a zenét, a jó könyveket és a filmet. WOLFGANG KALKA; a Volksarmee huszonnégyéves katonája kérdéseinkre az alábbi válaszokat adta: í. Birodalmi kancellár, akit a monopóliumok urai segítettek nyeregbe, hadsereget teremtett, hogy mevalósithas- sa a kapitalisták. rabló szándékait. 2. Előkészítette a háborút ideológiaikig is az „élettér”-rel (Volk ohne Raum — nép, terület nélkül). A cél más népek kirablása — fosztogatása volt. 3. Erőszak-uralom. Kíméletlen drill. Az embernek nem volt szabad gondolkoznia. A mi hadseregünk tudatos fegyelemre nevel. A fasiszta háborúban két testvéremet veszítettem el. 4. Ha én a következő évben leszerelek, visz- szamegyek a lakatos szakmába — kiképzőmesternek. Állami oktatói vizsgát akarok tenni. 5. Az ifjúság nevelése az emberiességre. Sport és jó könyvek, színház — röviden: a kultúra az életideálom. PERNT SATLOW 25 éves, a teológiai fakultás hallgatója, apja ugyancsak lutheránus pap. Válaszai: 1. A nemzetiszocialista mozgalom vezetője. Miután a hatalmat megragadta, minden ellenfelét, különösen a demokratikus pártokat, megsemmisítette. 2. Németország viseli a háborúért a főfelelősséget, de nem egyedül hibás. Francia és angol körök ugyancsak bűnösek — müncheni egyezményre gondolok. 3. A fasizmus a társadalom életében egy nagyság, amely minden eszközzel és minden módon nemcsak elnémítja ellenfeleit, hanem azokat likvidálja is. 4. Aspiráns vagyok a Luther Márton Egyetemen és itt is szeretnék maradni, vagy egy lelkészt hivatalt veszek át. 5. Ideálom már meghatározhatott azzal, hogy a teológiát tanulmányozom. Az embereket arra szeretném tanítani, hogy Istennek tetszőén éljenek és cselekedjenek. KONRAD ABEL tizennégy- éves, Vili. osztályos tanüló. Éppen politechnikai oktatáson volt, amikor feltettük neki kérdéseinket. Röviden és megfontoltan válaszolt: 1. A német nép diktátora. 2. Ausztriával kezdte el a „Heim ins Reich” jelszóval (Haza a birodalomba!) aztán jött Csehszlovákia, Lengyel- ország, stb. A népet jelszavakkal ostobává tette. 3. Koncentrációs lágerek, ahol az embereket halálra kínozták. 4. Kémiai doktor szeretnék lenni és „. 5. „ híres sakkjátékos. Befejezésül a riport egy részét ideiktatjuk az eddigi idézetek mellé: És mit várhat az ember a nyugatnémet ifjúságtól, ha a helyettes szövetségi elnök, dl-. Rurnbau, a Schlesischer Rundschauban így írhat: „A Szovjetunió külügyminisztere, Gromiko, ismételten beszélt az Odera—Neisse vonalról. A szovjet békeszerződés-tervezet általános vitájában volt egy érdekes megjegyzése. Annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy a Szövetségi Köztársaságban újabb generáció nőhet fel az idők folyamán, amely a keleti területek visszaszerzését ki akarja kényszeríteni. Nagyon helyes. Gromiko úr! Ön ezzel egy felismerést vallott be, amely a történelmi tapasztalatok alapján a legnagyobb valószerűség szerint valósággá lesz. Mi már most azért cselekszünk, hogy egy új rendezés Keleten a tarthatatlan állapotot felváltsa.“ És ilyen megnyilatkozások után mondta a francia külügyminiszter Genfben, hogy 6 Nyugat-Németország ban nem tud felfedezni sem militariz- must, sem revans-szeUemet. (Fordította: Farkas András) Hírek és kommentárok a genfi értekezletről A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, csütörtökön este találkozott az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminisztereivel. Később folytatta megbeA nyugati hatalmak nem akarnak megegyezni Genfben — írja a TASZSZ különtudósitója A TASZSZ különtudósitója kifejti, hogy Herter amerikai külügyminiszter Gromikóval folytatott minapi megbeszélésén meg akarta szerezni Gromiko beleegyezését, hogy augusztus 5-én az értekezlet fejezze be munkáját, vagy a kérdések megoldása nélkül bízza a folytatást a külügyminiszterhelyettesekre. A szovjet küldöttség azonban ragaszkodott ahhoz, hogy folytassák a kísérleteket a megegyezés elérésére. Vajon miért sietnek a nyugati hatalmak küldöttségei elhagyni Genfet az értekezlet elé tűzött feladatok megoldása nélkül? Egyes lapok szerint Herternek részt kell vennie az augusztus 12-én Santiago De Chilében megnyíló amerikai külügyminiszteri értekezleten. — Ezt a magyarázatot — folytatja a tudósító — természetesen nem lehet komolyan venni. A dolog lényege az, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország képviselői részére nehézzé vált álláspontjuk, így a nyugat-berlini kérdésben június 16-án előterjesztett javaslataik megvédése. Ez érthető is, hiszen e javaslatokból már felületes olvasásra is látszik, hogy a nyugati hatalmak nem akarják megváltoztatni a Nyugat-Ber- linben jelenleg fennálló rendellenes helyzetet. A június 16-i javaslatok azt célozzák, hogy a végtelenségig fenntartsák a nyugat-berlini megszállási rendszert. Az „új” dokumentum megjelenésekor a burzsoá-lapok nagy hűhót ' csaptak, hogy a Versenyfutás francia sajtóhangok A genfi értekezletet bőségesen kommentálják a párizsi lapok. A Monde szerint a miniszterek még mindig három Iz Izvesztyija Nixon látogatásának pozitiv jelentőségéről Nem nő tovább as óriás A tokiói klinikát egy fúr- kórházba. Az orvosok hosszú csa páciens hagyta el, akit két ideig tartották. megfigyelés esztendeig kezeltek.;; gyors alatt, agyalapi mirigyét kezelj növés ellen. A 23 esztendős ték, s így sikerült a fiatal Yoszimicu Macudzaka 2,18 japánt 2,31 méternél megállí- méteres magassággal került a tani MOSZKVA (TASZSZ): Az Izvesztyija „Megfigyelő” aláírással kommentálja Nixon amerikai alelnök Szovjetunió- beli látogatását. Mint a cikkíró megállapítja, a szovjet közvélemény nemcsak az Egyesült Államok moszkvai kiállításának hivatalos megnyitásában látja Nixon útjának értelmét. Az amerikai alelnöknek módja van találkozni a szovjet emberekkel, eszmecserét folytathat a szovjet állam vezetőivel. Ezek a találkozások elősegíthetik, hogy az amerikai politika irányítói jobban megismerhessék a szovjet valóságot, jobban megérthessék a szovjet embereket, de egyúttal elősegíthetik a szocialista államról és politikájáról alkotott bizonyos elfogult elképzelések eloszlatását is. A ^zovjet közvélemény szerint — emeli ki az Izvesztyija — az amerikai alelnök látogatásának meglesz az eredménye és hozzájárul a szovjet—amerikai kapcsolatokban felgyülemlett bizalmatlanság és gyanakvás eltüntetéséhez. A szovjet emberek — folytatja a lap — örömmel fogadták az amerikai alelnöknek azt a kijelentését, hogy a világbé- két okvetlenül meg kell őrizni Az emberek az amerikai államférfiaktól azonban nemcsak a béke fontosságának hangoztatását, hanem a katonai támaszpontok megszüntetésére irányuló felhívást is szeretnék hallani. Olyan tetteket is várnának tőlük, amelyek enyhíthetik a nemzetközi feszültségét. Ezt várja az amerikai vezetőktől a világ közvéleménye, de erről nem nyilatkozik Nixon úr. Az Izvesztyija a továbbiakban elítéli bizonyos köröknek és sajtószerveknek azon próbálkozásait. hogy az amerikai alelnök látogatását éppen ellenkező célokra használják fel, vagyis a gyanakvás és a bizalmatlanság szítására, s a nemzetközi politikai légkör mérgezésére. Elegendő példának felhozni erre a hírhedt „rab nemzetek hetének” megszervezését. De vajon mi célt szolgál az is, hogy az amerikai sajtó elhallgatta Hruscsovnak az amerikai kiállítás megnyitása alkalmával mondott beszédét, vagy hogy a Hruscsov és Nixon beszélgetéséről készült televízió adást célzatosan használják fel!? A józan értelemnek felül kell kerekedni — írja befejezésül az Izvesztyija — s előbb- utóbb diadalmaskodnia kell a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyában is. Hazánk népe és kormánya minden tőle telhetőt megtesz a két ország viszonyának megjavításáért. Most az amerikai vezetőkön a sor. (MTI) nyugati hatalmak közeledtek a Szovjetunióhoz a Berlinre vonatkozó ideiglenes egyezmény határidejének kérdésében. — De tulajdonképpen mit javasolnak most a nyugati hatalmak, azt, hogy az ideiglenes megállapodás aláírásától számított öt év múlva a genfi értekezlet részvevői ismét ösz- szeülhetnek, ha valamelyikül-; ezt kívánja. És miért ülnének össze? Korántsem azért, hogy újabb, valóban reális intézkedéseket vegyenek fontolóra a nyugat-berlini helyzet rendezése céljából, hanem azért, hogy megvizsgálják az egyezményben foglalt régi intézkedéseket, amelyek lényegébe! > véve mitsem változtatnak Nyu. gat-Berlin megszállási rendszerén. Röviden: a három nyugati hatalom nem a nyugat- berlini helyzet megváltoztatására indítványoz lépéseket, hanem arra, hogy öt év múlva ismét üljenek össze és kezdjék elölről a tárgyalásokat. Ezt a cirkuszi trükköt próbálják úgy feltüntetni, hogy a nyu gáti hatalmak közeledtek a Szovjetunióhoz az ideiglenes kormány határidejének kérdésében. ax idővel — a genfi értekezletről lehetőség között választhatnak: az értekezlet elnapolása, a szakítás, vagy pedig a korlátozott megegyezés között. A megegyezés esélyeit a Monde csekélynek tartja, de hozzáfűzi: a tárgyaló felek a nyílt szakítással szemben minden bizonnyal inkább a tárgyalások elhalasztását választják. A lap hangoztatja, hogy a keddi .határidő kijelölése a döntésre, bizonyára jobban tetszik Couve De Murville-nék, mint Selwyn Lloyd-nak. A Libération rámutat, hogy az idővel való versenyfutás helyett a Szovjetunió szívesebben tárgyalt volna, mindaddig, amíg lehetőség kínálkozik a megegyezésre. A genfi értekezlet az elhatározás döntő szakaszába érkezett — összegezi a lap —, megkezdődött a versenyfutás az idővel. (MTI) A keralai kormány feloszlatása után megszüntetik Keralát is? ŰJ-DELHI (Reuter) Űj-Delhi-i politikai megfigyelők arra számítanak, hogy a hat hónapon belül megtartandó új keralai választásokon ismét a kommunisták szerzik meg a legtöbb szavazatot. Ennek az lenne az eredménye, hogy újra a kommunisták kerülnének hatalomra. A megfigyelők ezért úgy vélik, hogy az indiai központi kormány azzal a gondolattal foglalkozik, hogy Kerala államot ösz- szeolvasztja a szomszédos Madrasz állammal. (MTI Újabb érdekes tudományos megállapítások a szovjet geofizikai rakétáról A tudományos körökben világszerte nagy érdeklődést váltott ki a két szovjet geofizikai rakéta felbocsátása. A kísértei több szempontból is foglalkoztatja a kutatókat. Először is a húsz, illetve a huszonkét mázsa hasznos terhet egylépcsős rakétával sikerült fellőni két kísérteti állattal. Ezt a szovjet tervezők és szakemberek nyilatkozata szerint újfajta hajtóanyaggal, különböző boránok keverékével sikerült élémiök. Mindez közelebb hozta azt a napot, amikor olyan méretű és hasznos terhelésű rakéta hagyja majd el a Földet, amely visszatérésre alkalmas műholdat vagy a Holdon leszálló automatikus laboratóriumot vihet magával. De talán ennél is jelentősebb, hogy most először sikerült elérni, hogy a rakéta az emelkedésen kívül semmilyen más mozgást nem végzett, eltérve az eddigi műholdaktól, amelyek tengelyük körül és egyéb módon mozogtak pályájukon. Ez a körülmény elsősorban az ember űrbeni utazása szempontjából fontos. Ugyanis forgó rakétában az ember számára kellemetlen tünetek jelentkeznek. Ha az utas a rakéta közepén helyezkedik el a röpítő erő a vért a központból kifelé, a fejbe és a lábakba hajtja. Állatokkal végzett kísérletek tanúsága szerint a láb és a fej ólomnehézzé válik a túlzott vérnyomás miatt, a szem előtt pedig sötét foltok jelennek meg. A vérkeringésnek ez a zavara veszélyessé válhat, mert a légzés nehézzé válik és ez a világűrbe Induló embert any- nyira megviselné, hogy kétségessé válna élve való visszatérése. Az új szovjet rakéta nagy érdeme, hogy kiküszöbölték a forgást és ezzel együtt a különböző élettani zavarok keletkezését. A többszöri hasonló kísérletek bebizonyították, hogy ma már megvalósíthatónak tekinthető a világűrnek emberrel történő meghódítása. (MTI) Idő,járásjelentés Várható időjárás szombat estig? A nappali felmelegedés gyengül- Felhőátvonulások, sok helyen, főképpen az ország nyugati felében további esők, zivatarok. Mérsékelt, időnként megélénkülő szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton: keleten 24— 27, nyugaton 20—23, legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: keleten 16— 19, nyugaton 13—16 fok között. Távolabbi kilátások: szeles, hűvös Idő, kisebb esőkkel. (MTi) Qromiko találkozása a nyugati külügyminiszterekkel és Bolz*cal széleseit Lothar Bolz-cal, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterével és a genfi értekezlet elé terjesztett javaslatokról tanácskozott vele. (MTI) ,