Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-01 / 152. szám

I

NEl'ÜJSÄG

1959. július 1., szerda

Noszvaji üdülők között

.ÄSSÄN AZ EGÉSZ ország- í elterjed a noszvaji KSZ- ■ 1 üdülőjének híre. Meg kell lani, megérdemli az üdülők séretét. Az árnyas, hatalmas k, a csend, az üdülő beosz- a. mindez hozzájárul ahhoz. <y a beutaltak kipihenve, óban felüdülve folytathas- a két hétre megszakított nkát. Kevés hivatali dolgo- találunk a kastélyban, mert ;g termelőüzemi munká- : kapják a beutalást. S talán •edüli üdülő, ahol a külön- ;ő korosztályú vendégek — más nyugalmát nem zavar- — kedvükre szórakozhat■lost is. ahogy a szemlélődő ■ülnéz, a legkülönfélébb el- laltság közepette találja a vanöt üdülőt. Van aki a •nyező hegyeket rója. néhá- ip a park legtávolabb, eső iában kedvenc könyvüket aásák. ismét mások napoz- i.: kedélyes csevegéssel fű- rgzik az egymásrautaltság íyezérét. A fiatalok röplab- mak. de ez 'nem zavarja az s nénik csendes szundikálá- A pompásan felszerelt sszóban néhány megrögzött etekávés beszélget, s az elé- uló gyönyörű kilátásban >n.y őrködik.

..assan előszivárognak az ülők, kezdődik az ebéd. Né- iy nap alatt kialakulnak a ikkek”, pletykapartik, perez csak kedélyes csipkelő- ;. de ahcfl ennyi nő kerül egy lél alá?!

V GONDNOK, SZÉKELY társ, áz egész üdülő osztat- ; rokonszenvét élvezi. Meg tesz mindent azért, hogy a ívelem, a pihenés es nem ilsósorban a hízás biztosítva ;yen. A nők vonalai is érdek- , de ilyen formában:- Nos, kilenc napja van itt jves Erzsiké, mennyit hízott?- Két kilót — pirul el a fialány.- Csak? Ezentúl jobban 11 ebédelnie, és kevesebbet llabdáznia, mert magára még [alább egy kiló kell! — ren- Ikezik kedvesen.

A kétjsózike, az üdülő üdvös- i. békésen pihennek az elke- ett pajj^yrészben. Közelükben epedéuTe Kovács bácsi, aki y budapesti szövetkezetből X pihenni. Vidámságáért, •hetetlen kedélyéért nagyon mar megszerették, s világjá- 'elbeszéléseit komoly figye- nmel hallgatják a fiatalok. MÄR-MÄR FURCSÁLLJA ember, hogy ebben az üdéién nincs panasz, hisz a vendégkönyv is csupa jót; csupa megnyugtatót tartalmaz. Ám egy kedves, idős néni. felrezzenve csendes bóbiskolásábói hozzám hajol:

— Tudja. kedvesem — mondja —. mióta itt vagyok, még nem aludtam ki magam

— Miért? Talán zavarják a nénit a későn jövő fiatalok? — érdeklődöm, mert esténként vidáman táncolnak a -gyönyörű presszó előtti gyepteraszon

— A. dehogy! Azokkal nincs baj! Hanem, képzelje — sutto- góra fogja a hangját —. horkol a szobatársam!

S mintegy igazolásul. a szomszédos nyugágyból egyre erősödő horkolás hangáik;, felénk.

— No hallja, kedveském? — int jelentőségteljesen. —• PeÚig áldott jó lélek, anriyit tudunk beszélgetni, mint otthon. Békéscsabán senkivel!

Hm. hm. Hát ez valóban kellemetlen. s hálát adok a sorsnak. hogy családomban senki sem horkol. Különben mit tudom én? Éjjel aludni szoktam, de a néni úgy látszik, már nehezebben bírja az éjszakát horkoló szomszédja társaságában. Beszélgetésünk végén arra jutottunk, hogy azért csak nem lehet ráírni az üdülőjegyre: „Kizárólag nem . horkolók részére!”

Másik panasz az volt, hogyha a sétáló vendég a faluban szeretne rántottat enni, vagy friss tejet inni. bizony nem talál. pedig Noszvaj nagyon jól berendezkedhetne az üdülő vendégek ellátására, mert tudott dolog, hogy kiránduló, üdülő, utazó ember mindig éhesebb, s költekezőbb, mintha otthon, megszokott környezetében van. Ezen némileg segített a tsz! elárusító pavilonja, de ez még nem minden. S valószínűleg meg is fogják találni a módot arra, hogy a vendégek ez irányú kívánságát teljesítsék. Hiszen nemsokára megnyílik a volt Gallasy-kastélybeli üdülő is és Síkfőkút. Várkút kirándulói, nyaralói is gyakran felkeresik a községet, ahol intelligens. a' világ dolgai iránt érdeklődő. vendégszerető nép lakik.

CSEND BORUL a kastély kényelmes szobáira, itt-ott csomagolás nesze hallatszik. , van aki már előbb útrakel. szólítja a munkája. A többiek békésen alszanak, álmukban talán a családjuk körében vannak, s reggelre ébredve mégiscsak azt mondják: ..Mindenütt jó. de legjobb otthon!”

Cs. Ádám Éva

Egri hélyeggyű jtők

A bélyeggyűjtés egyidős ' a postai bélyeg megjelenésével. Már az első időkben is voltak emberék, akik szívesen és érdeklődéssel tették, félre a borítékokom levő kis. — egy-egy tájat, arcot, vidéket ábrázoló — képeket. A bélyeggyűjtés nagy tért hódított hazánkban is. A gyűjtők száma sok-sok ezer:

A szakszervezeti kultúrotthon keretében Egerben is működik egy bélyeggyűjtő szakkör és mintegy 160 tagja van. A szakkör tagjai igen értékes munkát végeznek. Legutóbbi kiállításuknak — amelyen sok szép gyűjteményt és bélyeget mutattak be — több, mint kétezer látogatója volt.

A kultúrotthon vezetősége a bélyeg-szakkör mellett most megszervezte a „Ki mit gyűjt?” kört is, amely iránt ugyancsak nagy az érdeklődés.

EGRI VÖRÖS CSILLAG

Dzsungel könyve EGRI BRODY

A vihar kapujában GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Bogáncs

GYÖNGYÖSI PUSKIN A 18-as év "

HATVANI VÖRÖS CSILLAG Fekete szem éjszakája

HATVANI KOSSUTH Feleségem a sziái FÜZESABONY Főutca

PÉTERVASARA

Huszárok

HEVES

Chaplin-parádé EGRI KERTMOZI

Csodagyerekek (szélesvásznú)

Wfl

1959. július 1, szerda:

1921: Megalakult a Kínai Kom- munLsta Párt.

1914: A 81,3 km hosszú Panama- csatorna megnyitása a kereskedelmi haj ózás szá má ra,

1884-ben született Kisfaludi- Strobl Zsigmond.

1914-ben halt meg Zsélyi Aladár mérnök, a repülés egyik magyar úttörője.

1904-ben halt meg G. F. Watts angol festő és szobrász.

1889-ben született Vera Muhina szovjet szobrászművésznő.

O Névnap V

Ne feledjük, csütörtökön: OTTOKÁR

Íiinzlí

— A DEMJENI általános iskola felszerelésének bővítésére ez év első felében négyezer forintot fordítottak községfejlesztési alapból.

— BŐVÍTIK a villanyhálózatot az idén is az egri járás községeiben. A tervezett bővítés összesen mintegy négy kilométer.

— AZ EGRI járás községeiben az év első felében mintegy 50 katasztrális holdon végeztek korszerű legelőjavítást.

— ANDORNAKTÁLYÁN, Szócsőn és Tarnaszentmárián egy-egy áteresz-hidat építenek ebben a% évben. Az építéshez szükséges összeget a községfejlesztési alapokból biztosítják.

— BALATON, Mónosbél és Verpelét községekben az idén több hangszóróval bővítették a hangoshíradót. A felszerelt tíz hangszórón kívül, a terv szerint, a jövőben még 11-et helyeznek el Bekölcén, Demjén- ben, Makiáron és Tamaszent- márián.

— CSAKNEM kétszeresére növekedett az elmúlt évhez képest a községfejlesztésre fordítandó hozzájárulás ösz- szege az egri járás községeiben. Az idei hozzájárulás a

j lakosság részéről 12,6 száza- I lékos és ez 1179 000 forintot ! jelent.

— ÖTVENEZER forintot j költöttek ez év tavaszán a I bükkszéki' strandfürdő csinosítására és korszerűsítésére. A2 ősz folyamán újabb kabinokat építenek.

Könyvespolc

Sásdi Sándor: Elhagyott szerető

(Szépirodalmi Könyvkiadó)

Kitűnő regény!

Az 1919-es Tanácsköztársaság leverése után vagyunk, a féktelen antiszemitizmus gyűrűjében, a fasiszta háború kapujában. A cselekmény színtere: Karta, egy parányi Pécs környéki falucska.

Sásdi hőse, a regény főalakja. Serei Sere Tamás, uradalmi intéző. (Az uradalom a kétezer-négyszáz holdas birtok a Rákoscsabai Takarékpénztár tulajdona.) Sere Tamás jellem- telen, karrierista alak. Deklasz- szálódott, virtuskodó úrifiú. Lelkirokon Nagy Lajos „1919. május” című novellájának hősével, a duhajkodó, zsidó-tán- coltató Petur Pistával. Igaz, Serei Sere Tamás más úri szórakozásokat űz, mint Petur Pista, — ő nem borotváltat cigány-legényeket a megijedt borbéllyal az útszéll csárda tetején, de különben nem szégyenkezhet véghezvitt cselekedetei miatt. Serei Sere- Tamás „a pécsi zsidótemplom előtti piacon keresztülugratta az almáskofa standját”, s aztán kártyán — „huszonegyezve” — elnyerte a városi medvetáncoltató medvéjét, stb.

Nagy szoknyahajcsár. Nem mulaszt el semmilyen kínálkozó lehetőséget. Nála nem a szépség dominál: a női testek izgató egyformasága csak! Kasszírnő, vagy „ötpengős” utcalányok a pécsi éjszakából? Nem válogat köztük, egyformán szereti őket.

Szeretőjévé teszi Dobos Jóska, a „szűkszavú, ritkán nevető” uradalmi gulyás feleségét is a kékszemű Erzsit. Józsika a gulyásné egyszem fiacskája is Sere Tamástól való, — beszélik mindenfelé. De le sem tagadhatná. annyira hasonlít hozzá a gyermek: dróterős fekete haj, fekete szem. „Mondják, a télen akkor ugrott ki Dobos Jóska ablakán, mikor a gulyás már a konyhaajtót nyitotta.”

Telhetetlen ember. Szeretője egész seregnyi akad. A kövér hőket szereti legjobban, mert „rajtuk van mit megfogni”. Gyakran megszorongatja Karolint, a kartai kocsmárosék lányát. De vásdk a foga a fiatalokra is: külön, egymagában, berendelte a kisbíró lányát az irodájába átlátszó, buta ürügygyei napszámfizetéskor. Minden hét szombatján a pécsi Nádor-mulatóban hódol városi szeretőinek: ilyenkor iszik és kártyázik. Egyízben 16 ezer

pengőt, kártyázik el .az uradalom pénzéből

Szennyes, romlott ember. Minden gátlás és gondolkodás nélkül gázol az asszony! hűségbe. Hálójába szédíti kenetteljes modorával Varga Évát, a huszonhét éves pesti lányt, aki a nyári hónapokra tátogat, el nagybátyjához. Kartára. Éva karcsú, csinos, kékszemű, szőke; segít bácsikájának a Futu- ra adminisztrációi uan, köny- velget. A megszédített lány szerelmesen hisz az intéző hazugságainak. lányságát is odadobja neki. De keservesen csalódnia kell: Serei Sere Tamás sohasem veszi feleségül a „koldus” Varga Évát. Cinikusan és hetykén csak ez a válasz jön a férfitől: „Én nem vagyok méltó hozzád.” Éva, az elkeseredett és „elhagyott szerető”, öngyilkosságot kísérel meg: a Pipa- csos-tóba veti magát. Kimentik a vízből. Nagybátyja kíséri vissza szüleihez. Pestre.

A ió' megformált epizódfigurák gondos megfigyelések, gazdag ámvalatok hordozói, Különösen Hantoss Viola, a „negyvenes lábával és mély leikiéletével”. Viola egy nyugalmazott tanárcsalád ..homályos származású” lánya, akire hatalmas örökség. 180 ezer pen®* vár. Sere langyosan udvarodat a lánynak, miközben éli a maga züllött életét, ölelger ti a „Nádor” Ilusát, Bözsit á guiyásnét, és tönkreteszi — lányságát is elrontva — Varga Évát. Hogy miért nem kell az egyszerű, értelmes pesti lány. az intéző úrnak, nem kétséges előttünk. Elvégre 180 ezer, ügye, az 180 ezer...

Érdekes alakok még: Marczin Lajos, a Futurás, aki 1919-ben direktóriumi tag volt, Tarján Péter, a tüdőbajban meghalt tanító, Fein Dezső az üldözött kartai zsidó. Csolosz Nándi a nyilas pécsi fényképész, stb... Ezek az élettel telitett, valóságos alakok, becsületes, vagy becstelen emberek, élénkítik a regényt, hitelesebbé teszik a „sereiseretamások” úri Magyarországának nagyszerű tár- sadalomrajzát.

l'ataky Dezső

A VI t a*o wwőfwrOA'^j

Idegenvezető voltam

Alföldiekkel a Mátrábau

Luciano Emmer „Ki-ki a maga Paradicsomában” címmel értékes dokumentumfilmet készített, amely 25 filmszakembernek a világ különböző tájain öt év alatt készített felvételeit foglalja magában. A film megörökíti a legegzotiku- sabb országok lakosságának életformáját és szokásait is.

★

Elkészült Gianní Franciolinl olasz rendező rendezésében az EGY NYÁR ASSZONYA című olasz film, amelyben az alkotó 24 óra tragikomikus kalandjait eleveníti fel. A film fő- szereplői: Michele Morgan és Marcello Mastroianni.

. A-'-'-. iSi. . ..

Az en drag a I( cyiiu

szovjet film bei .SOl,,' *v,

rült Amerikában, a ^ ük.-,

emeli Batalov alakú elismerően nyilatkozik a tuu . operatőri munkájáról, de elmarasztalja a forgatókönyvírót az ; elavult fogások miatt.

★

; A San Francisco-i fesztivált jjo- . vember 11—24. között tartják meg.

\ Ebben az évben 60 országnak külét- . tek meghívót, többek között a ; Szovjetunió, Magyarország, Cseh► Szlovákia és Románia részére.

★ ' /

I Rigában német filmfesztivál

! kezdődött. Ez alkalommail ke- 1 rült bemutatásra a „Berlini ! románc”, a „Lissy”, a „Kölni I kapitány”, a „Koldusdiák” és !több német dokumentumfilm,

> ★

> Viehyben megtartották a X.

> nemzetközi filmszemlét. A leg- >jobb francia film díját Jean

> Meyer Figaró házassága, a legjobb külföldi film díját „Az >ég nem eladó” című német >film és a legjobb dokumentum- . film díját „A tiroli Alpok szépségei” című filmek nyerték.

> ★

5 A: Szállnak a darvak című Iszoiijet filmet a vöröshadsereg > napja alkalmából meghívott I közi ínség előtt mutatták be í Bari rimihn n.

Tolnába, Szabolcsba, hadd? jusson a távoliáknák is vala-1 mi gyémántpor ebből a hatal-< más természeti Kohinoor-ból. <

Rövid pihenő után a mű-í utón indulunk vissza. Sokan < előreszaladnak, hiszen itt m.árí nem lehet eltévedni, s magya-< rázatra sincsen szÜKség.

Még érintjük a Jávorost, az; egyetlen utunkba eső forrást.;

— Ez igen, forrásból inni,; tenyérrel, ez az igazi.

— En nem is vagyok szóm-; jas, csak azért iszom, head.; forrásból mindig kóstolót; szoktam venni.

— Ne igyátok meg az égé-: szét. hagyjatok nekem is. j

Még néhány pohár, pár; fényképfelvétel, aztán indulunk vissza Mátraházára. Útközben Besztercaey tanár elmondja, hogy a kirándulást teljesen a saját erejükből fedezik. összejöveteleket rendeztek, disznót hizlaltak, szenet hánytak, krumplit szállítottak a diákok évközben, a gyakorlati idő alatt keresett pénz néhány százalékát is beadták, így tudták megrendezni ezt a nagyszerű túrát, anélkül, hogy a szülőknek áldozatot kéllett volna hozniuk. A most lezajlott érettségin az egész osztály megfelelt, így aztán teljesen megérdemelt a pihenés.

Sok móka, hancúrozás :ö- zött visszaérünk Házára, elbúcsúzom kedves útitársaimtól, aztán az autóbusz eltűnik a kanyarban.

A KIRÁNDULOK tovább utaztak. Várja őket Párád gyógyvize, Eger megannyi tornya, Lillafüred tószeme. Aggtelek kristályoszlopai. De a Mátrát, az ország zászlótartóját nem fogják most már soha elfelejteni.

— i*n7A.u

— Ez tényleg még a Kisalföldnél is szebb — lelkendezik a Kisalföld tündére.

— Bizony, ilyen hegyek még Répcelakon sincsenek! — mosolyog valaki.

— Hát, szóval ez nem is igazság. Ennyi szépség . egy csomóban.

Haladunk a sípályán felfelé. Most már senKi nem panaszkodik a meredekre. A gyönyörködés írjával kenege- tik a fáradt lábakat. A lányok virágot szednek, a fiúk botosat faragnak.

És újra foszladozik a nóta az erdő csendjében.

így érünk fel a csúcsra. Kőrakás tetején szikladarab trónol, rajta az írás: Kékes, 1015 m.

— Na, milyen érzés az ország tetején lenni?

Vannak telhetetlenek. Az egyik fiú felkapaszkodik a szikla tetejére: — Én vagyok most a legmagasabban Magyarországon.’

Egy tisztásról kilátás nyílik a Kárpátokra. Dölyfösen húzzák össze magukon felhőpalástjaikat a magas hegyek, de cifra nyomorúság ez: az ormuk, meg a lábuk kilátszik a ködből. Itt már nincs semmi megjegyzés.

AMIKOR AZTÄN mindenki elkészítette emlékezete rézmetszetét. lemegyünk a gyógyintézethez. A szegény utasel- látós alig tudja kielégíteni a megnövekedett sör-, szörp- es képeslap-igényt. Mennek a 1 lapok apának, nagymamának, unokatestvérnek Biharba,

ti, vág vissza Öles.

— Na,. a Kis-Alföldet már abbahagyhatnátok. Folyton az én pátriámat bántjátok. Van az is olyan szép, mint a Mátra, ha nincsenek is negyede — fakad ki egy kislány.

— Csak folytasd. A végén még kiderül, hogy a Kisalföl- dön van a Csomolungma is.

Bizonyára összekapnának a lokálpatrióták a kérdésen, ha nem látnák meg a szanatóriumot.

— És akik oda bekerülnek, mind meggyógyulnak?

— Legtöbbször igen.

— Jaj, hálistennek. — Nyugszik meg egy szőke lány.

BEGÖRDÜLÜNK a mátraházi buszmegállóhoz. Innen gyalog megyünk a Kékesre, jól fog esni egy kis séta a sok buszozás után. Most már én veszem át a vezetést. Nagy nehezen fölizzadjuk magunkat a „Nagyhalálan".

— Hű, ha ilyen meredek lesz végig, én még most leülök.

y — Ne félj, kibírod. Nézz meg jól mindent, ki tudja, hátha soha többét nem kerülsz el ide.

Érdemes volt fölmászni, á táj mindenkit elbűvöl. Körös- körül a zöldszőrű hegyhátak dorombolnak, oldalukon szürke szerpentinek csordogálnak lefelé, az erdők komor tógája alól virgoncán kandikálnak ki az üdülők, szállók pajzán bokái.

—■ Csak lennék poéta-lélerc — sóhajt fel jellegzetes dunántúli, e-t a-nak gömbölyíti tájszólással egy fiú.

nél sokkal nagyobb sikere volt a Kozmáry-kiiátónaz, amely állítólag nagyon hasonlít az egyik mecseki toronyra.

ÚTKÖZBEN kellett rájönnöm arra is, hogy az utóvulkáni működéseknél sokkal nagyobb érdeklődésre tarthat számot az, hogy:

— Nézzétek, milyen érdekes! A sok . sűrű erdő között ott egy egész nagy területen nincs egy. fa sem. A tisztás sarkában meg körülkerítettek egy részt. Vajon mi lehet az? Biztosan csemetés.

— Né azt nézzétek. Ott a hegy tetején. van egy nagy üdülő. Az Galyatető, biztosan megismerem,, mert kaptamon- nan egyszer egy képeslapot.

— Gyerekek, a Mátra nagyon hasonlít a Mecsekhez, ugy-e?

— Dehogy is hasonlít. Egyik hegy sem hasonlít a másikhoz.

— Nézd meg, vannak itt mészkövek?

— Jé, ott szállt egy harkály! Vannak itt farkasok is? Farkasok a Kárpátokban is alig vannak. Itt csak vaddisznó van. Igaz?

Mint „legfelsőbb fórum*, jóváhagyom a feltevést.

— Az meg nem bánt, hate nem bántod — nyugtatják

; meg egymást. Persze, másfélé • természeti csodák is lekötik a

■ figyelmet. Például:

— Figyelj ételi az ölest! Mi■ óta elindultunk, már a har- i madik kiflit eszi, pedig areg- , gélt sem várta meg, már négy■ órakor ..hajnalizott”.

— Hiába, én nem vagyok

■ olyan , karakán kisalföldi, mini

„Huszonegy, huszonkettő,

huszonhárom, Tejes gyetek, a legelső

a világon;

Ha bemegy, ha bemegy

Kapuvárra)

Hódítása olyan biztos, mint

az óra."3Z AN ÁSZÉT surran a vi- mság pattogatott kukoricá- a kis Ikarusban, ki-kilop- n a nyitott ablakokon, gurul, kfencezik le a szerpentinről a tavalyi avarra. Kapuvártól testvérek kö- tt is legalább háromszáz ki- héternyire vagyunk, Gyön- östöl meg. hét és félre, 'ész pontosan: most mutat- nk hátat Mátrafürednek. és ízára tartunk. Kapuvár: úti- nsaim hazája. A Kapuvár élletti Csermajorból jött égj rszra-való fiú és lány or- ágjárása közben a Mátrába t. Csermajorban van az or- ág egyetlen tejipari techni- íma, és ezek a kiránduló1-: . iskola most érettségizel >gzös növendéked, akik bú- ukirandulásra indultat

izak-Magyarországon.

Én pedig úgy kerültem kőjük, hogy szerettem volnt “számolni olvasóinknak, ho- an látják vidékünket az or- ág túlsó -Végéből ideérkezf rándulók. Beszterczey tanái ívesen teljesítette kérése .et, s nagy elhamarkodottat :ra is megkért, legyek ide myezetőjük. Én lélkiismere sen fel is készültem err: ■olvastam vagy három vas os kötet a Mátráról, de min iderült, fáradságom felesle es volt. Próbáltam én beszél i flóráról, faunáról, andezit ífáról, sőt, még nagyhirtele ében azt is elmeséltem, rr z a sztrató-vulkáni felépíté: e, ezzel nem mentem semmi Megtanulták már ezt a di kök az iskolában. Az enyém