Népújság, 1959. július (10. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-19 / 168. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Gyógyító víz, AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA X. évfolyam, 168. szám ARA: 60 FILLÉR 1959. július 19., vasárnap Mit hoz a „második félidő?“ . Ez a kérdés foglalkoztatta, a világ közvéleményét a külügyminiszteri értekezlet háromhetes szünetében. A tanácskozások- első szakaszának befejezésekor nyugati személyiségek és a nézeteiket tolmácsoló lapok, árasztot­ták magukból a „hivatalos“ pesszimizmust. Ismét felele­venedtek a „szovjet ultimátumról“ költött regék és a ta­nácskozást mindvégig ellenző körökben kárörvendöen hangoztatták: a tárgyalások zsákutcába jutottak, s nem bizonyos, hogy egyáltalán folytatják azokat. A mestersé­gesen szított zenebona azonban csak a nyugati táborban • keltett zavart, még jobban Kiélezve az ellentéteket a ke­let-nyugati megbeszéléseket helyeslők és a hidegháború mindenre elszánt hívei között. Ámde a szovjet diplomá­cia nem várta tétlenül a „kényszerszünet” végét, s a* őszinte tárgyalási készségről tanúskodó nyilatkozatok nem maradiak hatástalanok. A kezdeti nyugati „borús’* han­gulatot mindinkább bizakodás váltotta fel, s amikor a külügyminiszterek visszaérkeztek Genfbe, az AP ameri­kai hírügynökség így jellemezte a légkört: „az óvatos op­timizmus szellői lengenek a nyugati tábor felett ... kez­denek kibontakozni a megegyezés lehetőségének körvo­nalai.” A második félidő kezdetén Gromiko szovjet külügy­miniszter a nyugati küldöttek kérésére ismét összefoglal­ta a szovjet javaslatok lényegét, s megállapította, hogy kct alapvető kérdésben: Nyugat-Boriin ideiglenes jogál­lásának rendezésében, valamint a német vegycsbizottság létrehozásában a két fél álláspontja „igen közel áll egy­máshoz”. A hétfői első ülés valóban ezt tükrözte. A derűs légkörben azonban váratlan vihar, kereke­dett. Az esetleges megegyezés lehetősége kétségbeesett lé­pésre késztette a nyugatnémet revansistákát. A bonni kormány memorandumot intézett a nyugati hatalmakhoz, amelyben azt javasolja, hogy a német újraegyesítés prob- ' lémáinak megtárgyalására ne hozzanak létre német v'c- gyesbizotlságot — bár ezt az elgondolást a nyugati ha­talmak is belefoglalták híres „csomagtervükbe'* — in­nom a négy nagyhatalom alakítson bizottságot, mely mel­lett az NDK és Nyugat-Németország csak mint tanács­adók szerepelnének. Bonn az elmúlt néhány évben már jó néhányszor tanújelét adta annak, hogy semmitől sem riad vissza, ha hidegháborús törekvéseit veszélyeztetve látja. Arra azon­ban kevés példát Ismer a történelem, hogy egy állam vezetői nyilvánosan degradálják saját népüket, s csök­kenteni kívánják saját beleszólási jogukat országuk jövő­jének eldöntésében. Mi volt Bonn célja ezzel a javaslattal és általában milyen törekvésekkel tért vissza Brentano Genfbe? Ade- nauerék minden áron meg akarják akadályozni a német vegyesbizottság megteremtését, mert úgy látják, hogy ‘ez „újabb lépés az NDK nemzetközi elismertetése felé.’1 Márpedig semmitől sem rettegnek jobban, mint ennek a gondolatától. De nem kevésbé tartják fontosnak, „— hogy megakadályozzák mindenféle megegyezést Nyugat-Boriin kérdésben —. vagyis ahogy ők mondják. . berlintelení- teni a genfi konferenciát*’. E céljuk elérésére sok min­denre kaphatók. Még olvan „áldozatokra” is. hogy helye­seljék a csúcskonferenciát — csupán a hozzávivő utat kívánják felrobbantani. Az első hét tanulságai azonban azt mutatják, hogy a bonni aknának nagyobb volt a füstje, mint a lángja. A nyugati hatalmak, úgy látszik, maguk is kezdik megelé­gelni, hogy nyugatnémet partnerüknek minden pozitív elképzelésre dacos „nem” a válasza. Kezdik felismerni, hogy az Adenauer! ..makacskodás” még ingoványosabb utakra csábíthatja őket. A bonni me­morandum nyugati fogadtatása arra vall. hogy ma már nemcsak az angolok igyekeznek elhatárolni magukat a nyugatnémet „kemény politikától”, hanem Washington is új utakat keres. A Washington Staar szerint kutatják azt a keskeny mezsgyét, amelyen járva, ..megfelelő mér­tékben elismernék a kelet-németeket, anélkül, hogy ugyanakkor elidegenítenék Adenauert”. Ez az elképzelés mindenesetre jelentékeny eltávolodás az eredeti Adenau- er-koncepciótól. Bonn obstrukciós kísérleteinek kudarcát mi sem bi­zonyítja jobban, mint az a tény, hogy Brentano nyugat­német külügyminiszter megcáfolta azt a hírt, miszerint Nyugat-Németország „elszigetelődött volna” nyugati szö­vetségeseitől. E cáfolatról önkéntelenül is az a megálla­pítás jut az ember eszébe, amit egy nyugati újságíró úgy fejezett ki: „Ne hidd ej a hírt addig, anüg meg nem cáfolják.” Mit hoz a jövő? A genfi értekezlet második félidejé­nek első hetéről elmondhatjuk, hogy eredményesen zá­rult. A tanácskozások megtorpedózására Irányuló első kí­sérletek kudarcot vallottak. Nem szabad azonban megfe­ledkezni arról, hogy a hidegháború hívei kifogyhatatla­nok a megegyezést akadályozó ötletekben. Az első hét pozitív mérlege után csak akkor várha­tók további eredmények, ha a nyugati hatalmakban nem­csak a szándék, hanem az akarat is megvan ahhoz, hogy elhatárolják magukat Bonn obstrukciós törekvéseitől. Ezek a remények nem alaptalanok. Weidinger László: hejI ha a nap NEM HUSZONNÉGY ÓRÁBÓL ÁLLNA!.., ★ NÉGYÉVI BÖRTÖNRE ítélték az Áldozatát CSERBENHAGYÓ LŐRINCI ORVOST ★ Lökös István: MÖRA FERENC 80. SZÜLETÉSNAPJÁRA ★ Pintér—Szabó: TITKOS UTAKON (Regény) ★ PENG A KASZA. ZUG A GÉP (Képek az aratásról) ★ Molnár Jenő: GALAMBLEVES ★ GYERMEKEKNEK ★ EGESZHETI RÁDIÓMŰSOR A gyógyulni vágyó emberek százai keresik fel az országszerte ismert bükkszéki fürdőt, hogy naponta órákat töltsenek a gyógyító vízzel teli medencékben. A környékről, de az or­szág legtávolabbi vidékeiről is sokan látogatják ezt a Mátra alji fürdőhelyet. (Foto: Márkusz) (Riport a 2. oldalon) Eger városon utazik keresztül a szovjet VlT-delegáció 230 küldötte .Most újra VIT-íe készülő­dik a világ ifjúsága. Ez le*sz . az első olyan fesztivál, ame­lyet tőkés országban ren­deznek meg. A világ minden részéből készülnek a fiatalok, s 1959. július 28-án, a lobogó lászloerdök alatt, felcsendül a DÍVSZ himnusza: Egy a jel- szónk: a béke. A Szovjetunióból közel ezer fiatal utazik a VIT-re: egy részük Volga típusú gépko­csikkal, a másik- rész pedig autóbuszokkal. Ütjük Magyar- országon vezet keresztül, s Csapnál, a határon, négy cso­portra oszlanak, amelyből az egyik Miskolcot érintve, a Bükkön keresztül Egeren is keresztülmegy. A városunkon keresztülutazó 230 szovjet fia-' tál tíz Volga típusú gépkocsi­val és tíz busszal érkezik. Jú­lius 24-ón, pénteken délután fél egykor érkeznek a Dobó térre, ahol megyénk és váro­sunk képviselői fogadják őket. A küldöttség harminc percig tartózkodik Egerben, majd 13 árakor tovább folytatják út­jukat Budapest, illetve Bécs felé, a VII. Világifjúsági és Diáktalálkozóra.- NÉGY HOLD tök-földjük­ről eddig 600 mázsa terményt takarítottak be a horti Petőfi Termelőszövetkezet tagjai. A terményt belföldi szállítás cél­jából a MÉK-nek adták át. Kéthetes népművelési tanácskozás Egerben Mint ismeretes, Magyaror­szágon az egyetemeken, peda­gógiai főiskolákon és tanító­képző intézetekben népművelé­si oktatás folyik- Ezeknek az oktatásoknak tanárai jönnek holnap Egerbe negyvenen, két­hetes tanácskozásra. A magyar tanárokén kívül Csehszlovákiá­ból három vendég, Dr. Franti- sek Koréi, a prágai Károly Egyetem docense, Jaroslav Kriz, a csehszlovák népművelé­si intézet igazgatója és Dr. Nada Fibichova, a prágai Ká­roly Egyetem tudományos ku­tatója. A Német Demokratikus Köztársaságból részt vesz a ta­nácskozáson Heino Hempel. a meisseni népművelési központ iskola igazgatója. A kéthetes tanácskozáson több témakört Szombaton ülést tartott az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportja tárgyalnak. Megbeszélik a nép­művelés néhány tudományos kérdéseit,' a kultúra marxista fogalmát, a szociálisa népmű­velés fogalmát, a part irodalmi téziseit, a népművelés tudomár nyos kutatásával kapcsolatos problémákat, ezenkívül a nép­művelés iskolai oktatásáról tárgyalnak. Ez a kéthetes tanácskozás lesz az első kísérlet arra, hogy a népi demokratikus országok összehangolják és megtárgyal­ják a népművelés problémáit és további feladatait. A tanács­kozás az egri Pedagógiai Főis­kola zenetermében lesz. Veze­tője Bodnár István, a Művelő­dési Minisztérium pártbizottsá­gának titkára. Szombaton délelőtt 10 óra­kor Egerben a Hazafias Nép­front Megyei Irodáján tanács­kozásra ült össze az ország- gyűlési képviselők Heves me­gyei csoportja. A tanácskozás közel öt órán át tartott. A képviselők két napirendi pon­tot -tárgyaltak meg: a Heves megyei Tanács 1958. évi költ­ségvetési gazdálkodását és a július 29—30-án összeülő or­szággyűlés problémáit. A be­számolót a Heves megyei Ta­nács 1958. évi költségvetési gazdálkodásáról Lendvai Vil­mos elvtárs, a megyei tanács elnöke mondta el. Lendvai elvtárs a költség- vetési gazdálkodás 1958. évi alakulását ismertette a külön­böző ágazatokban. Bevezető­ben az 1958-as év beruházá­sairól és e beruházási összegek felhasználásáról beszélt. El­mondotta, hogy az 1958. évi költségvetési összegből 8 mil­lió forintot nem használtak fel, ez az összeg a következő évre maradt. De beszélt Lend­vai elvtárs arról a 8 millió fo­rintos katasztrofális kárról is, ami népgazdaságunkat az új- lőrincfalvi Tisza-híd összeom­lása folytán érte. A hiba ott történt, hogy a kivitelező vál­lalat rossz és elégtelen vastag­ságú betonalapzatra akarta ráépíteni az egyívű Tisza-hi- dat. A híd, érthető módon, összeomlott. A közlekedés mai napig, egy szükséghídon ke­resztül bonyolódik le a Tisza újlőrincfálvi szakaszán. Lendvai elvtárs beszélt az egészségügyi és a szociális el­látás terén elért eredmények­ről, hiányosságokról. Elmon­dotta, hogy o költségvetési összegek 30 százalékát fordí­tották és használták fel a szo­ciális ágazatban. Vannak hiá­nyosságok: a szociális ottho­nok nem használtak fel 97 ezer forint összegű hitelt. A kórházak kielégítően látták el feladatukat és bevételi költ­ségvetésüket is teljesítették. A művelődésügyi feladato­kat szépen teljesítették taná­csaink. Óvodákba, üzemi és idényjellegű napközi otthonok­ba 9 millió forintot ruháztunk be, az alsóoktatási intézmé­nyeinkbe egymillió 615 ezer forintot fektettünk be. 1958. szeptemberében 19 iskolában vezettük be a politechnikai ok­tatást és egyre több közép­iskolában nagy jelentőséget nyer ez az új „tantárgy”. Kö­zépfokú oktatási intézmé­nyeinkről általában elmondha­tó, hogy végrehajtották a párt és a kormány határozatait. Je­lentős eredményeket értünk el a mezőgazdasági szakoktatás, a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének elősegítése és a pedagógusok szakmai, ideoló­giai továbbképzése terén. 1958- bán 1400 pedagógusunk vett részt a szakmai és ideológiai továbbképző tanfolyamokon. Befejezőben Lendvai elvtárs beszélt a tanács és a Gárdonyi Géza Színház kapcsolatáról, a megye könyvtárairól, a rendé­szet és a közigazgatás személyi és dologi kiadásairól, illetve bevételeiről. Lendvai elvtárs elmondotta, hogy megyénk az 1958. dvi bevételi irányzatát 101 százalékra, a kiadási elő­irányzatot pedig 96,3 száza­lékra teljesítette. A beszámolót vita és hozzá­szólások követték, majd Lend­vai elvtárs válaszolt a képvi­selők hozzáintézett kérdéseire. A második napirendi pontról, a június 29—30-án összeülő or- szággyűléí kérdéseiről, temati­kájáról Szomszéd elvtárs, a Heves megyei képviselő-cso­port vezetője tájékoztatta kép­viselőtársait. — AZ ÉLES parádsasvár- mátraházi utkanyart korsze­rűsítik, hogy biztonságosabb, könnyebb legyen a felhajtás a Mátrába. A kubikosok je­lentős mennyiségű földet mozgattak meg a munkálatok alatt. Mint minden, úgy a ká­nikula is múlandó. Csa k az emberek elégedetlensége nem. Az utóbbi két hétben az volt a baj, hogy túlságo­san nagy volt a meleg. So­kan emiatt panaszkodtak —, ha nem esik az eső, még so­káig drága lesz a paprika, paradicsom” — mások örül­tek a jó aratási, strandolási időnek. Két nappal ezelőtt végre megeredtek az ég csa­tornái. Most mi lesz a baj? Biztosan a sok félbemaradt mezei munka eltolódása mi­att panaszkodnak a falusi emberek, a városiak meg azért, hogy szombat dél­utánjukat nem tudják ked­velt strandjukon tölteni. De jó lenne végre már csak ezért is, ha tudósaink vala­hogyan megoldanák az idő­járás szabályozását... (w)

Next

/
Oldalképek
Tartalom